BH 2020.6.168 Közügyektől eltiltás mellékbüntetésnek csak végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása mellett van helye, ezért törvénysértő e mellékbüntetés elzárás melletti alkalmazása. E törvénysértés "a büntetőjog más szabályainak megsértését" valósítja meg, így felülvizsgálati okot képez.

A Btk. Általános Részében a VII. Fejezetben szabályozott közügyektől eltiltás - bár mellékbüntetésként megjelölve, de - a büntetések között található. A Be. 649. § (1) bek. b) pontjában megjelölt törvénysértő büntetés és törvénysértő intézkedés a Btk. teljes szankciórendszere kapcsán megvalósult törvénysértések kiküszöbölésére szolgál. Ez azt jelenti, hogy a Be. 649. § (1) bek. b) pont ba) alpontjának alkalmazása során törvénysértő büntetés a közügyektől eltiltás kapcsán megvalósult anyagi jogszabálysértés is. A közügyektől eltiltás törvénysértő alkalmazása miatt tehát a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye [Btk. 61. §, 46. §, 33. § (2) bek.; Be. 649. § (1) bek. b) pont ba) alpont].

Pertörténet:

Kiskunhalasi Járásbíróság B.433/2015/6., Kiskunhalasi Járásbíróság B.250/2017/28., Kecskeméti Törvényszék Bf.367/2018/9., Kúria Bfv.882/2019/5. (*BH 2020.6.168*)

***********

[1] A járásbíróság a 2018. május 14-én tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet 3 rendbeli - két esetben felbujtóként elkövetett - hamis tanúzás bűntette [Btk. 272. § (1) bek. és (4) bek. I. ford.], valamint felbujtóként elkövetett ittas járművezetés vétsége [Btk. 236. § (1) bek.] miatt - halmazati büntetésül - 2 év 6 hónap szabadságvesztésre, 1 év közúti járművezetéstől eltiltásra és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, és abból a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Elrendelte a K.-i Járásbíróság ítéletével kiszabott 8 hónap - végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett - fogházbüntetés utólagos végrehajtását.

[2] Az I. r. terhelt és védőjének fellebbezése alapján eljárt törvényszék a 2019. május 9-én kihirdetett ítéletével a terhelttel szemben kiszabott büntetést 80 nap elzárásra enyhítette. A K.-i Járásbíróság ítéletével kiszabott 8 hónap fogházbüntetés végrehajtására vonatkozó rendelkezést mellőzte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.

[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a megyei főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján az I. r. terhelt javára a közügyektől eltiltás mellékbüntetés törvénysértő kiszabása miatt.

[4] Az indítvány szerint a másodfokú bíróság az I. r. terhelttel szemben az elsőfokú bíróság által kiszabott végrehajtandó szabadságvesztést elzárásra enyhítette, azonban elmulasztott rendelkezni az elsőfokú ítéletben szintén kiszabott közügyektől eltiltás mellékbüntetésről. A Btk. 61. § (1) bekezdése szerint a közügyek gyakorlásától azt kell eltiltani, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy azok gyakorlásában részt vegyen. Elzárás mellett tehát a közügyektől eltiltás nem szabható ki, ezért a jogerős ítélet büntetéskiszabásra vonatkozó rendelkezése e részében törvénysértő. Erre tekintettel a megyei főügyészség a jogerős ítélet megváltoztatását, és az I. r. terhelttel szemben kiszabott közügyektől eltiltás mellőzését indítványozta.

[5] A Legfőbb Ügyészség átiratában a megyei főügyészség indítványát - annak helyes indokainál fogva - fenntartotta, és az I. r. terhelttel szemben kiszabott közügyektől eltiltás mellőzését indítványozta.

[6] Az I. r. terhelt és védője az indítványra nem tett észrevételt.

[7] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el.

[8] A felülvizsgálati indítvány alapos.

[9] A Be. 649. § (1) bekezdés b) pont első fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye akkor, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, második fordulata alapján pedig akkor, ha a büntetőjog más szabályának megsértése miatt szabtak ki - a ba) alpont szerint - törvénysértő büntetést, illetőleg - a bb) alpont szerint - törvénysértő intézkedést.

[10] Általános érvénnyel kimondható, hogy a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetés címén felülvizsgálati okot képez az olyan anyagi jogi szabály megszegése, amelynek alkalmazását a büntetés (intézkedés) meghatározása körében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt az egyszerűsített felülvizsgálat (Be. XCIV. Fejezet) nem ad jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem illeszkedik a törvénybe, másként szólva ilyen büntetést - illetve ilyen formában joghátrányt - a törvény nem ismer, nem tesz lehetővé. A jelen ügyben erről van szó.

[11] A büntetőeljárásban kiszabható szankciókat a Btk. büntetésekre és intézkedésekre osztja fel. A büntetésekről a Btk. VII. Fejezete, az intézkedésekről a Btk. VIII. Fejezete rendelkezik. A Btk. VII. Fejezetén belül a Btk. 33. § (1) bekezdés a)-i) pontjai határozzák meg a büntetések nemét - ezek között szerepel az elzárás és a járművezetéstől eltiltás is -, míg a hivatkozott törvényhely (2) bekezdése szerint a közügyektől eltiltás: mellékbüntetés. Ehhez képest kérdésként merülhet fel, hogy a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában feltüntetett törvénysértő "büntetés" fogalma alatt csak a Btk. 33. § (1) bekezdésében felsorolt büntetések, avagy a Btk. VII. Fejezetében szabályozott bármely büntetés - így a Btk. 33. § (2) bekezdése szerinti mellékbüntetés is - értendő-e. Ezt a kérdést a Kúria igenlően válaszolta meg.

[12] A Btk. rendszerében a közügyektől eltiltás is - bár mellékbüntetésként megjelölve, de - a büntetéseket szabályozó fejezetben található. A Be. 649. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt törvénysértő büntetés [ba) alpont] és törvénysértő intézkedés [bb) alpont] a Btk. teljes szankciórendszere kapcsán megvalósult törvénysértések kiküszöbölésére szolgál [ide nem értve a Be. 650. § (1) bekezdés c) pontja szerinti korlátozást]. Nincs alapja tehát annak, hogy a Kúria e törvényhely alkalmazásában csak a Btk. 33. § (1) bekezdésében felsorolt büntetéseket, és nem a Btk. VII. Fejezetében meghatározott valamennyi szankciót tekintse büntetésnek. Ez azt jelenti, hogy a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjának alkalmazása során törvénysértő büntetés a Btk. 33. § (2) bekezdése szerinti közügyektől eltiltás kapcsán megvalósult anyagi jogszabálysértés is. Annál is inkább, mivel az e körben megvalósult esetleges törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálat útján sem küszöbölhető ki. Minderre tekintettel tehát a közügyektől eltiltás törvénysértő alkalmazása miatt a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján felülvizsgálatnak helye van.

[13] A Kúria észlelte azt is, hogy a törvényszék másodfokú határozatának rendelkező része félreérthető, pontatlan megfogalmazású. A másodfokú bíróság - az ítéletében foglaltak szerint - az I. r. terhelt "büntetését" enyhítette 80 napi elzárásra. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság - a Btk. 33. § (3) bekezdése szerint törvényesen - két büntetést és egy mellékbüntetést szabott ki egymás mellett halmazati büntetésül, e rendelkezés érthető úgy is, hogy a másodfokú bíróság e három büntetési nemet enyhítette - egységesen - elzárásra.