A Kúria Bfv.1381/2017/6. számú precedensképes határozata csődbűncselekmény bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 426. §, 2001. évi CIV. törvény (Jszbt.) 2. §] Bírók: Csák Zsolt, Domonyai Alexa, Soós László

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Járásbíróság B.267/2014/69., Nyíregyházi Törvényszék Bf.441/2016/3., *Kúria Bfv.1381/2017/6.* (BH 2018.6.165)

***********

KÚRIA

Bfv.I.1381/2017/6.szám

A Kúria Budapesten, a 2018. év február hó 19. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A csődbűncselekmény bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban volt büntetőügyben a II.Kft. jogi személy - jogi képviselője útján - előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nyíregyházi Járásbíróság 16.B.267/2014/69. számú és a Nyíregyházi Törvényszék 2.Bf.441/2016/3. számú ítéletét a II.Kft. jogi személyre vonatkozó részében hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Nyíregyházi Járásbíróság a 2016. február 8. napján kihirdetett 16.B.267/2014/69. számú ítéletével bűnösnek mondta ki I. rendű terheltet társtettesként elkövetett csődbűncselekmény bűntettében [1978. évi IV. törvény 290. § (1) bekezdés a) és b) pont, (2) bekezdés], bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [1978. évi IV. törvény 274. § (1) bekezdés c) pont]. Ezért halmazati büntetésül egy év nyolc hónap - végrehajtásában három év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte, öt évre eltiltotta a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői tisztség betöltésétől; I. rendű terheltet egy rendbeli sikkasztás bűntettének [1978. évi IV. törvény 317. § (1) bekezdés, (5) bekezdés a) pont] vádja alól felmentette.

A bejelentett fellebbezések folytán eljárt Nyíregyházi Törvényszék a 2017. március 3. napján kelt 2.Bf.441/2016/3. számú ítéletével a járásbíróság ítéletét részben megváltoztatta, I. rendű terhelt cselekményeit társtettesként elkövetett csődbűncselekmény bűntetteként [Btk. 404. § (1) bekezdés a) és b) pontja, (2) bekezdés a) pont], továbbá bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntetteként [Btk. 342. § (1) bekezdés c) pontja] minősítette. Az I. rendű terhelttel szemben a járásbíróság által kiszabott szabadságvesztést két évre, a végrehajtás felfüggesztésének próbaidejét négy évre felemelte.

A Nyíregyházi Törvényszék az ügyész indítványára a II.Kft.-vel, mint jogi személlyel szemben intézkedésként a 2001. évi CIV. törvény (Jszbt.) 2. § (1) bekezdés a) pontja alapján 6.000.000 forint pénzbírságot is kiszabott. Egyebekben a Nyíregyházi Járásbíróság ítéletét helybenhagyta.

A jogerős ügydöntő határozatok ellen a II.Kft. jogi képviselője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjában írt okból a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (továbbiakban Jszbt.) 24. § (3) bekezdése alapján.

Az indítványozó álláspontja szerint a jogi személlyel szemben indítványozott pénzbírság intézkedés alkalmazását az ügyészi indítvány a sikkasztás bűntettéhez kötötte, azonban e bűncselekmény miatt emelt vád alól a bíróság az I. rendű terheltet felmentette; emellett az I. rendű terhelt által, mint a I.Kft. ügyvezetője által elkövetett csődbűncselekmény semmilyen összefüggésben nem kapcsolódik a II.Kft.-hez, mint újonnan létrehozott jogi személyhez. Ahhoz, hogy a Jszbt. 2. § (1) bekezdése szerint az ügyvezető által elkövetett bűncselekmény kapcsán a jogi személy is szankcionálható legyen, az szükséges, hogy a vezető tisztségviselő az adott jogi személy tevékenységi körében kövesse el a bűncselekményt, amelyből a jogi személynek vagy vagyoni előnye keletkezik, vagy az ügyvezető cselekménye ilyen vagyoni előny szerzését célozza.

Jelen ügyben azonban az I. rendű terhelt cselekvőségét, melyért jogerősen elítélték, a I.Kft. ügyvezetőjeként fejtette ki, a csődbűncselekményt e gazdasági társaság ügyvezetőjeként követte el. A hitelezői igények meghiúsulását célzó vagyonelvonás nem hozható összefüggésbe az újonnan alapított céggel, ezen büntetendő tevékenység kívül maradt a II.Kft. tevékenységi körén, ekként az újonnan alapított gazdasági társaság nem tehető felelőssé az ügyvezető által más cég tevékenységi körében elkövetett bűncselekményért, mivel a jogszabály erre nem ad törvényi lehetőséget.

Mindezekre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria a Be. 427. § (1) bekezdése alapján a Nyíregyházi Törvényszék, mint másodfokú bíróság ítéletét változtassa meg, és a Jszbt. 24. § (5) bekezdése szerint a jogszabálynak megfelelő határozatot hozzon, ekként kérte a II.Kft. mint önálló jogi személlyel szemben történő intézkedés alkalmazásának mellőzését. Egyúttal a jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírság végrehajtásának felfüggesztése iránt terjesztett elő kérelmet.

A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a felülvizsgálati indítvány alaptalan. A törvényszék ugyan helytelenül tüntette fel a jogi személlyel szembeni intézkedés alapját képező jogszabályhelyet, mivel a II.Kft.-vel szembeni intézkedés alkalmazásának nem a Jszbt. 2. § (1) bekezdés a) pontjában, hanem a 2. § (2) bekezdésében meghatározott feltételei voltak megállapíthatók, a jogcím téves megállapítása azonban nem teszi törvénysértővé a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést. Ezért a pénzbírság alkalmazásának a Jszbt. 3. § (1) bekezdés c) pontja alapján helye volt. Mindezekre figyelemmel - mivel a pénzbírság összege a Jszbt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott keretek között maradt, az törvénysértőnek nem minősül - a Nyíregyházi Járásbíróság és a Nyíregyházi Törvényszék ítéletének hatályban tartását indítványozta (BF.283/2017/1.).

A felülvizsgálati indítvány nem alapos.

A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja szerint téves minősítés vagy más anyagi jogi szabálysértés miatt felülvizsgálatnak akkor van helye, ha emiatt törvénysértő büntetés kiszabására vagy törvénysértő intézkedés alkalmazására került sor.

A Jszbt. 24. § (1) bekezdése szerint felülvizsgálatnak az ítélet a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eseteken kívül akkor van helye, ha a jogi személlyel szemben az intézkedés alkalmazására, vagy annak mellőzésére a büntető anyagi jog, vagy e törvény szabályainak megsértése miatt került sor. A Jszbt. 24. § (3) bekezdése alapján a jogi személy képviselője hat hónapon belül terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt az ítéletnek kizárólag a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen.

A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Jszbt. 24. § (1) bekezdése és (3) bekezdése alapján, a Be. 423. § (4) bekezdésében írtaknak megfelelően a felülvizsgálati indítványban megjelölt okra figyelemmel bírálta felül; emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely (5) bekezdése alapján a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre is.

A másodfokú bíróság által a Be. 351. § (2) bekezdése szerint az iratok tartalma alapján kiegészített, irányadó tényállás lényege a következő: