BH 2013.6.144 Amennyiben az ítéleti tényállásból nem állapítható meg egyértelműen, hogy a terhelt által vezetett elektromos meghajtású kerékpár a motorteljesítményére való tekintettel kerékpárnak vagy segédmotoros kerékpárnak minősül, járművezetéstől eltiltás nem alkalmazható [Btk. 58. § (1) bek., 188. § (1) bek., KRESZ 1. sz. függelék II/r/1. pont, 35/2000. (XI. 30.) BM rend. 3. § és 1. sz. melléklet].

A városi bíróság a bíróság elé állítás során 2011. július 29. napján megtartott tárgyaláson meghozott ítéletében a terhelt bűnösségét ittas járművezetés vétségében [Btk. 188. § (1) bekezdés] állapította meg, és ezért őt 1 év időtartamra eltiltotta a közúti járművezetéstől. A városi bíróság ítélete a kihirdetése napján jogerőre emelkedett.

Az ítéletben rögzített tényállás szerint a terhelt 2011. július 1. napján 21 óra 30 perc körüli időben a 34-es számú főközlekedési útvonalon haladt az elektromos meghajtású kerékpárjával.

A vádlott a közúti forgalomban történt részvétele idején szeszes italt fogyasztott. A vérében a közúti forgalomban történt részvétele idején 2,28-2,38 g/l közötti alkoholkoncentráció volt, ami közepes fokú alkoholos befolyásoltság állapotának felel meg.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt javára a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt. A felülvizsgálati indítványban foglaltak szerint a vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében az elektromos kerékpár kerékpárnak minősül, amelynek vezetése engedélyhez nem kötött. A terhelttel szemben így törvénysértően került sor közúti járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabására. A megyei főügyészség ezért a városi bíróság ítéletének megváltoztatását és a törvénynek megfelelő határozat hozatalát indítványozta.

A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta azzal, hogy a terhelttel szemben próbára bocsátás alkalmazására tett indítványt.

A felülvizsgálati indítványban felvetett jogkérdéssel - vagyis a közúti járművezetéstől eltiltás alkalmazhatóságával - kapcsolatban a Kúria az alapul szolgáló jogszabályi környezetet a következőkben rögzíti.

A Btk. 188. § (1) bekezdése értelmében ittas járművezetés vétségét követi el, aki szeszes italtól befolyásolt állapotban közúton gépi meghajtású járművet vezet. A Btk. 58. § (1) bekezdése értelmében járművezetéstől el lehet tiltani azt, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt. A kerékpár fogalmát a KRESZ 1. számú függelékének II/r/1. pontja határozza meg, eszerint kerékpár: olyan legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rend. 3. §-a értelmében a vezetői engedély különböző kategóriákba, alkategóriákba és kombinált kategóriákba sorolt járművek vezetésére jogosít, amelyeket az 1. számú melléklet tartalmaz. E mellékleti felsorolásban a kerékpár nem szerepel, így annak vezetése engedélyhez nem kötött.

E jogszabályi rendelkezések összevetéséből megállapítható, hogy nem szükségszerűen esik egybe azon járművek köre, amelyek közúton szeszes italtól befolyásolt állapotban vezetése egyrészről a Btk. 188. § (1) bekezdése szerinti bűncselekmény megállapítását, másrészről a Btk. 58. § (1) bekezdése szerinti járművezetéstől eltiltás alkalmazását megalapozzák. A bűncselekmény megállapításának ugyanis előfeltétele a gépi meghajtású jármű vezetése, míg a járművezetéstől eltiltásé az engedélyhez kötött jármű vezetése. Ez utóbbi szempontjából pedig alapvető jelentőségű, hogy az elektromos motor teljesítménye a 300 W-t meghaladta-e.

A jelen felülvizsgálat tárgyát képező ügyben az ítéletből megállapítható, hogy a terhelt gépi meghajtású járművet vezetett, amikor elektromos meghajtású kerékpárjával közlekedett, azonban az elektromos meghajtás fizikai jellemzői, a gépi meghajtás teljesítménye nem rögzített, és az az iratokból sem tűnik ki. Az ítéletben írtak alapján nem egyértelmű, hogy a terhelt engedélyhez kötött járművet vezetett-e, és ekként eltiltható volt-e a járművezetéstől.

A Kúria e körben kialakított gyakorlata szerint, ha a tényállás a megfelelő jogkövetkeztetés levonására nem alkalmas, az egyben a büntető anyagi jogi szabály sérelmét is jelenti (BH 1998.110), és ekként a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja szerint felülvizsgálati ok.

A Kúria ezért a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot a Be. 428. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a városi bíróságot új elsőfokú eljárás lefolytatására utasította.

(Kúria Bfv. II. 547/2012.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria Budapesten, a 2012. december 6. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s é t:

Az ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Karcagi Városi Bíróság 2.B.314/2011/2. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a Karcagi Városi Bíróságot új, első fokú eljárás lefolytatására utasítja.

A felülvizsgálat során felmerült 3000 (háromezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli.