A Nyíregyházi Törvényszék Gf.40039/2009/5. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 67. §, 77. §, 78. §, 239. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 237. §, 301. §, 324. §, 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 34. §, 38. §, 41. §, 50. §, 52. §, 57. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (Fkr.) 7. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Gyüréné dr. Szombati Zsuzsanna, Nádasi Zsuzsa, Szűcsné dr. Vida Ágnes

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Járásbíróság G.20502/2009/7., *Nyíregyházi Törvényszék Gf.40039/2009/5.*, Kúria Gfv.30099/2010/5. (BH 2011.5.140)

***********

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság

Nyíregyháza

1.Gf.15-09-040.039/5.szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a Dr. Hajzer Gabriella (4400 Nyíregyháza, Bocskai u. 12. I/9. szám alatti székhelyű) ügyvéd által képviselt, a cégjegyzékben Cg.... cégjegyzékszámon nyilvántartott ...szám alatti székhelyű) felperesnek - Simonné dr. Suller Zsuzsanna (4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 7-8. szám alatti székhelyű) jogtanácsos által képviselt, Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-alföldi Regionális Igazgatósága (4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 7-8. szám) alperes ellen 3.000.000.-forint és járulékai megfizetése iránt indított perében a Nyíregyházi Városi Bíróság 2009. július 8. napján kelt 3.G.20502/2009/7. számú ítéletével szemben az alperes által 2009. augusztus 3. napján 9. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ÍTÉLETET:

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 (tizenöt) napon belül 75.000.-(hetvenötezer) forint + ÁFA másodfokú perköltséget.

A le nem rótt 180.000.-(egyszáznyolcvanezer) forint összegű fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

INDOKOLÁS:

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 3.000.000 forintot és annak 2006. június 16. napjától a kifizetés napjáig járó a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-kal növelt mértékű késedelmi kamatát, valamint 187.500 forint perköltséget.

Rendelkezett arról, hogy a per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 180.000 forint összegű eljárási illetéket a pervesztes alperes személyes illetékmentessége folytán az állam viseli.

Az ítélet indokolásában megállapított tényállás szerint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2006. január 5. napján jogerőre emelkedett Fpk... számú végzésével elrendelte a felperes felszámolását, felszámolóként a felszámoló szervezetet rendelte ki. A felszámolóbiztos B.K..

O, mint a felperes beltagja és volt képviselője jogi képviselője közreműködésével a felszámolóbiztos tájékoztatása mellett 2006. márciusában tárgyalásokat kezdeményezett az alperessel felszámolási egyezség létrehozása érdekében. Ennek reményében O 2006. június 15. napján 3.000.000 forintot, ezt követően 2007. évben 5.000.000 forintot utalt az alperesnek hitelezői igényeinek részbeni kiegyenlítése címén banki átutalással, mindezt a felszámoló jóváhagyása nélkül.

A felperes felszámolója minderre a körülményre utalt a 2007. január 4. napján készített felszámolási közbenső mérlegben - melyet a megyei bíróság ..... számú végzésével jogerősen jóváhagyott - , az alperes bejelentett hitelezői igényét a volt képviselő által átutalt 3.000.000 forinttal csökkentett összegben szerepeltette a közbenső mérleg 4. pontjában.

A felek között egyezség nem jött létre, erre tekintettel az alperes a közbenső mérlegben, jelentésben nem szerepeltetett 5.000.000 forintot visszautalta a felperesnek, a bíróság által jogerősen jóváhagyott közbenső mérlegben feltüntetett 3.000.000 forintot azonban nem fizette vissza.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2008. március 14. napján kelt ....../37. számú végzésével a felszámoló által előterjesztett egyszerűsített zárómérleg, jelentés, vagyonfelosztási javaslat jóváhagyását megtagadta arra hivatkozással, hogy a felszámolás kezdő időpontja után a felszámolási eljáráson kívül a jogszerű követelések jóhiszemű kiegyenlítésére sincs lehetőség, miután a felszámolás kezdő időpontját követően a gazdálkodó szervezet vagyona felszámolási vagyonná válik, arra jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. Kimondta, hogy a felperes volt képviselője jogszabálysértő magatartásával megvalósult jogellenes vagyonmozgás megszüntetése érdekében a felszámolónak minden szükséges intézkedést meg kell tennie, akár pert is kell indítania.

Az elsőfokú bíróság jogi indokolásában a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 34.§.(2), 38.§.(3), 57.§.(1), 41.§.-45.§-ának rendelkezései alapján megállapította, hogy a felszámolási egyezség megkötéséhez szükséges eljárási rend be nem tartása és felszámolási egyezség hiányában eszközölt kifizetés önmagában jogszabálysértő, különösen akkor, ha a felszámolás körébe tartozó vagyonról nem a felszámoló, hanem a felszámolás alatt álló cég volt képviselője rendelkezett. Erre tekintettel a jogügylet a Ptk.200.§.(2) bekezdése alapján érvénytelen, és a Ptk.237.§.(1) bekezdése értelmében az ítélet rendelkező részében foglaltak szerint rendelkezett az eredeti állapot helyreállításáról.

Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben elsődlegesen, az ítélet megváltoztatását, az felperes keresetének elutasítását, másodlagosan az elsőfokú ítélet kamatszámítás időpontjára vonatkozó rendelkezés megváltoztatását, a felperes perköltségben marasztalását kérte.

Indokolásában előadta, hogy a társaság volt képviselője egyezségkötési szándékkal 2006. június 15. napján 3.000.000 forintot, 2007-ben további 5.000.000 forintot fizetett meg az alperesnek. Egyezség nem jött létre, a később megfizetett 5.000.000 forintot - a felszámoló kérésére - visszautalta a felperesnek. A 3.000.000 forint beérkezését követően azonban az alperes pénzforgalmi ellenőrzést végzett, hitelezői igényét ezen összeggel csökkentette, ezt a felszámolónak bejelentette, aki a követelést nyilvántartásba vette, a pénzmozgást nem kifogásolta, a gazdasági bírósághoz benyújtott közbenső mérlegben ezen összeggel csökkentve szerepeltette az alperes hitelező igényét. Ezt a közbenső mérleget, jelentést a megyei bíróság jogerősen jóváhagyta.

Az alperes jogi álláspontja szerint egységes a bírói gyakorlat a tekintetben, hogy a közbenső mérleget jóváhagyó jogerős végzés "ítélt dolog" hatállyal bír, az így lezárt időszakban tett jognyilatkozatok, kifogással nem támadott intézkedések utóbb nem vitathatók.

Hangsúlyozta, hogy más hitelező az eljárásban nem volt, tehát a vitatott kifizetés más hitelező érdekét nem sértette. Jogi álláspontját a Legfelsőbb Bíróság BH.2001.488. számú eseti döntésében foglaltakkal kívánta alátámasztani.

Előadta, hogy iratellenes az elsőfokú ítélet azon megállapítása, hogy "az egyezségkötés elmaradásáról az adóhatóság a felszámolót értesítette, és 5 millió forintot visszautalt." Ilyen megkeresés hiányában az alperes önként nem rendelkezett a visszautalásról, efelől a felszámoló felhívására intézkedett, miután a bíróság a felszámolási zárómérleg, jelentés jóváhagyását megtagadta.