BH 2018.6.165 A jogi személlyel szembeni intézkedések alkalmazhatók akkor is, ha a bűncselekmény a jogi személy javára előny szerzését eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, és a jogi személy vezető tisztségviselője, vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelőbizottságának tagja a bűncselekmény elkövetéséről tudott.

Önmagában az, hogy a bíróság határozatának indokolásában az intézkedés alkalmazásának alapját helytelenül jelöli meg, nem eredményezi az intézkedés törvénysértő voltát.

A pénzbírság összegének meghatározása törvényes, ha a kiszabott pénzbírság nem haladja meg a bűncselekmény elkövetésével elért előny értékének háromszorosát [2001. évi CIV. tv. (Jszbt.) 2. § (1) bek. a) pont, (2) bek., 3. § (1) bek. c) pont, 6. § (1) bek., 24. § (1) bek.].

[1] A járásbíróság a 2016. február 8. napján kihirdetett ítéletével bűnösnek mondta ki az I. r. terheltet társtettesként elkövetett csődbűntettben [1978. évi IV. tv. 290. § (1) bek. a) és b) pont, (2) bek.] és bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [1978. évi IV. tv. 274. § (1) bek. c) pont]. Ezért halmazati büntetésül egy év nyolc hónap - végrehajtásában három év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte, öt évre eltiltotta a gazdálkodó szervezet vezetői tisztségének betöltésétől; egy rendbeli sikkasztás bűntettének [1978. évi IV. tv. 317. § (1) bek., (5) bek. a) pont] vádja alól pedig felmentette.

[2] A bejelentett fellebbezések folytán másodfokon eljárt törvényszék a 2017. március 3. napján kelt ítéletével a járásbíróság ítéletét részben megváltoztatta, az I. r. terhelt cselekményeit társtettesként elkövetett csőd­bűntettként [Btk. 404. § (1) bek. a) és b) pontja, (2) bek. a) pont], továbbá bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntetteként [Btk. 342. § (1) bek. c) pont] minősítette, a vele szemben a járásbíróság által kiszabott szabadságvesztést két évre, a végrehajtás felfüggesztésének próbaidejét négy évre súlyosította.

[3] A törvényszék az ügyész indítványára az Ny. P. Kft.-vel, mint jogi személlyel szemben intézkedésként a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Jszbt.) 2. § (1) bekezdés a) pontja alapján 6 000 000 forint pénzbírságot is kiszabott. Egyebekben a járásbíróság ítéletét helybenhagyta.

[4] A jogerős ügydöntő határozatok ellen az Ny. P. Kft. jogi képviselője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjában írt okból a Jszbt. 24. § (3) bekezdése alapján.

[5] Az indítványozó álláspontja szerint a jogi személlyel szemben a pénzbírság alkalmazását az ügyészi indítvány a sikkasztás bűntettéhez kötötte, azonban az e bűncselekmény miatt emelt vád alól a bíróság az I. r. terheltet felmentette; emellett a az I. r. terhelt által, mint az Ny. Kft. ügyvezetője által elkövetett csődbűncselekmény semmilyen összefüggésben nem kapcsolódik az Ny. P. Kft.-hez, mint újonnan létrehozott jogi személyhez, azonban ahhoz, hogy a Jszbt. 2. § (1) bekezdése szerint az ügyvezető által elkövetett bűncselekmény kapcsán a jogi személy is szankcionálható legyen, az szükséges, hogy a vezető tisztségviselő az adott jogi személy tevékenységi körében kövesse el a bűncselekményt, amelyből a jogi személynek vagy vagyoni előnye keletkezik, vagy az ügyvezető cselekménye ilyen vagyoni előny szerzését célozza.

[6] Megítélése szerint azonban az I. r. terhelt cselekvőségét - melyért jogerősen elítélték - az Ny. Kft. ügyvezetőjeként fejtette ki, a csődbűncselekményt e gazdasági társaság ügyvezetőjeként követte el, és a hitelezői igények meghiúsulását célzó vagyonelvonás nem hozható összefüggésbe az újonnan alapított céggel, ezen büntetendő tevékenység kívül maradt az Ny. P. Kft. tevékenységi körén, ekként az újonnan alapított gazdasági társaság nem tehető felelőssé az ügyvezető által más cég tevékenységi körében elkövetett bűncselekményért, mivel a jogszabály erre nem ad törvényi lehetőséget.

[7] Mindezekre tekintettel azt indítványozta, hogy a Kúria a Be. 427. § (1) bekezdése alapján a törvényszék ítéletét változtassa meg, és hozzon a Jszbt. 24. § (5) bekezdésére figyelemmel a jogszabálynak megfelelő határozatot, és mellőzze az Ny. P. Kft. mint önálló jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazását.

[8] Egyúttal kérte a jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírság végrehajtásának felfüggesztését.

[9] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta.

[10] Álláspontja szerint a törvényszék ugyan helytelenül tüntette fel a jogi személlyel szembeni intézkedés alapját képező jogszabályhelyet, mivel az Ny. P. Kft.-vel szembeni intézkedés alkalmazásának feltételei nem a Jszbt. 2. § (1) bekezdés a) pontjában, hanem a 2. § (2) bekezdésében szerepelnek, a jogcím téves megállapítása azonban nem teszi törvénysértővé a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést.

[11] Ezért megítélése szerint a pénzbírság alkalmazásának a Jszbt. 3. § (1) bekezdés c) pontja alapján helye volt, és annak összege a Jszbt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott keretek között maradt, az törvénysértőnek nem minősül, a megtámadott határozatok hatályban tartását indítványozta.

[12] A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja szerint téves minősítés vagy más anyagi jogi szabálysértés miatt felülvizsgálatnak akkor van helye, ha emiatt törvénysértő büntetés kiszabására vagy törvénysértő intézkedés alkalmazására került sor.

[13] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Jszbt. 24. § (1) bekezdése és (3) bekezdése alapján, a Be. 423. § (4) bekezdésében írtaknak megfelelően a felülvizsgálati indítványban megjelölt okra figyelemmel bírálta felül; emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely (5) bekezdése alapján a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre is.

[14] A felülvizsgálati indítvány nem alapos.

[15] A Jszbt. 24. § (1) bekezdése szerint felülvizsgálatnak az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eseteken kívül akkor van helye, ha a jogi személlyel szemben az intézkedés alkalmazására, vagy annak mellőzésére a büntető anyagi jog, vagy e törvény szabályainak megsértése miatt került sor. A Jszbt. 24. § (3) bekezdése alapján a jogi személy képviselője hat hónapon belül terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt az ítéletnek kizárólag a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen.

[16] A másodfokú bíróság által a Be. 351. § (2) bekezdésére figyelemmel - az iratok tartalma alapján - kiegészített és a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás lényege a következő:

[17] Az I. r. terhelt 2006. január 16. napjától kezdődően tagja és önálló képviseletre jogosult képviselője, míg a II. r. terhelt tagja volt a cégbíróság által bejegyzett Ny. Kft.-nek.

[18] Az Ny. Kft.-nek 2011. július hónapig 13 518 260 forint vállalkozásidíj-tartozása keletkezett a Cz. Kft.-vel szemben.

[19] Az I. r. terhelt és házastársa, a II. r. terhelt annak érdekében, hogy a jelentős tartozástól szabaduljanak, elhatározták, hogy a kft.-ben lévő üzletrészeiket értékesítik. Az I. r. és II. r. terheltek a Cz. Kft.-vel szemben fennálló, általuk is elismert tartozást nem kívánták megfizetni, ezért a gazdasági társaságot színleg értékesítették a III. r. terheltnek; igyekeztek az Ny. Kft. felszámolásának elrendeléséig az összes vagyont a gazdasági társaságból kivonni azért, hogy a hitelezői igények kielégítésére fedezet ne álljon rendelkezésre.