BH 2017.10.341 Nem lehet a felhasználási engedély átruházásának - a jogsértés megállapítását kizáró - engedélyezésére vonatkozó szerződéses szándék meglétét ráutaló magatartással megállapítani, és ennek alapján az alaki hibás érvénytelen szerződést hatályossá nyilvánítani, ha a felek ellentmondó nyilatkozatai és a körülmények alapján a megállapodás tartalma egyértelműen nem tárható fel [1999. évi LXXVI. tv. 42. § (3) bek. 45. § (1) bek. 46. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A III. rendű alperes jogelődjének tevékenysége televíziós csatornák üzemeltetésére irányult. Az I. rendű alperes megállapodott a III. rendű alperes jogelődjével abban, hogy részére egy, a reklámszerkesztést automatizáló programot fog kifejleszteni. A perbeli szoftver szerzője a felperes. A felperes mint vállalkozó és az I. rendű alperes mint megrendelő 2009. július 17-én vállalkozási szerződést kötött, amelynek tárgya a megrendelő részére az adPlan rendszer kifejlesztése volt. Az I. rendű alperes és a III. rendű alperes jogelődje között 2009. július 19-én végfelhasználói licencszerződés jött létre, melynek 1. pontja szerint az I. rendű alperes Magyarország területére engedélyt biztosít a III. rendű alperes jogelődje számára a szoftver használatára.

[2] A felperes a szoftver fejlesztését 2011 januárjáig elvégezte, annak forráskódját az I. rendű alperes részére átadta. A felperes - az I. rendű alperes kérésére - közreműködött a szoftvernek a III. rendű alperes igényeihez kapcsolódó továbbfejlesztésében. Az I. rendű alperes a szerződésben foglaltak teljesítéseként összesen 4 625 000 forintot fizetett meg a felperes részére. A felperes ezt követően felhívta az I. rendű alperest a fennmaradó 2 777 500 forint összegű tartozás kiegyenlítésére, amelynek az I. rendű alperes nem tett eleget. A felperes azonban a fejlesztett program forráskódjának átadását ezen összeg megfizetésétől tette függővé. Az I. rendű alperes 2010. május 11-én elismerte a szerződés tárgyát képező fejlesztés felperes általi teljesítését és azt, hogy az a vállalkozó óra alapú elszámolása alapján 62 napot vett igénybe, melynek ellenértéke összesen 7 402 500 forint. Kijelentette, hogy ebből 4 625 000 forintot átutalt a vállalkozó számlájára. A II. rendű alperes, mint az I. rendű alperes ügyvezetője az elismervény aláírásával az I. rendű alperes gazdasági társaság kötelezettségeiért magánszemély minőségében készfizető kezességet vállalt. A felek ugyanezen a napon átadás-átvételi jegyzőkönyvet vettek fel a továbbfejlesztett program forráskódjának DVD adathordozón való átadásáról. Az I. rendű alperes ezt követően átadta a szoftver forráskódját a III. rendű alperes részére, ahol az egy külön szerverre lett telepítve és annak használatát teszt jelleggel négy csatornán kezdték meg. A szoftvert e csatornákon a reklámidő tervezésére és szerkesztésére használták 2011 augusztusáig. A III. rendű alperes az I. rendű alperes részére összesen 7 375 000 forintot fizetett meg a közöttük létrejött megállapodás alapján.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[3] A felperes keresetében kérte az I., II. és III. rendű alperesek egyetemleges kötelezését 2 277 500 forint és törvényes kamatai megfizetésére. Kérte annak megállapítását, hogy az I. és a III. rendű alperesek a felperes szerzői jogát megsértették azzal, hogy a szoftvert jogellenesen használták, illetve hasznosították anélkül, hogy az I. rendű alperes a felperestől a szoftver felhasználására vonatkozó engedélyt megszerezte volna. Kérte az I. és a III. rendű alperesek eltiltását a szoftver használatától és az adatszolgáltatásra való kötelezésüket. Kérte továbbá az I. és III. rendű alpereseket a gazdagodás visszatérítésére kötelezni, ennek körében az I. rendű alperest a licencdíjjal elért 7 325 000 forint és kamatai, a III. rendű alperest a licencdíjjal elért 7 325 000 forint, valamint a szoftver használatával elért árbevétel 40%-ának megfizetésére kötelezni, amely utóbbit 30 000 000 forintban jelölt meg.

[4] Az alperesek a kereset elutasítását indítványozták. Az I. és II. rendű alperesek védekezése szerint az I. rendű alperes a felperes által fejlesztett szoftver és a kapcsolódó szerzői jogi jogosultságok ellenértékét 2010. január 18-án teljes egészében megfizette, melynek tényét a felperes 2010. január 20-án a szoftver és a forráskód átadásával elismerte. Az I. és II. rendű alperesek a kezességvállalásra vonatkozó nyilatkozat érvénytelenségét állították, a felperes szerződésszerű teljesítésével kapcsolatban szavatossági kifogást terjesztettek elő. A III. rendű alperes védekezése szerint az I. rendű alperestől jogszerűen és jóhiszeműen szerezte meg a szoftver felhasználási jogát, amelyen nem terjeszkedett túl.

Az első- és másodfokú ítélet

[5] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az I. rendű alperes és a III. rendű alperes jogelődje azon magatartásukkal, hogy az I. rendű alperes jogellenesen engedélyezte a szoftver felhasználását a III. rendű alperes részére anélkül, hogy az I. rendű alperes a felperestől jogszerűen megszerezte volna a szoftver szerzői, vagyoni jogait, valamint a szoftvert jogellenesen használták fel, megsértették a felperesnek a szoftver tekintetében fennálló "felhasználás és annak engedélyezésének jogát", az I. és III. rendű alpereseket eltiltotta a további jogsértéstől. Kötelezte az I., II. és III. rendű alperest, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 2 777 500 forintot és annak 2010. november 11-től járó törvényes mértékű kamatát. Kötelezte a III. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 6 125 000 forintot és annak 2011. február 1-jétől járó törvényes mértékű kamatát. A keresetet ezt meghaladóan elutasította.

[6] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes és az I. rendű alperes között létrejött szerződés jövőben megalkotandó műre vonatkozott, amellyel a felperes a szerzői vagyoni jogait átruházta az I. rendű alperesre. Az elsőfokú bíróság az I. és II. rendű alperesek érvénytelenségi és szavatossági kifogását megalapozatlannak találta. A szerződésből eredő követelés összegszerűsége körében az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az I. rendű alperes 2 777 500 forint összeggel és járulékaival tartozik a felperesnek, amelynek megfizetésére a készfizető kezességet vállaló II. rendű alperessel egyetemlegesen tartozik. A felperes és az I. rendű alperes között létrejött szerződés 5.5 pontja a szoftver vagyoni jogainak átruházását a díj teljes összegének megfizetéséhez kötötte, míg a megrendelő, az I. rendű alperes részéről csak részleges teljesítés történt, ezért a szerzői vagyoni jogok nem szálltak át az I. rendű alperesre. Ebből következően az I. rendű alperes sem engedhetett volna felhasználási jogot a III. rendű alperes részére. A III. rendű alperes az Szjt. 46. § (3) bekezdése alapján egyetemlegesen felel az I. rendű alperessel. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság a jogsértést a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 94. § (1) bekezdés a) pontja alapján megállapította és a b) pontja szerint az I. és III. rendű alpereseket a további jogsértéstől eltiltotta. Az Szjt. 94. § (1) bekezdés d) pontja szerinti adatszolgáltatásra irányuló kérelmet elutasította, figyelemmel arra, hogy a per során a 47-IV. sz. végzésében kötelezte a III. rendű alperest adatszolgáltatásra, amelynek eleget tett. Az elsőfokú bíróság az Szjt. 94. § (1) bekezdés e) pontja szerint a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítésére irányuló kereseti kérelmet az I. rendű alperes tekintetében megalapozatlannak találta, kifejtve, hogy az I. rendű alpereshez összesen 6 125 000 forint folyt be a szoftver felhasználási jogának értékesítése után, a felperes részére eddig kifizetett, illetve a marasztalási összeggel együtt fizetendő 7 375 000 forint összeszámításával az I. rendű alperesnél bevétel nem jelentkezett, gazdagodást nem ért el. A III. rendű alperes jogelődje a szűkebb körű felhasználási jog ellenértékeként 6 125 000 forintot fizetett meg az I. rendű alperes részére, nála gazdagodásként a felperes részére ki nem fizetett jogdíj összege jelentkezett, amellyel gazdagodott, ezért az elsőfokú bíróság annak megfizetésére kötelezte a III. rendű alperest.