ÍH 2020.51 KISKORÚ NYILATKOZATÁNAK ÉRVÉNYTELENSÉGE - A KÖZJEGYZŐ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE

I. Kiskorúnak a testvére által felvett kölcsön visszafizetéséért egyetemleges adóstársként ellenérték nélkül vállalt kötelezettsége, valamint a kölcsönszerződés biztosítására a saját tulajdoni hányada jelzálogjoggal való megterhelése kimeríti az idegen kötelezettségért, megfelelő ellenérték nélküli felelősségvállalás fogalmát, így e nyilatkozat érvénytelen [1959. évi IV. törvény (rPtk.) 12/C. § (1) bekezdése, 13/A. § (1) bekezdése].

II. A közjegyzőnek a kölcsön- és jelzálogszerződés közjegyzői okiratba foglalásakor vizsgálnia kellett volna, hogy a felperesek ingyenesen vagy ellenérték fejében vállalják az adósi és jelzálog-kötelezetti pozíciót, végső soron pedig az okirat elkészítésében való közreműködést meg kellett volna tagadnia.

E kötelezettség megszegése a kártérítési felelősséget megalapozza [rPtk. 339. és 349. §-a, 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 120. § (1) bekezdés a) és b) pontja, 10. § (1) bekezdése].

Az irányadó tényállás szerint a felperesek 1/3-1/3-1/3 arányú közös tulajdonát képezte egy p.-i ingatlan, melyen édesanyjuk, K. M. R. holtig tartó haszonélvezeti joga állt fenn. A felperesek 2006. április 19-én eladták az ingatlant. A vételárból őket fejenként megillető 1 226 000 forintot kiskorúságukra tekintettel, a gyámhivatal határozata alapján a felperesek nevére nyitott gyámhatósági fenntartásos betétkönyvben helyezték el.

A 2006. június 19-én kelt adásvételi szerződéssel az akkor még mindig kiskorú felperesek 1/10-1/10-1/10 arányban és K. M. R. 7/10 arányban megvásárolták a p.-i 51/2/A/9. hrsz-ú társasházi lakást 12 800 000 Ft-ért. A felperesek tulajdoni illetőségük vételárát a gyámhatósági fenntartásos betétkönyvben elhelyezett összegből fizették ki. Édesanyjuk a 7/10 tulajdoni illetőségét pénzintézeti hitelből kívánta megvásárolni. 2006. augusztus 7-én az adásvételi szerződést a kiskorú vevők által teljesítendő vételár megfizetésének módját illetően annak kikötésével módosították, hogy a gyámhatósági hozzájárulás alapján a fenntartásos betétkönyvben elhelyezett összeg ügyvédi letétszámlára kerül az OTP által folyósított lakásvásárlási hitel kifizetésének időpontjáig. K. M. R. helyett a felperesek testvére, M. E. vásárolta meg az ingatlan 7/10 tulajdoni hányadát, amihez 6 325 000 Ft pénzintézeti kölcsönre volt szüksége.

2006. szeptember 7-én az I. r. alperes közjegyzői okiratba foglalta a … Bank mint hitelező, M. E. és házastársa, valamint a felperesek mint adósok között létrejött devizában nyilvántartott lakáskölcsön-szerződést, valamint a … Jelzálogbank mint jelzálogjogosult, M. E. és házastársa, továbbá a felperesek, mint jelzálog-kötelezettek között létrejött jelzálogszerződést. A kölcsönszerződés alapján a pénzintézet az ingatlan megvásárlásának finanszírozására a saját erő kiegészítéseként 6 325 000 Ft kölcsönt nyújtott az adósoknak. A jelzálogszerződés alapján a kölcsön biztosítékaként az ingatlanon jelzálogjogot alapítottak. A szerződésben rögzítették, hogy az akkor kiskorú felperesek tulajdonát képező ingatlan jelzálogjoggal való megterhelésére vonatkozó törvényes képviselői nyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A szerződés a gyámhatósági jóváhagyással, de megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal jön létre. A P.-i Gyámhivatal a törvényes képviselői nyilatkozatot a 2006. szeptember 18-án jogerőre emelkedett határozatával jóváhagyta.

A pénzintézet a kölcsönszerződést 2009-ben felmondta, majd engedményezte követelését az … Faktoring Zrt.-re. A Városi Bíróság a 2010. szeptember 20-án kiállított végrehajtási záradékokkal 36 380 CHF és járulékai behajtására végrehajtást rendelt el az ekkor még mindig kiskorú felperesekkel szemben. A végrehajtási eljárásban 2013. január 24-én a végrehajtó elárverezte a p.-i 51/2/A/9. hrsz-ú ingatlant 6 048 000 Ft árverési vételáron. Az árverési vevő tulajdonjogát 2013. március 28-án jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlan forgalmi értéke 2013-ban 10 863 333 Ft volt.

A felperesek és jelen perben nem álló pertársaik pert indítottak a Járásbíróságon a végrehajtás megszüntetése, a devizaalapú kölcsönszerződés létre nem jöttének, illetve érvénytelenségének megállapítása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt az … Bank és az … Faktoring Zrt. ellen. Utóbb a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti kereseti kérelmüktől elálltak, amire tekintettel a bíróság ebben a részében a pert jogerős végzéssel megszüntette.

A felperesek módosított keresetükben személyenként 2 056 417 Ft kártérítés egyetemleges megfizetésére kérték kötelezni az alpereseket.

Hivatkozásuk szerint a saját tulajdoni hányaduk megszerzéséhez szükséges vételár a rendelkezésükre állt, kölcsönre nem volt szükségük, ennek ellenére a közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződésben adóstársként, az azt biztosító jelzálogszerződésben jelzálog-kötelezettként szerepeltek. A szerződések az rPtk. 13/A. § (1) bekezdése alapján érvénytelenek, tekintettel arra, hogy kiskorúként még a gyámhatóság jóváhagyásával sem vállalhatták érvényesen e kötelezettségeket. Állították, hogy az I. r. alperes a szerződések közokiratba foglalásakor tudomással bírt arról, hogy a felperesek saját tulajdoni hányadukat a tulajdonukat képező gyámhatósági fenntartásos betétben elhelyezett összegből vásárolják meg, kölcsönre nincs szükségük, a közjegyzői okiratot úgy kellett volna elkészíteni, hogy abban a felperesek nem szerepelnek adóstársként és jelzálog-kötelezettként. A közjegyzői törvény 195. § (1) bekezdése alapján a közjegyzőnek az okirat elkészítésében a közreműködését meg kellett volna tagadnia.

A kár bekövetkezésének időpontját az ingatlan árverésének időpontjával azonosan, 2013. január 24. napjában jelölték meg. A kár összegét a tulajdoni hányadaik értékében, az árverést követő forgalmiérték-növekedés figyelembevételével kalkulálták, késedelmikamat-követelést nem kívántak érvényesíteni.

A II. r. alperes jogellenes magatartását abban jelölték meg, hogy a P.-i Gyámhivatal az rPtk. 13. §-ával és a 13/A. §-sal ellentétes jognyilatkozatokat jóváhagyta.

Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Elsődlegesen azzal védekeztek, hogy a felperesek követelése elévült. Álláspontjuk szerint az elévülés 2009. februárban kezdődött, amikor a közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződést a pénzintézet felmondta, de legkésőbb 2010. szeptember 20-án, a végrehajtási záradék kiállításának időpontjában. A II. r. alperes rámutatott, hogy vele szemben a követelés még a felperesek által megjelölt kezdő időponthoz képest is elévült.

Az I. r. alperes érdemben azzal védekezett, hogy a felperesek közjegyzői okiratba foglalt jognyilatkozata nem az rPtk. 13/A. § szerinti idegen kötelezettségért való, megfelelő ellenérték nélküli felelősségvállalás volt. Állította, a szerződés közokiratba foglalása során tekintettel volt az rPtk. 13/A. § (1) bekezdésére, de úgy ítélte meg, hogy a kiskorúak megfelelő ellenérték fejében vállalnak kötelezettséget. Rögzítette az okiratban, hogy a szerződés csak abban az esetben lép hatályba, amennyiben a gyámhatóság azt jóváhagyja. A felperesek ellenérték - az ingatlan tulajdonjogának megszerzése - fejében, nem idegen kötelezettségért vállaltak felelősséget. A megvásárolt ingatlan az egész család lakhatását biztosította, a szerződés megkötése mindannyiuk érdekét szolgálta. A kiskorúak jognyilatkozatának érvénytelensége legfeljebb a saját tulajdoni hányaduk értéke feletti kötelezettségvállalás tekintetében lenne megállapítható. Kifejtette, hogy a kár bekövetkezte, tehát a felperesek tulajdoni hányadának elvesztése arra vezethető vissza, hogy az adósok a kölcsönt nem fizették. A kiskorúak ingatlanhányada is árverezésre került ugyan, de ezen túl őket kár nem érte, azért pedig érvényesen vállalhattak kötelezettséget. Vitatta a kár összegét is.