ÍH 2012.166 A KERETBIZTOSÍTÉKI JELZÁLOGJOG ÁTSZÁLLÁSA ENGEDMÉNYEZÉS ESETÉN

A keretbiztosítéki jelzálogjoggal biztosított jogviszonyból származó követelés engedményezése esetén a keretbiztosítéki zálogjog a követeléssel együtt szükségszerűen nem száll át az engedményesre, hanem fennmaradhat az engedményezőnek az alapjogviszonyból a későbbiekben keletkező újabb követelései biztosítására. A felek azonban ilyen esetben is rendelkezhetnek úgy, hogy a követeléssel együtt a keret-biztosítéki zálogjog is átszáll az engedményesre. Ebben az esetben a zálogjog elveszíti a keretbiztosítéki jellegét, és már csak az engedményezett követeléseket biztosítja [Ptk. 263. § (1)-(3) bek., 251. § (3) bek., 328. §]

Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében a felperes keresetét a II. r., III. r. és IV. r. alperesekkel szemben elutasította.

Az ítéletben megállapított tényállás szerint 2003. április 7-én a IV. r. alperes, mint jelzálogjogosult és a felperes, mint jelzálogkötelezett között keretbiztosítéki jelzálogszerződés jött létre. A szerződésben a felek rögzítették, hogy az időközben már megszűnt G-M Kft., mint adós és a IV. r. alperes, mint hitelező tartós jogviszonyban állnak egymással, kölcsön-, váltó, faktoring-, készfizető kezességi szerződés és egyéb hitelügyletek alapján. A keretbiztosítéki jelzálogszerződésben a felperes és a IV. r. alperes megállapodtak abban, hogy a IV. r. alperesnek a G-M Kft.-vel kötött hitelügyletekből eredő követelései megfizetésének biztosítására 20 000 000 Ft összegben keretbiztosítéki jelzálogjogot alapítanak a felperes tulajdonát képező, a ny.-i 9395/12. helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanra. A fenti keretbiztosítéki jelzálogszerződés alapján a Ny.-i Körzeti Földhivatal a felperes tulajdonát képező ingatlanra a keretbiztosítéki jelzálogjogot 2003. április 11-én bejegyezte.

A G-M Kft. ellen 2004. január 21-i kezdő időponttal felszámolási eljárás indult. A felszámolási eljárás során a IV. r. alperes az adós gazdálkodó szervezettel szembeni követelését bejelentette a felszámolónak, aki a IV. r. alperes követeléséből 61 802 018 Ft-ot "B" kategóriába, 2 364 098 Ft-ot pedig "G" kielégítési kategóriába tartozó követelésként visszaigazolt.

2004. augusztus 12-én a IV. r. alperes engedményezési szerződést kötött a jelen per korábbi I. r. alperesével, az A. C. Rt.-vel, amelyben a IV. r. alperes a szerződés a)-d) pontjaiban tételesen megjelölt szerződésekből eredő, a G-M Kft. "f.a." adóssal szemben fennálló, mindösszesen 67 607 676 Ft összegű követelését és annak a szerződés 3. pontjában ugyancsak tételesen megjelölt biztosítékait - köztük a felperes 9395/12. helyrajzi számú ingatlanára 20 000 000 Ft keretösszeg erejéig bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjogot - az A. C. Rt.-re engedményezte. A IV. r. alperes az engedményezés tényét bejelentette a G-M Kft. "f.a." adós gazdálkodó szervezet felszámolójának, aki a hitelezői pozícióban bekövetkezett jogutódlást tudomásul vette és azt a hitelezői listában átvezette.

A G-M Kft. "f.a" adós elleni felszámolási eljárás 2009. évben befejeződött, az illetékes cégbíróság pedig a gazdálkodó szervezetet 2009. december 2-i hatállyal törölte a cégjegyzékből. A felszámolási eljárásban az A. C. - akkor már - Zrt. "B" kategóriába sorolt hitelezői követeléséből 38 908 386 Ft megtérült.

2009. augusztus 10-én az A. C. Zrt. arról tájékoztatta a felperest, hogy a IV. r. alperesnek a G-M Kft.-vel szemben fennállt követelése megvásárlása során a II. r. és III. r. alperesek megbízása alapján járt el. Közölte továbbá, hogy a követelésnek a G-M Kft. elleni felszámolási eljárásban meg nem térült részét 2006. december 29. napjával - egyenlő arányban - a II. r. és III. r. alpereseknek adta át, amelyre tekintettel a felperest, mint jelzálogkötelezettet arra szólította fel, hogy a követelés még fennmaradt részét egyenlő arányban a II. r. és III. r. alperesek felé teljesítse.

Az elsőfokú bíróság tényállásként állapította meg továbbá, hogy a felperes 9395/12. helyrajzi számú ingatlanára eredetileg a IV. r. alperes javára bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjog 2004. augusztus 19-én törlésre került és ezzel egyidejűleg az az A. C. Zrt. javára került bejegyzésre. Az A. C. Zrt. javára bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjogot az illetékes földhivatal 2009. szeptember 8-án törölte az ingatlan-nyilvántartásból, egyidejűleg pedig annak jogosultjaként 1/2-1/2 arányban a II. r. és III. r. alpereseket jegyezte be.

A felperes a jelen pert eredetileg az A. C. Rt. alperessel szemben indította és a keresetében "Az ingatlan-nyilvántartásról" szóló, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 62. § (1) bekezdésének b) pontja alapján az A. C. Rt. javára bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjog törlését kérte a bíróságtól.

Az eljárás során a felperes a keresetét kiterjesztette a II. r., III. r. és IV. r. alperesekre, az A. C. Zrt. I. r. alperessel szemben előterjesztett keresetétől pedig elállt.

A felperes végleges formában fenntartott keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy a tulajdonát képező ingatlant terhelő keretbiztosítéki jelzálogjog jogosultja az A. C. Zrt.-vel történő szerződéskötést követően is a IV. r. alperes maradt, tekintettel arra, hogy a keretbiztosítéki jelzálogszerződés alapjául szolgáló hitelszerződéseket a IV. r. alperes nem mondta fel, felmondás hiányában pedig a jogviszony alanyai az engedményezés következtében nem változtak. Ennek következtében a keretbiztosítéki jelzálogjog jogosultja továbbra is a IV. r. alperes maradt, akinek azonban a főkötelezettel szembeni követelése időközben megszűnt. A követelés megszűnésére tekintettel pedig - a Ptk. 259. § (3) bekezdésében, illetve a Ptk. 263. § (3) bekezdésében foglaltak alapján - a jelzálogjog törlésének van helye.

A másodlagosan előterjesztett keresetében a felperes ugyancsak a II. r. és III. r. alperesek javára bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjog törlését kérte, arra hivatkozással, hogy a közte és a IV. r. alperes között 2003. április 7-én létrejött keretbiztosítéki jelzálogszerződés - annak helyes tartalma szerint - a főkötelezett és a IV. r. alperes között utóbb létrejött hiteljogviszonyokból származó követelésekre nem terjedt ki. Annak következtében pedig, hogy a keretbiztosítéki jelzálogszerződés megkötését megelőzően létrejött hitelügyletből származó követelés a felszámolási eljárásban történt részteljesítéssel megszűnt, az azt biztosító keretbiztosítéki jelzálogjog is megszűnt.

A harmadlagosan, illetőleg negyedlegesen előterjesztett kereseti kérelmeiben a felperes a II. r. és III. r. alpereseknek a fennálló követelés összegszerűségére vonatkozó elszámolását sérelmezte.

Az ötödlegesen előterjesztett keresetében a felperes ugyancsak a II. r. és III. r. alperesek javára bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjog törlését kérte, arra hivatkozással, hogy a II. r. és III. r. alpereseknek a zálogjogok javukra történő átvezetése iránti kérelmeit az illetékes földhivatalnak az Inytv. 39. § (3) bekezdése alapján hiánypótlás kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania. Az A. C. Zrt. és a II. r. és a III. r. alperesek között létrejött megbízási szerződésre tekintettel ugyanis az A. C. Zrt. a jelzálogjogot a saját nevében nem szerezte meg, amelyre tekintettel azt tőle a II. r. és III. r. alperesek sem szerezhették meg érvényesen.