A Fővárosi Törvényszék K.33595/2006/15. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1992. évi LXXIV. törvény (Áfa tv.) 11. §, 28. §, 29. §, 1995. évi C. törvény (Vámtv.) 36. §, 51. §, 52. §, 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 15. §, 165. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 97. §, 143. §] Bíró: Rádi Andrea

Fővárosi Bíróság

19.K.33.595/2006/15.

A Magyar Köztársaság nevében!

A bíróság a Szabó, Kővári, Tercsák és Társai Ügyvédi Iroda (cím ügyintéző: dr. Kiss Domonkos ügyvéd) által képviselt felperes (cím.) a dr. Nagy Zsuzsanna jogtanácsos által képviselt Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatala (cím.) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránt indult perében az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság az alperes 2006. április 27. napján hozott 8429880997. számú határozatának 8. pontját -az első fokú közigazgatási határozat 8. pontjára kiterjedő-hatállyal - az .... sorszámú számla tekintetében és az alperes 2006. április 27. napján hozott 8429881048. számú határozatának 8. és 9. pontját - az első fokú közigazgatási határozat 8. pontjára kiterjedő hatállyal - az .... és .... sorszámú számla tekintetében hatályon kívül helyezi, és e körben az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi.

Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 1 000 000 (egymillió) forint részperköltséget, valamint az államnak - az állami adóhatóság külön felhívására - 1 639 900 (egymillió-hatszázharminckilencezer-kilencszáz) forint kereseti illetéket.

A le nem rótt 160 100 (egyszázhatvanezer-egyszáz) forint kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Dél-Budapesti Igazgatósága a felperesnél a 2005. június 17. napján kelt és 2005. július 25. napján módosított 234/32045. számú megbízólevéllel a 2000-2002. évekre és a 2005. június 15. napján kelt és 2005. július 29. napján módosított 234/32038. számú megbízólevéllel a 2003. január és 2004. augusztus hónapok közötti időszakra általános forgalmi adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. Az ellenőrzések megállapításait a 2005. október 24. napján készült jegyzőkönyvek tartalmazzák, melyekre a felperes észrevételeket tett.

Az elsőfokú adóhatóság a 2005. december 20. napján hozott 7798168525. számú határozatával a 2000-2002. évekre lefolytatott ellenőrzés megállapításai alapján a felperes terhére általános forgalmi adónemben 48 849 000 forint adókülönbözetet állapított meg, melyből 36 369 000 forint adóhiánynak minősül. Egyúttal kötelezte a felperest az adókülönbözet, 10 910 000 forint adóbírság, 14 766 000 forint késedelmi pótlék és 20 000 forint mulasztási bírság megfizetésére. Az első fokú határozat számos megállapítást tartalmaz, melyek közül a per eldöntése szempontjából az alábbiak relevánsak.

Az első fokú határozat 3. pontja szerint a felperes tevékenységét 1993. április 1. napján kezdte meg, a fő tevékenysége papíripari gépek gyártása és felújítása mind hazai, mind külföldi viszonylatban, továbbá papíripari gépelemek, alkatrészek gyártása és felújítása, valamint a vevőnél helyszíni szervizelés és beüzemelés.

A határozat 6. pontja értelmében a felperes a vizsgált időszakban külföldről szerzett be papíripari gépeket, alkatrészeket, azonban a jegyzőkönyv 5. számú mellékletében felsorolt ipari termékek eredeti bizonylataitXvámbiztosíték elszámolást, vámhatározatot, vámáru nyilatkozatot) nem tudott a revízió rendelkezésére bocsátani, ezért a revízió az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 21. § a) pontja, 32. § (1) bekezdésének b) pontja és 35. § (1) bekezdése alapján nem fogadta el az import termékek levonható adóját, így a felperes terhére megállapította az általános forgalmi adókülönbözetet. Az exportőrnek légi és gyorspostai szállítás esetén is rendelkeznie kell a kiléptetést igazoló egységes vámáruokmánnyal. A közvámraktár részére szóló kitárolási rendelkezés nem biztosítja az áru külföldre történő kiszállítását, mert a vámszabadterületi kitárolás során a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (továbbiakban: Vtv.) végrehajtásának részletes szabályairól szóló 10/1996.(111.25.) PM rendelet (továbbiakban: Vhr.) 3. számú mellékletének 1.2.a) pontja alapján az egységes vámáru nyilatkozat 1-3. sorszámú példányait kell kitölteni, mivel az 1.1.d) pontja szerint az egységes vámáru-nyilatkozat a vámszabadterületi be- és kitárolás esetén írásbeli árunyilatkozatnak minősül. A közvámraktári ki- és betárolás másolatai nem fogadhatók el, mert a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (továbbiakban: régi Sztv.) 84. § (2) bekezdése, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.) 166. § (2) bekezdése és az Áfa tv. 1. § (1) bekezdése alapján termékexport esetén az értékesítést teljesítő félnek a 0 %-os adókulcs jogos alkalmazásához rendelkeznie kell a termék kiléptetését igazoló, a kiléptetést végző vámhatóság által lepecsételt egységes vámáru-nyilatkozattal.

A felperes által a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságától beszerzett VPRK lista nem elegendő a termék külföldre történő kiléptetésének igazolására, mivel a lista az egységes vámárunyilatkozat okmányszámához tartozó számlaszámokat és az esetleges pro-forma számlaszámokat nem tartalmazza, így nem lehetséges azok beazonosítása. Az .... és .... sorszámú számlán szereplő alkatrészek esetén nem került sor a termékek Magyarországról való kiléptetésére. A számlát egy téves könyvviteli rögzítés - az anyavállalattól, a ... cégtől a 2000. évben érkező, ellenszolgáltatás nélkül átadott alkatrészek értékkel történő bevételezésének -ellentételezésére állították ki, nem számolva annak adójogi következményeivel. A Vhr. szabályozza az egységes vámáru nyilatkozat alkalmazását és kitöltésének szabályait. A Vhr. alapján a nyolc példányos egységes vámáru-nyilatkozat nyomtatványból kiviteli eljárás esetén, a vámkezelési eljárás után, valamint vámszabadterületi kitárolás esetén a 3. sorszámú - jobb szélén folyamatos sárga csíkkal ellátott - példány a feladó/exportőr, vagyis az adózó példánya. A behozatal, vámraktározás, vámszabadterületi betárolás esetén pedig a 8. sorszámú - jobb szélén szaggatott sárga csíkkal ellátott - példány a címzett, vagyis az adózó példánya.

Az első fokú határozat 7. pontja szerint a felperes a vizsgált időszakban papíripari gépek és alkatrészek exportálása mellett papíripari gépek, illetve azok részegységeinek felújítását, javítását és szerelését végezte a külföldi partnerei részére. A javítási és felújítási, illetve szerelési munkákat a külföldi partnerrel kötött javítási szerződés alapján a felperes székhelyén található műhelyben a saját dolgozói végezték. A javítási szerződésben a szerződő felek arról is rendelkeztek, hogy a külföldi partner által javításra átadott gépek a saját tulajdonát képezik, valamint a felújítást követően is a tulajdonában marad. A szerződés tartalmazza továbbá a javítás, felújítás árát, a fizetési és-szállítási feltételeket. A számlákon felújítási tevékenység szerepel, kiegészítve azzal a megjegyzéssel, hogy az ár csak a felújítás ára, valamint a javítási munka származása Magyarország. A felperes a javítást, felújítást és szerelést az általános forgalmi adó analitikájában mint exportszolgáltatást tartja nyilván, a bevallásában pedig a 01. Exportértékesítés sorban 0 %-os általános forgalmi adókulccsal szerepelteti. A bérmunka eredménye nem a termék előállítása, csak megjavítása volt, ezért a szolgáltatás az Áfa tv:-1-5. § (4) bekezdésének c) pontja alá tartozik. A revízió a felperes eljárását ellentétesnek találta az- Áfa tw 15.-§ (4) bekezdésének c) pontjában foglaltakkal, ezért az adó alapjának meghatározásánál az Áfa tv. 22. § (1) bekezdése alapján a teljesítés ellenértékét vette alapul, mely után az Áfa tv. 28. § (1) bekezdése értelmében 25 %-os adómértékkel számolt. A felperes által az észrevételéhez csatolt technológiai leírás felújítási munkafolyamatot írt le. A számlák alapján nem fogadható el a felperes azon álláspontja-hogy új hengertestek gyártására került sor tekintettel arra, hogy a számlán a felperes ITJ-számot nem tüntetett fel, a felperes a tevékenységét maga határozta meg felújítási szolgáltatásként. A felperes állítása szerint a külföldi megrendelői részére azok külföldi telephelyén is végzett megmunkálási tevékenységet. Ezen tevékenységeket javítási szerződés és egyéb megállapodások alapján végezte. A felperes a külföldi gépgyártási tevékenységéhez kapcsolódó mérnöki, tervezési szolgáltatást is nyújtott. A felperes álláspontja szerint a gépgyártási főtevékenység járulékos költségei a tervezési és mérnöki szolgáltatás. A revízió szerint a gépgyártás költségeiben benne foglaltaknak ezek a költségek, és a felperes ezekkel együtt határozta meg a bekerülési értéket, azaz az eladási árat. Az ellenőrzés során fellelhetők voltak olyan számlák, melyek külföldön teljesített szolgáltatást tartalmaztak, például javítás, termék üzembe helyezése. Ezen számlák áru/szolgáltatás megnevezés rovatában leírtakból és a részletező adatokból egyértelmű volt a szolgáltatás külföldi jellege, ezért a revízió ezen számlák 0 %-os általános forgalmi adó mértékére nem tett megállapítást. A felperes több esetben telephelyén beszállított alkatrészekből papíripari gépek összeállítását, összeszerelését végezte. Ezekben az esetekben a bérmunka eredménye a termék előállítása volt, ezért a revízió nem kifogásolta a 0 %-os adókulcs jogosságát.