53/1994. (XI. 4.) AB végzés
a 15/1993. (III. 12.) AB határozat I. pontjával felfüggesztett eljárás megszüntetéséről
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő
végzést.
Az Alkotmánybíróság a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kpt.) 24. §-a megsemmisítése időpontjáról való határozathozatal tárgyában a 15/1993. (III. 12.) AB határozat I. pontjával felfüggesztett eljárást megszünteti.
Az Alkotmánybíróság ezt a végzését a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
Az Alkotmánybíróság a 15/1993. (III. 12.) AB határozat I. pontjában megállapította, hogy a Kpt. 24. §-a alkotmányellenes. Mivel azonban az új mezőgazdasági vállalkozások állami támogatását az Alkotmánybíróság önmagában nem ítélte alkotmányellenesnek, továbbá mert abban a támogatásban már számosan részesültek, s végül mert a kárpótlás végrehajtása még folyamatban volt, az Alkotmánybíróság úgy kívánta levonni az alkotmányellenesség következményét, hogy az addig kiosztott támogatások élvezői ne kerüljenek indokolatlan előnybe, a tulajdonukban sértett szövetkezetek pedig ne szenvedjenek indokolatlan hátrányt.
Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a törvényhozónak számos lehetősége van az alkotmányellenesség olyan megszüntetésére, amely a kárpótlás és az állami támogatás menetébe jobban illeszkedik, mintha a Kpt. 24. §-át visszaható vagy azonnali hatállyal megsemmisítette volna. Az Alkotmánybíróság ezért a megsemmisítés időpontjának megállapítása tekintetében a határozathozatal felfüggesztésével kellő időt kívánt biztosítani arra, hogy a törvényhozó megalkossa az alkotmányellenességet megszüntető jogszabályt vagy jogszabályokat.
A kárpótlás iránti kérelmek benyújtásának határidejéről és a Kpt. módosításáról rendelkező 1994. évi II. törvény 1. § (3) bekezdése úgy rendelkezett, hogy az újonnan benyújtott kárpótlási igényekre a Kpt. 24. §-a szerinti utalvány már nem igényelhető.
A Kpt. újabb módosításáról szóló 1994. évi XXXII. törvény 2. §-a pedig új 14/A. §-sal egészítette ki a társasági adóról szóló, módosított 1991. évi LXXXVI. törvényt. Eszerint a szövetkezetet a Kpt. 24. § szerinti utalvány ellenében az árverésen eladott szövetkezeti földterület után aranykoronánként az árverésen kialakult tényleges árnak megfelelő összegű, de legalább aranykoronánkénti ezer forint adókedvezmény illeti meg az utalványnak, illetve az utalványért kapott kárpótlási jegynek a szövetkezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal számára történő térítés nélküli átadása és az erről szóló igazolás alapján. Az adókedvezmény az 1994. adóévi fizetendő adóból, illetve - ha az a kedvezményre nem nyújt fedezetet - a következő öt év társasági adójából tartható vissza. Ha nem állapítható meg az utalvány ellenében eladott szövetkezeti földek aranykorona értéke, akkor a Kpt. szerinti földárveréseken eladott szövetkezeti földek aranykorona értékéből arányosítással kell megállapítani a kedvezmény alapjául szolgáló értéket.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Országgyűlés ezzel az alkotmányellenességet orvosolta, így a Kpt. 24. §-ának megsemmisítése tárgytalanná vált. Ezért az Alkotmánybíróság a megsemmisítés időpontjáról való határozathozatal tárgyában a 15/1993. (III. 12.) AB határozat I. pontjával felfüggesztett eljárást megszüntette.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke, előadó alkotmánybíró
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró