A Fővárosi Törvényszék Mf.680115/2016/7. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 146. §, 235. §, 247. §, 253. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46. §, 2012. évi I. törvény (Mt.) 66. §, 82. §, 172. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Judit, Páldiné dr. Kremper Magdolna, Siposné dr. Takács Ágnes

Fővárosi Törvényszék

mint másodfokú bíróság

....Mf...../2016/7.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

a Radnay és Virág Ügyvédi Iroda (fél címe 1, ügyintéző: dr. Radnay Eszter ügyvéd) által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperesnek

a Kosik Ügyvédi Iroda (fél címe 2, ügyintéző: dr. Kosik Kristóf ügyvéd) által képviselt

alperes neve (alperes címe) alperes ellen

munkaviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezményei iránt indult perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ...M...../2015/7. számú ítélete ellen az alperes 9. sorszámú fellebbezése folytán meghozta a következő

Í T É L E T E T

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, kötelezi az alperest, hogy a felperes keresetfelemelésére tekintettel 15 napon belül fizessen meg elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés jogcímén 4 932 900 (négymillió-kilencszázharminckétezer-kilencszáz) forintot és ennek 2015. november 1. napjától járó középarányos törvényes kamatait.

Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy a Magyar Állam javára, külön felhívásra fizessen meg 417 600 (négyszáztizenhétezer-hatszáz) forint le nem rótt fellebbezési illetéket, míg a felperes részére 15 napon belül bruttó 165 500 (százhatvanötezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát. Kötelezte az alperest elmaradt munkabér címén 2 293 632 forint kártérítés és ennek 2015. augusztus 10. napjától járó törvényes kamata, ügyvédi munkadíj címén bruttó 331.000 forint, valamint le nem rótt eljárási illeték címén 313 000 forint megfizetésére.

Indokolásából kitűnően a felperes 2013. október 15. napjával létesített határozatlan idejű munkaviszonyt a ..... Kiadó Kft. munkáltatóval. A felperes a ..... című napilap ..... rovatánál, azon belül is a ..... rovatnál végezte a munkáját.

2015 áprilisában az alperes tulajdonosi köre és ügyvezetése is megváltozott, amelynek következtében a ..... lap a korábbi tisztán gazdasági napilapból politikai, közéleti lappá alakult át. Az átalakulás eredményeként a ..... rovat megszűnt, a ..... rovat pedig .... név alatt a korábbi gazdasági jelleggel szemben külpolitikai rovattá alakult át.

A ..... kiadó munkáltató a 2015. április 23. napján kelt felmondással a felperes munkaviszonyát 30 napos felmondási idővel megszüntette. Indokolása szerint: "Munkaviszonyát az Mt. 66. § (2) bekezdése alapján az alábbi okból szüntetem meg: A ..... Kiadó Kft. szervezeti átalakítást hajt végre, melynek következtében a Kiadó gondozásában megjelenő ..... című napilap tartalma megváltozik, az Ön Rovata átalakításra kerül, így munkaköre megszűnik."

Az intézkedés ellen benyújtott keresetében a felperes a felmondás jogellenességére hivatkozott, figyelemmel arra, hogy 1954-ben született, így az ő esetében a felmondáskor az Mt. 66. § (4) és az (5) bekezdése az irányadó. Álláspontja szerint a törvény mind a munkavállaló képessége, mind a munkáltató működése miatti felmondás esetére állásfelajánlási kötelezettséget ír elő, és csak ezt követően van mód megszüntetni a védett korú munkavállaló munkaviszonyát. Ennek értelmében fel kell ajánlani a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen, a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő betöltetlen másik munkakört. A munkáltató ezen kötelezettségének nem tett eleget, erre vonatkozóan intézkedésre nem került sor. Kiemelte, hogy a felmondásban megjelölt munkakör megszüntetése az alperesnél nem történt meg.

Jogellenesség megállapítása esetén 12 havi távolléti díjának megfelelő 5 220 000 forint összegű kártérítésre tartott igényt, azzal hogy a távolléti díjának az összegét 435 000 forintban jelölte meg.

Az alperes az érdemi ellenkérelmében elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a felperes a lapnál gazdasági cikkek írásával foglalkozott, a lap átalakulásával az a rovat, ahol a felperes ezt a tevékenységet folytatta megszűnt, és a felperes szakmai, gazdasági tapasztalatát igénylő munkakör a felmondás közlésekor az alperesnél nem volt.

Ezen túlmenően előadta, hogy a felperesnek az alperesnél vezetett munkaügyi aktája a munkaviszony létesítését megelőző időtartammal mindösszesen a felperes részére a ..... által kiállított kilépő papírokat tartalmazta, melyek annyi információt jelentettek, hogy a felperes az előző munkahelyén hírügynökségi újságíró munkakört töltött be. A felperes munkaviszonyának kezdetén sem szakmai önéletrajzot, vagy bármely egyéb, a felperes képességeit, végzettségét, gyakorlatát alátámasztó dokumentumot nem bocsátott az alperes rendelkezésére. Ennek megfelelően az alperes csak annyi információval rendelkezett a felperes képességeivel és gyakorlatával összefüggésben, amennyi az alperesnél végzett munkája során a birtokába került.

Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján, hivatkozással a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 66. § (4) és (5) bekezdésére a felperes keresetét megalapozottnak találta.

Az ítéletében rögzítette, miszerint az alperes a cégkivonattal igazolta, hogy 2015. augusztus 25. napjától kezdődően névváltozás történt, azaz a ..... Kiadó Kft. neve alperes neve-re változott.

Az ítélet kitért arra is, hogy az alperes 2015. április 23. és 2015. július 1. napja között több munkavállalót vett fel. Közülük a .... rovathoz került felvételre 1. személy rovatvezető, 2. személy rovatvezető-helyettes, újságíróként pedig 3. személy és 4. személy.

Az elsőfokú bíróság értékelési körébe vonta az alperes által csatolt munkalapot, amely a felperes által 2015. január 1. és 2015. április 23. napja között írt cikkek címeit tartalmazta.

Álláspontja szerint a munkáltató nem járt el körültekintően akkor, amikor a felperes személyes anyagában, csak az előző munkáltató által kiállított igazolásokat vette figyelembe felajánlási kötelezettsége gyakorlásakor, és nem kért be a felperestől semmilyen dokumentumot, ami a végzettségét képzettségét igazolja. Akkor sem járt el kellő körültekintéssel, amikor a felperes munkaviszonyának megszüntetése előtt nem nézte át a felperes cikkeinek sorát, hiszen ebből kiderülhetett volna, hogy milyen területeken bizonyította a felperes jártasságát, tapasztalatát. A munkalapban felsorolt cikkek alapján egyértelműen kiolvasható, hogy a felperesnek azon munkakörök egyike, mely az újonnan felvett munkavállalók részére felajánlásra került, felajánlható lett volna. Tekintettel arra, hogy a munkáltató felajánlási kötelezettségének nem tett eleget, a bíróság megállapította, hogy megsértette az Mt. 66. § (4) és (5) bekezdésben foglalt jogszabályi előírásokat, ezért a bíróság megállapította, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát.