BH 2024.2.34 A garanciaszervezet kezességvállalásának tartalma megegyezik a garanciavállaló nyilatkozat tartalmával, az általa vállalt személyi biztosíték mégis a kezesség, amelyre a speciális jogszabályok és a szerződés által nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-nak a kezességre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni [272/2014. (XI. 5.) Korm. rend. 3. § (1) bek. 54. pont, 75. § (1)-(2) bek., 83. § (1) bek., 1. melléklet 82., 83.1., 85., 88.4., 89.1-2., 90.1-2., 91.1-2.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 1:2. § (2) bek., 6:2. §, 6:59. § (2) bek., 6:416-417. §, 6:431-432. §; 2013. évi CCXXXVII. törvény 3. § (1) és (3) bek., 7. § (1)-(2) bek.].

Pertörténet:

Fővárosi Törvényszék G.42143/2021/26., Fővárosi Ítélőtábla Gf.40373/2022/8., Kúria Pfv.20706/2023/10. (*BH 2024.2.34*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A támogató által kiadott felhívás alapján a kedvezményezett támogatási kérelmet nyújtott be. A támogató ezt támogatásra alkalmasnak minősítette és támogatói okiratba foglalva rendezte a támogatás felhasználását. E szerint a támogatás tárgya a projekt elszámolható költségeinek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból vissza nem térítendő támogatás formájában történő finanszírozása volt.

[2] A kedvezményezett 2019. augusztus 7-én 208 668 553 forint előleg (a továbbiakban: előleg) kifizetésére vonatkozó kérelmet nyújtott be, amelyhez csatolta az alperes által 2019. július 24-én kiállított kezességvállaló nyilatkozatot (a továbbiakban: alperesi jognyilatkozat). Ebben az alperes visszavonhatatlan, önálló fizetési kötelezettséget vállalt a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján a kedvezményezett által az alperesi jognyilatkozatban meghatározott kötelezettség teljesítéséért, amennyiben a felperes felszólítására annak a kedvezményezett bármely okból nem tesz eleget (1.). A kötelezettség típusa a beruházási támogatásokhoz kapcsolódó előleg visszafizetési kezesség (2.). A kezességvállalás a kedvezményezett 2019. július 24. és 2021. július 24. között keletkezett, az előleggel megegyező összegű kötelezettségére érvényes: a kezesség kezdő időpontja a jognyilatkozat kiadásának (aláírásának) napja, a kezesség lejártának időpontja 2021. július 24. (3.). Az alperes feltétel nélkül kötelezettséget vállalt arra, hogy a felperes által szabályszerűen aláírt első írásbeli felszólítása - az alapjogviszony vizsgálata nélkül - a kézhezvételtől számított 15 banki munkanapon belül a felperes fizetési felszólításban rögzített számlájára megfizeti a felperes által megjelölt, maximálisan a 3. pontban megjelölt összeget, amennyiben a felperes az írásbeli felszólításban nyilatkozik arról, hogy az alapjogviszony kötelezettje nem teljesítette a fizetési vagy egyéb, a pályázati dokumentációban előírt kötelezettségét (4.). Ha az alperes a felperes írásbeli felszólítására részfizetést teljesít, a lehívott összeggel a kezesség összege automatikusan csökken, továbbá a kezességvállaló nyilatkozat nem átruházható (5.).

[3] A felperes az alperesi jognyilatkozat alapján az előleget megfizette a kedvezményezettnek.

[4] A felperes 2021. március 29-én felhívta a kedvezményezettet a kezesi nyilatkozatként megjelölt alperesi jognyilatkozat meghosszabbítására vagy cseréjére, valamint erről tájékoztatta az alperest is. A kedvezményezett a felhívásban foglaltaknak határidőben nem tett eleget. A felperes az erre figyelemmel bejelentett szabálytalansági gyanú kivizsgálását 2021. július 2-án szabálytalanság történt megállapítással lezárta (a továbbiakban: szabálytalansági döntés). Ebben kötelezte a kedvezményezettet az előleg visszafizetésére vagy a biztosíték meghosszabbítására vagy cseréjére a szabálytalansági döntés kézhezvételét követő nyolc napon belül, de legkésőbb 2021. július 9-ig azzal, hogy ezek hiányában a felperes a kezesi nyilatkozatként megjelölt alperesi jognyilatkozat érvényesítése érdekében intézkedik. A szabálytalansági döntést a kedvezményezett által bejelentett állandó meghatalmazott részére kézbesítették, a kézbesítési vélelem 2021. július 12-én beállt.

[5] A felperes 2021. július 21-én igénybejelentést nyújtott be az alpereshez a kezesi biztosíték érvényesítése érdekében. Az alperes a teljesítést megtagadta, mert a kedvezményezettel kötött együttműködési megállapodást 2021. június 15-én felmondta, így az abban vállalt kötelezettsége 2021. július 1-jén megszűnt, továbbá a felperes képviselői nem igazolták szabályszerűen képviselői minőségüket. A felperes igénybejelentését 2021. augusztus 24-én megerősítette csatolva hozzá az aláírók képviseleti jogosultságát igazoló okiratokat.

A kereset és az alperes védekezése

[6] A felperes 208 668 553 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

[7] Indokolása szerint az alperes kötelezettsége elsődlegesen a Korm. rendelet 83. § (1) bekezdés d) pontja szerinti garanciaszervezet által vállalt kezességen, másodlagosan a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:431. § (1) bekezdésében szabályozott garanciavállaláson, harmadlagosan a Ptk. 6:416. § (1) bekezdése szerinti kezességen alapul.

[8] Az alperes kérte a kereset elutasítását.

[9] Indokolása szerint egyoldalú jognyilatkozata alapján nem jöhetett létre kezesség. Vitatta a kezességi szerződés érvényességét az alakiságra vonatkozó előírások megsértése miatt. Álláspontja szerint garanciavállaló nyilatkozaton alapuló biztosítékot sem nyújthatott, mert tevékenységi engedélye nem terjedt ki arra. A felperes nem jogosult a biztosíték érvényesítésére az egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek egyes rendelkezéseinek veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 551/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Veszélyhelyzeti Korm. rendelet) 17. §-a alapján. A kedvezményezettel kötött együttműködési megállapodását a felperes igényérvényesítését megelőzően felmondta, továbbá a felperes által közölt lehívás sem volt szabályszerű. Az igénybejelentés időelőtti volt, mert megelőzte a szabálytalansági döntés jogerejét, továbbá a lehívott összeg 10%-a lett volna csak érvényesíthető a 907/2014/EU rendelet (a továbbiakban: EU rendelet) 23. cikke alapján.

Az első- és a másodfokú ítélet

[10] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította.

[11] Az elsődleges keresettel kapcsolatos indokolása szerint a Ptk. 6:416. §-a a kezességet szerződésként szabályozza. A Korm. rendelet 83. §-a csak felsorolja a nyújtható biztosítékokat, de abból nem következik, hogy a kezesség egyoldalú nyilatkozattal is létrejöhetne. Ez nem következik a Korm. rendelet 1. mellékletét képező egységes működési kézikönyv (a továbbiakban: egységes működési kézikönyv) 89.2. pontjából sem. A Korm. rendelet nem szabályozza a garanciaszervezet által nyújtott kezesség létrejöttét, a Ptk. 6:2. §-a alapján viszont egyoldalú nyilatkozatból csak jogszabályban meghatározott esetekben keletkezhet kötelem. A Korm. rendelet eltérő rendelkezése hiányában a Ptk. alapján a kezesség létrejöttéhez írásbeli szerződés szükséges, egyoldalú nyilatkozattal nem lehet kezességet vállalni. Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) alapján az alacsonyabb szintű jogszabály egyébként sem lehetne ellentétes a Ptk. rendelkezéseivel.