T/714. számú törvényjavaslat indokolással - egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról

2018. évi XXXVI. törvény egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról

1. Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény módosítása

1. §

Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kktv.) 3/A. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 3. § szerinti támogatás csak akkor folyósítható a pártlistát állító pártnak, ha a pártlistát állító párt - legkésőbb a pártlista nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedését követő napon -nyilatkozik arról, hogy ha a 8/C. § (7) bekezdésében foglaltak szerinti visszafizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, és az tőle nem hajtható be, a párt vezető tisztségviselői és listán állított, valamint egyéni választókerületi jelöltjei állnak helyt egyetemlegesen a támogatás visszafizetéséért. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a párt vezető tisztségviselőinek nevét, és a vezető tisztségviselői jogviszony kezdő időpontját."

2. §

A Kktv. 1. alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki:

"6/A. §

(1) Nem jogosult az 1. § szerinti támogatásra az a jelölt,

a) akinek korábban a 8. § (3) vagy (4) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettsége keletkezett, és azt nem teljesítette, valamint annak a 8. § (7) bekezdése szerinti behajtása sem vezetett eredményre,

b) aki olyan párt - a 8/C. § (8) bekezdése alapján a visszafizetésre egyetemlegesen köteles -jelöltje volt, amely a 8/C. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettségét nem teljesítette, valamint annak a 8/C. § (7) vagy (8) bekezdése szerinti behajtása sem vezetett eredményre.

(2) Nem jogosult a 3. § szerinti támogatásra az a párt,

a) amelynek korábban a 8/A. § (3) vagy (4) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettsége keletkezett, és azt nem teljesítette, valamint annak a 8/A. § (7) bekezdése szerinti behajtása sem vezetett eredményre,

b) amelynek korábban a 8/C. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettsége keletkezett, és azt nem teljesítette, valamint annak a 8/C. § (7) vagy (8) bekezdése szerinti behajtása sem vezetett eredményre,

c) amelynek vezető tisztségviselője olyan párt - a 8/C. § (8) bekezdése alapján a visszafizetésre egyetemlegesen köteles - vezető tisztségviselője volt, amely a 8/C. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettségét nem teljesítette, valamint annak a 8/C. § (7) vagy (8) bekezdése szerinti behajtása sem vezetett eredményre.

(3) Nem bocsátható a 2/A. § szerinti a támogatás olyan párt rendelkezésére, amely a (2) bekezdés alapján nem jogosult támogatásra."

3. §

A Kktv. 8. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

((2) A kincstár az elszámolás ellenőrzése során az 1. §-ban és a 2. §-ban foglaltak szabályszerű teljesítését, ezen belül is különösen azt ellenőrzi, hogy)

"c) a kiadás kifizetése a kampányidőszak alatt, de legkésőbb a kampányidőszak végét követő harmadik munkanapon kincstári kártyával vagy átutalással történt-e."

4. §

A Kktv. 8/A. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

((2) A kincstár az összesített elszámolás ellenőrzése során az 1. §-ban és a 2/A. §-ban foglaltak szabályszerű teljesítését, ezen belül is különösen azt ellenőrzi, hogy)

"c) a kiadás kifizetése a kampányidőszak alatt, de legkésőbb a kampányidőszak végét követő harmadik munkanapon kincstári kártyával vagy átutalással történt-e."

5. §

A Kktv. 8/C. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Ha a pártlistát állító párttól a visszafizetési kötelezettség nem hajtható be, annak megfizetésére határozattal kötelezhetők a pártlistát állító párt 3/A. §-ban meghatározott vezető tisztségviselői, a pártlistán állított jelöltjei, valamint a pártlistát állító párt által állított egyéni választókerületi jelöltek. Ha a vezető tisztségviselő vagy a jelölt a visszafizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a kincstár megkeresésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal intézkedik a vezető tisztségviselővel, illetve a jelölttel szemben a tartozás behajtása iránt."

2. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása

6. §

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A választás kitűzése és a választás eredményének jogerőre emelkedése közötti időszakban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit a választási szervek azzal az eltéréssel alkalmazzák, hogy a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igénynek haladéktalanul, de legfeljebb 5 munkanapon belül tesznek eleget."

7. §

A Ve. 3. § helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. §

(1) E törvény alkalmazásában

1. fogyatékossággal élő választópolgár: az a választópolgár, aki érzékszervi - így különösen látás-, hallás-, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során,

2. hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon és annak házastársa vagy bejegyzett élettársa, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, a házastárs vagy bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa vagy bejegyzett élettársa,

3. jelölő szervezet: az országgyűlési képviselők választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt, továbbá az országos nemzetiségi önkormányzat, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette; az Európai Parlament tagjainak választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette; a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt, valamint egyesület, a szakszervezet kivételével, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette; a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette,

4. képviselő: e törvény tárgyi hatálya alá tartozó választáson megválasztott képviselő, nemzetiségi szószóló, polgármester,

5. magyarországi lakcím: a bejelentett magyarországi lakóhely címe; a sem magyarországi, sem külföldi bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy esetében a bejelentett magyarországi tartózkodási hely címe,

6. külképviselet: Magyarországnak a Kormány döntése alapján létrehozott, külföldön működő diplomáciai és konzuli képviselete,

7. meghatalmazott: közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező személy,

8. miniszter: a választások és népszavazások szabályozásáért felelős miniszter,

9. név: házassági családi és utónév, ennek hiányában, valamint az anyja neve esetén a születési családi és utónév,

10. országosan elérhető médiaszolgáltatás: az a médiaszolgáltatás, amely Magyarország lakosságának legalább ötven százaléka számára elérhető,

11. polgármester: a polgármester és a főpolgármester,

12. település: a község, a város, járásszékhely város, megyei jogú város és a fővárosi kerület,

13. települési szintű lakóhely: olyan lakóhely, amely esetében a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás a bejelentett település neve mellett a "lakcím nélküli" bejegyzést tartalmazza,

14. választási szerv: a választási bizottság és a választási iroda.

(2) E törvény alkalmazásában a névjegyzékkel kapcsolatos, valamint a jogorvoslati kérelem

a) személyesen történő benyújtásán a közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással,

b) levélben történő benyújtásán a kérelem borítékba helyezett példányának postai szolgáltató vagy egyéb - meghatalmazással nem rendelkező - személy általi kézbesítésével

történő benyújtását is érteni kell."

8. §

A Ve. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az e törvényben foglalt határidő munkaszüneti napon járna le, a miniszter a rendeletében, illetve a választást kitűző választási bizottság a határozatában a határidő lejártának naptár szerinti dátumát az azt megelőző vagy követő munkanapra állapíthatja meg"

9. §

A Ve. 17. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 26. §-ban, a 28. §-ban, a 35. § (3) bekezdésében és a 171. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével]

"a) a szavazatszámláló bizottságnak és a helyi választási bizottságnak csak a településen, közös önkormányzati hivatalhoz tartozó település választási bizottsága esetében a közös hivatalhoz tartozó bármely településen,"

[lakcímmel rendelkező, a központi névjegyzékben szereplő választópolgár lehet tagja.]

10. §

A Ve. 18. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti összeférhetetlenségi ok nem vonatkozik

a) az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság tagjára, ha az egy szavazókörrel rendelkező településen működő helyi választási bizottság kivételével az országgyűlési egyéni választókerület területén fekvő településen működő helyi választási bizottság tagjává választják, valamint

b) az egy szavazókörrel rendelkező településen működő helyi választási bizottság kivételével az országgyűlési egyéni választókerület területén fekvő településen működő helyi választási bizottság tagjára, ha az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság tagjává választják.

(4) A választási bizottság választott tagjának, póttagjának javasolt választópolgár a megválasztása előtt, a megbízott tag a megbízásakor írásban nyilatkozik arról, hogy vele szemben nem áll fenn összeférhetetlenség. A választási bizottság tagja, póttagja a vele szemben felmerült összeférhetetlenség tényét köteles haladéktalanul közölni a választási bizottság mellett működő választási iroda vezetőjével, továbbá bejelenteni a választási bizottság soron következő ülésén"

11. §

A Ve. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szavazatszámláló bizottságot a helyi választási iroda vezetője a póttagok közül a szükséges számban további tagokkal egészíti ki, ha az átjelentkező választópolgárok vagy a mozgóurnát igénylő választópolgárok száma azt indokolja."

12. §

A Ve. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"25. §

(1) A választási bizottság tagjaira és póttagjaira tett indítványhoz módosító javaslat nem nyújtható

be.

(2) Az indítvány benyújtását követően, ha a köztársasági elnök vagy a választási iroda vezetője által javasolt személy

a) a 17. §-ban vagy a 18. §-ban foglalt feltételeknek nem felel meg,

b) elhalálozik vagy

c) a megbízatást nem vállalja,

a köztársasági elnök, illetve a választási iroda vezetője az indítványt módosíthatja.

(3) A választási bizottság tagjainak és póttagjainak megválasztásáról egy szavazással dönt az Országgyűlés, a közgyűlés, illetve a képviselő-testület.

(4) A választási bizottság tagjainak és póttagjainak nevét, valamint a választási bizottság elérhetőségeit a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni."

13. §

A Ve. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"28. §

(1) A területi választási bizottság további egy-egy tagját

a) az országgyűlési képviselők választásának kitűzését követően az országos listát állító jelölő szervezetek,

b) az Európai Parlament tagjai választásának kitűzését követően a listát állító jelölő szervezetek,

c) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának kitűzését követően a megyei listát állító jelölő szervezetek

bízzák meg.

(2) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság további egy-egy tagját az országgyűlési képviselők általános választásának vagy az időközi országgyűlési képviselőválasztásnak a kitűzését követően az országgyűlési egyéni választókerületben jelöltet állító jelölő szervezetek, valamint az országgyűlési egyéni választókerületben induló független jelöltek bízzák meg.

(3) A helyi választási bizottság további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek, valamint a választókerületben induló független jelöltek bízzák meg.

(4) A szavazatszámláló bizottságba, valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottságba a választókerületben jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek két-két tagot bízhatnak meg.

(5) Amennyiben a helyi választási iroda a szavazatszámláló bizottságot a 24. § (3) bekezdése szerint legalább öt fővel kiegészítette, haladéktalanul értesíti a (4) bekezdés szerint ugyanazon szavazatszámláló bizottságba tagot megbízó jelölő szervezeteket, hogy a szavazást megelőző második nap 16 óráig

a) amennyiben a helyi választási iroda a szavazatszámláló bizottságot a 24. § (3) bekezdése szerint legfeljebb tíz taggal egészítette ki, két,

b) amennyiben a helyi választási iroda a szavazatszámláló bizottságot a 24. § (3) bekezdése szerint legalább tíz taggal egészítette ki, négy,

c) amennyiben a helyi választási iroda a szavazatszámláló bizottságot a 24. § (3) bekezdése szerint legalább tizenöt taggal egészítette ki, hat

d) amennyiben a helyi választási iroda a szavazatszámláló bizottságot a 24. § (3) bekezdése szerint legalább húz taggal egészítette ki, nyolc

tagot bízhat meg.

(6) Amennyiben a helyi választási iroda a szavazatszámláló bizottságot a 24. § (3) bekezdése szerint legalább tíz fővel kiegészítette, a szavazatszámláló bizottság a szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatait ugyanazon épületen belül egyidejűleg több, külön helyiségben is végezheti."

14. §

A Ve. 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Egy jelölő szervezet, illetve párt, valamint egy független jelölt csak egy jogcímen jogosult tag megbízására egy választási bizottságba, abban az esetben is, ha ezen jogosultság egyébként több jogcím alapján is megilletné."

15. §

A Ve. 30. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A választási bizottság megbízott tagját - a 27. § (1) bekezdése kivételével - legkésőbb a szavazás napját megelőző kilencedik napon lehet bejelenteni.

(3) A bejelentés tartalmazza a megbízó nevét, a megbízott tag nevét, magyarországi lakcímét és személyi azonosítóját, valamint a választási bizottság megjelölését."

16. §

A Ve. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"34. §

(1) A választási bizottság tagjának megbízatása a 33. §-ban foglaltakon túl megszűnik:

a) ha a megbízatás 17. §-ban foglalt feltételei megszűntek,

b) a 18. § szerinti összeférhetetlenség esetén,

c) lemondással,

d) ha a megbízott tag megbízatását a megbízó visszavonja,

e) ha a megbízott tagot megbízó független jelölt vagy a jelölő szervezet által állított, a megbízásra jogosító jelölt vagy lista kiesik,

f) a tag halálával.

(2) A választási bizottsági tag megbízatásának az (1) bekezdés a), b), d) és e) pontja szerinti megszűnését a választási bizottság - a szavazatszámláló bizottság tagja esetében a helyi választási bizottság - határozattal állapítja meg. A megbízatás megszűnésének megállapítását bárki indítványozhatja. Az indítványról a választási bizottság három napon belül dönt. A döntéshozatalban az érintett tag nem vehet részt, az érintett tagot a határozatképesség szempontjából nem kell figyelembe venni.

(3) A választási bizottság

a) tagja a bizottság elnökéhez,

b) elnöke az őt a bizottság tagjának megválasztó képviselő-testület, közgyűlés, illetve Országgyűlés elnökéhez

címzett, a választási iroda vezetőjéhez benyújtott írásbeli nyilatkozattal mondhat le megbízatásáról. A lemondás nem vonható vissza. A megbízatás a nyilatkozat átvételének napján szűnik meg.

(4) A megbízatás (1) bekezdés c) és f) pontja szerinti megszűnését a választási bizottság elnöke a bizottság soron következő ülésén bejelenti. A megbízatás megszűnését a bizottság jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel tudomásul veszi.

(5) E § rendelkezéseit a póttagokra is megfelelően alkalmazni kell."

17. §

A Ve. 35. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Póttag hiányában a települési önkormányzat képviselő-testülete vagy a fővárosi, megyei közgyűlés, a Nemzeti Választási Bizottság esetében az Országgyűlés új tagot és póttagokat választ.

(3) Ha nem került sor a választási bizottság új tagjának, póttagjának megválasztására, a 26. § szerint kell eljárni. Ha a 26. § a) pontja szerinti esetben az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság nem működik, helyette a helyi választási bizottság, ha a 26. § b) pontja szerinti esetben a területi választási bizottság nem működik, helyette a Nemzeti Választási Bizottság jár el."

18. §

A Ve. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"36. §

(1) Ha a választási bizottság megbízott tagjának megbízatása a 34. § (1) bekezdés a)-d) és f) pontjában meghatározott okból megszűnt, helyébe a megbízó új tagot bízhat meg.

(2) Ha a póttag megbízatása megszűnik, a települési önkormányzat képviselő-testülete vagy a fővárosi, megyei közgyűlés, a Nemzeti Választási Bizottság esetében az Országgyűlés új póttagot választhat."

19. §

A Ve. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"37. §

(1) A választási bizottság tagja és póttagja a megválasztását vagy bejelentését követő öt napon belül, a szavazatszámláló bizottság tagja és póttagja legkésőbb a szavazást megelőző második napon esküt vagy fogadalmat tesz.

(2) A választási bizottság 28. § (5) bekezdése szerint megbízott tagja legkésőbb a szavazást megelőző napon tesz esküt vagy fogadalmat.

(3) A Nemzeti Választási Bizottság választott tagja és póttagja az Országgyűlés előtt, a Nemzeti Választási Bizottság megbízott tagja az Országgyűlés elnöke előtt, a területi választási bizottság tagja és póttagja a főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke előtt, a szavazatszámláló bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság és a helyi választási bizottság tagja és póttagja a polgármester előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel tesz esküt vagy fogadalmat.

(4) Ha az eskü vagy fogadalom letételére az (1) bekezdésben foglalt határidőig nem kerül sor, az Országgyűlés helyett az Országgyűlés elnöke előtt, a polgármester helyett a főpolgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke előtt, a főpolgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke helyett a Nemzeti Választási Bizottság elnöke előtt kell esküt vagy fogadalmat tenni.

(5) Ha az eskü vagy fogadalom kivételében a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke vagy az Országgyűlés elnöke akadályoztatva van, az esküt vagy a fogadalmat a képviselőtestület tagjai közül választott alpolgármester, főpolgármester-helyettes, a megyei közgyűlés tagjai közül választott alelnök, illetve az Országgyűlés alelnöke is kiveheti.

(6) A választási bizottság tagja az eskü- vagy fogadalomtételt követően gyakorolhatja jogait."

20. §

A Ve. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A választási bizottság - tagjai megválasztását és eskü- vagy fogadalomtételét követően -alakuló ülést tart. Az alakuló ülést a választási bizottság mellett működő választási iroda vezetője, a szavazatszámláló bizottság alakuló ülését a helyi választási iroda vezetője hívja össze."

21. §

A Ve. 39. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságnak, illetve az egy szavazókörös településen a helyi választási bizottságnak sem az elnöke, sem az elnökhelyettese nincs jelen a szavazóhelyiségben, az elnök hatáskörét a választási bizottság tagjai közül a legidősebb választott tag, mint korelnök gyakorolja."

22. §

A Ve. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"40. §

(1) A választási bizottság ülése nyilvános.

(2) A választási bizottság elnökének a rend fenntartására tett intézkedése mindenkire kötelező.

(3) A választási bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés időpontjának és helyszínének megjelölését, a jelen lévő tagok nevét, a választási bizottság döntését, valamint a kisebbségi véleményt.

(4) A szavazatszámláló bizottság üléséről - az elnök és az elnökhelyettes megválasztása, valamint a törvényben foglalt egyéb kivétellel - nem kell külön jegyzőkönyvet készíteni."

23. §

A Ve. 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték."

24. §

A Ve. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A választási bizottság - a szavazatszámláló bizottság kivételével - az ügy érdemében határozatot, az eljárás során felmerült minden egyéb kérdésben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz. A szavazatszámláló bizottság a szavazás előkészítése és lebonyolítása során felmerült vitás kérdésekben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz."

25. §

A Ve. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A határozatot - ha jelen van, vagy ha telefaxszáma vagy elektronikus levélcíme rendelkezésre áll -haladéktalanul, rövid úton kell közölni a kérelmezővel, valamint azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat. A határozat rövid úton való közlése

a) a jelenlévők részére a határozat átadásával,

b) telefaxon,

c) elektronikus dokumentum formájában (email) vagy

d) a kézbesítési megbízott részére az a)-c) pontban meghatározott módon

történhet. A határozat rövid úton való közlésének módját (módjait) a kérelmező jelöli meg."

26. §

A Ve. 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A választási bizottság a határozatát - a személyes adatok kivételével - nyilvánosságra hozza. Nem minősül személyes adatnak a jelölt, a jelölő szervezet, a médiaszolgáltató és a sajtótermék neve."

27. §

A Ve. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Nemzeti Választási Bizottság a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése érdekében a választási szervek számára iránymutatást adhat ki. Iránymutatás kiadását választási szerv kezdeményezheti."

28. §

A Ve. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda legalább egy tagja jegyzőkönyvvezetőként működik. A szavazatszámláló bizottság mellett közreműködő jegyzőkönyvvezetők számát a helyi választási iroda vezetője állapítja meg."

29. §

A Ve. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Nemzeti Választási Iroda elnöke államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.

(2) A Nemzeti Választási Iroda elnökét naptári évenként húsz munkanap szabadság illeti meg.

(3) A Nemzeti Választási Iroda elnöke személyi anyagának kezelését, valamint az elnök tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 115. §-a szerinti adatok nyilvántartását, továbbá az elnök foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos ügyviteli feladatokat az elnökhelyettesek látják el.

(4) A Nemzeti Választási Iroda elnöke kiadja a Nemzeti Választási Iroda Szervezeti és Működési Szabályzatát."

30. §

A Ve. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"69. §

(1) A választási irodának nem lehet tagja

a) képviselő,

b) alpolgármester,

c) választási bizottság tagja,

d) jelölt,

e) a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja, valamint

f) a választókerületben induló jelölt hozzátartozója.

(2) Az (1) bekezdés f) pontjában foglalt tilalmat nem kell alkalmazni a helyi választási iroda azon tagjára, aki kizárólag jegyzőkönyvvezetői feladatokat lát el olyan szavazókör szavazatszámláló bizottsága mellett, amely nem tartozik abba a választókerületbe, amelyben a hozzátartozója jelöltként indul.

(3) Ha a választási iroda vezetőjével szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, azt haladéktalanul köteles bejelenteni a Nemzeti Választási Iroda elnökének, aki őt felmenti, és kinevezi az iroda új vezetőjét.

(4) A választási iroda tagja a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot a választási iroda vezetőjével köteles haladéktalanul közölni, aki őt felmenti."

31. §

(1) A Ve. 76. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Nemzeti Választási Iroda a honlapján folyamatosan, legalább napi frissítéssel közzéteszi a névjegyzékekkel, a szavazással és a választás eredményével összefüggő közérdekű adatokat, így különösen]

"d) a választás szavazóköri eredményét és a választás eredményét megállapító jegyzőkönyvek tartalmát."

(2) A Ve. 76. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A Nemzeti Választási Iroda csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet adatfeldolgozót bízhat meg

a) a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásával,

b) a központi névjegyzékkel, a szavazóköri névjegyzékkel, a külképviseleti névjegyzékkel, a levélben szavazók névjegyzékével,

c) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásával,

d) a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásával,

e) a képviselők nyilvántartásával

kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával, kivéve, ha e korlátozás alól a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint egyedi felmentést kap."

32. §

A Ve. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A választás kitűzésétől a szavazás napjáig nem lehet szavazókör határát és sorszámát megváltoztatni, továbbá település megnevezésének, közterület nevének és jellegének, ház számának megváltozását a címnyilvántartásban átvezetni."

33. §

A Ve. 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A központi névjegyzék a Nemzeti Választási Iroda által vezetett elektronikus nyilvántartás. A választójogát az a választópolgár gyakorolhatja, aki a központi névjegyzékben szerepel."

34. §

A Ve. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"84. §

(1) A névjegyzékbe vételét, illetve a névjegyzékben szereplő adatai módosítását az a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár kérheti, az adott választást megelőző huszonötödik napig, aki az e törvény hatálya alá tartozó bármely választáson választójogosult.

(2) A még nem nagykorú polgár a tizenhetedik életévének betöltését követően kérheti a névjegyzékbe vételét. A kérelem benyújtásakor a polgár önállóan tehet jognyilatkozatot.

(3) A központi névjegyzékben szereplő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár kérheti a névjegyzékbe vétele megerősítését a névjegyzékbe vétel iránti kérelem ismételt benyújtásával a szavazást megelőző huszonötödik napig."

35. §

A Ve. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"85. §

(1) A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár - a (2) bekezdés kivételével - kérheti

a) nemzetiséghez tartozásának,

b) szavazási segítség iránti igényének,

c) személyes adatai kiadása megtiltásának

bejegyzését a központi névjegyzékbe, illetve a bejegyzés törlését.

(2) A magyarországi lakcímmel rendelkező, nem magyar állampolgár választópolgár az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti adat központi névjegyzékbe való bejegyzését, illetve a bejegyzés törlését kérheti.

(3) A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a 88. § b) pontja szerinti segítség iránti igényének központi névjegyzékbe való bejegyzését, illetve a bejegyzés törlését kérheti."

36. §

A Ve. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"92. §

(1) A központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelemnek - a (3) bekezdés kivételével - tartalmaznia kell a választópolgár

a) nevét,

b) születési nevét,

c) születési helyét,

d) személyi azonosítóját.

(2) A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár névjegyzékbe vétele iránti kérelmének az (1) bekezdésben foglalt adatokon túl tartalmaznia kell

a) azt a postacímet, ahova a szavazási levélcsomag eljuttatását kéri, vagy

b) annak a - 277. § (2) bekezdése szerinti - településnek, illetve külképviseletnek a megjelölését, ahol a szavazási levélcsomagot át kívánja venni.

(3) Az elektronikus azonosítással benyújtott kérelemnek az (1) bekezdés a) és d) pontja, továbbá a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár esetében a (2) bekezdés szerinti adatokat kell tartalmaznia.

(4) A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár - ha a kérelmet elektronikus azonosítás nélkül nyújtja be - köteles megadni, a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár megadhatja a postacímét, email címét vagy telefax számát, ahova a 95. § (3) bekezdése szerinti értesítés megküldését kéri.

(5) A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a személyi azonosítója helyett megadhatja a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát."

37. §

A Ve. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"93. §

(1) A választási iroda a névjegyzékkel kapcsolatos kérelemnek csak abban az esetben adhat helyt, ha a választópolgárnak a kérelemben szereplő adatai megegyeznek a központi névjegyzék, vagy a névjegyzékbe vétel iránti kérelem esetében a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás adataival.

(2) Nem tekinthető elutasítási oknak, ha a kérelemben foglaltak

a) ékezethiba,

b) írásmódbeli eltérés,

c) földrajzi név idegen nyelvű megjelölése,

d) a 92. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti

da) adatban több utónév egyikének elhagyása, "dr." megjelölés elhagyása vagy feltüntetése, az ifjabb, idősebb, özvegy vagy más előtag, illetve ezen előtagok rövidítésének feltüntetése vagy

db) adat más nyelven történő megadása

következtében nem egyeznek meg a központi névjegyzék vagy a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás, illetve a központi útiokmány-nyilvántartás adataival, de a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható.

(3) Nem tekinthető elutasítási oknak, ha a kérelem nem tartalmazza a kérelmező születési nevét, feltéve, hogy az megegyezik a viselt nevével.

(4) Azt, hogy a kérelmező adatai megegyeznek-e a központi útiokmány-nyilvántartás adataival, a Nemzeti Választási Iroda a központi útiokmány-nyilvántartásból közvetlen adathozzáféréssel átvett adatok alapján ellenőrzi."

38. §

A Ve. 95. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a választópolgár a kettős állampolgárságot tiltó országban lévő értesítési címet adott meg, a döntést a külképviselet közreműködésével is kézbesítheti a Nemzeti Választási Iroda."

39. §

A Ve. 101-102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"101. §

A Nemzeti Választási Iroda a választás kitűzését követő naptól a választás eredményének jogerőre emelkedését követő tizenötödik napig a választáson szavazati joggal rendelkező választópolgárok központi névjegyzékben nyilvántartott adatait - a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásával összekapcsolva - a 3. melléklet szerinti adattartalommal szavazóköri bontásban teszi hozzáférhetővé a helyi választási iroda számára (a továbbiakban: szavazóköri névjegyzék).

102. §

(1) Egy választópolgár csak egy szavazóköri névjegyzékben szerepelhet.

(2) Az a polgár, aki legkésőbb a szavazás napján betölti tizennyolcadik életévét, a választás kitűzésének napját követő naptól szerepel a szavazóköri névjegyzéken.

(3) Azt a választópolgárt, aki a 88. § d) pontja szerint legkésőbb a szavazást megelőző negyedik napon kérte, hogy akadálymentes szavazóhelyiségben szavazhasson, és akinek a lakcíme szerint kijelölt szavazóhelyiség nem akadálymentes, a helyi választási iroda a lakcíme szerinti szavazóhelyiséggel azonos településen és választókerületben lévő, akadálymentes szavazóhelyiséggel rendelkező szavazókör névjegyzékébe teszi át.

(4) A szavazatszámláló bizottság tagját és jegyzőkönyvvezetőjét kérelmére a helyi választási iroda annak a szavazókörnek a névjegyzékébe teszi át, amely szavazatszámláló bizottságának munkájában a szavazás napján részt vesz, feltéve, hogy az ugyanazon választókerületbe tartozik, mint a választópolgár lakcíme szerinti szavazókör."

40. §

A Ve. 103-104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"103. §

(1) A mozgóurna iránti kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi állapota vagy fogyatékossága, illetve fogvatartása miatt gátolt választópolgár nyújthatja be.

(2) A mozgóurna iránti kérelmet

a) a helyi választási irodához

aa) személyesen, levélben vagy elektronikus úton legkésőbb a szavazást megelőző negyedik napon vagy

ab) elektronikus úton a szavazást megelőző negyedik napon 16 órát követően a szavazás napján 12 óráig,

b) az illetékes szavazatszámláló bizottsághoz meghatalmazott útján vagy levélben a szavazás napján, legkésőbb 12 óráig

kell benyújtani.

(3) A mozgóurna iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a szavazókör területén lévő címet, ahova a mozgóurna kivitelét a választópolgár kéri, ha az a magyarországi lakcímétől eltér, valamint

b) a mozgóurna-igénylés okát.

(4) A 102. § (3) bekezdése alapján a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékéből más szavazókör névjegyzékébe áttett választópolgár a lakcímére is kérhet mozgóurnát.

104. §

(1) A helyi választási iroda

a) a 103. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti kérelem alapján a mozgóurnát igénylő választópolgárt felveszi a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékébe,

b) a 103. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti kérelmet elbírálásra továbbítja a szavazatszámláló bizottsághoz.

(2) A helyi választási iroda a 103. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint benyújtott, a 103. § (4) bekezdése szerinti kérelem alapján a választópolgárt visszateszi a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékébe, és felveszi a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékébe.

(3) A szavazatszámláló bizottság a mozgóurnát igénylő választópolgárt felveszi a mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzékébe, és törli a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékből."

41. §

A Ve. 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"106. §

(1) A szavazást megelőző negyedik napon 16 óráig bekövetkező változások átvezetését követően a Nemzeti Választási Iroda a szavazóköri névjegyzéket és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét lezárja.

(2) A helyi választási iroda a lezárt szavazóköri névjegyzéket és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét kinyomtatja. A helyi választási iroda vezetője a kinyomtatott szavazóköri névjegyzéket és mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét hitelesíti."

42. §

A Ve. 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"108. §

(1) Ha a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti a szavazást a szavazókörben, az ismételt szavazáson azok a választópolgárok szerepelhetnek a szavazóköri névjegyzékben, akik

a) a megismételtetett szavazáson a szavazóköri névjegyzékben szerepeltek,

b) a megismételtetett szavazáson azért nem szerepeltek a szavazóköri névjegyzékben, mert nem rendelkeztek választójoggal, de

ba) legkésőbb az ismételt szavazás napján nagykorúvá válnak vagy

bb) a névjegyzék lezárásáig egyébként választójogot szereznek.

(2) Az ismételt szavazáson sem szerepelnek a szavazóköri névjegyzékben azok, akik a megismételtetett szavazáson azért nem szerepeltek a szavazóköri névjegyzékben, mert

a) nem rendelkeztek lakcímmel a szavazókörben vagy

b) más szavazókör névjegyzékében szerepeltek."

43. §

A Ve. 110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"110. §

(1) A 103. §, a 250. §, a 259. § és a 307/A. § szerinti kérelemre a 91. § (1) és (3) bekezdésének, valamint a 92. § (1), (3) és (4) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet a szavazást megelőző hatvanhatodik naptól lehet benyújtani."

44. §

A Ve. 112. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"112. §

(1) A kérelmet - a 93. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával - az a választási iroda bírálja el, amelynek szavazóköri névjegyzékében a választópolgár szerepel.

(2) Ha a választópolgár a kérelmet nem az elbírálásra jogosult helyi választási irodához nyújtja be, a kérelmet a helyi választási iroda haladéktalanul átteszi az elbírálásra jogosult helyi választási irodához.

(3) A 103. § (2) bekezdés ab) alpontja és b) pontja szerinti kérelmet a szavazatszámláló bizottság bírálja el."

45. §

A Ve. 115. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"115. §

(1) Azt a választópolgárt, aki a szavazás napját megelőző hatvanhetedik napon a szavazóköri névjegyzékben szerepel, a Nemzeti Választási Iroda értesítő megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe vételéről.

(2) Az értesítőt a választópolgár értesítési címére, ennek hiányában lakcímére a szavazást megelőző ötvenegyedik napig kell megküldeni.

(3) Az értesítő tartalmazza

a) a választás megnevezését,

b) a szavazás napját,

c) a választókerületet,

d) a szavazókört,

e) a szavazóhelyiség címét,

f) a szavazóhelyiség akadálymentességére vonatkozó információt,

g) a választópolgár nevét,

h) a választópolgár magyarországi lakcímét,

i) a választópolgár születési idejét,

j) a választópolgár születési nevét, ha az a viselt nevétől eltér és

k) a választással kapcsolatos tájékoztatást.

(4) A választópolgár - ha nem kapja meg az értesítőt, az megsemmisül vagy elvész - a helyi választási irodától új értesítőt igényelhet."

46. §

A Ve. 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"117. §

(1) A választópolgár részére - a 88. § a) pontja szerinti, legkésőbb a szavazást megelőző hatvannyolcadik napon benyújtott kérelmére - Braille-írással készült értesítőt küld a Nemzeti Választási Iroda.

(2) A választópolgár részére - a 88. § b) pontja szerinti, legkésőbb a szavazást megelőző hatvannyolcadik napon benyújtott kérelmére - könnyített tájékoztatót küld a Nemzeti Választási

Iroda."

47. §

A Ve. 120-121. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"120. §

(1) Jelöltet ajánlani ajánlóíven lehet.

(2) Az ajánlóívet a független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság mellett működő választási irodától igényelheti a választás kitűzését követően.

(3) Az ajánlóív iránti igénynek tartalmaznia kell a jelöltként indulni szándékozó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, ennek hiányában személyazonosságát igazoló okiratának számát lakcímét, továbbá nyilatkozatát arról, hogy

a) a jelölést elfogadja,

b) nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetve megválasztása esetén arról lemond.

(4) Ajánlóívet csak olyan választópolgár számára lehet igényelni, aki az igény benyújtásakor választójoggal rendelkezik.

(5) Az ajánlóív igénylésekor

a) a több utónévvel rendelkező választópolgár kérheti, hogy az ajánlóív és a szavazólap csak az egyik utónevét tartalmazza,

b) a választópolgár kérheti, hogy az ajánlóív és a szavazólap a nevének részét képező "dr." megjelölést ne tartalmazza.

121. §

(1) Az ajánlóíven a választási iroda feltünteti a választás típusát, a 120. § (5) bekezdésére is figyelemmel a jelöltként indulni szándékozó választópolgár nevét, a jelölő szervezet nevét vagy a független jelölés tényét, a választókerület megjelölését. Közös jelölt esetén az ajánlóíven a közös jelöltet állító valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni.

(2) A választási iroda az igénylését követően haladéktalanul, de legkorábban a szavazást megelőző ötvenedik napon átadja az igénylő vagy a jelöltként indulni szándékozó választópolgár részére az általa igényelt mennyiségű ajánlóívet. A választási iroda valamennyi ajánlóívet egyedi azonosítóval lát el."

48. §

A Ve. 123. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"123. §

(1) Ajánlást a polgárok zaklatása nélkül - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a jelölő szervezet képviselője vagy a jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve annak képviselője bárhol gyűjthet.

(2) Nem gyűjthető ajánlás:

a) az ajánlást gyűjtő és az ajánló munkahelyén munkaidejében vagy munkaviszonyból, illetve munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettsége teljesítése közben,

b) a Magyar Honvédségnél és a központi államigazgatási szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyén vagy szolgálati feladatának teljesítése közben,

c) tömegközlekedési eszközön,

d) állami, helyi és nemzetiségi önkormányzati szervek hivatali helyiségében,

e) felsőoktatási és köznevelési intézményben,

f) egészségügyi szolgáltató helyiségében, valamint

g) a tulajdonos hozzájárulásának hiányában közforgalom számára nyitva álló magánterületen.

(3) Az ajánlásért az ajánlást adó választópolgár részére előnyt adni vagy ígérni tilos. Az ajánlást adó választópolgár az ajánlásért nem kérhet előnyt, illetve nem fogadhat el előnyt vagy annak ígéretét.

(4) Érvénytelen az az ajánlás, amelyet az ajánlási szabályok megsértésével gyűjtöttek."

49. §

A Ve. 124. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"124. §

(1) A jelöltet az ajánlóívek átadásával kell bejelenteni a nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságnál.

(2) A független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelöltet állítani szándékozó jelölő szervezet a rendelkezésére bocsátott összes ajánlóívet köteles átadni a választási irodának a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidőben. E kötelezettség elmulasztása esetén a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott ajánlóív után tízezer forint.

(3) Nem szabható ki bírság a legkésőbb a (2) bekezdés szerinti határidő elteltét követő napon benyújtott, ajánlást nem tartalmazó ajánlóív után.

(4) A választási bizottság a bírság kiszabásáról a (2) bekezdés szerinti határidő elteltét követő nyolc napon belül dönt."

50. §

A Ve. 126-127. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"126. §

(1) Az ajánlás érvényes, ha

a) az ajánló választópolgár az ajánlóív kiadásának és benyújtásának napja közötti bármely időpontban jogosult volt jelöltet ajánlani a választókerületben,

b) az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai - az aláírás kivételével - a szavazóköri névjegyzék adataival megegyeznek,

c) az ajánlás megfelel a 122. §-ban foglalt követelményeknek.

(2) Nem tekinthető érvénytelenségi oknak, ha az ajánló választópolgár

a) nem tüntette fel a neve mellett a "dr." megjelölést, de azt a szavazóköri névjegyzék tartalmazza;

b) feltüntette, de a szavazóköri névjegyzékben nem szerepel a neve részeként az ifjabb, idősebb, özvegy vagy más előtag, illetve ezen előtagok rövidítése,

c) a neve esetében a szavazóköri névjegyzékben szereplő több utónév közül csak az egyiket tüntette fel,

d) lakcímében a település nevét, a közterület elnevezését vagy jellegét a szavazóköri névjegyzékben szereplő formától eltérően adta meg, de a lakcím az ellenőrzés során egyértelműen beazonosítható,

e) lakcímében a lépcsőház, emelet, ajtó megjelölését nem tüntette fel, vagy az eltér a szavazóköri névjegyzékben szereplő adattól.

127. §

(1) Az ajánlások ellenőrzését a jelölt bejelentésétől számított három napon belül kell elvégezni.

(2) Az ajánlások tételes ellenőrzését nem kell tovább folytatni, ha bizonyossá válik, hogy az érvényes ajánlások száma eléri a jelöltséghez szükséges számot.

(3) Az ajánlások ellenőrzésének eredményéről a választási iroda tájékoztatja a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságot és - kérelmére - a jelöltet."

51. §

A Ve. 129. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"129. §

(1) A lista bejelentésének tartalmaznia kell a listán állított valamennyi jelölt nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy

a) a jelölést elfogadja,

b) nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetve megválasztása esetén arról lemond.

(2) A listán legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a listán megszerezhető mandátumok száma. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg.

(3) A listán csak olyan jelölt állítható, aki a lista bejelentésekor választójoggal rendelkezik.

(4) A listán állított jelölt legkésőbb a lista bejelentésekor nyilatkozhat a 120. § (5) bekezdése szerinti kérelemről."

52. §

A Ve. 65. alcíme a következő 136/A. §-sal egészül ki:

"136/A. §

A jelölt, illetve a jelölő szervezet adatainak megváltozása nem érinti a jelölt, illetve a jelölő szervezet jogait és kötelezettségeit."

53. §

A Ve. 137. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"137. §

A jelölt kiesik, ha a magyarországi szavazás megkezdése előtt a központi névjegyzékből törlésre kerül, a választhatóság jogát elveszíti, vagy a jelöltet állító jelölő szervezetet törlik a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából. Kiesik továbbá a jelölt, ha a szavazást legkorábban kezdő külképviseleten a szavazás megkezdésének a 269. § (2) bekezdés utolsó mondata szerinti kezdő időpontjáig a jelölésről írásban lemond. A kiesett jelölt nevét a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából, valamint az egyéni szavazólapokról törölni kell."

54. §

A Ve. 139. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"139. §

(1) A választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart.

(2) Az e fejezetben a jelöltek, jelölő szervezetek részére biztosított jogok nem korlátozzák a nem állami vagy önkormányzati jogalany más jogszabályban biztosított, a tulajdonjog védelméhez fűződő jogosultságainak érvényesítését."

55. §

A Ve. 143-143/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"143. §

(1) Nem folytatható kampánytevékenység a szavazás napján

a) a szavazóhelyiségben, valamint a szavazóhelyiséget magában foglaló épületben,

b) a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül közterületen,

c) a b) pontban meghatározott területen kívül az e területen belül tartózkodó választópolgár választói akaratának befolyásolására alkalmas módon.

(2) A szavazás napját megelőzően jogszerűen elhelyezett plakát nem valósítja meg az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti tilalom sérelmét.

(3) Amennyiben több egymással párhuzamos, az 1. § szerinti választási eljárás van folyamatban, az (1) bekezdés szerinti tilalom az összes, folyamatban lévő választási eljárás során érvényesül.

143/A. §

(1) A választópolgár a mozgóurna igényléséhez és a szavazóhelyiséghez való eljutásához más személy segítségét jogosult igénybe venni.

(2) Mozgóurna igénylésére és a szavazóhelyiséghez történő szállításra nyilvános felhívás nem tehető közzé, szavazóhelyiséghez történő szállításra autóbuszos személyszállítás nem végezhető.

(3) Szavazóhelyiséghez történő szállításra való nyilvános felhívás közzétételének minősül az olyan felhívás, nyilvános közlés vagy plakát, amely szavazóhelyiséghez történő szállítás megszervezésére hív fel, szavazóhelyiséghez történő szállítást elősegítő eszközt népszerűsít, vagy annak használatára hív fel. Szavazóhelyiséghez történő szállításra való felhívásnak minősül a szavazóhelyiséghez való szállítás megszervezése, illetve a szavazóhelyiséghez való szállítást megszervező eszköz előállítása."

56. §

A Ve. 144. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"144. §

(1) E § alkalmazásában plakát a választási falragasz, felirat, szórólap, vetített kép, embléma mérettől és hordozóanyagtól függetlenül.

(2) A kampányidőszakban a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély és bejelentés nélkül készíthetnek plakátot. A plakáton impresszumot kell feltüntetni az Mttv. szerinti adattartalommal, kivéve, ha a plakát által népszerűsített jelölő szervezet vagy a független jelölt neve, illetve a népszerűsített jelölt képmása a plakáton megjelenik.

(3) Plakát a kampányidőszakban - a (4)-(7) bekezdésben meghatározott kivételekkel - korlátozás nélkül elhelyezhető.

(4) Plakátot elhelyezni

a) magántulajdonban álló dolgon kizárólag a tulajdonos vagy a bérlő,

b) állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő dolgon a vagyonkezelői jog gyakorlójának előzetes, írásbeli hozzájárulásával lehet.

(5) Védett műemléki értéken, védett örökségi elemen, az építészeti örökség védett elemén, védett természeti területen és értéken, továbbá állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos.

(6) A választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezésére, valamint az óriásplakátok vonatkozásában a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.

(7) A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot az, aki elhelyezte vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani, vagy ennek elmaradása esetén az eltávolítás költségét viselni."

57. §

A Ve. 148. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"148. §

(1) Az Mttv. 203. § 60. pontjában meghatározott sajtótermékekben politikai hirdetés a választási kampányidőszakban az e §-ban foglaltak szerint tehető közzé.

(2) A sajtótermékben közzétett politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie. A politikai hirdetést az Mttv. 46. § (9) bekezdése szerinti adatokat tartalmazó impresszummal kell megjelentetni, kivéve, ha a politikai hirdetés által népszerűsített jelölő szervezet vagy a független jelölt neve, illetve a népszerűsített jelölt képmása a politikai hirdetésben megjelenik.

(3) Amennyiben sajtótermék politikai hirdetést kíván közölni, a választás kitűzését követő 5 munkanapon belül az Állami Számvevőszékhez eljuttatja hirdetési szolgáltatásainak árjegyzékét, amelyet az nyilvántartásba vesz, és honlapján közzétesz. A sajtótermék ugyanezt az árjegyzékét a honlapján közzéteszi.

(4) Politikai hirdetést kizárólag olyan sajtótermék közölhet, amelynek hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszék nyilvántartásba vette. Politikai hirdetés csak a nyilvántartásba vett árjegyzék által meghatározott ellenérték fejében közölhető. Magyarországon letelepedett kiadók sajtótermékei közül csak az közölhet politikai hirdetést, amely az Mttv. szerinti hatósági nyilvántartásban szerepel.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott sajtótermék a szavazás napját követő 15 napon belül az Állami Számvevőszéket tájékoztatja a közzétett politikai hirdetésekről. A tájékoztatás tartalmazza, hogy az egyes jelöltek és jelölő szervezetek politikai hirdetéseit kinek a megrendelésére, milyen ellenérték fejében, mely időpontban és milyen terjedelemben tette közzé. Az Állami Számvevőszék e tájékoztatásokat a honlapján közzéteszi."

58. §

A Ve. 149. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"149. §

Választási kampányanyag a választópolgár részére közvetlen megkeresés módszerével a 89. §-ban meghatározottak figyelembe vételével juttatható el azzal, hogy egyéb adatai felhasználásához -mint mobiltelefonszám, elektronikus levélcím - a kifejezett hozzájárulása szükséges."

59. §

A Ve. 151-152. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"151. §

(1) A médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével, - az e törvény rendelkezéseinek megsértésével - kapcsolatos kifogást a Nemzeti Választási Bizottság bírálja el. Körzeti és helyi illetve lekérhető médiaszolgáltatással vagy nem országosan terjesztett sajtótermékkel kapcsolatos kifogást az országgyűlési képviselők választásán a médiatartalom-szolgáltató székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, az Európai Parlament tagjainak választásán, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a médiatartalom-szolgáltató székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes területi választási bizottság bírálja el.

(2) A nyomtatott sajtótermék oldalhű elektronikus változatában elkövetett jogsértés esetén a kifogás benyújtására nyitva álló határidő a nyomtatott sajtótermék megjelenésének időpontját követő harmadik nap.

(3) A kifogásban a kérelmező megjelöli, vagy lehetőség szerint csatolja a törvénysértés bizonyítékául szolgáló műsorszámot vagy médiatartalmat. A megjelölt műsorszámot az (1) bekezdés szerint illetékes választási bizottság - amennyiben szükséges és a kérelmező nem csatolta - hivatalból szerzi be.

152. §

(1) Ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, a 218. § (2) bekezdése a)-c) pontjában foglalt jogkövetkezmények alkalmazásán túl kötelezi a médiatartalom-szolgáltatót, hogy határozata rendelkező részét

a) napilap és internetes sajtótermék, valamint lekérhető médiaszolgáltatás esetében a határozat közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléshez hasonló módon,

b) más időszaki lap esetében a legközelebbi számban, a jogsértő közléshez hasonló módon,

c) lineáris médiaszolgáltatás esetében a határozat közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléssel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon

tegye közzé.

(2) A választási bizottság az (1) bekezdésben foglaltak mellett bírságot is kiszabhat. Annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit - így különösen a jogsértéssel érintett médiaszolgáltató fajtáját, vételkörzetét, a jogsértéssel érintett sajtótermék jellemzőit, a jogsértés súlyát és a jogsértés ismétlődő jellegét - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.

(3) A bírság legmagasabb összege a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötvenszerese.

(4) A 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése sajtótermék, illetve médiaszolgáltatás vonatkozásában akkor állapítható meg, ha a jogsértés

a) napilapok, internetes sajtótermék és lineáris médiaszolgáltatás esetén az utolsó sérelmezett műsorszám (lapszám) megjelenésétől visszafelé számított tizenötnapos műsorfolyamban,

b) időszaki kiadvány esetén legalább két egymást követő lapszámban

fennállt a megjelölt bizonyítékok alapján."

60. §

A Ve. 153-154. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"153. §

(1) A szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét - a 89. § rendelkezéseire is figyelemmel -

a) a jelölt kérésére - az érintett választókerületre kiterjedően - a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság mellett működő választási iroda,

b) a listát állító jelölő szervezet kérésére - a jelölő szervezet által megjelölt választókerületekre kiterjedően - a Nemzeti Választási Iroda

öt napon belül, de legkorábban a 132. § szerinti nyilvántartásba vételük jogerőre emelkedését követően átadja.

(2) Az igénylő az adatszolgáltatást nem, életkor, vagy lakcím szerinti csoportosításban is kérheti.

154. §

(1) A 153. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatszolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy a jelölt igazolja a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének megfelelő összegű adatszolgáltatási díjnak a Nemzeti Választási Iroda számlájára történt befizetését.

(2) A 153. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy a listát állító jelölő szervezet igazolja a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének megfelelő összegű adatszolgáltatási díjnak a listás választókerületben megválasztható képviselők száma szerinti befizetését a Nemzeti Választási Iroda számlájára."

61. §

A Ve. 156. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"156. §

(1) Az egyéni szavazólap alap-adattartalmát az 5. melléklet, a listás szavazólap alap-adattartalmát a 6. melléklet állapítja meg.

(2) A szavazólap a jelölt nevét a 120. § (5) bekezdése, illetve a 129. § (5) bekezdése szerinti kérelemnek megfelelően tartalmazza.

(3) A jelölt nevének változását a szavazólap jóváhagyását követően a szavazólapon nem kell átvezetni."

62. §

A Ve. 158-159. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"158. §

(1) Közös jelölt, illetve lista esetén a szavazólap a jelölt, illetve lista állításában részt vevő valamennyi jelölő szervezet nevét tartalmazza.

(2) A szavazólapon fel kell tüntetni a jelölő szervezet rövidített nevét, illetve jelképének szürkeárnyalatos képét is, ha azt a jelölő szervezet a bejelentésekor kéri.

159. §

A jelölő szervezet nevének, rövidített nevének, illetve jelképének változását a szavazólap jóváhagyását követően a szavazólapon nem kell átvezetni."

63. §

A Ve. 160. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"160. §

(1) A szavazólapon a jelöltek, illetve listák a választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek.

(2) A választási bizottság a bejelentett jelöltek, illetve listák - annak a jelöltnek vagy listának a kivételével, amelynek nyilvántartásba vételét jogerősen elutasították - sorrendjének sorsolását a jelöltek, illetve listák bejelentésére rendelkezésre álló határnapon, 16 óra után végzi el. Nem kell sorsolást tartani, ha csak egy jelölt, illetve lista van.

(3) Ha a sorsolást követően valamely jelöltet vagy listát nem vesznek nyilvántartásba, vagy abból törölnek, a szavazólapon szereplő jelöltek, illetve listák egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik. A szavazólapon a jelölteket, listákat folyamatos sorszámozással ellátva kell feltüntetni.

(4) Ha a szavazólapon csak egy jelölt vagy lista szerepel, a szavazólapon nem kell feltüntetni sorszámot."

64. §

A Ve. 79. alcíme a következő 163/A. §-sal egészül ki:

"163/A. §

A Nemzeti Választási Iroda gondoskodik a szavazólapok eljuttatásáról az illetékes választási irodákhoz."

65. §

A Ve. 174. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"174. §

(1) A szavazatszámláló bizottság az urnák állapotát, valamint azt, hogy azok üresek, az elsőként szavazó választópolgárral együtt - aki a szavazatszámláló bizottság tagja és a jegyzőkönyvvezető nem lehet - a szavazás megkezdése előtt megvizsgálja.

(2) Az urnákat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból - az urna szétszedése nélkül - ne lehessen szavazólapot eltávolítani.

(3) Ezt követően a szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjai és az elsőként szavazó választópolgár a szavazóköri jegyzőkönyvön aláírásával tanúsítja, hogy az urnák lezárásukkor üresek, továbbá az urnák szabályszerű lezárását.

(4) A szavazatszámláló bizottság a mozgóurnába ellenőrző lapot helyez, amely tartalmazza az ellenőrző lap elhelyezésének időpontját, valamint a szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjainak és az elsőként szavazó választópolgárnak az aláírását.

(5) Az urnák hitelesítését megelőzően a szavazást nem lehet megkezdeni."

66. §

A Ve. 176. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"176. §

(1) A választópolgár a személyazonosság igazolására alkalmas, magyar hatóság által kiállított hatósági igazolvánnyal igazolja személyazonosságát. Az Európai Unió más tagállamának állampolgára az állampolgársága szerinti tagállam illetékes hatósága által kiállított útlevéllel vagy személyazonosító igazolvánnyal igazolja személyazonosságát.

(2) A választópolgár

a) a lakcím igazolására alkalmas okmánnyal igazolja lakcímét vagy

b) a személyi azonosító igazolására alkalmas okmánnyal igazolja személyi azonosítóját.

(3) A szavazatszámláló bizottság megállapítja, hogy a polgár szerepel-e a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben."

67. §

A Ve. 184-185. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"184. §

(1) A mozgóurnát a szavazatszámláló bizottság két tagja viszi ki - a szavazókör területén belül - a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékében szereplő választópolgárhoz.

(2) Ha a 102. § (3) bekezdése alapján a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékéből más szavazókör névjegyzékébe áttett választópolgár - a 103. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja vagy b) pontja szerint - a lakcímére kér mozgóurnát, a szavazatszámláló bizottság két tagja a szavazókör területén kívülre, a választópolgár lakcímére viszi ki a mozgóurnát.

(3) Az esetleges rontott szavazólapok kicserélése érdekében a mozgóurnás szavazáshoz a választópolgárok számánál legfeljebb tízzel több szavazólapot visz ki a szavazatszámláló bizottság két tagja.

(4) A mozgóurnás szavazáshoz a szavazólapot előzetesen, a szavazóhelyiségben bélyegzőlenyomattal látja el a szavazatszámláló bizottság.

(5) A mozgóurnás szavazás során fel nem használt, előre lebélyegzett szavazólapokat a szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségbe történő visszaérkezésükkor felhasználásra alkalmatlanná teszik, és külön csomagolják.

(6) A mozgóurnás szavazást úgy kell megszervezni, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai 19 óráig visszaérjenek a szavazóhelyiségbe a mozgóurnával.

185. §

(1) A mozgóurnás szavazásra a 175-182. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, a névjegyzék helyett azonban a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét kell használni.

(2) Szavazófülke helyett a szavazás titkosságát garantáló körülményeket kell a választópolgár számára biztosítani.

(3) Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott a büntetés-végrehajtási intézetben külön törvényben meghatározott módon igazolja személyazonosságát."

68. §

A Ve. 200. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"200. §

A választási bizottság - a szavazatszámláló bizottság kivételével - határozattal állapítja meg a választás eredményét. A határozat mellékletét képezi az eredményről kiállított jegyzőkönyv.

200/A. §

Ha a szavazás megismételtetésére a választókerület nem minden szavazókörében kerül sor, és a jelölt vagy a lista az ismételt szavazás kezdetéig kiesik, a választás eredményének megállapítása során a kiesett jelöltre, illetve listára az ismétléssel nem érintett szavazókörben leadott szavazatokat a választás eredményének megállapításakor érvénytelen szavazatnak kell tekinteni."

69. §

A Ve. 206. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"206. §

(1) A választás eredményét megállapító választási bizottság a választás eredményének jogerőssé válását vagy - ha az későbbi időpontra esik - a szavazás megismételtetését eredményezhető jogorvoslati eljárások jogerős befejezését követő öt munkanapon belül átadja a megbízólevelet a megválasztott képviselőnek.

(2) A megüresedett mandátum időközi választás nélküli betöltése esetén a mandátum kiadásáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő öt munkanapon belül kell átadni a megbízólevelet a képviselőnek.

(3) A választási bizottság az (1) és (2) bekezdés szerinti hatáskörét a választási bizottság elnökére átruházhatja."

70. §

A Ve. 207. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"207. §

(1) A Nemzeti Választási Iroda a megválasztott képviselőkről nyilvántartást vezet.

(2) A képviselők nyilvántartásán az általános választások között a képviselők személyében beállt változásokat a megbízólevelet átadó választási bizottság mellett működő választási iroda átvezeti.

(3) A Nemzeti Választási Iroda a képviselők 9. melléklet a)-g) pontja szerinti adatait a központi névjegyzék adatai alapján - a mandátum fennállása alatt - folyamatosan frissíti, a központi névjegyzékből történt törlésről, illetve a választhatóság jogának elvesztéséről a megbízólevelet átadó választási bizottságot haladéktalanul értesíti.

(4) A megbízólevelet átadó választási bizottság elnöke

a) országgyűlési képviselő választójogának megszűnése esetén az Országgyűlés elnökéhez,

b) Európai Parlament tagja választójogának megszűnése esetén az Európai Parlament elnökéhez,

c) helyi önkormányzati képviselő vagy polgármester választójogának megszűnése esetén a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal vezetőjéhez,

d) nemzetiségi önkormányzati képviselő választójogának megszűnése esetén a nemzetiségi önkormányzat elnökéhez

küldött megkeresésében tájékoztatást ad a képviselő választójogának megszűnéséről."

71. §

A Ve. 209. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"209. §

(1) A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.

(2) Folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll.

(3) Nyomtatott sajtótermék esetén a jogszabálysértés elkövetésének időpontja a sajtótermék megjelenésének napja. Ebben az esetben a (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók."

72. §

A Ve. 221. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"221. §

(1) A választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be.

(2) Nincs helye fellebbezésnek a jegyzőkönyvbe foglalt döntés, a másodfokon eljáró választási bizottság által hozott határozat, valamint a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen."

73. §

A Ve. 230/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép

"230/A. §

A 221. § (1) bekezdése szerint fellebbezésre jogosultak által ugyanazon elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezéseket a választási bizottság egy eljárásban bírálja el."

74. §

A Ve. 232. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"232. §

(1) A fellebbezési eljárás során hozott határozatot a másodfokon eljárt választási bizottság közli

a) a fellebbezővel,

b) azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat, és

c) azokkal, akikkel az elsőfokú határozatot közölték.

(2) A másodfokon eljáró választási bizottság a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a határozat jogerőre emelkedését követően - a határozattal együtt - visszaküldi az első fokon eljáró választási bizottsághoz.

(3) A bírósági felülvizsgálat során hozott határozatot a bíróság közli

a) a kérelmezővel

b) azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat, és

c) azokkal, akikkel a másodfokú határozatot közölték.

(4) A bíróság a határozatát - a személyes adatok kivételével - nyilvánosságra hozza. A határozatban nyilvánosságra hozható a jelölt és a jelölő szervezet neve.

(5) A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

(6) A bíróság a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálása érdekében megküldött iratokat - a határozatával együtt - az alkotmányjogi panasz megtételére rendelkezésre álló határidő eredménytelen leteltét, alkotmányjogi panasz benyújtása esetén az iratoknak az Alkotmánybíróságtól való visszaérkezését követően visszaküldi a felülvizsgált határozatot hozó választási bizottsághoz."

75. §

A Ve. 245. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"245. §

(1) Az országgyűlési képviselők választásán a következő választási bizottságok működnek:

a) Nemzeti Választási Bizottság,

b) területi választási bizottság,

c) országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság,

d) szavazatszámláló bizottság (egy szavazókörös településen a helyi választási bizottság).

(2) A Nemzeti Választási Bizottságba tag megbízására jogosult jelölő szervezet, ide nem értve az országos nemzetiségi önkormányzatot, a Nemzeti Választási Iroda mellé legfeljebb öt megfigyelőt bízhat meg a szavazási iratok ellenőrzése és a szavazatok megszámlálása törvényességének ellenőrzésére.

(3) Megfigyelő csak a központi névjegyzékben szereplő, a választási bizottság elnöke előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt vagy fogadalmat tett választópolgár lehet. A megfigyelőre egyebekben az 5. § (3) bekezdésének, (4) bekezdés a), b) és d) pontjának, valamint (5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni."

76. §

A Ve. 247. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"247. §

(1) A kinyomtatott szavazóköri névjegyzék nem tartalmazza a külképviseleti névjegyzékben és - a 257. § (1b) bekezdésében foglalt kivétellel - a levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgárok adatait sem.

(2) A szavazóköri névjegyzék az átjelentkezéssel szavazó választópolgár adatai mellett a magyarországi lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület megjelölését is tartalmazza.

(3) Az átjelentkezéssel szavazó választópolgár a mozgóurna iránti kérelemben a település területén lévő címet jelölhet meg, ahova a mozgóurna kivitelét kéri."

77. §

A Ve. 249. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"249. §

(1) Ha legkésőbb a szavazást megelőző negyedik napon a választópolgár kérelmére

a) a választópolgár nemzetiséghez tartozását a választási iroda törli a központi névjegyzékből, vagy

b) a választási iroda úgy módosítja a választópolgár adatait a központi névjegyzékben, hogy nemzetiségi választópolgárként történt névjegyzékbe vételének hatálya az országgyűlési képviselők választásának névjegyzékére nem terjed ki,

a szavazóköri névjegyzékből a választópolgár nemzetiségi adatát törölni kell.

(2) A választópolgár nemzetiségi adatát a Nemzeti Választási Iroda törli a szavazóköri névjegyzékből, ha az adott nemzetiség nem rendelkezik nemzetiségi listával."

78. §

A Ve. 250. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"250. §

(1) Az átjelentkezésre irányuló kérelmet az a lakcíme szerinti szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgár nyújthatja be, aki a szavazás napján Magyarország területén, de a magyarországi lakcíme szerinti szavazókörtől eltérő szavazókör területén tartózkodik.

(2) Az átjelentkezésre irányuló kérelemnek a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazást megelőző negyedik napon kell megérkeznie a helyi választási irodához.

(3) Az átjelentkezésre irányuló kérelemnek a 92. § (1) vagy (3) bekezdésében foglalt adatokon túl tartalmaznia kell annak a településnek a megjelölését, ahol a választópolgár szavazni kíván.

(4) A helyi választási iroda a kérelem alapján a választópolgárt törli a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékéből, egyidejűleg felveszi a (3) bekezdés szerint megjelölt település 78. § szerint kijelölt szavazókörének névjegyzékébe, egy szavazókörös településen a szavazókör névjegyzékébe.

(5) Az átjelentkező választópolgár a (2) bekezdés szerinti határidőben módosíthatja vagy visszavonhatja átjelentkezési kérelmét. A kérelemnek tartalmaznia kell a 92. § (1) vagy (3) bekezdésében foglalt adatokat.

(6) Ha a (2) bekezdésben foglalt határidőn belül

a) a választópolgár olyan címre kér mozgóurnát, amely nem abban a szavazókörben található, amelynek névjegyzékében szerepel, illetve

b) az átjelentkező választópolgár olyan címre kér mozgóurnát, amely nem azon a településen található, amelynek névjegyzékében szerepel,

a kérelmét egyben átjelentkezésre, illetve az átjelentkezés módosítására irányuló kérelemnek is kell tekinteni. Ebben az esetben - attól függően, hogy a kérelmet hova nyújtották be - a választópolgár lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vagy a mozgóurna kivitelére illetékes szavazatszámláló bizottság illetékességi területén működő helyi választási iroda dönt az átjelentkezés és a mozgóurna iránti kérelemről is."

79. §

A Ve. 252. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"252. §

(1) Az egyéni választókerületi jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző harminchetedik napon kell bejelenteni.

(2) Az egyéni választókerületi jelöltet az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság veszi nyilvántartásba.

(3) A közös jelölt állításával egyidejűleg be kell jelenteni, hogy a jelölt - a pártok költségvetési támogatása szempontjából - melyik jelölő szervezethez tartozik."

80. §

A Ve. 253. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"253. §

(1) Az országos listát legkésőbb a szavazást megelőző harminchatodik napon kell bejelenteni.

(2) Az országos listát a Nemzeti Választási Bizottság veszi nyilvántartásba.

(3) A közös lista állításával egyidejűleg be kell jelenteni, hogy az egyes jelöltek - a pártok költségvetési támogatása szempontjából - melyik jelölő szervezethez tartoznak."

81. §

A Ve. 254. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"254. §

(1) A pártlista állításánál a jelölő szervezetnek a lista nyilvántartásba vételéig bejelentett egyéni választókerületi jelöltjei számát kell figyelembe venni, kivéve azt a jelöltet, akinek nyilvántartásba vételét az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elutasította.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság törli a nyilvántartásból a pártlistát, ha a jelölő szervezet jogerősen nyilvántartásba vett, valamint a bejelentett, de még jogerősen el nem bírált egyéni választókerületi jelöltjeinek száma együttesen nem éri el a törvényben foglalt minimumot.

(3) A Nemzeti Választási Bizottság törli a nyilvántartásból a jogerősen nyilvántartásba vett pártlistát, ha egyéni választókerületi jelölt kiesése miatt egyéni választókerületi jelöltjeinek száma nem éri el a törvényben foglalt minimumot."

82. §

A Ve. 255. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"255. §

(1) A nemzetiségi lista ajánlására a 120. § (1)-(2) bekezdése, valamint a 121-128. § rendelkezéseit kell alkalmazni. A központi névjegyzékben az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgár ajánlhat nemzetiségi listát.

(2) A névjegyzékben a nemzetiség választópolgáraként szereplő választópolgárok számának megállapításakor a nemzetiségi választópolgárként a szavazást megelőző ötvenedik napon a központi névjegyzékben az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárokat kell figyelembe venni.

(3) A Nemzeti Választási Iroda

a) az ajánlóív átadásával egyidejűleg,

b) a jelölő szervezet kérésére a szavazást megelőző harmincnyolcadik és tizenharmadik napon, a 89. § (1) bekezdése szerint az adatai kiadását megtiltó választópolgárok adatainak kivételével

ingyenesen átadja a jelölő szervezetként jogerősen nyilvántartásba vett országos nemzetiségi önkormányzat számára a központi névjegyzékben az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal a nemzetiség választópolgáraként szereplő választópolgárok nevét és lakcímét.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti adatszolgáltatás adatait kizárólag az ajánlások gyűjtése, a (3) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatás adatait kizárólag közvetlen politikai kampány céljára lehet felhasználni. Az adatszolgáltatás adatainak kezelésére a 155. §-ban és a 218. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell."

83. §

A Ve. 259. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"259. §

(1) A külképviseleti névjegyzékbe való felvételére irányuló kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgár nyújthat be.

(2) A külképviseleti névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelemnek a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazást megelőző kilencedik napon kell megérkeznie.

(3) A kérelemnek a 92. § (1) vagy (3) bekezdésében foglalt adatokon túl tartalmaznia kell annak a külképviseletnek a megjelölését, ahol a kérelmező a választójogát gyakorolni kívánja."

84. §

A Ve. 261. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"261. §

(1) A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár legkésőbb a magyarországi szavazást megelőző kilencedik napon módosíthatja a 259. § (3) bekezdése szerinti adatot.

(2) A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár legkésőbb a magyarországi szavazást megelőző negyedik napon kérheti törlését a külképviseleti névjegyzékből."

85. §

A Ve. 266. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"266. §

A Nemzeti Választási Iroda felveszi a levélben szavazók névjegyzékébe azt a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárt, aki a legkésőbb a szavazást megelőző huszonötödik napon benyújtott kérelme alapján szerepel a központi névjegyzékben. A Nemzeti Választási Iroda feltünteti a központi névjegyzéken a választópolgárnak a levélben szavazók névjegyzékébe vételét."

86. §

A Ve. 272. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"272. §

(1) Ha a külképviseleten a szavazás lezárását megelőző óráig egyetlen választópolgár sem szavaz, az elsőként szavazó választópolgár a külképviseleti választási iroda tagja is lehet.

(2) A szavazást az annak lezárására a 269. § (2) bekezdésben előírt időpont előtt le kell zárni, ha a külképviseleti névjegyzéken szereplő valamennyi választópolgár leadta szavazatát."

87. §

A Ve. 272. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"275. §

(1) A szavazási levélcsomag tartalmazza

a) a levélben szavazás szavazólapját,

b) a választópolgár azonosításához szükséges nyilatkozat nyomtatványát (a továbbiakban: azonosító nyilatkozat),

c) a levélben szavazás szavazólapjának borítékját (a továbbiakban: belső boríték),

d) a postára adás esetére bérmentesített borítékot (a továbbiakban: külső boríték),

e) a szavazás módjáról szóló tájékoztatást.

külső borítékjának címzése magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár esetében a Nemzeti Választási Iroda címét tartalmazza.

(2) A levélben szavazás szavazólapjának mérete és kialakítása eltérhet a szavazóhelyiségben használt szavazólaptól. A levélben szavazás szavazólapja bélyegzőlenyomat nélkül érvényes."

88. §

A Ve. 277. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"277. §

(1) A levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgár számára - annak kivételével, aki a szavazási levélcsomag személyes átvételét kérte - a Nemzeti Választási Iroda a levélben szavazás szavazólapjának elkészültét követően haladéktalanul megküldi a szavazási levélcsomagot. Ha a választópolgár a kettős állampolgárságot tiltó országban lévő szavazólap-átvételi címet adott meg, a szavazási levélcsomagot a külképviselet közreműködésével kézbesíti a Nemzeti Választási Iroda.

(2) Az a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár, aki a 92. § (2) bekezdés b) pontja szerint a szavazást megelőző huszonötödik napig a szavazási levélcsomag személyes átvételét kérte, a szavazást megelőző huszadik naptól, a Nemzeti Választási Iroda elnöke által megállapított időben, valamint a szavazás napján a szavazás ideje alatt veheti át a szavazási levélcsomagot a választási irodában az általa megjelölt

a) országgyűlési egyéni választókerületi székhely településen,

b) a miniszter által rendeletben kijelölt egyéb településen, vagy

c) a miniszter által rendeletben kijelölt külképviseleten.

(3) A Nemzeti Választási Iroda elnöke a (2) bekezdés szerint a szavazási levélcsomag személyes átvételét úgy állapítja meg, hogy arra a szavazást megelőző huszadik naptól naponta legalább 9 és 16 óra között lehetőség legyen."

89. §

A Ve. 278. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"278. §

(1) A választópolgár a szavazási levélcsomagban megkapott szavazólap kitöltését követően a kitöltött szavazólapot a belső borítékba helyezi, és azt lezárja.

(2) Az azonosító nyilatkozatra rá kell vezetni a választópolgár

a) nevét,

b) születési nevét,

c) születési helyét és idejét,

d) személyi azonosítóját vagy a magyar állampolgárságát igazoló okiratának számát.

(3) Az azonosító nyilatkozatot a választópolgár saját kezűleg aláírja.

(4) A lezárt belső borítékot és a kitöltött azonosító nyilatkozatot a választópolgár

a) a külső borítékba, vagy

b) bármely más, a Nemzeti Választási Iroda, vagy bármely külképviselet címére megcímzett borítékba (az a) és b) pont együtt a továbbiakban: válaszboríték)

zárja."

90. §

A Ve. 279. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"279. §

A levélben szavazók névjegyzékében szereplő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a szavazatát tartalmazó válaszborítékot

a) a Nemzeti Választási Irodába postai úton juttathatja el úgy, hogy a szavazást megelőző napon 24 óráig megérkezzen,

b) a magyarországi szavazást megelőző huszadik napon belül a Nemzeti Választási Iroda elnöke által a szavazási levélcsomagok személyes átvételére megállapított időben, valamint a külképviseleti szavazás ideje alatt eljuttathatja bármely külképviseleti választási irodába, vagy

c) a magyarországi szavazásra rendelkezésre álló időszakban eljuttathatja bármely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába."

91. §

A Ve. 280. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"280. §

(1) A szavazatot tartalmazó válaszboríték bérmentesítés nélkül feladható.

(2) A postai szolgáltató a legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon belföldön felvett vagy átvett válaszborítékot a szavazást megelőző napon 24 óráig kézbesíti a választási iroda részére."

92. §

A Ve. 281. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"281. §

(1) A külképviseleten a külképviseleti választási iroda, az országgyűlési egyéni választókerületi székhely településen az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda biztosítja a szavazatot tartalmazó válaszboríték leadásának lehetőségét.

(2) A válaszborítékot az iroda folyamatos felügyelete alatt álló urnába lehet bedobni. A külképviseleten az urnát biztonságos helyen kell tárolni. A külképviseletre levél útján is eljuttatható a válaszboríték.

(3) Az országgyűlési egyéni választókerületi székhely településen az országos listát állító jelölő szervezetek által megbízott megfigyelők jelen lehetnek az urna felügyelete során. A megfigyelőkre az 5. §-t kell alkalmazni."

93. §

A Ve. 283. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"283. §

(1) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda a nála a 279. § (2) bekezdés c) pontja alapján levélben leadott szavazatokat tartalmazó válaszborítékokat szállítóborítékba zárja.

(2) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda a szavazást követő napon a Nemzeti Választási Irodához szállítja az (1) bekezdés szerinti szállítóborítékokat, valamint a helyi választási irodáktól átvett szállítóborítékokat."

94. §

A Ve. 284. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"284. §

A külképviseleti választási iroda a külképviseleten leadott szavazatokat tartalmazó lezárt urnát, valamint a külképviseletre eljuttatott válaszborítékokat a magyarországi szavazást követő negyedik nap 24 óráig a Nemzeti Választási Irodához szállítja. Az ezt követően beérkező szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni."

95. §

A Ve. 289. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"289. §

(1) A választási iroda megvizsgálja a határidőben beérkezett szavazási iratokat.

(2) A szavazási iratok vizsgálata során a választási iroda a beérkezett szavazási iratot - a szavazólapot tartalmazó belső boríték felbontása nélkül - ellenőrzi. Az azonosító nyilatkozat tartalmát a választási iroda a levélben szavazók névjegyzéke alapján ellenőrzi. A Nemzeti Választási Iroda az azonosító nyilatkozat tartalmát szükség esetén a magyar állampolgárságot igazoló okirat nyilvántartásában közvetlen adathozzáféréssel vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megkeresése útján, illetve a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásban is ellenőrzi.

(3) Érvénytelen a szavazási irat, ha

a) a válaszboríték nincs lezárva,

b) a válaszborítékból hiányzik az azonosító nyilatkozat vagy a belső boríték,

c) a válaszborítékban - ugyanazon választáson - több belső boríték van,

d) a belső boríték nincs lezárva,

e) a nyilatkozat hiányosan tartalmazza a választópolgár adatait, vagy nem tartalmazza a választópolgár aláírását,

f) a polgár nem szerepel a levélben szavazók névjegyzékében,

g) a választópolgár már leadott érvényes szavazási iratot,

h) a választópolgárnak az azonosító nyilatkozaton feltüntetett adatai - a (4) bekezdés szerinti eltérés kivételével - eltérnek a (2) bekezdés szerinti névjegyzékben, illetve nyilvántartásban szereplő adataitól,

i) a szavazási irat elkésett.

(4) Nem eredményezi a szavazási irat érvénytelenségét, ha

a) a szavazási irat nem a Nemzeti Választási Iroda által megküldött külső borítékban van,

b) a válaszboríték kis mértékben sérült, de sem abba betenni, sem abból kivenni iratot nem lehet, valamint az azonosító nyilatkozaton, illetve a szavazólapon szereplő kitöltött adattartalom a válaszboríték felbontása nélkül nem megállapítható.

(5) Ha a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható, nem vezet a válaszboríték érvénytelenségéhez, ha a (3) bekezdés h) pontja szerinti adateltérés oka

a) az időközben történt névváltozás,

b) ékezethiba,

c) írásmódbeli eltérés,

d) földrajzi név idegen nyelvű megjelölése,

e) a 278. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adatban több utónév egyikének elhagyása, "dr." megjelölés elhagyása vagy feltüntetése, az ifjabb, idősebb, özvegy vagy más előtag, illetve ezen előtagok rövidítésének feltüntetése vagy adat más nyelven történő megadása,

és a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható.

(6) Nem tekinthető érvénytelenségi oknak, ha a azonosító nyilatkozat nem tartalmazza a kérelmező születési nevét, feltéve, hogy az megegyezik a viselt nevével.

(7) A (3) bekezdés e) pontjában a választópolgár által már leadott szavazási iratnak csak az olyan szavazási irat tekinthető, amelynek azonosító nyilatkozata alapján a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható.

(8) Ha a választópolgár személyazonossága az azonosító nyilatkozat alapján kétséget kizáróan megállapítható, a választási iroda a központi névjegyzéken ennek tényét feltünteti."

96. §

A Ve. 290. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"290. §

(1) Ha a szavazási irat a 289. § (3) bekezdése szerint érvénytelen, ennek okát a válaszborítékon fel kell tüntetni.

(2) Az érvénytelen szavazási iratot tartalmazó válaszborítékokat külön kell csomagolni."

97. §

A Ve. 291. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"291. §

(1) Ha az azonosító nyilatkozat alapján a választópolgár személyazonossága és szavazási jogosultsága kétséget kizáróan megállapítható, a választási iroda a levélben szavazók névjegyzékén megjelöli, hogy a választópolgár szavazási iratot adott le.

(2) A választási iroda az érvényes szavazási iratokban lévő belső borítékokat - azok felnyitása nélkül - a megszámlálásukig külön tárolja.

(3) Az érvényes szavazási iratokban lévő azonosító nyilatkozatokat külön kell csomagolni."

98. §

A Ve. 294. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"294. §

(1) Az egyéni választókerületi szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyv egy példányát és az országos listás szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyv egy példányát a helyi választási iroda az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodához továbbítja.

(2) Az egyéni választókerületi szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyvek alapján, legkésőbb a szavazást követő hatodik napon megállapítja az egyéni választókerületi választás eredményét. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda az egyéni választókerületi választás eredményéről kiállított jegyzőkönyv egy példányát - annak jogerőre emelkedését követően haladéktalanul - a Nemzeti Választási Irodához juttatja el.

(3) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság az országos listás szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyvek alapján, legkésőbb a szavazást követő hatodik napon megállapítja az az országos listás választás egyéni választókerületi részeredményét. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda az az országos listás választás egyéni választókerületi részeredményéről kiállított jegyzőkönyv egy példányát - annak jogerőre emelkedését követően haladéktalanul - a Nemzeti Választási Irodához juttatja el."

99. §

A Ve. 296. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"296. §

(1) Az országos listás szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyv egy példányát a helyi választási iroda a Nemzeti Választási Irodához juttatja el.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság

a) az országos listás választás egyéni választókerületi részeredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyvek,

b) a levélben szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv, valamint

c) a választás egyéni választókerületi eredményéről kiállított jegyzőkönyvek

alapján, legkésőbb a szavazást követő tizenkilencedik napon megállapítja a választás országos listás eredményét."

100. §

A Ve. 297. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"297. §

(1) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság dönt

a) a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról,

b) minden olyan kifogásról, amely kifejezetten az egyéni választókerületi választáshoz kapcsolódik.

(2) A területi választási bizottság dönt az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a 124. § (2)-(3) bekezdése, valamint a 252. § (2) bekezdése alapján meghozott döntése elleni fellebbezésről.

(3) A Nemzeti Választási Bizottság dönt

a) minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az (1) bekezdés b) pontja alá,

b) a (2) bekezdésben foglaltak kivételével az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről.

(4) A Nemzeti Választási Bizottságnak a választás országos listás eredményét megállapító döntése elleni bírósági felülvizsgálati kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság határozatának meghozatalát követő napon megérkezzen a Nemzeti Választási Bizottsághoz. A bírósági felülvizsgálati kérelemről a Kúria legkésőbb a felterjesztést követő napon dönt.

(5) A Nemzeti Választási Bizottságnak a választás országos listás eredményét megállapító döntése ellen

a) a 294. § (2) bekezdése szerinti választáson keletkezett töredékszavazatok összesítésének,

b) a 294. § (3) bekezdése szerinti részeredmények összesítésének, vagy

c) a 295. § szerinti szavazás eredményének az a) és b) pont alapján keletkezett részeredményekkel történő összesítésének

törvénysértő voltára, vagy a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtani."

101. §

A Ve. a következő 129/A. alcímmel és 297/A. §-sal egészül ki:

"129/A. A megválasztott képviselő lemondása

297/A. §

A szavazás napját követően a mandátum Országgyűlés általi igazolásáig a megválasztott képviselő a Nemzeti Választási Bizottsághoz intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le."

102. §

A Ve. 300. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"300. §

(1) Az időközi választáson a jelölő szervezetet a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságnál kell bejelenteni, amely dönt a jelölő szervezet nyilvántartásba vételéről.

(2) Az időközi választáson csak az országgyűlési egyéni választókerületben lévő szavazókörbe lehet átjelentkezni.

(3) Az időközi választáson nem kell alkalmazni a 286. §, a 287. § és a 292. § (1) bekezdésének átjelentkezésre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a 247. § (2) bekezdésének, a 257. § (1a)-(2) bekezdésének, a 282. § és a 283. § rendelkezéseit.

(4) Az átjelentkezéssel szavazó választópolgár szavazatait annak a szavazókörnek a szavazatszámláló bizottsága számlálja meg, ahol a szavazatát leadta."

103. §

A Ve. 302. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"302. §

A települési önkormányzati képviselők és a polgármester időközi választását a helyi választási bizottság, a megyei, illetve a fővárosi közgyűlés és a főpolgármester időközi választását a területi választási bizottság tűzi ki."

104. §

A Ve. a következő 307/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"307/A. §

(1) Az átjelentkezésre irányuló kérelmet az a választópolgár nyújthatja be, aki a választás kitűzését megelőző harmincadik napon és az átjelentkezésre irányuló kérelme elbírálásakor ugyanazon tartózkodási hellyel rendelkezett, és tartózkodási helyének érvényessége legalább a szavazás napjáig tart.

(2) Az átjelentkezésre irányuló kérelemnek a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazást megelőző negyedik napon kell megérkeznie a helyi választási irodához.

(3) Az átjelentkezésre irányuló kérelemnek a 92. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatokon túl tartalmaznia kell a választópolgár tartózkodási helyének címét.

(4) Az átjelentkező választópolgár legkésőbb a szavazást megelőző negyedik napon visszavonhatja átjelentkezési kérelmét."

105. §

A Ve. 307/C. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"307/C. §

(1) Az időközi választáson - a (3) bekezdés kivételével - átjelentkezésre nincs lehetőség.

(2) Az időközi választáson az a választópolgár, aki lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik abban a választókerületben, ahol a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános vagy időközi választásának napján legutóbb a szavazóköri névjegyzékben szerepelt, csak ugyanazon választókerületben vehető fel a szavazóköri névjegyzékbe.

(3) Az időközi választáson átjelentkezésre csak abban az esetben van lehetőség, ha a választópolgár lakóhelye és tartózkodási helye ugyanazon választókerületben van."

106. §

A Ve. 307/D. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"307/D. §

(1) A jelölő szervezetet a területi választási bizottság vagy a Nemzeti Választási Bizottság -amelynél a jelölő szervezetet bejelentették - veszi nyilvántartásba. Időközi választáson a jelölt, illetve lista nyilvántartásba-vételére illetékes választási bizottság veszi nyilvántartásba a jelölő szervezetet.

(2) A nemzetiségi szervezet bejelentésekor a szervezetnek nyilatkoznia kell arról, hogy a szervezet megfelel a nemzetiségi szervezettel szemben a nemzetiségek jogairól szóló törvényben támasztott követelményeknek. A jelölő szervezet nyilvántartásba-vételére illetékes választási bizottság a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában a nemzetiségi szervezet alapszabályát ellenőrzi."

107. §

A Ve. 307/E. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"307/E. §

(1) Az egyéni listás és az egyéni választókerületi jelölt, valamint a polgármesterjelölt állításához szükséges ajánlások számát a helyi választási iroda vezetője, a főpolgármester-jelölt, valamint a megyei lista állításához szükséges ajánlások számát a területi választási iroda vezetője állapítja meg szavazást megelőző hatvanhatodik napot követő munkanapon.

(2) A szükséges ajánlások számának megállapításakor a választópolgárok számát a központi névjegyzéknek a szavazást megelőző hatvanhatodik napi adatai alapján kell megállapítani.

(3) A szükséges ajánlások számát egész számra felfelé kerekítve kell megállapítani."

108. §

A Ve. 307/F. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"307/F. §

(1) A nemzetiségi jelöltként indulni szándékozó választópolgárnak az ajánlóív igénylésekor arról is nyilatkoznia kell, hogy

a) a nemzetiség képviseletét vállalja,

b) a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri.

(2) A választási iroda a jelöltek nyilvántartásában ellenőrzi, hogy az ajánlóívet igénylő, nemzetiségi jelöltként indulni szándékozó választópolgár a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, továbbá a nemzetiségi önkormányzati képviselők megelőző két általános választásán, valamint az azokat követő időközi választásokon nem volt más nemzetiség nemzetiségi jelöltje.

(3) A nemzetiségi jelöltként indulni szándékozó választópolgár ajánlóívén fel kell tüntetni, hogy melyik nemzetiség képviseletét vállalja.

(4) A megyei lista ajánlására a 120. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 121-128. § rendelkezéseit is alkalmazni kell."

109. §

A Ve. 307/G. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"307/G. §

(1) Az egyéni listás és az egyéni választókerületi jelöltet, a polgármester jelöltet és a főpolgármester-jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző harmincnegyedik napon kell bejelenteni.

(2) Az egyéni listás és az egyéni választókerületi jelöltet, valamint a polgármester jelöltet a helyi választási bizottság, a főpolgármester-jelöltet a területi választási bizottság veszi nyilvántartásba."

110. §

A Ve. 307/I. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"307/I. §

(1) A kompenzációs listát, a fővárosi kompenzációs listát és a megyei listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik napon kell bejelenteni.

(2) A kompenzációs listát a helyi választási bizottság, a megyei listát, illetve a fővárosi kompenzációs listát a területi választási bizottság veszi nyilvántartásba.

(3) A listán állított jelölt bejelentésének tartalmaznia kell a 120. § (3) bekezdése szerinti adatokat és nyilatkozatokat. A 307/G. § (3) bekezdésének és a 307/H. § rendelkezéseit a listán állított jelöltekre is alkalmazni kell.

(4) A fővárosi kompenzációs listára és a nemzetiségi kompenzációs listára a 129. § (4) bekezdésének rendelkezéseit nem kell alkalmazni."

111. §

A Ve. 307/N. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"307/N. §

(1) A helyi választási bizottság a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján összesíti a polgármesterválasztás, valamint az egyéni listás választás vagy az egyéni választókerületi választás szavazóköri eredményeit, és megállapítja a választás eredményét.

(2) A helyi választási bizottság az egyéni választókerületi választás eredményéről kiállított, jogerős jegyzőkönyvek alapján három napon belül megállapítja a kompenzációs listás választás eredményét.

(3) A helyi választási bizottság az egyéni választókerületben és a kompenzációs listán mandátumot szerzett képviselőknek a kompenzációs listás választás eredményének jogerőre emelkedését követő három napon belül adja át a megbízólevelet."

112. §

A Ve. 319. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"319. §

(1) A területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választáson állított listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik napon kell bejelenteni.

(2) A területi nemzetiségi önkormányzati választáson állított listát és az azon szereplő jelölteket a területi választási bizottság, az országos nemzetiségi önkormányzati választáson állított listát és az azon szereplő jelölteket a Nemzeti Választási Bizottság veszi nyilvántartásba.

(3) A 318. § (3) és (4) bekezdésének rendelkezéseit a listán állított jelöltekre is alkalmazni kell."

113. §

A Ve. 151. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"151. A szavazatok továbbítása"

114. §

A Ve. 326. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"326. §

(1) A szavazatszámlálásra és a jegyzőkönyvek elkészítésére vonatkozó szabályokat nemzetiségenként, valamint a települési, a területi és az országos nemzetiségi választás tekintetében külön-külön kell alkalmazni.

(2) A lezáratlan borítékban lévő, valamint a borítékon kívül található szavazólapok érvénytelenek."

115. §

A Ve. 327. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"327. §

(1) Azon nemzetiség települési, területi listás és országos listás szavazólapjait, amelynek települési nemzetiségi önkormányzati választására sor kerül a településen, a helyi választási bizottság számlálja meg.

(2) Azon nemzetiség területi listás és országos listás szavazólapjait, amelynek települési nemzetiségi önkormányzati választására nem kerül sor a településen, a területi választási bizottság számlálja meg.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti szavazatszámlálás eredménye elleni jogorvoslatra a 241. § rendelkezéseit kell alkalmazni."

116. §

A Ve. 329. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"329. §

(1) A 327. § (1) bekezdése szerinti szavazatszámlálás eredményéről kiállított jegyzőkönyvek egy-egy példányát a helyi választási iroda legkésőbb a szavazást követő napon 10 óráig eljuttatja a területi választási irodához.

(2) A területi választási bizottság a területi listás szavazólapok megszámlálásáról az (1) bekezdés szerint kiállított jegyzőkönyvek és az általa végzett szavazatszámlálás eredményét megállapító jegyzőkönyv alapján megállapítja a területi nemzetiségi önkormányzati választás eredményét.

(3) A területi választási bizottság az országos listás szavazólapok megszámlálásáról az (1) bekezdés szerint kiállított jegyzőkönyvek és az általa végzett szavazatszámlálás eredményét megállapító jegyzőkönyv alapján megállapítja az országos nemzetiségi önkormányzati választás területi részeredményét. A részeredményt megállapító döntés elleni jogorvoslatra a 241. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A Nemzeti Választási Bizottság a területi választási bizottságoknak az országos nemzetiségi önkormányzati választás területi részeredményét megállapító jegyzőkönyvei alapján megállapítja az országos nemzetiségi önkormányzati választás eredményét."

117. §

A Ve. 329. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"331. §

(1) Az Európai Parlament tagjainak választásán e törvény I-XII. Fejezetét, , a 247. § (1) és (3) bekezdése, a 250. §, a 251. §, a 257. § (3) bekezdése, a 259-263. §, a 269. §, a 270. §, a 271. § (2) bekezdése, a 272. §, a 273. §, a 284. §, a 285. §, valamint a 298. § rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha az Európai Parlament tagjainak választására és az országgyűlési képviselők általános választására ugyanazon napon kerül sor, a 245. §, a 247. § (2) bekezdés, a 257. § (2) bekezdés, a 271. § (1) bekezdés, a 282. §, a 286. §, a 287. §, a 292. §, a 294. §, a 296. § és a 297. § rendelkezéseit az Európai Parlament tagjainak választására is alkalmazni kell. Ebben az esetben a 333. §, a 342. § a 343. § (2) és a 345. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni."

118. §

A Ve. 333. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"333. §

Az Európai Parlament tagjainak választásán a következő választási bizottságok működnek:

a) Nemzeti Választási Bizottság,

b) területi választási bizottság,

c) szavazatszámláló bizottság (egy szavazókörös településen a helyi választási bizottság)."

119. §

A Ve. 334. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"334. §

(1) Az Európai Unió más tagállamának állampolgára legkésőbb a szavazást megelőző tizenhatodik napon kérheti, hogy központi névjegyzékbe vétele az Európai Parlament tagjainak választására is kiterjedjen. A kérelemnek a 92. § (1) vagy (3) bekezdésében foglalt adatokon túl tartalmaznia kell

a) a választópolgár nyilatkozatát, hogy szavazati jogát csak Magyarországon gyakorolja,

b) ha alkalmazható, akkor annak a településnek vagy választókerületnek a megjelölését, amelynek névjegyzékébe az állampolgársága szerinti tagállamban legutóbb felvették.

(2) Az Európai Unió más tagállamának az Európai Parlament tagjainak választására is kiterjedő hatállyal központi névjegyzékben szereplő állampolgára legkésőbb a szavazást megelőző tizedik napon kérheti, hogy központi névjegyzékbe vétele az Európai Parlament tagjainak választására ne terjedjen ki."

120. §

A Ve. 335. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"335. §

(1) A Nemzeti Választási Iroda legkésőbb a szavazást megelőző tizenötödik napig értesíti az Európai Unió tagállamainak az európai parlamenti választás során ezen adatok fogadására illetékes központi szerveit azokról az állampolgáraikról, akik a szavazóköri névjegyzékében szerepelnek. Az értesítés a választópolgár következő adatait tartalmazza:

a) név,

b) nem,

c) születési hely és idő,

d) állampolgárság,

e) az a település vagy választókerület, amelynek névjegyzékében az érintett az állampolgársága szerinti államban utoljára szerepelt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás - az érintett tagállam kérése alapján - tartalmazhatja a választópolgár központi névjegyzékben szereplő egyéb személyes adatait is."

121. §

A Ve. 337. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"337. §

A Nemzeti Választási Iroda az Európai Unió tagállamának az európai parlamenti választás során az adatkezelésre jogosult, illetékes szerve kérésére öt napon belül adatot szolgáltat a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásából az európai parlamenti választáson az érintett tagállamban névjegyzékbe vételét kérő vagy jelöltként induló magyar állampolgár választójogáról."

122. §

A Ve. 343. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"343. §

(1) A szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyv egy példányát a helyi választási iroda a Nemzeti Választási Irodához továbbítja.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság

a) a szavazóköri jegyzőkönyvek és

b) a külképviseleti szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv

alapján megállapítja a választás eredményét."

123. §

A Ve. 344. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"344. §

A szavazáson megjelent választópolgárok számának kivételével a választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat, valamint a választási eredményt csak azt követően lehet közzétenni, hogy a szavazás az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződött."

124. §

A Ve. 345. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"345. §

(1) A területi választási bizottság dönt

a) a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról,

b) minden olyan kifogásról, amely kizárólag a területi választási bizottság illetékességi területét érinti.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság dönt

a) minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az (1) bekezdés b) pontja alá,

b) a területi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről."

125. §

A Ve. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 353/A. §-sal egészül ki:

"171. Átmeneti rendelkezések

353/A. §

E törvénynek az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi ... törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatályba lépését követően kitűzött választásokon kell alkalmazni."

126. §

A Ve. 354. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"354. §

(1) Az Általános rész - a 3. § 10. pontja, a 146. § a) pontja, a 147-147/F. §, a 74. alcím és a 233. § kivételével -, a 346. §, a 347. §, valamint az 1-6. és 9. melléklet az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 3. § 10. pontja, a 146. § a) pontja, a 147-147/F. § és a 74. alcím az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése, XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) A 233. § az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(4) A XIII. Fejezet, a 7. és a 8. melléklet az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(5) A XIV. Fejezet az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(6) A XV. Fejezet az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

127. §

A Ve.

a) 53. § (2) bekezdésében a "kiadott" szövegrész helyébe a "megalkotott",

b) 80. §-ában az "alapján" szövegrész helyébe a "szerint"

szöveg lép.

128. §

Hatályát veszti

a) a Ve. 33. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint (3) bekezdés b) pontjában a "végleges" szövegrész,

b) a Ve. 264. és 268. §-a.

129. §

Ez a törvény 2018. szeptember 1-jén lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit az ezt követően kitűzött választások esetében kell alkalmazni.

130. §

(1) Az 1-5. § az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 6-74. § - a 59 . § kivételével - valamint a 127. §, a 128. § (1) bekezdése, az 1. , 2. és 3. melléklet az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, a 2. cikk (1) bekezdése és a 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) Az 59. § az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése, XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(4) A 75-102. §, a 128. § (2) bekezdése és a 4. melléklet az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(5) A 103-111. § az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(6) A 112-117. § az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

1. melléklet a 2018. évi ..... törvényhez

"1. melléklet a 2013. évi XXXVI. törvényhez

A szavazókörök és választókerületek nyilvántartásának adattartalma

A szavazókörök és választókerületek nyilvántartása tartalmazza:

a) az országgyűlési egyéni választókerületek sorszámát, a választókerületbe tartozó választópolgárok számát, a választókerületbe tartozó települések nevét, valamint azon települések esetében, amelyek több egyéni választókerületre oszlanak, a választókerületbe tartozó szavazókörök sorszámát,

b) a tízezernél több lakosú településeken a helyi önkormányzati egyéni választókerületek sorszámát, a választókerületbe tartozó választópolgárok számát, a választókerületbe tartozó szavazókörök sorszámát,

c) településenként az egyes szavazókörök sorszámát, a szavazókörbe tartozó címeket, a szavazókörbe tartozó választópolgárok számát, a szavazókör szavazóhelyiségének címét,

d) a 78. § szerint kijelölt szavazókör megjelölését, a 292. § (1) bekezdése szerint kijelölt szavazókör megjelölését,

e)

f) a 281. § (1) bekezdése szerinti szavazatleadó hely címét,

g) a szavazóhelyiség akadálymentességére vonatkozó információt,

h) a szavazókörök és választókerületek térképes megjelenítését,

i) annak megjelölését, hogy - a legutóbbi népszámlálásnak a nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint - a településen melyik nemzetiséghez tartozó személyek száma éri el a harminc főt.""

2. melléklet a 2018. évi ..... törvényhez

"2. melléklet a 2013. évi XXXVI. törvényhez

A központi névjegyzék adattartalma

A központi névjegyzék tartalmazza

a) a választópolgár nevét, születési nevét,

b) a választópolgár személyi azonosítóját,

c) a választópolgár magyarországi lakóhelyének és tartózkodási helyének címét,

d) a választópolgár anyja nevét,

e) a választópolgár születési helyét és idejét,

f) a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár esetében továbbá a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, ha nem rendelkezik személyi azonosítóval,

g) annak megjelölését, hogy a választópolgár mely választáson, mely választókerületben rendelkezik a szavazás jogával, mely választáson választható,

h) annak megjelölését, hogy melyik településen és egyéni választókerületben szerepelt a választópolgár a szavazóköri névjegyzékben a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek legutóbbi választásának napján,

i) az Európai Unió más tagállamának állampolgáraként az Európai Parlament tagjainak választására névjegyzékbe vett választópolgár esetében továbbá

ia) állampolgárságát,

ib) ha rendelkezésre áll, annak a településnek vagy választókerületnek a megjelölését, amelynek névjegyzékébe az állampolgársága szerinti tagállamban legutóbb felvették,

j) a nemzetiségi választópolgárként névjegyzékbe vett választópolgár esetében annak megjelölését, hogy a választópolgár

ja) mely nemzetiséghez tartozóként szerepel a névjegyzékben,

jb) nemzetiségi választópolgárként történt névjegyzékbe vétele az országgyűlési képviselők választására is kiterjed-e,

k) annak megjelölését, hogy a fogyatékossággal élő választópolgár milyen, a 88. § szerinti segítséget igényel,

l) a 89. § szerinti nyilatkozat tartalmát,

m) a választópolgárnak a 92. § (4) bekezdése szerint bejelentett postacímét, email címét vagy telefax számát, ezek hiányában a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásba bejelentett értesítési címét,

n) a választókerület és a szavazókör megjelölését,

o) a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár központi névjegyzékbe vételének, illetve a 97. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott cselekmény központi névjegyzékben történt rögzítésének dátumát,

p) ha a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a szavazási levélcsomag személyes átvételét kérte, az átvételre megjelölt település megjelölését."

3. melléklet a 2018. évi ..... törvényhez

"4. melléklet a 2013. évi XXXVI. törvényhez

A jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásának adattartalma

A jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartása tartalmazza

a) a jelölő szervezet

aa) nevét és székhelyét,

ab) rövidített nevét,

ac) jelképét,

ad) típusát,

ae) képviselőjének nevét és lakcímét, képviseleti jogának terjedelmét,

af) nevében jelölt, lista bejelentésére meghatalmazott személy nevét, lakcímét és meghatalmazásának terjedelmét,

b) a jelölt

ba) nevét és lakcímét,

bb) személyi azonosítóját, ennek hiányában magyar hatóság által kiállított útlevelének vagy személyazonosító igazolványának számát,

bc) független jelölésének tényét vagy annak megjelölését, hogy melyik jelölő szervezet egyéni jelöltje, illetve melyik jelölő szervezet listáján szerepel,

bd) nyilatkozatát arról, ha több utóneve közül csak az egyik feltüntetését kéri, illetve a "dr" megjelölés feltüntetését nem kéri a szavazólapon,

be) nyilatkozatát arról, ha neve nemzetiségi nyelven való feltüntetését kéri a szavazólapon,

bf) foglalkozását a 157. § (2) bekezdése szerinti esetben,

c) a listát állító jelölő szervezetet,

d) a miniszter rendeletében meghatározott egyéb - személyes adatnak nem minősülő - adatokat.

A nyilvántartás tartalmazza annak megjelölését, hogy a jelölő szervezetet, jelöltet, listát melyik választásra vették nyilvántartásba, a jelölt melyik választókerületben indul, illetve a listát melyik választókerületben állították."

4. melléklet a 2018. évi ..... törvényhez

"8. melléklet a 2013. évi XXXVI. törvényhez

A levélben szavazók névjegyzékének adattartalma

A levélben szavazók névjegyzéke tartalmazza

a) a választás megnevezését,

b) a szavazás napját,

c) a választópolgár

ca) nevét,

cb) személyi azonosítóját, ennek hiányában a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát,

cc) születési helyét és idejét,

cd) értesítési címét,

d) a levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgárok számát."

5. melléklet a 2018. évi ..... törvényhez

"9. melléklet a 2013. évi XXXVI. törvényhez

A képviselők nyilvántartásának adattartalma

A képviselők nyilvántartása tartalmazza a képviselő

a) nevét,

b) születési nevét,

c) személyi azonosítóját, illetve a személyi azonosítóval nem rendelkező polgár magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát,

d) magyarországi lakcímét,

e) anyja nevét,

f) születési helyét,

g) születési idejét.

h) mandátuma fajtáját és a választókerület megjelölését,

i) mandátuma keletkezésének és megszűnésének napját, a szavazás napját,

j) mandátuma megszűnésének okát,"

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényt hatályba lépése óta többször is módosította a jogalkotó, és az összegyűlt jogalkalmazói tapasztalatokra tekintettel már hosszabb ideje napirenden volt átfogó felülvizsgálata. A jelen törvénymódosítás elsődleges funkciója az, hogy a választások lebonyolításával kapcsolatban felmerült nehézségeket kezelje, a választópolgárok joggyakorlásának könnyítése és a szavazás megszervezésének kiszámíthatóvá tétele útján.

Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény módosítása

A Kktv. rendelkezései szerint a kampánytámogatás terhére kiadás kifizetése a kampányidőszak alatt, kincstári kártyával vagy átutalással valósulhat meg. A kampányidőszak a választási eljárásról szóló törvény szerint a szavazás befejezéséig tart. A választás hétvégéjén - bár a szavazás befejezéséig tartó kampányidőszak alatt a jelöltek és a jelölő pártok kampánytevékenységgel összefüggő kiadásaikat a törvény alapján a támogatás terhére elszámolhatják, a költségek kifizetéséhez használt kincstári kártya, illetve átutalási rendszer mögött álló elszámolási rendszer csak a következő munkanapon tenné lehetővé a kifizetés teljesülését. A törvény elszámolásra vonatkozó hatályos szövege ugyanakkor csak a kampányidőszak alatt való kifizetést tesz lehetővé. A javaslat ezt az ellentmondást rendezi, biztosítva, hogy a választás befejezéséig kampánytevékenységre jogszerűen felhasználható támogatásból dologi kiadások ellenértékének kiegyenlítésére az elszámoló rendszer választást követő munkanapon való újbóli megnyílását követően, reális időben még sor kerülhessen, ezzel lehetővé téve a jelöltek választás hétvégéjén felmerült kampánykiadásainak elszámolását.

A Javaslat emellett - a kampányfinanszírozás jóhiszemű és tisztességes felhasználását és elszámolását elősegítendő - előírja, hogy a pártlista részére járó állami kampánytámogatás visszafizetéséért az adott pártlistán szereplő valamennyi jelölt, illetve az adott párt (jelölő szervezet) által állított valamennyi egyéni jelölt egyetemlegesen felel. A Javaslat fenti elv mentén előírja azt is, hogy az a párt (jelölő szervezet), mely az előző országgyűlési választások során folyósított állami kampánytámogatással nem számolt el a törvény szerint, az nem tarthat igényt "újabb" kampánytámogatásra sem.

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása

A Ve. 2. §-ának módosításához

A hatályos szabályozás szerinti 5 naptári nap sok esetben nem elegendő egy-egy adatigénylés teljesítésére, ezért a Javaslat a határidőt 5 munkanapban állapítja meg.

A Ve. 3. §-ának módosításához

A névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek, valamint a jogorvoslati kérelmek benyújtására vonatkozó értelmező rendelkezést állapít meg a Javaslat az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében.

A Ve. 11. §-ának módosításához

Az időközi választást az illetékes választási bizottság tűzi ki. Időközi választás esetében is előfordulhat, hogy valamely, a Ve.-ben meghatározott határidő lejárta munkaszüneti napra esik. A Javaslat ezért az időközi választást kitűző választási bizottság számára is lehetővé teszi, hogy ilyen esetre eltérő napot állapítson meg.

A Ve. 13/A. §-ának módosításához

A Javaslat az új Ptk. gondnoksággal kapcsolatos változásait vezeti át a Ve. szövegén.

A Ve. 17. §-ának módosításához

A kisebb településeken gondot okoz a szavazatszámláló bizottságok, illetve a helyi választási bizottságok tagjainak megválasztásakor a helybenlakásra vonatkozó követelmény teljesítése, amely miatt egyre nehezebb alkalmas jelölteket találni. A Javaslat ezért lehetővé teszi, hogy a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó település választási bizottsága esetében a közös hivatalhoz tartozó bármely másik településen lakóhellyel rendelkező választópolgár is a bizottság választott tagja lehessen.

A Ve. 18. §-ának módosításához

Az országgyűlési egyéni választókerületi székhely településeken mind országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságot, mind pedig helyi választási bizottságot kell választani, amelyek közül egy-egy választáson csak az egyik működik. A Javaslat - annak érdekében, hogy a megfelelő felkészültséggel rendelkező tagok minden bizottságban jelen lehessenek - lehetővé teszi, hogy ugyanazon személy mindkét bizottságnak tagja legyen.

A választási bizottságok tagjait érintő összeférhetetlen helyzet fennállására gyakran csak a tag megválasztását vagy megbízását követően derül fény. A Javaslat ezért előírja, hogy a választott tag már a megválasztását megelőzően, a delegált tag pedig a megbízásakor nyilatkozzon arról, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség.

A Ve. 24. §-ának módosításához

A hatályos szabályozás lehetővé teszi, hogy az átjelentkezéssel szavazásra kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága a fő szabálytól eltérő, nagyobb létszámmal működjön a választópolgárok szavaztatásának gördülékenységét elősegítendő. Annak érdekében, hogy a mozgóurnával szavazni kívánó valamennyi választópolgár élni tudjon a választójogával, a Javaslat ezt a lehetőséget minden olyan szavazókörre kiterjeszti, ahol a mozgóurnával szavazók nagy számára tekintettel a mozgóurna biztosítása csak több szavazatszámláló bizottsági tag biztosításával lehetséges.

A Ve. 25. §-ának módosításához

A választási bizottsági tagok és póttagok megválasztási eljárásában előfordul, hogy a jelölést követően derül ki, hogy valamelyik jelöltet nem lehet megválasztani (elhalálozik, összeférhetetlen, nem vállalja stb.). A Javaslat ilyen esetben lehetővé teszi, hogy a bizottsági tagra javaslatot tevő irodavezető (vagy a Nemzeti Választási Bizottság esetében a köztársasági elnök) új tagot javasoljon az indítvány módosításával.

A Javaslat a nyilvánosság érvényesítése érdekében előírja, hogy a választási bizottság tagjainak nevét és a választási bizottság elérhetőségét nyilvánosságra kell hozni.

A Ve. 28. §-ának módosításához és új 37. § (3a) bekezdéséhez

A Javaslat választási bizottság típusonként határozza meg a delegálás feltételét a jelöltek, jelölő szervezetek számára, ennek során egyértelművé teszi, hogy az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságba csak az érintett választókerületben egyéni jelöltet állító jelölő szervezet, illetve jelölt delegálhat tagot.

Amennyiben az átjelentkezőkre tekintettel a helyi választási iroda vezetője a szavazatszámláló bizottságok kiegészítette, a Javaslat lehetővé teszi további tagok megbízását az arra jogosultak részére, ehhez kapcsolódóan pedig eltérően határozza meg az eskütételre nyitva álló határidőt.

A Ve. 29. §-ának módosításához

A Javaslat kimondja, hogy a delegálásra jogosult abban az esetben is csak egy tagot bízhat meg a választási bizottságba (illetve kettőt a szavazatszámláló bizottságba), ha több jogcímen is lehetősége lenne delegálni (pl. két, párhuzamosan futó választáson/népszavazáson is delegálhatna).

A Ve. 30. §-ának módosításához

A Javaslat meghosszabbítja a delegált bizottsági tag bejelentésére rendelkezésre álló határidőt annak érdekében, hogy minél több jogosult élni tudjon a delegálás jogával.

A Ve. 33., 43., 53., 80., 115., 138., 149., 154., 158., 163., 174., 205., 212., 247., 284., 290. 291., 319., 337., és 343. §-ának, a 151. alcímének, 1., 2. és 4. mellékletének módosításához

A Javaslat egyes fogalmak, szavak pontosítására, kodifikációs hibák kijavítására, technikai pontosításokra irányuló javaslatai a koherenciát, és a jogszabályértelmezéssel kapcsolatos egyértelműség hiányának kiküszöbölését szolgálják.

A Ve. 34. §-ának módosításához és új 34/A §-ához

A hatályos Ve. nem tartalmazza a választási bizottság tagjának, illetve póttagjának lemondásával kapcsolatos eljárási szabályokat. A Javaslat a joghézagot kitöltve részletesen szabályozza a választási bizottság tagjának és póttagjának lemondásával kapcsolatos eljárást.

A Ve. 35. §-ának módosításához és új 36/A §-ához

A választási bizottságok - és különösen a szavazatszámláló bizottságok - esetében gyakran előfordul, hogy a tagok megbízatásának megszűnésével - és a helyük póttagokkal történő feltöltésével - annyira lecsökken a még rendelkezésre álló póttagok száma (vagy azok el is fogynak), hogy szükség esetén nem lehet biztosítani a bizottság szükséges létszámát. A Javaslat ezért előírja, hogy

a) abban az esetben, ha a megüresedett bizottsági helyet nem lehet póttaggal betölteni, akkor a tag mellett póttagokat is kell választania a választásra jogosult testületnek,

b) ha a bizottsági tagok még teljes számban rendelkezésre állnak, de a póttagok száma lecsökken, akkor a választásra jogosult testület újabb póttago(ka)t választhat.

A Ve. 37. §-ának módosításához

Az eskü kivételére jogosult akadályoztatása miatt gyakran előfordul, hogy a választási bizottság megbízott tagjai csak késedelmesen kezdhetik meg bizottsági működésüket. Ezért a Javaslat - a joggyakorlatban eddig előforduló eltéréseket is megszüntetve - kimondja, hogy az eskü, illetve fogadalom az alpolgármester (alelnök) előtt is letehető.

A Ve. 38. §-ának módosításához

A hatályos Ve. nem rendelkezik arról, hogy a választási bizottság alakuló ülését ki hívja össze. A Javaslat a választási bizottság mellett működő választási iroda vezetőjének feladatkörébe utalja az alakuló ülés összehívását.

A Ve. 39. §-ának módosításához

Az elmúlt választások és népszavazások tapasztalatai alapján problémát jelent, ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságnak sem az elnöke, sem az elnökhelyettese nem tud részt venni a bizottság munkájában. A Javaslat ilyen esetekre előírja, hogy a bizottság legidősebb választott tagja korelnökként gyakorolja az elnök hatáskörét.

A Ve. 40. §-ának módosításához

A Ve. hatályos rendelkezése szerint a szavazatszámláló bizottság üléséről nem készül jegyzőkönyv. Ez a bizottság alaptevékenységének végzése során megfelelő szabálynak tekinthető, vannak azonban olyan döntések, amelyek megkövetelik a jegyzőkönyvi formát. A Javaslat előírja, hogy a szavazatszámláló bizottság elnökének és elnökhelyettesének megválasztását jegyzőkönyvbe kell foglalni.

A Ve. 44. és 45. §-ának módosításához

A Javaslat a választási bizottság döntéshozatalával kapcsolatos szabályokat a tisztességes eljárás követelményének jobb érvényesülése érdekében rendezi.

A Ve. 48. §-ának módosításához

A Ve. hatályos szövege előírja, hogy a választási bizottság határozatát a meghozatala napján kell közölni. Ez a rendelkezés azonban nem alkalmazható abban az esetben, ha a bizottság a döntést éjfél előtt nem sokkal hozza meg. Erre tekintettel a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a választási bizottság határozatát a meghozatalát követően haladéktalanul kell rövid úton közölni.

A Ve. 49. §-ának módosításához

A Ve. szerint a választási bizottság határozatát olyan módon kell nyilvánosságra hozni, hogy az abban szereplő személyes adatok védelme biztosított legyen (anonimizálás). A Javaslat a jogértelmezési bizonytalanságok kiküszöbölése érdekében kimondja, hogy nem számít személyes adatnak - és így nyilvánosságra hozandó - a jelölt, a jelölő szervezet, a médiaszolgáltató és a sajtótermék a bizottság határozatában szereplő neve.

A Ve. 51. §-ának módosításához

A Javaslat a Ve. szövegébe helyezi a Nemzeti Választási Bizottság azon gyakorlatát, amely szerint iránymutatás kiadását kizárólag választási szervek (választási bizottság vagy választási iroda) kezdeményezhetik.

A Ve. 52. §-ának módosításához

A Ve. hatályos rendelkezése - az átjelentkezéssel szavazásra kijelölt szavazókör szavazóhelyiségének kivételével - egy szavazóhelyiségben csak egy jegyzőkönyvvezető működését teszi lehetővé. A Javaslat valamennyi szavazókörre kiterjeszti azt a lehetőséget, hogy a helyi választási iroda vezetője szükség esetén egynél több jegyzőkönyvvezetőt is megbízzon egy szavazóhelyiségbe.

A Ve. 58. §-ának módosításához

A Javaslat kitölti a Nemzeti Választási Iroda elnöke vonatkozásában a munkáltató hiányából fakadó, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 115. §-a szerinti adatok nyilvántartásának vezetésével, valamint az elnök foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátásával kapcsolatos joghézagot.

A Ve. 69. §-ának módosításához

A Javaslat a gyakorlatban felmerült jogalkalmazási problémákra reflektálva pontosítja a választási irodák tagjainak összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat.

A Javaslat optimalizálja a jelölt hozzátartozójának a választási iroda munkájából történő kizárását: az önkormányzati választásokon a 10000-nél több lakosú településeken, valamint az országgyűlési választásokon a több OEVK-ra oszló településeken lehetővé teszi, hogy a jelölt hozzátartozója másik választókerületben ellásson jegyzőkönyvvezetői feladatokat.

A Ve. 76. §-ának módosításához

A választási nyilvántartások, mint a nemzeti adatvagyon részei fokozottabb védelme érdekében -a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló 2010. évi CLVII. törvény 2. §. (2) bekezdésével összhangban - a Javaslat előírja, hogy e nyilvántartásokkal kapcsolatos adatfeldolgozói feladatokkal kizárólag államigazgatási szerv vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet bízható meg.

A Ve. 79. §-ának módosításához

A Javaslat pontosítja a választás, népszavazás kitűzését követően a címnyilvántartáson nem átvezethető változások körét.

A Ve. 82. §-ának módosításához

A Javaslat egyértelműen deklarálja, hogy a választásokon kizárólag azok a választópolgárok gyakorolhatják választójogukat, akik a központi névjegyzékben szerepelnek.

A Ve. 84. §-ának módosításához

A külföldön élő (azaz magyarországi lakcímmel nem rendelkező) választópolgárok kérelemre kerülnek felvételre a központi névjegyzékbe. Az adataik ezt követő változásáról csak bejelentésük alapján értesülhet az NVI: ha az adatváltozást nem jelentik be, akkor a valóságnak nem megfelelő adat szerepel a névjegyzékben.

A már regisztrált választópolgárok számára a Javaslat egy egyszerűsített eljárást, a regisztráció megerősítését vezeti be. A központi névjegyzékben szereplő, a külképviseleten személyesen megjelenő és személyazonosságát igazoló választópolgár regisztrációját a külképviseleti választási iroda - a központi névjegyzékhez való közvetlen hozzáférés segítségével - megerősíti.

A Javaslat emellett a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárok szavazásával kapcsolatos változtatások következményeként a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelem benyújtására vonatkozó határidőt is megváltoztatja.

A Ve. 85. §-ának módosításához

A Javaslat a szabad mozgás jogával élő, a Ve. hatálya alá tartozó választáson választójogosult nem magyar állampolgárok számára is lehetővé teszi a 85. § szerinti kérelmek benyújtását.

A Ve. 92., 93. és 110. §-ának módosításához

A Javaslat - a kérelmek formai okokból történő nagy számú elutasítására tekintettel -egyszerűsíti a névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek benyújtását.

Ennek keretében egyrészt a kérelmet elektronikus azonosítást követően benyújtó választópolgár esetében a Javaslat a legszükségesebbekre csökkenti a megadandó személyes adatok körét.

Másik egyszerűsítés az anyja nevének, mint azonosító adatnak az elhagyása a kérelemből (valamint a levélben szavazás során az azonosító nyilatkozatból), a pontos azonosítás ugyanis e nélkül is lehetséges. A regisztrációs kérelmek és a szavazási iratok érvénytelenségének egyik jellemző oka ugyanis az anyja nevének pontatlan megadása (jellemzően nem a leánykori név szerepel benne).

Ugyancsak egyszerűsíti a regisztrációt és a szavazást a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok esetében, ha kizárólag a személyi azonosítót, illetve az útlevélszámot lehet használni. Személyi azonosítóval ugyanis valamennyi honosított polgár rendelkezik, és egyszerűbb számsor, mint a honosítási okirat, vagy az állampolgársági bizonyítvány száma. A külföldön élő, az egyszerűsített honosítást megelőzően állampolgárságot szerzett vagy kivándorolt magyar állampolgárok pedig jellemzően eddig is útlevélszámmal regisztráltak és szavaztak. A személyi azonosító és az útlevélszám kizárólagos használata egyúttal kizárja azt, hogy egy személy többször is (pl. honosításiokirat-számmal és személyi azonosítóval is) szerepeljen a névjegyzéken.

További könnyítés, hogy a polgár születési nevének megadása csak abban az esetben elengedhetetlen, ha az a viselt névtől eltér.

A Javaslat a névjegyzéki kérelmekben megadott, az azonosításhoz szükséges adatoknak a nyilvántartásban tárolt adatokkal való megegyezősége tekintetében azonos elbírálási szempontokat állapít meg a magyarországi lakhellyel rendelkező és az azzal nem rendelkező választópolgárok valamennyi (központi névjegyzékkel és szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos) kérelmére vonatkozóan.

A Ve. 95. §-ának módosításához

A kettős állampolgárságot tiltó állam területén élő választópolgárok védelme érdekében a Javaslat a külképviseletek közreműködését írja elő a névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek ügyében született döntések kézbesítése során.

A Ve. 101. §-ának módosításához

Tekintettel arra, hogy a szavazás megismételtetésére irányuló jogorvoslati eljárás hosszabb ideig is elhúzódhat, a Javaslat a szavazóköri névjegyzék kezelésére a szavazás napja helyett a választás eredményének jogerőre emelkedésétől számított határidőt állapít meg.

A Ve. 102. §-ának módosításához

Az akadálymentes szavazókörbe való áttételre irányuló kérelem benyújtására vonatkozó határidőt állapítja meg a Javaslat, amely a lehető legkésőbbi időpont, a névjegyzék lezárásának időpontja.

A szavazatszámláló bizottság tagjai, valamint a szavazatszámláló bizottság mellett működő jegyzőkönyvvezető kérheti, hogy a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékéből azon szavazókör névjegyzékébe tegyék át, amely szavazókör szavazatszámláló bizottságában a szavazás napján dolgozni fog. A Javaslat - az eddig hiányzó - illetékességi szabályt akként állapítja meg, hogy ilyen esetben az a helyi választási iroda jár el, amelyhez a szavazókör tartozik.

A Ve. 103., 104. és 184. §-ának módosításához

A Javaslat a mozgóurna iránti kérelem benyújtásával kapcsolatban a következő módosításokat tartalmazza:

a kérelem benyújtásának módjait és határidőit pontosítja, a szavazás napján a jelenlegi 15.00 óra helyett 12.00 órás határidőt állapít meg annak érdekében, hogy a szavazatszámláló bizottság minden igénynek eleget tudjon tenni,

az akadálymentes szavazóhelyiséget igénylő választópolgár - amennyiben a lakcíme szerinti szavazóhelyiség nem akadálymentes, és emiatt a helyi választási iroda a lakcímétől eltérő szavazókörbe tette át - nemcsak azon szavazókör területére kérhet mozgóurnát, amelynek névjegyzékébe átkerült, hanem a lakcímére is; így abban az esetben is tudja gyakorolni választójogát, ha mégsem tud elmenni a szavazóhelyiségbe.

A Ve. 106. §-ának módosításához

A Javaslat a névjegyzék lezárásának időpontját a jelenlegi szavazást megelőző második napról a szavazást megelőző negyedik napra hozza előre. A módosítást az indokolja, hogy az utolsó pillanatban beérkező nagy számú névjegyzéki kérelem (átjelentkezés, mozgóurna) elbírálása jelentős mértékben elhúzódhat, ami több országos választáson is azt eredményezte, hogy az összes helyi választási irodának késő éjjelig kellett várakoznia arra, hogy megkezdhesse a névjegyzékek nyomtatását. Az új határidő bevezetésével csütörtökön megtörténhet valamennyi szavazóköri névjegyzék kinyomtatása.

Tekintettel arra, hogy a névjegyzékek kinyomtatásához szükséges infrastruktúra ma már valamennyi helyi választási irodában rendelkezésre áll, a Javaslat megszünteti annak lehetőségét, hogy a helyi választási iroda a területi választási irodát bízza meg ezzel a feladattal.

A Ve. 108. §-ának módosításához

A Javaslat a megismételt szavazáson részvételre jogosult választópolgárok körét a korábbinál részletesebben, a választójogot teljeskörűen biztosító módon állapítja meg.

A Ve. 110. §-ának módosításához

A hatályos szabályozás szerint a szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelmeket (átjelentkezés, külképviseleti névjegyzékbe vétel, mozgóurna igénylése) már a választás kitűzését követő naptól be lehet nyújtani, még azt megelőzően, hogy a választópolgárok a választási értesítőt megkapták volna. A gyakorlatban ez visszás helyzet kialakulásához, a választópolgárok félretájékoztatásához vezethet (pl. előbb kapja meg a választópolgár az átjelentkezésnek helyt adó határozatot, és csak később a választási értesítőt, amelyben még a lakcíme szerinti szavazóhelyiség címét közlik vele). A választópolgárok egyértelmű tájékoztatása érdekében a Javaslat csak az értesítők kiküldéséhez szükséges névjegyzéki állomány leválogatását követően, szavazást megelőző hatvanhatodik naptól teszi lehetővé a szavazóköri névjegyzéki kérelmek benyújtását. Ugyanakkor a kérelem idő előtti benyújtása nem tekinthető elutasítási oknak, azonban a választási iroda csak a szavazást megelőző hatvanhatodik napot követően bírálja azt el.

A Ve. 112. §-ának módosításához

A hatályos Ve. szerint a szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet el kell utasítani, ha azt a választópolgár nem az illetékes helyi választási irodához nyújtja be. A Javaslat a választópolgárok ügyintézésének megkönnyítése érdekében bevezeti a névjegyzéki kérelem áttételének jogintézményét.

A Ve. 117. §-ának módosításához

A hatályos Ve. nem rendelkezik arról, hogy a Braille-írással készült értesítőt, illetve a könnyített tájékoztató megküldését a választópolgár a szavazást megelőzően mennyi idővel igényelheti. A Javaslat erre az értesítőállomány elkészítését megelőző napig ad lehetőséget, az azt követően benyújtott kérelem már csak a következő választáson érvényesül.

A Ve. 120., 121., 129., 156. és 159. §-ának módosításához

A hatályos rendelkezések nem rögzítik, hogy a bejelentett jelölő szervezetek mikortól igényelhetik a jelöltjeik, illetve listák állításához szükséges ajánlások összegyűjtésére szolgáló ajánlóívek kiadását. A Javaslat egyértelmű - a gyakorlatban jelenleg is alkalmazott - szabályként a jelölő szervezet nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedését követően teszi lehetővé az ajánlóív igénylését.

Ugyancsak egy joghézagot tölt ki a Javaslat azon szabálya, amely szerint csak olyan személy igényelhet ajánlóívet, aki már az igény benyújtásakor is választójoggal rendelkezik (nem elég pl., ha a szavazás napjáig nagykorúvá válik).

A hatályos Ve. az ajánlások összegyűjtését követően, a jelölt bejelentésekor teszi lehetővé a jelölt számára, hogy meghatározza, a nevét milyen formában tüntessék fel a szavazólapon. A Javaslat ennek a nyilatkozatnak a megtételét - a választópolgárok megfelelő informálása érdekében - az ajánlóív igénylésekor teszi lehetővé, így a választópolgárok a jelölt nevét ugyanolyan formában láthatják az ajánlóíven és a szavazólapon.

A Javaslat hasonló szabályokat állapít meg a listán állított jelöltekre vonatkozóan is.

A Ve. 123. §-ának módosításához

A Javaslat közforgalom számára nyitva álló magánterület tulajdonosának jogai védelme érdekében előírja a tulajdonosi hozzájárulás beszerzését az ajánlásgyűjtés feltételeként.

A Ve. 124. §-ának módosításához

A Javaslat az ajánlóívek leadásával kapcsolatos törvényi kötelezettség megszegése esetén a bírság kiszabására vonatkozó határidőt állapít meg.

A Ve. 126. és 127. §-ának módosításához

A Javaslat - a Nemzeti Választási Bizottság e tárgykörben hozott iránymutatása alapján - pontosítja az ajánlások érvényessége elbírálásának szabályait.

Az ajánlások ellenőrzésének eredményéről szóló tájékoztatást több jelölt is kifejezetten igényelte, ezért a Javaslat annak megküldését nemcsak a választási bizottság, hanem a jelölt részére is elrendeli ilyen esetekben.

A Ve. új 136/A. §-ához, valamint 156. § (3) bekezdéséhez és 159. §-ának módosításához

A Nemzeti Választási Bizottságnak a jelölő szervezetek névváltozásáról szóló 4/2014. számú NVB iránymutatása szerint a hatályos rendelkezések alapján "[a] névváltozással érintett jelölő szervezet azon jelöltje esetében, akinek a támogatására gyűjtött ajánlóíveken a párt korábbi megnevezése került feltüntetésre, és a jelölt a jelölő szervezet korábbi neve szerinti jelöltként került nyilvántartásba, a jogerős és a Nemzeti Választási Bizottság által tudomásul vett névváltozás a kiesését eredményezi, tekintettel arra, hogy a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás és a választás tisztaságának megóvása követelményt sértené meg, ha a választási eljárásban ugyanazon párt különböző választókerületekben többféle néven szerepelne." A Javaslat ezért a jelöltállítás jogának, illetve a passzív választójog minél teljesebb érvényesülése érdekében egyértelműen meghatározza, hogy a jelölő szervezet adatainak, pl. nevének megváltozása nem érinti a szervezet jogállását, és az a továbbiakban az új adatokkal szerepel a jelölő szervezetek nyilvántartásában, és ezen adatokat kell érvényesíteni valamennyi választókerületben a választási eljárás további szakaszaiban. Ugyanezen elv érvényesülését írja elő a Javaslat a jelöltek esetében: ha a jelölt neve a választási eljárás időszakában megváltozik, az nem eredményezi a jelölt kiesését, hanem az új nevén szerepel a továbbiakban a választási eljárásban (akkor is, ha pl. az ajánlóíven még a régi neve szerepelt). A jelölt, jelölő szervezet nevének megváltozását azonban nem kell átvezetni a szavazólapon, ha azt a választási bizottság már jóváhagyta.

A Ve. 137. §-ának módosításához

A Javaslat a Nemzeti Választási Bizottság 4/2018. számú NVB iránymutatása alapján meghatározza azt a legvégső időpontot, amikor a jelölt saját akaratából visszaléphet.

A Ve. 139. §-ának módosításához

A Javaslat biztosítja a nem állami vagy önkormányzati jogalanyok számára a tulajdonjog védelmét.

A Ve. 143. §-ának módosításához

A szavazás napi kampánytilalomra vonatkozó rendelkezéseket pontosítja a Javaslat, a Nemzeti Választási Bizottság iránymutatásának figyelembevételével.

A Ve. 143/A. §-ának módosításához

A Javaslat gondoskodik arról, hogy a szavazóshelyiséghez történő szállításra való felhívás vagy annak megszervezésének tilalma ne legyen megkerülhető.

A Ve. 144. §-ához

A Javaslat - a választási kampány átláthatóságának erősítése érdekében - a sajtótermékekben folytatott politikai kampányra irányadó rendelkezésekhez hasonló szabályozást állapít meg a reklámhordozókon közzétett plakátokra vonatkozóan. A Javaslat az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján kimondja, hogy akkor nem kell impresszumot elhelyezni a plakáton, ha a plakát tartalma alapján egyértelműen kiderül a plakát által népszerűsített jelölt vagy jelölő szervezet kiléte.

A Javaslat emellett biztosítja az épített és természeti értékek védelme mellett a magántulajdon arányos védelmét is.

A Ve. 148. §-ának módosításához

A választási kampány tisztasága és a választópolgárok megfelelő tájékoztatása érdekében a Javaslat előírja, hogy a politikai hirdetést közzétevő sajtótermék minden politikai hirdetésre vonatkozóan köteles közzétenni azt is, hogy a hirdetést kinek a megrendelésére teszi közzé. A Javaslat az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján kimondja, hogy akkor nem kell impresszumot elhelyezni a politikai hirdetésben, ha a politikai hirdetés tartalma alapján egyértelműen kiderül a politikai hirdetés által népszerűsített jelölt vagy jelölő szervezet kiléte.

A Ve. 151. és 152., §-ának módosításához

A Javaslat az Európai Parlament tagjainak választásán a területi választási bizottságot jelöli ki jogorvoslati szervként, illetve pontosítja a médiának a kampányban való részvételével kapcsolatos jogorvoslati szabályok határidejét.

A Ve. 153. §-ának módosításához

A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a választópolgárok adatainak kampánycélú kiadását ki és milyen körben igényelheti, lehetővé teszi a választópolgár nemének, valamint korcsoportjának kiadását is.

A Ve. 160. §-ának módosításához

A Javaslat - mint felesleges eljárási cselekményt - megszünteti a sorsolást abban az esetben, ha csak egy jelölt vagy lista van, és ebben az esetben sorszámot sem kell feltüntetni a szavazólapon.

A Ve. 176. §-ának módosításához

A Javaslat pontosítja a személyazonosság igazolásához elfogadható okmányok körét. A Ve. 184. §-ának módosításához

A Javaslat lehetővé teszi, hogy az akadálymentesített szavazókörbe áttett választópolgár otthonába is kérhesse a mozgóurnát, ha mégsem tudja a szavazókört felkeresni.

A Ve. 185. §-ának módosításához

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény határozza meg, hogy az elítéltek, valamint az egyéb jogcímen fogvatartott személyek személyazonosságát a fogva tartó bv. intézet, illetve az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet nyilvántartása alapján kell megállapítani. A Ve. 200. §-ának módosításához

A Javaslat egyértelművé teszi, hogy - a szavazatszámláló bizottság kivételével - választási bizottság határozattal állapítja meg a választás eredményét, és az eredményről kiállított jegyzőkönyv a határozat mellékletét képezi.

A Ve. új 200/A. §-ához

A 2014. évi önkormányzati választásokon több esetben is értelmezési gondot jelentett, ha a jelölt a szavazást követően, de még az ismételt szavazás előtt visszalépett. A Javaslat ilyen esetre előírja, hogy az eredeti szavazáson a később kiesett jelöltre leadott szavazatokat a választás választókerületi eredményének megállapításakor érvénytelen szavazatnak kell minősíteni.

A Ve. 206. §-ának módosításához

A hatályos szabályozás nem tartalmaz határidőt a megbízólevél átadására abban az esetben, ha a megüresedett mandátumot nem időközi választással, hanem a listán, egyéni listán soron következő jelölt tölti be. A Javaslat ezért 5 munkanapos határidőt állapít meg a mandátum kiadásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számítva, továbbá lehetővé teszi, hogy a választási bizottság a megbízólevél átadására felhatalmazza az elnökét.

A Ve. 207. §-ának módosításához

A Ve. hatályos szabályozása nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha a Nemzeti Választási iroda azt észleli, hogy a megválasztott képviselők nyilvántartásában szereplő személy elveszíti a passzív választójogát, a Javaslat ezt a hiányt pótolja.

A Javaslat a 9. mellékletben állapítja meg a megválasztott képviselők nyilvántartásának pontos adattartalmát, ezért a 207. §-ban is meg kell teremteni az összhangot a nyilvántartás egyes elemeivel.

A Ve. 209. §-ának módosításához

A Javaslat pontosítja a folyamatosan fennálló jogsértés értelmezését a nyomtatott sajtótermékek kapcsán. A hatásköri összeütközések és ugyanazon jogsértés különböző eredménnyel történő elbírálásának elkerülése érdekében egyértelművé teszi a Javaslat, hogy a nyomtatott sajtótermék változatlan formában történő elektronikus közzététele nem minősül önálló megjelenésnek, hanem a nyomtatott sajtótermék sorsát osztja, ezért az ilyen elektronikus megjelenés nem minősülhet folyamatosan fennálló jogsértésnek.

A Ve. 221. §-ának módosításához

A Javaslat pontosítja a fellebbezésre jogosultak személyi körét.

A Ve. új 230/A. §-ához

A Javaslat egyértelművé teszi, hogy mely fellebbezéseket kell egyesíteni a választási bizottság eljárása során. A Fővárosi Ítélőtábla döntésén alapuló jelenlegi joggyakorlat alapján célszerű az egyesítendő beadványok körét az ugyanazon döntést támadó fellebbezésekre kiterjedően meghatározni.

A Ve. 232. §-ának módosításához

Az Alkotmánybíróság 6/2017. (III. 10.) AB határozatában megállapította, hogy "az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdését és a XXVIII. cikk (1) bekezdését sértő, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenes helyzet áll fenn annak következtében, hogy a törvényalkotó a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényben nem alkotta meg azokat a szabályokat, amelyek biztosítják, hogy a másodfokú választási bizottság és a felülvizsgálati bíróság közölje a határozatát mindazokkal, akikre a választási jogorvoslati eljárás során hozott határozat rendelkezést tartalmaz." A másodfokú bizottsági határozatot, valamint a bírósági felülvizsgálat során meghozott határozatot tehát azzal is közölni kell, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat, a Javaslat ennek megfelelő kiegészítést tartalmaz.

A Ve. 245. §-ának módosításához

A Javaslat az országgyűlési képviselők választására a területi választási bizottság működését is előírja, összefüggésben a 297. §-ban foglaltakkal, mely szerint a területi választási bizottság hatásköre kiterjed az illetékességi területén működő országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok Ve. 124. § (2) bekezdése szerint bírságot kiszabó, illetve az egyéni választókerületi jelöltek nyilvántartásba vételével kapcsolatos határozatai ellen benyújtott fellebbezések elbírálására.

A Ve. 249. § és 250. § (2) bekezdésének módosításához

A Javaslat a névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek (nemzetiségi regisztráció törlése, átjelentkezés) benyújtásának határidejét korábbi időpontban állapítja meg figyelemmel arra, hogy több választási eljárásban is a szavazást megelőző második napon nyújtottak be a választópolgárok különösen nagy számban szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelmeket a választási irodákhoz. A nagyszámú kérelem elbírálásának időigénye komolyan veszélyeztette a szavazóköri névjegyzék lezárása és kinyomtatása mellett a kérelmet benyújtó szavazópolgárok kellő időben való értesítését kérelmük elbírálásának kimeneteléről, és megnehezítette a felkészülést a szavazásra az egyes átjelentkezők fogadására kijelölt szavazókörök tekintetében. A Javaslat ezért úgy határozza meg a szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek benyújtásának végső határidejét, hogy a kérelmeket a választási irodák el tudják bírálni és a döntésükről kellő időben értesítést tudjanak küldeni a választópolgároknak, valamint a névjegyzék lezárásával egyidejűleg meg tudják tenni azokat a szervezési intézkedéseket, amik a Ve. 78. §-a szerint kijelölt szavazókörökben a választópolgárok szavazásához mind infrastrukturális, mind pedig humán erőforrás szempontjából elengedhetetlenek.

A Ve. 250. § új (6) bekezdéséhez

Az országgyűlési választáson lakóhelyétől távol tartózkodó, mozgásában korlátozott választópolgár (pl. kórházban lévők) úgy szavazhat, hogy először átjelentkezik, majd mozgóurnát igényel. A 2014. évi választásokon azonban számos alkalommal is előfordult, hogy a választópolgár már akkor benyújtotta mozgóurna iránti kérelmét, mikor az átjelentkezési kérelme még nem volt elbírálva (vagy benyújtva sem), így azt el kellett utasítani. A választópolgári akarat akadálytalan érvényesítése érdekében a Javaslat ilyen esetekre előírja, hogy a választópolgárt átjelentkezéssel át kell tenni a kijelölt szavazókör névjegyzékébe, és számára mozgóurnát kell biztosítani.

A Ve. 252. § és 253. §-ának módosításához

A Javaslat a levélszavazás korábbi megkezdésének elsősegítése érdekében előírja, hogy jelölt és a lista bejelentésére korábbi időpontban, a szavazást megelőző harminchetedik és harminchatodik napon kerül sor.

A Ve. 254. §-ának módosításához

A Javaslat a Nemzeti Választási Bizottság 1/2018. számú NVB iránymutatásának megfelelően rendelkezik a jelölő szervezet listájának törléséről arra az esetre, ha a listaállítást követően a listaállításhoz szükséges törvényi minimumot a párt jelöltjeinek száma vagy megoszlása egy vagy több egyéni jelölt kiesése miatt nem éri el.

A Ve. 255. §-ának módosításához

A Javaslat a levélszavazás korábbi megkezdése érdekében előrébb hozza az országos lista állítását, ami kihat a nemzetiségi lista állításához szükséges ajánlásgyűjtéshez biztosított adatszolgáltatás részletszabályaira is. A Javaslat az adatszolgáltatás egyik időpontját továbbra is a listaállítás időpontját megelőző második napban határozza meg, ezért a törvényszöveg megfelelően módosul.

A Ve. 259. és 261. §-ának módosításához

A Javaslat a külképviseleti névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek beérkezési határidejét úgy állapítja meg, hogy azokat a választási irodák a szavazást megelőző kilencedik nap végéig feldolgozhassák.

A Ve. 255. §-ának módosításához

A Javaslat a levélszavazás korábbi megkezdése érdekében előrébb hozza az országos lista állítását, ami kihat a nemzetiségi lista állításához szükséges ajánlásgyűjtéshez biztosított adatszolgáltatás részletszabályaira is. A Javaslat az adatszolgáltatás egyik időpontját továbbra is a listaállítás időpontját megelőző második napban határozza meg, ezért a törvényszöveg megfelelően módosul.

A Ve. 266. §-ának és 8. mellékletének módosításához

A 2014. és 2018. évi országgyűlési választások, valamint a 2016. évi országos népszavazás tapasztalatai alapján a levélben szavazás szavazólapjainak kiküldésére és visszaérkezésére rendkívül szűk a jelenleg biztosított határidő. A Javaslat ezért a választási eljárás megelőző határidőit (beleértve a regisztráció jelenlegi, a szavazást megelőző tizenötödik napi határidejét is) előrébb hozza, így elegendő idő marad arra, hogy a távolabbi területekről is biztonsággal visszaérkezhessenek a postai úton feladott válaszborítékok. A választópolgárok joggyakorlása érdekében a Javaslat megfelelően módosítja a levélben szavazók névjegyzékére vonatkozó rendelkezéseket.

A Ve. 272. §-ának módosításához

A külképviseleteken - mivel a névjegyzékben sokszor csak néhány választópolgár szerepel -gyakran előfordul, hogy 19 óra (illetve nyugat-európai idő szerint 18 óra) előtt már minden, a névjegyzéken szereplő választópolgár leadja szavazatát, a szavazást azonban a jelenlegi szabályozás szerint ilyen esetben sem lehet lezárni. A Javaslat ezért előírja, hogy ha a névjegyzékben lévő összes választópolgár leszavazott, akkor a külképviseleti választási iroda köteles a szavazást lezárni.

A Ve. 275. §-ának, 281. § (2) bekezdésének és 289. §-ának módosításához

A Javaslat pontosítja a nem hivatalos, illetve a felnyitást követően visszazárt válaszborítékok érvényessége tekintetében a törvényi szabályozást. A 2014. és 2018. évi országgyűlési választásokon, valamint a 2016. évi népszavazáson a levélben leadott szavazási iratok nagy arányú érvénytelenségének egyik oka az volt, hogy a választópolgár a külképviseletre történő eljuttatás érdekében a szavazási levélcsomagot egy másik, nem a Nemzeti Választási Iroda által a szavazási levélcsomag részeként kiküldött válaszborítékba helyezte. Ennek oka egyrészt levélcsomagnak a választópolgárhoz történő postai kézbesítése során elszenvedett sérülése, vagy pedig a levélszavazatnak a Nemzeti Választási Irodához való eljuttatása érdekében tett intézkedés volt. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok számos esetben a levélszavazatukat postai úton a lakhelyük szerint illetékes külképviselet részére küldték meg abból az okból, hogy

a lakóhelyük és a külképviselet közötti földrajzi távolságra, vagy más, szervezési okra tekintettel a külképviseletet felkeresni nem tudják, és/vagy a nemzetközi postaforgalom sajátosságaira tekintettel a levélszavazat kellő időben való visszaérkezése nem várható (pl. az Amerikai Egyesült Államok, Kanada), vagy

a lakóhelyük szerinti állam postai szolgáltatójának működési sajátosságai, vagy a nemzetközi postaforgalom lebonyolítása érdekében a magyar postai szolgáltatóval folytatott együttműködésében tapasztalt nehézségek miatt a levélszavazat kellő időben való visszaérkezése nem várható (pl. Románia).

Amennyiben a választópolgár a szavazatát tartalmazó válaszborítékot a külképviseletre juttatná el, a Nemzeti Választási Iroda által biztosított, előre megcímzett külső borítékot vagy annak a postai kikézbesítés során elszenvedett sérülése miatt a szavazatát tartalmazó borítékot és az azonosító nyilatkozatot egy olyan borítékba kénytelen csomagolni, amin a Nemzeti Választási Iroda címe helyett a külképviselet címe szerepel.

Tekintettel arra is, hogy a szavazási levélcsomag kicserélésére nincs mód, és annak megszervezése csak nagy nehézségek árán volna lehetséges, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárokkal szemben méltánytalan volna elvárni a szavazási levélcsomagban kiküldött külső és belső boríték kizárólagos használatát. Erre figyelemmel a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a választópolgár bármilyen borítékban elküldheti a levélszavazatot, és a Nemzeti Választási Irodába beérkezett sérült boríték is csak akkor minősül felnyitottnak, ha a boríték sérülésének jellegére és kiterjedésére tekintettel annak tartalma megismerhetővé válhatott. A választópolgári akarat érvényesülésének elősegítése érdekében a Javaslat emellett nyilvánvalóvá teszi, hogy a "külképviseletre eljuttatás" fordulat a postai úton történő megküldést is magába foglalja.

A Ve. 277. és 279. §-ának módosításához

A kettős állampolgárságot tiltó országokban a szavazási levélcsomag postai kézbesítése a választópolgárokra nézve komoly kockázatokat hordoz magában, ezért a Javaslat az ilyen országokban a külképviselet közreműködését írja elő a szavazási levélcsomagok kézbesítéséhez.

A Javaslat pontosítja a szavazási levélcsomag külképviseleteken történő átvételével és a levélszavazatoknak a külképviseletre történő eljuttatásával kapcsolatos szabályokat. A szavazási levélcsomag átvételére és a levélszavazatoknak a leadására nyitva álló időszakokat jelenleg a Ve. jelöli ki, és a 279. § (3) bekezdésében teszi lehetővé a Nemzeti Választási Iroda elnöke számára az így meghatározott időszak bővítését. A Javaslat egyrészt egységesíti a két időszakra vonatkozó alapvető szabályokat, másrészt pedig a Nemzeti Választási Iroda elnöke számára biztosítja ennek az időszaknak a kijelölését, és a Ve. erre vonatkozóan csak egy minimumszabályt határozna meg.

A Ve. 278. és 289. §-ának módosításához

A 2014. és 2018. évi országgyűlési választásokon, valamint a 2016. évi népszavazáson a levélben leadott szavazási iratok nagy arányú érvénytelenségének egyik oka az volt, hogy az azonosító nyilatkozatot a választópolgár rosszul töltötte ki. A választópolgári akarat érvényesülését jelentős mértékben elősegíti az, ha csak a választópolgár azonosításához feltétlenül szükséges adatok kitöltését követeli meg a törvény az azonosító nyilatkozaton.

A Javaslat tehát az azonosító nyilatkozatok nagy számú érvénytelenségére tekintettel egyszerűsíti az azonosító nyilatkozat tartalmát, ennek érdekében történik az anyja nevének, mint azonosító adatnak az elhagyása az azonosító nyilatkozatból, a pontos azonosítás ugyanis e nélkül is lehetséges. A regisztrációs kérelmek és a szavazási iratok érvénytelenségének egyik jellemző oka ugyanis az anyja nevének pontatlan megadása (jellemzően nem a leánykori név szerepel benne). Emellett a születési név megadásának hiányát, vagy annak hibás megadását sem tekinti a Javaslat az azonosító nyilatkozat érvénytelenségi okának abban az esetben, ha a választópolgár születési neve és viselt neve megegyezik.

A Ve. 280. §-ának módosításához

A Ve. hatályos szövege csak a belföldön feladott szavazási csomagok tekintetében írja elő, hogy a választópolgárnak nem kell azt bérmentesítenie. Tekintettel arra, hogy adottak a feltételei annak, hogy külföldről is díjmentesen juttathassák vissza a szavazatukat a választópolgárok, a Javaslat az ingyenesség belföldre korlátozását megszünteti.

A Ve. 294. és 297. §-ának módosításához

A Javaslat a Ve. megalkotásakor kitűzött, az egységes joggyakorlat kialakításával kapcsolatos céloktól nem eltérve módosítja az országgyűlési választásokra vonatkozó fejezetben a választási eredmény megállapítására vonatkozó rendelkezéseket. Tekintettel arra, hogy az Alaptörvény 3. cikk (1) bekezdése szerint az Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök a választást követő harminc napon belüli időpontra hívja össze, ezért olyan jogorvoslati rendszerre van szükség, amelyben a rendkívüli jogorvoslati eljárások is kellő időben lezárulnak e határidőt megelőzően.

Figyelemmel arra, hogy országgyűlési választási eljárás során a Nemzeti Választási Bizottság az országos listás szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyvek, a levélben szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv, és a választás egyéni választókerületi eredményéről kiállított jegyzőkönyvek alapján legkésőbb a választást követő tizenkilencedik napon állapítja meg a választás országos listás eredményét, az országos listás szavazás szavazóköri eredményei csak a választás országos listás eredményének megtámadása által vitathatóak.

Az alsóbb szintű választási bizottságok által is orvosolható, szavazóköri eredményt befolyásoló hibák, jogsértések korrekcióját nem célszerű a Kúria hatáskörébe utalni, ezért a Javaslat az országos listás választás választókerületi szintű részeredménye megállapításának hatáskörét telepíti az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságokra, mely eredményt a Ve. 241. §-ában foglaltak szerint lehet a Nemzeti Választási Bizottságnál fellebbezéssel, illetve ez utóbbi döntését a Kúrián bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadni. Az országos listás választás választókerületi szintű részeredményeinek jogerőre emelkedése így a választást követő tizenkilencedik napig megtörténik, hasonlóan a Nemzeti Választási Bizottságnak a levélben szavazás eredményét megállapító határozatához. A választás országos listás eredményének megállapítása tehát az országos listás választás választókerületi szintű részeredményeinek összegzett adatán, a választás egyéni választókerületi eredményéről kiállított jegyzőkönyvekben szereplő töredékszavazatok összegzett adatán, illetve a levélben szavazás eredményén alapul.

Mivel az országos listás szavazás eredménye kizárólag már jogerőre emelkedett részeredmények összegzése révén áll elő, ezért annak egyes komponensei önmagukban már nem vitathatóak, kizárólag az összegzés során ejtett számítási hiba alapozhatja meg a Nemzeti Választási Bizottságnak az országos listás szavazás eredményét megállapító határozata elleni bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtását. Tekintve, hogy a határozatot csak szűk körben lehet jogorvoslati kérelemmel vitatni, a Ve. általános részében meghatározott háromnapos eljárási határidők alkalmazása szükségtelen, így a Kúria eljárását elegendő a Nemzeti Választási Bizottság határozatának meghozatalát követő nap 16 óráig kezdeményezni, a Kúria számára pedig a felülvizsgálati kérelem beérkezését követő napot jelöli meg határidőként a Javaslat. Amennyiben tehát a Kúria végzése ellen a Ve. 233. §-a szerinti panaszt nyújtanának be, az Alkotmánybíróság eljárása az Alaptörvény szerinti határidőt megelőzően befejeződik.

A Javaslat emellett - összefüggésben a 245. § módosításával - az országgyűlési választáson működő választási bizottságok listáját kibővíti a területi választási bizottságokkal annak érdekében, hogy a bonyolult jogkérdéseket nem felvető, egyértelműen megítélhető ügyekben született határozatok ellen benyújtott fellebbezések ügyterhétől a Nemzeti Választási Bizottság mentesüljön. A területi választási bizottság másodfokú határozatai ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmeket az általános jogorvoslati rend szerint az ítélőtáblák bírálnák el a Javaslat alapján.

A Ve. 302. §-ának módosításához

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának kitűzésekor nem szükséges többé eltérni a Ve. általános részében foglalt szabályoktól a Javaslat értelmében.

A Ve. 307/A. §-ának módosításához

A 250. §-ban foglalt módosításhoz hasonlóan határozza meg a Javaslat az átjelentkezési határidőt.

A Ve. 307/C. §-ának módosításához

Az időközi önkormányzati választásokon történő átjelentkezés tekintetében jelenleg nincs irányadó jogszabályhely, ezért a Javaslat rögzíti, hogy időközi önkormányzati választáson nincs átjelentkezés, kivéve, ha a választópolgár lakóhelye és tartózkodási helye ugyanazon választókerületben van.

A Ve. 307/D. §-ának módosításához

A Ve. szerint nemzetiségi szervezet bejelentésekor csatolni kell annak alapszabályát is, amely bizonyítja, hogy a szervezet megfelel a nemzetiségi szervezet kritériumainak. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásában azonban szerepel az alapszabály is, ennek csatolását tehát nem kell megkövetelni.

A Ve. 307/E. §-ának módosításához

A Javaslat az ajánlások számának a meghatározását a névjegyzék leválogatásának időpontjához köti.

A Ve. 307/F. és 307/G. §-ának módosításához

A Ve. hatályos rendelkezései szerint az önkormányzati választásokon a jelöltnek csak a bejelentésekor kell nyilatkoznia arról, ha nemzetiségi jelöltként kíván indulni. A Javaslat a választópolgárok megfelelő tájékoztatása érdekében az ajánlóív igénylésének időszakára hozza előre ezt a cselekményt, így a nemzetiségi jelöltség tényét az ajánlóíven is jelezni kell.

A Ve. 307/I. §-ának módosításához

A 120. § (5) bekezdés szerinti lehetőség biztosítása a jelöltek számára szükségtelen, tekintettel arra, hogy a választópolgárok nem szavaznak közvetlenül a kompenzációs listára.

A Ve. 307/N. §-ának módosításához

Jelenleg nincs jogszabályi határidő az önkormányzati választás egyéni és listás eredményének megállapítására. A Javaslat szerint az egyéni eredményt a szavazást követő napon, a kompenzációs listás eredményt az egyéni eredmények jogerőre emelkedését követő 3 napon belül kell megállapítani.

A Ve. 326. §-ának módosításához

A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a borítékban lévő, valamint a borítékon kívül található szavazólapok érvénytelenek.

A Ve. 327. és 329. §-ának módosításához

A Javaslat egyértelműsíti, hogy a nemzetiségi önkormányzatok választásán alkalmazott sajátos, eredményt megállapító döntések elleni jogorvoslatokra is 241. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

A Ve. 331. §-ának módosításához

Az Európai Parlament tagjainak választásán a hatályos szabályozás szerint a Ve. általános részében foglalt rendelkezéseket, valamint a 331. § (1) bekezdésében felsorolt, az országgyűlési képviselők választására vonatkozó különös részi rendelkezéseket kell alkalmazni a Ve. XVI. fejezetében foglalt eltérésekkel. A Javaslat által átvezetett módosításoknak köszönhetően azonban ellehetetlenülne a választás eredményének a gyors megállapítása, ha az országgyűlés képviselők választására vonatkozó, a Javaslattal bevezetni tervezett új rendelkezéseket az Európai Parlamenti képviselők választásán is alkalmazni kellene, ezért a a 331. § (1) bekezdését megfelelően módosítani kell.

Abban az esetben, ha az Európai Parlament tagjainak választása és az országgyűlési képviselők választása egy napra esne, a Ve. jelenleg úgy rendelkezik, hogy a Ve. XIII. fejezetében szereplő bizonyos rendelkezéseket is alkalmazni kell - bár azokat a 331. (1) bekezdése nem sorolja fel -az Európai Parlament tagjainak választása során. A Ve. 331. § (2) bekezdés hatályos szövege a szavazás technikai lebonyolításával kapcsolatos kényszerek miatt rendelkezik erről a kivételes eshetőségről, így az országgyűlési képviselők választása és az Európai Parlament tagjainak választása között fennálló, szervezeti és eljárási rendelkezésekben megtestesülő eltérések miatt a Javaslat meghatározza azokat az újabb jogszabályhelyeket, amiket a két választás egyidejű megtartása miatt - a 331. § (1) bekezdésében foglaltak ellenére - mégis alkalmazni kell.

A Ve. 333. és 345. §-ának módosításához

Az Európai Parlament tagjainak választásán a hatályos szabályozás szerint ugyanazon választási bizottságok működnek, mint az országgyűlési választásokon. A Javaslat a választáson alkalmazott országos választókerület sajátosságainak megfelelően, a választási jogorvoslati ügyek koncentrált intézése érdekében az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok helyett a területi választási bizottságok működését írja elő.

A Ve. 334 §-ának módosításához

A Javaslat a 92. § módosítására tekintettel az Európai Unió más tagállama állampolgára névjegyzékbe vétel iránti kérelmének elemeit a névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek szabályozásának változására tekintettel megfelelően módosítja.

A Ve. 335. §-ának módosításához

A Javaslat kiszélesíti a Nemzeti Választási Iroda által az Európai Unió tagállamainak arra feljogosított szervei számára nyújtott adatszolgáltatás tartalmát.

A Ve. 344. §-ának módosításához

Az Európai Unió tagállamaiban párhuzamosan zajló szavazásra tekintettel a választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat, valamint a választási eredményt csak azt követően lehet közzétenni, hogy a szavazás valamennyi tagállamban befejeződött. A szavazáson megjelenő választópolgárok száma azonban olyan adat, amelynek közzététele a más tagállamban még folyamatban lévő szavazást nem befolyásolja.

A Ve. 353/A. §-ának módosításához

A Javaslat úgy rendelkezik, hogy a Ve. módosuló rendelkezéseit csak az azok hatálybalépését követően kitűzött választásokon kell alkalmazni.

A Ve. 354. §-ának módosításához és új 9. mellékletéhez

A Ve. jelenleg hatályos 207. §-a szerint a Nemzeti Választási Iroda nyilvántartást vezet a megválasztott képviselőkről. A Javaslat a nyilvántartás tartalmát az új 9. mellékletben határozza meg, ezért a Ve. új szerkezeti elemére tekintettel a Javaslat a sarkalatosságra vonatkozó rendelkezéseket is módosítja.

A Ve. 115. §-hoz, a 147/A. §-hoz, a 149. §-hoz, 154. §-hoz, 163/A. §-hoz, 174. §-hoz, 208. §-hoz, 241. §-hoz, 247. §-hoz, 283. §-hoz, 284. §-hoz, 290. §-hoz, 291. §-hoz, 296. §-hoz, 297/A. §-hoz, 300. §-hoz, 319. §-hoz, 323. §-hoz, 323/A. §-hoz, 337. §-hoz

A többi szakasszal összefüggő, kodifikációs, technikai jellegű módosítások.