62009CJ0123[1]

A Bíróság (harmadik tanács) 2010. április 29-i ítélete. Roeckl Sporthandschuhe GmbH & Co. KG kontra Hauptzollamt München. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Finanzgericht München - Németország. Közös Vámtarifa - Vámtarifaszámok - Lovaglókesztyűk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolása - 3926 vámtarifaszám - 6116 vámtarifaszám. C-123/09. sz. ügy

C-123/09. sz. ügy

Roeckl Sporthandschuhe GmbH & Co. KG

kontra

Hauptzollamt München

(a Finanzgericht München [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Közös Vámtarifa - Vámtarifaszámok - Lovaglókesztyűk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolása - 3926 vámtarifaszám - 6116 vámtarifaszám"

Az ítélet összefoglalása

Közös Vámtarifa - Vámtarifaszámok - Az egyik oldalukon bolyhos és műanyag réteggel beborított textilszövetből készült lovaglókesztyűk

(2658/87 tanácsi rendelet, I. melléklet; 1789/2003 bizottsági rendelet)

Az 1789/2003 rendelettel módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87 rendelet I. mellékletét képező Kombinált Nómenklatúrát úgy kell értelmezni, hogy az olyan lovaglókesztyűket, mint amelyek az alapügy tárgyát képezik, és amelyek az egyik oldalukon bolyhos és műanyag réteggel beborított textilszövetből állnak, amely textil azon az oldalán van felbolyhozva, amely oldalt aztán teljesen beborítják poliuretán habbal, amely habnak alapvető szerepe van a kesztyűk lovaglókesztyűkként való használatában, a Kombinált Nómenklatúra 3926 20 00 vámtarifaalszáma alá kell besorolni.

Az említett kesztyűk textilanyagának felbolyhozása nem tekinthető döntő szempontnak azok besorolásakor. Ehelyett e lovaglókesztyűk általános megjelenését, valamint az azok lényeges jellemzőjét meghatározó tulajdonságok összességét kell értékelni, figyelembe véve a besorolásukhoz használt szempontok relatív fontosságát is. E kesztyűk legfontosabb szerepe ugyanis az, hogy lehetővé tegyék a kantár kézbentartását és a ló irányítását a rugalmasság és a fogás érzékelésének biztosításával. Márpedig az az alkotóelem, amely lehetővé teszi e szerep betöltését, és amely kifejezetten e célra készül, az a poliuretán hab, ami e kesztyűk külső részét teljes egészében beborítja, és amely közvetlenül érintkezik a kantárral. A kesztyű belső részén lévő textil nem módosítja alapvetően a poliuretán tulajdonságait, az csupán növeli annak hatékonyságát a fogás érzékelésének elősegítésével és a kesztyű viselője kényelemérzetének fokozásával.

(vö. 40., 43. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2010. április 29.(*)

"Közös Vámtarifa - Vámtarifaszámok - Lovaglókesztyűk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolása - 3926 vámtarifaszám - 6116 vámtarifaszám"

A C-123/09. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Finanzgericht München (Németország) a Bírósághoz 2009. április 3-án érkezett, 2009. március 12-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Roeckl Sporthandschuhe GmbH & Co. KG

és

a Hauptzollamt München

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),

tagjai: K. Lenaerts tanácselnök, R. Silva de Lapuerta, G. Arestis (előadó), J. Malenovský és D. Šváby bírák,

főtanácsnok: V. Trstenjak,

hivatalvezető: N. Nanchev tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2010. január 28-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Roeckl Sporthandschuhe GmbH & Co. KG képviseletében H. Kühle és U. Reimer Steuerberater,

- az Európai Bizottság képviseletében B.-R. Killmann és L. Bouyon, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel arra a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügyben indítvány nélkül dönt

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2003. szeptember 11-i 1789/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 281., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 14. kötet, 3. o.) módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) I. mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet a Roeckl Sporthandschuhe GmbH & Co. KG (a továbbiakban: Roeckl) és a Hauptzollamt München (fő vámhivatal) között olyan lovaglókesztyűk tarifális besorolása tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő, amelyek egy kötött anyag és egy műanyag réteg kombinációjából álló összetett anyagból készülnek, amelynek a kötött textilrétegét az egyik oldalán felbolyhozzák, majd a bolyhos oldalt műanyaggal, nevezetesen poliuretán hab réteggel borítják be.

Jogi háttér

A nemzetközi jog

3 A harmonizált áruleíró és kódrendszert (a továbbiakban: HR) létrehozó, Brüsszelben 1983. június 14-én kelt nemzetközi egyezményt (a továbbiakban: HR-ről szóló egyezmény) és annak 1986. június 24-én kelt módosító jegyzőkönyvét az Európai Gazdasági Közösség nevében az 1987. április 7-i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá.

4 A HR-ről szóló egyezmény 3. cikkének (1) bekezdése szerint minden Szerződő Fél kötelezettséget vállal arra, hogy tarifa- és statisztikai nómenklatúrái megegyeznek a HR-rel, minden hozzátoldás és változtatás nélkül felhasználja annak valamennyi vámtarifaszáma és alszáma szövegét és a hozzájuk tartozó kódszámokat, és követi az említett rendszer számozási sorrendjét. Ugyanezen rendelkezés előírja továbbá, hogy minden Szerződő Fél kötelezettséget vállal arra is, hogy alkalmazza a HR általános értelmezési szabályait, valamint a HR áruosztályainak, árucsoportjainak és alszámainak valamennyi megjegyzését, és nem módosítják a HR áruosztályainak, árucsoportjainak, vámtarifaszámainak és alszámainak hatályát.

5 A Vámegyüttműködési Tanács, jelenleg a Vámigazgatások Világszervezete (a továbbiakban: WCO), amelyet az annak létrehozásáról szóló, 1950. december 15-én, Brüsszelben aláírt nemzetközi egyezmény létesített, a HR-ről szóló egyezmény 8. cikkében meghatározott feltételek szerint jóváhagyja a HR-bizottság által elfogadott magyarázó megjegyzéseket, és áruosztályozási véleményeket, amely bizottság működését ezen egyezmény 6. cikke szabályozza. A HR-ről szóló egyezmény 7. cikkének (1) bekezdése szerint e bizottság feladata többek között az, hogy módosításokat javasoljon az említett egyezményhez, és magyarázó megjegyzéseket, áruosztályozási véleményeket és a HR értelmezésére vonatkozó más állásfoglalásokat fogalmazzon meg.

6 A 3. b) általános értelmezési szabályra vonatkozó HR magyarázó megjegyzés VIII. pontja szerint "[a]z a tényező, amely az áru lényeges jellegét meghatározza, árufajták szerint változik. A jelleg meghatározható pl. az alapanyag vagy alkotórész természete, terjedelme, mennyisége, súlya vagy értéke, vagy az alkotó alapanyagnak az áru felhasználásában betöltött szerepe szerint".

7 A HR Magyarázatának a "Műanyagok és ezekből készült áruk" elnevezésű 39. árucsoportjához tartozó általános rendelkezések meghatározzák ezen árucsoport alkalmazási körét. Az említett árucsoportba tartozó termékek között szerepelnek a műanyag és textil kombinációk. Az ezekre vonatkozó általános rendelkezések szövege a következő:

"Azokat a fal- vagy mennyezet burkolókat, amelyek megfelelnek az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 9. pontjában foglaltaknak, a 3918 vtsz. alá kell osztályozni. Egyébként a műanyag és textil kombinációk osztályozását lényegében a XI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 1. (h) pontja és az 56. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. és az 59. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 2. pontja szabályozza. Ebbe az árucsoportba tartoznak a következő termékek is:

(a) Műanyaggal impregnált, bevont, beborított vagy laminált nemez, amelyben 50 vagy annál kevesebb tömegszázalék a textilanyag, vagy a nemezt teljesen beágyazták a műanyagba;

(b) Textilszövet és nem szőtt textília, vagy teljesen beágyazva a műanyagba, vagy teljesen beborítva vagy bevonva ilyen anyaggal mind a két oldalon, feltéve hogy az ilyen beborítás vagy bevonás szabad szemmel látható a színváltozástól eltekintve;

(c) Műanyaggal impregnált, bevont, beborított vagy laminált textil szövet, amelyet nem lehet kézi erővel, törés nélkül 15 °C-tól 30 °C-ig terjedő hőmérsékleten egy 7 mm átmérőjű henger körül meghajlítani;

(d) Porózus műanyag lapok, lemezek és csíkok, (az 59. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 1. pontjában meghatározott) textil szövettel, nemezzel vagy »nem szőtt« textíliával kombinálva, ahol a textil csak megerősítésre szolgál.

Ha ezek a lapok, lemezek vagy csíkok csak az egyik oldalon vannak ellátva nem mintázott, fehérítetlen, fehérített vagy egyformára festett textil szövettel, nemezzel vagy »nem szőtt« textíliával, akkor úgy kell tekinteni, mintha az csakis megerősítésre szolgálna. A mintázott, nyomott vagy hasonlóan megmunkált textileket (pl. bolyhozott) és különleges termékeket, mint például bolyhos szövetet, tüllt és csipkét és az 5811 vtsz. alá tartozó textileket úgy kell tekinteni, hogy azok az egyszerű megerősítésen túli szerepet töltenek be.

[...]."

A közösségi jog

8 A KN a HR-en alapszik. A KN megismétli a HR hat számjegyű vámtarifaszámait és vámtarifa-alszámait, és csupán hetedik és nyolcadik számjegye határozza meg az egyedi azonosító albontásokat.

9 A KN első része bevezető rendelkezéseket tartalmaz. Ebben a részben az általános rendelkezéseket tartalmazó I. szakasz A. pontja, amely "A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályok" címet viseli (a továbbiakban: általános szabályok), a következőképpen rendelkezik:

"Az áruknak a [KN-ba] történő besorolására a következő elvek az irányadók.

1. Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján, valamint - ha az adott vámtarifaszám vagy megjegyzés eltérően nem rendelkezik - a következő rendelkezések alapján kell meghatározni.

2. [...]

b) A vámtarifaszámok szövegében valamely alapanyagra vagy anyagra történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az alapanyagnak vagy anyagnak más alapanyaggal vagy anyaggal való keverékére vagy összetételére is vonatkozik. Az egy adott alapanyagból vagy anyagból előállított árura történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az a teljes egészében vagy részben ilyen alapanyagból vagy anyagból készült árura is vonatkozik. A kevert vagy összetett áruk besorolásánál a 3. szabályban foglalt elvek szerint kell eljárni.

3. Ha a 2. b) szabály alkalmazásából vagy bármely más okból kifolyólag az árut első látásra két vagy több vámtarifaszám alá lehetne besorolni, a besorolást az alábbiak szerint kell elvégezni:

[...]

b) Az áruk keverékét és azokat a különböző alapanyagokból álló, illetve különböző alkotórészekből előállított összetett árukat, valamint azokat a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt árukat, amelyek a 3. a) szabály alkalmazásával nem sorolhatók be, a szerint az alapanyag, illetve alkotórész szerint kell besorolni, amelyik az ilyen áru lényeges jellemzőjét meghatározza, ha ez az anyag vagy alkotórész megállapítható.

c) Ha az árukat a 3. a) vagy a 3. b) szabály szerint nem lehet besorolni, akkor azokat az egyaránt szóba jöhető vámtarifaszámok közül számsorrendben az utolsó alá kell besorolni.

[...]"

10 A KN második része tartalmazza a VII. áruosztályt, amelyben a "Műanyagok és ezekből készült áruk; gumi és ebből készült áruk" tartoznak. Ez az áruosztály foglalja magába a 39. árucsoportot, amelynek elnevezése: "Műanyagok és ezekből készült áruk".

11 Az említett 39. árucsoporthoz tartozó kiegészítő megjegyzés szerint:

"Ha a szőtt, kötött vagy hurkolt kelme, nemez vagy nem szőtt textilanyag csupán megerősítési célra szolgál, a porózus műanyaggal impregnált, bevont vagy beborított kesztyű, ujjatlan és egyujjas kesztyű a 39. árucsoportba tartozik, még akkor is, ha

- porózus műanyaggal impregnált, bevont vagy beborított, szőtt, kötött vagy hurkolt kelméből (az 5903 vámtarifaszám alá tartozó kivételével), nemezből vagy nem szőtt textilanyagból készítették, vagy

- nem impregnált, nem bevont vagy nem beborított szőtt, kötött vagy hurkolt kelméből, nemezből vagy nem szőtt textilanyagból készítették, és ezt követően impregnálták, bevonták vagy beborították porózus műanyaggal.

(Az 56. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 3. c) pontja, ill. az 59. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 2. a) pontjának 5. alpontja)."

12 A KN 3926 vámtarifaszáma alá tartozik a 3926 20 00 vámtarifaalszám, amelynek szövege a következő:

13 A KN "Textilipari alapanyagok és textiláruk" című XI. áruosztályába tartozik az 56. árucsoport, amelynek az elnevezése "Vatta, nemez és nem szőtt textília; különleges fonalak; zsineg, kötél és hajókötél és ezekből készült áruk", az 59. árucsoport, amelynek elnevezése "Impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt szövetek; műszaki textiláru", valamint a 61. árucsoport, amelynek elnevezése "Kötött vagy hurkolt ruházati cikkek, kellékek és tartozékok".

14 Az említett XI. áruosztályra vonatkozó megjegyzések értelmében:

"1. Nem tartozik ebbe az áruosztályba:

[...]

h) a műanyaggal impregnált, bevont, beborított vagy laminált szövet, kötött és hurkolt kelme, nemez és nem szőtt textília, valamint ezekből készült áru (39. árucsoport);

[...]"

15 A KN XI. áruosztályának 56. árucsoportjához tartozó megjegyzések 3. pontja kimondja:

"Az 5602 és 5603 vtsz. egyaránt vonatkozik a bármilyen jellegű (tömör vagy szivacsos) műanyagokkal vagy gumival impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt nemezre és nem szőtt textíliára.

Az 5603 vtsz. alá tartozik az olyan nem szőtt textília is, amelyben a műanyag vagy a gumi alkotja a szilárdító anyagot.

Nem tartozik azonban az 5602 és 5603 vtsz. alá:

[...]

c) a lap, lemez vagy szalag szivacsos műanyagból vagy -gumiból, nemezzel vagy nem szőtt textíliával kombinálva, ahol a textilanyag csak a megerősítés célját szolgálja (39. vagy 40. árucsoport).

[...]"

16 A KN XI. áruosztályának 59. árucsoportjához tartozó megjegyzések 2. pontjának a) alpontja értelmében:

"Az 5903 vtsz. alá tartozik:

a) a műanyaggal impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt szövetek, tekintet nélkül a négyzetméterenkénti tömegükre és a műanyag jellegére (tömör vagy szivacsos), kivéve:

[...]

5) azok a lapok, lemezek vagy szalagok szivacsos műanyagból, szövettel kombinálva, amelyeknél a szövet csak a megerősítés céljára szolgál (39. árucsoport);

[...]"

17 A XI. áruosztály 61. árucsoportjához tartozó kiegészítő megjegyzések értelmében:

"[...]

A 6111 vtsz., illetve a 6116 10 20 és a 6116 10 80 alszámok alá tartozik a műanyaggal vagy gumival impregnált, bevont vagy beborított kesztyű, ujjatlan és egyujjas kesztyű, még akkor is, ha

- az 5903 vagy az 5906 vtsz. alá tartozó, műanyaggal vagy gumival impregnált, bevont vagy beborított kötött vagy hurkolt anyagból készítették, vagy

- műanyaggal vagy gumival nem impregnált, nem bevont vagy nem beborított kötött vagy hurkolt anyagból készítették, és ezt követően impregnálták, bevonták vagy beborították műanyaggal vagy gumival.

Ha a kötött vagy hurkolt kelme csupán megerősítésül szolgál, a porózus műanyaggal vagy porózus (cellás) gumival impregnált, bevont vagy beborított kesztyű, ujjatlan és egyujjas kesztyű a 39., illetve a 40. árucsoportba tartozik, még akkor is, ha műanyaggal vagy gumival nem impregnált, nem bevont vagy nem beborított kötött vagy hurkolt anyagból készítették, és ezt követően impregnálták, bevonták vagy beborították porózus műanyaggal vagy porózus (cellás) gumival (az 59. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 2. a) pontjának 5. alpontja, ill. 4. pontjának utolsó bekezdése)."

18 A KN 6116 vámtarifaszáma alatt található a 6116 10 80 vámtarifaalszám, amelynek szövege a következő:

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

19 A Roeckl kesztyűket forgalmazó társaság, amelyek közül az alapügy tárgyát képező lovaglókesztyű-modellek a 3301-208. és a 3301-233. cikkszám alatt vannak nyilvántartva. Ezek a kesztyűmodellek egy kötött anyag és egy műanyagréteg kombinációjából álló összetett anyagból készülnek. Előállításukhoz a kötött textil hordozóréteget az egyik oldalán felbolyhozzák, majd a bolyhos oldalt beborítják poliuretán habbal. A textil a kesztyű viselőjének bőre felöli oldalán nem bolyhos.

20 2000. augusztus 3-án az Oberfinanzdirektion Koblenz - Zolltechnische Prüfungs- und Lehranstalt (koblenzi adóügyi főigazgatóság - vámtechnikai vizsgáló- és oktatóintézet) az alapügy felperese számára a 3301-208. cikkszámú kesztyűmodellre vonatkozó, DE F/2113/00-1. számú kötelező érvényű tarifális felvilágosítást bocsátott ki, és a kesztyűt a KN 6116 10 80 alszáma alá sorolta be.

21 A felperes e határozattal szemben panasszal élt, amelyet a Finanzgericht Rheinland-Pfalz 2003. augusztus 14-én elutasított azzal az indokkal, hogy a kérdéses kesztyű előállításához használt textil nem csupán a műanyag réteg megerősítésére szolgál, mivel egy bolyhozással tovább munkált textilszövetről van szó.

22 2005. január 10-én a Roeckl a 2004. decemberi elszámolási időszak vonatkozásában kiegészítő vámáru-nyilatkozatot tett különböző kesztyűk - közöttük az alapügy tárgyát képező lovaglókesztyűk - szabad forgalomba bocsátása céljából, amely során azokat a KN 6116 10 80 vámtarifaalszáma alá sorolta. E nyilatkozat alapján a Hauptzollamt München a 2005. január 10-i behozatali vámokról és díjakról rendelkező határozatában 58 753,24 euró behozatali díjat állapított meg. E határozattal szemben a Roeckl panaszt terjesztett elő a Hauptzollamt München előtt, amely azt 2006. január 11-i határozatával elutasította.

23 A Roeckl ezt követően keresetet nyújtott be a panaszról hozott határozat ellen a kérdést előterjesztő bírósághoz, amelyben előadta, hogy a textilszövet felbolyhozása kizárólag a műanyag réteg és a textil közötti tapadás elősegítésére szolgál, amit emiatt olyan műveletnek kell tekinteni, amely lehetővé teszi a műanyag réteg textil általi megerősítését, következésképpen az alapügy tárgyát képező lovaglókesztyűket a KN 3926 20 00 alszáma alá kell besorolni.

24 E körülményekre tekintettel a kérdést előterjesztő bíróság felveti a kérdést, hogy a bolyhozás automatikusan az egyszerű megerősítésen túlmenő szerepet ad-e a textilnek. Hozzáteszi, hogy ez az eredmény mindazonáltal vitathatónak tűnik, amennyiben a felbolyhozás kizárólag a műanyag és a textil közötti tapadás elősegítésére szolgál.

25 E körülmények között a Finanzgericht München az eljárást felfüggesztette, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:

"Úgy kell-e értelmezni a[KN] 3926 20 00 alszámát, hogy az vonatkozik az egyik oldalán bolyhos és műanyag réteggel beborított textilszövetre is, amely azonban az egyszerű megerősítésen túl nem tölt be más szerepet, mert a bolyhozás kizárólag a műanyag réteg jobb tapadását szolgálja és az áru elkészülte után a fogyasztó számára már észrevehetetlen (lásd a [KN] 39. árucsoportjához tartozó, a [HR] tekintetében megfogalmazott magyarázat 56.6. pontját is)?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

26 Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az olyan lovaglókesztyűket, mint amelyek az alapügy tárgyát képezik, a műanyagáruként a KN 3926 20 00 vámtarifaalszáma, vagy textiláruként a KN 6116 10 80 vámtarifaalszáma alá kell-e besorolni.

27 Mindenekelőtt az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a KN vámtarifaszámai és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák (lásd különösen a C-142/06. sz. Olicom-ügyben 2007. július 18-án hozott ítélet [EBHT 2007., I-6675 o.] 16. pontját, valamint a C-362/07. és C-363/07. sz., Kip Europe és társai egyesített ügyekben 2008. december 11-én hozott ítélet [EBHT 2008., I-9489. o.] 26. pontját).

28 Így az áru rendeltetése akkor lehet a besorolás objektív szempontja, ha szorosan az adott áru lényegéhez kapcsolódik, és e kapcsolat az áru objektív jellemzői és tulajdonságai alapján megállapítható (lásd a C-183/06. sz. RUMA-ügyben 2007. február 15-én hozott ítélet [EBHT 2007., I-1559. o.] 36. pontját és a fent hivatkozott Olicom-ügyben hozott ítélet 18. pontját).

29 Végül emlékeztetni kell arra is, hogy mind a Közös Vámtarifa árucsoportjait megelőző megjegyzések, mind a HR magyarázó megjegyzései ugyanis a Közös Vámtarifa egységes alkalmazása lényeges eszközeinek minősülnek, és ily módon hasznos segítséget nyújtanak annak értelmezéséhez (lásd a C-11/93. sz. Siemens Nixdorf ügyben 1994. május 19-én hozott ítélet [EBHT 1994., I-1945. o.] 12. pontját; a C-382/95. sz. Techex-ügyben 1997. december 18-án hozott ítélet [EBHT 1997., I-7363. o.] 12. pontját; a C-339/98. sz. Peacock-ügyben 2000. október 19-én hozott ítélet [EBHT 2000., I-8947. o.] 10. pontját és a fent hivatkozott Olicom-ügyben hozott ítélet 17. pontját).

30 Az alapügy vonatkozásában meg kell állapítani, hogy a szóban forgó, egy kötött anyag és egy műanyag réteg kombinációjából álló összetett anyagból készült lovaglókesztyűkre sem a KN vámtarifaszámainak, sem az áruosztályokhoz vagy árucsoportokhoz tartozó megjegyzéseknek a szövege nem utal kifejezetten.

31 E tekintetben a KN 3926 vámtarifaszámának a szövege, amely vámtarifaszám alá tartoznak a Roeckl szerint az alapügy tárgyát képező lovaglókesztyűk, többek között a következőkre utal: "Műanyagból készült más áruk és a 3901-3914 vtsz. alá tartozó más anyagokból készült áruk", míg a KN 6116 vámtarifaszámának szövege a következő: "Kötött vagy hurkolt kesztyű, ujjatlan és egyujjas kesztyű is". A KN 3926 20 00 vámtarifaalszáma alá tartoznak különösen a "Ruházati cikkek és ruházati tartozékok (beleértve a kesztyűt, az ujjatlan és egyujjas kesztyűt is)", míg a KN 6116 10 80 vámtarifaalszáma, amely a műanyaggal vagy gumival impregnált, bevont vagy beborított kötött vagy hurkolt kesztyű, ujjatlan és egyujjas kesztyű kategóriába tartozik, negatív módon került meghatározásra a "Gumival impregnált, bevont vagy beborított ötujjas kesztyűre" vonatkozó KN 6116 10 20 vámtarifaalszámhoz képest az általános "más" megjelölés használatával.

32 Ennélfogva, mivel az alapügy tárgyát képező lovaglókesztyűk különböző anyagokból állnak, és azok besorolására nem létezik külön vámtarifaszám, e kesztyűk besorolása során csak egyetlen rendelkezésre, a 3. b) általános szabályra lehet támaszkodni (lásd ebben az értelemben a 253/87. sz. Sportex-ügyben 1988. június 21-én hozott ítélet [EBHT 1988., 3351. o.] 7. pontját és a C-250/05. sz., Turbon International ügyben 2006. október 26-án hozott ítélet [EBHT 2006., I-10531. o.] 20. pontját).

33 Emlékeztetni kell ugyanis arra, hogy az általános szabályok 3. b) pontja, amely kifejezetten arra az esetre vonatkozik, amikor úgy tűnik, hogy az árut két vagy több vámtarifaszám alá kell besorolni, előírja, hogy az áruk olyan keverékét, amely a 3. a) szabály alkalmazásával nem sorolható be, a szerint az alapanyag, illetve alkotórész szerint kell besorolni, amelyik az ilyen áru lényeges jellemzőjét meghatározza, ha ez az anyag vagy alkotórész megállapítható. Ellenkező esetben az árut a 3. c) általános szabály értelmében a tényelegesen szóba jöhető vámtarifaszámok közül számsorrendben az utolsó alá kell besorolni (lásd a fent hivatkozott Kip Europe és társai ügyben hozott ítélet 49. pontját).

34 Az alapügy tárgyát képező lovaglókesztyűk KN-be történő besorolása céljából alkalmazandó szempontokkal kapcsolatos kérdésre tekintettel a kérdést előterjesztő bíróság felveti a kérdést, hogy az előtte folyamatban lévő jogvitában a textilanyag felbolyhozását elégséges szempontnak lehet-e tekinteni ahhoz, hogy a textilnek automatikusan az egyszerű megerősítő szerepen túlmenő szerepet tulajdonítsunk, ami a kesztyűk textiláruként a KN 6116 vámtarifaszáma alá történő besorolását vonná maga után.

35 E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a KN 61. árucsoportjához tartozó kiegészítő megjegyzés 3. pontjának utolsó bekezdése, valamint a KN 39. árucsoportjához tartozó kiegészítő megjegyzés meghatározza az említett 39. árucsoport alkalmazási körét. Ez utóbbi árucsoportba tartozik a porózus műanyaggal impregnált, bevont vagy beborított kesztyű, ujjatlan és egyujjas kesztyű még akkor is, ha nem impregnált, nem bevont vagy nem beborított kötött vagy hurkolt kelméből készítették, és ezt követően impregnálták, bevonták vagy beborították porózus műanyaggal, feltéve hogy e kötött vagy hurkolt kelme csupán megerősítési célra szolgál. Szintén ugyanezen 39. árucsoportba tartoznak a porózus műanyag lapok, lemezek és csíkok, (az említett 59. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 1. pontjában meghatározott) textilszövettel, nemezzel vagy nem szőtt textíliával kombinálva, ahol a textil csak megerősítésre szolgál.

36 Márpedig a HR-nek a KN 39. árucsoportjára vonatkozó magyarázó megjegyzése szerint ha ezek a lapok, lemezek vagy csíkok csak az egyik oldalon vannak ellátva nem mintázott, fehérítetlen, fehérített vagy egyformára festett textil szövettel, nemezzel vagy nem szőtt textíliával, akkor úgy kell tekinteni, mintha az csakis megerősítésre szolgálna. A mintázott, nyomott vagy hasonlóan megmunkált textileket (pl. bolyhozott) és különleges termékeket, mint például bolyhos szövetet, tüllt és csipkét és az 5811 vtsz. alá tartozó textileket úgy kell tekinteni, hogy azok az egyszerű megerősítésen túli szerepet töltenek be.

37 Emlékeztetni kell arra, hogy a HR magyarázó megjegyzései olyan fontos tényezőnek minősülnek, amelyek befolyásolják a KN egyes vámtarifaszámai tartalmának értelmezését (lásd ebben az értelemben a C-15/05. sz. Kawasaki Motors Europe ügyben 2006. április 27-én hozott ítélet [EBHT 2006., I-3657. o.] 36. pontját), mindazonáltal nem rendelkeznek kötelező hatállyal (lásd a C-400/05. sz., B. A. S. Trucks ügyben 2007. január 11-én hozott ítélet [EBHT 2007., I-311. o.] 28. pontját).

38 Az Európai Bizottság álláspontja szerint a HR-nek a KN 39. árucsoportjára vonatkozó magyarázó megjegyzéseire való kifejezett utalás tekintetében a textil megerősítő szerepének fogalmát meghatározó szempontokat kizárólag az olyan műanyag termékekre kell alkalmazni, amelyeken egy szövetréteg található. Az alapügyben nem ez a helyzet áll fenn, mivel ott nem a műanyagot vonták be szövetanyaggal, hanem a szövetet vonták be műanyaggal, így a szövet nem tekinthető a műanyag egyszerű megerősítésének. Másfelől az alapügy tárgyát képező lovaglókesztyűk esetében az összetevők közül sem a szövetnek, sem a műanyagnak nem lehet meghatározó súlyt tulajdonítani. Emellett a kesztyűk szövetanyaga nincs teljesen beágyazva a műanyagba. E körülmények között az említett kesztyűk sajátos felépítése miatt a Bizottság álláspontja szerint sem a KN megjegyzéseiben, sem a HR magyarázó megjegyzéseiben említett szempontok nem alkalmazhatók.

39 Ez az állítás nem fogadható el. Az ilyen értelmezés az alapügy tárgyához hasonló áruk tekintetében azzal a következménnyel járna ugyanis, hogy figyelmen kívül hagynánk a KN-ben, illetve a HR-ben foglalt, a besorolásukra vonatkozó hasznos tényezőket, ami következésképpen a KN megjegyzései, valamint a HR magyarázó megjegyzései tartalmának korlátozásához vezetne. Emlékeztetni kell ugyanis arra, hogy mind a KN 39. árucsoportjának, mind a HR-nek az ezen árucsoportra vonatkozó magyarázó megjegyzésének alkalmazási köre kiterjed a műanyag és textil kombinációjából készült termékekre, és azok kifejtik, hogy az ilyen termékeket műanyagként kell besorolni, amennyiben a textil a műanyag egyszerű megerősítésére szolgál. E körülmények között semmi nem akadályozza, hogy e szempontokat olyan árukra is alkalmazni lehessen, mint amelyek az alapügy tárgyát képezik.

40 Mindazonáltal a textilnek a HR említett 39. árucsoportra vonatkozó magyarázó megjegyzésében foglalt azon tulajdonságai, amelyek alapján az a műanyag megerősítésének tekinthető, nem érthetők úgy, hogy az alapügy tárgyát képező lovaglókesztyűknek a megfelelő tulajdonságokkal való felruházása önmagában meghatározó lehet azok besorolása tekintetében. Ehelyett, amint az a jelen ítélet 33. pontjában is kifejtésre került, e lovaglókesztyűk általános megjelenését, valamint az azok lényeges jellemzőjét meghatározó tulajdonságok összességét kell értékelni, figyelembe véve a besorolásukhoz használt szempontok relatív fontosságát is. Következésképpen az említett kesztyűk textilanyagának felbolyhozása nem tekinthető döntő szempontnak azok besorolásakor.

41 A 3. b) általános értelmezési szabály alapján a termék tarifális besorolása érdekében meg kell állapítani, hogy az alapanyagok közül melyik határozza meg a termék lényeges jellemzőjét, amit annak megvizsgálásával lehet meghatározni, hogy a termék az egyik vagy másik összetevője nélkül is megtartja-e a jellemző tulajdonságait (lásd a C-288/99. sz. VauDe Sport ügyben 2001. május 10-én hozott ítélet [EBHT 2001., I-3683. o.] 25. pontját, a fent hivatkozott Turbon International ügyben hozott ítélet 21. pontját és a C-150/08. sz. Siebrand-ügyben 2009. május 7-én hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 31. pontját).

42 Ugyanígy amint a HR-nek az általános szabályok 3. b) pontjára vonatkozó magyarázó megjegyzésének VIII. pontja is jelzi, az a tényező, amely az áru lényeges jellegét meghatározza, árufajták szerint meghatározható pl. az alapanyag vagy alkotórész természete, terjedelme, mennyisége, súlya vagy értéke, vagy az alkotó alapanyagnak az áru felhasználásában betöltött szerepe szerint.

43 Az alapügyben szóban forgó kesztyűk lovagláshoz készülnek. E kesztyűk legfontosabb szerepe ugyanis az, hogy lehetővé tegyék a kantár kézbentartását és a ló irányítását a rugalmasság és a fogás érzékelésének biztosításával. Márpedig az az alkotóelem, amely lehetővé teszi e szerep betöltését, és amely kifejezetten e célra készül, az a poliuretán hab, ami e kesztyűk külső részét teljes egészében beborítja, és amely közvetlenül érintkezik a kantárral. A kesztyű belső részén lévő textil nem módosítja alapvetően a poliuretán tulajdonságait, az csupán növeli annak hatékonyságát a fogás érzékelésének elősegítésével és a kesztyű viselője kényelemérzetének fokozásával. Következésképpen meg kell állapítani, hogy az alapügy tárgyát képező lovaglókesztyűk lényeges jellemzőjét nem a textil, hanem a poliuretán réteg adja.

44 A fenti megfontolásokra tekintettel a feltett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a KN-t úgy kell értelmezni, hogy az olyan lovaglókesztyűk, mint amelyek az alapügy tárgyát képezik, és amelyek az egyik oldalukon bolyhos és műanyag réteggel beborított textilszövetből állnak, amely textil azon az oldalán van felbolyhozva, amelyet aztán teljesen beborítanak poliuretán habbal, amely habnak alapvető szerepe van a kesztyűk lovalgókesztyűkként való használatában, a KN 3926 20 00 vámtarifaalszáma alá kell besorolni.

A költségekről

45 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

A 2003. szeptember 11-i 1789/2003/EK bizottsági rendelettel módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletét képező Kombinált Nómenklatúrát úgy kell értelmezni, hogy az olyan lovaglókesztyűket, mint amelyek az alapügy tárgyát képezik, és amelyek az egyik oldalukon bolyhos és műanyag réteggel beborított textilszövetből állnak, amely textil azon az oldalán van felbolyhozva, amely oldalt aztán teljesen beborítják poliuretán habbal, amely habnak alapvető szerepe van a kesztyűk lovalgókesztyűkként való használatában, a Kombinált Nómenklatúra 3926 20 00 vámtarifaalszáma alá kell besorolni.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: német.