BH 2019.7.196 2018. július 1. napját követően relatív, és nem felülvizsgálati okot is képező abszolút eljárási szabálysértés az indokolási kötelezettség megsértése. Ennek minősül az is, ha a terhelt távollétében meghozott ítélet rövidített indokolással került írásba foglalásra és hirdetményi kézbesítésre [1998. évi XIX. tv. (korábbi Be.) 373. § (1) bek. III. a) pont; 2017. évi XC. tv. (Be.) 562. § (1) bek., 608. § (1) bek. f) pont, 649. § (2) bek. d) pont].

[1] A városi bíróság a 2006. november 7. napján meghozott és kihirdetett ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki

- 15 rendbeli jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében, és

- 12 rendbeli nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében.

[2] Ezért őt - halmazati büntetésül - 5 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte.

[3] Az elsőfokú bíróság ítélete - fellebbezés hiányában - 2006. november 30-án jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált.

[4] A jogerős ítélet ellen a terhelt meghatalmazott védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, amelynek a jogalapját az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.) 416. § (1) bekezdés c) pontjában - figyelemmel a Be. 373. § (1) bekezdés III. a) alpontjára - megjelölt okra alapította.

[5] A terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa szerint a városi bíróság mint elsőfokú bíróság abszolút hatályon kívül helyezési okot valósított meg akkor, amikor a 2006. október 18. napján meghozott 54. sorszámú ítéletét - annak kihirdetését követően hirdetményi úton, azaz a távollévő terhelt tekintetében szabályos módon - bár kézbesítette a terhelt részére, ezen ügydöntő határozat azonban rövidített indokolású határozat volt. Álláspontja szerint azonban a korábbi Be. 259. § (1) bekezdése alapján a rövidített indokolás törvényi feltétele nem állt fenn. A terhelt ugyanis sem az eljárás során, sem az ügydöntő határozat kihirdetésekor nem volt jelen, vele azt hirdetményi kézbesítés útján közölték, ekként jogorvoslati jogának gyakorlásához az indokolt határozat ismerete lett volna szükséges. Indokolása alátámasztásaként hivatkozott a Kúria Bfv.III.473/2014/7. számú határozatára.

[6] Ezzel az eljárt bíróság olyan eljárási szabálysértést valósított meg, amely abszolút hatályon kívül helyezési ok.

[7] Minderre figyelemmel a terhelt védője azt indítványozta, hogy a Kúria a támadott határozatot helyezze hatályon kívül.

[8] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta. Nyilatkozatát azzal indokolta, hogy a 2018. július 1. napján hatályba lépett Be. szerint az indokolási kötelezettség megsértésében megnyilvánuló eljárási szabályszegés [Be. 609. § (2) bek. d) pont] már nem teszi lehetővé rendkívüli jogorvoslat igénybevételét.

[9] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot nem ügydöntő végzésével hatályában tartsa fenn.

[10] A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára a terhelt védője írásban észrevételt tett. Álláspontja szerint a Be. 649. § (2) bekezdése az eljárási szabálysértések körét jelentősen csökkentette. Azonban a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja alapján eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. Ennek f) pontja értelmében a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes.

[11] Jelen esetben teljesült ez a feltétel, mely abszolút semmisségi okként eredményezi a hatályon kívül helyezést, hiszen a terhelt nincs abban a helyzetben, hogy számára megismerhető legyen, megismerhetővé váljon az elsőfokú bírósági döntés, mivel annak indokolása nem lévén, ellentétes a rendelkező résszel.

[12] A megtámadott ügydöntő határozatok meghozatalára, valamint a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére a korábbi Be. hatálya alatt került sor.

[13] 2018. július 1. napján a korábbi Be.-t felváltva hatályba lépett a Be., amelynek 868. § (1) bekezdése szerint a törvény rendelkezéseit - a törvényben megjelölt kivételekkel - a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. E kivételek között a felülvizsgálati eljárás rendelkezései nem szerepelnek.

[14] Ezért a Kúria az indítvány elbírálása során e törvény, azaz a Be. rendelkezéseit alkalmazta.

[15] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen eljárva bírálta el.

[16] A megtámadott határozatokat a Be. 659. § (5) bekezdésére figyelemmel a megtámadott részében, a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül, emellett a Be. 659. § (6) bekezdésre tekintettel vizsgálta a Be. 649. § (2) bekezdésében meghatározott - és az indítványozó által nem hivatkozott - esetleges eljárási szabálysértéseket is.

[17] Ennek keretében a felülvizsgálati indítványban előterjesztetteket alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát alaposnak találta.

[18] A felülvizsgálat a Be. 648. § a), b) és c) pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból, és kizárólag a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás alapulvételével vehető igénybe.

[19] A törvény tételesen megjelöli azokat az esetköröket, amikor helye van a rendkívüli jogorvoslatnak. A felülvizsgálati okok köre nem bővíthető.

[20] A korábbi Be. 423. § (1) bekezdésében foglaltakkal egyezően a jelen hatályos Be. 650. § (2) bekezdése deklarálja a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás támadásának kizártságát.

[21] A felülvizsgálat alapvető szabálya tehát, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. § (2) bek.]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. § (1) bek.].

[22] Eljárási szabálysértés vizsgálatára is csak akkor kerülhet sor, ha az a büntetőeljárási törvényben kimerítően felsorolt, felülvizsgálati eljárást megalapozó eljárási szabálysértések között szerepel. Ezért azokat az indítványokat, illetőleg az indítványok azon részeit, amelyekben nem felülvizsgálati okra, vagy a tényállásban nem szereplő tényekre hivatkoznak, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania.

[23] Miután jelen felülvizsgálati indítványnak az indokolási kötelezettség elmulasztását meghaladóan kifogásolt további jogszabálysértései ekként - tehát nem felülvizsgálati oknak - minősülnek, a Kúria ezekkel érdemben nem foglalkozhatott.

[24] Ugyancsak változatlanok a revízió korlátaira vonatkozó szabályok. A Kúria csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott keretek között bírálja felül a megtámadott határozatot. A revíziós jogkör korlátozása a jogbiztonság követelményére, a bírósági határozatok jogerejének garantálására, továbbá az úgynevezett rendelkezési elv következetes érvényesítésére vezethető vissza. A jogalkotó a rendkívüli jogorvoslati eljárásban az említett érdekek primátusa folytán csak a legsúlyosabb anyagi és eljárásjogi törvénysértések esetében biztosít lehetőséget a jogerő feloldására, a jogerős ügydöntő bírósági határozatok megváltoztatására.