32009L0075[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/75/EK irányelve ( 2009. július 13. ) a kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok borulás hatása elleni védőszerkezeteiről (statikus vizsgálat) (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/75/EK IRÁNYELVE

(2009. július 13.)

a kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok borulás hatása elleni védőszerkezeteiről (statikus vizsgálat)

(kodifikált változat)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 1 ),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 2 ),

(1)

A kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok borulás hatása elleni védőszerkezeteire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (statikus vizsgálat) szóló, 1979. június 25-i 79/622/EGK tanácsi irányelvet ( 3 ) több alkalommal ( 4 ) jelentősen módosították. Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt az irányelvet kodifikálni kell.

(2)

A 79/622/EGK irányelv egyike a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 5 ) által felváltott, a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1974. március 4-i 74/150/EGK tanácsi irányelv szerinti EK-típus-jóváhagyási rendszerre vonatkozó egyedi irányelveknek, amely technikai előírásokat állapít meg a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok kiképzését és felépítését illetően a borulás hatása elleni védőszerkezetekkel kapcsolatban (statikus vizsgálat). Ezek a technikai előírások a tagállamok jogszabályainak közelítésére vonatkoztak annak érdekében, hogy a 2003/37/EK irányelv szerinti EK-típus-jóváhagyási eljárást alkalmazni lehessen minden traktortípus esetében. Következésképpen a 2003/37/EK irányelv által meghatározott, a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyására vonatkozó rendelkezések ezen irányelvre is alkalmazandók.

(3)

Ez az irányelv nem érinti a X. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ezt az irányelvet a 2003/37/EK irányelv 2. cikkének j) pontjában meghatározott, az alábbi jellemzőkkel rendelkező traktorokra kell alkalmazni:

a) a hátsó tengely alatti szabad magasság legfeljebb 1 000 mm;

b) rögzített vagy állítható nyomtáv a hajtótengelyek egyikén 1 150 mm vagy több;

c) felszerelhetőség többpontos függesztőberendezéssel (munkaeszközök részére), felszerelhetőség vonórúddal;

d) a 2003/37/EK irányelv I. melléklete 2.1.1. pontjában említett traktor terheletlen tömege 800 kg vagy ennél nagyobb, az ezen irányelvvel összhangban felszerelt borulás hatása elleni védőszerkezettel, és a gyártó által ajánlott legnagyobb kerékabroncsokkal együtt.

2. cikk

(1) Minden tagállam biztosítja a borulás hatása elleni védőszerkezetek és ezek traktorra erősítésének az EK-alkatrész-típusjóváhagyását, amennyiben az megfelel az I-V. mellékletben előírt szerkezeti és vizsgálati követelményeknek.

(2) Az EK-alkatrész-típusjóváhagyást biztosító valamennyi tagállam megteszi az igazoláshoz szükséges intézkedéseket, és amennyiben szükséges, együttműködik a többi tagállam illetékes hatóságaival annak érdekében, hogy a gyártott modellek megfeleljenek a jóváhagyott típusnak. A vizsgálatok szúrópróbaszerű ellenőrzéssel történnek.

3. cikk

A tagállamok a VI. melléklet szerinti EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet bocsátanak a traktor vagy a védőszerkezet gyártójának, illetve meghatalmazott képviselőjének a rendelkezésére, az olyan borulás hatása elleni védőszerkezet-típusokra és a traktorra erősítésükre vonatkozóan, amelyre a 2. cikknek megfelelően a típusjóváhagyást megadták.

A tagállamok megtesznek minden megfelelő intézkedés annak érdekében, hogy megelőzzék a zavart okozó jelek használatát, amelyek alapján a 2. cikk szerinti borulás hatása elleni védőszerkezetek összetéveszthetők más berendezésekkel.

4. cikk

A tagállamok nem tagadhatják meg a borulás hatása elleni védőszerkezetek és ezeknek a traktorra erősítő szerkezetének forgalomba hozatalát a szerkezetükre való hivatkozással, amennyiben azok EK-alkatrész-típusjóváhagyási jellel rendelkeznek.

Mindemellett a tagállam megtagadhatja az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jellel ellátott borulás hatása elleni védőszerkezet forgalomba hozatalát, ha az lényegesen eltér a jóváhagyott típustól.

Ez a tagállam haladéktalanul értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot a megtett intézkedéseiről, részletesen meghatározva döntésének okát.

5. cikk

Minden tagállam illetékes hatósága egy hónapon belül elküldi a VII. melléklet szerinti EK-alkatrész-típusjóváhagyás másolatát a többi tagállam illetékes hatóságának a borulás hatása elleni védőszerkezet minden olyan típusára vonatkozóan, amelyre a jóváhagyást megadták vagy megtagadták.

6. cikk

(1) Amennyiben a tagállam, amelyik az EK-alkatrész-típusjóváhagyást megadta, megállapítja, hogy több, ugyanazzal a jóváhagyási jellel ellátott borulás hatása elleni védőszerkezet és ezek traktorra erősítése nem felel meg a jóváhagyott típusnak, megteszi a szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a gyártott darabok a jóváhagyottal megegyezzenek.

E tagállam illetékes hatóságai tájékoztatják a többi tagállam illetékes hatóságát a megtett intézkedésekről, amelyek jelentős és ismételt hiányosság esetén egészen az EK-alkatrész-típusjóváhagyás visszavonásáig terjedhetnek.

E hatóságok ugyanilyen intézkedéseket tesznek, ha egy másik tagállam illetékes hatóságai értesítik őket ilyen meg nem egyezésről.

(2) A tagállamok illetékes hatóságai egy hónapon belül értesítik egymást bármely EK-alkatrész-típusjóváhagyás visszavonásáról és ennek okairól.

7. cikk

Az ezen irányelv végrehajtása során elfogadott rendelkezés alapján hozott, a borulás hatása elleni védőszerkezetek EK-alkatrész-típusjóváhagyásának elutasításáról vagy visszavonásáról, illetve azok forgalomba hozatalának vagy használatának megtiltásáról szóló döntés részletesen felsorolja a döntéshez vezető okokat.

Az érintett felet a döntésről értesíteni kell, és ezzel egyidejűleg tájékoztatni kell a tagállamokban hatályban lévő jogszabályok szerinti jogorvoslatról és a határidőkről, amelyeken belül a jogorvoslattal élhet.

8. cikk

(1) A tagállamok nem tagadhatják meg a traktorok EK-típusjóváhagyásának, a 2003/37/EK irányelv 2. cikkének u) pontja szerinti dokumentumnak, vagy a traktorok nemzeti típusjóváhagyásának megadását az adott traktortípusnak a borulás hatása elleni védőszerkezeteire hivatkozva, amennyiben azok megfelelnek az I-IX. melléklet követelményeinek.

(2) A tagállamok nem adhatják meg a 2003/37/EK irányelv 2. cikkének u) pontja szerinti dokumentumot olyan traktortípus vonatkozásában, amely ezen irányelv követelményeit nem teljesíti.

A tagállamok megtagadhatják a nemzeti típusjóváhagyás megadását olyan traktortípus vonatkozásában, amely ezen irányelv követelményeit nem teljesíti.

9. cikk

A tagállamok nem tagadhatják meg a traktorok nyilvántartásba vételét vagy tilthatják meg az értékesítését, első forgalomba helyezését, vagy használatát az adott traktortípusnak a borulás hatása elleni védőszerkezeteire hivatkozva, amennyiben azok megfelelnek az I-IX. melléklet követelményeinek.

10. cikk

Az EK-típusjóváhagyás céljából az 1. cikkben említett valamennyi traktort az I-IV. melléklet előírásainak megfelelő védőszerkezettel kell felszerelni.

A kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok borulás hatása elleni védőszerkezeteiről szóló, 2009. július 13-i 2009/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 6 ) 1. cikkében meghatározott traktorokat azonban az EK-típusjóváhagyás céljából az ezen irányelv I-IV. mellékletében meghatározott követelményeknek megfelelő védőszerkezettel lehet felszerelni.

11. cikk

Az I-IX. mellékletben leírt követelményeknek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításához szükséges módosításait a 2003/37/EK tanácsi irányelv 20. cikkének (3) bekezdésében szabályozott eljárásnak megfelelően fogadják el.

12. cikk

A tagállamok közlik a Bizottsággal a nemzeti jogszabályaik azon főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

13. cikk

A X. melléklet A. részében említett aktusokkal módosított 79/622/EGK irányelv hatályát veszti, a X. melléklet B. részében feltüntetett irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat a XI. mellékletben szereplő megfelelési táblázatnak megfelelően ezen irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni.

14. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt az irányelvet 2010. január 1-jétől kell alkalmazni.

15. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

I. MELLÉKLET

Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás feltételei

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁS

1.1. A "borulás hatásai elleni védőszerkezet" (biztonsági fülke vagy keret) (a továbbiakban: "védőszerkezet"): az a szerkezeti elem a traktoron, amelynek alapvető célja, hogy megelőzze vagy korlátozza azokat a veszélyeket, amelyek a vezetőt érhetik, ha a traktor üzemszerű használata közben felborul.

1.2. Az 1.1. pont szerinti szerkezeteket az jellemzi, hogy a II. és III. melléklet szerinti vizsgálatokhoz elegendően nagy szabad tér marad a vezető védelmére.

2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2.1. A védőszerkezeteket és a traktorra erősítésüket úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy teljesüljön az 1. pontban megadott alapvető cél.

2.2. Ez a feltétel akkor tekinthető teljesítettnek, ha a II. és a III. melléklet követelményei teljesülnek.

3. AZ EK-ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

3.1. A borulás hatása elleni védőszerkezet és a traktorra erősítés szilárdságára vonatkozóan az EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelmet a traktor vagy a védőszerkezet gyártója vagy meghatalmazott képviselője nyújtja be.

3.2. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez három példányban mellékelni kell az alábbi dokumentumokat és adatokat:

- a borulás hatása elleni védőszerkezet általános elrendezési rajza a rajzon megadott léptéknek megfelelően, vagy a védőszerkezet fő méreteinek bemutatásával. E rajznak főként a rögzítés részleteit kell bemutatnia,

- a felerősítés részleteit oldalról és hátulról bemutató fényképek,

- a védőszerkezet rövid leírása, beleértve a szerkezetet, a traktorra erősítés részleteit, és - szükség esetén - a burkolattal kapcsolatos részleteket, a ki- és beszállás és a kimenekülés módját, a belső párnázással kapcsolatos részleteket, a folyamatos borulás megakadályozására szolgáló sajátosságokat, valamint a fűtés és a szellőztetés részleteit,

- a szerkezeti részekhez felhasznált anyagokat, beleértve a csatlakoztató- és a rögzítőcsavarokat is (lásd az V. mellékletet).

3.3. Az alkatrész-típusjóváhagyási vizsgálatokért felelős műszaki szolgálatnak a rendelkezésére kell bocsátani egy olyan traktort, amely annak a traktortípusnak a mintája, amelyre a jóváhagyandó védőszerkezetet tervezték. A traktorra fel kell szerelni a borulás hatásai ellen védőszerkezetet.

3.4. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás jogosultja kérheti a jóváhagyás kiterjesztését más traktortípusokra is. Az eredeti EK-típusjóváhagyást megadó illetékes hatóság megadja a jóváhagyás kiterjesztését is, amennyiben a jóváhagyott védőszerkezet és azok a traktortípus(ok), amely(ek)re a kiterjesztést kérik, megfelel(nek) az alábbi feltételeknek:

- a II. melléklet 1.3. pontja szerinti ellensúly nélküli traktor tömege nem haladja meg 5 %-nál nagyobb mértékben a vizsgálatnál használt referenciatömeget,

- a felerősítés módja és a traktornak azok az alkatrészei, amelyekhez a felerősítés módja azonos,

- az olyan alkatrészek, például a sárvédők és a motorháztetők, amelyek a védőszerkezet megtámasztására szolgálhatnak,

- a védőszerkezetben az ülés helyzete és lényeges méretei, továbbá a védőszerkezet elhelyezése, és a traktor olyan, hogy a szabad tér a vizsgálat során a megváltozott alakú szerkezet védelmén belül marad.

4. JELÖLÉSEK

4.1. A jóváhagyott típusnak megfelelő valamennyi védőszerkezetet az alábbi jelölésekkel kell ellátni:

4.1.1. védjegy vagy kereskedelmi név;

4.1.2. a VI. mellékletben található mintának megfelelő EK-alkatrész-típusjóváhagyási jel;

4.1.3. a védőszerkezet sorozatszáma;

4.1.4. annak (azoknak) a traktor(ok)nak a gyártmánya és típusa(i), amely(ek)re a védőszerkezetet tervezték.

4.2. Mindezeket az adatokat egy kisméretű adattáblán kell feltüntetni.

4.3. A szóban forgó jelölések láthatók, olvashatók és kitörölhetetlenek legyenek.

II. MELLÉKLET

A borulás hatásai elleni védőszerkezetek és traktorra erősítésük szilárdságának vizsgálati feltételei

1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.1. A vizsgálat célja

Egyedi berendezések felhasználásával olyan vizsgálatok végrehajtása, amelyekkel szimulálni lehet a traktor borulásakor a védőszerkezetre ható terheléseket. Ezek a III. mellékletben leírt vizsgálatok lehetővé teszik a védőszerkezet, a traktorra erősítés, valamint az összes - a vizsgálati terhelést átadó - traktoralkatrész szilárdságának megfigyelését.

1.2. A vizsgálatok előkészítése

1.2.1.

A védőszerkezetnek meg kell felelnie a sorozatgyártás előírásainak, és a gyártó által javasolt módon kell felszerelni egy olyan traktorra, amelyre tervezték. A vizsgálatokhoz nem szükséges a teljes traktor; a védőszerkezet és a traktornak azon alkatrészei azonban, amelyekre azt felszerelik, üzemszerű egységet kell, hogy alkossanak (a továbbiakban: szerkezetet).

1.2.2.

A szerkezetet úgy kell az alaplemezre erősíteni, hogy a szerkezet és az alaplemez közötti kötőelemek - a védőszerkezetre ható terhelés következtében - jelentős alakváltozást ne szenvedjenek. A szerkezetnek az alaplemezre erősítése nem változtathatja meg annak szilárdságát.

1.2.3. A szerkezetet úgy kell alátámasztani és rögzíteni, hogy a teljes vizsgálati energiát a védőszerkezet és annak a traktor merev részeivel való kapcsolódása vegye fel.

1.2.3.1.

Az 1.2.3. pont szerinti követelmények teljesítése érdekében a változtatás úgy hasson, hogy a haladó traktor rugózása ne nyelhesse el a vizsgáló energia töredékrészét sem.

1.2.4.

A traktort a vizsgálathoz a gyártási sorozat összes olyan alkatrészével fel kell szerelni, amelyek a védőszerkezet szilárdságát befolyásolhatják, vagy adott esetben a szilárdsági vizsgálat elvégzéséhez szükségesek.

Azok az alkatrészek, amelyek a szabadon maradó (szabad) térben veszélyt jelenthetnek, szintén a szerkezeten legyenek, hogy vizsgálni lehessen, vajon teljesülnek-e a 4. pont szerinti feltételek.

A vizsgálathoz minden olyan alkatrészt el kell távolítani, amelyet a vezető maga is eltávolíthat. Amennyiben a traktor használata közben az ajtókat és az ablakokat nyitva lehet hagyni, vagy le lehet venni, akkor a vizsgálathoz nyitva kell azokat hagyni, vagy le kell venni, hogy ne növeljék a felborulás esetén védelmet nyújtó szerkezet szilárdságát. Amennyiben ebben a helyzetben a traktor felborulása veszélyt jelentene a vezetőre, a vizsgálati jelentésnek e tényt tartalmaznia kell.

1.3. A traktor tömege

Az mt referenciatömegnek, amelyet a lengőtömb esési magassága, a terhelési energiák és a nyomóerők számítására szolgáló képletekben (lásd a III. mellékletet) alkalmaznak, meg kell felelnie legalább a 2003/37/EGK irányelv I. mellékletének 2.1.1. pontjában meghatározott tömegnek (vagyis választható tartozékok nélkül, de hűtőfolyadékkal, kenőanyaggal, tüzelőanyaggal, szerszámokkal és vezetővel), hozzáadva a védőszerkezetet és levonva 75 kg-ot.

Nem kell figyelembe venni a kiegészítő első és hátsó súlyok, a gumiabroncsok súlyát, a felszerelt eszközöket, berendezéseket vagy különleges alkatrészt.

2. KÉSZÜLÉKEK ÉS BERENDEZÉSEK

2.1. Vízszintes terhelési vizsgálatok (oldal- és hosszirányú terhelés)

2.1.1.

Anyagok, készülékek és rögzítőszerkezetek, amelyekkel a gumiabroncsoktól függetlenül (amennyiben vannak) a szerkezet szilárdan az alapra rögzíthető.

2.1.2. Készülék, amellyel merev gerendán keresztül a védőszerkezetre vízszintes irányú erő fejthető ki, a IV. melléklet 1. és 2. ábrája szerint.

2.1.2.1.

A merev gerenda függőleges méretének 150 mm-nek kell lennie.

2.1.2.2.

Gondoskodni kell arról, hogy a terhelést a gerenda (amelynek mérete legalább 250 mm, legfeljebb 700 mm és tényleges mérete 50-nel osztható legyen) teljes hosszán egyenletesen és a terhelés irányában el lehessen osztani.

2.1.2.3.

A gerendának a védőszerkezettel érintkezésbe kerülő éleit, legfeljebb 50 mm-es sugárral, le kell kerekíteni.

2.1.2.4.

Kardán - vagy vele egyenértékű - csuklókat kell alkalmazni azért, hogy a terhelő berendezés a védőszerkezetet a terhelési iránytól eltérő irányú forgással, illetve transzlációval ne vegye igénybe.

2.1.2.5.

Amennyiben a védőszerkezet terhelést viselő alkatrésze nincs vízszintes síkban, és nem merőleges a nyomás irányára, akkor a közbeeső teret olyan módon kell kitölteni, hogy a hosszon a terhelés elosztott legyen.

2.1.3.

Készülékek, amelyekkel a műszaki lehetőségek határain belül mérhető az az energia, amelyet a védőszerkezet és a traktor olyan merev alkatrészei, amelyekhez a védőszerkezetet rögzítették, felvesznek (például: az erő támadáspontja elmozdulásának mérése az erő irányában egy, a traktor alvázán meghatározott ponthoz képest).

2.1.4.

Készülékek annak kimutatására, hogy a szabad tér a vizsgálat alkalmával nem sérült meg (alkalmazható a IV. melléklet 6a., 6b., 6c. ábrája szerinti készülék is).

2.2. Nyomóvizsgálatok (elöl és hátul)

2.2.1.

Anyagok, készülékek és rögzítőszerkezetek, amelyekkel a traktor a gumiabroncsoktól függetlenül szilárdan felszerelhető az alaplemezre.

2.2.2.

A függőleges erőnek a védőszerkezetre történő kifejtésére alkalmas készülékek, a IV. melléklet 3. ábrája alapján (a nyomógerenda szélessége 250 mm).

2.2.3.

Műszerek a teljes függőleges erő mérésére.

2.2.4.

Készülékek annak kimutatására, hogy a szabad tér a vizsgálat során nem sérült meg (alkalmazható a IV. melléklet 6a., 6b. és 6c. ábrája szerinti készülék is).

2.3. Mérettűrések

2.3.1.

Méretek: ± 3 mm

2.3.2.

Alakváltozás: ± 3 mm

2.3.3.

A traktor tömege: ± 20 kg

2.3.4.

Erők és terhelések: ± 2 %

2.3.5.

A terhelés iránya (eltérés a III. mellékletben szereplő vízszintestől és a függőlegestől):

- a vizsgálat kezdetén terhelés nélkül: ± 2°,

- a vizsgálat során terheléssel: a vízszinteshez képest felfelé 10° és lefelé 20° (a terhelés irányát a szögekkel megadott távon belül, a lehető legkisebbre kell beállítani).

3. VIZSGÁLATOK

3.1. Általános előírások

3.1.1. A vizsgálatok sorrendje

3.1.1.1.

A vizsgálatokat az alábbi sorrendben kell végezni:

3.1.1.1.1. Hosszirányú terhelés (vö. a III. melléklet 1.2. pontjával)

Azoknak a traktoroknak az esetében, amelyek 1.3. pont szerinti tömegének legalább 50 %-a a hátsó kerekeket terheli, a hosszirányú terhelést hátulról kell alkalmazni (1. eset). A többi traktorokon a terhelést elölről kell alkalmazni (2. eset).

3.1.1.1.2. Első nyomóvizsgálat

Az első nyomóvizsgálatot a védőszerkezetnek ugyanazon az oldalán kell végezni, mint a hosszirányú terhelést, vagyis:

- az 1. esetben hátulról (vö. a III. melléklet 1.5. pontjával), vagy

- a 2. esetben elölről (vö. a III. melléklet 1.6. pontjával).

3.1.1.1.3. Oldalterhelés (vö. a III. melléklet 1.3. pontjával).

3.1.1.1.4. Második nyomóvizsgálat

A második nyomóvizsgálatot a védőszerkezetnek azon az oldalán kell végrehajtani, amelyik ellentétes a hosszirányú terheléssel vizsgált oldallal, vagyis:

- az 1. esetben elölről (vö. a III. melléklet 1.6. pontjával), vagy

- a 2. esetben hátulról (vö. a III. melléklet 1.5. pontjával).

3.1.1.1.5. Második hosszirányú terhelés (vö. a III. melléklet 1.7. pontjával)

Második hosszirányú terhelést is kell végezni azokon a traktorokon, amelyeken a védőszerkezetek billenthetők akkor, ha a hosszirányú terhelést (lásd a 3.1.1.1. pontot) nem abban az irányban végezték, amelyik a védőszerkezet lebillenését okozná.

3.1.1.2.

Amennyiben a vizsgálat során a tartókészülék valamely része eltörik vagy elmozdul, akkor ezt a vizsgálatot meg kell ismételni.

3.1.1.3.

A vizsgálat során a traktoron vagy a védőszerkezeten javításokat vagy beállításokat nem szabad végezni.

3.1.2. Nyomtáv

A kerekeket el kell távolítani, vagy olyan nyomtávot kell beállítani, amely biztosítja, hogy a vizsgálat során a védőszerkezetet ne befolyásolja.

3.1.3. A veszélyforrást nem jelentő alkatrészek eltávolítása

A traktor és a védőszerkezet összes alkatrészét - amelyek, önmagukban zárt egységek, a vezetők számára védelmet jelentenek, ideértve az időjárás hatása elleni védelmet is - a vizsgálatra a traktorral együtt át kell adni.

A vizsgálathoz a védőszerkezetet nem kell biztonsági üvegből vagy hasonló anyagból készült szélvédővel, oldal- és hátsó ablakokkal, levehető burkolatrészekkel, szerelvényekkel, továbbá tartozékokkal ellátni, amelyek nem járulnak hozzá a szerkezet szilárdságához, és borulás esetén nem jelentenek veszélyt.

3.1.4. Mérőműszerek

A védőszerkezetet olyan mérőműszerekkel kell ellátni, amelyek segítségével az erő-alakváltozás diagram (lásd a IV. melléklet 4. ábráját) adatai meghatározhatóak. Minden vizsgálati szakaszban meg kell mérni, és fel kell rajzolni a védőszerkezet teljes alakváltozását és maradó alakváltozását (lásd a IV. melléklet 5. ábráját).

3.1.5. Terhelési irány

Amennyiben a traktor ülése nem a traktor szimmetriasíkjában helyezkedik el, és/vagy a védőszerkezet szilárdsága nem szimmetrikusan egyenletes, akkor az oldalirányú terhelést azon az oldalon kell alkalmazni, amelyiken a szabad térbe való behatolás a vizsgálatok során a legvalószínűbb (lásd a III. melléklet 1.3. pontját is).

4. ELFOGADÁSI FELTÉTELEK

4.1.

Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadásához bemutatott védőszerkezet akkor felel meg szilárdsági szempontból, ha a vizsgálatok után kielégíti a következő feltételeket:

4.1.1. A III. melléklet 3.2. pontja szerinti szabadtér egyetlen része sem hatolhat bele a szabadtérbe vagy nem lehet a szabadtéren kívül a III. melléklet 1.2., 1.3., 1.5. és 1.6., valamint adott esetben, az 1.7. pontban megadott vizsgálatok során.

Amennyiben túlterhelési vizsgálatot végeznek, a megadott energia abszorbeálása során nagyobbnak kell lennie, mint az alkalmazott erőhatás a fő vizsgálat és a túlterhelési vizsgálat során előforduló legnagyobb erőhatás 0,8-szorosa (lásd a IV. melléklet 4b. és 4c. ábráját).

4.1.2. A vizsgálat alatt a védőszerkezet nem gyakorolhat nyomást az ülésszerkezetre.

4.1.3. Annál a pontnál, ahol valamennyi megadott horizontális terhelési vizsgálatnál az előírt energiaszintet eléri, az erőhatásnak meg kell haladnia az Fmax. 0,8-szorosát.

4.2.

A vezetőt a védőszerkezet egyetlen alkatrésze (például nem megfelelő belső párnázás a tetőn vagy másutt, ahova a fejét beütheti) sem veszélyeztetheti.

5. VIZSGÁLATI JELENTÉS

5.1.

A VII. melléklet szerinti EK-alkatrész-típusjóváhagyási bizonyítványhoz vizsgálati jelentést kell mellékelni. A vizsgálati jelentést az V. melléklet tartalmazza. A vizsgálati jelentés tartalmazza:

5.1.1. A védőszerkezet alakjának és szerkezetének általános leírását (a méreteket az V. melléklet tartalmazza), beleértve az akadálymentes be- és kiszállást, a vészjellegű kiszállást, a fűtő- és szellőzőrendszert és az egyéb szállítható tartozékokat, amennyiben ezek rendelkezésre állnak, és a szabad térbe behatolhatnak, vagy más módon jelenthetnek veszélyt.

5.1.2. Az esetleges különleges berendezések részletei (például a traktor folyamatos borulását megakadályozó eszközök).

5.1.3. A belső párnázás rövid ismertetése.

5.1.4. A szélvédő és az egyéb üvegezés típusának ismertetése, továbbá az összes feltüntetett EK- vagy egyéb jóváhagyási jel megadása.

5.2.

Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás más traktortípusokra történő kiterjesztése esetén a vizsgálati jegyzőkönyvben pontosan kell utalni az eredeti EK-alkatrész-típusjóváhagyás vizsgálati jelentésére, továbbá tartalmaznia kell az I. melléklet 3.4. pontjában meghatározott követelményekre vonatkozó pontos adatokat.

5.3.

A vizsgálati jelentésből pontosan ki kell tűnnie, hogy a vizsgálathoz melyik traktort (gyártmány, típusjel, kereskedelmi megjelölés stb.) alkalmazták, és hogy a védőszerkezetet milyen egyéb traktorhoz szánták.

6. JELÖLÉSEK

mt

=

a traktor referenciatömege (kg) az 1.3. pont szerint.

D

=

a védőszerkezet alakváltozása (mm) a terhelés támadáspontjában és irányában.

D'

=

a szerkezet alakváltozása (mm) a szükséges számított energiánál.

F

=

statikus terhelőerő (N).

Fmax

=

a terhelés során előforduló legnagyobb statikus erő (N), a túlterhelés kivételével.

F

=

erő a szükséges számított energiához.

F-D

=

erő/alakváltozás görbe.

Eim

=

oldalirányú terhelés esetén az elnyelendő bemenő energia (J).

Ei1 1

=

hosszirányú terhelés esetén az elnyelendő bemenő energia (J).

Eil 2

=

elnyelendőenergia-bevitel a második, hosszirányú (J) erőhatás alkalmazásakor.

Fr

=

nyomóvizsgálatkor hátulról alkalmazott erő (N).

Ff

=

nyomóvizsgálatkor elölről alkalmazott erő (N).

III. MELLÉKLET

VIZSGÁLATI ELJÁRÁSOK

1. VÍZSZINTES TERHELÉSI ÉS NYOMÓVIZSGÁLATOK

1.1. Általános rendelkezések a vízszintes terhelési vizsgálatokhoz

1.1.1.

A védőszerkezet terhelését a II. melléklet 2.1.2. pontjában előírt, merev, a terhelés irányára merőlegesen elhelyezett gerenda segítségével kell elosztani. Ez a merev gerenda ellátható az oldalirányú lecsúszást megakadályozó tartozékkal. Az alakváltozás sebessége a terhelés alatt legfeljebb 5 mm/s lehet. A terhelés során az F-et és a D-t egyidejűleg kell felrajzolni, ekkor az alakváltozás-növekedés a pontosság érdekében legfeljebb 15 mm lehet. A terhelés megkezdése után a terhelés nagysága a vizsgálat befejezése előtt nem csökkenthető; a terhelésnövelés azonban megszakítható például a mérési értékek felrajzolása céljából, amennyiben ez szükséges.

1.1.2.

Amennyiben a védőszerkezetnek az a része, amelyre a terhelés hat, görbe, akkor be kell tartani a II. melléklet 2.1.2.5. pontjának előírásait. A terhelés elosztásának azonban meg kell felelnie e melléklet 1.1.1. pontjában és a II. melléklet 2.1.2. pontjában előírt követelményeknek.

1.1.3.

Amennyiben a támadáspontban nincs szilárd kereszttartó, akkor olyan kiegészítő vizsgálógerenda alkalmazható, amely nem növeli a védőszerkezet szilárdságát.

1.1.4.

Minden terhelésvizsgálat befejezésekor a terhelés megszüntetése után a védőszerkezetet szemrevételezéssel kell ellenőrizni. Amennyiben a terhelés közben törések vagy repedések keletkeztek, akkor a II. melléklet 3.1.1.1. pontjában előírt sorrendnek megfelelően a következő terhelésvizsgálat előtt el kell végezni az e melléklet 1.4. pontja szerinti túlterhelés vizsgálatot.

1.2. Hosszirányú terhelés (lásd a IV. melléklet 2. ábráját)

A terhelést vízszintesen és a traktor függőleges szimmetriasíkjával párhuzamosan kell alkalmazni.

Azon traktorok esetében, amelyeknél a II. melléklet 1.3. pontjában meghatározott tömeg legalább 50 %-a a hátsó kerekekre esik, a hosszirányú hátsó terhelést és az oldalirányú terhelést a védőszerkezet hosszirányú szimmetriasíkjának különböző oldalain kell alkalmazni. Azoknál a traktoroknál, amelyeknél a tömeg legalább 50 %-a az első kerekekre jut, a hosszirányú elülső terhelést a védőszerkezet hosszirányú szimmetriasíkjának ugyanazon az oldalán kell alkalmazni, mint az oldalirányú terhelést.

A terhelést a védőszerkezet legfelső keresztirányú szerkezeti elemén kell alkalmazni (azaz azon a részen, amelyik borulásnál valószínűleg először érinti a talajt).

A terhelés támadáspontja a külső saroktól befelé nézve a védőszerkezet felső szélességének egyhatodánál hat. A védőszerkezet szélessége a traktor függőleges szimmetriasíkjával párhuzamos, a védőszerkezet külső szélső pontjaihoz érintőlegesen húzott párhuzamos egyenesek közötti távolság a legfelső keresztirányú szerkezeti elemet érintő vízszintes síkban.

A gerenda hossza nem lehet (az előzőekben leírtak szerint) kisebb a védőszerkezet szélességének egyharmadánál, és legfeljebb 49 mm-rel lehet nagyobb ennél a minimumnál.

A hosszirányú terhelést hátul vagy elöl alkalmazzák, a II. melléklet 3.1.1.1. pontjában leírtaknak megfelelően.

A vizsgálatot le kell állítani:

a) amennyiben a védőszerkezet által elnyelt terhelési energia egyenlő vagy nagyobb, mint a megkívánt Ei1 1 energiabevitel (ahol Ei1 1 = 1,4 m);

b) amennyiben a szerkezet behatol a szabadtérbe, vagy azt védelem nélkül hagyja.

1.3. Oldalirányú terhelés (lásd a IV. melléklet 1. ábráját)

A terhelésnek vízszintes irányúnak és a traktor függőleges szimmetriasíkjára merőlegesnek kell lennie, és azt az ülés leghátsó helyzetében az ülés referenciapontja előtt 300 mm-rel a védőszerkezet felső részén kell kifejteni (lásd a 2.3.1. pontot). Amennyiben a védőszerkezetnek oldalirányú kiszögelése is van - amely oldalra boruláskor először érintené a talajt - akkor a terhelést erre a pontra kell kifejteni. A megfordítható vezetőhellyel rendelkező traktorok esetében a terhelést a védőszerkezet felső részén kell alkalmazni, félúton a két ülés referenciapontja között.

A gerendának a lehető leghosszabbnak kell lennie, de nem lehet több, mint 700 mm.

A vizsgálatot akkor kell megszakítani, ha

a) a védőszerkezet által felvett alakváltozási energia egyenlő, vagy nagyobb a szükséges Eim bemenő energiánál (Eim = 1,75 mt); vagy

b) a védőszerkezet behatol a szabad térbe, vagy azt védelem nélkül hagyja.

1.4. Túlterhelési vizsgálat (lásd a IV. melléklet 4a., 4b. és 4c. ábráját)

1.4.1.

El kell végezni a túlterhelési vizsgálatot, ha a terhelési erő a megvalósult alakváltozás utolsó 5 %-a során több mint 3 %-kal csökken, miután a védőszerkezet már elnyelte a szükséges energiát (lásd a 4b. ábrát).

1.4.2. A túlterhelési vizsgálat tartalmazza a vízszintes terhelés fokozatos, a kezdeti energiakövetelmény 5 %-onkénti növelését a hozzáadott energia legfeljebb 20 %-áig (lásd a 4c. ábrát).

1.4.2.1.

A túlterhelési vizsgálat akkor kielégítő, ha a kívánt energia 5, 10 vagy 15 %-os növelése után az erőhatás 3 %-nál kisebb mértékben csökken 5 %-os növekedésnél és az Fmax 0,8-szorosánál több marad.

1.4.2.2.

A túlterhelési vizsgálat akkor kielégítő, ha a hozzáadott energia 20 %-ának felemésztése után az erő meghaladja a Fmax 0,8-szorosát.

1.4.2.3.

A túlterhelési vizsgálat során rugalmas deformáció következtében megengedettek a járulékos repedések vagy szakadások és/vagy a szabadtér védelmének hiánya vagy ebbe történő behatolás. A terhelés megszüntetése után azonban a szerkezet nem érhet a szabadtérbe, amit teljes mértékben védeni kell.

1.5. Nyomóvizsgálat (a hátsó részen)

A gerendát a hátsó, legfelső szerkezeti elem(ek) fölé kell helyezni, és a nyomóerő eredőjének a függőleges hosszirányú referenciasíkba kell esnie. Az alkalmazott Fr erő 20 mt.

Amennyiben a védőszerkezet tetejének hátsó része nem képes felvenni a teljes nyomóerőt, akkor azt addig kell fenntartani, míg a tető annyira deformálódik, hogy egybeesik azzal a síkkal, amely összeköti a védőszerkezet felső részét a traktornak azzal a hátsó részével, amely képes a felborult jármű tömegét megtartani. Ezután a terhelést meg kell szüntetni, és a traktort vagy a terhelést oly módon kell beállítani, hogy a gerenda a védőszerkezet ama pontja felett legyen, amely a traktort teljes átfordulásakor tartaná. Ezután kell kifejteni az Fr erőt.

Az Fr erőt 5 másodpercig fenn kell tartani azután, hogy a látható alakváltozás megszűnik.

A vizsgálatot meg kell szakítani akkor, ha a védőszerkezet a szabad térbe behatol, vagy azt védelem nélkül hagyja.

1.6. Nyomóvizsgálat (az elülső részen)

A gerendát az első, legfelső szerkezeti elem(ek) fölé kell helyezni, és a nyomóerők eredőjének a függőleges hosszirányú referenciasíkban kell lennie. Az alkalmazott Ff = erő 20 mt.

Amennyiben a védőszerkezet tetejének első része nem képes felvenni a teljes nyomóerőt, akkor azt addig kell fenntartani, míg a tető annyira deformálódik, hogy egybeesik azzal a síkkal, amely összeköti a védőszerkezet felső részét a traktornak azzal az első részével, amely képes a felborult jármű tömegét megtartani. Ezután a terhelést meg kell szüntetni, és a traktort vagy a terhelést oly módon kell beállítani, hogy a gerenda a védőszerkezet ama pontja felett legyen, amely a traktort teljes átfordulásakor tartaná. Ezután kell kifejteni az Ff erőt.

Az Ff erőt legalább 5 másodpercig fenn kell tartani azután, hogy a látható alakváltozás megszűnt.

A vizsgálatot meg kell szakítani akkor, ha a védőszerkezet a szabad térbe behatol, vagy azt védelem nélkül hagyja.

1.7. Második hosszirányú terhelés

A terhelést vízszintesen, a traktor szimmetriasíkjával párhuzamos függőleges síkjában kell alkalmazni.

A második hosszirányú terhelést - a II. melléklet 3.1.1.1. pontja szerint - elöl vagy hátul kell a védőszerkezetre kifejteni.

Ennek az 1.2. pontban leírt hosszirányú terheléssel ellentétes irányban és attól a legtávolabbi sarkon kell hatnia.

A hosszirányú terhelést a védőszerkezet kereszttartójára kell kifejteni (vagyis arra a részre, amelyik feltehetően boruláskor először ütközik a talajjal).

A terhelés támadáspontja a védőszerkezet felső része szélességének egy hatodával egyenlő távolságban, a külső saroktól befelé legyen. A védőszerkezet szélessége: a traktor függőleges szimmetriasíkjával párhuzamos két egyenes közötti távolság, amelyek a védőszerkezet legkülső pontját abban a vízszintes síkban érintik, amely keresztülmegy a felső rész legmagasabb pontján.

A gerenda hossza legalább a védőszerkezet - fent leírt - szélességének harmadrésze legyen, és ennél a minimum méretnél legfeljebb 49 mm-rel lehet hosszabb.

A vizsgálatot meg kell szakítani akkor, ha

a) a védőszerkezet által felvett alakváltozási energia eléri, vagy meghaladja a szükséges Eil2 bemenő energiát (Eil2 = 0,35 m); vagy

b) a védőszerkezet behatol a szabad térbe, vagy azt védelem nélkül hagyja.

2. SZABAD TÉR

2.1.

A szabad teret a IV. melléklet 6. ábrája szemlélteti, amelyet egy függőleges refrenciasík alapján határoznak meg, amely általában a traktor hosszanti szimmetriasíkja és átmegy az ülés 2.3. pont szerinti referenciapontján, valamint a kormánykerék középpontján is. Biztosítani kell, hogy terheléskor a referenciasík az üléssel és kormánykerékkel együtt vízszintesen eltolódhasson, azonban a traktor, illetve a védőszerkezet aljához viszonyítva merőleges helyzetben kell maradnia, ha a védőszerkezet rugalmasan lett felszerelve.

Amennyiben a kormánykerék állítható, akkor azt egy ülőhelyzetben vezető személy számára a normális vezetéshez szükséges helyzetbe kell állítani.

2.2.

2.2.1.

a referenciasíktól mindkét oldalon 250 mm távolságra elhelyezkedő két függőleges sík, az ülés referenciapontja fölött 300 mm magasságig;

2.2.2.

két párhuzamos sík, amelyek a 2.2.1. pont szerinti sík felső szélétől az ülés referenciapontjától mérve legfeljebb 900 mm-ig nyúlnak, és olyan szögben haladnak, hogy a sík legfelső pontja - az oldalnyomás alkalmazási oldalán - legalább 100 mm távolságra van a vonatkozási síktól;

2.2.3.

vízszintes sík, amely az ülés referenciapontja felett 900 mm magasságban halad;

2.2.4.

a referenciasíkra merőleges ferde sík, amely az ülés referenciapontja feletti 900 mm magas pontot és a háttámasz leghátsó pontját is magában foglalja;

2.2.5.

egy felület - amely szükség esetén görbült is lehet -, mely a referenciasíkra merőleges és függőleges, továbbá az ülés leghátsó pontjától a háttámlát is érintve teljes hosszában lefelé terjed;

2.2.6.

egy görbült felület, amely vonatkozási síkra merőlegesen 120 mm-es sugárral érintőlegesen csatlakozik a 2.2.3., valamint 2.2.4. pont szerinti síkokhoz;

2.2.7.

egy görbült felület, amely a vonatkozási síkra merőlegesen elölről 400 mm távolságra 900 mm-es sugárral érintőlegesen csatlakozik a 2.2.3. pont szerinti síkhoz, és hátsó része 150 mm távolságra van az ülés referenciapontja előtt;

2.2.8.

egy ferde sík, amely a referenciasíkra merőlegesen, a 2.2.7. pont szerinti felülethez az elülső szélével csatlakozik, és 40 mm távolságra esik a kormánykeréktől. Amennyiben a kormánykerék emelt állású, akkor ezt a síkot a 2.2.7. pont szerinti görbült felületet érintő sík helyettesítse;

2.2.9.

függőleges sík, amely merőleges a referenciasíkra, és a kormánykerék előtt 40 mm távolságra van;

2.2.10.

az ülés referenciapontján átmenő vízszintes sík;

2.2.11.

a megfordítható vezetőhellyel rendelkező traktorok esetében a távolságot a kormánykerék és az ülés két helyzete által meghatározott két távolság kombinációjával határozzák meg;

2.2.12.

olyan traktorok esetében, amelyek további ülésekkel szerelhetők fel, a vizsgálat alapja valamennyi ülésbeszerelési lehetőség vonatkozásában az ülés-referenciapont kombinált távolsága. A védőberendezés nem hatolhat be a különböző ülés-referenciapontok körüli kombinált távolságba;

2.2.13.

amennyiben a vizsgálat elvégzése után új üléshelyzetet javasolnak, számítást kell végezni annak meghatározására, hogy az új ülés referenciapontja körüli távolság teljes mértékben megegyezik-e a korábban megállapított távolsággal. Amennyiben nem ez a helyzet áll fenn, új vizsgálat szükséges.

2.3.

2.3.1.

A 2.1. pont szerinti szabad tér meghatározásához az ülés egy tetszőleges vízszintes beállítási tartomány leghátsó helyzetében legyen. Amennyiben a magasságbeállítás és a vízszintesbeállítás egymástól független, akkor az ülést a legnagyobb magasságra kell beállítani.

A referenciapont a IV. melléklet 7. és 8. ábráján bemutatott készülék segítségével határozható meg, amely az ülés emberi testtel történő terhelését helyettesíti. A készülék egy ülőfelületből és kétrészes háttámlából áll. A háttámla alsó lapja az ülőcsont (A) és az ágyék (B) táján csuklósan csatlakozik, és a csukló (B) magassága állítható.

2.3.2.

A referenciapont az ülés hosszirányú szimmetriasíkjának az a pontja, amelyben az alsó háttámla alsó érintősíkja metszi azt a vízszintes síkot, amely az ülőfelület alsó részét 150 mm-re metszi a fent említett érintő előtt.

2.3.3.

Amennyiben az ülést szabad rugóúttal látták el (függetlenül attól, hogy ez a vezető súlyához állítható vagy sem) akkor ezt úgy kell beállítani, hogy az a lengőtartomány közepébe kerüljön.

A készüléket az ülésre kell helyezni, és az (A) csukló előtt 50 mm-rel 550 N erővel kell terhelni, miközben a háttámlalapokat enyhén és érintőlegesen a háttámlához kell nyomni.

2.3.4.

Amennyiben nem határozható meg érintő a háttámla alsó részéhez (az ágyék alatt vagy felett), akkor az alábbiak szerint kell eljárni:

2.3.4.1. ha az ágyék alatti tartományban nem lehet érintő, akkor a háttámla alsó lapját függőlegesen a háttámlának kell nyomni;

2.3.4.2. ha az ágyék felett nem határozható meg érintő, akkor a (B) csuklót 230 mm magasságban rögzíteni kell az ülés referenciapontja felett, amennyiben a háttámla alsó lapja függőleges helyzetben van. Ezután a háttámla mindkét lapját enyhén a háttámlához kell nyomni.

3. ELLENŐRZÉSEK ÉS MÉRÉSEK

3.1. Szabad tér

Minden vizsgálat alkalmával ellenőrizni kell, hogy a védőszerkezet valamely része nem hatolt-e be a vezetőülés körüli 2.1. pont szerint meghatározott szabad térbe. Meg kell vizsgálni, hogy a szabad tér valamely része nincs-e a védőszerkezet védelmén kívül. Ez akkor következik be, ha a szabad tér valamely része érintkezésbe kerülne a talajjal, amikor a traktor arra az oldalra borul, amelyre a terhelést ráadták (a gyártó által megadott legkisebb gumiabroncsok és nyomtáv alkalmazásával).

3.2. Maradandó alakváltozás

A vizsgálatok befejezését követően meg kell határozni a védőszerkezet maradandó alakváltozását. Ehhez a vizsgálat megkezdése előtt meg kell határozni az alapvető védőszerkezet-elemek helyzetét az ülés referenciapontjához képest.

IV. MELLÉKLET

ÁBRÁK

1. ábra

:

Oldalirányú terhelés támadáspontja

2. ábra

:

Hosszirányú hátsó terhelés támadáspontja

3. ábra

:

A nyomóvizsgálat egy lehetséges megoldása

4a. ábra

:

Erő/alakváltozási görbe - túlterhelési vizsgálat nem szükséges

4b. ábra

:

Erő/alakváltozási görbe - túlterhelési vizsgálatot kell végezni

4c. ábra

:

Erő/alakváltozási görbe - a túlterhelési vizsgálatot folytatni kell

5. ábra

:

A fogalmak magyarázata; rugalmas, maradandó és összes alakváltozás

6a. ábra

:

A szabadtér oldalnézete

6b. ábra

:

A szabadtér elöl- és hátulnézete

6c. ábra

:

Izometrikus nézet

7. ábra

:

Az ülés referenciapontját meghatározó készülék

8. ábra

:

Az ülés referenciapontjának meghatározása

3. ábra

A nyomóvizsgálat egy lehetséges megoldása

1. aF' referenciapont = 0,95 D'

1.1. A túlterhelési vizsgálat nem szükséges, mivel aF' < 1,03 F'

4a. ábra

Erő/alakváltozási görbe - túlterhelési vizsgálat nem szükséges

1. aF' referenciapont = 0,95 D'

1.1. A túlterhelési vizsgálat szükséges, mert aF' < 1,03 F'

1.2. A túlterhelési vizsgálat kielégítő, mert bF' > 0,97 és bF' > 0,8 Fmax

4b. ábra

Erő/alakváltozási görbe - túlterhelési vizsgálat szükséges

1. aF' referenciapont = 0,95 D'

1.1. A túlterhelési vizsgálat nem szükséges, mert aF' < 1,03 F'

1.2. A túlterhelési vizsgálatot el kell végezni, ha a bF' < 0,97 F'.

1.3. Mivel cF' > 0,97 bF' túlterhelési vizsgálatot folytatni kell.

1.4. Mivel dF' > 0,97 cF' túlterhelési vizsgálatot folytatni kell.

1.5. A túlterhelési vizsgálat kielégítő cF' > 0,8 Fmax

Megjegyzés: Amennyiben bármely pillanatban F' 0,8 F'max alá esik, a szerkezetet el kell utasítani.

4c. ábra

Erő/alakváltozási görbe - a túlterhelési vizsgálatot folytatni kell

5. ábra

A fogalmak magyarázata; rugalmas és maradandó alakváltozás

6a. ábra

A szabadtér oldalnézete

6b. ábra

A szabadtér elöl- és hátulnézete

6c. ábra

Izometrikus ábrázolás

7. ábra

Az ülés referenciapontját meghatározó készülék

8. ábra

Az ülés referenciapontjának meghatározása

V. MELLÉKLET

VI. MELLÉKLET

JELÖLÉSEK

Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jel egy négyszög és benne egy kis "e" betű, majd utána az alkatrész-típusjóváhagyást kiadó tagállam megkülönböztető száma:

1.Németország esetében;

2.Franciaország esetében;

3.Olaszország esetében;

4.Hollandia esetében;

5.Svédország esetében;

6.Belgium esetében;

7.Magyarország esetében;

8.a Cseh Köztársaság esetében;

9.Spanyolország esetében;

11.az Egyesült Királyság esetében;

12.Ausztria esetében;

13.Luxemburg esetében;

17.Finnország esetében;

18.Dánia esetében;

19.Románia esetében

20.Lengyelország esetében;

21.Portugália esetében;

23.Görögország esetében;

24.Írország esetében;

25.Horvátország esetében;

26.Szlovénia esetében;

27.Szlovákia esetében;

29.Észtország esetében;

32.Lettország esetében;

34.Bulgária esetében

36.Litvánia esetében;

49.Ciprus esetében;

50.Málta esetében.

A négyszög közelében fel kell tüntetni az EK-alkatrész-típusjóváhagyás számát is, amely EK-alkatrész-típusjóváhagyási bizonyítvány számának felel meg, amelyet a borulás hatása elleni védőszerkezet adott típusának szilárdságával és a traktorra szerelés módjával kapcsolatban adtak ki.

Minta az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelre

Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás jelét egy S betű egészíti ki

Magyarázat

:

a fenti EK-alkatrész-típusjóváhagyási jellel ellátott védőszerkezetet Németországban (e 1) hagyták jóvá az 1471 sz. alatt.

VII. MELLÉKLET

VIII. MELLÉKLET

Az EK-típusjóváhagyás feltételei

1. A traktor gyártója vagy meghatalmazott képviselője kérelmezi a traktor EK-típusjóváhagyását a védőszerkezet szilárdsága és a traktorra erősítésének szilárdsága tekintetében.

2. A típus-jóváhagyási vizsgálatokat végrehajtó műszaki szolgálatnak át kell adni a jóváhagyandó traktortípus egy példányát, amelyre a jóváhagyandó védőszerkezetet és csatlakozóját felszerelték.

3. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási vizsgálatokat végző műszaki szolgálatnak ellenőriznie kell, hogy a jóváhagyott típusú védőszerkezet megfelelő-e ahhoz a traktortípushoz, amelyhez a típusjóváhagyást kérték. Különösen azt vizsgálja, hogy a védőszerkezet felerősítése megfelel-e annak, amelyet az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadásakor vizsgáltak.

4. Az EK-típusjóváhagyás birtokosa kérheti annak kiterjesztését más védőszerkezet-típusokra is.

5. Az illetékes hatóságok a kiterjesztést az alábbi feltételekkel adják meg:

5.1. a borulás hatása elleni védőszerkezet új típusa és a traktorra erősítése megkapta az EK-alkatrész-típusjóváhagyást;

5.2. a védőszerkezetet arra a traktorra tervezték, amelyre az EK-típusjóváhagyás kiterjesztését kérik;

5.3. a védőszerkezet traktorra erősítése megfelel annak, amelyet az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadásakor vizsgáltak.

6. Az EK-típus-jóváhagyási bizonyítványhoz minden típusjóváhagyás vagy a típusjóváhagyás-kiterjesztés megadásakor, megtagadásakor mellékelni kell egy, a IX. melléklet szerinti bizonyítványt.

7. Amennyiben a traktortípusra vonatkozó EK-típus-jóváhagyási kérelmet ugyanakkor nyújtották be, mint amikor az adott traktortípusra szerelendő védőszerkezet EK-alkatrész-típusjóváhagyását is kérelmezik, akkor e melléklet 2. és 3. pontjában megadott ellenőrzéseket nem kell végrehajtani.

IX. MELLÉKLET

X. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A hatályon kívül helyezett irányelv és egymást követő módosításainak listája

(lásd a 13. cikket)

B. RÉSZ

A nemzeti jogba való átültetésre előírt határidők listája

(lásd a 13. cikket)

XI. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

( 1 ) HL C 211., 2008.8.19., 17. o.

( 2 ) Az Európai Parlament 2008. június 17-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. június 22-i határozata.

( 3 ) HL L 179., 1979.7.17., 1. o.

( 4 ) Lásd a X. melléklet A. részét.

( 5 ) HL L 171., 2003.7.9., 1. o.

( 6 ) Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát.