A Gyulai Törvényszék G.40022/2010/30. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 164. §, 206. §, 220. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 97. §, 115. §, 116. §, 137. §, 207. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Wlassits Gábor

A Békés Megyei Bíróság, Gyula

3.G.40.022/2010/30. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Békés Megyei Bíróság a Bagdi-Kovács Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek - a Fischer és Molnár Ügyvédi Iroda által képviselt I. rendű, a dr. Lukoviczki Edit köztisztviselő által képviselt II. rendű, III. rendű, a személyesen eljárt IV. rendű, V. rendű, VI. rendű, a VII. rendű, VIII. rendű, IX. rendű, X. rendű, XII. rendű, XIII. rendű, XIV. rendű, XV. rendű, a személyesen eljárt XVI. rendű, XVII. rendű, XVIII. rendű, XIX. rendű, XX. rendű, XXI. rendű, XXII. rendű, XXIII. rendű, XXIV. rendű, XXV. rendű, és a Lippai Ügyvédi Iroda által képviselt XXVI. rendű alperesek ellen tulajdonjog megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A megyei bíróság megállapítja, hogy a békéscsabai I. helyrajzi számú, belterületi ingatlan 575/10.000-ed részben a felperes tulajdonát képezi.

Kötelezi a II-XXVI. rendű alpereseket tűrjék, hogy a felperes tulajdonjoga a fenti ingatlan 575/10.000-ed részilletősége vonatkozásában tehermentesen bejegyzést nyerjen.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Az ítéletet - jogerőre emelkedését követően - megküldeni rendeli a Békéscsabai Körzeti Földhivatalnak azzal, hogy a fenti ingatlan 575/10.000-ed tulajdoni illetőségére felperes tulajdonjogát - beruházás címén - tehermentesen jegyezze be, és a I. rendű alperes tulajdonjogát 9.425-öd tulajdoni illetőségre jegyezze vissza.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 756.000,- (hétszázötvenhatezer) forint eljárási illetéket. Az I. rendű alperes - a fentiek szerint - 144.000,- (száznegyvennégyezer) forint eljárási illeték megfizetésére köteles.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 2.000.000,- (kétmillió) forint, a XXVI. rendű alperesnek pedig 30.000,- (harmincezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen - a kézbesítéstől számított 15 nap alatt - írásban és 28 példányban a Szegedi Ítélőtáblához címzett és a Békés Megyei Bíróságnál benyújtandó fellebbezésnek van helye.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik a le nem rótt eljárási illeték megfizetésével kapcsolatos, illetve kizárólag az ítélet indokolása ellen irányul, azt a másodfokon eljáró bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el, de fellebbezésében a fellebbező fél tárgyalás tartását kérheti.

A fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelemben a felek az ítélet bármely rendelkezése ellen irányuló fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

I N D O K O L Á S :

A megyei bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján az ügyben a következő

t é n y á l l á s t

állapította meg.

A hatályos ingatlan-nyilvántartási állapot a békéscsabai I. helyrajzi számú, 9593 m2 alapterületű, belterületi ingatlant az I. rendű alperes kizárólagos tulajdonaként tünteti fel. Az ingatlanra a felperes és a Békés Megyei Illetékhivatal javára jelzálogjog, valamint Békéscsaba Megyei Jogú Város, az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Békés Megyei Illetékhivatal javára végrehajtási jog van bejegyezve. 2000. április 25-én a felperes és az I. rendű alperes között megállapodás jött létre, melynek 2. pontjában rögzítést nyert, hogy a többségi tulajdonos céggel kapcsolatos elképzelései alapján a malomépületben vendégszobák, az emeleten oktatásra alkalmas előadó termek, a polgárházban egy céget reprezentáló márkabolt kerül kialakításra, az alapanyag (lemez) és a félkész termékek tárolására pedig egy fedett csarnokot kell építeni. A szerződés 3. pontjában megállapítást nyert, hogy a társaság a beruházást finanszírozni nem tudja, ezért a (beruházóként eljáró) felperes a többségi tulajdonos hozzájárulásával saját forrásból és anyagból valósítja meg az átalakítást. A szerződés 4. pontjában a társaság visszavonhatatlanul hozzájárulását adta ahhoz, hogy vita esetén a beruházó a beruházás erejéig tulajdont szerezzen a fent körülírt ingatlanban. A beruházás során beépített anyagokon a beruházó tulajdonjogát fenntartja, amíg az elszámolás a társasággal nem történik meg. A szerződést a felperes, az I. rendű alperes képviseletében A, többségi tulajdonosként pedig B írta alá.

A megállapodást követően a fenti ingatlant érintően a tervezett beruházás megindult, s az átalakítás során a régi malomépület első és második szintjén 14 db 2-3 ágyas szoba, a harmadik szinten pedig oktató terem került kialakításra. A régi malomtulajdonos lakását szolgáló polgári házból üzlet lett kialakítva, az udvaron fedett, zárt szín létesült acélszerkezettel, hullámpala fedéssel, s épült egy további tároló is, szintén acélszerkezettel. A tényleges munkavégzés 2000. július-augusztustól 2001. decemberéig tartott. A beruházás időszaka alatt a felperes a C-től 9.800.000,- forint, az D 40.000.000,- forint, a E-től 9.840.000,- forint hitelt vett fel azzal, hogy a felvett 40.000.000,- forint hitelből 20.000.000,- forintot a házastársi vagyon és tulajdonközösség megszüntetésével kapcsolatos fizetési kötelezettségének kiegyenlítésére használt fel. A beruházások bekerülési költsége 27.281.707,- forint volt, és a 108.000.000,- forint forgalmi értékű ingatlanon belül a beruházások eredményeként 17-18.000.000,- forint forgalmi érték keletkezett. A Békés Megyei Bíróság 2.Fpk.04-05-00296/18. szám alatti végzésével elrendelte az I. rendű alperes felszámolását. A felperes az ingatlan tekintetében tulajdoni igényt jelentett be, melyet az I. rendű alperes 2006. december 6-án kelt levelével elutasított, hivatkozással arra, hogy a 2000. április 25-i megállapodás alkalmatlan a tulajdoni igény megállapítására.

A Békés Megyei Bíróság 3.G.40.005/2007/89. szám alatti ítéletével megállapította, hogy az ingatlan 575/10.000-ed részben a felperes tulajdonát képezi és kötelezte a II. rendű alperest tűrje, hogy a felperes tulajdonjoga a fenti részilletőség vonatkozásában bejegyzést nyerjen. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Fellebbezés folytán a Szegedi Ítélőtábla Gf.II.30.628/2009/3. szám alatti végzésével az ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokon eljárt bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Ennek során kifejtette, hogy az I. rendű alperesnek a végrehajtási jog jogosultjait illető kötelező perbevonására vonatkozó pergátló kifogás tárgyában az elsőfokú bíróság téves álláspontra helyezkedett, melyre tekintettel az ítélet érdemben nem bírálható el. Ezért előírta a végrehajtási jog jogosultjainak perbevonását, melyre a megismételt eljárásban a felperes nyilatkozata folytán sor is került.

A felperes keresetében az ingatlan 630/1.000-ed részére vonatkozó tulajdonjogának megállapítását és annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzését kérte azzal, hogy a II-XXVI. rendű alperesekkel szemben keresete tűrésre kötelezésre irányult. Keresetében előadta, hogy az I. rendű alperessel 2000. április 25-én írásban megállapodott, hogy az ingatlanban beruházást végez, és a szerződés 4. pontjában az I. rendű alperes visszavonhatatlanul hozzájárult ahhoz, hogy vita esetén a beruházás erejéig az ingatlanban tulajdonjogot szerezzen. Az ingatlan forgalmi értékét 108.000.000,- forintban, az általa elvégzett beruházások értékét 68.000.000,- forintban jelölte meg és álláspontja az volt, hogy az elvégzett beruházások az ingatlan forgalmi értékének 63%-át jelentik. Keresetét a Ptk. 97. § (2) bekezdésére, a Ptk. 115. § (1) bekezdésére és a Ptk. 116. § (1) bekezdésére alapította, és hangsúlyozta, hogy a PK.7.számú állásfoglalás az ügyben csak akkor lenne alkalmazható, ha a felek között megállapodás nem jött volna létre. Erre tekintettel nem csupán a szerkezetet érintő beruházások elszámolására van mód, hanem a teljes beruházási érték elszámolási tényezőként minősül. Kérte értékelés tárgyává tenni, hogy a beruházáshoz megfelelő forrással rendelkezett, a tulajdonjog reményében a cégbe egyébként is jelentős összeget invesztált, az I. rendű alperes viszont a beruházást finanszírozni nem tudta, pénzeszközökkel nem rendelkezett, és az építkezés időszakában csődközeli helyzetben volt. Nem tette vitássá, hogy a könyvszakértői vélemény csupán 9.680.591,- forint értékű beruházást igazol, de utalt arra is, hogy a könyv szerinti érték és a tényleges beruházási érték egymástól elválhat, melynek figyelembevétele azért is lényeges, mert olyan harmadik személy (társaság) nem volt, aki a beruházásban közreműködött volna. Hivatkozott arra is, hogy az ügyben eljárt műszaki szakértő a beruházási értéket 27.281.707,- forintban állapította meg, mely a 108.000.000,- forintos forgalmi érték 25,26%-át jelenti, ezért amennyiben a megyei bíróság az erre alapított elszámolást tekinti helyesnek, úgy tulajdoni igénye 2.526/10.000-ed részilletőségre mindenképpen fennáll. Perköltséget is igényelt.