272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet
a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről
Veszélyhelyzeti normák
Egyes veszélyhelyzeti V./háborús normák:[1]
445/2022. (XI. 7.) Korm. rendelet (különösen: 2. §, 5. §, 1/A. §)
Egyes veszélyhelyzeti II./járványügyi normák:[2]
551/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet (különösen: 1. § (2) bekezdés, 2. §, 22. §)
Egyes veszélyhelyzeti I. normák:[3]
98/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet (különösen: 1. § (2) bekezdés, 25. §)
A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (2a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
az 59. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 206. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet alkalmazási köre, hatálya[4]
1. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a 2014-2020 programozási időszakban
a) az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (a továbbiakban: ERFA),
b) az Európai Szociális Alapból (a továbbiakban: ESZA),
c) a Kohéziós Alapból (a továbbiakban: KA),
d)[5] az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból (a továbbiakban: ETHA) [az a)-d) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: Alapok],
e)[6] az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (a továbbiakban: EMVA) [az a)-e) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: ESB-alapok],
f)[7]
g)[8] az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésből
h)[9] a Leginkább Rászoruló Személyeket Támogató Európai Segítségnyújtási Alapból és
i)[10] az Európai Unió Szolidaritási Alapjából
származó források terhére történő kötelezettségek vállalására, a programok tervezésére, végrehajtására, nyomon követésére, továbbá a teljesítés ellenőrzésére, a felhasználásban, a lebonyolításban és az ellenőrzésben részt vevő szervezetekre, a támogatást igénylőkre és a támogatásban részesülőkre.
(1a)[11] E rendeletet kell alkalmazni a 2014-2020 programozási időszakban végrehajtott pénzügyi eszközből visszaforgó forrásnak az eredeti prioritás keretében történő felhasználására.
(1b)[12]
(1c)[13]
(2) E rendeletet nem kell alkalmazni az ERFA-ból származó, az Európai Területi Együttműködés programjaiból nyújtandó támogatásokra.
(2a)[14] E rendeletet az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó források tekintetében annyiban kell alkalmazni, ha az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó források felhasználásáról szóló kormányrendelet így rendelkezik.
(3)[15] A pénzügyi eszköz vonatkozásában a 45-47. §-t, az 50. §-t, 51. §-t, 54-72. §-t, a 79. § (3) bekezdést, a 80-85. §-t, a 90-91. §-t, a 110-110/B. §-t, a 115-147. §-t, a 153. § (1) bekezdés i) pontját, a 178-180. §-t, a 192-195. §-t, valamint az 1. melléklet 7.1-53.3., 54.1-74.3., 75-97.2., 100.1-198.5., 241.1-247.6., 278.1-306.3. és 328.1-338. pontját, valamint a 4. és 6. mellékletet nem kell alkalmazni.
2. § Az e rendelet hatálya alá tartozó források felhasználásának tekintetében az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ávr.) csak akkor kell alkalmazni, ha e rendelet eltérő szabályokat nem állapít meg.
2/A. §[16] Az e rendelet alkalmazási körébe tartozó támogatások felhasználása rendjének részletszabályait az 1. melléklet szerinti egységes működési kézikönyv határozza meg.
2. Értelmező rendelkezések
3. § (1) E rendelet alkalmazásában
1.[17] alapok alapja: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 27. pontjában meghatározott alap,
1a.[18] állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás,
2. átutalás igénylési dokumentáció: az igazoló hatóság által kiállított átutalási kérelem, költségnyilatkozat és költségigazoló nyilatkozat, az EMVA esetében a kifizető ügynökség által kiállított kiadásigazoló nyilatkozat,
3. csalás: az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. cikke alapján létrejött, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló Egyezmény és az azt kiegészítő jegyzőkönyvek, valamint az Európai Unióról szóló Szerződés 35. Cikkének (2) bekezdése alapján megtett nyilatkozat kihirdetéséről szóló 2009. évi CLIX. törvénnyel kihirdetett, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1. cikk (1) bekezdése szerinti fogalom, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 396. §-a szerinti költségvetési csalás,
3a.[19] derogációs projekt: az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettség megvalósítását szolgáló projekt,
4.[20] ellenőrzési nyomvonal: a támogatástervezési, pénzügyi irányítási és kontrollrendszer leírása szövegesen, táblázatba foglalva vagy folyamatábrával szemléltetve, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket, kapcsolatokat, az irányítási és kontrollfolyamatokat, valamint az ezen kontrollokat alátámasztó dokumentumokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését a támogatások felhasználása során,
5.[21] elszámoló bizonylat vagy bizonylat: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 166. § (1) bekezdése szerinti számviteli bizonylat, ideértve az e rendeletben meghatározott összesítőt is. Elektronikus számla elszámolásra kizárólag elektronikus formában nyújtható be, feltéve, hogy a záradékolás követelményeinek megfelel,
6.[22] ex ante elemzés: a pénzügyi eszközök keretében nyújtott támogatások meghirdetéséhez az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. cikk (2) bekezdés alapján elvégezni szükséges az irányító hatóság által az érintett szakpolitikai felelős bevonásával elkészítendő előzetes elemzés,
7.[23] felhívás: a támogatást igénylők számára elkészített, a támogatási kérelmek benyújtásához szükséges információkat tartalmazó dokumentum,
8. finanszírozási megállapodás: valamely pénzügyi eszköz végrehajtására vonatkozóan megkötött, az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38. cikk (7) bekezdése szerinti megállapodás,
9. forrásgazda: a e rendelet hatálya alá tartozó források költségvetési előirányzatai tekintetében tervezésre, előirányzat-módosításra, felhasználásra, beszámolásra, információszolgáltatásra, ellenőrzésre kötelezett és jogosult személy,
10.[24] helyi akciócsoport: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 34. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelő, és az irányító hatóság által helyi akciócsoportként kiválasztott szervezet, amely a helyi akciócsoportként történő kiválasztására irányuló kérelmében vállalta a helyi akciócsoporttá történő minősítés feltételeinek teljesítését,
11. hitelesítési jelentés: az operatív programok esetében a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében az igazoló hatóság által meghatározott formátumban és ütemezéssel az igazoló hatóság részére benyújtandó jelentés,
11a.[25] horizontális elvek és politikák: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6-8. és 10. cikkével, továbbá az I. melléklete 5. pontjával összhangban a Partnerségi Megállapodásban és az operatív programokban meghatározott horizontális elvek és politikák,
11b.[26] horizontális követelmények: a programokban meghatározott horizontális célkitűzésekkel, feltételekkel összhangban a támogatási szerződésben a kedvezményezett részére a horizontális elvek és politikák teljesülése érdekében meghatározott követelmények,
12.[27] indikátor: uniós jogszabályokban és a programban nevesített, valamint a Nemzeti Fejlesztési Központ (a továbbiakban: NFK) - a Vidékfejlesztési Program esetén az agrárpolitikáért felelős miniszter - által meghatározott, eredményt vagy teljesülést mérő mutató,
13. integritásirányítási rendszer: az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet 2. § b) pontjában meghatározott fogalom,
14.[28] kedvezményezett: a támogatásban részesített támogatást igénylő, pénzügyi eszközök esetén - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - az alapok alapját végrehajtó szervezet,
15.[29] kiadásigazoló nyilatkozat: a 908/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 22. cikke szerint összeállított nyilatkozat,
16.[30] kiemelt projekt: a szakpolitikai felelős által objektív szakmai szempontrendszer alapján kijelölt, az arra jogosult által jóváhagyott, közfeladat megvalósítására irányuló projekt,
17.[31] kifizetési igénylés: a kifizetési kérelem, záró kifizetési igénylés esetén az utolsó mérföldkőhöz kapcsolódó szakmai beszámoló, valamint a pénzügyi és szakmai előrehaladást igazoló, a támogatási szerződésben meghatározott dokumentumok összessége,
18.[32] kifizető ügynökség: az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: KAP rendelet) 7. cikke szerinti szervezet,
18a.[33] kitöltőprogram: a www.palyazat.gov.hu oldalon elérhető E-ügyintézés 2014-2020 funkciónak a támogatási kérelmek kitöltését és beadását támogató felülete,
19. konzorcium: több kedvezményezett támogatásával megvalósuló projektek esetében a részes felek (tagok) polgári jogi szerződésben szabályozott munkamegosztásán alapuló együttműködése a projekt közös megvalósítása, valamint ennek érdekében közös gazdasági érdekeik előmozdítása és erre irányuló tevékenységük összehangolása céljából,
19a.[34] konzorciumvezető: a konzorciumnak a tagjai által a konzorciumot létesítő szerződésben a többi tag harmadik személyekkel szembeni képviseletére feljogosított tagja,
20. korrupció: a Btk. XXVII. Fejezete szerinti bűncselekmények,
21.[35]
22.[36] közbenső szervezet: az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 66. cikk (2) bekezdésével összhangban kijelölt szervezet,
23.[37] közszféra szervezet: a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 5. § (1) bekezdése, valamint 7. § (1) és (2) bekezdése alapján ajánlatkérőnek minősülő szervezet, valamint a nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményt érintő projektje vonatkozásában az egyházi jogi személy, továbbá a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 38/A. §-a szerinti szervezet,
24.[38] közösségvezérelt helyi fejlesztés: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikke szerinti fejlesztés,
25.[39] közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 19. pontja szerinti, a 33. cikk (1) bekezdésében felsorolt elemeket tartalmazó stratégia,
26. közreműködő szervezet: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 18. pontja szerinti szervezet,
27.[40] műszaki-szakmai tartalom: a projekt keretében megvalósított fejlesztések valamely, a projekt eredményessége szempontjából meghatározó tulajdonsága, amelynek megvalósítását a kedvezményezett az irányító hatóság felé a támogatási kérelem benyújtásával vállalta, vagy amelyet a felhívás, vagy a támogatási szerződés ekként határoz meg,
28. nagyprojekt: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 100. cikke szerinti projekt,
29. négy szem elve: az adott feladatot végző személy munkáját egy másik személy ugyanazon szempontok szerint, ismételten és teljes körűen ellenőrzi,
29a.[41] nonprofit szervezet: az egyesület, köztestület, alapítvány, közalapítvány, alapítvány vagy közalapítvány jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége, nonprofit gazdasági társaság, szociális szövetkezet, helyi önkormányzat, költségvetési szerv, egyházi jog személy, európai gazdasági egyesülés, európai szövetkezet, európai területi társulás, társasház, építőközösség, kivéve a biztosító egyesületet, a politikai pártot és a munkáltatói vagy munkavállalói érdekképviseleti szervezetet,
30. nyilvánvaló hiba: támogatási kérelemben vagy kifizetési igénylésben a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett által szolgáltatott adat olyan egyértelmű hiánya, vagy hibája, amely a támogatási kérelem vagy kifizetési igénylés más adataiból vagy más, a benyújtott dokumentum elbírálásában részt vevő szervezet által közvetlenül elérhető nyilvántartásból származó adatok alapján hiánypótlásra való felszólítás nélkül, saját hatáskörben pótolható vagy javítható, kivéve a kérelem hitelességét befolyásoló hiányosság (így különösen aláírás, bélyegző lenyomat, személyt, szervezetet hitelesítő dokumentum, nyilatkozat, aláírási címpéldány),
31.[42] országos kihatású projekt: olyan fejlesztés, amelynek a közvetlen hatásai a kevésbé fejlett régiókban és a Közép-magyarországi régióban egyaránt kimutathatók, valamint amelyet az éves fejlesztési keret országos hatású projektként határoz meg,
32.[43] pénzügyi eszköz: az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet) 2. cikk p) bekezdés szerinti fogalom,
32a.[44] pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatás: olyan támogatási forma, amelyben a végső kedvezményezett pénzügyi terméket vesz igénybe és egyidejűleg vissza nem térítendő támogatásban is részesül,
33.[45] pénzügyi termék: a végső kedvezményezettnek kínált pénzügyi eszköz,
34.[46] pénzügyi közvetítő: olyan szervezet, amelyre az alapok alapját végrehajtó szervezet a végrehajtási feladatok egy részét bízta az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38. cikk (5) bekezdésében meghatározottak szerint,
35.[47] pénzügyi közvetítői felhívás: a pénzügyi termékek működtetésében részt vevő pénzügyi közvetítők kiválasztására irányuló feltételeket tartalmazó dokumentum,
36. program: az operatív programok és a Vidékfejlesztési Program,
37.[48] programszámla: a központi költségvetésről szóló törvény Uniós fejlesztések költségvetési fejezetének irányító szerve (a továbbiakban: fejezetet irányító szerv), mint számlajogosult javára az operatív programonként és pénzügyi termékenként a Magyar Államkincstárnál (a továbbiakban: kincstár) megnyitott és vezetett, a pénzügyi termékek finanszírozására szolgáló elkülönített fizetési számla, amely felett az alapok alapját végrehajtó szervezetnek rendelkezési joga van,
38. programterületen kívüli művelet: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében meghatározott művelet,
39.[49] projekt lezárása: egy projekt akkor tekinthető lezártnak, ha a kedvezményezett a támogatási szerződésben a projektmegvalósítás irányító hatóság általi befejezését követő időszakra nézve további kötelezettséget nem vállalt, és a felhívásban meghatározott feltételek teljesültek. Ha a támogatási szerződés a támogatott tevékenység befejezését követő időszakra nézve további kötelezettséget előírt, a projekt akkor tekinthető lezártnak, ha valamennyi vállalt kötelezettség teljesült és a kedvezményezett a kötelezettségek megvalósulásának eredményeiről szóló záró projekt fenntartási jelentést benyújtotta, és azt az irányító hatóság, Vidékfejlesztési Program esetén a kifizető ügynökség jóváhagyta, valamint a záró jegyzőkönyv elkészült,
40.[50] projekt fizikai befejezése: az az állapot, amikor a projekt keretében támogatott tevékenységeket a felhívásban és a támogatási szerződésben meghatározottak szerint elvégezték,
41.[51] projektmegvalósítás irányító hatóság általi befejezése: a projekt keretében támogatott tevékenységek végrehajtását igazoló záró beszámoló és záró kifizetési igénylés jóváhagyása, valamint a támogatás kifizetése az irányító hatóság - EMVA esetén a kifizető ügynökség - által,
42.[52] projekt pénzügyi befejezése: ha a projekt fizikai befejezése megtörtént, valamint a projektmegvalósítás során keletkezett elszámoló bizonylatok - szállítói kifizetés esetén az előírt önrész szállítók részére történő - kiegyenlítése megtörtént. A 100%-os támogatási intenzitású, kizárólag szállítói finanszírozású projektek esetében a projekt pénzügyi befejezésének napja az elszámoló bizonylatok irányító hatóság, EMVA-ból történő finanszírozás esetén a kifizető ügynökség által történő kiegyenlítésének napja. A projekt pénzügyi befejezésének dátuma a projekt megvalósítási ideje alatt felmerült, a kedvezményezett által megfelelően elszámolt költségek közül a legkésőbbi kiegyenlítés dátuma,
43. projekt szintű mérföldkő: a projekt megvalósítása szempontjából jelentős időpont, esemény vagy a projekt megvalósítása révén elért szakmai vagy műszaki eredmény,
44. projekttartalom: a támogatási szerződésben rögzített, vagy bármely, e rendelet alapján a támogatási kérelemben, illetve a kifizetési igénylésekben, továbbá bejelentésekben, kérelmekben a projekttel kapcsolatban szolgáltatott adat,
45.[53] próbaidő: a 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. cikk (5) bekezdésében meghatározott idő,
46. rendszerszintű szabálytalanság: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 38. pontjában meghatározott fogalom,
47.[54] szabálytalanság: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 36. pontjában foglaltak, az EMVA forrás esetén a KAP rendelet 2. cikk (1) bekezdés g) pontjában foglaltak, továbbá nemzeti jogszabály, a támogatási szerződés, az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38. cikk (7) bekezdésében meghatározott finanszírozási megállapodás vagy a végső kedvezményezett és a pénzügyi közvetítő között kötött szerződés, illetve a végső kedvezményezett javára kiadott kezességvállalási nyilatkozat alapján a végső kedvezményezettet terhelő kötelezettségek megsértése, amelyek eredményeképpen Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek,
48.[55] szabálytalanságfelelős: az irányító hatóság, a kifizető ügynökség vagy az alapok alapját végrehajtó szervezet alkalmazásában álló, a szabálytalansági eljárással kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt személy,
49.[56] szakaszolt projekt: több programozási időszak forrásaiból finanszírozott projekt,
50.[57] szakpolitikai mutató: uniós jogszabályban nem nevesített, a szakpolitikai felelős vagy irányító hatóság által a felhívásban, adatforrással együtt meghatározott mutató, amelynek forrása nem a kedvezményezett,
51.[58] szállítói finanszírozás: a kedvezményezettet vagy a támogatási szerződésben megnevezett, a projekt végrehajtásában résztvevőt megillető támogatás összegének kifizetése közvetlenül a szállító, engedményes vagy zálogjogosult fizetési számlájára történő utalással,
52. támogatás folyósításának időpontja: a kincstár által az előirányzat felhasználási keretszámla (a továbbiakban: EFK) terheléséről küldött bankszámlakivonaton közölt értéknap (terhelés dátuma),
53. támogatási kérelem: a felhívásban meghatározott alaki és formai követelményeknek megfelelő dokumentum, amely egy projekt támogatásban részesítésére irányul, és amelynek részei a projektadatlap és a mellékletek,
54.[59] támogatási szerződés: a támogatások kedvezményezettjei és az irányító hatóság között létrejött, a támogatás felhasználását szabályozó polgári jogi szerződés,
55. támogatói okirat: az irányító hatóság támogatási jogviszony létrehozására irányuló akaratnyilatkozatát tartalmazó okirat,
56. tanúsító szerv: a KAP rendelet 9. cikk (1) bekezdés szerinti szerv,
57. technikai segítségnyújtás projekt: a Partnerségi Megállapodás hatékony, eredményes, szabályszerű, átlátható megvalósításának biztosítását és a végrehajtásáért felelős intézményrendszer magas színvonalú működését célzó projekt,
58. teljesítmény keretrendszer: indikátorokon alapuló, prioritás szintű mérési rendszer, amelynek célja, hogy az egyes prioritásokban kitűzött mérföldkövek és célok megvalósuljanak,
59. teljesítménytartalék: elkülönített forrás, amely csak a teljesítmény keretrendszerben foglalt feltételek teljesülése esetén használható fel,
60. tényfeltáró látogatás: a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében az igazoló hatóság által a támogatások lebonyolításában érintett szervezeteknél végzett, az eljárások megfelelőségének vizsgálatára irányuló helyszíni ellenőrzés,
61. tényfeltáró vizsgálat: a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében az igazoló hatóság által a támogatások lebonyolításában érintett szervezeteknél végzett, számlákra és egyéb, kifizetési kérelmet alátámasztó dokumentumokra kiterjedő ellenőrzés,
61a.[60] termékleírás: pénzügyi eszköz keretében nyújtandó támogatás igénybevételéhez szükséges információkat tartalmazó dokumentum,
62. területi program: a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: TOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (a továbbiakban: VEKOP),
63.[61] területi szereplő: vármegyei önkormányzat, megyei jogú város önkormányzata és a fővárosi önkormányzat, amely az integrált területi program (a továbbiakban: ITP) összeállításáért felelős,
64.[62] transznacionális együttműködés: az 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikkében meghatározott együttműködési forma,
65. utófinanszírozás: a kedvezményezett vagy a támogatási szerződésben megnevezett, a projekt végrehajtásában részt vevő által kifizetett számlák vagy egyéb, az 1. mellékletben meghatározott, az elszámolást alátámasztó dokumentumok támogatási összegének utólagos megtérítése közvetlenül a kedvezményezett, vagy az engedményes pénzforgalmi számlájára,
66. végső kedvezményezett: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 12. pont szerinti fogalom.
67.[63] visszatérítendő támogatás: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 67-69. cikke szerinti támogatási forma.
(1a)[64] Az EMVA és ETHA végrehajtása során e rendelet alkalmazásában
1. egységes kérelem: a KAP rendelet 67. cikk (2) bekezdésében és 72. cikk (1) bekezdésében meghatározott területalapú, illetve állatlétszámra vonatkozó támogatások (a továbbiakban: terület-, illetve állatlétszám alapú támogatások) igénybevételére benyújtott közvetlen kifizetésre irányuló támogatási kérelem vagy kifizetési igénylés, ideértve a mezőgazdasági kockázatkezelési támogatások igénybevételére benyújtott támogatási kérelmet vagy kifizetési igénylést is,
2.[65] gondatlan: a támogatást igénylő, kedvezményezett, illetve az általa igénybevett közreműködője, képviselője magatartása, ha az a 4. pont szerint nem minősíthető szándékos magatartásnak,
2a.[66] illetékes hatóság: a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: 2007. évi XVII. törvény) 9. § (1) bekezdés 10. pontja szerinti hatóság,
3. mezőgazdasági kockázatkezelési támogatások: az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 36., 37. és 39. cikkében meghatározott intézkedések,
3a.[67] mobilGAZDA: a kifizető ügynökség által a kedvezményezett részére biztosított, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: 2015. évi CCXXII. törvény) 25. §-a szerinti, valós idejű és közvetlen kommunikációs lehetőséget biztosító, hatékonyabb ügyintézést célzó interaktív alkalmazás,
4.[68] szándékos: a támogatást igénylő, kedvezményezett, illetve az általa igénybevett közreműködő, képviselő magatartása, ha a támogatást igénylő, kedvezményezett vagy az általa igénybevett közreműködő, képviselő tudatában van annak, hogy a tanúsított tevőleges magatartás vagy mulasztás a támogatásokkal összefüggésben a támogatást igénylő, kedvezményezett számára a jogosultság jogosulatlan megszerzése, annak fenntartása, illetve a támogatásokkal összefüggésben jogosultságának bármely eleme vonatkozásában kedvezőbb elbírálást biztosít, mint a tanúsított tevőleges magatartás vagy mulasztás nélkül,
5.[69] terület-, illetve állatlétszám alapú támogatások: a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikk (1) bekezdés 14., illetve 21. pontjában meghatározott intézkedések,
6.[70] adategyeztetés: az EMVA forrásból nyújtott támogatások esetén a támogatási kérelem tárgyában történő döntéshozatalt megelőzően az adatok, a támogatási, illetve kifizetési kérelemmel érintett terület-, illetve állatlétszám, illetve támogatási egység megállapítása, valamint a körülmények mesterséges megteremtésének vizsgálata érdekében szükséges írásbeli egyeztetés.
7.[71] támogatási alap: adott intézkedés vonatkozásában a támogatási összeg megállapítására meghatározott feltételek közül a felhívásban ekként meghatározott szempont,
8.[72] kamarai meghatalmazott: az EMVA-ból nyújtott támogatások igénybevételével összefüggő elektronikus ügyintézés során technikai közreműködőként az ügyfelek képviseletében eljáró Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara.
(2) Az (1) bekezdésben nem értelmezett fogalmakat
a) a támogatásból megvalósuló fejlesztések központi monitoringjáról és nyilvántartásáról szóló 60/2014. (III. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: monitoring rendelet),
b) az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
c)[73] az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk 1-3., 5. és 6. pontjában meghatározott közösségi jogszabályok,
d)[74] a KAP rendelet,
e)[75] a 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
f)[76] az Európai Bizottság b)-e) pont szerinti rendeletek felhatalmazása alapján kiadott végrehajtási jogi aktusai
szerint kell értelmezni.
(3)[77] E rendeletet az e rendelet hatálya alá tartozó programok támogatásokra vonatkozó, kötelezően alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban foglalt eltérésekre, továbbá egyéb iránymutatásokra figyelemmel kell alkalmazni és értelmezni.
II. FEJEZET
INTÉZMÉNYRENDSZER
3. A Kormány feladatai
4. §[78] (1) A Kormány
a) kialakítja a fejlesztéspolitikai tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerét,
b) jóváhagyja azoknak a programoknak a tartalmát és azok elfogadására irányuló javaslatot, amelyek elfogadása az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik,
c) elfogadja az éves fejlesztési keretet,
d) elfogadja az ITP-ket,
e)[79] a 65. § (2a) bekezdésében meghatározott kivétellel előzetesen állást foglal annak a projektjavaslatnak a tekintetében, amelynek támogatását az irányító hatóság hárommilliárd forintot meghaladó összegben javasolja megállapítani,
f) előzetesen állást foglal a projektek többlettámogatása tekintetében a 87. § (1) bekezdés c) pontja szerint,
g)[80]
h) nyomon követi a kijelölt szervek tevékenységét, dönt a 34. és 35. § szerinti próbaidőről,
i)[81] előzetesen állást foglal a pénzügyi közvetítői felhívás tervezete tekintetében, valamint ha a pénzügyi közvetítő kiválasztására közbeszerzési eljárásban kerül sor, az alapok alapját végrehajtó szervezet javaslata alapján - a XVI. Fejezet szerinti ellenőrzést követően - állást foglal az ajánlati, ajánlattételi, illetve a részvételi felhívás és az ezekhez kapcsolódó dokumentáció tekintetében,
j)[82] jóváhagyja az Európai Bizottság számára benyújtandó nagyprojekt-javaslatokat.
(2) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti határozat tartalmazza
a) a kapcsolódó program megjelölését vagy a projekt azonosító számát,
b) a projekt megnevezését,
c) a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett nevét,
d) a támogatás összegét és
e) a projekt rövid bemutatását.
(3) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti határozat tartalmazza a (2) bekezdés a)-c) és e) pontjában foglaltakat, valamint
a) a támogatás eredeti összegét,
b) a többlettámogatás jóváhagyott összegét és
c) a támogatás b) pontban megjelölt összeggel megnövelt összegét.
4.[83]
5. §[84]
6. §[85]
5. Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság feladatai
7. § (1)[86] A Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: FKB) előkészíti a Kormány e rendelet szerinti fejlesztéspolitikai döntéseit.
(2) Az FKB[87]
a)[88] a Kormány ülését megelőzően megtárgyalja és véleményezi a 4. § (1) bekezdésben meghatározott tárgykörökben benyújtani tervezett döntési javaslatokat és jelentéseket,
b) gondoskodik a fejlesztéspolitikai intézményrendszer működésének összehangolásáról,
c) véleményezi az irányító hatóságok munkaterveit, nyomon követi azok megvalósulását,
d) véleményezi a fejlesztéspolitikai célok teljesülését érintő jogszabály tervezetét,
e) a fejlesztések végrehajtásáért felelős szervezetektől tájékoztatást, beszámolót kérhet, intézkedési javaslatot tehet.
(3)[89] A 4. § (1) bekezdésében meghatározott kérdésekben a Kormány elé benyújtott javaslathoz, jelentéshez vagy más ülésanyaghoz mellékelni kell az FKB állásfoglalását. Ennek az állásfoglalásnak a hiányában a javaslatot, a jelentést vagy a más ülésanyagot csak akkor lehet a Kormány elé terjeszteni, ha ahhoz a miniszterelnök, az NFK vagy az FKB elnöke hozzájárul.
6. Az NFK feladatai[90]
7/A. §[91] Az NFK feladata az európai uniós forrásokból megvalósuló programok összhangjának biztosítása és a Kormány fejlesztéspolitikai döntéseinek előkészítése.
8. § (1)[92] Az NFK ellátja az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 123. cikk (8) bekezdése szerinti koordináló szervezeti feladatokat, amely kiterjed a Vidékfejlesztési Programra is.
(2)[93] Az NFK koordináló szervezeti teendői körében ellátja az uniós forrásfelhasználás tervezésének és a programok végrehajtásának koordinációs feladatait, biztosítja a fejlesztéspolitikai jogszabályok egységes alkalmazását, az irányító hatóságok végrehajtási tevékenységének egységességét, a horizontális elvek és politikák érvényesítését, a programok összehangolt, a szinergiákat kihasználó, a Partnerségi Megállapodásnak megfelelő végrehajtását.
(3) Az NFK koordinációs feladatai keretében:[94]
1. biztosítja a program- és projekt végrehajtási eljárás teljes folyamatának egységességét;
2.[95] koordinálja az éves fejlesztési keret tervezési folyamatát, amelynek eredményeképpen az irányító hatóság és a szakpolitikai felelős javaslatai alapján előterjesztést készít az éves fejlesztési keretről a Kormány részére;
3.[96] biztosítja - figyelembe véve a programok sajátosságait - a programozási és végrehajtási dokumentumok egységességét, amelynek keretében az irányító hatósággal együttműködve, egyedi eltérés lehetőségét is biztosítva, meghatározza az éves fejlesztési keret, a felhívások, támogatási kérelem és nyilatkozatminták, a támogatási szerződések, támogatói okiratok egységes mintáit, valamint a program- és projektvégrehajtási eljárás során használandó dokumentumok egységes tartalmi és formai követelményeit;
4. közzéteszi a felhívásokat, mely előtt előzetes minőségbiztosítást végez;
5. gondoskodik a programok végrehajtásával összefüggő kommunikációs feladatok ellátásáról;
6. ellátja a programok zárásának koordinációs feladatait;
7. lebonyolítja az egyeztetést az Európai Bizottsággal a több programot érintő módosításokkal kapcsolatban;
8. képviseli a Magyarországot a 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó uniós jogszabályok alapján létrehozott uniós bizottságokban, munkacsoportokban és koordinálja a tagállami álláspont kialakítását;
9. ellátja a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottságának titkársági feladatait;
10. az irányító hatósággal együttműködve ellátja az európai uniós források felhasználásához kötődő partnerségi egyeztetési folyamatok, valamint a kommunikációs és tájékoztatási feladatok koordinációját.
11.[97] meghatározza a 6., a 7/A., a 8., a 9. és a 12. alcím szerinti szervek vonatkozásában a munkatársakra vonatkozó képzési stratégiát, jóváhagyja a képzésekért felelős szervezeti egység által kialakított képzési szabályzatot és koordinálja a központilag biztosított képzéseket.
12.[98] az irányító hatósággal együttműködve megállapítja az operatív programok tervezéséhez és módosításához kapcsolódó stratégiai környezeti vizsgálat szükségességét, szükség esetén az irányító hatósággal együttműködve elvégzi a stratégiai környezeti vizsgálatot, koordinálja az érintett hatóságokkal történő egyeztetést, nyomon követi a stratégiai környezeti vizsgálat javaslatainak megvalósítását.
13.[99] gondoskodik a fejlesztéspolitikai intézményrendszer érzékeny pozícióban lévő - különösen a szabálytalanságkezeléssel, ellenőrzésekkel, kockázatértékeléssel foglalkozó - munkatársainak az általa kidolgozott módszertan szerinti rendszeres rotációjáról, rendszeres és eredményes felügyeletéről.
(4)[100] Az NFK megteszi a szükséges intézkedéseket a hatáskörébe tartozó rendszerszintű szabálytalanságok megelőzése, illetve kezelése tekintetében, beleértve az ismétlődés kockázatának csökkentésére irányuló intézkedéseket is.
(5)[101] Az NFK a koordinációs feladataihoz kapcsolódóan intézményrendszerrel összefüggő, ellenőrzési, monitoring, értékelési, pénzügyi, kommunikációs és képzéssel összefüggő feladatokat lát el.
9. § Az NFK intézményrendszerrel összefüggő feladatai körében[102]
a)[103] az irányító hatósággal egyetértésben javaslatot tesz a Kormány részére a közreműködő szervezet kijelölésére,
b) az irányító hatóság bevonásával meghatározza a közreműködő szervezetekkel kötendő megállapodások egységes tartalmi elemeit.
10. § (1) Az NFK ellenőrzési, monitoring és értékelési feladatai körében[104]
1. nyomon követi az operatív programok elfogadásáig nem teljesült, az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet XI. mellékletében meghatározott előzetes feltételek (ex ante kondicionalitások) teljesülését,
2. összehangolja a közreműködő szervezetre átruházott feladat végrehajtásával kapcsolatos, általa és az irányító hatóság által végzett ellenőrzéseket,
3. egységes szempontrendszert határoz meg az irányító hatóságok részére az irányítási és kontrollrendszerre vonatkozó leírások elkészítéséhez és aktualizálásához, az elkészült dokumentumokat e szempontrendszer alapján ellenőrzi,
4.[105] ellenőrzést végez a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknél és kedvezményezetteknél arra vonatkozóan, hogy az európai uniós fejlesztési forrásokat a fejlesztéspolitikai jogszabályoknak megfelelően, szabályszerűen és célszerűen használják-e fel,
5. ellátja a programok végrehajtására vonatkozó ellenőrzések, auditok ellenőrzötti koordinációs feladatait, gondoskodik az ellenőrzések által előírt intézkedések egységes végrehajtásáról, előkészíti az intézkedések végrehajtásához szükséges jogszabály-módosításokat, koordinálja az intézményrendszerben belső ellenőrzési feladatot ellátó szervezeti egységek stratégiai és éves tervezését,
6.[106]
6a.[107] működteti és fejleszti a programok végrehajtását támogató monitoring és információs rendszert,
7. e rendelet hatálya alá tartozó támogatások tekintetében elkövetett csalások ellen intézkedéseket alkalmaz, figyelembe véve az azonosított kockázatokat,
8. az irányító hatósággal együttműködve nyomon követi a programok pénzügyi előrehaladását, koordinálja az európai bizottsági és a hazai jelentések készítését,
9. elkészíti az előrehaladási jelentést,
10. elkészíti a negyedéves jelentést,
11.[108] az irányító hatósággal együttműködve nyomon követi a programok szakmai előrehaladását, különös tekintettel az indikátorok teljesülésére, módszertani támogatást nyújt az indikátorok előállításához szükséges adatok beszerzéséhez, előállításához, vizsgálja az indikátorok előrehaladását, és minderről az adott irányító hatóság által szakmai szempontból véleményezett rendszeres jelentést készít a Kormány részére a forrásvesztés elkerülése érdekében,
12. koordinálja az éves végrehajtási jelentéssel, az éves hirdetési menetrenddel, a pénzügyi adatok Európai Bizottság részére történő továbbításával kapcsolatos feladatokat; ütemtervet, közös sablont, módszertant és adatbázist biztosít az irányító hatóságok számára,
13. az irányító hatósággal együttműködve meghatározza a teljesítménytartalék felosztásának elveit,
14. felügyeli a programokban prioritás szinten meghatározott mérföldkövek teljesülését biztosító teljesítmény keret rendszert, nyomon követi a mérföldkövek teljesülését,
15. az irányító hatósággal együttműködve elkészíti az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 56. cikk (1) bekezdésben említett értékelési tervet a Partnerségi Megállapodás minden programjára vonatkozóan, végrehajtja és - indokolt esetben - aktualizálja az értékelési tervet, lefolytatja az értékelési terven belüli programértékeléseket, valamint módszertani támogatást nyújt az értékelési terven kívüli egyéb értékelések végrehajtásához, koordinálja a tagállami jelentéstételi kötelezettségeket.
(2) Az NFK az (1) bekezdés 7. pontja keretében[109]
1. az irányító hatóságok bevonásával meghatározza a csalás elleni politikát, különösen a csalás megelőzése, annak azonosítása, jelentése, valamint a jogosulatlanul kifizetett összegek és az esetleges késedelmi kamatok visszafizettetése, szankcionálása tekintetében,
2. az irányító hatóságok együttműködésével kidolgozza a csalás elleni politika hatékony megvalósításához szükséges eljárást és módszertant,
3.[110] ellátja a központi koordinációt az ARACHNE kockázatértékelő eszköz eredményes alkalmazásával kapcsolatban, kidolgozza és rendszeresen felülvizsgálja az ARACHNE kockázatértékelő eszköz alkalmazására és eredményeinek felhasználására vonatkozó módszertant,
4. ellátja a központi koordinációt az európai uniós támogatásokkal kapcsolatos büntetőfeljelentések és folyamatban lévő büntetőügyek tekintetében, ennek keretében gondoskodik ezen ügyek nyilvántartásba vételéről, továbbá a beérkező bűnügyi megkeresések megválaszolásáról,
5. működteti a belső és közérdekű bejelentési rendszert,
6.[111] koordinálja az integritásirányítási rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat az NFK által felügyelt programok lebonyolításában részt vevő szervezeteknél,
7. gondoskodik a csalás elleni tudatosság növeléséről,
8. együttműködik a csalások hatékony és eredményes megelőzése, felderítése, szankcionálása, valamint a csalástól való elrettentés érdekében az érintett intézményekkel.
9.[112] gondoskodik a 7. melléklet szerinti adatoknak az ARACHNE kockázatértékelő eszköz részére kéthavonta történő megküldéséről,
10.[113] biztosítja az ARACHNE kockázatértékelő eszközhöz való hozzáférést a fejlesztéspolitikai intézményrendszer 16. § n) pontja és 20. § 22. pont e) alpontja szerinti feladatot ellátó munkatársai részére.
11. § Az NFK pénzügyi feladatai keretében[114]
1. forrást biztosít a programok fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámláin,
2. a jogosulatlan vagy szabálytalan felhasználásból eredő összegeket az igazoló hatóság kérése esetén visszautalja az igazoló hatóság vonatkozó pénzforgalmi számlájára,
3. gondoskodik a 9. § b). pontja szerinti megállapodás alapján a közreműködő szervezetek által ellátott feladatoknak - az irányító hatóság általi igazolását követő - finanszírozásáról,
4. biztosítja az intézményrendszer működéséhez szükséges finanszírozási forrásokat, beleértve a technikai segítségnyújtási prioritásokat, és biztosítja azok felhasználási folyamatának egységességét, beleértve a teljesítménymérés elemeit,
5. összehangolja a pénzügyi eszközök indítását megalapozó ex ante elemzések készítését,
6.[115] megküldi az igazoló hatóság részére az irányító hatóságok által összeállított és egyezetett, az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 112. cikke szerinti pénzügyi adatokat legkésőbb az ott meghatározott határidőket megelőző 14 naptári nappal.
12. §[116]
13. § (1) Az NFK a 8. § (3) bekezdés 5. pontja szerinti tevékenysége keretében[117]
a) a Vidékfejlesztési Program tekintetében az irányító hatósággal együttműködve ellátja a Vidékfejlesztési Programmal kapcsolatos kommunikációs tevékenységeket,
b) az operatív programok esetében az irányító hatósággal együttműködve gondoskodik az operatív programok megvalósítására vonatkozó egységes kommunikációs stratégia kidolgozásáról, módosításáról, az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 115-117. cikke szerinti tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséről,
c)[118] ellátja a 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkében foglaltakat,
d)[119] az irányító hatósággal, EMVA esetén a kifizető ügynökséggel együttműködve egységes, minden programot lefedő általános ügyfélszolgálatot alakít ki és működtet.
(2) Az NFK az (1) bekezdés b) pontja keretében:[120]
1. kidolgozza és szükség esetén módosítja a programok megvalósítására vonatkozó egységes kommunikációs stratégiát,
2. az 1. pont szerinti stratégia végrehajtásában elért eredményekről, az eredmények elemzéséről, a következő év során elvégzendő, tervezett tájékoztatási és kommunikációs tevékenységekről legalább évente egyszer tájékoztatja a felelős monitoring bizottságot,
3. biztosítja, hogy a tájékoztatási és kommunikációs intézkedéseket az érintett szervezeti egységek a kommunikációs stratégiával összhangban hajtsák végre,
4. kidolgozza az intézményrendszer és kedvezményezettek számára készülő arculati kézikönyvet,
5. kidolgozza a kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségeit tartalmazó útmutatót,
6. betölti Magyarország tájékoztatási és kommunikációs tisztviselői posztját,
7. létrehozza és karbantartja az egységes honlap-portált, amely tájékoztatást nyújt valamennyi programról, és hozzáférést biztosít ezekhez, beleértve a programozás végrehajtásának ütemtervére és a kapcsolódó nyilvános konzultációs folyamatokra vonatkozó információkat is,
8. létrehozza és karbantartja az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 115. cikk szerinti műveletek listáját az alapokból származó támogatás átláthatóságának biztosítása érdekében,
9. a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban, adott esetben bevonja a tájékoztatási és kommunikációs intézkedések végrehajtásába az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkben említett partnereket, az európai tájékoztatási központokat, valamint a Bizottságnak a tagállamban működő képviseleti irodáit és az Európai Parlamentnek a tagállamban működő tájékoztatási irodáit, oktatási és kutatási intézményeket.
(3)[121] Az NFK (2) bekezdés 6. pontjában meghatározott feladata keretében összehangolja a tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket. A tájékoztatási és kommunikációs tisztviselő felelős az alap kommunikátorai nemzeti hálózatának koordinálásáért, és a tagállami szinten hozott kommunikációs intézkedések áttekintéséért.
13/A. §[122] Az NFK elvégzi a 36. alcím szerint a programok keretében biztosított támogatások felhasználása során lefolytatott közbeszerzési eljárások szabályosságának ellenőrzését.
14. § Az NFK a 8. § (3) bekezdés 4. pontja szerinti minőségbiztosítás során a következő szempontokat érvényesíti:[123]
1. egységes elszámolhatósági szabályok alkalmazása,
2. adminisztratív terhek, szabályozási kötöttségek minimalizálása,
3. egységes eljárásrendi megoldások alkalmazásának biztosítása,
4.[124]
5.[125]
6. az eredményességi, teljesítmény-kerettel összefüggő szempontok nyomon követése,
7.[126]
8. állami támogatásokkal kapcsolatos szabályozás érvényesítése,
9.[127]
6/A. Az agrárpolitikáért felelős miniszter feladatai[128]
14/A. §[129] Az agrárpolitikáért felelős miniszter jogorvoslati feladatai körében elbírálja a Vidékfejlesztési Programot és a Magyar Halgazdálkodási Operatív Programot érintően az irányító hatóság, a kifizető ügynökség, az alapok alapját végrehajtó szervezet, a pénzügyi közvetítő és közösségvezérelt helyi fejlesztés esetén a HACS döntése ellen benyújtott kifogásokat, valamint a szabálytalansági eljárásban az irányító hatóság, a kifizető ügynökség és az alapok alapját végrehajtó szervezet által hozott döntések ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket.
7. Az államháztartásért felelős miniszter feladatai
15. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter feladata
a) az e rendelet hatálya alá tartozó támogatások ellenőrzésének szabályozása, harmonizációja, koordinációja, valamint
b)[130] az igazoló hatósági feladatok ellátásának biztosítása.
(2) Az államháztartásért felelős miniszter az (1) bekezdés a) pontja szerinti feladatait a központi harmonizációs egységen keresztül látja el. E feladatok ellátása körében gondoskodik
a) az e rendelet hatálya alá tartozó támogatások irányítási és kontrollrendszerére vonatkozó nemzeti jogszabályok és módszertanok előkészítéséről, kidolgozásáról és folyamatos továbbfejlesztéséről,
b) az ellenőrzési vonatkozású uniós jogszabályok és módszertani útmutatók kialakításában, továbbfejlesztésében, a magyar álláspont képviseletében való részvételről,
c) az ellenőrzéseknek a megfelelő nemzetközi ellenőrzési standardok és harmonizált módszertan szerint történő lefolytatásáról,
d)[131]
e) az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 128. cikke szerinti egyeztetéseken való részvételről,
f) az Európai Bizottság által végzett ellenőrzésekre adandó tagállami válaszok kialakításában, a szükséges tárgyalások lefolytatásában való részvételről,
g) minőségértékelés keretében a folyamatba épített ellenőrzéseket, továbbá a rendszer- és mintavételes ellenőrzéseket végző szervezetek tekintetében a jogszabályok, a módszertani útmutatók, a nemzetközi ellenőrzési standardok alkalmazásának és végrehajtásának figyelemmel kíséréséről, vizsgálatáról,
h)[132]
7/A.[133]
15/A. §[134]
8. Az audit hatóság feladatai
16. § Az Alapok audit hatósága az Európai Bizottság iránymutatásai, valamint a nemzetközileg elfogadott standardok alapján[135]
a)[136] az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 124. cikk (2) bekezdésének és a 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. cikk (2) bekezdésének megfelelően lefolytatja a kijelölési kritériumok teljesülésének értékelését, elkészíti az értékelésről szóló jelentést és véleményt,
b) elkészíti az audit stratégiát,
c) elvégzi a rendszerellenőrzéseket,
d) elvégzi a projektek mintavételes ellenőrzését,
e) elvégzi az éves elszámolások vizsgálatát,
f) ellenőrzést végez az Európai Bizottság felkérése esetén,
g) nyomon követi az ellenőrzési jelentések megállapításait, javaslatai hasznosulását, az intézkedési tervek végrehajtását,
h) teljesíti az Európai Bizottság felé az éves beszámolási kötelezettségeket,
i) elkészíti a zárónyilatkozatot és az azt megalapozó jelentést,
j) részt vesz az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 128. cikke szerinti egyeztetéseken,
k) véleményezi az Európai Bizottság ellenőrzéseiben felvetett kérdésekre adandó tagállami választervezeteket, részt vesz a szükséges tárgyalások lefolytatásában,
l) gondoskodik az Európai Bizottság által az audit hatósági tevékenység hatékonyságát vizsgáló ellenőrzések által felvetett kérdésekre adandó tagállami válaszok kialakításáról, a szükséges tárgyalások lefolytatásáról.
m)[137] véleményezi a 10. § (2) bekezdés 3. pontja szerinti módszertant,
n)[138] alkalmazza és figyelembe veszi az ARACHNE kockázatértékelő eszközt,
o)[139] ellenőrzi az ARACHNE kockázatértékelő eszköz használatát, valamint az annak részére történő, 10. § (2) bekezdés 9. pontja szerinti adatküldést.
16/A. §[140]
9. Az igazoló hatóság feladatai
17. § (1) Az igazoló hatóság[141]
a) az Alapokból származó támogatások folyósítása érdekében összeállítja az operatív programokra vonatkozó átutalás igénylési dokumentációt, igazolja a költségnyilatkozatok számszaki pontosságának és megbízhatóságának, valamint a költségek alátámasztottságának ellenőrzésére irányuló eljárások európai uniós és nemzeti jogszabályoknak való megfelelőségét, és benyújtja az igazolt átutalás igénylési dokumentációt az Európai Bizottság részére,
b) a költségek megfelelőségének ellenőrzése érdekében tényfeltáró vizsgálatot és tényfeltáró látogatást végez a pénzügyi lebonyolításban részt vevő szervezeteknél,
c)[142] az irányító hatóság által az NFK útján megküldött pénzügyi adatok alapján összeállítja az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 112. cikkében meghatározott kimutatásokat, és továbbítja az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 74. cikke szerinti elektronikus adatcsere rendszeren keresztül az Európai Bizottság részére,
d) fogadja az Alapokból származó támogatásokat az Európai Bizottságtól,
e)[143] a monitoring és információs rendszerben pénzügyi nyilvántartást vezet, amelynek keretében nyilvántartja az Alapokból származó támogatás részben vagy egészben történő törlése következtében visszafizetendő, visszafizetett, visszavont, valamint a behajthatatlan összegeket,
f)[144] végrehajtja az adminisztratív hibák, valamint az operatív program megvalósítása során bekövetkezett szabálytalanságok következtében szükségessé váló pénzügyi korrekciókat,
g)[145] elkészíti a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 59. cikke (5) bekezdés a) pontjában említett beszámolókat és igazolja e beszámolók teljességét, pontosságát, hitelességét és megfelelőségét,
h)[146] biztosítja az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 126. cikk g) pontjában meghatározott számviteli nyilvántartási feladatok ellátását, amelynek keretében a támogatásokról a monitoring és információs rendszer alkalmazásával központosított, valamennyi operatív programra teljes körűen kiterjedő, a számviteli törvény szerinti eredményszemléletű számviteli nyilvántartásokat vezet, és összeállítja az éves beszámolót.
(2) Az igazoló hatóság köteles a támogatások számviteli elszámolását szabályozó számviteli kézikönyvet elkészíteni, amelynek részei[147]
1. számviteli folyamatok eljárási rendje,
2. számvitel politika, számlatükör, számlarend,
3. bizonylati album.
17/A. §[148] Az igazoló hatóság feladatait a kincstár látja el.
10. A szakpolitikai felelős feladatai
18. § (1) A szakpolitikai felelős a programok tervezése és végrehajtása során a szakpolitikai szempontok érvényesítése érdekében ellátja a következő feladatokat:
a)[149] az éves fejlesztési keret készítése során a 41. § (2) bekezdésben szereplő információk megadásával elkészíti a felhívások szakmai koncepcióját az érintett irányító hatósággal és - szükség esetén - más szakpolitikai felelőssel egyeztetve, figyelembe véve az összefüggő fejlesztéseket,
b)[150] a kiemelt projektek tekintetében nyomon követi a projekt szinten rögzített szakmai elvárások teljesülését,
c)[151]
d)[152] együttműködik a programok megvalósításában érintett minisztériumi felelősökkel a forráselosztási elvek, a szakpolitikai elvárások és horizontális követelmények meghatározása során,
e)[153]
f)[154]
g)[155]
h)[156] elkészíti az irányító hatóságnak megküldendő, felelősségi körébe tartozó éves fejlesztési keret alapját jelentő szakmai koncepciót, és a meghirdetendő felhívások szakmai tartalmának meghatározása során biztosítja, hogy a szakmai tartalom illeszkedjen a Kormány ágazati stratégiai céljaihoz,
i)[157] a szakpolitikai elvárások és szakmai tartalmak kialakítása során a területfejlesztésért felelős miniszterrel együttműködve biztosítja a területi kohézió horizontális szempontjainak érvényesítését.
(1a)[158] A szakpolitikai felelősöket a 2. mellékletben foglalt táblázat E oszlopa határozza meg.
(2)[159] Ahol e rendelet bármely dokumentum tekintetében az irányító hatóság megküldési kötelezettségét írja elő, az abban foglalt javaslatot a szakpolitikai felelőssel közös álláspontnak kell tekinteni, ha az irányító hatóság és a szakpolitikai felelős ugyanabban a szervezetben került kijelölésre.
(3)[160] Ha egy prioritáson belül konstrukciófelelős kerül kijelölésre, a szakpolitikai felelős együttműködik a konstrukciófelelőssel az e rendeletben meghatározott, a konstrukciót érintő feladatok végrehajtása során.
10/A. A konstrukciófelelős feladatai[161]
18/A. §[162] (1) A konstrukciófelelős a programok egyes felhívásai tervezése és végrehajtása során a szakpolitikai szempontok érvényesítése érdekében ellátja a következő feladatokat:
a) az éves fejlesztési keret készítése során a 41. § (2) bekezdésében szereplő információk megadásával közreműködik a felhívások szakmai koncepciója előkészítésében az érintett irányító hatósággal és szakpolitikai felelőssel egyeztetve, figyelembe véve az összefüggő fejlesztéseket,
b) a kiemelt projektek tekintetében nyomon követi a projektszinten rögzített szakmai elvárások teljesülését,
c) együttműködik a programok megvalósításában érintett minisztériumi felelősökkel a forráselosztási elvek, a szakpolitikai elvárások és horizontális követelmények meghatározása során,
d) közreműködik az irányító hatóságnak megküldendő, az éves fejlesztési keret alapját jelentő szakmai koncepció előkészítésében, és a meghirdetendő felhívások szakmai tartalmának meghatározása során biztosítja, hogy a szakmai tartalom illeszkedjen a Kormány ágazati stratégiai céljaihoz,
e)[163] az adott felhívásra vonatkozó szakmai tartalom kialakítása során a területfejlesztésért felelős miniszterrel együttműködve biztosítja a területi kohézió horizontális szempontjainak érvényesítését.
(2) A konstrukciófelelősöket a 2/A. mellékletben foglalt táblázat határozza meg.
11. A területi szereplő feladatai
19. §[164] A területi szereplő
a) kidolgozza az ITP szintű kiválasztási kritériumokat, figyelembe véve az operatív programban és az e rendeletben meghatározott horizontális követelményeket,
b) a kiválasztási kritériumok alapján összeállítja az ITP-t és kezdeményezheti annak módosítását,
c) véleményezi az irányító hatóság által megküldött felhívást és megadja a területi szempontú értékelési szempontokat,
d) e rendeletben meghatározott esetben szavazati joggal részt vesz a döntés-előkészítő bizottság ülésén, vagy e rendeletben meghatározott esetben a területi szempontú értékelési szempontokat értékeli és az irányító hatóság elé terjeszti,
e)[165] adatot szolgáltat az irányító hatóság részére az éves fejlesztési keret összeállításához,
f) végrehajtja az ITP-t, amelynek keretében a kedvezményezettektől és az irányító hatóságtól a támogatott projektekről adatszolgáltatást kérhet, részt vehet a projektfejlesztésben és a kedvezményezett kérelmére a projektmenedzsment tevékenységek ellátásában.
12. Az irányító hatóság, a közreműködő szervezet és az alapok alapját végrehajtó szervezet feladatai[166]
20. § Az irányító hatóság
1.[167] a szakpolitikai felelőssel és a feladatkörrel rendelkező más felelőssel egyeztetett javaslatot tesz a program tartalmára és módosítására,
2.[168] a szakpolitikai felelőssel együttműködve
a)[169]
b) elkészíti az éves fejlesztési keret tervezetét, valamint
c)[170] - szükség esetén - javaslatot tesz az éves fejlesztési keret módosítására,
3. a szakpolitikai felelős bevonásával elkészíti az éves fejlesztési keret alapján a felhívást, amelynek során vizsgálja a felhívásnak a programhoz való illeszkedését, az európai uniós és nemzeti elszámolhatósági, továbbá költséghatékonysági adminisztratív terhek, szabályozási kötöttségek, végrehajtási költségek csökkentésére, szinergia biztosítására vonatkozó szempontokat,
3a.[171] gondoskodik - a feladatkörében érintett monitoring bizottsággal és az NFK-val együttműködve - a program végrehajtása során a horizontális elveknek és politikáknak a támogatási szerződésben és a szakmai beszámolóban történő érvényesítéséről, valamint gondoskodik a horizontális követelmények teljesülésének előrehaladásával kapcsolatos adatok gyűjtéséről,
4. a szakpolitikai felelős bevonásával előkészíti a felhívás módosítását vagy visszavonását, ha a felhívás keretének forrásfelhasználása nem megfelelően halad,
4a.[172] területi program esetén a szakpolitikai felelős mellett a feladatkörrel rendelkező minisztert és a területi szereplőket a szakpolitikai felelőshöz hasonlóan bevonja,
4b.[173] területi kiválasztási rendszer eljárásrend esetében dönt a szakpolitikai felelős és a területi szereplő közötti vitás kérdésekben,
5. gondoskodik a felhívások monitoring rendszerbe történő rögzítéséről,
6.[174] a szakpolitikai felelősök és az NFK számára adatot, információt biztosít a felhívások végrehajtásáról, a programok szakmai előrehaladásáról, különös tekintettel az indikátorok, szakpolitikai mutatók és horizontális követelmények teljesülésére,
6a.[175] területi kiválasztási rendszer eljárásrend esetében adatot szolgáltat a területi szereplőnek a támogatást nyert projektekről,
7. elkészíti a nagyprojekt javaslatokat,
8.[176] feladatkörében kapcsolatot tart az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságával, erről egyidejűleg tájékoztatja az NFK-t, annak feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben,
9.[177] kialakítja a program irányítási és kontroll rendszerét, melynek megfelelően elkészíti és aktualizálja - az NFK által meghatározott szempontrendszer alapján - a program irányítási és kontrollrendszereinek leírását, melyet az NFK egyidejű tájékoztatása mellett az audit hatóság részére megküld,
10.[178] az NFK-val egyetértésben javaslatot tesz a közreműködő szervezet kijelölésére a Kormány részére,
11.[179] a pénzügyi eszközök indítását megalapozó ex ante elemzés alapján javaslatot tesz az NFK-nál alapok alapját végrehajtó szervezet kijelölésére,
12. a Kormány döntését követően megköti a finanszírozási megállapodást az alapok alapját végrehajtó szervezettel,
13.[180] közreműködő szervezet kijelölése esetén közreműködik az irányító hatósági feladatok delegálására a közreműködő szervezetekkel kötendő szerződések egységes tartalmának meghatározásában, javaslatot tesz a szerződések szükséges korrekciójára az NFK részére,
14. közreműködő szervezet kijelölése esetén jóváhagyja a közreműködő szervezetek éves munkatervét, valamint az éves munkaterv megvalósítására vonatkozó beszámolót, a közreműködő szervezetekkel kötött szerződésekben foglalt feladatok teljesítését,
15.[181] nyomon követi a programok pénzügyi és szakmai előrehaladását, különös tekintettel a mérföldkövek teljesítésére, amelyek eredményeit megküldi az NFK és a szakpolitikai felelős részére,
16. nyomon követi a programok és a támogatott projektek előrehaladását, a határidőre nem teljesítő projektek körét, e tevékenységének keretében projektfelügyeleti rendszert működtet,
17. közreműködik az értékelési terv előkészítésében és a programot érintő értékelési tevékenységben,
18.[182] működteti a monitoring bizottságot, és közreműködik a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottság tevékenységében,
19. közreműködik az egységes kommunikációs stratégia kidolgozásában és módosításában,
20. közreműködik az európai uniós források felhasználásához kötődő partnerségi egyeztetési folyamatok, valamint kommunikációs és tájékoztatási feladatok ellátásban,
21. elkészíti a program éves és záró jelentését,
22. felelős az NFK által meghatározott csalás elleni politika végrehajtásáért, így közreműködik a csalás megelőzése, annak azonosítása, jelentése, valamint a jogosulatlanul kifizetett összegek és az esetleges késedelmi kamatok visszafizettetése, szankcionálása tekintetében, melynek keretében:[183]
a)[184] eljár az NFK által a csalás elleni politika keretében meghatározott eljárások, módszertanok szerint,
b)[185] együttműködik a csalás kockázatelemzése módszertanának kidolgozásában, elvégzi az NFK által meghatározott módszertan szerinti csalás kockázatelemzését,
c)[186] az európai uniós támogatásokkal kapcsolatos büntető feljelentések és bűnügyi jelzések megtételével egyidejűleg tájékoztatja az NFK-t, és az audit hatóságot,
d)[187] részt vesz az NFK által szervezett csalás és korrupció elleni képzéseken,
e)[188] a támogatási döntés előkészítése és meghozatala során a támogatást igénylő vonatkozásában, továbbá a támogatási szerződés megkötése és esetleges módosítása, valamint a folyamatba épített ellenőrzés során következetesen, rendszeresen és kiterjedten alkalmazza, figyelembe veszi az ARACHNE kockázatértékelő eszköz minden funkcióját a csalás, az összeférhetetlenség, a kettős finanszírozás és egyéb szabálytalanságok megelőzése érdekében,
23.[189] elkészíti a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 59. cikk (5) bekezdés a) és b) pontjában szereplő vezetői nyilatkozatot és éves összefoglalót,
24.[190] a területi szereplők által kezdeményezett ITP-módosítást jóváhagyja, ha a módosítás nem érinti az ITP elfogadását rögzítő kormányhatározatban foglaltakat,
25.[191] 2017. október 31-ig, az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 52. cikkben említett előrehaladási jelentés megállapításaival összhangban, és - ha indokolt - a források átcsoportosítására vonatkozó javaslatot tesz a Kormány részére,
26.[192] biztosítja az igazoló hatóság részére a központosított számviteli nyilvántartás vezetéséhez az igazoló hatóság által készített elszámolások és kimutatások, valamint az egységes informatikai rendszerben rögzített adatok megfelelőségének, hitelességének alátámasztása érdekében bekért bizonylatok és dokumentumok (kivéve fizetésiszámla-kivonatok) rendelkezésre bocsátását,
27. együttműködik más irányító hatóságokkal a programok közötti szinergiák biztosítása és az adminisztratív terhek minimalizálása érdekében,
28. megteszi a szükséges intézkedéseket a hatáskörébe tartozó rendszerszintű szabálytalanságok megelőzése, illetve kezelése - beleértve az ismétlődés kockázatának csökkentésére irányuló intézkedéseket is - tekintetében.
29.[193] szükség esetén az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó források felhasználásáról szóló kormányrendeletben meghatározott nemzeti hatósággal egyetértésben javaslatot tesz az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből finanszírozott projektek megfelelő operatív programból történő finanszírozására és a projekt Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből történő finanszírozásának egyidejű megszüntetésére, valamint ennek a Kormány általi jóváhagyására való felterjesztésére.
30.[194] megküldi az NFK részére az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 112. cikke szerinti pénzügyi adatokat legkésőbb az ott meghatározott határidőket megelőző 21 nappal.
31.[195] elvégzi a megfelelőségi és hitelességi vizsgálatokat az Európai Bizottság információs rendszerébe feltölteni kívánt összesített indikátoradatok tekintetében a koordinációs szerv által nyújtott informatikai támogatással és az eredendő adatminőségi hibakockázat figyelembevételével.
20/A. §[196] (1) Az irányító hatóság köteles a kiemelt projekt
a) támogatásáról szóló döntést és
b) támogatási szerződése szakmai tartalmat is érintő módosítását
megelőzően a jogszabályban vagy kormányhatározatban meghatározott más felelős véleményét beszerezni.[197]
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti felelős a megkereséstől számított 8 napon belül nem ad véleményt, egyetértőnek kell tekinteni.
21. § (1)[198] Az irányító hatóság az e rendeletben meghatározott feladatait az irányító hatósági feladatokat ellátó szervezet más, az irányító hatóság vezetője által irányított szervezeti egységére delegálhatja.
(2) Az irányító hatóság feladatainak ellátásához alvállalkozót kizárólag átmeneti jelleggel vagy speciális szakterületen vonhat be. Az alvállalkozók teljesítéséért az irányító hatóság felelős.
22. §[199] Az irányító hatósági feladatokat ellátó szervezet vezetője a szervezet szervezeti és működési szabályzatában meghatározza annak rendjét, hogy az ágazati feladatok ellátása tekintetében a 20. § szerinti feladatkörrel rendelkező szervezeti egységek miként tartanak kapcsolatot az irányító hatósággal.
23. §[200] (1) A közreműködő szervezet és az alapok alapját végrehajtó szervezet közreműködik
a) az ellenőrzési nyomvonal elkészítésében és folyamatos aktualizálásában,
b) a csalás ellenes stratégia kialakításában és végrehajtásában, valamint
c)[201] beszámolót készít az irányító hatóság részére az éves fejlesztési keret, az éves munkaterv megvalósításában történt előrehaladásról, az egyes felhívások előrehaladásáról és a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokról.
(2) A közreműködő szervezet az e rendelet által az irányító hatóság feladatkörébe utalt feladatok közül az erre vonatkozóan megkötött megállapodásban meghatározottakat látja el.
(3) Az alapok alapját végrehajtó szervezet az e rendelet által az irányító hatóság feladatkörébe utalt feladatok közül a finanszírozási megállapodásban meghatározottakat látja el.
(4) A közreműködő szervezet, valamint az alapok alapját végrehajtó szervezet feladatainak ellátásához alvállalkozót kizárólag átmeneti jelleggel vagy speciális szakterületen és az irányító hatóság által meghatározott érték felett, az irányító hatóság előzetes egyetértésével vonhat be. Az alvállalkozók teljesítéséért a közreműködő szervezet, illetve az alapok alapját végrehajtó szervezet felelős.
24. § (1) Az irányító hatóság rendszeresen ellenőrzi a közreműködő szervezet és az alapok alapját végrehajtó szervezet által ellátott feladatokat a következő szempontok szerint:[202]
a)[203] a közreműködő szervezet és az alapok alapját végrehajtó szervezet tevékenysége jogszerű-e, és a közreműködő szervezet és az alapok alapját végrehajtó szervezet ellenőrzési tevékenysége a módszertani útmutatóknak megfelel-e,
b) a megfelelő szintű jóváhagyások megtörténtek-e, és hogy azok dokumentálására sor került-e,
c)[204] a tranzakciókat a közreműködő szervezet szabályosan és teljes körűen rögzítette-e a monitoring és információs rendszerben, valamint az alapok alapját végrehajtó szervezet az irányító hatóság által meghatározott adatküldést a monitoring és információs rendszerbe és a kincstár részére szabályosan és teljes körűen teljesítette-e.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szempont szerinti ellenőrzést az irányító hatóság utólagosan, mintavételezés alapján végzi el.
(3) Az irányító hatóság az ellenőrzés eredményét tartalmazó okiratot az ellenőrzés lezárását követő hét napon belül megküldi az igazoló hatóság, az audit hatóság és az államháztartásért felelős miniszter részére.
(4)[205] Az irányító hatóság biztosítja, hogy a programot érintő audit jelentésben megfogalmazott korrekciók kapcsán az igazoló hatóság által kért adatok, alátámasztó dokumentumok és bizonylatok a kérésnek megfelelően megküldésre kerüljenek az igazoló hatóság részére.
12/A. Az irányító hatóság, a közreműködő szervezet és az alapok alapját végrehajtó szervezet kijelölése[206]
24/A. §[207] A 3. mellékletben foglalt táblázat A oszlopában meghatározott program tekintetében
a)[208] az irányító hatóság feladatait a 3. mellékletben foglalt táblázat B oszlopában meghatározott szervezetben felállított szervezeti egység,
b)[209] a közreműködő szervezet feladatait a 3. mellékletben foglalt táblázat C oszlopában meghatározott szervezet
látja el.
24/B. §[210] Az alapok alapját végrehajtó szervezet feladatait az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság látja el.
12/B. A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság feladatai[211]
24/C. §[212] A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság
a) az e rendeletben meghatározottak szerint elvégzi az összeférhetetlenségi nyilatkozatok és az érdekeltségi nyilatkozatok mintavételes ellenőrzését, valamint kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló bejelentéseket,
b) azonosítja a lehetséges összeférhetetlenségi helyzeteket, ennek keretében kockázatelemzést végez,
c) gondoskodik a fejlesztéspolitikai intézményrendszer szereplőinek az összeférhetetlenségi helyzetek elkerülésével kapcsolatos tudatossága növeléséről,
d) tevékenységéről évente beszámol az Integritás Hatóság részére,
e) együttműködik a büntetőeljárásban eljáró szervekkel.
24/D. §[213] (1) A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság jogorvoslati feladatai körében elbírálja - a Vidékfejlesztési Program és a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program kivételével -
a) az irányító hatóság, az alapok alapját végrehajtó szervezet, a pénzügyi közvetítő és közösségvezérelt helyi fejlesztés esetén a HACS döntése ellen benyújtott kifogásokat,
b) a szabálytalansági eljárásban az irányító hatóság és az alapok alapját végrehajtó szervezet által hozott döntések ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket, valamint
c)[214] az NFK által kiállított, nem támogató tartalmú közbeszerzési záró tanúsítvány ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység során a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság biztosítja a fejlesztési források szabályszerű felhasználására kialakított szabálytalansági döntések elleni jogorvoslati kérelmek és kifogások elbírálása során hozott döntések egységességét.
III. FEJEZET
AZ EMVA INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI
13. Az illetékes hatóság feladatai[215]
25. § (1) Az illetékes hatóság
a)[216] felelős a kifizető ügynökség akkreditációjának megadásáért, felülvizsgálatáért és visszavonásáért,
b) folyamatosan figyelemmel kíséri a kifizető ügynökségnél az akkreditációs feltételek teljesítését,
c)[217] írásban jelentést tesz az Európai Bizottságnak a kifizető ügynökségnél általa végzett felügyeleti és monitoring tevékenységekről,
d)[218] ellátja az uniós jogi aktusok által ráruházott további feladatokat.
(1a)[219] Az illetékes hatóság feladatai ellátása érdekében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § e), h) és i) pontja szerinti hatásköröket gyakorolja.
(2)[220]
25/A. §[221]
14. A kifizető ügynökség feladatai
26. § (1) A kifizető ügynökség a KAP rendelet 7. cikke szerinti szervezet, amely felelős
a) az EMVA-ból finanszírozott támogatások esetén a kifizető ügynökségi,
b) egyes, jogszabályban meghatározott nemzeti hatáskörbe tartozó mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggő végrehajtási,
c) az a) és a b) pont szerinti feladatok végrehajtásával összefüggő nyilvántartási, monitoring-adatgyűjtési, valamint
d) törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározott egyéb feladatok ellátásáért.
(2) A kifizető ügynökség a feladatkörébe tartozó intézkedésekkel kapcsolatos jogok és kötelezettségek teljesítésének módjára vonatkozóan tájékoztatókat, közleményeket ad ki, illetve nyomtatványokat rendszeresít.
(3)[222] A kifizető ügynökség különösen
a) a kifizetés engedélyezése előtt ellenőrzi a kérelmek elfogadhatóságának és a támogatások odaítélésére irányuló eljárásnak, valamint a kérelmek uniós szabályoknak való megfelelését,
b) engedélyezi és teljesíti a kifizetéseket,
c) könyveli a kifizetéseket, az alapok által finanszírozott eszközöket, különösen az intervenciós készleteket, el nem számolt előlegeket, értékpapírokat és a követeléseket,
d) ellátja a KAP rendelet 116. cikkében megjelölt uniós munkacsoportban a tagállam képviseletét,
e) elkészíti a kiadásigazoló nyilatkozatot és a finanszírozási igények előrejelzését és elküldi az Európai Bizottság részére,
f)[223] az Európai Bizottság által a 908/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 23. cikke szerint a kifizető ügynökség számlájára visszatérített összeget elszámolja,
g)[224] ellátja a 908/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 29. cikke szerinti éves számla-elszámolási és a 33. cikke szerinti pénzügyi záró elszámolás feladatokat,
h) visszatartás útján levonja a kedvezményezett tartozását a kedvezményezett javára végrehajtandó jövőbeli kifizetés összegéből.
(4)[225] A kifizető ügynökség a 20. § 16. és 22. pontjában foglalt feladat ellátásában együttműködik az EMVA irányító hatóságával.
(5)[226] A 20. § 23. pontjában meghatározott feladatokat EMVA esetében a kifizető ügynökség látja el.
26/A. §[227] A kifizető ügynökség feladatait a kincstár látja el.
15. A közbenső szervezet feladatai[228]
27. § (1) Az irányító hatóság a vidékfejlesztési műveletek irányítására és végrehajtására kijelölhet egy vagy több közbenső szervezetet, beleértve a helyi hatóságokat, regionális fejlesztési szervezeteket vagy nem kormányzati szervezeteket is.
(2) Abban az esetben, ha az irányító hatóság feladatainak egy részét más szervezetre ruházta át, a feladatok irányításának és végrehajtásának hatékonyságáért és szabályszerűségéért továbbra is kizárólag az irányító hatóság felel.
(3) Az irányító hatóság biztosítja a megfelelő rendelkezések meghozatalát annak érdekében, hogy a közbenső szervezet hozzájuthasson valamennyi, az átruházott feladatok végrehajtásához szükséges adathoz és információhoz.
(4)[229] Amennyiben a fiatal mezőgazdasági termelők, valamint a rövid ellátási láncok tematikus alprogram is a Vidékfejlesztési Program részét képezi, az irányító hatóság a stratégia irányítására és végrehajtására kijelölhet egy vagy több közbenső szervezetet, beleértve a helyi hatóságokat, HACS-okat vagy nem kormányzati szervezeteket is. Ebben az esetben a (2)-(3) bekezdést kell alkalmazni.
(5)[230] A közbenső szervezet az irányító hatóság nevében jár el.
(6)[231] A közbenső szervezet által elvégzett feladatért harmadik személy felé az irányító hatóság felel. A közbenső szervezet csak az irányító hatóság előzetes jóváhagyása alapján vonhat be más szervezetet az átruházott feladat ellátásába.
(7) Az (1) bekezdés szerint átruházott feladat ellátásáról írásbeli megállapodásban kell rendelkezni. E megállapodásnak tartalmaznia kell különösen:[232]
a) az átruházott feladatok körének meghatározását,
b) az átruházott feladatok ellátásának pénzügyi feltételeit,
c)[233] a közbenső szervezet feladatait és kötelezettségeit,
d) az a) pontban megjelölt feladat elvégzése során alkalmazott eljárást és módszereket,
e) a teljesítési igazolás kiállításának feltételeit,
f)[234] rendelkezést arról, hogy a közbenső szervezet milyen gyakran tegyen jelentést az általa elvégzett ellenőrzések eredményeiről,
g) rendelkezést az irányító hatóság részére átadandó adatok köréről, az adatszolgáltatás tartalmáról és rendszerességéről,
h)[235] a közbenső szervezetnek az irányító hatósággal szembeni felelősségvállalására vonatkozó szabályokat,
i) az átruházott feladat elvégzése érdekében az irányító hatóság által átadott vagy átadásra kerülő adatok körét és azok védelmét.
(8) Az irányító hatóság ellenőrzésére jogosult szervek ellenőrzik az átruházott feladat teljesítését.
16. Az együttműködő szervezet feladatai
28. § (1)[236] Az EMVA keretében végrehajtott intézkedések esetében a kifizető ügynökség a hatáskörébe tartozó feladatokat - a kifizetés kivételével - a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. melléklet 1. C. pontja szerint is elláthatja, illetve a hatáskörébe tartozó feladatok ellátásába szakértőként, illetve egyes technikai jellegű feladatok ellátására más szervezetet (a továbbiakban együtt: együttműködő szervezet) is bevonhat.
(2)[237] Az együttműködő szervezet kizárólag az irányító hatóság vagy a kifizető ügynökség előzetes jóváhagyása alapján vonhat be más szervezetet, szakértőt, illetve közreműködőt feladata ellátásába. Az együttműködő szervezet által elvégzett feladatért harmadik személy felé a kifizető ügynökség felel.
(3) Az együttműködés keretében ellátandó feladatokról írásba foglalt megállapodásban kell rendelkezni. E megállapodásnak tartalmaznia kell különösen:
a) az együttműködés keretében ellátandó feladatok körének meghatározását,
b) az ellátandó feladatok végrehajtásával összefüggő pénzügyi feltételeket,
c) az együttműködő szervezet feladatait és kötelezettségeit,
d) az a) pontban megjelölt feladat elvégzése során alkalmazott eljárást és módszereket,
e) a teljesítési igazolás kiállításának feltételeit,
f) az együttműködő szervezetnek a kifizető ügynökséggel szembeni felelősségvállalása szabályait,
g) az együttműködői feladatok elvégzése érdekében a kifizető ügynökség által átadott vagy átadásra kerülő adatok körét és azok védelmét.
(4) A kifizető ügynökség ellenőrzésére jogosult szervek ellenőrzik az együttműködői feladatok teljesítését.
(5) Olyan feladatok ellátására, amelyben más költségvetési szerv vagy egyéb szervezet saját hatáskörében eljárást folytat, és eljárása a kifizető ügynökség hatáskörébe tartozó feladatot érint, a feladatvégzés összehangolása érdekében együttműködési megállapodás köthető.
28/A. §[238] (1) Az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 54. cikke szerinti nemzeti vidéki hálózat felállításával, irányításával és működtetésével kapcsolatos feladatokat az irányító hatóság a külön jogszabályban foglaltak alapján felállított irányító egység közreműködésével látja el.
(2) Az irányító egység, valamint a nemzeti vidéki hálózat EMVA forrás esetén az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 54. cikke szerinti feladatokon túl az irányító hatóság által meghatározottak szerint átruházott feladatkörben is eljárhat.
16/A. A tanúsító szerv[239]
28/B. §[240] Az agrárpolitikáért felelős miniszter gondoskodik a tanúsító szerv kiválasztásáról a KAP rendelet 9. cikk (1) bekezdése alapján.
IV. FEJEZET
A MONITORING BIZOTTSÁGOK FELADATAI
29. § (1)[241] A program végrehajtását - a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program, valamint az Európai Unió Szolidaritási Alapja kivételével - operatív program monitoring bizottság, Vidékfejlesztési Program esetén Vidékfejlesztési Program monitoring bizottság (a továbbiakban együtt: monitoring bizottság) követi nyomon.
(1a)[242] Az operatív program monitoring bizottság ellátja az általa nyomon követett operatív program tárgykörébe tartozó fejlesztésre irányuló, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből finanszírozott intézkedések végrehajtásának nyomon követését.
(2)[243] A monitoring bizottság az e rendeletben és az ügyrendjében meghatározott feladatokon kívül ellátja
a) az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 49. cikkében és 110. cikkében,
b) EMVA finanszírozás esetén az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 74. cikkében,
c)[244] ETHA finanszírozás esetén az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 113. cikkében,
meghatározott feladatokat.
(3) A monitoring bizottság elnökét a miniszterelnök nevezi ki.
(4) Az operatív program monitoring bizottságba az irányító hatóság felkérésére egyenlő szavazati joggal rendelkező tagot delegál:
a)[245] az NFK,
b) az irányító hatóság,
c) az államháztartásért felelős miniszter,
d) a szakpolitikai felelős,
e)[246] a területi programok esetében a területfejlesztésért felelős miniszter,
f)[247] az érintett vármegyei önkormányzatok érdekképviseleti szerve,
g) az érintett megyei jogú városok önkormányzatai érdekképviseleti szerve és a fővárosi közgyűlés,
h) a gazdasági és a releváns szakmai érdekképviseletek,
i) a szociális partnerek,
j)[248] a civil és nem-kormányzati szervezetek (különösen a környezetvédelem, klíma, energia, fenntartható fejlődés, a nemek közti egyenlőség, az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód, valamint a diszkrimináció-mentesség területéről).
(5) Az operatív program monitoring bizottságba tanácskozási joggal rendelkező tagot delegálhat:
a) az Európai Bizottság, - ha az adott program finanszírozásához hozzájárul - az Európai Beruházási Bank, az Európa Tanács Fejlesztési Bank, továbbá a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter,
b) az igazoló hatóság,
c) az audit hatóság,
d) ha kijelölésre került, a közreműködő szervezet és az alapok alapját végrehajtó szervezet,
e)[249] a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter.
f)[250] az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó források felhasználásáról szóló kormányrendeletben meghatározott nemzeti hatóság.
(6)[251] A Vidékfejlesztési Program monitoring bizottságba az irányító hatóság felkérésére egyenlő szavazati joggal rendelkező tagot delegálnak a (4) bekezdés a)-d) és h)-j) pontjában megjelölt szervezetek.
(7)[252] A Vidékfejlesztési Program monitoring bizottságba tanácskozási joggal rendelkező tagot delegálhat az (5) bekezdés a) és e) pontja szerinti szervezet, a tanúsító szerv, valamint a kifizető ügynökség.
(8) A monitoring bizottság titkársági feladatait az irányító hatóság látja el.
(9) A monitoring bizottság tagjainak listája nyilvános és a monitoring bizottság működése során a bevont partnerek megismerik az adatvédelemmel, a bizalmas kezeléssel és az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kötelezettségeiket.
(10)[253] A monitoring bizottság működésének részletes szabályait az NFK által az uniós és a hazai intézményi, jogi és pénzügyi keretekkel összhangban meghatározott elvek alapján megalkotott és saját maga által elfogadott ügyrendjében állapítja meg.
30. § (1)[254] A Partnerségi Megállapodás monitoring bizottság
a) biztosítja az ESB-alapokból finanszírozott programok közötti összhangot és koordinációt, valamint
b) nyomon követi a 1303/2013/EK rendelet 9. cikkel összhangban a Partnerségi Megállapodásban meghatározott célkitűzések, valamint a horizontális elvek és politikák teljesülését a végrehajtás során.
(2) A Partnerségi Megállapodás monitoring bizottság elnökét a miniszterelnök nevezi ki.
(3) Partnerségi Megállapodás monitoring bizottságába az NFK felkérésére egyenlő szavazati joggal rendelkező tagot delegál:[255]
a)[256] az NFK;
b) az irányító hatóságok;
c) az államháztartásért felelős miniszter;
d) a szakpolitikai felelősök;
e)[257] a területfejlesztésért felelős miniszter;
f)[258] a vármegyei önkormányzatok érdekképviseleti szerve;
g) a megyei jogú városok önkormányzatainak érdekképviseleti szerve és a fővárosi közgyűlés;
h)[259] a releváns szakmai érdekképviseletek;
i) a szociális partnerek;
j)[260] a civil és nem-kormányzati szervezetek (különösen a környezetvédelem, klíma, energia, fenntartható fejlődés, a nemek közti egyenlőség, az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód, valamint a diszkrimináció-mentesség területéről).
k)[261] a Magyar Tudományos Akadémia.
l)[262] köztestületi gazdasági kamarák.
(4) A Partnerségi Megállapodás monitoring bizottságba tanácskozási joggal rendelkező tagot delegálhat:
a) az Európai Bizottság;
b) az igazoló hatóság;
c) az audit hatóság;
d) a kifizető ügynökség;
e) a tanúsító szerv;
f)[263] a (3) bekezdésben fel nem sorolt miniszter.
(5)[264] A Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága titkársági feladatait az NFK látja el.
(6) A Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága tagjainak listája nyilvános és a monitoring bizottság működése során a bevont partnerek megismerik az adatvédelemmel, a bizalmas kezeléssel és az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kötelezettségeiket.
(7)[265] A Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága évente legalább kétszer ülésezik. Működésének részletes szabályait az NFK által az uniós és a hazai intézményi, jogi és pénzügyi keretekkel összhangban meghatározott elvek alapján megalkotott és saját maga által elfogadott ügyrendjében állapítja meg.
31. § (1)[266] A monitoring bizottság és a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága a 29. és a 30. §-ban meghatározott feladatokra - az érintett irányító hatóság, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó források felhasználásáról szóló kormányrendeletben meghatározott nemzeti hatóság, illetve a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága esetén az NFK egyetértésével és a partnerek bevonásával - monitoring albizottságot hozhat létre, amely hatáskörének megfelelően nyomon követi a program, illetve a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága esetén a Partnerségi Megállapodás végrehajtását és eredményeit, valamint megtárgyalja a műveletek kiválasztásához használt módszereket és kritériumokat.
(2)[267] A monitoring albizottság véleményezi a hatáskörébe tartozó, monitoring bizottság elé kerülő előterjesztéseket.
(3) A monitoring albizottság maga állapítja meg ügyrendjét, amelyet a monitoring bizottság hagy jóvá.
32. § (1)[268] A Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága a horizontális célok és követelmények teljesülésének nyomon követése és érvényesítése érdekében évente legalább egyszer külön ülés keretében tárgyalja a horizontális elvek és politikák programszintű végrehajtásának eredményességét.
(2)[269]
(3)[270] A Partnerségi Megállapodás monitoring bizottság feladata a horizontális elvek és politikák tekintetében az egyenlő bánásmód, a nemek közötti egyenlőség, a fogyatékkal élők, továbbá a környezetvédelem, klíma, energia, fenntartható fejlődés és a területi kohézió szempontjainak nyomon követése és érvényesítése a végrehajtás során. A Partnerségi Megállapodás monitoring bizottság hagyja jóvá a végrehajtás során érvényesítendő horizontális követelmények részletes szabályait.
(4)[271] A Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága feladatának teljesítése érdekében beszámoló benyújtását kérheti az irányító hatóságoktól és a szakpolitikai felelősöktől.
(5)[272] A horizontális elvek és politikák érvényesítéséhez kapcsolódó feladatok ellátásában a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottságát horizontális munkacsoport támogatja, amelynek munkáját az NFK által felügyelt szervezeti egység irányítja. A munkacsoport tagjait a szakpolitikai felelősök és az irányító hatóságok delegálják, tevékenységében meghívott szakértők és nem kormányzati szervezetek képviselői tanácskozási joggal vesznek részt.
V. FEJEZET
AZ INTÉZMÉNYRENDSZER MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
33. § Az audit hatóság jelentést és véleményt készít arról a szervezetről, amelynek irányító hatóságként és igazoló hatóságként történő kijelölését kezdeményezik. A jelentést és a véleményt mellékelni kell a kijelölésre irányuló javaslathoz.
34. § (1)[273] Ha az operatív programok végrehajtása során az audit hatóság által készített jelentés, vagy a kijelölt szervezetek működésével kapcsolatos tapasztalatok alapján az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet XIII. mellékletében, illetve a 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletében meghatározott kritériumok nem teljesülnek, az NFK és az audit hatóság együttesen kezdeményezheti, hogy a Kormány próbaidőt rendeljen el a hiányosságok pótlására.
(2)[274] Ha a hiányosságok kiküszöbölésre kerültek, a Kormány a próbaidőt megszünteti.
(3)[275] Ha a hiányosságok nem kerültek kiküszöbölésre, az NFK és az audit hatóság együttesen kezdeményezheti, hogy a Kormány az (1) bekezdés szerinti határidőt hosszabbítsa meg, vagy e rendeletnek a kijelölés megszüntetéséhez szükséges módosításáról hozzon döntést.
(4)[276] A kijelölés (3) bekezdés szerinti megszüntetése esetén a Kormány gondoskodik más szervezet kijelöléséről.
35. §[277] Közreműködő szervezet kijelölése esetén a 34. §-ban foglaltak alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy közreműködő szervezet kijelölésének megszüntetése esetén mellőzhető a 34. § (4) bekezdés alkalmazása. Ilyen esetben a korábban a közreműködő szervezet által ellátott feladatokat a továbbiakban az irányító hatóság látja el.
35/A. §[278] Az egyes intézmények kijelöléséről és a próbaidővel kapcsolatos intézkedésekről az NFK tájékoztatja az Európai Bizottságot.
36. § E rendelet szerinti eljárásokban méltányosságnak helye nincs.
37. § Az e rendelet hatálya alá tartozó szervek a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett által benyújtott bármely dokumentum tekintetében a nyilvánvaló hibát a dokumentummal kapcsolatos eljárás során bármikor kijavíthatják, amelyről a támogatást igénylőt - indokolt esetben - értesítik.
37/A. §[279] (1) Az irányító hatóság a 3. mellékletben foglalt táblázat 2-5., 8. és 12. sora szerinti program esetén a helyszíni szemlével, helyszíni ellenőrzéssel összefüggő feladatait az NFK bevonásával látja el.
(2) Az NFK az irányító hatóság helyszíni szemlével, helyszíni ellenőrzéssel összefüggő feladatai közül a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feladatokat látja el.
38. §[280] (1) Az igazoló hatóság, az irányító hatóság, a kifizető ügynökség, - kijelölésük esetén - a közreműködő szervezet és a finanszírozási megállapodás szerint az alapok alapját végrehajtó szervezet köteles
a) olyan pénzügyi irányítási és kontroll rendszert kialakítani és működtetni, amely biztosítja, hogy a szervezet tevékenysége szabályszerű és megfelelően szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes legyen, az információk, beszámolók, jelentések és nyilatkozatok pontosak, megalapozottak és dokumentáltak legyenek és a megfelelő időben rendelkezésre álljanak,
b) olyan irányítási és kontroll rendszert kialakítani, amely biztosítja a támogatási szerződés, az alapok alapját végrehajtó szervezettel és pénzügyi közvetítővel kötött finanszírozási megállapodás, illetve a végső kedvezményezettel kötött szerződés teljesítésének és az igényelt kiadások hitelességének ellenőrzését, valamint biztosítja az alkalmazandó európai uniós és nemzeti jogszabályok betartását,
c) biztosítani a négy szem elvének érvényesülését a kiválasztási eljárás, a szerződéskötés és a hitelesítés folyamataiban és e folyamatok adatainak a monitoring és információs rendszerbe - alapok alapját végrehajtó szervezet esetében az általa működtetett informatikai rendszerbe - történő bevitele során,
d) gondoskodni az ellenőrzési nyomvonal és a kockázatkezelési eljárásrend kialakításáról, valamint az esetleges változások haladéktalan átvezetéséről,
e) az e rendeletben foglalt feladataik ellátására kizárólagosan a monitoring és információs rendszert használni, valamint az e rendeletben foglalt feladataik ellátása során bármely adat vagy tény megismerését követően három napon belül rögzíteni azt a monitoring és információs rendszerben.
(2) Az alapok alapját végrehajtó szervezet köteles gondoskodni az alkalmazott egyedi nyilvántartási rendszer adatainak megjelenítéséről a központi monitoring és információs rendszerben.
(3) Az irányító hatóság a közreműködő szervezet és - a finanszírozási megállapodásnak megfelelően - az alapok alapját végrehajtó szervezet vonatkozásában a közreműködő szervezeti és az alapok alapját végrehajtó szervezeti tevékenység bevételei és kiadásai tekintetében programonként elkülönülő nyilvántartás vezetését köteles biztosítani.
38/A. §[281] Az e rendelet hatálya alá tartozó szervek a támogatási igényekkel és a támogatásokkal kapcsolatos minden dokumentumot legalább 2027. december 31-ig megőriznek.
VI. FEJEZET
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG
38/B. §[282] E Fejezet szabályait
a) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 61. cikkével,
b) az iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről szóló bizottsági közleménnyel (2021/C 121/01), valamint
c)[283] a fejlesztéspolitikai intézményrendszer munkatársa jogállására vonatkozó jogszabályban - így különösen a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Kit.) és az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvényben - meghatározott összeférhetetlenségi szabályokkal
összhangban kell értelmezni és alkalmazni.
39. § (1) A támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehet részt az a személy vagy szervezet, aki az adott felhívásra támogatási kérelmet nyújtott be, a támogatási kérelem elkészítésében részt vett, a projekt megvalósítója, ha a támogatási kérelméről még nem született döntés, valamint az, aki
a) a szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
b) a szervezet vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja;
c)[284] a szervezetnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pontja szerinti tényleges tulajdonosa,
d) az értékelésre, a minőség-ellenőrzésre vagy a bírálatra benyújtott dokumentumok előkészítésében vagy kidolgozásában bármilyen formában részt vett;
e)[285] az a)-d) pont szerinti személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozója;
f) tekintetében az irányító hatósághoz érkezett bejelentés alapján vagy hivatalból az irányító hatóság megállapítja, hogy a pártatlan és objektív közreműködése nem biztosítható.
(1a)[286] A pénzügyi közvetítő kiválasztásában és pénzügyi eszközből nyújtott támogatás megítélésében nem vehet részt az a személy, aki a pénzügyi eszközök végrehajtására ajánlatot tett, illetve aki a pénzügyi eszköz igénybevételére irányuló kérelmet nyújtott be, és az sem, aki az (1) bekezdés a)-f) pont valamelyike szerinti személynek minősül.
(1b)[287] Az irányító hatóság az (1) bekezdés f) pontja szerint megállapítja a személy összeférhetetlenségét akkor is, ha az egyébként az (1) bekezdés alapján nem volna megállapítható, de az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikk (3) bekezdése szerinti valamely összeférhetetlenségi ok - így különösen családi vagy érzelmi ok, politikai szimpátiával vagy nemzeti hovatartozással kapcsolatos ok, gazdasági érdek vagy bármely más közvetlen vagy közvetett személyes érdek - rá nézve teljesül vagy annak kockázata vagy látszata objektíven fennáll.
(2)[288]
(2a)[289] A projektek folyamatba épített dokumentumalapú ellenőrzését, helyszíni ellenőrzését és a kifizetés engedélyezését nem végezheti olyan személy, akivel szemben az (1) vagy az (1a) bekezdés szerinti kizáró ok fennáll, kivéve az (5) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetet.
(3)[290] Az a munkatárs, aki észleli, hogy egy ügyben összeférhetetlen vagy összeférhetetlenségének kockázata vagy látszata objektíven fennáll, ezt haladéktalanul írásban bejelenti a felettese részére. A bejelentésben megjelöli az összeférhetetlenség okát, és ha az ügy elfogulatlan megítélése tőle egyéb okból nem várható, akkor ezt indokolja.
(3a)[291] Nem tehet érdemi intézkedést az ügyben, aki a (3) bekezdés szerint bejelentette összeférhetetlenségét.
(4)[292] Bárki jogosult anonim módon bejelenteni a www.palyazat.gov.hu oldalon, ha az ügyben összeférhetetlenség vagy annak kockázata vagy látszata fennállását észleli.
(4a)[293] A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a (4) bekezdés szerinti megalapozott bejelentésről haladéktalanul tájékoztatja a fejlesztéspolitikai intézményrendszer érintett szereplőjét. A (4) bekezdés szerinti bejelentést a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság vizsgálja ki.
(4b)[294] A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság elutasítja a (4) bekezdés szerinti bejelentést, ha összeférhetetlenség nem áll fenn. A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság döntését indokolja.
(4c)[295] A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság érdemi indokolás nélkül elutasítja a (4) bekezdés szerinti bejelentést, ha a bejelentés
a) változatlan tényállás mellett ismételten olyan személyre vonatkozik, aki tekintetében az összeférhetetlenség hiányát korábban az ügyben megállapította, vagy
b) nyilvánvalóan alaptalan.
(4d)[296] Ha a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a vizsgálata során összeférhetetlenséget állapít meg, az erről készült jelentést megküldi a fejlesztéspolitikai intézményrendszer érintett szereplője részére, amely a (4i) bekezdés szerint jár el.
(4e)[297] A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a (4) bekezdés szerinti bejelentések vizsgálata során keletkezett dokumentumokat a vizsgálatok lezárásától számított öt évig megőrzi.
(4f)[298] A fejlesztéspolitikai intézményrendszer szereplője hivatalból vizsgálja, hogy összeférhetetlen személy az ügyben ne járjon el. A fejlesztéspolitikai intézményrendszer érintett szereplője az összeférhetetlenségi ügyet soron kívül intézi el.
(4g)[299] A (3) bekezdés szerinti esetben az érintett felettese, a (4d) bekezdés szerinti esetben a fejlesztéspolitikai intézményrendszer érintett szereplője írásban jelzi az érintett részére az összeférhetetlenség tényét, továbbá gondoskodik más személynek az ügyben történő részvételre kijelöléséről.
(4h)[300] A (4b), (4c) és (4g) bekezdés szerinti döntés ellen önálló kifogásnak vagy önállóan előterjesztett más jogorvoslatnak helye nincs. E döntéseket az ügy érdemében hozott döntés ellen benyújtható kifogásban vagy szabálytalansági döntés elleni jogorvoslati kérelemben lehet támadni.
(4i)[301] A fejlesztéspolitikai intézményrendszer érintett szereplője gondoskodik annak az eljárási cselekménynek a felülvizsgálatáról és szükség szerint helyesbítéséről vagy megismétléséről, amelyben az összeférhetetlen személy közreműködött és amely az ügy érdemére kihathat, valamint egyéb intézkedést hozhat, így különösen
a) a támogatási döntést visszavonja,
b) a támogatási szerződéstől eláll,
c) a támogatási szerződést módosítja,
d) szabálytalansági eljárást kezdeményez,
e) kezdeményezi a 38/B. § c) pontjában meghatározott jogszabály szerinti felelősségre vonást,
f) bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén feljelentést tesz.
(4j)[302] A fejlesztéspolitikai intézményrendszer érintett szereplője a (4i) bekezdés szerinti intézkedéséről - az arról történő döntéshozataltól számított - tizenöt napon belül tájékoztatja a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot.
(5)[303] Az (1) bekezdés a) és b) pontját nem kell alkalmazni[304]
a)[305] azon szervezet részéről benyújtott és megvalósított projektek esetén, amelyben a szakpolitikai felelős kijelölésre került, ha a szervezeten belül az adott projekt vonatkozásában a projekt elkészítéséhez, benyújtásához, megvalósításához, valamint a döntés előkészítéséhez, meghozatalához kapcsolódó feladatok szervezetileg, technikai segítségnyújtás projektek esetén személyi szinten elkülönülnek,
b)[306] területi kiválasztási eljárásrendben a területi szereplő részéről benyújtott és megvalósított projekt, továbbá az 5. melléklet 3.8.2.2. és 3.8.2.3. pontja esetén, feltéve, hogy a területi szereplő szervezetén belül az adott projekt vonatkozásában a projekt elkészítéséhez, benyújtásához, megvalósításához, valamint a döntés előkészítéséhez, meghozatalához kapcsolódó feladatok személyi szinten elkülönülnek, vagy
c)[307] azon szervezet részéről benyújtott támogatási kérelmek és megvalósított projektek esetén, amelyben az irányító hatóság kijelölésre került, ha ezen szervezeten belül az adott projekt vonatkozásában a projekt előkészítéséhez, benyújtásához, megvalósításához, valamint a döntés előkészítéséhez, meghozatalához kapcsolódó feladatok szervezetileg, technikai segítségnyújtás projektek esetén személyi szinten elkülönülnek.
(6)[308] Az irányító hatóság, az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 123. cikk (8) bekezdése szerinti koordináló szervezet, a közreműködő szervezet, az audit hatóság, a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság, az alapok alapját végrehajtó szervezet, a pénzügyi közvetítő, valamint az NFK-nak a XVI. Fejezet szerinti ellenőrzést végző munkatársa, továbbá az értékelő, az állami értékelő és a döntés-előkészítő bizottság tagja a jogviszonya létesítésével egyidejűleg vagy e tevékenysége megkezdését megelőzően általános összeférhetetlenségi nyilatkozatot és - az iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről szóló bizottsági közlemény (2021/C 121/01) 6.3. pontja szerinti adatokat is tartalmazó - érdekeltségi nyilatkozatot, majd az érdemi eljárási cselekménye megkezdését megelőzően az adott eljárási cselekményre vonatkozó összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesz. A fejlesztéspolitikai intézményrendszer érintett szereplője a nyilatkozatokat öt évig megőrzi. A fejlesztéspolitikai intézményrendszer érintett szereplője a nyilatkozatokban szereplő adatokat az Európai Unió és Magyarország pénzügyi érdekeinek védelme, valamint az összeférhetetlenségi helyzetek megelőzése, feltárása és megszüntetése érdekében a nyilatkozattétel időpontjától számított öt évig kezeli.
(7)[309] A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság - a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság, valamint az audit hatóság munkatársai által tett nyilatkozatok kivételével - a (6) bekezdés szerinti nyilatkozatok valóságtartalmát két évre szóló ellenőrzési terv alapján mintavételesen, évente az összeférhetetlenségi nyilatkozat benyújtására kötelezettek számának legalább 5%-ára kiterjedően ellenőrzi. A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság az ellenőrzést különösen a közhiteles nyilvántartásokban elérhető adatok figyelembevételével végzi el. Ha a közhiteles nyilvántartásokban nem vagy csak korlátozottan érhető el adat, akkor önbevallást kell alkalmazni, amelyet a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a bármilyen nyilvános forrásból rendelkezésére álló információkkal vet össze.
(7a)[310] Ha a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság ellenőrzése során összeférhetetlenséget állapít meg, az erről készült jelentést megküldi a fejlesztéspolitikai intézményrendszer azon szereplője részére, amelynek tevékenysége során az összeférhetetlenségi nyilatkozatot tették. A megkeresett szervezet a 39. § (4i) bekezdése szerint jár el.
(7b)[311] A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a (7) bekezdés szerint ellenőrzött nyilatkozatokat és az ellenőrzések dokumentumait az ellenőrzések lezárásától számított öt évig megőrzi. A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a (7) bekezdés szerint ellenőrzött nyilatkozatokban és az ellenőrzések dokumentumaiban szereplő adatokat az Európai Unió és Magyarország pénzügyi érdekeinek védelme, valamint az összeférhetetlenségi helyzetek megelőzése, feltárása és megszüntetése érdekében az ellenőrzések lezárásától számított öt évig kezeli.
(7c)[312] A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság tevékenységét, az érvényességi ellenőrzések tervezését és a kétéves tervek végrehajtását az audit hatóság validálja rendszerellenőrzés keretében.
(8)[313] A (6) bekezdés szerinti személyek, valamint azon személyek, akik részt vesznek a támogatások végrehajtásában (ideértve az előkészítést, a döntéshozatalt, a végrehajtást és az ellenőrzést), tartózkodnak minden olyan magatartástól, amely sérti vagy veszélyezteti az Európai Unió érdekeit, vagy saját érdekeiknek az Európai Unió érdekei elé helyezését eredményezi, továbbá megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a feladataik végrehajtása során megakadályozzák az összeférhetetlenségi ok vagy az összeférhetetlenségi ok objektív kockázata vagy látszata kialakulását. A feladat ellátására vonatkozó jogviszonyban alkalmazandó felelősségi szabályok szerint felelősséggel tartoznak a pártatlan, semleges és szakmai követelményeknek megfelelő feladatellátásáért. A kedvezményezettek, a szállítók, az alvállalkozók és a projekt előkészítésében és megvalósításában részt vevők összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesznek az iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről szóló bizottsági közlemény (2021/C 121/01) szerinti esetekben. A nyilatkozatokat öt évig meg kell őrizni. A fejlesztéspolitikai intézményrendszer érintett szereplője a nyilatkozatokban szereplő adatokat az Európai Unió és Magyarország pénzügyi érdekeinek védelme, valamint az összeférhetetlenségi helyzetek megelőzése, feltárása és megszüntetése érdekében a nyilatkozattétel időpontjától számított öt évig kezeli.
VII. FEJEZET[314]
VÉGREHAJTÁS-TERVEZÉS
17.[315]
40. §[316]
18.[317]
40/A. §[318]
40/B. §[319]
40/C. §[320]
19. Éves fejlesztési keret[321]
41. §[322] (1)[323] Az éves fejlesztési keret tervezési dokumentum, amely meghatározza egy program egy naptári év alatt történő, fejlesztéspolitikai intézményrendszer általi végrehajtásának módját.
(2) Az éves fejlesztési keret meghatározza
a) a felhívás
aa) azonosító jelét,
ab) megnevezését,
ac) támogatási keretösszegét,
ad) meghirdetésének módját,
ae) meghirdetésének tervezett idejét,
és
b) az adott programból finanszírozni és a tárgyévben megkezdeni tervezett kiemelt projekt
ba) felhívásának azonosító jelét,
bb) megnevezését,
bc)[324] támogatás igénylőjének - konzorcium esetén legalább a konzorcium vezetőjének - (lehetséges kedvezményezettjének) nevét,
bd)[325] indikatív támogatási keretének összegét,
be) szakmai elvárásait.
(2a)[326] Az éves fejlesztési keret a (2) bekezdés b) pontjában felsoroltakon túl meghatározza az adott programból finanszírozni és a tárgyévben megkezdeni tervezett, derogációs projektnek minősülő kiemelt projekt esetén azt, hogy a projekt megvalósításához szükséges önerő megtéríthető-e Magyarország központi költségvetéséből, és ha igen, akkor az önerő indikatív összegét is.
(3) Területi kiválasztási rendszer eljárásrend esetén az éves fejlesztési keretről szóló kormányhatározat meghatározza - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az egyes tématerületeket és az azok keretében megjelenő felhívások meghirdetésre kerülő támogatási keretösszegét.
(4) Az éves fejlesztési keretet normatív kormányhatározat állapítja meg.
20. Az éves fejlesztési keret előkészítése, elfogadása, módosítása[327]
41/A. §[328] (1)[329] Az éves fejlesztési keret tervezetét az adott éves fejlesztési kerethez tartozó program végrehajtásáért felelős irányító hatóság készíti el. Az irányító hatóság gondoskodik a szakpolitikai felelős, EMVA esetén a kifizető ügynökség, ETHA esetén a közreműködő szervezet bevonásáról.
(2) A szakpolitikai felelős készíti el az éves fejlesztési keretben szerepeltetni kívánt felhívások szakmai koncepcióját. A koncepció tartalmazza - az adott felhívásban alkalmazandó kiválasztási eljárásnak megfelelően - a 41/D-41/H. §-ban meghatározott információkat.
(3) A szakpolitikai felelős a (2) bekezdésben meghatározottak végrehajtása során a programok, az ágazati stratégiák és az összefüggő egyéb fejlesztések figyelembevételével jár el. A szakpolitikai felelős a felhívás szakmai koncepcióját egyezteti az irányító hatósággal és - szükség esetén - más szakpolitikai felelőssel.
(4)[330] Ha az adott felhívás a szakpolitikai felelősön kívüli miniszter feladatkörét érinti, vagy ha a szakpolitikai felelős és az irányító hatóság nem ugyanabban a szervezetben került kijelölésre, a szakpolitikai felelős köteles felhívás előkészítő munkacsoportot létrehozni és a munkacsoport munkáját dokumentálni.
(5)[331] A szakpolitikai felelős a felhívások szakmai koncepcióját benyújtja az irányító hatóságnak.
41/B. §[332] A felhívások szakmai koncepciója alapulvételével az irányító hatóság elkészíti az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatát és megküldi az NFK részére.
41/C. §[333] (1) A területi kiválasztási rendszer esetén a 41/A. és 41/B. §-t e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)[334]
(3)[335] Az irányító hatóság az integrált területi programok (ITP) és a területi szereplők adatszolgáltatása alapján elkészített éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatát megküldi az NFK részére.
41/D. §[336] (1) Az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatban be kell mutatni a tárgyévben meghirdetendő felhívások tekintetében
a)[337] a felhívás címét - pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatás esetén ennek tényére történő utalással - és célját,
b) a felhívásra vonatkozó helyzetelemzést és beavatkozási logikát,
c) a támogatható tevékenységek felsorolását,
d) a felhívás keretösszegét és annak alátámasztását,
e) a meghirdetés tervezett időpontját,
f) a kedvezményezetti kört,
g) a támogatás összegét és annak alátámasztását, valamint
h) a tervezett indikátorok felsorolását és célértékét.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti összeg egymilliárd forintnál csak a következő esetekben lehet kevesebb:[338]
a) ha a felhívásban megjelölt támogatást az ETHA-ból finanszírozzák,
b)[339] az ágazati operatív program keretében a kevésbé fejlett régiókra vonatkozóan megjelentett felhívás Közép-magyarországi régióra alkalmazott változata (a továbbiakban: tükörfelhívás) esetén,
c) ha közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusból ez következik.
d)[340] területi kiválasztási eljárásrend alkalmazása esetén, vagy
e)[341] ha az irányító hatóság a felhívás keretösszegének alátámasztása során részletes indokolást ad az eltérésre.
(3)[342] Globális támogatással érintett felhívás esetén az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatban be kell mutatni az (1) bekezdésben meghatározottakat, és a globális támogatás
a) vonatkozásában igénybe venni tervezett közvetítő szervezet nevét, valamint
b) közvetítéséért a közvetítő szervezetnek fizetendő díjat és annak forrását.
41/E. §[343] (1) Kiemelt projektek támogatására irányuló felhívások esetén az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatban be kell mutatni
a) a tárgyévben meghirdetendő felhívások tekintetében a 41/D. § (1) bekezdés a)-e) és h) pontjában meghatározottakat, valamint
b) a támogatási jogosultság feltételeit, a projektkijelölés objektív szakmai szempontrendszerét, ideértve a projektszintű forrásallokáció és a projektkiválasztás alátámasztását, valamint a szakmai szempontrendszer alapján kiválasztott projekt vagy projektek felsorolását, és
c) az adott közfeladatban érintett fejlesztés számára projektszinten rendelkezésre álló indikatív támogatási keretet.
d)[344] a kiemelt projekt tárgyának és támogatást igénylőjének meghatározása során a projektjavaslatok versenyeztetése mellőzésének indokait.
(2)[345] Kiemelt projekt felhívásának célja kizárólagosan előkészítés csak akkor lehet, ha
a) az előkészítendő projekt megvalósítására a 2014-2020 programozási időszak forrásaiból nem kerül sor,
b) megvalósítása az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből tervezett, vagy
c) ahhoz a Kormány előzetesen hozzájárult.
(3) Nem kell bemutatni az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatban az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltakat a technikai segítségnyújtást szolgáló felhívások tekintetében.
41/F. §[346] Közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia (a továbbiakban: HFS) elkészítésére irányuló felhívás esetén az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatban be kell mutatni a tárgyévben meghirdetendő felhívások tekintetében a 41/D. § (1) bekezdés c)-f) pontjában meghatározottakat, valamint
a) a felhívás címét és
b) a közösségvezérelt HFS-ek kiválasztási szempontjait.
41/G. §[347] Területi kiválasztási rendszerben végrehajtandó támogatás esetén az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatban be kell mutatni a tárgyévben meghirdetendő felhívások tekintetében a 41/D. § (1) bekezdés a), d)-f) és h) pontjában meghatározottakat.
41/H. §[348] (1) Pénzügyi eszközökkel összefüggő felhívás esetén az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatban be kell mutatni a tárgyévben meghirdetendő felhívások tekintetében a 41/D. § (1) bekezdés b), c), e) és h) pontjában meghatározottakat, valamint
a)[349] a pénzügyi termék nevét - pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatás esetén ennek tényére történő utalással - és célját,
b) a pénzügyi termék keretösszegét,
c) a végső kedvezményezetti kört és
d) a támogatott pénzügyi termékre vonatkozó összeghatárokat.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti összeg egymilliárd forintnál kevesebb nem lehet.
42. §[350] (1)[351] Az NFK az irányító hatóság által benyújtott, az éves fejlesztési keretek elfogadására irányuló javaslatot értékeli a programok és a Partnerségi Megállapodás figyelembe vételével. Az NFK az értékelés során a felhívások stratégiai környezeti vizsgálat szempontú és állami támogatási szempontú vizsgálatát is elvégzi, valamint vizsgálja, hogy a felhívások kiválasztási eljárását a IX. Fejezetben meghatározott feltételeknek megfelelően állapították-e meg.
(2)[352] Az NFK az (1) bekezdés szerinti értékelés alapján - szükség esetén - az éves fejlesztési keretek elfogadására irányuló javaslat módosítására hívja fel az irányító hatóságot.
(3) Az irányító hatóság a szakpolitikai felelőssel együttműködve a (2) bekezdés szerinti értékelés, illetve felhívás alapján az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatot átdolgozza, vagy ha a (2) bekezdés szerinti értékelésben vagy felhívásban foglaltakkal nem ért egyet, az azoktól való eltérést indokolja.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak végrehajtását követően az irányító hatóság monitoring bizottság elé terjeszti az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatot. A monitoring bizottság észrevétele alapján az irányító hatóság átdolgozhatja az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatot, vagy ha a monitoring bizottság véleményével nem ért egyet, az attól való eltérést indokolja.
(5) Az irányító hatóság a (4) bekezdésben foglaltak végrehajtását követően az FKB elé terjeszti az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatát, amelyhez mellékeli[353]
a) a (2) bekezdés szerinti értékelést,
b) a (4) bekezdés szerinti véleményt,
c) az irányító hatóság (3) és (4) bekezdés szerinti indokolását,
d)[354]
e)[355]
f)[356]
(6)[357]
43. §[358] (1)[359] Az irányító hatóság gondoskodik az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatnak a Kormány elé történő terjesztéséről. Az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslat akkor terjeszthető a Kormány elé, ha az FKB annak a Kormány általi megtárgyalását javasolja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti előterjesztéshez mellékelni kell a 42. § (5) bekezdésében felsorolt dokumentumokat.
43/A. §[360] (1) Az irányító hatóság felelős az általa végrehajtott programhoz tartozó éves fejlesztési keret végrehajtásáért. Az irányító hatóság az éves fejlesztési keretben meghatározottaktól kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott keretek között térhet el.
(2) Az irányító hatóság az éves fejlesztési keretben meghatározott felhívás
a) meghirdetésének időpontját legfeljebb két hónappal,
b) keretösszegét legfeljebb 20% mértékben
változtathatja meg.
44. §[361] (1)[362] Az éves fejlesztési keret módosítása során a 41/A-43. §-ban foglaltakat az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)[363] Ha az irányító hatóság nem az NFK-ban került kijelölésre, a folyó évre szóló éves fejlesztési keret módosítását az irányító hatóság az NFK-nál kezdeményezi, annak indokoltsága bemutatásával.
(3)[364] Az adott évre szóló éves fejlesztési keretet negyedévente egy alkalommal lehet módosítani.
(3a)[365] A (3) bekezdéstől eltérően a 87. § (1) bekezdés c) pontja szerinti döntéssel összefüggésben az éves fejlesztési keretet soron kívül módosítani szükséges.
(4)[366] Az irányító hatóság minden negyedévben a 43/A. § (2) bekezdésben foglaltak által meg nem engedett eltérés engedélyezése céljából az éves fejlesztési keret módosítását kezdeményezi.
(5) Ha az irányító hatóság által érvényesített eltérés előreláthatóan nem haladja meg a 43/A. § (2) bekezdésében meghatározott kereteket, az éves fejlesztési keretet nem szükséges módosítani.
(6)[367] Ha a Kormány az éves fejlesztési keretet az erre irányuló szabályszerű javaslat nyomán módosítja, akkor a felhívás módosított meghirdetési időpontjára és módosított keretére kell alkalmazni a 43/A. § rendelkezéseit.
(7)[368] Ha az éves fejlesztési keretből valamely felhívás törlésre került, a benyújtott támogatási kérelmek tekintetében jogosultsági ellenőrzésre, tartalmi értékelésre és döntéshozatalra nem kerül sor, amelyről az irányító hatóság a támogatást igénylőt tájékoztatja.
44/A. §[369]
44/B. §[370] A 44. § (3) és (4) bekezdése nem alkalmazható akkor, ha[371]
a) jogszabály vagy a program módosítása miatt szükséges az éves fejlesztési keret módosítása, és az éves fejlesztési keret módosításának tárgya, mértéke, illetve módja a jogszabály vagy a program módosulásának átvezetéséhez szükséges kereteket nem lépi túl,
b) az éves fejlesztési keretben kiemelt projekt támogatást igénylőjeként (kedvezményezettjeként) meghatározott személy megváltozik, és az éves fejlesztési keret módosítása ennek átvezetésére irányul,
c)[372] az éves fejlesztési keretben szereplő kiemelt projekt támogatást igénylő a megjelent kiemelt felhívásra a folyó év végéig előreláthatóan nem nyújtja be támogatási kérelmét.
44/C. §[373] (1) Az operatív program egyes prioritásai vonatkozásában történő többlet-kötelezettségvállalás az éves fejlesztési keret módosításával kezdeményezhető.
(2)[374] Az éves fejlesztési keret módosítására irányuló előterjesztésben részletesen be kell mutatni a tervezett többlet-kötelezettségvállalás indokait, az egyes konstrukciók közötti megoszlását, valamint az NFK és az államháztartásért felelős miniszter álláspontját.
(3)[375] Az éves fejlesztési keret (1) bekezdés szerinti módosítását követően az irányító hatóság vezetője köteles projektenként vagy a Kormány egyedi döntése esetén felhívásonként a Kormány előzetes jóváhagyását kérni a kötelezettségvállalás megtételéhez, ha a kötelezettségvállalás a prioritás (1) bekezdés szerint megemelt keretösszegén belül a Kormány által meghatározott indikatív támogatási keretösszeget meghaladó rész terhére történne.
(4)[376] Ha kormányhatározat az operatív program keretében a programot finanszírozó pénzügyi alapra maximális kötelezettségvállalási szintet állapít meg, akkor a (3) bekezdéstől eltérően a Kormány projektenkénti vagy felhívásonkénti előzetes jóváhagyására csak akkor van szükség, ha a kötelezettségvállalás a pénzügyi alapnak e kormányhatározatban megállapított maximális kötelezettségvállalási szintjét meghaladná.
VIII. FEJEZET
A FELHÍVÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS MEGHIRDETÉSE
21. A felhívás előkészítése
45. § (1)[377] Az éves fejlesztési keret Kormány általi jóváhagyását követően az irányító hatóság a felhívásokat kiegészíti a megjelentetéshez szükséges részletes információkkal.
(2)[378] Az irányító hatóság a felhívásokat az NFK által rendelkezésre bocsátott sablondokumentumok alapján,[379]
a) a szakpolitikai felelős,
b)[380] a Vidékfejlesztési Program esetén a kifizető ügynökség, valamint
c) területi program esetén a területi szereplő
bevonásával készíti el.
(2a)[381] A felhívás az irányító hatóság vezetője által jóváhagyott tartalommal hirdethető meg. Az irányító hatóság felelőssége a felhívás e rendelet és a vonatkozó uniós jogi aktusok rendelkezéseivel való összhangjának megteremtése.
(3) A felhívás nem minősül az Ávr. 45. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásnak.
46. § (1)[382] A felhívás tartalmazza legalább
a) a felhívás nevét, keretösszegét,
b) a támogatást igénylők körét,
c) a megítélhető támogatás összegét, mértékét,
d) a fejlesztések indokoltságát, célját és a megvalósítandó számszerűsíthető eredményeket,
e) az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló felhívás esetén a kedvezményezettnek az 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. és II. melléklete szerinti indikátorokhoz kapcsolódó adatgyűjtési és adatszolgáltatási kötelezettségét,
f) a támogatható tevékenységeket és a támogatás igénybevételével kapcsolatos követelményeket,
g) a projekt-kiválasztási szempontokat,
h) a horizontális követelményeket,
i) az elszámolható költségeket,
j) a támogatási kérelem benyújtásának módját, helyét és határidejét,
k) standard és egyszerűsített kiválasztási eljárás esetén azt, hogy a támogatási kérelem a felhívás közzétételét követő harmincadik nap előtt nem nyújtható be,
l)[383]
m) a támogatási kérelemhez csatolandó mellékletek listáját,
n) a támogatási intézkedésre vonatkozó támogatási kategóriát és az arra vonatkozó szabályokat, és
o) a projektkiválasztásra vonatkozó eljárásrendet és további részletes információkat tartalmazó dokumentumok elérhetőségét.
(1a)[384] A terület-, illetve állatlétszám alapú támogatásokra vonatkozó felhívásokban nem kell szerepeltetni az (1) bekezdés h) és n) pontjában meghatározott tartalmi elemeket, az (1) bekezdés d) és i) pontjában meghatározottakat a terület-, illetve állatlétszám alapú intézkedés céljától függően kell alkalmazni.
(1b)[385] A gazdaságfejlesztést célzó projekt megvalósítására irányuló felhívásnak - ha a támogatás igénylésére jogosultak köre a közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaságokra, illetve a költségvetési szervekre is kiterjed - az (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell azt is, hogy közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság, illetve központi költségvetési szerv csak akkor nyújthat be támogatási kérelmet, ha ahhoz a Kormány előzetesen hozzájárult.
(2) Kiemelt projekt megvalósítására irányuló felhívásnak az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a technikai segítségnyújtás kivételével - tartalmaznia kell
a) a fejlesztések felsorolását,
b)[386] a fejlesztésekhez rendelt indikatív kereteket kedvezményezettenként,
c)[387]
d)[388]
e)[389]
(3) Az irányító hatóságnak a felhívást a program céljai alapján, az egységes dokumentum-sablonok, elszámolhatósági szabályok, eljárásrendi megoldások alkalmazásával, az adminisztratív terhek, szabályozási kötöttségek minimalizálásával, a támogatási konstrukciók közötti szinergia és az elhatárolás biztosításával, az abszorpciós célokra, az eredményességi, teljesítmény-kerettel összefüggő szempontokra tekintettel kell kidolgoznia.
47. § (1) A támogatási kérelemben - a támogatást igénylő azonosításához szükséges adatokon túl - csak olyan információ kérhető, amely a projektkiválasztási szempontok alapján értékelésre kerül. A támogatási kérelemhez csatolandó mellékletként kizárólag a támogatást igénylő megfelelősége, alkalmassága és a projektjavaslat megfelelősége megítéléséhez az adott felhívás esetén szükséges mellékletek csatolása követelhető meg.
(2)[390] A támogatási kérelem benyújtására nyitva álló határidőt az irányító hatóság határozza meg. Ezen időszakon belül az irányító hatóság egyszerűsített kiválasztási eljárásrend esetén egy vagy több értékelési szakaszt határozhat - standard eljárásrend esetén határoz - meg. Egy értékelési szakasz meghatározása esetén a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszak első és utolsó napja között legalább 30 napnak kell eltelnie. Több értékelési szakasz esetén az értékelési határnap és a következő értékelési szakasz első napja között szünet határozható meg. Ez a rendelkezés nem zárja ki az 53. §-ban foglaltak alkalmazását.
(2a)[391] Az NFK gondoskodik az általános szerződési feltételek, valamint a támogatási szerződés és a támogatói okirat sablonjának elkészítéséről és a www.palyazat.gov.hu oldalon történő közzétételéről.
(3)[392] A támogatási szerződés és a támogatói okirat mintáját az irányító hatóság az NFK által rendelkezésre bocsátott támogatási szerződés sablon alapján készíti el a felhívás sajátosságainak figyelembevételével.
(4)[393] Az NFK által kidolgozott, az elszámolható költségek nemzeti szabályait tartalmazó útmutatót az 5. melléklet tartalmazza.
(5) Az irányító hatóság gondoskodik arról, hogy a felhívás támogathatósági, jogi, monitoring és pénzügyi szempontból a jogszabályoknak, illetve egyéb szabályoknak megfelelő tartalommal készüljön el.
(6) A felhívásban a támogatást igénylőt tájékoztatni kell arról, hogy a vele kapcsolatos, a közhiteles adatbázisokban elérhető adatok vagy azok egy része az e rendelet hatálya alá tartozó szervezetek által felhasználásra kerülnek.
22. A felhívás meghirdetésének szabályai
48. §[394] (1)[395] Az irányító hatóság a felhívást - ide nem értve a kiemelt projektre vonatkozó felhívást - tíznapos határidő biztosításával társadalmi egyeztetésre bocsátja a www.palyazat.gov.hu oldalon.
(2)[396] A társadalmi egyeztetés során véglegesített felhívást az irányító hatóság legalább harminc nappal az éves fejlesztési keretben meghatározott meghirdetési időpont előtt elektronikus formában megküldi véleményezés céljából az NFK-nak.
(3)[397] Az elektronikus megküldést követően az NFK gondoskodik a felhívás tárgya szerint érintett társadalmi és szakmai szervezetek véleményének kikéréséről.
(4) Pénzügyi eszköz esetén az (1)-(3) bekezdést az ahhoz kapcsolódó termék dokumentációra is alkalmazni kell.
49. § (1) Az NFK az egységes formai és tartalmi követelmények - ennek részeként horizontális követelmények -, a felhívások közötti összhang biztosítása, valamint az állami támogatási szabályoknak való megfelelés céljából minőségbiztosítás keretében megvizsgálja a felhívást. Ha az irányító hatóság a felhívást és az ahhoz tartozó mellékleteket nem[398]
a) e rendelettel,
b)[399]
c) az állami támogatási szabályokkal,
d)[400] az NFK által kiadott és jóváhagyott egységes dokumentum-sablonokkal, vagy
e) az adott program, illetve más program valamely felhívásával,
f)[401] vonatkozó egyéb jogszabályokkal, valamint kötelezően alkalmazandó európai uniós jogi aktussal
összhangban készíti el, az NFK a felhívást tíz napon belül visszaküldi átdolgozás céljából az irányító hatóság részére.[402]
(2)[403] Az NFK egyetértése esetén, illetve a felhívás átdolgozását követően az irányító hatóságot tájékoztatja, és a megküldött felhívást - kivéve a technikai segítségnyújtási projektek felhívását - az éves fejlesztési keretben foglalt meghirdetési időpontban közzéteszi a www.palyazat.gov.hu oldalon.
(3)[404] A végleges dokumentáció megjelentetése előtt az irányító hatóság köteles az NFK ügyfélszolgálati feladatait ellátó szervezeti egységét a megjelenő felhívással kapcsolatban felmerülő lehetséges kérdések megválaszolására felkészíteni.
(4)[405] Pénzügyi eszköz esetén, az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában felhívás helyett termékleírást kell érteni.
50. § (1)[406] Az irányító hatóság - az egycsatornás ügyfélszolgálat útján - a támogatási kérelmek benyújtásának utolsó napját megelőző tizennegyedik napig biztosítja, hogy a támogatást igénylők kérdéseket tehessenek fel, és azokra ésszerű határidőn, de legkésőbb a kérdés beérkezését követő hét napon belül tájékoztatást kapjanak.
(2)[407] Az ügyfél-tájékoztatási rendszer működtetése során az NFK által az irányító hatóság számára készített ügyfélkezelési és információszolgáltatási kézikönyvet kell alkalmazni, amely alapján az irányító hatósággal együttműködő egycsatornás ügyfél-tájékoztatási rendszer az ügyfélszolgálat minden pontján, azonos kiszolgálási színvonalon, azonos tartalmú tájékoztatást tud nyújtani.
(3)[408] Az NFK működteti és koordinálja azt az ügyfél-tájékoztatási rendszert, amely a fejlesztéspolitikai intézményrendszer programjaira kiterjedően nyújt tájékoztatást elektronikus, írásbeli és telefonos csatornákon keresztül, az irányító hatóságokkal együttműködő egyablakos ügyfél-tájékoztatási rendszer keretében.
51. § (1)[409] Az irányító hatóság köteles az Ávr. szerinti adattartalmat a Kincstár Monitoring Rendszerrel való összhang biztosítása érdekében a felhívás meghirdetését követő legkésőbb tizenöt nappal a kincstár részére megküldeni.
(2) A Kincstár Monitoring Rendszer által az interfész specifikáció alapján kért adatok közül az irányító hatóság részére rendelkezésre bocsátott forrástérkép-azonosítót az irányító hatóság rögzíti a monitoring és információs rendszerben.
23. A felhívások módosítása és felfüggesztése
52. § (1)[410] Ha a program, az éves fejlesztési keret, valamely jogszabály módosítása miatt vagy egyéb okból szükségessé válik a felhívás módosítása, az irányító hatóság haladéktalanul módosítja a felhívást és erről - a módosítások kiemelésével - közleményt is készít. Az irányító hatóság a módosított felhívást és a közleményt megküldi az NFK-nak.
(2)[411] Az NFK a 49. § (1) bekezdése alapján elvégzi a módosított felhívás minőségbiztosítását, továbbá a közleményt és a módosított felhívást - szükség esetén a javasolt pontosítások átvezetését követően - közzéteszi. Ha a felhíváshoz az elektronikus kitöltőprogram már rendelkezésre áll, és a felhívás módosítása miatt a kitöltőprogramot is módosítani kell, akkor az irányító hatóság köteles haladéktalanul gondoskodni a benyújtás lehetőségének felfüggesztéséről a módosított kitöltőprogram megjelenéséig.
(3) A támogatást igénylő, ha a támogatási kérelmet a módosítás előtti feltételekkel nyújtotta be, a felhívás módosítása miatt nem kerülhet kedvezőtlenebb helyzetbe azzal szemben, aki a támogatási kérelmet a módosított feltételeknek megfelelően nyújtotta be. Ha a felhívás módosítása miatt a módosítás előtti feltételekkel benyújtott támogatási kérelmek nem értékelhetőek, korrekciót kell elrendelni.
(4)[412] Ha a módosított felhívás közzététele
a) a támogatási kérelem benyújtásának első lehetséges határnapját megelőző nyolc napon belül történik, támogatási kérelem a módosított felhívásban meghatározott napon, de legkorábban a módosított felhívás közzétételét követő nyolcadik napon nyújtható be,
b) a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszakban történik, a módosított felhívás közzétételét követő legalább nyolc napig biztosítani kell a támogatási kérelem benyújtásának lehetőségét az 53. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel.
(5)[413] A módosított felhívás közzététele során biztosítani kell, hogy az adott felhívás korábban közzétett dokumentumai - közzétételük időpontjával együtt - elérhetőek legyenek a www.palyazat.gov.hu oldalon.
53. § (1)[414] Ha a támogatásra rendelkezésre álló - EMVA esetén fókuszterületenként is meghatározott - kötelezettségvállalási keret kimerül - ide értve a felhívás keretösszegének csökkentését is - vagy annak kimerülése előre jelezhető, az irányító hatóság a benyújtási határidő előtt a benyújtás lehetőségét felfüggesztheti vagy a felhívást lezárhatja, és az erről szóló tájékoztatást az NFK-nak közzétételre megküldi.
(1a)[415] Szakaszos elbírálás alkalmazása esetén a benyújtási lehetőség felfüggesztése vagy lezárása csak a felhívásban rögzített szakasz zárásának időpontját követő naptól lehetséges.
(1b)[416] A támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszakban az adott szakasz felfüggesztése vagy lezárása az erről szóló döntés közzétételét követő nyolcadik naptól lehetséges.
(1c)[417] Folyamatos elbírálás alkalmazása esetén a benyújtási lehetőség felfüggesztése vagy a felhívás lezárása csak az erről szóló döntés közzétételét követő harmadik naptól lehetséges.
(2) Ha a felfüggesztés dátuma előtt benyújtott támogatási kérelmekről hozott döntést követően a támogatásra rendelkezésre álló keret nem merült ki, a felfüggesztést meg lehet szüntetni és új benyújtási határidőt lehet meghatározni.
53/A. §[418] Pénzügyi eszköz esetén, ezen alcím alkalmazásában felhívás helyett termékleírást, támogatási kérelem helyett kérelmet kell érteni.
IX. FEJEZET[419]
KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK
54. §[420] A támogatási kérelmek elbírálása
a) standard,
b) kiemelt,
c) egyszerűsített,
d) területi, vagy
e)[421] közösségvezérelt helyi fejlesztés
kiválasztási eljárásrend keretében történhet.
54/A. §[422] (1) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a támogatási kérelmekről standard eljárásban kell dönteni.
(2) Standard kiválasztási eljárásrendben kell elbírálni különösen
a) a közfeladat megvalósítására irányuló projekt támogatási kérelmét abban az esetben, ha a forrásokat az éves fejlesztési keretben a lehetséges támogatást igénylők között nem osztották fel,
b)[423] a HACS-ok által benyújtott helyi fejlesztési stratégiák kiválasztására irányuló kérelmet, és
c) a Vidékfejlesztési Programból finanszírozott, nem terület-, illetve állatlétszám alapú támogatásokra irányuló kérelmet.
54/B. §[424] Kiemelt kiválasztási eljárásrendben kell dönteni a támogatási kérelemről a következő feltételek együttes fennállása esetén:
a)[425] a Kormány az éves fejlesztési keretben döntött a támogatást igénylőről, a projekt tárgyáról, meghatározta az egyes végrehajtandó projektekkel kapcsolatos szakmai elvárásokat, a hozzá kapcsolódó legmagasabb támogatást és végrehajtási határidőket a technikai segítségnyújtás kivételével,
b) a támogatás közfeladat megvalósítására vagy általános közérdekű feladat ellátására irányul, és nemzetgazdasági érdeket szolgál.
54/C. §[426] (1) Egyszerűsített kiválasztási eljárásrendben kell dönteni a támogatási kérelemről, ha a támogatást igénylő jogosultsága és a felhívásban előírt mérlegelést nem igénylő értékelési szempontok vizsgálatára kerül sor, és
a) nem állnak fenn a kiemelt kiválasztási eljárásrend feltételei, vagy
b) a Vidékfejlesztési Programból finanszírozott terület-, illetve állatlétszám alapú támogatások esetén.
(2) Ha a projektek lehetséges elszámolható összköltsége legfeljebb 300 millió forint, és a felhívás keretében mikro, kis- és középvállalkozás is benyújthat támogatási kérelmet, kizárólag egyszerűsített kiválasztási eljárásrendet kell alkalmazni.
(3) Kutatás-fejlesztésre vagy innovációra irányuló fejlesztések és a Vidékfejlesztési Programból finanszírozott, nem terület-, illetve állatlétszám alapú támogatások esetében, ha a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak, az irányító hatóság standard eljárást is alkalmazhat.
(4) A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program keretében meghirdetett felhívások esetében, ha (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak, az irányító hatóság a (2) bekezdésében meghatározott elszámolható összköltségnél kisebb összeget is meghatározhat.
54/D. §[427] Területi kiválasztási eljárásrendben kell dönteni a főváros, a vármegye és a megyei jogú város ITP-je keretében támogatandó projektek támogatási kérelmeiről a területi programok esetén, ahol a program a területi kiválasztási eljárásrend alkalmazását írja elő.
54/E. §[428] Közösségvezérelt helyi fejlesztés kiválasztási eljárásrendet kell alkalmazni a programokban meghatározott esetben.
55. §[429] Ahol a XVII-XXVI. fejezet és a XXIX. fejezet - ide nem értve a 172. § (6) bekezdését, a 180. § (1) és (4) bekezdését, a 185-190. §-t, valamint a 197. § (4) és (7) bekezdését -, továbbá az 1. melléklet VI-XIII. fejezete - ide nem értve a 151.1. pontot, a 178.1. pontot, a 269.3-269.5. pontot, a 328.6. pontot és a 329.2. pontot - irányító hatóságot említ a kifizető ügynökség nevesítése nélkül, azon EMVA forrás esetén kifizető ügynökséget kell érteni.
X. FEJEZET
KIEMELT KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁSREND KÜLÖNÖS SZABÁLYAI
56. §[430] (1) Az irányító hatóság a felhívás közvetlen megküldésével az éves fejlesztési keretben nevesített támogatást igénylőt felkéri a támogatási kérelem felhívásban meghatározott időpontban történő, az 58-59. § szerinti benyújtására.
(2)[431] Az irányító hatóság a támogatási kérelem értékelését az 58-63. §-ban foglaltak szerint végzi és a 65-68. § szerint terjeszti fel döntésre az irányító hatóság vezetőjének.
(3) Ha a projekt megvalósítása nem kezdhető meg, a döntést követően a támogatást igénylő és az irányító hatóság a projekt megvalósításának előkészítésére és a megvalósításának támogatására támogatási szerződést köt.
(4)[432] Egy projekt megvalósítása akkor kezdhető meg, ha a projekt megvalósítása megkezdéséhez szükséges közbeszerzési vagy feltételes közbeszerzési eljárás lefolytatását megkezdték, vagy a projekt megvalósításának megkezdéséhez szükséges szerződést megkötötték. A megvalósítás megkezdhetőségének további feltételeit az IH a felhívásban határozhatja meg.
56/A. §[433] (1)[434] Az 56. § (3) bekezdése szerinti esetben a támogatási szerződés megkötésével egyidejűleg az irányító hatóság projektfejlesztést kezdeményezhet a támogatást igénylővel. A projektfejlesztés célja a felhívásban meghatározott feltételeknek megfelelő projektdokumentáció ütemezett kidolgozásának elősegítése.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződés a XV. Fejezetben foglaltakon túl tartalmazza legalább:
a)[435] a támogatást igénylő jogait és kötelezettségeit a projektfejlesztés során,
b) a közfeladatot érintő fejlesztés előkészítésének ütemezését, az előkészítés főbb mérföldköveit,
c) a projektdokumentáció elkészítésére rendelkezésre álló határidőt, valamint a hozzá kapcsolódó feltételeket és szankciókat,
d) a projekt-előkészítési költségek elszámolhatóságának és a támogatás folyósításának feltételeit, az esetleges szankciókat,
e) a projektmegvalósítás finanszírozásának és a támogatás folyósításának feltételeit,
f) a projektmegvalósítás finanszírozásához szükséges szerződésmódosítás szabályait,
g) az irányító hatóság által meghatározott egyéb feltételeket.
(3)[436] Ha a kedvezményezett a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti határidőket elmulasztja, az irányító hatóság a támogatási szerződéstől elállhat.
56/B. §[437] (1) A projektfejlesztés során az irányító hatóság feladatai:[438]
a) a fejlesztés elindításához szükséges engedélyezési, közbeszerzési, kiviteli tervezési eljárások figyelemmel kísérése és elősegítése,
b) a támogatási szerződésben meghatározott mérföldkövek teljesülését igazoló dokumentáció jóváhagyása,
c) a felhívásban meghatározott szakmai kritériumok teljesítésének ellenőrzése,
d) a projektdokumentáció elkészítésének szakmai támogatása,
e)[439] indokolt esetben projektfejlesztés biztosítása az adott szakpolitikai felelős szervezeti egységével,
f) a projektek költséghatékonyságának, ár-érték arányának és fenntarthatóságának elősegítése.
(2) A kedvezményezett a projektfejlesztés során köteles:[440]
a) együttműködni az irányító hatósággal,
b)[441] a projektfejlesztés keretében szervezett személyes egyeztetéseken személyesen vagy hivatalos képviselő útján részt venni,
c) az irányító hatóság által a rendelkezésére bocsátott dokumentumokat, segédleteket felhasználni a projektdokumentáció kidolgozásához,
d) a mérföldkövekhez kapcsolódó, az irányító hatóság által kért dokumentumokat elkészíteni,
e) a támogatási szerződésben meghatározott határidőket betartani,
f) a támogatási szerződésben meghatározott időpontban a projektdokumentációt benyújtani.
(3)[442] A projektfejlesztés folyamatát - ideértve az elektronikus úton történt egyeztetéseket is - dokumentálni kell. A projektfejlesztés során történt személyes egyeztetésekről az irányító hatóság és a kedvezményezett aláírásával ellátott emlékeztetőt kell készíteni.
56/C. §[443] A kedvezményezett az 56/A. § (2) bekezdés c) pontja szerinti határidőig szerződésmódosítási bejelentés keretében benyújtja a projektdokumentációt, amelyet az irányító hatóság a felhívásban előírt értékelési szempontok szerint megvizsgál. Ha a projektdokumentáció az irányító hatóság által a felhívásban meghatározott értékelési szempontoknak megfelel, az irányító hatóság az 56. § (3) bekezdése szerinti szerződést módosítja a projekt megvalósítása érdekében.
56/D. §[444] Az 56. § (3) és (4) bekezdését, valamint az 56/A-56/C. §-t nem kell alkalmazni a kizárólag előkészítésre irányuló projektek esetén.
XI. FEJEZET
TERÜLETI KIVÁLASZTÁSI RENDSZER (TKR) ELJÁRÁSREND KÜLÖNÖS SZABÁLYAI
57. § (1)[445] A területi szereplők a monitoring bizottság által jóváhagyott kiválasztási szempontrendszer alapján elkészítik az ITP-ket és benyújtják a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program vonatkozásában irányító hatósági feladatokat ellátó szervezet részére.
(2)[446] ITP-ket a területfejlesztésért felelős miniszter javaslatára az irányító hatóság döntésre felterjeszti a Kormány részére.
(3) A Kormány egyedi ügyben hozott nyilvános határozatot tesz közzé az egyes ITP-kről, amely tartalmazza:[447]
a) az elfogadott ITP megnevezését,
b) az ITP-t végrehajtó területi szereplő megnevezését,
c) az ITP teljes 7 éves forráskeretét,
d)[448] az ITP végrehajtása révén elérendő indikátor célértékeket,
e) az intézkedés, valamint tematikus célkitűzés szerinti forrásallokációt.
(4)[449] Az ITP módosítását évente két alkalommal, április 30-ig és december 31-ig kezdeményezheti a területi szereplő. Már megjelent felhívás keretösszege csökkentését kizárólag az 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdése hatálya alá tartozó területi szereplő kezdeményezheti, ha a támogatási kérelmet kizárólag a területi szereplő, az általa vezetett konzorcium vagy a - közvetlenül vagy közvetve - többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság nyújthatja be.
(5)[450]
57/A. §[451] (1)[452] Ha a területi kiválasztási rendszer eljárásrendben meghirdetett felhívásra kizárólag egy területi szereplő, az általa vezetett konzorcium, vagy olyan közvetlenül vagy közvetve állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság nyújthat be támogatási kérelmet, amelyben a területi szereplő többségi tulajdonnal rendelkezik, a X. és XII. Fejezet kiemelt eljárásrendre vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a felhívás erre irányuló rendelkezése alapján döntés-előkészítő bizottság hívható össze.
(2) Ha a felhívásra nem kizárólag a területi szereplő vagy az általa vezetett konzorcium nyújthat be támogatási kérelmet, - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a XII. Fejezet standard eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a döntés-előkészítő bizottság tagjainak száma két fő, tagjai az irányító hatóság és a területi szereplő által delegált egy-egy fő. Csak azon támogatási kérelmek támogathatók, amelyekben megjelölt támogatandó tevékenységet a döntés-előkészítő bizottság területi szereplő által delegált tagja is támogatásra javasolta.
(3) Ha a felhívásra nem kizárólag a területi szereplő vagy az általa vezetett konzorcium nyújthat be támogatási kérelmet és a felhívásra az 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdését kell alkalmazni, a XII. fejezet standard eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy[453]
a)[454] döntés-előkészítő bizottságot nem kell felállítani,
b) a nem a területi szereplő által benyújtott támogatási kérelmeket az irányító hatóság felkérésére a felhívásban megjelölt megyei jogú város a felhívásban meghatározott területi értékelési szempontok alapján értékeli.
(4)[455] A területi szereplő által delegált tag a döntés-előkészítő bizottságban a területi szereplő közgyűlése határozatában hozott döntési javaslatot képviseli.
XI/A. FEJEZET[456]
AZ EMVA, ILLETVE AZ ETHA FORRÁSBÓL SZÁRMAZÓ TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI ÉS ELTÉRŐ SZABÁLYOK
57/B. §[457] (1)[458] EMVA forrásból támogatott intézkedésekben való részvételre vonatkozó kérelmet az a támogatást igénylő, illetve kedvezményezett nyújthat be, aki vagy amely kérelemre nyilvántartásba vett besorolású ügyfélként szerepel a kifizető ügynökség által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben.
(2)[459] A támogatási kérelem, az egységes kérelem, a kifizetési igénylés benyújtása során a támogatást igénylő, illetve kedvezményezett helyett az ügyfél-nyilvántartási rendszerben kérelemre nyilvántartásba vett besorolású meghatalmazott is eljárhat. A meghatalmazás nyilvántartásba vételének és megszüntetése bejelentésének szabályait az 1. melléklet 8/A.1-8/A.7. pontja határozza meg.
(3) A nyilvántartásba vételre, az adatváltozások bejelentésére, az adatok kezelésére, védelmére és szolgáltatására, közzétételére, valamint a kifizető ügynökség által működtetett nyilvántartási rendszerekre a 2007. évi XVII. törvény III. Fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4)[460] Ha a felhívás úgy rendelkezik, akkor az 58. § (2) bekezdésétől eltérően a támogatási kérelem, egységes kérelem, kifizetési igénylés benyújtását, illetve a hozzájuk kapcsolódó eljárási cselekményeket ügyfélkapun keresztül kell intézni.
(5)[461] A (4) bekezdés szerinti esetben az e rendelet szerint elektronikus úton megküldött dokumentumokat és az azokról szóló értesítést a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett ügyfélkapujára kell megküldeni. A kézbesítésre ez esetben is a XXIX. Fejezetben foglaltakat kell alkalmazni.
(6)[462]
57/C. §[463] (1) A felhívás eltérő rendelkezése hiányában a támogatást igénylő felhívásonként csak egy támogatási kérelmet nyújthat be.
(2) A terület-, illetve állatlétszám alapú támogatások esetén az erre vonatkozó felhívásban, a mezőgazdasági kockázatkezelési támogatások esetén az erre vonatkozó felhívásban vagy jogszabályban meghatározott feltételek alapján a támogatást igénylő minden évben egységes kérelmet nyújthat be. A támogatást igénylő az egységes kérelemben megjelöli, hogy a felhívásban megjelölt mely jogcímekre, intézkedésekre vonatkozik az igénylése.
(3) A benyújtott egységes kérelemben változtatásokat a tárgyévben meghirdetett benyújtási határidőig lehet megtenni.
(4)[464] A felhívás eltérő rendelkezése hiányában a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napját követően a támogatási kérelemben szereplő támogatási alapra, illetve a támogatási összegre nézve módosítási kérelem nem nyújtható be. A támogatás alapját adott intézkedésre vonatkozóan a felhívás határozza meg.
(5) Ha terület-, illetve állatlétszám alapú támogatási kérelem kiválasztása során tisztázó kérdés alkalmazására kerül sor, annak eredménye nem vezethet a támogatási összeg növelésére. Terület-, illetve állatlétszám alapú támogatások kiválasztási eljárása során szóbeli egyeztetésre nem kerülhet sor.
(6)[465] EMVA forrásból nyújtott támogatás esetén az adategyeztetés nem minősül hiánypótlásnak, tisztázó kérdésnek azzal, hogy az adategyeztetés időtartama nem számít bele az eljárás időtartamába.
(7)[466] EMVA forrásból nyújtott,
a) egységes kérelemmel érintett vagy
b) az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikk (5) bekezdése, 19. cikk (1) bekezdés a) pont iii) alpontja, 27. cikke vagy 28. cikk (9) bekezdése alapján nyújtott
támogatás esetén a felhívás rendelkezhet úgy, hogy a támogatás igénybevételére benyújtott támogatási kérelem magában foglalja a kifizetési igénylést is.
(8)[467] EMVA forrásból támogatott intézkedés esetén az irányító hatóság és a kedvezményezett között létrejött támogatási jogviszony alanya lesz a kifizető ügynökség a KAP rendelet 7. cikke és az 55. § alapján az előleg-, illetve a kifizetési igénylés benyújtását követően.
(9)[468] EMVA forrásból nyújtott támogatás esetén, ha mérlegelést nem igénylő jogkövetkezményt kötelezően kell alkalmazni, úgy az a kifizetési igénylésről hozott döntésbe foglalható.
57/D. §[469] (1) Ha a támogatási kérelmekről hozott döntést megelőzően a KAP rendelet 74. cikke szerinti ellenőrzést kell lefolytatni, akkor a kérelmek hiánytalan beérkezését követően, a KAP rendelet 74. cikke alapján végzett ellenőrzések lezárását követő harminc napon belül kell dönteni.
(2) Ha közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus vagy felhívás alapján kérelmeket együttesen kell benyújtani vagy a benyújtott kérelmek bírálata egymással tartalmilag összefügg, az irányító hatóság a kérelemről a kérelmekre vonatkozó, valamennyi közös ellenőrzés lezárását követően, a közvetlenül alkalmazandó európai uniós rendelkezés szerinti határidőn belül dönt.
57/E. §[470] (1) EMVA és ETHA forrásból támogatott intézkedésben való részvétel feltételeinek már a támogatási kérelem benyújtásakor fenn kell állniuk, kivéve a felhívás vagy mezőgazdasági kockázatkezelési támogatások esetén jogszabály eltérő rendelkezése esetén.
(2) A támogatási kérelmekről szakaszos elbírálással a felhívásban rögzített támogatási mértékek alapján, és az egyes intézkedésekre elkülönített forrás figyelembevételével
a) rangsor állításával,
b) arányosítással, vagy
c) az a) vagy b) pontban rögzített eszköz és a benyújtás sorrendjének együttes alkalmazásával
kell dönteni.
(3) A bírálat során létrejött pontegyenlőség esetén a rangsorban előnyt élvez az a támogatási kérelem
a) amelynek tartalma megfelel a felhívásban meghatározott részletes ajánlásnak a támogatott művelet megvalósításának legjobb gyakorlatáról, vagy
b) amelyet korábban nyújtottak be, ha az a) pont alapján nem lehet különbséget tenni.
(4) Ha a támogatási kérelem nem valósítja meg maradéktalanul a támogatás részletes feltételeit megállapító felhívás szerinti célkitűzéseket, a kérelmet, illetve - ha a támogatási kérelem részekre bontható - a kérelem érintett részét el kell utasítani.
(5) Az EMVA és ETHA forrásból származó támogatások esetében nem lehetséges a támogatási kérelem feltétellel történő támogatása.
57/F. §[471] A mezőgazdasági biztosítások díjtámogatására vonatkozó intézkedések esetén e rendeletben foglaltakat a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
57/G. §[472] (1) EMVA forrás esetében a KAP rendelet VI. címében meghatározott kölcsönös megfeleltetés hatálya alá tartozó ellenőrzés alapján hozott döntésben szereplő megállapítások szolgálnak a kölcsönös megfeleltetési rendszer szabályainak megsértése miatti igazgatási bírság jogalapjául. A kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése miatti jogkövetkezményről a kifizető ügynökség rendelkezik, amely nem érinti a külön jogszabályban foglaltak szerinti egyéb jogkövetkezményeket.
(2) A kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése miatti jogkövetkezmény megállapításánál mérlegelni kell az eset összes körülményét, a kedvezményezett magatartásának - gondatlan vagy szándékos tevékenységének, illetve mulasztásának - súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy a kedvezményezett, vagy meghatalmazottja, alkalmazottja, tagja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján a megállapított jogsértés súlyához igazodó igazgatási bírságot kell kiszabni.
57/H. §[473] (1) EMVA és ETHA forrásból megvalósuló támogatások esetében, ha a támogatási jogviszony létrejöttét megelőzően a támogatást igénylő meghal, a felhívás eltérő rendelkezése hiányában az örökössel nem köthető támogatási szerződés, az örökös részére nem adható ki támogatói okirat.
(2) A kedvezményezett halála esetén a kifizető ügynökség a hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban meghatározott támogatási összeget az örökös részére utalja. Ha a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a támogatás összegéről, az ügyfél örököse jogosult - több örökös esetében örökrészük arányában örökösei jogosultak - a támogatás igénybevételére.
(3) Ha a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a támogatás jellegű jogosultságról, az ügyfélnek azon örököse (több örökös esetében azon örökösei örökrészük arányában) válik jogosulttá, aki a támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyat - így különösen: földterület, állatállomány - örökölte. Ha a támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyra vonatkozóan a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány haszonélvezeti jogot állapít meg, a haszonélvezeti jog jogosultja válik a támogatásra jogosulttá.
(4) A támogatás átutalásának feltétele, hogy az örököst vagy a haszonélvezeti jog jogosultját annak kérelmére az ügyfél-nyilvántartási rendszerben előzetesen nyilvántartásba vegyék.
(5)[474] Az örökös vagy a haszonélvezeti jog jogosultja a kifizető ügynökséggel szemben fennálló követelését az örökhagyó halálát, illetve a jogelőd megszűnését követő három éven belül érvényesítheti okirattal igazolva, hogy jogosult a támogatás összegére, illetve a jogviszonyba való belépésre.
(6) Az EMVA-ból és az ETHA-ból finanszírozott, beruházási jellegű intézkedések esetén, felhívás eltérő rendelkezése hiányában, ha a kedvezményezett jogai és kötelezettségei nem oszthatóak, az örökhagyó helyére egy örökös, a jogelőd helyére egy jogutód léphet.
(7) Az EMVA-ból és az ETHA-ból finanszírozott intézkedések esetén felhívás eltérő rendelkezése hiányában, a jogutód ügyfél az azonos intézkedésre, azonos támogatási kérelem benyújtási időszakban benyújtott támogatási kérelmekkel összefüggő kifizetési kérelmeit együttesen köteles benyújtani.
(8)[475] A felhívás erre vonatkozó rendelkezése szerint a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett halála esetén a kifizető ügynökség a kedvezményezettel annak halálakor együtt élt házastársa vagy törvényes örököse (a továbbiakban együtt: vélelmezett örökös) kérelmére a támogatás igénybevételéhez kapcsolódó eljárást megindítja. Ebben az esetben a kifizető ügynökség a szükséges eljárási cselekményeket a vélelmezett örökös bevonásával elvégzi, de érdemi döntést csak a jogerős hagyatékátadó végzés benyújtását követően hoz.
57/I. §[476] (1) A kedvezményezett által a támogatás igénybevételével összefüggésben vállalt kötelezettségek teljesítésének időtartama alatt a mezőgazdasági üzem egészének vagy a kötelezettség vállalásával érintett részének átruházása csak a kötelezettségek átvállalásával lehetséges. Az átvállalással az átadó mentesül a kötelezettségek alól. Az átvállaló - a felhívás eltérő rendelkezése hiányában - csak egy személy lehet.
(2) A kötelezettség átvállalásához az irányító hatóság előzetes jóváhagyása szükséges.
57/J. §[477] Az EMVA-ból finanszírozott intézkedések vonatkozásában a Vidékfejlesztési Programban meghatározott monitoring adatok gyűjtésének módjáról az irányító hatóság a felhívásban vagy közleményben rendelkezik.
57/K. §[478]
57/L. §[479] (1)[480] Ha a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett helyett és nevében az egyes eljárási cselekmények elektronikus ügyintézése során az ügyfél-nyilvántartási rendszerben kérelemre nyilvántartásba vett besorolású ügyfélként szereplő kamarai meghatalmazott jár el, a kamarai meghatalmazott a saját ügyfélkapuját használja az eljárási cselekmények elektronikus elvégzéséhez.
(2)[481]
(3)[482]
(4)[483]
(5)[484]
57/M. §[485] A kifizető ügynökség a támogathatósági feltételek elemzése céljából a mobilGAZDA alkalmazáson keresztül beküldött, földrajzi koordinátákkal ellátott fényképek adatait, továbbá más, legalább azzal egyenértékű - térinformatikai módszerekkel való beazonosítást lehetővé tevő - adattípusokat is figyelembe vehet. A mobilGAZDA alkalmazáson keresztül beküldött fényképek, dokumentumok, adatok, valamint a helyszíni ellenőrzésen vagy helyszíni szemlén rögzített adatok ellentmondása esetén az utóbbi adatok az irányadók.
57/N. §[486] Ha az uniós jogszabályok lehetővé teszik, az irányító hatóság a Vidékfejlesztési Program többéves intézkedése esetén a kifizetési igénylést a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 10. § (1) bekezdés 11. pontja szerinti KAP Stratégiai Terv terhére is finanszírozhatja.
XII. FEJEZET
A TÁMOGATÁSI KÉRELEM BENYÚJTÁSA ÉS ELBÍRÁLÁSA
24. A támogatási kérelem
58. § (1) A támogatást igénylőnek az irányító hatósághoz benyújtott támogatási kérelemmel kell igényelnie a támogatást.
(2)[487] A támogatási kérelmet a felhívásban meghatározott elektronikus alkalmazással kell elkészíteni és benyújtani. A támogatási kérelem akkor minősül benyújtottnak, ha a támogatást igénylő a támogatási kérelem elektronikus benyújtásáról nyilatkozott és a nyilatkozatot az egységes működési kézikönyvben és a felhívásban meghatározott módon az irányító hatósághoz benyújtotta.
(2a)[488] Az 57/B. § (4) bekezdése szerinti benyújtás esetén a (2) bekezdést nem kell alkalmazni.
(3)[489] A támogatást igénylő a támogatás igénylésével egyidejűleg hozzájárulását adja ahhoz, hogy a támogató
a)[490] EMVA forrás esetén a 908/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 57. cikk szerinti adatokat,
b) más ESB alap támogatásának elnyerése esetén
ba) a kedvezményezett nevét,
bb) a projekt tárgyát,
bc) az elnyert támogatás összegét,
bd) a döntés évét és a hónapját
nyilvánosságra hozza, valamint a támogatást igénylő által rendelkezésre bocsátott adatokat a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével nyilvántartsa és kezelje.
(4) A támogatási kérelem monitoring és információs rendszerbe történő beérkezéséről a támogatást igénylő értesítést kap.
(5)[491] A támogatási kérelem benyújtása, valamint a felhívásban meghatározott jogosultsági feltételek teljesítése nem jelent alanyi jogosultságot a támogatásra, arról csak a kiválasztási szempontokra és forrásra tekintettel hozható döntés.
(6)[492] Ha a felhívás úgy rendelkezik, idegen nyelven kiállított dokumentum benyújtása esetében a támogatást igénylőnek csatolnia kell a dokumentum szakfordító vagy szakfordító-lektor által készített magyar nyelvű fordítását is.
(7)[493] A támogatást igénylő a támogatási kérelmét a támogatási döntés meghozataláig elektronikusan - az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint - visszavonhatja. A támogatási kérelem visszavonását az irányító hatóság tudomásul veszi, és erről értesíti a támogatást igénylőt. A visszavonás tudomásulvételével szemben a támogatást igénylő nem élhet kifogással.
(8)[494] EMVA forrásból nyújtott támogatás esetén a (7) bekezdést a 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
59. § (1) Ha a felhívás nem zárja ki, támogatási kérelmet a projekt megvalósítására létrehozott konzorcium is benyújthat.
(2) A konzorcium létrehozására irányuló, a felhívás részeként közzétett szerződés-tervezetben foglalt rendelkezéseket is tartalmazó konzorciumi szerződéssel a támogatási kérelem benyújtására jogosult támogatást igénylők arra vállalnak kötelezettséget, hogy a projektet a támogatási kérelemben meghatározott módon közösen megvalósítják.
(3)[495] A konzorcium tagja csak az lehet, aki a felhívásban meghatározott követelményeknek megfelel és támogatásban részesülhet.
(4) A konzorciumot az irányító hatósággal szemben a konzorciumi tagok által a konzorciumi szerződésben kijelölt tag képviselheti.
(5)[496] A konzorciumi tagoknak a támogatási szerződés megszegéséért való felelősségét a konzorciumi megállapodás rendezi.
25. A támogatási kérelem jogosultsági ellenőrzése
60. § (1)[497] Az irányító hatóság a támogatási kérelem beérkezését követően, a felhívásban szereplő jogosultsági szempontok szerint, felhívásonként kialakított ellenőrzési lista alapján elvégzi a támogatási kérelem jogosultsági ellenőrzését. A mikro-, kis- és középvállalkozások számára is nyitva álló, standard kiválasztási eljárásrenddel érintett felhívásokra, valamint a helyi vagy területi önkormányzatok számára is nyitva álló, standard vagy az 57/A. § (2) és (3) bekezdése szerinti kiválasztási eljárásrenddel érintett felhívásokra benyújtott támogatási kérelmek esetén a jogosultsági ellenőrzés kizárólag a közigazgatási adatbázisokban, az irányító hatóság által létrehozott nyilvántartásokban rendelkezésre álló vagy közhiteles nyilvántartásokból elérhető adatok ellenőrzésére, az Áht. 50. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek való megfelelésre, valamint a támogatási kérelemhez csatolandó mellékletek teljeskörűségének vizsgálatára irányulhat. EMVA forrásból nyújtott támogatás esetén kivételt képezhet az olyan jogosultsági feltétel ellenőrzése, amely a programban meghatározásra került és ellenőrzésére - adatbázis és nyilvántartás hiányában - a támogatást igénylő által benyújtott dokumentumok alapján van lehetőség.
(2)[498] Ha a támogatási kérelem megfelel a felhívásban meghatározott jogosultsági szempontoknak, az irányító hatóság tájékoztatja a támogatást igénylőt a kérelem jogosultsági szempontoknak való megfelelőségéről, és arról, hogy az irányító hatóság a támogatási kérelem tartalmi értékelését megkezdi.
(3)[499] Ha a támogatási kérelem hiányos vagy hibás és ezért nem felel meg a felhívásban meghatározott jogosultsági szempontoknak, az irányító hatóság - ha az adott jogosultsági szempontot igazoló dokumentum hiánya vagy hibája hiánypótlás keretében pótoltatható és a felhívás lehetőséget nyújt a hiánypótlásra -, legalább öt, legfeljebb tizenöt napos határidő kitűzésével, az összes hiány vagy hiba megjelölésével felszólítja a támogatást igénylőt támogatási kérelmének kijavítására. Hiánypótlásra egyszer van lehetőség.
(4)[500] Ha a támogatást igénylő a nem hiánypótoltatható jogosultsági szempontoknak nem felelt meg, vagy a hiánypótlást hibásan, hiányosan vagy határidőn belül nem nyújtja be és ezért a támogatási kérelme nem felel meg a jogosultsági szempontoknak, az irányító hatóság a támogatási kérelmet elutasítja és erről a támogatást igénylőt értesíti.
(5) Egyszerűsített kiválasztási eljárásrend esetén - a felhívás eltérő rendelkezése hiányában - hiánypótlásnak nincs helye.
(6)[501] Ha az 58. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat hiányzik vagy hibás, hiánypótlásnak nincs helye.
(7) A (4) bekezdés szerinti tájékoztatásnak tartalmaznia kell az elutasítás indokait és a kifogás benyújtásának lehetőségét, módját.
(8)[502]
26. A támogatási kérelem tartalmi értékelése, döntéshozatal[503]
61. §[504] (1) A jogosultsági kritériumoknak megfelelő támogatási kérelmeket pontozással kell értékelni.
(2) Az (1) bekezdést
a) kiemelt kiválasztási eljárás,
b) területi kiválasztási eljárásrendben, ha a meghirdetett felhívásra kizárólag a területi szereplő vagy az általa vezetett konzorcium nyújthat be támogatási kérelmet, és
c) a felhívás eltérő rendelkezése hiányában terület-, illetve állatlétszám alapú támogatások
esetén nem kell alkalmazni.
(3) Egyszerűsített kiválasztási eljárásrend esetén
a) folyamatos elbírálás esetén a beérkezés sorrendjében kell a támogatási kérelmeket jogosultsági és tartalmi értékelésre bocsátani, valamint a felhívásban előírt mérlegelést nem igénylő értékelési szempontoknak való megfelelés alapján kell a támogathatóságukról dönteni,
b) szakaszos elbírálás esetén legkésőbb a felhívásban rögzített szakasz zárását vagy beadási határnapját követően kell a támogatási kérelmeket jogosultsági és tartalmi értékelésre bocsátani, és az egy szakaszban beérkezett kérelmek támogathatóságáról a felhívásban előírt mérlegelést nem igénylő értékelési szempontoknak való megfelelés szerinti sorrendisége alapján kell dönteni,
c) az egységes kérelemben benyújtott vagy egyéb terület-, illetve állatlétszám alapú támogatás igénybevételére benyújtott kérelem alapján akkor ítélhető meg támogatás, ha az megfelel a felhívásban meghatározott valamennyi feltételnek.
(4)[505] Standard kiválasztási eljárásrend esetén szakaszos elbírálást kell alkalmazni, amely során legkésőbb a felhívásban rögzített szakasz zárását vagy beadási határnapját követően kell a támogatási kérelmeket jogosultsági és tartalmi értékelésre bocsátani, és az egy szakaszban beérkezett kérelmek támogathatóságáról a felhívásban előírt tartalmi értékelési szempontoknak való megfelelés szerinti sorrendiségük alapján kell dönteni.
(5)[506] Kiemelt kiválasztási eljárásrend esetén a támogatási kérelmek tartalmi értékelése során azt kell vizsgálni, hogy a határidőig benyújtott támogatási kérelmek megfelelnek-e a felhívásban előírt értékelési szempontoknak. A 102. § (2) bekezdése kivételével, ha a Kbt. 53. § (6) bekezdése szerinti feltételes közbeszerzési eljárás dokumentációjának műszaki tartalmát az irányító hatóság előzetesen jóváhagyta, az értékelés során kizárólag a projekt e rendelet hatálya alá tartozó forrásból való támogathatósága vizsgálható. Ha a 62. § (2) bekezdése szerinti tartalmi értékelési szempontok alapján megállapítható, hogy a kérelem nem támogatható, az irányító hatóság a kérelmet elutasíthatja azzal, hogy a támogatást igénylőnek új kérelmet kell benyújtania.
(6)[507] Az egységes kérelem értékeléséhez a KAP rendelet 74. cikke szerinti ellenőrzéseket kell lefolytatni. Az egységes kérelem értékelése során az abban szereplő egyes intézkedésekkel kapcsolatban végzett ellenőrzések eredményét az egységes kérelemben szereplő minden érintett intézkedés vonatkozásában figyelembe kell venni.
61/A. §[508]
62. §[509] (1) Az értékelésben és a támogatási döntés előkészítésében részt vevőket a támogatást igénylő támogatási döntésről történő tájékoztatása időpontjáig titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a benyújtott támogatási kérelemnek a projekt-kiválasztási eljárásban történő előrehaladásáról történő tájékoztatásra.
(2) Az irányító hatóságnak biztosítania kell, hogy a támogatási kérelmek tartalmi értékelése során alkalmazott mérlegelést igénylő és mérlegelést nem igénylő értékelési szempontok
a) megfelelnek az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 125. cikk (3) bekezdés a) és d) pontjában, EMVA forrás esetén az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 49. cikkében meghatározott feltételeknek,
b) biztosítják a támogatásra legalkalmasabb projekt kiválasztását,
c) biztosítják a költséghatékonysági, fenntarthatósági és teljesítmény szempontból magas minőségű projektek kiválasztását,
d) olyan projektek kiválasztását teszik lehetővé, amelyek közvetlenül hozzájárulnak az érintett beruházási prioritás specifikus céljaihoz,
e) biztosítják az állami támogatási szabályoknak való megfelelést
f)[510] mikro-, kis- és középvállalkozások számára is nyitva álló, standard kiválasztási eljárásrenddel érintett felhívásokra benyújtott támogatási kérelmek esetén kiterjednek a monitoring és információs rendszerben a támogatást igénylő korábbi - a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet], valamint e rendelet hatálya alá tartozó - projektjeivel kapcsolatban rendelkezésre álló információk, így különösen a pénzügyi korrekciót eredményezett szabálytalanságok vizsgálatára.
(3)[511] A (2) bekezdés f) pontját akként kell alkalmazni, hogy a pénzügyi korrekciót eredményezett szabálytalanságokat pontszámot csökkentő tényezőként kell figyelembe venni.
63. § (1)[512] Ha a támogatási kérelemben szereplő információ nem egyértelmű vagy ellentmondást tartalmaz és a felhívás lehetőséget nyújt tisztázó kérdés alkalmazására, az irányító hatóság az értékelés során egy alkalommal tisztázó kérdést tehet fel, melynek megválaszolására legalább három, legfeljebb tizenöt napos határidőt kell biztosítania. A határidőn túl beérkezett választ figyelmen kívül kell hagyni.
(2) Ha a támogatási kérelemben szereplő fejlesztési tevékenység összetett jellege indokolja és erre a felhívás lehetőséget ad, az irányító hatóság szóbeli egyeztetési lehetőséget biztosíthat a támogatást igénylőnek az összeférhetetlenségi és titoktartási szabályok betartása mellett.
(3)[513] Ha a támogatást igénylőnek az e rendelet alapján szolgáltatott, a támogatási szerződés teljesítése szempontjából releváns adataiban változás következik be, a támogatást igénylő köteles azt haladéktalanul írásban bejelenteni az irányító hatóságnak.
(4)[514] Ha a támogatást igénylő támogatási kérelmében valótlan adatot közölt vagy valótlan tartalmú nyilatkozatot tett - a nyilvánvaló hiba kivételével -, a támogatási kérelem nem támogatható.
64. § (1)[515] Kiemelt és egyszerűsített kiválasztási eljárásrend kivételével, ha a felhívás úgy rendelkezik, az irányító hatóság döntés-előkészítő bizottságot hívhat össze a támogatási kérelmekről hozott döntés megalapozására. Döntés-előkészítő bizottságot kell összehívni - kiemelt és egyszerűsített kiválasztási eljárás kivételével - ha a szakpolitikai felelős és az irányító hatóság nem ugyanabban a szervezetben került kijelölésre.
(2) A döntés-előkészítő bizottság döntési javaslatot készít.
(3)[516] A döntés-előkészítő bizottság tagjainak száma legfeljebb öt - ha a szakpolitikai felelős és az irányító hatóság nem ugyanabban a szervezetben került kijelölésre, legfeljebb hét - fő. A döntés-előkészítő bizottság összehívását, működését, tagjait az irányító hatóság által kiadott ügyrendben kell meghatározni.
(4)[517] Területi kiválasztási eljárásrend esetén a (2) bekezdés szerinti döntési javaslatot az irányító hatóság megküldi a területi szereplő részére egyetértés céljából.
64/A. §[518] A támogatási döntés előkészítése során figyelembe kell venni - ha rendelkezésre áll - az adott támogatási kérelemmel összefüggő, a XVI. Fejezet alapján lefolytatott ellenőrzés eredményét annak érdekében, hogy el nem számolható támogatási összeg ne kerüljön odaítélésre.
65. § (1)[519] A támogatási kérelemről az irányító hatóság dönt. Az irányító hatóság köteles a döntését részletesen indokolni, ha a projektjavaslatot
a)[520] csökkentett elszámolható összköltséggel, támogatási összeggel vagy támogatási alappal támogatja,
b) a támogatási jogviszony létrehozásához szükséges feltételek teljesítésének esetén támogatja, vagy
c) elutasítja.
(1a)[521] A 64. § (4) bekezdése szerinti esetben csak akkor hozható támogatási döntés, ha a területi szereplő a részére megküldött döntési javaslattal változatlan formában egyetértett és erről a közgyűlés határozatot hozott. Egyetértés hiányában az irányító hatóság egy alkalommal elrendeli a területi szereplő által megjelölt támogatási kérelmek újraértékelését.
(1b)[522] Az (1a) bekezdés szerinti újraértékelést követően a döntés-előkészítés és a döntéshozatal során - a 64. § (4) bekezdése és az (1a) bekezdés kivételével - az általános szabályok szerint kell eljárni.
(2)[523] Az irányító hatóság vezetőjének a támogatói döntés meghozatalához a Kormány előzetes állásfoglalását kell kérnie, ha a projektjavaslat támogatását hárommilliárd forintot meghaladó összegben javasolja megállapítani.
(2a)[524] Nincs szükség a (2) bekezdés szerinti előzetes állásfoglalásra[525]
a) technikai segítségnyújtási projekt esetén,
b) kiemelt projekt esetén, ha a projekt irányító hatóság által javasolt támogatási összege nem haladja meg az éves fejlesztési keretben az e projekt támogatásaként meghatározott összeget.
(3)[526] A támogatási kérelem csökkentett elszámolható összköltséggel vagy csökkentett támogatási összeggel támogatható, ha a támogatási kérelem tervezett elszámolható költségei között olyan költségtétel szerepel, amely nem számolható el, nem szükséges a projekt céljának teljesítéséhez vagy aránytalanul magas. Az irányító hatóság a felhívásban egységköltségekre vonatkozó előírást tehet közzé.
(4) Ha a támogatási kérelem csak feltételekkel támogatható, a támogatási döntésben meg kell határozni a támogatást igénylő által teljesítendő feltételeket és az azok teljesítésére nyitva álló határidőt.
(5)[527] Amennyiben a közfeladat ellátásának finanszírozása közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott támogatásnak minősül, a közszolgáltatási szerződés megkötése előtt felmerült költségek kizárólag a 360/2012/EU bizottsági határozattal összhangban támogathatók.
(6)[528]
(7)[529] A döntést követő egy napon belül rögzíteni kell a döntést a monitoring és információs rendszerben.
66. § (1) A döntésről az irányító hatóság tájékoztatja a támogatást igénylőt és megküldi részére a támogatási szerződés tervezetét.
(2) Támogatói okirat alkalmazása esetén az aláírt támogatói okirattal kell értesíteni a támogatást igénylőt. A támogatói okirat elektronikus formában kerül kiállításra, aláírásra és megküldésre.
(3)[530] A támogatási kérelem elutasítása, csökkentett összköltséggel vagy támogatási összeggel történő támogatása vagy feltételekkel történő támogatása esetén a tájékoztatásnak tartalmaznia kell a kifogás benyújtásának lehetőségét, módját.
(3a)[531] EMVA és ETHA forrásból származó támogatásnál a 65. § (1) bekezdés a) pontja szerinti döntés esetén az elutasított tételekre vonatkozó részletes indokolást, valamint a kifogás benyújtásának lehetőségét és módját tartalmazó támogatói okirat kibocsátására kerül sor, külön értesítés nélkül.
(4) A támogatást igénylők a támogatási kérelmük értékelését a döntésről szóló tájékoztatás kézhezvételét követően megtekinthetik.
67. §[532] (1) A program vonatkozó prioritása keretén belül
a) a felhívás keretében fel nem használt vagy
b) a megítélt, támogatási szerződésben rögzített és
ba) a kedvezményezett által fel nem használt,
bb) az irányító hatóság által visszatartott vagy
bc) a kedvezményezett által visszafizetett
támogatási összeg prioritáson belüli felhasználásáról - a nagyprojekt, a kiemelt projekt és annak a támogatási kérelemnek a kivételével, amely támogatását az irányító hatóság hárommilliárd forintot meghaladó összegben javasolta megállapítani - az irányító hatóság dönt az NFK által jóváhagyott felhívás alapján.[533]
(2) Ha a felhívás visszatérítendő támogatási formát alkalmaz, a felhívás kidolgozása és a támogatási kérelem elbírálása során az irányító hatóság az 58-65. §-ban foglaltaktól eltérhet azzal, hogy
a) a 62. § szerinti szempontokat biztosítani szükséges,
b) a támogatási kérelmek elbírálása egyszerűsített kiválasztási eljárásrend szerint történhet,
c) a hiánypótlás, tisztázó kérdés lehetőségét biztosítani szükséges,
d) konzorcium nem nyújthat be támogatási kérelmet, valamint
e) a támogatási kérelmek benyújtása és elbírálása során a monitoring és információs rendszert kell alkalmazni.
(3) A (2) bekezdés szerinti felhívásban biztosítéknyújtási kötelezettség nem írható elő.
68. § (1)[534] A támogatási kérelemről az irányító hatóság folyamatos elbírálás esetén a támogatási kérelem beérkezésétől, szakaszos elbírálás esetén a felhívásban rögzített szakasz zárásától vagy a benyújtási határidőtől számított harmincadik napig, nagyprojekt esetén a támogatási kérelem beérkezésétől számított kilencvenedik napig dönt.
(2)[535] Döntés-előkészítő bizottság összehívása esetén az irányító hatóság támogatási kérelemről hozott döntési határideje tíz nappal meghosszabbodik.
(3)[536] Nagyprojekt esetén az (1) bekezdésben meghatározott határidő a támogatásról vagy az elutasításról hozott döntési javaslatról történő értesítés határidejét jelentik.
(4)[537] Standard és egyszerűsített kiválasztási eljárásrend esetén, ha a beérkező támogatási kérelmek száma meghaladja a tervezettet, a határidőt az irányító hatóság egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.
(5)[538] Az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti határidőbe nem számít bele a hiánypótlás, a felhívás módosítása következtében szükségessé vált korrekció, a tisztázó kérdés megválaszolásának vagy a kifogás elbírálására irányuló eljárás időtartama, továbbá az az időtartam, amikor törvényben meghatározott szakértői névsorban nem szerepel a támogatási kérelem tartalmi értékeléséhez szükséges szakértelemmel rendelkező értékelő.
69. §[539] (1)[540] Szakaszolt projekt 2014-2020 programozási időszak forrásaiból finanszírozni tervezett szakaszára a IX-XII. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)[541] Szakaszolt projekt 2014-2020 programozási időszak forrásaiból finanszírozni tervezett szakaszára akkor köthető támogatási szerződés, vagy a támogatási szerződés akkor léphet hatályba, ha e szakaszolt projekt 2007-2013 programozási időszak forrásaiból finanszírozott szakaszának megvalósítására kötött támogatási szerződés alapján nyújtott előleggel a kedvezményezett elszámolt, vagy az előleg felhasználása érdekében harmadik személlyel szerződést kötött.
(3)[542] A szakaszolt projekt 2021-2027 programozási időszak forrásaiból finanszírozni tervezett szakaszára a 2021-2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendeletet [a továbbiakban: 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet] kell alkalmazni.
70. § (1) Az országos kihatású projekt esetén a 46-61. § rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)[543] A projekt szakmai tartalma szerinti felelős irányító hatóság vezetője az általa benyújtott éves fejlesztési keret elfogadását követően a VEKOP-ra eső támogatási keretösszeg feletti rendelkezési jogot az Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet] alapján gyakorolja. A projekt szakmai tartalma szerinti felelős irányító hatóságra e támogatási keretösszeg tekintetében a 12. alcímet kell alkalmazni.
(3)[544]
(4)[545]
(5)[546] Országos kihatású projekt esetén a támogatási szerződést a projekt szakmai tartalmáért felelős irányító hatóság köti meg.
(6)[547]
(7)[548] A monitoring és információs rendszerben a támogatási kérelemmel, a döntéssel és a projekt lebonyolításával kapcsolatos adatokat - programonkénti megbontásban - a projekt szakmai tartalmáért felelős irányító hatóság rögzíti és kezeli.
70/A. §[549] (1)[550] A mikro-, kis- és középvállalkozások - beleértve az EMVA-ból nyújtott egyes támogatások esetén a természetes személyeket és a mezőgazdasági termelőnek minősülő nagyvállalkozás méretű vállalkozásokat - számára nyitva álló, standard kiválasztási eljárásrenddel érintett felhívásokra, valamint a helyi vagy területi önkormányzatok számára nyitva álló, standard vagy az 57/A. § (2) bekezdése szerinti kiválasztási eljárásrenddel érintett felhívásokra benyújtott támogatási kérelmek tartalmi értékelését törvényben meghatározott szakértői névsorból sorsolással kiválasztott, az adott támogatási kérelem értékeléséhez szükséges szaktudással rendelkező értékelők végezhetik.
(2)[551] Az értékelők értékelésre történő felkészítését és az értékelés minőségellenőrzését az irányító hatóság végzi, egyebekben az értékelő feladatellátása során nem utasítható. Az adott támogatási kérelem tartalmi értékelésének minőségellenőrzését nem végezheti az, aki korábban az adott kérelem tekintetében állami projektértékelőként is eljárt.
(2a)[552] Ha az értékelő tisztázó kérdés feltevésére tesz javaslatot, az irányító hatóság a javaslat beérkezését követő öt napon belül megküldi a tisztázó kérdést a támogatást igénylő részére. Ha több értékelő tesz javaslatot tisztázó kérdés feltevésére, akkor a javaslatokat együttesen, az utolsó javaslat beérkezését követő öt napon belül kell megküldeni.
(2b)[553] A (2) bekezdés szerinti minőségellenőrzést a tartalmi értékelés értékelő általi - a pályázati e-ügyintézés felületen történt - beküldésétől számított öt napon belül le kell zárni. A minőségellenőrzés során észlelt hiba vagy hiányosság esetén az irányító hatóság egyszer adhatja vissza a tartalmi értékelést javítás céljából az értékelő részére.
(3)[554] Ha az értékelők által elkészített értékelések eredménye között 30%-nál nagyobb az eltérés, az irányító hatóság - a döntés-előkészítő bizottság ülését megelőzően - újraértékelést rendel el. A támogatási kérelem újraértékelését nem végezheti az, aki az adott kérelem vonatkozásában a (2) bekezdés szerinti minőségellenőrzést végezte. Az irányító hatóság az újraértékelés elrendelésétől eltekinthet, ha az egyik értékelő által készített értékelés eredménye sem éri el a támogathatósághoz a felhívásban meghatározott minimális pontszámot.
70/B. §[555] (1) A 70/A. § szerint elvégzett értékelést követően az irányító hatóság döntés-előkészítő bizottságot hív össze.
(2)[556] Az 57/A. § (2) bekezdése szerinti kiválasztási eljárásrenddel érintett felhívások kivételével az (1) bekezdés szerinti döntés-előkészítő bizottság tagjainak száma három fő. A döntés-előkészítő bizottságba az irányító hatóság, a szakpolitikai felelős és az NFK delegál tagot.
XIII. FEJEZET[557]
KÖZÖSSÉGVEZÉRELT HELYI FEJLESZTÉS KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁSRENDRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK[558]
71. §[559] (1) Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 32-35. cikke és az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 42-44. cikke szerinti fejlesztések az EMVA-ból, az ERFA-ból és az ESZA-ból részesülhetnek támogatásban.
(2)[560] Közösségvezérelt helyi fejlesztések folyamatának elindítása érdekében az irányító hatóság regisztrációs felhívást tesz közzé a HACS-ok megalakulásának ösztönzésére. A felhívás tartalmazza a regisztráció feltételeit. A regisztrációs feltételeknek megfelelt HACS-okat az irányító hatóság nyilvántartásba veszi. Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 34. cikk (2) bekezdése szerint a HACS által kijelölt vezető partner vagy létrehozott közös szervezet, és a HACS munkaszervezete - ha létrehoztak - jogképes, nonprofit szervezet lehet.
(3) Az irányító hatóság a regisztrációs szempontoknak megfelelt HACS-ok számára felhívást tesz közzé közösségvezérelt HFS megalkotására. A felhívás előkészítésére, meghirdetésére, módosítására és felfüggesztésére a 45-53. §-t kell alkalmazni.
(4) Az irányító hatóság előre meghatározza a közösségvezérelt HFS-ek kiválasztási kritériumait.
(5) Az irányító hatóság a beérkezett közösségvezérelt HFS-eket tartalmazó kérelmekről a standard kiválasztási eljárásrend szabályai szerint - az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 33. cikk (3) bekezdése szerinti bizottság alkalmazásával - dönt. A döntés tartalmazza az irányító hatóság által támogatott közösségvezérelt HFS-t, a megvalósítására felhasználható támogatási keretösszeget, valamint a helyi megvalósításához szükséges (10) bekezdés szerinti működési költségek keretét.
(6) A közösségvezérelt HFS-kérelmek benyújtására és elbírálására - az e fejezetben meghatározott eltérésekkel - az 58-68. §-t és az 1. melléklet II. Fejezetét kell alkalmazni.
(7) Az irányító hatóság a hiánypótlásra meghatározhat a 60. § (3) bekezdésében meghatározott határidőnél hosszabb időtartamot is.
(8) Az irányító hatóság a kiválasztott közösségvezérelt HFS-ek megvalósítása érdekében:
a) szerződést (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: együttműködési megállapodás) köt a HACS-csal vagy annak vezető partnerével a közösségvezérelt HFS megvalósítására és az ennek érdekében felhasználható támogatási keretösszegre, amely együttműködési megállapodásnak elválaszthatatlan része az irányító hatóság által támogatási döntéssel kiválasztott közösségvezérelt HFS, valamint
b) támogatási szerződést köt a HACS munkaszervezeti funkcióit ellátó szervezettel - vagy támogatói okiratot bocsát ki részére - a közösségvezérelt HFS megvalósításához szükséges (10) bekezdés szerinti feladatok ellátásával kapcsolatban felmerülő költségei finanszírozására.
(9) A (8) bekezdés a) pontja szerinti együttműködési megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) a HACS megnevezését,
b) a HACS feladatait,
c) a közösségvezérelt HFS alapján a HACS által meghirdetendő felhívások (a továbbiakban: helyi felhívás) összesített keretét,
d) a HACS működési költségének legmagasabb összegét,
e) a közösségvezérelt HFS megvalósítását mérő számszerűsített vállalásokat és
f) a közösségvezérelt HFS módosításának feltételeit.
(10) A (8) bekezdés b) pontja szerinti támogatási szerződés alapján folyósított támogatás felhasználható a HACS-nál vagy munkaszervezeténél felmerült előkészítés, kapacitásépítés, képzés, hálózatépítés, az érdekeltek közötti információcsere megkönnyítése és a közösségvezérelt HFS megvalósítása érdekében kidolgozásra kerülő helyi felhívások előkészítésének költségeire, a közösségvezérelt HFS végrehajtásának irányításához kapcsolódó működési költségekre és a közösségvezérelt HFS monitoringköltségeire.
72. §[561] (1) A helyi felhívásokat a HACS az együttműködési megállapodás alapján, a támogatási döntéssel kiválasztott közösségvezérelt HFS-ben rögzített kiválasztási kritériumok alkalmazásával készíti el.
(2) Az együttműködési megállapodásban rögzített keretek között a HACS által meghirdetett helyi felhívások alapján benyújtott támogatási kérelmek vonatkozásában a közösségvezérelt helyi fejlesztés eljárásrend alkalmazásával hozható döntés.
(3) A HACS a helyi felhívástervezeteket az irányító hatóság részére előzetesen megküldi szabályossági vizsgálat céljából. Az irányító hatóság harminc napon belül nyilatkozik a helyi felhívások szabályossági megfelelőségéről.
(4) A HACS vagy munkaszervezete a helyi felhívást az irányító hatóság (3) bekezdésben foglalt szabályossági nyilatkozatát követő tíz napon belül közzéteszi a honlapján.
(5) Ha a támogatásra rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret kimerül - ideértve a felhívás keretösszegének csökkentését is -, vagy annak kimerülése előre jelezhető, a HACS a benyújtási határidő előtt a benyújtás lehetőségét felfüggesztheti vagy a felhívást lezárhatja, és az erről szóló tájékoztatást közzéteszi a honlapján, és az irányító hatóságnak is megküldi. Szakaszos elbírálás alkalmazása esetén a benyújtási lehetőség felfüggesztése vagy lezárása csak a felhívásban rögzített szakasz zárásának időpontját követő naptól lehetséges. A támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszakban az adott szakasz lezárása az erről szóló döntés közzétételét követő nyolcadik naptól lehetséges. Folyamatos elbírálás alkalmazása esetén a benyújtási lehetőség felfüggesztése vagy a felhívás lezárása csak az erről szóló döntés közzétételét követő harmadik naptól lehetséges. Ha a felfüggesztés dátuma előtt benyújtott támogatási kérelmekről hozott döntést követően a támogatásra rendelkezésre álló keret nem merült ki, a felfüggesztést meg lehet szüntetni, és új benyújtási határidőt lehet meghatározni.
(6) A támogatási kérelem benyújtása, valamint a helyi felhívásban meghatározott feltételek teljesítése nem jelent alanyi jogosultságot a támogatásra, arról csak a kiválasztási szempontokra és forrásra tekintettel hozható döntés.
(7) Ha a helyi felhívás nem zárja ki, a támogatási kérelem a projekt megvalósítására létrehozott konzorciumi együttműködés keretében is benyújtható az 59. § alkalmazásával.
(8) A támogatást igénylő a támogatás igénylésével egyidejűleg hozzájárulását adja ahhoz, hogy az irányító hatóság közösségvezérelt helyi fejlesztés támogatás elnyerése esetén - EMVA forrás esetén a 908/2014/EU bizottsági rendelet 57. cikk szerinti adatokon túl -
a) a kedvezményezett nevét,
b) a projekt tárgyát,
c) az elnyert támogatás összegét,
d) a döntés évét és a hónapját
nyilvánosságra hozza, valamint a támogatást igénylő által rendelkezésre bocsátott adatokat a vonatkozó jogszabályok szerint nyilvántartsa és kezelje.
(9) A HACS-ok a helyi támogatási kérelmekről való döntés megalapozása érdekében helyi bíráló bizottságot (a továbbiakban: HBB) állítanak fel. A HBB összehívását, működését, tagjait a HACS által kiadott ügyrendben kell meghatározni. Az ügyrendet az irányító hatóság hagyja jóvá.
72/A. §[562] (1) A közösségvezérelt helyi fejlesztés kiválasztási eljárásrend során a jelen §-ban és a 72/B. §-ban szabályozott módon kell eljárni.
(2) A támogatást igénylő a helyi felhívásban rögzített módon a HACS-hoz benyújtott helyi támogatási kérelemmel igényelheti a támogatást.
(3) A támogatást igénylő a kérelem beérkezéséről értesítést kap.
(4) Legkésőbb a helyi felhívásban rögzített szakasz zárását vagy beadási határnapját követő tíz napon belül megkezdődik a helyi támogatási kérelmek kiválasztási folyamata.
(5) Az értékelésben és a támogatási döntés előkészítésében részt vevőket a támogatást igénylő támogatási döntésről történő tájékoztatása időpontjáig titoktartási kötelezettség terheli, azzal, hogy a titoktartási kötelezettség nem terjed ki a benyújtott helyi támogatási kérelemnek a projektkiválasztási eljárásban történő előrehaladásáról való tájékoztatásra.
(6) Ha a helyi támogatási kérelem határidőn túl benyújtott, a HACS a kérelmet - hiánypótlási felhívás nélkül - elutasítja, és erről - valamint az elutasítással szemben kifogás benyújtásának lehetőségéről - a támogatást igénylőt értesíti. Ha a helyi támogatási kérelem hiányos vagy hibás, és ezért nem felel meg a helyi felhívásban meghatározott szempontoknak, a HACS vagy munkaszervezete - ha az adott szempontot igazoló dokumentum hiánya vagy hibája hiánypótlás keretében pótoltatható, és a helyi felhívás lehetőséget nyújt a hiánypótlásra -, az összes hiány vagy hiba megjelölésével felhívja a támogatást igénylőt helyi támogatási kérelmének kijavítására. Hiánypótlásra egyszer van lehetőség.
(7) Ha a helyi támogatási kérelemben szereplő információ nem egyértelmű, vagy ellentmondást tartalmaz, és a helyi felhívás lehetőséget nyújt tisztázó kérdés alkalmazására, a HACS vagy munkaszervezete az értékelés során egy alkalommal írásban tisztázó kérdést tehet fel megfelelő határidő biztosításával. A határidőn túl beérkezett választ figyelmen kívül kell hagyni.
(8) A kiválasztási folyamat során a HACS pontozás alapján dönt. A HBB köteles részletes indokolást készíteni, ha a helyi támogatási kérelmet elutasítani javasolja. A HBB feltétellel vagy csökkentett összeggel való támogatásra irányuló döntési javaslatot nem adhat, és ilyet a HACS sem küldhet az irányító hatóságnak.
(9) A HBB a kérelemre vonatkozó támogató vagy elutasító döntési javaslatot a kérelmek - helyi felhívásban előírt értékelési szempontoknak való megfelelés szerinti - sorrendje alapján tesz.
(10) A HACS a HBB döntési javaslata alapján a helyi felhívásban meghatározott határidőn belül dönt a helyi támogatási kérelem elutasításáról, vagy annak támogatására irányuló javaslatát megküldi az irányító hatóságnak a HBB - döntési javaslatot meghozó - ülésének jegyzőkönyvével együtt az ülés megtartását követő harminc napon belül.
(11) A támogatásra irányuló döntési javaslatáról vagy az elutasító döntéséről a HACS tájékoztatja a támogatást igénylőt. A (9) bekezdés szerinti döntésről szóló tájékoztatás tartalmazza az indokolást és a kifogás benyújtásának lehetőségét, módját is.
(12) A támogatást igénylők a helyi támogatási kérelmük értékelését a tájékoztatás közlését követően megtekinthetik.
(13) Az e §-ban foglalt eljárási határidőkbe nem számít bele a helyi felhívás módosítás következtében szükségessé vált korrekció, a tisztázó kérdés megválaszolásának, valamint a kifogás elbírálására irányuló eljárás időtartama.
72/B. §[563] (1) A közösségvezérelt helyi fejlesztés 72/A. §-ban szabályozott kiválasztási eljárását követő döntéshozatali eljárás során
a) a támogatást igénylő a - HACS által értékelt és támogató döntési javaslatának megfelelő - helyi támogatási kérelmét (a továbbiakban e § alkalmazásában: támogatási kérelem) a HACS támogatásra irányuló döntési javaslatának közlésétől számított harminc napon belül az irányító hatóság által előírt egységes informatikai rendszerben rögzíti jogosultsági ellenőrzés (végső ellenőrzés) céljából,
b) az irányító hatóság a támogatási kérelem beérkezését követően, a felhívásban szereplő jogosultsági szempontok szerint, felhívásonként kialakított ellenőrzési lista alapján elvégzi a támogatási kérelem jogosultsági ellenőrzését,
c) továbbá a támogatási kérelmek rögzítésére és végső ellenőrzésére
ca) az 58. § (2), (4), (7) és (8) bekezdését, a 60. § (3), (4), (6), (7) bekezdését, a 63. § (3) és (4) bekezdését, a 65. § (1), (7) bekezdését és a 66. § (1)-(3) bekezdését és
cb) az 1. melléklet 8.1-8.5., 8/A.1-13.5., 14.1-24., 33.1., 33.2., 45., 46.1.a)-k), 46.2-48.4. és 50-53.3. pontját
kell alkalmazni.
(2) Az irányító hatóság a beérkezéstől számított 30 napon belül támogató döntést (kötelezettségvállalás) vagy elutasító döntést hoz.
(3) Ha a beérkező támogatási kérelmek száma meghaladja a tervezettet, a határidőt az irányító hatóság egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.
(4) Az irányító hatóság a döntésről a támogatást igénylő mellett a HACS-ot is tájékoztatja.
(5) Az e §-ban foglalt eljárási határidőbe nem számít bele a hiánypótlás vagy a kifogás elbírálására irányuló eljárás időtartama.
XIV. FEJEZET
PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ESETÉN ALKALMAZANDÓ KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
27. Az alapok alapját végrehajtó szervezet kiválasztása[564]
73. §[565] Az alapok alapját végrehajtó szervezetnek meg kell felelnie[566]
a)[567] a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 7. cikkében meghatározott kritériumoknak, valamint
b) a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 140. cikk (4) bekezdésében foglaltaknak.
28. Pénzügyi közvetítők kiválasztása
74. §[568] (1)[569] Ha a pénzügyi eszközök végrehajtására alapok alapján keresztül kerül sor, az alapok alapját végrehajtó szervezetnek biztosítania kell, hogy az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet vonatkozó kritériumai teljesüljenek.
(2)[570] Ha az alapok alapját végrehajtó szervezet a pénzügyi eszköz végrehajtása során a végrehajtás egy részét pénzügyi közvetítőkre bízza vagy az uniós állami támogatási szabályok alapján köteles pénzügyi közvetítőkre bízni, a pénzügyi közvetítők kiválasztását az alapok alapját végrehajtó szervezet készíti elő az irányító hatósággal együttműködve. Az alapok alapját végrehajtó szervezet a pénzügyi közvetítői felhívás tervezetét elektronikus formában az irányító hatóság útján megküldi jóváhagyásra a Kormánynak. Az irányító hatóság a Kormány jóváhagyása alapján a pénzügyi közvetítői felhívást közzéteszi a www.palyazat.gov.hu oldalon. Az alapok alapját végrehajtó szervezet a kiválasztási eljárás eredménye alapján dönt a pénzügyi közvetítő kiválasztásáról és az irányító hatóság útján tájékoztatja a Kormányt az eljárás eredményéről.
(3)[571] Amennyiben a pénzügyi közvetítő kiválasztása közbeszerzési eljárás keretében történik, annak lefolytatásáért és a mindenkor hatályos közbeszerzési jogszabályok szerinti dokumentálásáért, valamint a szerződés megkötéséért az alapok alapját végrehajtó szervezet felelős. Ebben az esetben az alapok alapját végrehajtó szervezet az irányító hatósággal együttműködve készíti elő az eljárás megindításához szükséges közbeszerzési dokumentumokat, amelyeket - a XVI. Fejezetben foglalt ellenőrzést követően - az alapok alapját végrehajtó szervezet a Kormány számára az irányító hatóság útján jóváhagyásra megküld. Az irányító hatóság a Kormány jóváhagyása alapján a pénzügyi közvetítői felhívást közzéteszi a www.palyazat.gov.hu oldalon.
(3a)[572] Ha a pénzügyi közvetítő kiválasztására nem a (2) vagy (3) bekezdés szerint kerül sor, az alapok alapját végrehajtó szervezet a pénzügyi közvetítő kiválasztásához kapcsolódó dokumentumokat a Kormány számára az irányító hatóság útján jóváhagyásra megküldi.
(4)[573] A (3) bekezdésben meghatározott esetben az eljárás eredményéről, illetve az ajánlatok elbírálásáról készített írásbeli összegezést az alapok alapját végrehajtó szervezet az irányító hatóság útján tájékoztatásul megküldi a Kormány számára.
28/A. Pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatás esetén alkalmazandó benyújtási és kiválasztási szabályok[574]
74/A. §[575] (1) Pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatás esetén a támogatást igénylőnek a mindkét támogatási formára vonatkozó támogatási kérelmet a monitoring és információs rendszeren keresztül kell elkészítenie és benyújtania.
(2) A pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó felhívásnak a 46. §-ban foglaltakon felül tartalmaznia kell a támogatás részét képező pénzügyi termék részletes leírását is.
74/B. §[576] (1) Ha a támogatási kérelem valamely támogatási forma tekintetében a jogosultsági ellenőrzési feltételeknek nem felel meg, akkor a támogatási kérelmet további vizsgálat nélkül el kell utasítani, és erről a támogatást igénylőt a XXIX. Fejezet szabályai szerint értesíteni kell.
(2) Pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatás esetén mindkét támogatási formára vonatkozóan csak akkor köthető szerződés a támogatást igénylővel, ha mindkét támogatási forma vonatkozásában támogatást megítélő támogatási döntéssel rendelkezik.
(3)[577] A (2) bekezdés szerinti esetben a pénzügyi termékről a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül, a vissza nem térítendő támogatásról a 68. § (1) bekezdése szerinti határidőben kell döntést hozni oly módon, hogy a döntésekről a kedvezményezett egyidejűleg szerezzen tudomást, és a 81. § (3) bekezdése szerinti határidőben kell szerződést kötni.
74/C. §[578] Pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatás esetén, ha az alapok alapját végrehajtó szervezet vagy a pénzügyi közvetítő a végső kedvezményezettel kötött szerződést felmondja, akkor az irányító hatóság a végső kedvezményezettel kötött támogatási szerződéstől eláll.
XV. FEJEZET
A TÁMOGATÁSI JOGVISZONY
29. Támogatási szerződés, támogatói okirat és a pénzügyi eszközök esetén a végső kedvezményezettel kötött szerződés[579]
75. § (1) Egyszerűsített kiválasztásai eljárásrend esetén az irányító hatóság támogatói okiratot bocsát ki, egyéb esetekben támogatói okiratot bocsát ki vagy támogatási szerződést (a továbbiakban együtt: támogatási szerződés) köt.
(2) A támogatási szerződés alapján megvalósuló támogatási jogviszonyra vonatkozó, e rendeletben meghatározott feltételeket a támogatói okirat alapján megvalósuló jogviszonyokra is megfelelően alkalmazni kell.
(3)[580] Pénzügyi eszköz esetén ahol a 76-78. §, a 79. § (1)-(2a) bekezdése és a 31. alcím
a) támogatási szerződést említ, azon a végső kedvezményezettel kötött szerződést vagy kezességvállalói nyilatkozatot,
b) kedvezményezettet említ, azon végső kedvezményezettet,
c)[581] irányító hatóságot említ, azon alapok alapját végrehajtó szervezetet, ha az alapok alapját végrehajtó szervezet a pénzügyi eszköz végrehajtására pénzügyi közvetítőt vesz igénybe, úgy pénzügyi közvetítőt,
d) támogatást említ, azon a pénzügyi eszközből megítélt összeget
kell érteni.
(4)[582]
(5)[583]
(6)[584]
76. §[585] (1) A támogatási szerződés megkötése előtt az irányító hatóság helyszíni szemlét rendelhet el.
(2) Ha a támogatást igénylő több felhívásra is nyújtott be támogatási kérelmet, az irányító hatóság az egyik felhívás keretében lefolytatott helyszíni szemle eredményét a másik felhívás keretében is felhasználhatja.
(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható pénzügyi eszköz esetén.
77. § (1) A támogatási szerződés megkötéséhez vagy - ha a felhívás lehetővé teszi - legkésőbb az első kifizetési kérelemhez a kedvezményezett köteles benyújtani
a)[586] a kedvezményezett nevében aláíró személy vagy személyek - a költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, az egyházi jogi személy, a felsőoktatási intézmény, a közalapítvány és az állam kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság kivételével - pénzügyi intézmény által igazolt aláírásmintáját, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírásmintáját, hiteles cégaláírási nyilatkozatát (közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát), vagy ezek közjegyző által hitelesített másolatát,
b)[587]
c)[588] az egyszeri elszámolók kivételével az önerő rendelkezésre állását igazoló dokumentumokat vagy nyilatkozatokat, és
d)[589] kiemelt és az 57/A. § (1) bekezdése szerinti projektek kivételével a projekt megvalósításának elindításához szükséges jogerős hatósági engedélyező határozatot, vagy az annak megadására vonatkozó kérelem benyújtását igazoló dokumentumokat, és
e)[590] az olyan projektek esetén, amely keretében a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet terveznek végezni, a környezeti hatástanulmányt, vagy annak hiányában előzetes vizsgálati dokumentációt, ha az készült.
(1a)[591] A kezességvállalás pénzügyi eszköz esetén az (1) bekezdés c)-e) pontja nem alkalmazandó.
(2)[592] A támogatói okirat kiadásához vagy a támogatási szerződés megkötéséhez az (1) bekezdés szerinti dokumentumok ismételt benyújtása nem szükséges, ha azok korábban már benyújtásra kerültek, és azok tartalma a benyújtást követően nem módosult.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozaton
a) helyi önkormányzat, társulás esetén a képviselő-testületi, társulási tanácsi határozatot, vagy a képviselő-testület költségvetési rendeletbe, határozatba foglalt - a tartalék feletti rendelkezési jogot átruházó - felhatalmazása alapján a polgármester, társulási tanács elnöke nyilatkozatát,
b) költségvetési szerv esetén az irányító szerv vezetőjének nyilatkozatát,
c) az a) és b) pont alá nem tartozó esetben a kedvezményezett nyilatkozatát
kell érteni.
(3a)[593] A derogációs projektek esetében az (1) bekezdés c) pontja szerinti dokumentumokat és nyilatkozatokat nem kell benyújtani abban az esetben, ha a projekt önereje a 41. § (2a) bekezdése alapján biztosított.
(4)[594] Az (1) bekezdés c) pontja szerinti igazoló dokumentum lehet a számlavezető igazolása, hitelszerződés, tagi kölcsönszerződés, magánkölcsönre vonatkozó szerződés, pénztári kiadási bizonylat, engedményezési okirat, tőkeemelésre vonatkozó igazolás, zárt végű pénzügyi lízingre vonatkozó szerződés, értékpapír banki igazolás másolata, a projekt keretében kifizetett számla és a kifizetést igazoló dokumentum illetve a felhívás által előírt egyéb okirat.
(5)[595] Ha a kedvezményezett természetes személy, mikro-, kis- és középvállalkozás vagy nagyvállalat, az önerő rendelkezésre állásáról - választása szerint - a (4) bekezdés szerinti igazoló dokumentum benyújtása nélkül kizárólag a (3) bekezdés c) pontja szerint nyilatkozhat, amelyben vállalja, hogy a projekt megvalósítása során biztosítani fogja az önerő rendelkezésre állását.
(6)[596] Az (5) bekezdés szerinti esetben, ha a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatással összefüggésben keletkező visszafizetési kötelezettségét az irányító hatóság által meghatározott határnapig nem teljesíti, illetve annak részletekben történő teljesítése esetén a részletfizetési kötelezettségét elmulasztja, és a visszafizetendő összeget nem lehet tőle behajtani, az irányító hatóság kezdeményezi
a) az állami adóhatóságnál a kedvezményezett és a kedvezményezettben többségi befolyással rendelkező szervezet adószámának törlését, vagy
b) természetes személy kedvezményezett esetén a 164. § (3) bekezdés e) pontja szerinti kizárását az e rendelet hatálya alá tartozó támogatások igénybevételéből.
78. § Nem adható ki támogatói okirat és nem köthető támogatási szerződés azzal, aki
a)[597] a támogatási vagy pénzügyi eszköz esetén a finanszírozási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott vagy ilyen nyilatkozatot tett,
b) jogerős végzéssel elrendelt felszámolási-, csőd-, végelszámolási- vagy egyéb - a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott - eljárás alatt áll,
c)[598]
d)[599] jogszabályban vagy a támogatási döntésben a támogatói okirat kiadásának vagy a támogatási szerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, dokumentumokat nem nyújtja be vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja,
e)[600] nem felel meg az Áht. 50. § (1) bekezdése szerinti követelményeknek, vagy
f)[601]
g)[602] mesterségesen teremtette meg a támogatási jogosultság megszerzéséhez szükséges körülményeket azzal a céllal, hogy a támogatási rendszer céljaival ellentétes előnyhöz jusson.
78/A. §[603] A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program 3. prioritása tekintetében az irányító hatóság köteles a támogatási döntés meghozatalához, továbbá a támogatási jogviszony módosításához és megszüntetéséhez az NFK előzetes állásfoglalását beszerezni.
79. § (1) A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell legalább
a)[604] a támogatott tevékenység meghatározását, pénzügyi eszköz kivételével a projektszintű mérföldköveket, a műszaki-szakmai tartalom leírását, a teljesítendő indikátorokat és azok célértékeit, teljesítésük határidejét, valamint a projektre vonatkozó horizontális követelmények egyértelmű, nyomon követhető meghatározását,
b)[605] a támogatás összegét, a támogatási intenzitást, a támogatási kategóriát és az elszámolható költségeket, pénzügyi eszköz esetében a nyújtott forrás, vállalt kezesség összegét,
c)[606] a projekt fizikai befejezésének határidejét,
d)[607] a támogatás rendelkezésre bocsátásának módját, feltételeit a kedvezményezett által benyújtott, az irányító hatóság által elfogadott költségterv alapján,
e) a támogatás - ideértve az előleget is - igényléséhez benyújtandó alátámasztó dokumentumok felsorolását,
f) a beszámolással és az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat,
g) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit, visszafizetésének rendjét, a visszafizetés biztosítékait és a biztosíték-mentesség tényét, a biztosíték-mentesség alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezés egyértelmű megjelölésével,
h) a támogatással kapcsolatos iratok, valamint a támogatás felhasználását alátámasztó bizonylatok teljes körű megőrzésének határidejét,
i) az e rendelet szerinti adatszolgáltatásokhoz szükséges adatok és az azokban bekövetkező változások irányító hatóság felé történő bejelentésének kötelezettségét, a bejelentési kötelezettség elmulasztásának következményeit,
j)[608] a jogviszony megszüntetésének egyes eseteit,
k) az "A kedvezményezett nem követhet el, nem engedélyezhet, illetve harmadik személyt nem jogosíthat fel olyan cselekményekre, amely a közélet tisztaságára vonatkozó, valamint a korrupció-ellenes jogszabályok megsértését eredményezi. A kedvezményezett nem fogadhat el, nem ajánlhat fel és nem adhat az eljáró harmadik személynek ajándékot, illetve pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatást" szövegű korrupció-ellenes záradékot.
l)[609] visszatérítendő támogatás esetén azokat a végrehajtási feltételeket, amelyek teljesülésének figyelembevételével az irányító hatóság a visszatérítéssel érintett támogatás arányát a záró kifizetési kérelem jóváhagyásakor vagy a felhívásban megjelölt egyéb időpontban meghatározza,
m)[610] visszatérítendő támogatás esetén a végrehajtási feltételek teljesülésekor alkalmazandó visszafizetési szabályokat és a visszafizetés indikatív ütemezését.
(1a)[611] A szakpolitikai mutató nem teljesítéséért a kedvezményezett nem szankcionálható.
(2) A kedvezményezett a támogatási szerződésbe foglalva köteles nyilatkozni arról, hogy
a) az Áht.-nak megfelelően
aa) megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének,
ab) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szól törvényben foglalt közzétételi kötelezettségének eleget tett, vagy nem tartozik annak hatálya alá, és
ac) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén átlátható szervezetnek minősül,
b) a támogatási rendszerből való kizárás hatálya alatt nem áll,
c) nem áll fenn harmadik személy irányában olyan kötelezettség, amely a támogatással létrejött projekt céljának megvalósulását meghiúsíthatja,
d) - a projekt részbeli vagy teljes meghiúsulása, vagy a támogatás szabálytalan felhasználása esetén - a támogatást az irányító hatóság döntésében vagy a döntés ellen benyújtott jogorvoslat alapján hozott, e rendelet szerinti jogorvoslattal nem támadható döntésben foglaltaknak megfelelően visszafizeti, és tudomásul veszi, hogy ennek elmulasztása esetén annak összege[612]
da) az adott projektre vonatkozóan a kedvezményezett részére kifizetésre jóváhagyott, de még ki nem fizetett támogatási összegbe beszámításra kerül,
db)[613]
e) ha ellene jogerős végzéssel végelszámolási, felszámolási-, csőd- vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárást rendelnek el, azt az irányító hatóságnak bejelenti,
f)[614] ha az Atr. 2. § 1. pont a)-d) alpontja szerinti csekély összegű (de minimis) támogatást igényel, a folyamatban lévő és az azt megelőző két pénzügyi év során részére megítélt csekély összegű (de minimis) támogatásnak mennyi volt a támogatástartalma.
(2a)[615] Pénzügyi eszközök esetén a (2) bekezdés d) pontját nem kell alkalmazni.
(2b)[616] EMVA forrásból származó támogatás esetén
a)[617] a megítélt támogatást a kifizető ügynökség a 908/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 28. cikke alapján a kedvezményezettet terhelő, az intézkedésekkel összefüggő tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel a tartozás megfizetettnek minősül, és
b) ha a kedvezményezettnek köztartozása vagy a kifizető ügynökséggel szemben tartozása áll fenn, a kifizethető támogatást a kifizető ügynökség a köztartozással, valamint a tartozással csökkentett összegben folyósítja, azzal, hogy a támogatott tevékenységet a támogatási szerződésben meghatározott szakmai tartalom és intenzitás mellett kell a kedvezményezettnek megvalósítania.
(3) A támogatási szerződés jogszabály által nem rendezett kérdéseket is szabályozhat. A támogatói okirat kizárólag jogszabályi rendelkezésen, a felhíváson vagy a kedvezményezett korábbi előzetes nyilatkozatán alapuló kérdésekről rendelkezhet. Támogatói okirat alkalmazása esetén a kedvezményezett a (2) bekezdésben foglaltakról a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik.
80. § (1) A támogatási szerződés megkötéséhez szükséges feltételeket a felhívás tartalmazza.
(2) A Kbt. hatálya alá tartozó kedvezményezett részére a támogatási szerződés megkötésének feltételeként, a szerződéskötést megelőzően közbeszerzési eljárás megindítása is előírható.
(3) A felhívásban meghatározott feltételek hiányában is megköthető a támogatási szerződés azzal, hogy a támogatási szerződés a feltételek maradéktalan teljesítése esetén lép hatályba. Ez esetben a feltételek teljesítésére a támogatási szerződésben megfelelő határidőt kell tűzni. Ha a kedvezményezett a feltételeket a kitűzött határidőben nem teljesíti, a támogatási szerződés érvényét veszti.
81. § (1)[618] Az irányító hatóság a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok beérkezésétől számított tíz napon belül a támogatási szerződést a kedvezményezettnek aláírásra megküldi. Ha a kedvezményezett által megküldött dokumentumok hiányosak vagy hibásak, az irányító hatóság a beérkezéstől számított tíz napon belül, legfeljebb harminc napos határidő kitűzésével, az összes hiány, illetve hiba egyidejű megjelölésével hiánypótlásra hívja fel a kedvezményezettet.
(2)[619] Ha a szerződéskötéshez szükséges valamely információ nem egyértelmű vagy ellentmondást tartalmaz, egy alkalommal tisztázó kérdés feltételére van lehetőség, melynek teljesítésére legalább három, legfeljebb nyolc napos határidőt kell biztosítani. Amennyiben a projekt műszaki, szakmai tartalma nem megfelelően részletes, az ellenőrizhetőség biztosításához, a kedvezményezett tisztázó kérdés keretében felszólítható a műszaki, szakmai tartalom részletesebb kifejtésére is. A részletezés keretében a műszaki, szakmai tartalom nem csökkenhet.
(3)[620] A támogatási döntésről szóló értesítés kedvezményezett általi kézhezvételétől számított harminc napon belül meg kell kötni a támogatási szerződést. Ha a támogatási szerződés megkötéséhez a kedvezményezettől vagy harmadik féltől függő feltételek teljesítése szükséges és a 80. § (3) bekezdésének alkalmazására nem kerül sor, a harminc napos határidőt a feltételek teljesítésére megállapított határidő utolsó napjától kell számítani. A határidőbe a kedvezményezett hiánypótlási és tisztázó kérdésre adott válaszadási ideje, valamint a kifogás elbírálásának időtartama nem számít bele.
(4)[621] Ha a feltételek teljesítése a kedvezményezett érdekkörén kívül, a támogatási jogviszonnyal összefüggésben felmerült okból, a feltételek teljesítésére megadott határidőn belül nem lehetséges, az irányító hatóság a kedvezményezett indokolt kérelmére vagy saját hatáskörében a határidőt egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.
(5) Ha a feltételek teljesítésére nyitva álló határidő a kedvezményezettnek felróható okból eredménytelenül telik el vagy a kedvezményezett a támogatási szerződés megkötésétől visszalép, a támogatási döntés érvényét veszti.
82. § (1)[622] Nagyprojekt esetén a támogatási szerződés megkötését követően az irányító hatóság jóváhagyás céljából megküldi az Európai Bizottságnak a támogatási kérelmet, amelyről az NFK-t is tájékoztatja.
(2) Kivételes esetben az irányító hatóság a támogatási szerződés megkötését megelőzően is megküldheti az Európai Bizottságnak a támogatási kérelmet.
(3)[623] Ha a (2) bekezdés szerinti esetben a támogatási szerződés megkötésére a támogatási kérelem megküldését követő negyven napon belül nem kerül sor, az irányító hatóság kezdeményezi az Európai Bizottságnál a jóváhagyás folyamatának felfüggesztését.
(4)[624] Az irányító hatóság tájékoztatja a szakpolitikai felelőst, a kedvezményezettet, az igazoló hatóságot, az NFK-t, valamint közreműködő szervezet kijelölése esetén a közreműködő szervezetet a támogatási kérelem Európai Bizottság által történő befogadásáról, valamint jóváhagyásáról vagy elutasításáról.
(5) Ha az Európai Bizottság döntése alapján a projekt tartalma, illetve költségvetése megváltozik, a támogatási szerződést a bizottsági határozattal összhangban módosítani kell.
30. Biztosítékok
83. § (1) A támogatási szerződésben rendelkezni kell a támogatás visszavonásának, a támogatási szerződéstől történő elállásnak, illetve szabálytalanság esetén a visszafizetendő támogatás visszafizetésének biztosítékairól. A támogatás visszafizetésének biztosítéka a felhívásban meghatározottak szerint lehet
a) garanciavállaló nyilatkozat,
b) ingatlan jelzálogjog,
c) a támogatást igénylő gazdasági társaság vagy nonprofit szervezet cégjegyzésre jogosult vezető tisztségviselőjének vagy legalább 50%-os közvetlen tulajdonrésszel rendelkező tulajdonosának, vagy együttesen legalább 50%-os közvetlen tulajdonrésszel rendelkező természetes személy tulajdonosainak kezességvállalása,
d) garanciaszervezet által vállalt kezesség,
e)[625] biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvény,
f) az Áht. 92. § (1) bekezdése szerinti állami kezesség.
g)[626] hitelintézet által kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvény.
(1a)[627] Az EMVA-ból származó forrásból nyújtott támogatás esetén kizárólag előleg fizetése esetén kell az előleg összegével megegyező összegű biztosítékot nyújtani. Biztosítékként kizárólag készpénzletét, vagy az (1) bekezdés a) és d)-f) pontjában meghatározott biztosíték ajánlható fel.
(2)[628] A biztosítéknak rendelkezésre kell állnia a fenntartási kötelezettség megszűnéséig, az EMVA-ból származó forrásból nyújtott támogatás esetén az előleggel történő elszámolás elfogadásáig. A biztosíték a biztosítéknyújtási kötelezettséggel érintett időszaknál rövidebb lejárattal is rendelkezésre bocsátható azzal, hogy az érintett biztosíték érvényességének lejártát legalább negyvenöt nappal megelőzően annak meghosszabbítását vagy cseréjét a kedvezményezettnek igazolnia kell. Ennek elmaradása a kifizetések elutasítását, illetve szabálytalansági eljárást von maga után, továbbá az irányító hatóság a támogatási szerződéstől elállhat.
(3)[629] A biztosítéki értéknek fedeznie kell legalább a kifizetési igénylésben igényelt, továbbá a már kifizetett támogatás együttes összegét. A záró kifizetési igényléshez a biztosíték értékét csak akkor szükséges kiegészíteni, ha az addig nyújtott biztosíték nem éri el a kedvezményezett által a fenntartási időszakban nyújtandó biztosítéki értéket. Biztosíték legfeljebb a projektre megítélt támogatási összeget elérő értékig kérhető. Nem kell biztosítékot nyújtani a húszmillió forintot meghaladó, de az ötvenmillió forintot meg nem haladó támogatással megvalósuló projekt esetén a fenntartási időszakra vonatkozóan. Az ötvenmillió forintot meghaladó támogatással megvalósuló projekt esetén a fenntartási időszakra a kifizetett támogatás 50%-ának megfelelő mértékű biztosítékot kell nyújtani.
(4) Közszolgáltatási tevékenységre irányuló támogatási szerződéssel, valamint közszolgáltatás nyújtásáról szóló, legalább a fenntartási időszak végéig hatályos szerződéssel rendelkező, többségi állami, helyi önkormányzati, illetve nemzetiségi önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságnak nem kell biztosítékot nyújtania a fenntartási időszakra.
(5) A kifizetett támogatás 10%-ának megfelelő biztosítékot kell nyújtania a fenntartási időszakban annak a fenntartási időszakban egyébként biztosíték nyújtására köteles kedvezményezettnek, aki a támogatási szerződés megkötésekor a megvalósítási időszakra vállalt indikátorokat a támogatási szerződés megkötésekor meghatározott határidőben teljesítette, és a projekt megvalósítása alatt az arra jogosult szerv nem állapított meg szabálytalanságot a projekttel kapcsolatban.
(6) Zálogjog alkalmazásánál első ranghelyű jelzálogjogot kell előírni. Második vagy további ranghelyre - akár ranghelycsere útján történő - bejegyzés akkor alkalmas elfogadásra, ha a korábbi ranghelyű bejegyzések teljesítése esetén a vagyontárgy értéke még fedezetet nyújt a támogatási összegre.
(7) Ha az adott biztosíték a vonatkozó jogszabályok szerint valamely nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a bejegyzés a támogatás folyósításának feltétele. A támogatási összeg - ideértve az előleget is - első folyósítása csak akkor engedélyezhető, ha a biztosíték rendelkezésre áll.
(8) A kedvezményezett számára a biztosítékcserét lehetővé kell tenni, ha az új biztosíték végrehajthatósága, illetve az általa fedezett érték megfelel a biztosítékokra vonatkozó feltételeknek.
(9) A kedvezményezett a kifizetési igénylésben igényelt támogatási összegnek megfelelően megemelt biztosíték meglétét legkésőbb a kifizetési igénylés benyújtásával egyidejűleg köteles igazolni. Ha ez a kifizetési igénylés hiánypótlását követően is elmarad, a kifizetési igénylést el kell utasítani. Ha a kedvezményezett a megemelt biztosíték meglétét később igazolja, akkor az elutasított kifizetési kérelem ismételten benyújtható.
84. § (1) Mentes a 83. § (1) bekezdése szerinti biztosítéknyújtási kötelezettség alól:[630]
a) a költségvetési szerv,
b) az egyházi jogi személy,
c) a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, az önkormányzatok egyéb társulása, ha a támogatás teljes egészében önként vállalt helyi közügy megoldását vagy önkormányzati kötelező feladat ellátását szolgálja, továbbá, ha a fejlesztés tárgya vagy a fejlesztés eredményeként létrejövő vagyontárgy önkormányzati törzsvagyon, vagy azzá válik,
d) a vízgazdálkodási társulat, ha a támogatást teljes egészében az általa üzemeltetett önkormányzati vagy állami tulajdonú vizek és vízi létesítmények fejlesztésére használja fel,
e) a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társaság, ha a támogatásból létrejövő vagyon ingyenesen az állam, helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat kizárólagos tulajdonába, - az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikke szerinti, a projekt fenntartására vonatkozó időszaknak megfelelő tartalmú elidegenítési és terhelési tilalom kikötése mellett - vasúti pályahálózat működtetője vagy közszolgáltatást ellátó gazdasági társaság kizárólagos tulajdonába kerül,
f) a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi önkormányzati befolyás alatt álló gazdasági társaság, ha a támogatást tömegközlekedési tárgyú projekt megvalósításához kapja és a támogatásból létrejövő vagyon ingyenesen az önkormányzat vagy a többségi önkormányzati befolyás alatt álló gazdasági társaság kizárólagos tulajdonába kerül,
g) bármely kedvezményezett, ha a projektre megítélt támogatás összege nem haladja meg a húszmillió forintot vagy - ha a projektet több kedvezményezett valósítja meg - a ráeső megítélt támogatás összege nem haladja meg a húszmillió forintot,
h) az állam, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat vagy helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok társulásának többségi befolyása alatt álló, az e) és f) pont alapján biztosítéknyújtási kötelezettség alól nem mentes gazdasági társaság, ha a támogatást
ha) az állam, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, helyi önkormányzatok társulása, nemzetiségi önkormányzatok társulása vagy - központi költségvetési szerv kivételével - költségvetési szerv vagyonának fejlesztésére fordítja, vagy
hb)[631] a ha) alpontban meghatározott szervezetek valamelyikének többségi befolyása alatt álló jogi személy olyan vagyonának fejlesztésére fordítja, amely közfeladat ellátását szolgálja, vagy közfeladat ellátását mozdítja elő,
és a 83. § (1) bekezdése szerinti kötelezettsége alól kormányhatározat mentesíti,
i) a szociális szövetkezet,
j) a műszaki, szakmai érdekképviseletet ellátó köztestület,
k) a megvalósítási időszakra az a kedvezményezett, aki a támogatás kifizetését a projekt megvalósítását követően, egy összegben kérelmezi,
l) társasház és lakásszövetkezet a szociális célú városrehabilitációra vonatkozó felhívás keretében,
m)[632] kérelemre az a kedvezményezett, amely rendelkezik legalább egy lezárt, teljes (tizenkét naptári hónapot jelentő) üzleti évvel, szerepel az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 260. §-a szerint közzétett köztartozásmentes adózói adatbázisban vagy a köztartozás-mentességét harminc napnál nem régebbi nemleges adóigazolással igazolja, és vele szemben nincs folyamatban e rendelet szerinti követeléskezelési eljárás.
n)[633] az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány és az ilyen alapítvány által fenntartott jogi személy.
(2) A felhívás eltérő rendelkezése hiányában nem köteles biztosítékot nyújtani a kedvezményezett, ha a támogatás
a) nem beruházási célú, vagy
b) kutatás-fejlesztésre vagy innovációra irányul.
(3)[634]
(4)[635] Az EMVA-ból származó forrásból nyújtott támogatás esetén a kifizető ügynökség a felhívás eltérő rendelkezése hiányában a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 18. cikk alapján adhat felmentést a biztosíték nyújtása alól.
85. §[636] A kedvezményezett által a projekt keretében beszerzett ingatlan, vagyontárgy a projekt záró projektfenntartási jelentésének elfogadásáig csak az irányító hatóság egyedi engedélyével és az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikkében meghatározott feltételek sérelme nélkül terhelhető meg vagy idegeníthető el.
31. A támogatási szerződés, pénzügyi eszközök esetén a végső kedvezményezettel kötött szerződés módosítása[637]
86. § (1)[638] A kedvezményezett köteles bejelenteni az irányító hatóság részére
a) a projekt műszaki, szakmai tartalmát, költségvetését vagy az egyéb, jogosultsági szempontot vagy támogathatósági feltételt érintő változást a tudomására jutástól számított nyolc napon belül,
b) az a) pontba nem tartozó adat változását legkésőbb a következő beszámolóval vagy fenntartási jelentéssel egyidejűleg.
(2) A változás kezelését szolgáló intézkedést - ideértve a támogatási szerződés módosításának kezdeményezését is - az irányító hatóság bejelentés nélkül is megkezdheti, ha olyan változást észlel a projektben, amely ezt indokolja.
(3)[639] A bejelentést vagy észlelést követően az irányító hatóság harminc napon belül megteszi az általa nyilvántartott adatok megváltoztatására, a támogatási szerződés módosítására vagy a módosítás elutasítására, az e rendeletben vagy a támogatási szerződésben meghatározott esetben az attól történő elállásra, vagy pénzügyi eszköz esetén a végső kedvezményezettel kötött szerződés felmondására, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésére vagy más szükséges eljárás lefolytatására irányuló intézkedést. Az intézkedést az irányító hatóság a bejelentés tartalmának, körülményeinek mérlegelésével, a projekt eredményes végrehajtásának szempontjaira tekintettel a 87. § alapján választja meg.
(4) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség fennállása mellett nem kell a támogatási szerződést módosítani, ha
a)[640] a projekt fizikai befejezése a hatályos támogatási szerződésben meghatározott időponthoz képest előreláthatóan három hónapot meg nem haladóan késik,
b)[641] a kedvezményezett által vállalt projekt szintű mérföldkövek elérése késik a hatályos támogatási szerződésben rögzített időponthoz képest, de ez - 3 hónapot meg nem haladóan - nem érinti a projekt fizikai befejezésére vállalt határidőt,
c) a műszaki, szakmai tartalom oly módon változik, amely során a kedvezményezett által a támogatási szerződésben vállalt tulajdonsághoz vagy képességhez mérten a projekt eredményessége szempontjából kedvezőbb vagy azonos értékű műszaki, szakmai megoldás fog megvalósulni,
d)[642] a projekttartalom olyan jellegű módosítása esetén, amely a projekt műszaki-szakmai tartalmát, a támogathatóság feltételeit nem érinti, és nem jelent kockázatot a projekt eredményességére.
e)[643] a projekt fizikai befejezése a hatályos támogatási szerződésben meghatározott időpontot megelőzően történik meg.
(5)[644] A (4) bekezdés b)-d) pontját a pénzügyi eszközökre nem kell alkalmazni.
87. § (1) A 86. § (1) bekezdés szerinti bejelentéseket - a kedvezményezett korábbi bejelentéseire is tekintettel - a következő alapelvek figyelembevételével kell elbírálni:[645]
a) a módosítás nem változtathatja meg a projekt alapvető célját,
b) a támogatási szerződés akkor módosítható, ha a támogatott tevékenység az így módosított feltételekkel is támogatható lett volna,
c)[646] a módosítás nem irányulhat a támogatási döntésben meghatározott támogatási összegen felüli többlet-támogatás biztosítására, kivéve, ha közszféra szervezet esetén
ca)[647] az eredeti támogatási összeg 30%-át, de legfeljebb 100 millió forintot el nem érő többlettámogatás vonatkozásában - feltéve, hogy az adott program érintett prioritásának a Kormány által meghatározott indikatív támogatási keretösszegén belül, vagy ha a Kormány a 44/C. § (4) bekezdése szerint az operatív programot finanszírozó pénzügyi alapra maximális kötelezettségvállalási szintet határozott meg, úgy annak mértékéig szabad forrás áll rendelkezésre - az irányító hatóság,
cb)[648] a nettó bevételt termelő, nem kiemelt projekt finanszírozási hiányának meghatározása során a támogatási intenzitás változik akként, hogy a projekt elszámolható összköltsége változatlan marad - feltéve, hogy az adott program érintett prioritásának a Kormány által meghatározott indikatív támogatási keretösszegén belül, vagy ha a Kormány a 44/C. § (4) bekezdése szerint az operatív programot finanszírozó pénzügyi alapra maximális kötelezettségvállalási szintet határozott meg, úgy annak mértékéig szabad forrás áll rendelkezésre - az irányító hatóság,
cc)[649]
cd)[650] - a ca) és cb) alpontba nem tartozó esetben - a Kormány
eltérően dönt,
d) a módosítás nem irányulhat olyan szempontra, amely jogosultsági feltétel volt az elbírálás során és a módosítást követően már nem teljesülne,
e) az elbírálásánál előnyt jelentő feltételeket kedvezőtlenül érintő módosítás nem engedélyezhető, ha ezáltal a megváltozott projekt nem érte volna el a támogatásban részesülést jelentő legalacsonyabb pontszámot, ideértve a szempontrendszer vonatkozásában meghatározott támogatási minimumot jelentő belső korlátokat is,
f) a módosítási igény nem kerülhet jóváhagyásra, ha az a projekt előkészítésekor előre látható, tervezhető körülmény miatt merült fel, kivéve az alapvető célok teljesülését elősegítő, ésszerűsítést célzó módosítások,
g) vis maior esetek bekövetkezésekor az irányító hatóság egyedileg mérlegeli a negatív irányú változások hatását a projektre és dönt a módosítási igény jóváhagyásáról,
h)[651] a kedvezményezettnek felróható okból felmerülő, a szerződésben foglalt követelményeket kedvezőtlenül érintő módosítási igény nem hagyható jóvá a megítélt támogatás arányos csökkentése nélkül,
i)[652] a kedvezményezett által biztosított önerő aránya - a c) pont cb) alpontja kivételével - a projekt támogatásának növelése esetén sem csökkenhet azzal, hogy az eltérő támogatási intenzitású tevékenységeket tartalmazó projekt esetén az önerő aránya tevékenységenként vizsgálandó,
j) ha a projekt egy vagy több, a felhívásban meghatározott, önállóan támogatható eleme már megvalósult, az irányító hatóság a támogatási szerződés módosításával kezdeményezheti a projekt műszaki, szakmai tartalmának módosítását,
k) ha a támogatott tevékenység összköltsége csökken a tervezetthez képest, a támogatás összegét az összköltség csökkenésének arányában csökkenteni kell, több forrás esetén az eredeti arányoknak megfelelően,
l)[653] a projekt fizikai befejezésének határideje csak az irányító hatóság előzetes hozzájárulása esetén haladhatja meg a felhívásban, pénzügyi eszközök esetén a pénzügyi közvetítővel megkötött finanszírozási megállapodásban rögzített végső határidőt azzal, hogy a módosított határidő meghatározása során figyelemmel kell lenni az adott operatív program zárásának időpontjára, valamint az elszámolhatósági szabályokra.
m)[654] az irányító hatóság a 89/B. § (1) bekezdése szerinti esetben engedélyezheti a projekt más felhívás kerete terhére történő finanszírozását.
(1a)[655] Az (1) bekezdés c), e), j) és k) pontját a pénzügyi eszközökre nem kell alkalmazni.
(1b)[656] Ha az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az adott program érintett prioritásának a Kormány által meghatározott indikatív támogatási keretösszegén belül, vagy ha a Kormány a 44/C. § (4) bekezdése szerint az operatív programot finanszírozó pénzügyi alapra maximális kötelezettségvállalási szintet határozott meg, úgy annak mértékéig szabad forrás áll rendelkezésre, akkor ennek terhére kell kezdeményezni a többlettámogatás biztosítását.
(1c)[657] Ha az (1e) bekezdés szerinti finanszírozási lehetőségek nem állnak rendelkezésre, akkor a költségnövekmény támogatását - az (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontja kivételével - a 17/2017. (II. 1.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint lehet kezdeményezni.
(1d)[658] Az eredményességi keretbe tartozó indikátorok célértékeihez nem vagy aránytalanul alacsony mértékben hozzájáruló projektek esetén nem lehetséges hazai költségvetési többletforrás biztosítása.
(1e)[659] Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a Kormány döntését kezdeményező előterjesztésben be kell mutatni - az (1b) bekezdésben foglalt lehetőség hiányán túlmenően - különösen a következőket:
a) helyi önkormányzat kedvezményezett esetén:
aa) területi szereplő esetén ITP-ben megállapított keretösszegén belül szabad forrás nem áll rendelkezésre vagy valamely nem megfelelően előrehaladó projekttől történő elállással, az érintett vagy más projekt műszaki tartalmának módosításával nem szabadítható fel forrás,
ab) a kedvezményezett részéről nem vonható be önerő vagy annak mértéke nem növelhető,
ac) hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás által nyújtható kedvezményes finanszírozási lehetőség nem biztosított, és
ad) a hitelfelvétel lehetősége nem biztosított,
b) egyéb közszféra szervezet kedvezményezett esetén:
ba)[660] nem lehet elállni ugyanazon prioritáson belül az el nem indult, nem megfelelően előrehaladó vagy a prioritásnak a Kormány által meghatározott indikatív támogatási keretösszegét, vagy ha a Kormány a 44/C. § (4) bekezdése szerint az operatív programot finanszírozó pénzügyi alapra maximális kötelezettségvállalási szintet határozott meg, akkor azt meghaladó forrás terhére támogatott projektektől, illetve az érintett vagy más projekt műszaki tartalmát nem lehet módosítani,
bb) a kedvezményezett más költségvetési forrásból finanszírozni tervezett, még nem megkezdett projektje számára nyújtott forrás terhére a költségnövekmény nem finanszírozható,
bc) a fenntartó nem rendelkezik olyan forrással, amely a költségnövekmény finanszírozása céljából bevonható, és
bd) hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás által nyújtható kedvezményes finanszírozási lehetőség nem biztosított.
(1f)[661] Az irányító hatóság a költségnövekmény támogatására irányuló igény benyújtását követően jogosult kezdeményezni az (1c) bekezdés szerinti kormányrendeletben előírt igazságügyi szakértő megbízását.
(1g)[662] Az irányító hatóság az (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontja szerint meghozott döntésekről negyedévente tájékoztatja a Kormányt.
(1h)[663] Projektfejlesztés esetén a 87. § (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában a támogatási szerződés 56/C. § szerinti módosítása alapján megállapított támogatási összeget kell a támogatási döntésben meghatározott támogatási összegnek tekinteni.
(1i)[664] Az (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti esetben a költségnövekmény piaci árnak való megfelelését az irányító hatóság vizsgálja.
(1j)[665] Nem minősül költségnövekménynek, ha a többlettámogatás a projekt műszaki-szakmai tartalmának bővítését szolgálja.
(2) Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikke szerinti, a befejezést követően nettó bevételt termelő projektek esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a módosításnak meg kell felelni a következő feltételeknek is:
a) a módosítás eredményeként a közgazdasági költség-haszon elemzés mutatóinak továbbra is meg kell felelniük a támogathatósági feltételeknek,
b) ha a megvalósíthatósági tanulmányban kiválasztott változattól eltérő változat kerül megvalósításra, a változatelemzés ismételt elvégzésével, illetve módosításával igazolni szükséges, hogy az új változat megvalósítása a legmegfelelőbb.
(3) Konzorcium által megvalósuló projekt esetén - e rendelet vagy az egységes működési kézikönyv eltérő rendelkezése hiányában - az (1) bekezdés szerinti rendelkezéseket projektszinten kell értelmezni.
(4) Ha a projekt elfogadott műszaki, szakmai tartalmának változása jogerős hatósági engedélyben foglaltakból fakad, annak megfelelőségét az irányító hatóság nem vizsgálhatja. A módosítás elbírálásánál ebben az esetben is figyelembe kell venni az (1) bekezdésben foglalt alapelveket.
87/A. §[666]
88. § (1) A kedvezményezett kizárólag a támogatás arányos csökkentése mellett jogosult csökkenteni az indikátor célértéket.
(2) Ha egy indikátor nem éri el a projektre a támogatási szerződésben meghatározott érték 75%-át, a támogatás csökkentésre kerül, illetve a kedvezményezett - a vis maior esetét kivéve - a támogatás arányos részét, a következő képlet szerint köteles visszafizetni:
Visszaköveteléssel érintett támogatási arány = 75-(teljesített indikátor értéke/indikátor célértéke)*100
(3) A 75%-os értéket az indikátorérték változás abszolút értékére kell értelmezni.
(4) Ha az indikátor teljesülése adott tevékenységhez köthető, az arányosítást a tevékenységre jutó támogatás arányában kell elvégezni. Ha a projekt célja több indikátor teljesítése, és több indikátor nem érte el a támogatási szerződésben, vagy ezek módosításában meghatározott érték 75%-át, az arányosítást a legalacsonyabb arányban teljesült indikátort figyelembe véve kell elvégezni.
(5)[667] Az (1)-(4) bekezdés nem alkalmazható a szakpolitikai mutatók és az eredményindikátorok vonatkozásában.
(6)[668] Ha az indikátor egyben a műszaki-szakmai tartalom részét képezi, a támogatási szerződésben szereplő tervérték csökkenése esetén a műszaki-szakmai tartalom csökkenésére vonatkozó, az 1. melléklet 65.4. pont c) alpontját szükséges alkalmazni.
(7)[669] Az 56/C. § szerinti támogatási szerződés módosítására az (1)-(6) bekezdést nem kell alkalmazni.
89. §[670] (1)[671] Átalakulás, egyesülés vagy szétválás esetén a jogutód akkor léphet be a támogatási jogviszonyba, ha a felhívásban, a pénzügyi közvetítői felhívásban vagy a pénzügyi eszköz termékleírásában foglalt feltételeknek - így különösen a jogosultsági szempontoknak - megfelel és ahhoz az irányító hatóság előzetesen hozzájárul.
(2)[672] A projekt megvalósítását a kedvezményezett másra átruházhatja, ha az új kedvezményezett a felhívásban vagy a pénzügyi eszköz termékleírásában foglalt feltételeknek - így különösen a jogosultsági szempontoknak - megfelel és ahhoz az irányító hatóság előzetesen hozzájárul. A projekt átruházása során a projekt céljai nem módosulhatnak.
(3)[673] Ha az új kedvezményezett jogszabályon alapuló jogutódlás következtében lép be a támogatási jogviszonyba, ideértve a kötelező feladatátvétel kapcsán bekövetkezett jogutódlást is, nem szükséges az irányító hatóság előzetes hozzájárulása. A támogatási szerződés módosul az új kedvezményezett által bejelentett és az irányító hatóság által elfogadott változással.
89/A. §[674] Több kiemelt projektnek a Kormány döntése alapján történő összevonása esetén az irányító hatóság gondoskodik - az összevonással érintett projektek támogatási szerződéseinek pénzügyi rendezésével egyidejűleg - a hatályban maradó támogatási szerződés módosításáról.
89/B. §[675] (1) Az irányító hatóság a támogatási szerződés módosítása révén a projekt másik felhívás kerete terhére történő finanszírozásra térhet át, ha
a) a projekt keretében támogatott tevékenység jelentős mértékben megvalósult,
b) a projekt célja vis maiornak nem minősülő, és a kedvezményezettnek fel nem róható okból nem valósult meg, vagy észszerű módon nem valósítható meg,
c) a projekt keretében megvalósított tevékenység megfelel valamely e rendelet szerinti felhívás céljának és követelményeinek,
d)[676] az áttérés az áttérést megelőző feltételeknél nagyobb mértékben segíti elő az indikátorok teljesítését, illetve az abszorpciót, és
e)[677]
f) az áttérést az uniós állami támogatási szabályok lehetővé teszik.
(2) A támogatási szerződés (1) bekezdés szerinti módosítása nem okozhat kettős finanszírozást.
(3)[678]
(4) Ha az (1) bekezdés szerinti áttérés nem azonos irányító hatóságok által végrehajtott programok között történik, az áttérésre az érintett irányító hatóságok egyeztetését és az áttéréssel való egyetértését követően kerülhet sor.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a kedvezményezettel új támogatási szerződést kell kötni.
(6)[679] Ha támogatási szerződéssel rendelkező projekt tekintetében kizárólag az (1) bekezdés alkalmazhatóságának megteremtése érdekében hirdetnek meg felhívást, akkor - a 45. §, a 49. § (1) és (2) bekezdése, az 52. § (1), (2) és (5) bekezdése, valamint a 67. § (1) bekezdése kivételével - a VIII-XIV. Fejezetet nem kell alkalmazni.
89/C. §[680] (1) Az irányító hatóság a támogatási szerződés módosítása révén a projekt 2021-2027 programozási időszakban végrehajtott operatív program felhívása kerete terhére történő finanszírozására térhet át (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: áttérés), ha
a) a projekt keretében megvalósított tevékenység megfelel valamely, a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet szerint meghirdetett felhívás céljának és követelményeinek,
b) az áttérés az áttérést megelőző feltételeknél nagyobb mértékben segíti elő az indikátorok teljesítését, illetve az abszorpciót,
c) az áttérés nem okoz kettős finanszírozást,
d) az áttérést az uniós állami támogatási szabályok lehetővé teszik, és
e) az áttérés megfelel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek.
(2) Az áttérést az irányító hatóság kezdeményezi.
89/D. §[681] (1) Az irányító hatóság az áttéréshez szükséges
a) felhívást technikailag újranyitja, vagy
b) új technikai felhívást hirdet meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felhívás vonatkozásában a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet VI. és VII. Fejezetét - a 86. §, a 87. § (1) bekezdése, a 90. §, a 91. § (1) bekezdése és a 92. § kivételével - nem kell alkalmazni.
(3) Az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti felhívás újranyitását vagy meghirdetését követően a monitoring és információs rendszerben elvégzi mindazokat a műveleteket, amelyek a 89/C. § (1) bekezdése szerinti szerződésmódosításhoz szükségesek.
(4) A 89/C. § (1) bekezdése szerinti szerződésmódosítás során e rendelet szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
32. A támogatási jogviszony megszüntetése, szankció, projektfelügyelő[682]
90. § (1) Az irányító hatóság jogosult - a Ptk.-ban és a támogatási szerződésben meghatározott egyéb esetek mellett - a támogatási szerződéstől elállni, vagy a szerződés felbontását kezdeményezni, ha a következő feltételek közül legalább egy bekövetkezik:
a)[683] a támogatási szerződés megkötésétől - területi kiválasztási eljárásrendben támogatott projekt, illetve olyan kiemelt projekt esetén, amelyre az 56/A. § szerint kötöttek szerződést, a szerződésben meghatározott határidőtől - számított tizenkét hónapon belül a támogatott tevékenység nem kezdődik meg és a megvalósítás érdekében harmadik féltől megvásárolandó szolgáltatásokat, árukat, építési munkákat legalább azok tervezett összértékének 50%-át elérő mértékben - esetleges közbeszerzési kötelezettségének teljesítése mellett - nem rendeli meg, vagy az erre irányuló szerződést harmadik féllel nem köti meg,
b)[684] a támogatási szerződés megkötésétől - területi kiválasztási eljárásrendben támogatott projekt, illetve olyan kiemelt projekt esetén, amelyre az 56/A. § szerint kötöttek szerződést, a szerződésben meghatározott határidőtől - számított tizenkét hónapon belül a támogatás igénybevételét a kedvezményezett érdekkörében felmerült okból nem kezdeményezi, kifizetési igénylés benyújtásával a megítélt támogatás legalább 10%-ának felhasználását nem igazolja és késedelmét ezen idő alatt írásban sem menti ki,
c) bebizonyosodik, hogy a kedvezményezett a támogatási döntést érdemben befolyásoló valótlan adatot szolgáltatott a támogatási kérelem benyújtásakor, a támogatási szerződés megkötésekor vagy a támogatási jogviszony fennállása alatt,
d)[685] a támogatott tevékenység megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik, a támogatási szerződésben foglalt ütemezéshez képest jelentős késedelmet szenved, vagy a 91. § szerinti intézkedés nem vezetett eredményre,
e) a kedvezményezett megszegi a támogatási szerződésben foglalt vagy jogszabályi kötelezettségeit, így különösen nem tesz eleget ellenőrzéstűrési kötelezettségének, és ennek következtében a támogatott tevékenység szabályszerű megvalósítását nem lehet ellenőrizni,
f) a kedvezményezett a támogatási kérelemben vagy a támogatási szerződéshez adott nyilatkozatát visszavonja,
g) a nyújtott biztosíték megszűnik, megsemmisül vagy értéke számottevően csökken, és a kedvezményezett megfelelő új biztosíték, vagy az értékcsökkenésnek megfelelő további biztosíték nyújtásáról az irányító hatóság által megszabott határidőn belül nem intézkedik.
h)[686] a 78. § b), e) vagy g) pontjában foglalt körülmény a támogatási szerződés megkötését követően jut az irányító hatóság tudomására.
(2) Területi kiválasztási eljárásrendben kiválasztott projekt esetén, ha a projekt támogatási szerződésétől történő elállás más projekt célját és indikátorvállalásait is veszélyezteti, a veszélyeztetett projekt támogatási szerződésétől is elállhat az irányító hatóság.
(3)[687] Ha az (1) bekezdésben meghatározott bármely feltétel bekövetkezik, az irányító hatóság jogosult az (1) bekezdés szerinti döntés meghozataláig a kedvezményezett további támogatási igényére vonatkozóan a támogatási döntés meghozatalát, a támogatási szerződés megkötését felfüggeszteni.
91. §[688] (1) Azon adminisztrációs vagy menedzsment problémákkal küzdő - különösen nemzetgazdasági, illetve abszorpciós szempontból kiemelt jelentőségű - projektek esetén, amelyeknél a megvalósítás jelentős késedelmének, tartós akadályba üközésének vagy meghiúsulásának veszélye felmerül, az irányító hatóság jogosult
a) a támogatási szerződéstől való elállás megelőzése érdekében - a támogatási szerződés módosítása kezdeményezésével egyidejűleg - projektfelügyelőt kijelölni a következő feladatok ellátására:
aa) a projekt aktuális helyzetének áttekintése, problémák azonosítása és kockázatelemzés alapján egyedi cselekvési terv kidolgozása a kedvezményezettel együttműködve,
ab) jogszabály, felhívás és a támogatási szerződés, vagy támogatói okirat alapján alkalmazható intézkedések felelősének és határidejének meghatározása,
ac) az egyedi cselekvési tervben foglaltak megvalósulásnak nyomon követése,
ad) az egyedi cselekvési tervben foglaltak végrehajtása során kapcsolattartás és koordináció a projekt megvalósításában és nyomon követésében érintett szereplőkkel a különböző szabályozó eszközökbe foglalt felelősségi és utasítási rend, valamint szolgálati út figyelembevételével,
ae) az adott projektre vonatkozóan döntési jogkörrel rendelkező szereplő tájékoztatása a projekt előrehaladásával, a felmerült problémák jellegével és a kezelésükre javasolt intézkedésekkel kapcsolatban,
af) a projekt megvalósításának támogatása egyéb eszközökkel,
ag) szerződésmódosítás kezdeményezése,
b) szankciót alkalmazni, így különösen a projektmenedzsment költséget csökkenteni vagy annak kifizetését feltételhez kötni, az európai uniós forrásokhoz való hozzáférést ideiglenesen korlátozni.
(2) Az irányító hatóság az (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedést a projekt támogatási szerződésben vállalt ütemezéséhez való visszaállásáig alkalmazhatja.
(3) Az irányító hatóság a projekt eredményes megvalósítása érdekében az (1) bekezdés szerinti probléma elhárításáig - a benyújtott támogatási kérelemmel összefüggő döntéshozatal vagy új támogatási szerződés, támogatói okirat hatálybalépése felfüggesztésével - korlátozhatja az érintett kedvezményezett további, az irányító hatóság által kezelt támogatási forrásokhoz való hozzáférését.
33. Finanszírozási megállapodás
92. § (1)[689] A pénzügyi eszközök esetén finanszírozási megállapodást kell kötni az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38. cikk (7) bekezdése alapján, ha valamely pénzügyi eszköz végrehajtására az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38. cikk (4) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kerül sor. A finanszírozási megállapodást az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletével összhangban az adott pénzügyi eszköz végrehajtási struktúrájától függően kell elkészíteni.
(2) Az alapok alapját végrehajtó szervezettel megkötött finanszírozási megállapodásnak az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletében meghatározottakon túl tartalmaznia kell[690]
a)[691] az alapok alapját végrehajtó szervezetnek a programszámla, a követelések és a kötelezettségek állományának változására vonatkozó - az államháztartási számvitelről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Áhsz.) meghatározott rendelkezések szerint a pénzeszközök változását eredményező gazdasági eseményeket, azoknak a követelésekre és a kötelezettségekre gyakorolt hatását a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően tartalmazó - nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét, a követelések értékelését, valamint a kapcsolódó részletező nyilvántartások Áhsz. szerinti vezetésére vonatkozó kötelezettségét,
b) az alapok alapját végrehajtó szervezet által teljesítendő adatszolgáltatás körét, és meg kell határozni az analitikus nyilvántartásra használt rendszereket,
c) azt, hogy az alapok alapját végrehajtó szervezet a monitoring és információs rendszer helyett a saját pénzügyi számlavezetési és jelentési feladatokat ellátó informatikai rendszerét használhatja, de a monitoring és információs rendszer részére történő napi szintű adattovábbításról térítésmentesen köteles gondoskodni,
d) azt, hogy az alapok alapját végrehajtó szervezet a finanszírozási megállapodás teljesítésének ellenőrzése érdekében köteles az irányító hatóság részére havonta írásban beszámolni
da) a finanszírozási keretből lehívott és még a programszámlára vissza nem utalt források mértékéről programonként adott bontásban,
db) a megkötött finanszírozási megállapodások teljesítésének előrehaladásáról,
dc)[692] a kedvezményezettnek nyújtott támogatott pénzügyi termék révén megvalósuló kockázatvállalásról, így különösen a kölcsönök minősítéséről és a kezesség beváltására vonatkozó adatokról,
dd)[693] szabálytalanság jelentéstételi kötelezettsége kapcsán az elkövetett szabálytalanságokról, és
de) az irányító hatóság által kért bármely egyéb adatról vagy eseményről.
e)[694] olyan ellenőrzési rendszer felállításának kötelezettségét, amely a csalások és a támogatások szabálytalan felhasználásának megelőzését, feltárását szolgálja.
f)[695] azt, hogy az alapok alapját végrehajtó szervezet a finanszírozási megállapodás teljesítésének ellenőrzése érdekében köteles az irányító hatóság részére negyedévente írásban beszámolni az elszámolható költségek tárgynegyedévben felmerült teljes összegéről.
(3)[696]
(4)[697] Az irányító hatóság az alapok alapját végrehajtó szervezet számára rendelkezésre tartja a finanszírozási keretből az irányító hatóság által elfogadott program végrehajtására jóváhagyott forrás összegét.
93. § (1)[698] Ha az alapok alapját végrehajtó szervezet a pénzügyi eszköz végrehajtására pénzügyi közvetítőt vesz igénybe, a kiválasztott pénzügyi közvetítő részére a finanszírozási megállapodásban meghatározott keretösszeg erejéig, meghatározott részletekben utalja át az igényelt forrásrészt.
(2) Ha a lehívási értesítés vagy az ahhoz csatolt, az e rendeletben vagy a finanszírozási megállapodásban meghatározott melléklet hiányos vagy hibás, a beérkezéstől számított 15 napon belül, legfeljebb 15 napos határidő kitűzésével az adott értesítésben szereplő összes hiány, illetve hiba megjelölésével hiánypótlásra kell felhívni az alapok alapját végrehajtó szervezetet.
(3)[699] Ha a hiánypótlásra a határidő elteltétől számított tizenöt napon belül nem kerül sor, az a lehívási értesítés elutasítását eredményezi.
(4) Ha a megvalósítás nyomon követése, illetve folyamatba épített ellenőrzése során szabálytalanság gyanúja merül fel az alapok alapját végrehajtó szervezet vonatkozásában, az irányító hatóság a forrás kifizetését felfüggesztheti.
(5)[700] A finanszírozási megállapodásban foglaltak alapján az alapok alapját végrehajtó szervezet negyedévente jogosult az irányítási költségek megtérítésére vonatkozó előleget igényelni.
(6)[701] Az irányítási költségek megtérítésére vonatkozó előleggel a tárgyévet követő év március 31-ig el kell számolnia az alapok alapját végrehajtó szervezetnek. Az alapok alapját végrehajtó szervezet az irányító hatóság részére visszafizeti az előleg azon összegét, amellyel határidőn belül nem számolt el.
(7)[702] Az alapok alapját végrehajtó szervezet köteles az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 41. cikk (1) bekezdés c) pontjának alátámasztása érdekében minden hónap 10. napjáig a végső kedvezményezeti ügyletekhez kapcsolódó folyósítások adatait a monitoring és információs rendszerbe feltölteni.
(8)[703] Az irányító hatóság köteles a (7) bekezdés szerinti adatokat legkésőbb az igazoló hatóság kérését követő 5 napon belül felülvizsgálni, a szükséges javításokról gondoskodni, majd jóváhagyásával hitelesíteni.
94. § (1) A finanszírozási megállapodásban ki kell kötni, hogy a helyszíni ellenőrzések során ellenőrizni kell a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetnél a nyilvánosságra, tájékoztatásra vonatkozó, továbbá az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok betartását.
(2)[704] Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 40. cikk (5) bekezdése alapján az alapok alapját végrehajtó szervezet köteles biztosítani, hogy a pénzügyi eszköz felhasználását igazoló dokumentumok rendelkezésre álljanak. Az alapok alapját végrehajtó szervezet az ezzel kapcsolatos kötelezettsége teljesítéséhez a szükséges mértéken túllépő nyilvántartási kötelezettséget nem róhat a végső kedvezményezettre.
(3)[705] Az irányító hatóság a helyszíni ellenőrzés jogát magához vonhatja, valamint a pénzügyi közvetítőnél és a végső kedvezményezettnél maga is közvetlenül ellenőrizheti a finanszírozási megállapodás betartását.
33/A. Pénzügyi közvetítővel kötött finanszírozási megállapodás[706]
94/A. §[707] (1) Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38. cikk (5) bekezdése szerint az alapok alapját végrehajtó szervezet a végrehajtás egy részének lebonyolításával pénzügyi közvetítőt bízhat meg.
(2) A pénzügyi közvetítővel megkötött finanszírozási megállapodásnak az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletében meghatározottakon túl az alapok alapját végrehajtó szervezettel kötött finanszírozási megállapodásban foglaltaknak megfelelően tartalmaznia kell
a) a pénzügyi termékekből származó forráslehívásra alkalmazandó szabályokat,
b) a pénzügyi termékekből származó források egyéb forrástól történő elkülönített nyilvántartására, valamint e források elszámolására vonatkozó rendelkezéseket, beleértve a pénzügyi közvetítő díjazása céljából nyújtott forrást is,
c) a pénzügyi eszközből nyújtott forrás felhasználását igazoló dokumentumok rendelkezésre állását illető szabályokat,
d)[708] a pénzügyi eszközökből származó kamatra és más nyereségre vonatkozó rendelkezéseket,
e) a pénzügyi közvetítő adatszolgáltatásra és ellenőrzési tevékenységre vonatkozó kötelezettségeit.
94/B. §[709] (1) Az alapok alapját végrehajtó szervezet a pénzügyi közvetítővel kötött finanszírozási megállapodást felmondhatja, ha
a) a pénzügyi közvetítő pénzügyi eszköz végrehajtására vonatkozó tevékenysége meghiúsul, tartós akadályba ütközik, vagy a finanszírozási megállapodásban foglalt ütemezéshez képest jelentős késedelmet szenved,
b) a pénzügyi közvetítő megszegi a finanszírozási megállapodásban foglalt, vagy jogszabályi kötelezettségeit, így különösen a pénzügyi eszközök szabályszerű megvalósítását nem ellenőrzi.
(2) A pénzügyi közvetítő a finanszírozási megállapodás felmondása esetén köteles mindenben együttműködni az alapok alapját végrehajtó szervezettel, illetve az irányító hatósággal a finanszírozási megállapodásban foglaltaknak megfelelően.
XVI. FEJEZET
AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSBÓL FINANSZÍROZOTT KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ELLENŐRZÉSE
34. Általános szabályok
94/C. §[710] (1) E fejezet alkalmazásában pénzügyi eszköz esetén
a) támogatási szerződés alatt finanszírozási megállapodást vagy pénzügyi közvetítővel kötött finanszírozási megállapodást,
b) kedvezményezett alatt a pénzügyi közvetítőt is
kell érteni.
(2) E rendelet alkalmazásában közbeszerzési eljárás alatt a koncessziós beszerzési eljárást is érteni kell.
94/D. §[711]
95. § (1)[712] Az ebben a fejezetben meghatározott kötelezettségeket a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett teljesíti, és azok teljesítését biztosítja akkor is, ha a Kbt. 29. §-a alapján nem ő minősül ajánlatkérőnek.
(2)[713] Az ebben a fejezetben meghatározott kötelezettségeket a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett akkor is teljesíti, ha a támogatásból megvalósuló közbeszerzést olyan szervezet folytatja le, amellyel a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a Kbt. 9. § (1) bekezdés h)-i) pontja és (2) bekezdése alapján kötött szerződést.
(3)[714] A kedvezményezett a támogatási döntésről szóló értesítés kézhezvételét követően az e fejezet rendelkezései szerint köteles eljárni. Ha a támogatást igénylő a támogatási döntésről szóló értesítés kézhezvételét megelőzően közbeszerzési eljárást folytat le, abban az esetben is az e fejezet rendelkezései szerint köteles eljárni.
(4)[715] Az e fejezet szerinti közbeszerzési eljárások lefolytatásáért és Kbt. szerinti dokumentálásáért - a központosított közbeszerzés kivételével - a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett felelős. Ha a támogatás felhasználására központosított közbeszerzési eljárás alapján kerül sor, a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett felelős az eljárás során a támogatási kérelem, illetve a támogatási szerződés és a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szerv feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet szerinti keretmegállapodáson alapuló egyedi szerződés összhangjának megteremtéséért, továbbá a támogatás felhasználásának ellenőrzése során az eljárás dokumentumai rendelkezésre bocsátásáért.
(5)[716] Ha a kedvezményezett az e fejezetben foglalt kötelezettségeit nem, vagy nem megfelelően teljesíti, és a felelőssége szabálytalansági eljárás keretében megállapításra kerül, a támogatási szerződés szerinti támogatás egy része vagy egésze visszavonható. Ha a támogatási döntés előtt kerül megállapításra, hogy a támogatást igénylő a kötelezettségeit nem vagy nem megfelelően teljesíti, akkor az igényelthez képest csökkentett támogatás ítélhető meg részére.
95/A. §[717] Nagyprojekt esetén - a szakaszolt nagyprojekt kivételével - az építési beruházás tárgyú közbeszerzési szerződés megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás akkor indítható meg, ha a műszaki leírás kivitelezési dokumentáció szinten kidolgozott. Ha a közbeszerzési eljárás megindításakor nem áll rendelkezésre a kivitelezési dokumentáció, az ellenőrzés típusától függően az irányító hatóság vezetője vagy az NFK nem támogató tartalmú tanúsítványt vagy jelentést állít ki.
96. § (1) Az e fejezet alkalmazása során a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett[718]
a)[719] a közbeszerzési eljárás előkészítésének, lefolytatásának, valamint a szerződés módosításának időbeli ütemezését az e fejezetben meghatározott határidők figyelembevételével köteles tervezni és megvalósítani,
b)[720] a dokumentumok megküldésével egyidejűleg köteles feltüntetni a beszerzés Kbt. szerinti becsült értékét, a szerződéshez rendelt elnevezést és a projekt azonosítószámát, és csatolni nyilatkozatát, valamint ennek alátámasztására a megvizsgált eljárások listáját a részekre bontás tilalmának figyelembevételéről,
c) a dokumentumokat elektronikus formában küldi meg.
(2)[721] Az NFK és az irányító hatóság számára meghatározott határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, jogorvoslati, illetve szabálytalansági eljárás esetén az eljárás felfüggesztésének időtartama.
(3)[722] Az ellenőrzési eljárás során nincs helye ugyanazon hiányt vagy hiányosságot érintő ismételt hiánypótlási felhívás kibocsátásának. A nem egyértelmű kijelentések tisztázása érdekében ugyanazon kérdéskörben legfeljebb egy alkalommal a tényállás tisztázása kérhető. Az ellenőrzés megindításával kapcsolatban hiánypótlás kibocsátására az e fejezet szerinti ellenőrzési eljárás megindulásától számított három munkanapon belül kerül sor.
(4)[723] Ha a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett nem válaszol az NFK, illetve az irányító hatóság részére a hiánypótlási felhívás megküldésétől számított húsz munkanapon belül, akkor az NFK, illetve az irányító hatóság az ellenőrzését - a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett értesítése mellett - lezárja.
97. §[724] (1)[725] Az uniós értékhatárokat el nem érő becsült értékű közbeszerzési eljárás, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot el nem érő becsült értékű közbeszerzési eljárás során a 98-100. §-t, az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárás, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot elérő vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárás esetében a 101-109. §-t, a Kbt. 19. § (4) bekezdésének alkalmazásával lefolytatott eljárás során a 98-100. §-t kell alkalmazni. Az eljárás becsült értékét a Kbt. 16-20. §-ainak figyelembevételével kell meghatározni, különös tekintettel a részekre bontás tilalmának szabályaira.
(1a)[726] A nem közbeszerzés köteles beszerzés esetén a felhívás erre vonatkozó rendelkezése alapján a beszerzési igényt az ajánlattételi határidőt megelőző öt nappal a kedvezményezett és a támogatást igénylő köteles a www.palyazat.gov.hu oldalon az ott meghatározott követelmények szerint közzétenni. Nem kell közzétenni az 5. melléklet 2.3.2.5a. pontja szerint megállapított beszerzési igényt.
(2)[727] Ha a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részének a Kbt. 19. § (3) bekezdése alkalmazása nélkül számított becsült értéke az uniós értékhatárt - építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot - eléri vagy meghaladja, és a központi beszerző szerv által lefolytatott keretmegállapodásos eljárás ezt lehetővé teszi, a verseny újranyitása kötelező a kedvezményezettek, támogatást igénylők számára.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a keretmegállapodásos eljárások első részének becsült értéke az irányadó az első rész ellenőrzése tekintetében. A keretmegállapodásos eljárások második részének Kbt. 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított becsült értéke az irányadó a második rész ellenőrzése tekintetében.
(3a)[728] A keretmegállapodásos eljárás második részében, ha a közvetlen megrendelésre a központosított közbeszerzési portálon keresztül kerül sor, értékhatártól függetlenül e fejezetet és az 1. melléklet XIX. Fejezetét nem, hanem a kifizetési igénylés, a beszámolás, elszámolás és az ellenőrzés, helyszíni ellenőrzés általános szabályait, így különösen a 122-126/A. és 127. §-t, a XXVI. Fejezetet, az 1. melléklet XI. Fejezetét és a 4. mellékletet kell alkalmazni, különösen a szokásos piaci árnak való megfelelést alátámasztó dokumentumokon keresztül.
(3b)[729] A dinamikus beszerzési rendszer felállításakor vagy módosításakor - a becsült értéktől függetlenül - a 101-107. § szabályai szerint kell eljárni. A dinamikus beszerzési rendszer felállítását követően az ajánlattételi szakaszra és a dinamikus beszerzési rendszer keretében megkötött szerződések módosítására a 109. § szerinti utólagos ellenőrzés szabályait kell alkalmazni. A dinamikus beszerzési rendszer fennállása alatt benyújtott valamennyi részvételi jelentkezés vonatkozásában az NFK ellenőrzi a gazdasági szereplők dinamikus beszerzési rendszerhez történő csatlakozása vagy annak elutasítása szabályosságát a 109. § szerinti utólagos ellenőrzés szabályai szerint. A részvételi jelentkezéseket és azok bírálatához kapcsolódó valamennyi dokumentumot a dinamikus beszerzési rendszerbe történő felvételről vagy annak elutasításáról hozott döntést követő öt munkanapon belül kell benyújtani az NFK részére.
(3c)[730] Az előminősítési rendszer létrehozásának vagy módosításának ellenőrzésekor - a becsült értéktől függetlenül - a 101-104. § szabályai szerint kell eljárni. Az előminősítési rendszer létrehozása alatt - e bekezdés alkalmazásában - az előminősítési hirdetmény közzétételét kell érteni. Az előminősítési rendszer fennállása alatt benyújtott valamennyi, az előminősítési listára történő felvétel iránti kérelem esetén az NFK a 105. és a 106. § megfelelő alkalmazásával ellenőrzi a gazdasági szereplők előminősítési listára való felvétele vagy annak elutasítása szabályosságát. Az előminősítési kérelmeket és azok bírálatához kapcsolódó valamennyi dokumentumot az előminősítési rendszerbe történő felvételről vagy annak elutasításáról hozott döntést megelőzően kell benyújtani az NFK részére.
(4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában, a keretmegállapodásos eljárás második része tekintetében, uniós értékhatár alatt a keretmegállapodásos eljárások második részében lefolytatott eljárás megkezdésekor hatályos uniós értékhatárt kell érteni.
(5)[731] EMVA forrásból nyújtott támogatás esetén a Kbt. 5. § (3) bekezdése szerinti támogatást igénylőnek vagy kedvezményezettnek - az (1) bekezdéstől eltérően - értékhatártól függetlenül a 98-100. §-t kell alkalmaznia.
35. Az uniós értékhatárokat el nem érő értékű, valamint az építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot el nem érő értékű közbeszerzési eljárások[732]
98. § (1)[733] A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás eredményéről, eredménytelenségéről, az ajánlattevő(k) kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek részletes indokáról hozott döntéséről a döntés meghozatalát követő munkanapon, de legkésőbb az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldésének napján értesíti az irányító hatóságot.
(2)[734] A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követő öt munkanapon belül megküldi a közbeszerzési eljárás során keletkezett összes dokumentumot és a Kbt. 27. § (1)-(2) bekezdése szerinti közbeszerzési szabályzatot - jogorvoslati eljárás esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság döntését tartalmazó dokumentumot is - az irányító hatóság részére.
(3) Ha a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás megindítására az (1) bekezdés szerinti határidőt követően, de még a (4) bekezdés szerinti értesítés megküldése előtt kerül sor, az irányító hatóság az ellenőrzést a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló döntés Kbt. szerinti kézbesítése, illetve közzététele napjáig felfüggeszti. Az ellenőrzés felfüggesztése vonatkozásában a korábbi időpont az irányadó. A kézhezvétel időpontjáról a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett nyilatkozik az irányító hatóság részére.
(4)[735] Az irányító hatóság a (2) bekezdés szerinti dokumentumokat - figyelemmel az egységes működési kézikönyvben foglaltakra is - közbeszerzési-jogi, támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú utóellenőrzésnek veti alá. Az irányító hatóság a dokumentumok beérkezését követő tizenöt munkanapon belül az ellenőrzés eredményéről a támogatást igénylőt, illetve a kedvezményezettet értesíti. Az irányító hatóság az ellenőrzés eredményétől függően - az ellenőrzés lezárását követő tizenöt napon belül - szabálytalansági eljárást indít, és a megítélése szerint szabálytalanság megállapítására okot adó közbeszerzési jogsértés esetén jogorvoslati eljárást kezdeményezhet.
(5)[736] A (4) bekezdéstől eltérően a Vidékfejlesztési Program tekintetében az irányító hatóság a kockázatelemzéssel kiválasztott projektek vonatkozásában megküldött, (2) bekezdés szerinti dokumentumokat veti alá közbeszerzési-jogi, támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú utóellenőrzésnek.
98/A. §[737] (1) A támogatást igénylő vagy a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződést - annak megkötését követő két munkanapon belül - megküldi az irányító hatóság részére.
(2) Az irányító hatóság a szerződés kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül ellenőrzi, hogy a megkötött szerződés tartalma megfelel-e a közbeszerzési dokumentumokban előírt feltételeknek és a nyertes ajánlattevő által benyújtott ajánlat tartalmának.
(3) Az irányító hatóság a (2) bekezdés szerinti határidőben megküldi a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett részére az ellenőrzés eredményéről szóló nyilatkozatát. Az irányító hatóság az ellenőrzés eredményétől függően szabálytalansági eljárás kezdeményezéséről dönthet.
99. § (1)[738] Ha a közbeszerzési eljárásban utólagos ellenőrzés szükséges, azt az irányító hatóság folytatja le az utólagos ellenőrzés lefolytatásához szükséges valamennyi dokumentum kézhezvételét követő tizenöt munkanapon belül. Utólagos ellenőrzésre akkor kerül sor, ha a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett megszegte a 98. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségét, és a közbeszerzési eljárás utóellenőrzését nem határidőben kezdeményezte, vagy az utólagos ellenőrzés lefolytatását jogszabály lehetővé teszi. Ha a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett megszegte a 98. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségét, és a közbeszerzési eljárás utóellenőrzését nem határidőben kezdeményezte, az irányító hatóság az erről való tudomásszerzését követő tizenöt napon belül a kedvezményezett ellen szabálytalansági eljárást indít, vagy szabálytalansági eljárás lefolytatása nélkül szabálytalansági döntést hoz. Az irányító hatóság a szabálytalansági döntést az utólagos ellenőrzés - és a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás indulása esetén a jogorvoslati eljárás - eredménye figyelembevételével hozza meg, azzal, hogy az esetleges korrekcióra elsődlegesen a projektmenedzsment vagy a közbeszerzés sorok terhére kerül sor.
(2) Az utólagos ellenőrzésről készült jelentés tartalmában egyenértékű az utóellenőrzési jelentéssel.
(3)[739] A kedvezményezett részére támogatás - a támogatásielőleg-kifizetés kivételével - csak a támogató tartalmú utóellenőrzési vagy utólagos ellenőrzésről készült jelentés megléte vagy a 98. § (5) bekezdése esetén folyósítható. Nem támogató tartalmú utóellenőrzési vagy utólagos ellenőrzésről készült jelentés esetén - amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozó, nem reparálható jogsértés miatt kerül sor nem támogató tartalmú jelentés kiadására - az irányító hatóság jogorvoslati eljárást kezdeményezhet a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt.
(4)[740] Szabálytalansági eljárás lefolytatásának kezdeményezése esetén a szabálytalansági gyanú elutasításáról szóló vagy a szabálytalansági eljárást lezáró döntés tartalma az irányadó a támogatás folyósítása tekintetében.
100. § (1)[741] A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett - a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti szerződésmódosítás kivételével - a szerződésmódosítást, valamint a szerződésmódosítást alátámasztó valamennyi dokumentumot a szerződésmódosítást követő tizenöt munkanapon belül utóellenőrzés céljából megküldi az irányító hatóság részére. Az irányító hatóság a dokumentumok beérkezését követő tizenöt munkanapon belül elvégzi a közbeszerzési-jogi és elszámolhatósági szempontú ellenőrzést.
(2) Ha a kedvezményezett a szerződésmódosítására vonatkozó, Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás megindításáról tájékoztatja az irányító hatóságot, az irányító hatóság az ellenőrzést a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló döntés Kbt. szerinti kézbesítése, illetve közzététele napjáig felfüggeszti. Az ellenőrzés felfüggesztése vonatkozásában a korábbi időpont az irányadó.
(3)[742] Ha a szerződésmódosítással összefüggésben utólagos ellenőrzés szükséges, azt az irányító hatóság folytatja le az utólagos ellenőrzés lefolytatásához szükséges valamennyi dokumentum kézhezvételét követő tizenöt munkanapon belül. Utólagos ellenőrzésre akkor kerül sor, ha a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett megszegte az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét, és a szerződésmódosítás utóellenőrzését nem határidőben kezdeményezte, vagy az utólagos ellenőrzés lefolytatását jogszabály lehetővé teszi. Ha a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett megszegte az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét, és a szerződésmódosítás utóellenőrzését nem határidőben kezdeményezte, az irányító hatóság kezdeményezheti a kedvezményezett ellen szabálytalansági eljárás lefolytatását azzal, hogy az esetleges korrekcióra elsődlegesen a projektmenedzsment vagy a közbeszerzés sorok terhére kerül sor.
(4) Az utólagos ellenőrzésről készült jelentés egyenértékű az utóellenőrzési jelentéssel.
(5)[743] A kedvezményezett részére a szerződés-módosítással érintett támogatási összeg csak a szerződés-módosításra vonatkozó támogató tartalmú utóellenőrzési vagy utólagos ellenőrzésről készült jelentés megléte esetén folyósítható. Nem támogató tartalmú utóellenőrzési vagy utólagos ellenőrzésről készült jelentés esetén - amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozó, nem reparálható jogsértés miatt kerül sor nem támogató tartalmú jelentés kiadására - az irányító hatóság jogorvoslati eljárást kezdeményezhet a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt.
(6)[744] Szabálytalansági eljárás lefolytatásának kezdeményezése esetén a szabálytalansági gyanú elutasításáról szóló vagy a szabálytalansági eljárást lezáró döntés tartalma az irányadó a támogatás folyósítása tekintetében.
100/A. §[745] (1)[746] Ha a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosítása azért válik szükségessé, mert a támogatási szerződésben módosult a szerződéssel érintett projektelem finanszírozási módja, akkor a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésnek kizárólag a finanszírozási módra vonatkozó, a támogatási szerződésnek megfelelő módosítására a 100. § (1) és (3) bekezdését nem kell alkalmazni. A kedvezményezett a szerződésmódosításról 15 napon belül tájékoztatja az irányító hatóságot az alátámasztó dokumentumok megküldésével.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződésmódosítás esetén a szerződésmódosítással érintett támogatási összeg - a 100. § (5) bekezdéstől eltérően - folyósítható.
36. Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás, valamint az építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszáz millió forintot elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárások[747]
101. § (1) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően a közbeszerzési dokumentumokat támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú minőségellenőrzés céljából az irányító hatóságnál nyújtja be a monitoring és információs rendszeren keresztül.
(2)[748] Az irányító hatóság a közbeszerzési dokumentumok beérkezésétől számított 5 munkanapon belül megküldi a támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú észrevételeit a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére, vagy a támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú ellenőrzésről szóló nyilatkozatát. Az irányító hatóság a határidőt - az indokok megjelölésével egyidejűleg - legfeljebb öt munkanappal meghosszabbíthatja, és erről értesíti a támogatást igénylőt, illetve a kedvezményezettet.
(3)[749] A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú észrevételek alapján módosított közbeszerzési dokumentumokat - a támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú észrevételekben foglaltakkal egyet nem értése esetén a részletes írásbeli indokolással együtt - a támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú észrevételek közlésétől számított öt munkanapon belül az irányító hatóság részére megküldi. Amennyiben a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a módosított közbeszerzési dokumentumokat, vagy részletes írásbeli indokolását nem küldi meg az irányító hatóság részére az irányító hatóság észrevételeinek megküldésétől számított húsz munkanapon belül, úgy az irányító hatóság ellenőrzését nyilatkozat kibocsátása nélkül - a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett értesítése mellett - lezárja.
(4)[750] Az irányító hatóság (3) bekezdés szerinti módosított közbeszerzési dokumentumok beérkezését követő öt munkanapon belül megküldi a támogatást igénylőnek, illetve a kedvezményezettnek a támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú ellenőrzésről szóló nyilatkozatát, és erről tájékoztatja az NFK-t. A (2) bekezdés szerint készült támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú ellenőrzésről szóló nyilatkozat egyenértékű a jelen bekezdés szerint készült támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú ellenőrzésről szóló nyilatkozattal.
(5)[751] A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a (2) vagy (4) bekezdés szerinti támogató tartalmú nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul kezdeményezi a monitoring és információs rendszeren keresztül a közbeszerzési dokumentumok központi, az NFK általi ellenőrzését. A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a monitoring és információs rendszerben nem rögzített közbeszerzési dokumentumokat haladéktalanul továbbítja az NFK részére. Az NFK az eljárás ellenőrzésével összefüggésben további dokumentumok benyújtását is kérheti.
101/A. §[752] Az irányító hatóság az ellenőrzés eredményéről szóló támogató vagy feltétellel támogató tartalmú nyilatkozatát nem állítja ki, ha a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet] 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beszerzések esetén
a) a 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 9. §-a szerinti esetben a 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdése szerinti minősítés, illetve
b) a 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 10. §-a és 11. §-a szerinti esetben a 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti jóváhagyás
nem áll rendelkezésre.
101/B. §[753] (1) Az egységes Állami Alkalmazás-fejlesztési Környezetről és az Állami Alkalmazás-katalógusról, valamint az egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 314/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: ÁAFK Kr.) hatálya alá tartozó szervezet esetében, az ÁAFK Kr. szerinti alkalmazásfejlesztés vonatkozásában csak akkor kezdeményezhető a 101. § (5) bekezdése szerinti ellenőrzés, ha a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az ÁAFK Kr. szerinti támogató tanúsítványt is beszerezte.
(1a)[754] A DKÜ rendelet 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beszerzések esetében az (1) bekezdés szerinti tanúsítvánnyal egyenértékű az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter jóváhagyása is, ha arra a DKÜ rendelet 5. § (9) bekezdése szerinti miniszteri rendelet lehetőséget biztosít.
(2)[755]
102. § (1)[756] Hatósági engedélyhez kötött építési beruházás esetén a 101. § rendelkezéseitől eltérően a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően a közbeszerzési dokumentumokat közbeszerzési-jogi ellenőrzés céljából az NFK-nál nyújtja be a monitoring és információs rendszeren keresztül. Az NFK az eljárás ellenőrzésével összefüggésben további dokumentumok benyújtását is kérheti.
(2)[757] Hatósági engedélyhez kötött építési beruházás esetén a támogathatósági, elszámolhatósági ellenőrzésre a kifizetési igénylés ellenőrzése során kerül sor.
(3)[758] A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a közbeszerzési dokumentumokat támogathatósági, elszámolhatósági szempontú minőségellenőrzés céljából az irányító hatóságnál nyújtja be a monitoring és információs rendszeren keresztül.
(4)[759] Az irányító hatóság a közbeszerzési dokumentumok beérkezésétől számított öt munkanapon belül megküldi a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére a támogathatósági, elszámolhatósági szempontú ellenőrzésről szóló nyilatkozatát. Az irányító hatóság a határidőt - az indokok megjelölésével egyidejűleg - legfeljebb öt munkanappal meghosszabbíthatja, és erről értesíti a támogatást igénylőt, illetve a kedvezményezettet.
(5)[760] Ha támogathatósági, elszámolhatósági szabálytalanság merül fel, azért a kedvezményezett önálló felelősséggel tartozik.
103. §[761] (1)[762] Az NFK a közbeszerzési dokumentumok 101. § vagy 102. § szerinti beérkezésétől számított tizenöt munkanapon belül elvégzi a közbeszerzési dokumentumok közbeszerzési-jogi ellenőrzését. Ennek keretében legkésőbb tíz munkanapon belül jelentést vagy az eljárás megindítására vonatkozó tanúsítványt készít, amelyet megküld a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett részére.
(2)[763]
(3)[764]
(4)[765] A támogatást igénylő vagy a kedvezményezett az eljárás megindítására vonatkozó jelentés alapján módosított közbeszerzési dokumentumokat - a jelentésben foglaltakkal egyet nem értése esetén a részletes írásbeli indokolásával együtt - a jelentés közlésétől számított öt munkanapon belül az NFK részére megküldi. Ha a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett a módosított közbeszerzési dokumentumokat vagy részletes írásbeli indokolását nem küldi meg az NFK részére az eljárás megindítására vonatkozó jelentés megküldésétől számított húsz munkanapon belül, akkor az NFK az ellenőrzését tanúsítvány kibocsátása nélkül - a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett értesítése mellett - lezárja.
(5)[766] Az NFK a (4) bekezdés szerinti módosított közbeszerzési dokumentumok beérkezését követően az (1) bekezdés szerinti tizenöt munkanapos határidőből még fel nem használt időtartamon belül az eljárás megindítására vonatkozó tanúsítványt állít ki, és erről tájékoztatja a támogatást igénylőt vagy a kedvezményezettet, valamint az irányító hatóságot.
(6)[767]
(7)[768]
(8)[769]
(9)[770]
(10)[771] A támogatást igénylő vagy a kedvezményezett a közbeszerzési dokumentumokat az eljárás megindítására vonatkozó tanúsítvány figyelembevételével véglegesíti. Az (1) bekezdés szerint készült, az eljárás megindítására vonatkozó tanúsítvány egyenértékű az (5) bekezdés szerint készült, az eljárás megindítására vonatkozó tanúsítvánnyal.
(11) Ha az eljárás megindítására vonatkozó tanúsítvány nem támogató tartalmú, és[772]
a) a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett a dokumentumokat az irányító hatóság ellenőrzési hatáskörébe tartozó szempontból módosítja, vagy
b) a hatósági engedélyhez kötött építési beruházás esetén a hatósági engedély tartalma módosításra kerül,
akkor a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás ellenőrzését ismételten a 101. § (1) bekezdése vagy 102. § (1) bekezdése szerint kezdeményezi.
(12) Ha az eljárás megindítására vonatkozó tanúsítvány nem támogató tartalmú, és[773]
a) támogatást igénylő vagy a kedvezményezett a dokumentumokat az irányító hatóság ellenőrzési hatáskörébe tartozó szempontból nem módosítja, vagy
b) a hatósági engedélyhez kötött építési beruházás esetén a hatósági engedély tartalma nem kerül módosításra,
akkor a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás ellenőrzését ismételten az (1) bekezdés szerint kezdeményezi, és az NFK a közbeszerzési dokumentumok beérkezését követő öt munkanapon belül az eljárás megindítására vonatkozó tanúsítványt állít ki, amiről tájékoztatja a támogatást igénylőt vagy a kedvezményezettet, valamint az irányító hatóságot.[774]
103/A. §[775]
104. § (1)[776] A támogatást igénylő vagy a kedvezményezett - figyelemmel a 95. § (4) bekezdésében foglaltakra is - a közbeszerzési eljárást abban az esetben indíthatja meg, ha az NFK a közbeszerzési dokumentumokat ellenőrizte, és erről támogató tartalmú, vagy feltétellel támogató tartalmú eljárás megindítására vonatkozó tanúsítványt állított ki. A támogatást igénylő vagy a kedvezményezett a közbeszerzési eljárást megindító végleges dokumentumokat az irányító hatóság, valamint az NFK részére legkésőbb a közbeszerzési eljárás megindítását követő öt munkanapon belül megküldi. Az irányító hatóság vagy az NFK egyet nem értése esetén a dokumentumok beérkezését követő hét munkanapon belül dönt a szabálytalansági eljárás kezdeményezéséről, továbbá dönt a megítélése szerint szabálytalanság megállapítására okot adó, nem reparálható közbeszerzési jogsértés esetén a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt.
(2)[777] A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja az NFK-t, valamint az irányító hatóságot az (1) bekezdés szerinti végleges dokumentumokban történt esetleges változásokról.
105. § (1)[778] A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a Kbt. szerinti bontási eljárás időpontjáról legalább öt munkanappal korábban tájékoztatja az NFK-t a monitoring és információs rendszeren keresztül. Az NFK a közbeszerzési eljárásba - a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett tájékoztatása alapján, a tájékoztatás megküldését követő három munkanapon belül - megfigyelőt jelöl, erről a támogatást igénylőt, illetve a kedvezményezettet egyidejűleg értesíti.
(2) A megfigyelő az eljárásban a bíráló bizottsági üléseken való személyes részvétellel, továbbá a közbeszerzési eljárás iratainak vizsgálatával jogosult részt venni.
(3)[779] A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a megfigyelőt a közbeszerzési eljárás lefolytatása során valamennyi eljárási cselekményről haladéktalanul írásban tájékoztatja, és az eljárás során keletkezett dokumentumokat, különösen a felvett jegyzőkönyveket, az egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódó dokumentumokat, jogorvoslat esetén az azzal összefüggésben keletkezett dokumentumokat, valamint az ajánlatkérői döntéseket, döntési javaslatokat tartalmazó dokumentumokat a megfigyelő részére - figyelemmel a 106. § (1) bekezdésében foglaltakra - haladéktalanul megküldi.
(4)[780] Ha a támogatást igénylő, vagy a kedvezményezett nem tesz eleget a (3) bekezdés szerinti kötelezettségének, az irányító hatóság vagy az NFK szabálytalansági eljárás kezdeményezéséről dönthet.
(5)[781] Az NFK a közbeszerzési eljárás közbeszerzési-jogi megfelelőségének megítéléséhez szükséges, műszaki szempontú vizsgálatot igénylő kérdésben az irányító hatóság véleményének figyelembevételével dönt.
(6)[782] Az irányító hatóság az (5) bekezdés szerinti véleményét az erre irányuló megkeresés kézhezvételét követő öt munkanapon belül megküldi az NFK részére.
106. § (1)[783] Az NFK az ajánlatok vagy a részvételi jelentkezések elbírálásáról készített írásbeli összegezés megküldését megelőzően - vagy a (2a) bekezdés esetén azt követően -, több szakaszból álló eljárás esetén valamennyi eljárási szakasz vonatkozásában - a 105. § (3) bekezdés szerinti dokumentumok kézhezvételét követő tíz munkanapon belül - közbeszerzési záró tanúsítványt állít ki, amelyet megküld a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett, valamint az irányító hatóság részére.
(2)[784] A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett - figyelemmel a 105. § (3) bekezdésében foglaltakra is - a közbeszerzési eljárást lezáró döntését, illetve több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntését akkor hozhatja meg, ha az NFK az eljárás lefolytatását ellenőrizte és erről közbeszerzési záró tanúsítványt állított ki. A közbeszerzési eljárást lezáró döntést, illetve több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntést meghozó személy vagy testület a Kbt. szerinti írásbeli szakvélemény és döntési javaslat, valamint a közbeszerzési záró tanúsítványban foglaltak figyelembevételével hozza meg az eljárást lezáró döntését, illetve több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntését.
(2a)[785] A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett meghozhatja az eljárást lezáró döntését, illetve több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi szakaszát lezáró döntését az NFK-nak az eljárás lefolytatása ellenőrzésével egyidejűleg is. Ebben az esetben - a szerződéskötési moratórium letelte esetén - a szerződés is megköthető, az azonban az NFK által kiállított, támogató vagy feltétellel támogató tartalmú közbeszerzési záró tanúsítvány hiányában nem léphet hatályba.
(3)[786] A támogatást igénylő vagy a kedvezményezett az ajánlatok vagy a részvételi jelentkezések elbírálásáról készített írásbeli összegezést az NFK részére megküldi. A (2a) bekezdés alkalmazása esetén a módosított összegezést a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett az NFK részére haladéktalanul megküldi.
(4)[787] Ha a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás megindítására a 105. § (3) bekezdés szerinti határidőt követően, de még az (1) bekezdés szerinti tanúsítvány megküldése előtt kerül sor, az NFK az ellenőrzést a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló döntés Kbt. szerinti kézbesítése, illetve közzététele napjáig felfüggeszti. Az ellenőrzés jelen bekezdés szerinti felfüggesztése vonatkozásában a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló döntés Kbt. szerinti kézbesítése, illetve közzététele napja közötti időbeli eltérés esetén a korábbi időpont az irányadó.
(5)[788] Amennyiben az (1) bekezdés szerinti tanúsítvány kiállításra került a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló döntés kézbesítése, illetve közzététele napja előtt, és a közbeszerzési eljárás során hozott döntés megsemmisítését követően sor kerül a közbeszerzési eljárást lezáró, illetve több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró új döntés meghozatalára, a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett ismételten kéri az NFK-t közbeszerzési záró tanúsítvány kiállítására. A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett eljárására a 105. § (3) bekezdése irányadó. Az NFK az új záró tanúsítványt a dokumentumok kézhezvételét követő öt munkanapon belül állítja ki. A közbeszerzési eljárást lezáró döntést, illetve több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntést meghozó személy vagy testület a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló döntés, a Kbt. szerinti írásbeli szakvélemény és döntési javaslat, valamint a közbeszerzési záró tanúsítványban foglaltak figyelembevételével hozza meg az eljárást lezáró döntését, illetve több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntését.
(6)[789] Amennyiben az (1) bekezdés szerinti tanúsítvány kiállítását követően sor kerül közbeszerzési eljárást lezáró döntés, illetve több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntés módosítására, úgy a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett ismételten kéri az NFK-t közbeszerzési záró tanúsítvány kiállítására. Az új záró tanúsítványt az NFK a 105. § (3) bekezdés szerinti dokumentumok kézhezvételét követő öt munkanapon belül állítja ki. A közbeszerzési eljárást lezáró döntést, illetve több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntést meghozó személy vagy testület a Kbt. szerinti írásbeli szakvélemény és döntési javaslat, valamint a közbeszerzési záró tanúsítványban foglaltak figyelembevételével hozza meg az eljárást lezáró döntését, illetve több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntését.
106/A. §[790] (1) Ha a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett a közbeszerzési záró tanúsítványban foglaltakkal nem ért egyet, a közbeszerzési záró tanúsítvánnyal szemben egy alkalommal jogorvoslattal élhet. A jogorvoslatra a XXII. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni a (2)-(9) bekezdésben foglalt eltérésekkel.
(2) Ahol a XXII. Fejezet
a) szabálytalansági gyanút vagy szabálytalansági döntést említ, azon közbeszerzési záró tanúsítványt,
b) szabálytalansági eljárást említ, azon közbeszerzési-jogi szempontú ellenőrzést,
c)[791] irányító hatóságot vagy közreműködő szervezetet említ, azon az NFK-t
kell érteni.
(3)[792] A jogorvoslati kérelmet a közbeszerzési záró tanúsítvány kézhezvételétől számított öt munkanapon belül kell benyújtani az NFK-nál az indokok megjelölésével.
(4) Az NFK a jogorvoslati kérelem beérkezését követő öt munkanapon belül a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal való[793]
a) egyetértése esetén a közbeszerzési záró tanúsítványt módosítja,
b) egyet nem értése esetén a jogorvoslati kérelmet az ellenőrzés dokumentumaival és a jogorvoslati kérelem tárgyában kialakított álláspontjával együtt megküldi a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság részére.
(5)[794] Az NFK haladéktalanul tájékoztatja a kedvezményezettet és az irányító hatóságot a (4) bekezdés szerinti döntéséről.
(6) A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a jogorvoslati kérelemről - az annak kézhezvételétől számított - tíz munkanapon belül dönt.
(7) A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a jogorvoslati kérelem tárgyában a következő döntéseket hozhatja:
a) a közbeszerzési záró tanúsítványt helybenhagyja, vagy
b) a közbeszerzési záró tanúsítványt módosítja.
(8) A (7) bekezdés b) pontja szerint módosított záró tanúsítvány egyenértékű a 106. § (1), (5) vagy (6) bekezdése szerint kiállított záró tanúsítvánnyal.
(9) A közbeszerzési záró tanúsítvánnyal szemben lefolytatott jogorvoslati eljárás esetén a 166. § (1)-(3) bekezdését, a 169. §-t, a 172. § (1), (6) és (7) bekezdését, valamint a 173. § (1) és (2) bekezdését nem kell alkalmazni.
106/B. §[795] (1) A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződést a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett a szerződés megkötését követő két munkanapon belül megküldi az irányító hatóság részére.
(2) Az irányító hatóság a szerződés kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül ellenőrzi, hogy a megkötött szerződés tartalma megfelel-e a közbeszerzési dokumentumokban előírt feltételeknek és a nyertes ajánlattevő által benyújtott ajánlat tartalmának.
(3) Az irányító hatóság a (2) bekezdés szerinti határidőben megküldi a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett részére az ellenőrzés eredményéről szóló nyilatkozatát. Az irányító hatóság az ellenőrzés eredményétől függően szabálytalansági eljárás kezdeményezéséről dönthet.
107. § (1)[796] A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére támogatás - a támogatásielőleg-kifizetés kivételével - csak az NFK támogató tartalmú az eljárás megindítására vonatkozó tanúsítványának, támogató tartalmú záró tanúsítványának, valamint a 101. § szerinti eljárásrend esetén az irányító hatóság 101. § (2) vagy (4) bekezdése szerinti támogató nyilatkozatának a megléte esetén folyósítható.
(2)[797] Szabálytalansági eljárás lefolytatása esetén a szabálytalanságról vagy a szabálytalansági gyanú elutasításáról e rendelet szerint hozott döntés tartalma az irányadó a támogatás folyósítása tekintetében.
108. § (1)[798] A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett - a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti szerződésmódosítás kivételével - az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárás, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot elérő vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosításával kapcsolatban - a módosításra vonatkozó megállapodás megkötését megelőzően - az irányító hatóság és azt követően az NFK írásbeli véleményét kéri a monitoring és információs rendszeren keresztül. A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a szerződést, a módosítás tervezetét, a módosítás indokolását, az indokolást alátámasztó valamennyi dokumentumot megküldi az irányító hatóság részére.
(1a)[799] Ha a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosítása azért válik szükségessé, mert a támogatási szerződésben módosult a szerződéssel érintett projektelem finanszírozási módja, akkor a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésnek kizárólag a finanszírozási módra vonatkozó, a támogatási szerződésnek megfelelő módosítására az (1) bekezdést nem kell alkalmazni. A kedvezményezett a szerződésmódosításról 15 napon belül tájékoztatja az irányító hatóságot az alátámasztó dokumentumok megküldésével.
(1b)[800] Az (1a) bekezdés szerinti szerződés módosítás esetén a szerződés módosítással érintett támogatási összeg - a (11) bekezdéstől eltérően - folyósítható.
(2) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az (1) bekezdés szerint kezdeményezi a közbeszerzési dokumentumok irányító hatóság általi, hatósági engedélyhez kötött építési beruházás esetén támogathatósági, elszámolhatósági szempontú, egyéb beszerzési tárgy esetén támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú ellenőrzését és nyilatkozatának kiállítását. Az irányító hatóság a szerződés módosításával összefüggésben további dokumentumok benyújtását is kérheti.
(3)[801] Az irányító hatóság a szerződés módosításával kapcsolatos támogathatósági, elszámolhatósági, illetőleg műszaki szempontú észrevételeit vagy nyilatkozatát a dokumentumok (2) bekezdés szerinti beérkezésétől számított öt munkanapon belül megküldi a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére. Az irányító hatóság a határidőt - az indokok megjelölésével egyidejűleg - legfeljebb három munkanappal meghosszabbíthatja.
(4)[802] A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a (3) bekezdés szerinti észrevételek alapján módosított dokumentumokat - egyet nem értése esetén a részletes írásbeli indokolással együtt - az észrevételek megküldését követő öt munkanapon belül megküldi az irányító hatóság részére. Amennyiben a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a módosított dokumentumokat, vagy részletes írásbeli indokolását nem küldi meg az irányító hatóság részére az észrevételek megküldésétől számított húsz munkanapon belül, úgy az irányító hatóság a szerződés módosítás ellenőrzését további észrevétel kibocsátása nélkül - a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett értesítése mellett - lezárja.
(5)[803] Az irányító hatóság a (4) bekezdés szerinti módosított közbeszerzési dokumentumok beérkezését követő öt munkanapon belül megküldi a támogatást igénylőnek, illetve a kedvezményezettnek a támogathatósági, elszámolhatósági, illetőleg műszaki szempontú ellenőrzésről szóló nyilatkozatát. Az irányító hatóság (3) bekezdés szerinti nyilatkozata egyenértékű a jelen bekezdés szerinti nyilatkozattal, az irányító hatóság a nyilatkozat megküldéséről tájékoztatja az NFK-t.
(6)[804] A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a (3) vagy (5) bekezdés szerinti nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul kezdeményezi a közbeszerzési dokumentumoknak az NFK általi közbeszerzési-jogi szempontú ellenőrzését. Az NFK a szerződés módosításával összefüggésben további dokumentumok benyújtását is kérheti.
(7)[805] Az NFK a szerződés módosításával kapcsolatos közbeszerzési-jogi szempontú véleményét a kezdeményezés beérkezésétől számított tizenhárom munkanapon belül megküldi az irányító hatóság, a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére.
(8)[806] A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a vélemény alapján módosított dokumentumokat - egyet nem értése esetén a részletes írásbeli indokolással együtt - a vélemény kézhezvételét követő öt munkanapon belül megküldi az NFK részére. Amennyiben a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a módosított dokumentumokat, vagy részletes írásbeli indokolását nem küldi meg az NFK részére a vélemény megküldésétől számított húsz munkanapon belül, úgy az NFK a szerződés módosítás ellenőrzését további észrevétel kibocsátása nélkül - a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett értesítése mellett - lezárja.
(9)[807] Az NFK a további észrevételeiről a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett (8) bekezdés szerinti válaszának beérkezésétől számított hét munkanapon belül tájékoztatja az irányító hatóságot, a támogatást igénylőt, illetve a kedvezményezettet.
(10)[808] A támogatást igénylő vagy a kedvezményezett a módosított szerződést a (7) bekezdés szerint készült jogszerűséget megállapító vélemény vagy a (9) bekezdés szerint készült jogszerűséget megállapító további észrevétel megküldését követő öt munkanapon belül megküldi az irányító hatóság részére. Az irányító hatóság egyet nem értése esetén szabálytalansági eljárást folytat le. Ha a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett a (7) bekezdés szerint készült jogsértést megállapító vélemény vagy a (9) bekezdés szerint készült jogsértést megállapító további észrevétel ellenére módosítja a szerződést, az irányító hatóság szabálytalansági eljárást folytat le, vagy szabálytalansági eljárás lefolytatása nélkül szabálytalansági döntést hoz.
(11)[809] A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére a szerződésmódosítással érintett támogatási összeg csak az irányító hatóság és az NFK adott szerződésmódosításra vonatkozó támogató tartalmú nyilatkozata és véleménye vagy további észrevétele alapján folyósítható. Szabálytalansági gyanú esetén a szabálytalanságról vagy a szabálytalansági gyanú elutasításáról e rendelet szerint hozott döntés tartalma az irányadó a támogatás folyósítása tekintetében. Szerződésmódosítással érintett támogatási összeg e bekezdés vonatkozásában a (2) bekezdés vagy (4) bekezdés szerint jogszerűnek és az (5) bekezdés szerint támogathatónak és elszámolhatónak tekintett szerződésmódosítás felek általi aláírásáig ki nem fizetett támogatási összeg. A (7) bekezdés szerint készült jogszerűséget megállapító vélemény egyenértékű a (9) bekezdés szerint készült, jogszerűséget megállapító további észrevétellel.
(12)[810] A (10) bekezdés szerinti szabálytalansági döntéssel szemben a kedvezményezett a XXII. Fejezet szerint élhet jogorvoslattal. A jogorvoslati kérelemben meg kell jelölni, hogy az
a)[811] az irányító hatóság nyilatkozatában vagy az NFK véleményében vagy további észrevételeiben foglaltakra,
b) az irányító hatóság szabálytalansági döntésében foglalt jogkövetkezményekre vagy
c) az a) és b) pontban foglaltakra együttesen
irányul.
109. § (1)[812] Ha a közbeszerzési eljárás, dinamikus beszerzési rendszer ajánlattételi szakasza, valamint a szerződésmódosítás kapcsán utólagos ellenőrzés szükséges, a dokumentumokat támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontból az irányító hatóság, közbeszerzési-jogi szempontból az NFK ellenőrzi az ellenőrzés lefolytatásához szükséges valamennyi dokumentum kézhezvételét követően. Az utólagos ellenőrzést a közbeszerzési eljárás és a szerződésmódosítás vonatkozásában a 108. §-ban meghatározott eljárási cselekmények megfelelő alkalmazásával kell lefolytatni azzal az eltéréssel, hogy az utólagos ellenőrzés során az NFK jelentést állít ki. Nem támogató tartalmú jelentés esetén az NFK a közbeszerzésre irányadó jogszabályokra való hivatkozással megállapítja a jelentésben a közbeszerzési jogsértéseket. A jelentés ellen a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett a 108. § (8) bekezdése szerint terjesztheti elő részletes írásbeli indokolását, az NFK további észrevételt nem küld. Az NFK egyet nem értése esetén a jelentésben foglaltakat fenntartja, és arról haladéktalanul tájékoztatja a kedvezményezettet. Ha az NFK a jelentésében jogsértést állapított meg, a jelentésben foglalt megállapítások jogkövetkezményének meghatározása céljából az irányító hatóság szabálytalansági eljárást indít, vagy szabálytalansági eljárás lefolytatása nélkül szabálytalansági döntést hoz. Szerződésmódosításhoz kapcsolódó utólagos ellenőrzés esetén, ha az NFK jogsértést megállapító jelentést állít ki, a jelentésben foglalt megállapítások jogkövetkezményének meghatározása céljából az irányító hatóság szabálytalansági eljárást folytat le, vagy szabálytalansági eljárás lefolytatása nélkül szabálytalansági döntést hoz. Utólagos ellenőrzésre akkor kerül sor, ha a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett nem a 101-106. §-ban vagy a 108. § (1) bekezdésében foglaltak szerint járt el vagy az utólagos ellenőrzés lefolytatását jogszabály lehetővé teszi, illetve dinamikus beszerzési rendszer ajánlattételi szakaszában és az ennek keretében megkötött szerződések módosítása vonatkozásában. Ha a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett megszegte a 101-106. §-ban meghatározott vagy a 108. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét, az NFK kezdeményezheti a kedvezményezett ellen szabálytalansági eljárás lefolytatását.
(1a)[813] Ha az NFK az (1) bekezdés szerint a 101-106. §-ban meghatározott vagy a 108. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség megszegése miatt kezdeményez szabálytalansági eljárást, vagy az irányító hatóság észleli, hogy a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett megszegte a 101-106. §-ban vagy a 108. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét, az irányító hatóság a kezdeményezéstől vagy az észleléstől számított tizenöt napon belül a kedvezményezett ellen szabálytalansági eljárást indít, vagy szabálytalansági eljárás lefolytatása nélkül szabálytalansági döntést hoz. Az irányító hatóság a szabálytalansági döntést az utólagos ellenőrzés - és a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás indulása esetén a jogorvoslati eljárás - eredménye figyelembevételével hozza meg, azzal, hogy az esetleges korrekcióra elsődlegesen a projektmenedzsment vagy a közbeszerzés sorok terhére kerül sor.
(1b)[814] Szerződésmódosításhoz kapcsolódó utólagos ellenőrzés esetén a támogatás folyósítása tekintetében a 108. § (11) bekezdése alkalmazandó.
(1c)[815] Az utólagos ellenőrzés eredménye alapján meghozott szabálytalansági döntéssel szemben kezdeményezett jogorvoslatra a 108. § (12) bekezdését kell alkalmazni.
(2)[816] Ha a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a szerződésmódosítására vonatkozó, Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás megindításáról tájékoztatja az NFK-t, az NFK az ellenőrzést a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló döntés Kbt. szerinti kézbesítése, illetve közzététele napjáig felfüggeszti. Az ellenőrzés jelen bekezdés szerinti felfüggesztése vonatkozásában a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló döntés Kbt. szerinti kézbesítése, illetve közzététele napja közötti időbeli eltérés esetén a korábbi időpont az irányadó.
(3)[817] Az utólagos ellenőrzésről készült jelentés egyenértékű az eljárás megindítására vonatkozó tanúsítvánnyal, a közbeszerzési záró tanúsítvánnyal és a szerződés-módosításra vonatkozó írásbeli véleménnyel.
XVI/A. FEJEZET[818]
AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSBÓL FINANSZÍROZOTT MINŐSÍTETT BESZERZÉS VAGY ALAPVETŐ BIZTONSÁGI ÉRDEKET ÉRINTŐ BESZERZÉS MENTESÍTÉSI ELJÁRÁST MEGELŐZŐ VIZSGÁLATA
109/A. §[819] E fejezet alkalmazásában:
1. alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzés: az alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételekről és eljárásról, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményekről szóló 225/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet 1. §-a szerinti beszerzés,
2. minősített beszerzés: a minősített beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételekről és eljárásról, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményekről szóló 492/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerinti beszerzés.
109/B. §[820] (1) Minősített beszerzés vagy alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzés közbeszerzési eljárás lefolytatása alóli felmentésre irányuló mentesítési eljárás megkezdése előtt a támogatást igénylő vagy kedvezményezett köteles az irányító hatóság hozzájáruló nyilatkozatát kérni. A támogatást igénylő vagy kedvezményezett köteles a mentesíteni kívánt beszerzés tárgyát, becsült értékét, a mentesítési kérelem indokolását, valamint az ellenőrzés lefolytatásához szükséges egyéb dokumentumokat megküldeni az irányító hatóság részére.
(2) Az irányító hatóság a részére benyújtott dokumentációt támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontból megvizsgálja, különös tekintettel a következőkre:
a) a beszerzés tárgya illeszkedik-e a projekthez, operatív programhoz,
b) a beszerzés betervezésre került-e a projekt költségvetésébe,
c) a közbeszerzési eljárás alóli mentesítés indokolása megfelelő-e.
(3) Az irányító hatóság köteles a mentesítési kérelem vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti dokumentumok hiánytalan beküldésétől számított 8 napon belül nyilatkozni.
(4) Ha a kedvezményezett az e fejezet szerinti kötelezettségeit nem vagy nem megfelelően teljesíti, és szabálytalansági eljárás keretében ez megállapításra kerül, a támogatási szerződés szerinti támogatás egy része vagy egésze visszavonható. Ha a támogatási döntés előtt kerül megállapításra, hogy a támogatást igénylő az e fejezet szerinti kötelezettségeit nem vagy nem megfelelően teljesíti, akkor az igényelthez képest csökkentett mértékű támogatás ítélhető meg részére.
(5) A (3) bekezdés szerinti nyilatkozat ellen kifogás benyújtásának van helye.
XVII. FEJEZET
A TÁMOGATÁSOK PÉNZÜGYI LEBONYOLÍTÁSI RENDSZERE
37. A valós költségek finanszírozásának alapelve
110. § (1)[821] Támogatás kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a projekt keretében tervezett tevékenységek megvalósultak, a hozzájuk kapcsolódó költségek ténylegesen és igazolhatóan felmerültek, azaz valós költségek.
(2) A támogatás kifizetését az irányító hatóság - az előleg kifizetés kivételével - a kedvezményezettnél ténylegesen felmerült, illetve kifizetett kiadásokhoz, valós költségekhez igazodva, a felhívásban megnevezett elszámolható költségek vonatkozásában teljesíti.
(3)[822] A valós költségek elszámolhatósági szabályait az 5. melléklet szabályozza.
(4)[823] Az irányító hatóság az 5. melléklet szerinti elszámolható költségekről szóló nemzeti szabályozást alkalmazni köteles, az egyes felhívások tekintetében kizárólag az elszámolható költségek köre szűkíthető, mértékét a nemzeti szabályozásban foglaltak szerint lehet szűkíteni.
(5)[824] A projektmenedzsment tevékenységéhez kapcsolódó költség csak a projekt szakmai előrehaladásának arányában számolható el. A projektek pénzügyi lebonyolítása során a kifizetett és az összes projektmenedzsmentre jutó támogatás aránya - egyszerűsített elszámolási módok alkalmazását kivéve - legfeljebb 10 százalékponttal haladhatja meg a teljes projekt vonatkozásában kifizetett és megítélt támogatás arányát. A 87. § (1) bekezdés c) pont szerinti esetben a projektmenedzsment tevékenységhez kapcsolódó költségre támogatás nem folyósítható az e bekezdésben rögzített arány helyreállításáig.
110/A. §[825] A kedvezményezett projektszintű, a kincstár program szintű elkülönített számviteli nyilvántartást vezet, a projekttel kapcsolatos minden dokumentumot elkülönítetten nyilvántart, és legalább 2027. december 31-ig megőriz.
110/B. §[826] A kedvezményezett köteles a projekt végrehajtása érdekében kötött szerződéseknek a támogatás kifizetése szempontjából releváns adatait a monitoring és információs rendszerben rögzíteni a szerződés megkötését követően, legkésőbb a szerződés alapján elszámolni kívánt költség kifizetési igénylés keretében történő benyújtásáig.
110/C. §[827] Ha felhívás vagy támogatási szerződés nem zárja ki, szóbeli megállapodás alapján költségelszámolásra legfeljebb bruttó százezer forintot meg nem haladó összegű megrendelések esetén kerülhet sor.
38. Az uniós hozzájárulások fogadására és kifizetésére szolgáló kincstári pénzforgalmi számlák
111. § (1)[828] Az Európai Bizottságtól érkező éves, illetve kezdeti előfinanszírozás, időközi kifizetések és végsőegyenleg-kifizetés fogadására az igazoló hatóság egy, összevont - az EMVA kivételével - valamennyi program és alap forrásait kezelő, magyar forint pénznemben vezetett pénzforgalmi számlát nyit a kincstárban, amely felett az igazoló hatóság rendelkezik. EMVA forrás esetén a kifizető ügynökség által kezelt magyar forint pénznemben vezetett pénzforgalmi számla szolgál az éves, illetve kezdeti előfinanszírozás, időközi kifizetések és végsőegyenleg-kifizetés fogadására.
(2)[829] Az EFK a hazai költségvetési előirányzatból lehívott hazai társfinanszírozási összegek és az igazoló hatóság, EMVA forrás esetén a kifizető ügynökség számlájáról érkező Európai Unió által finanszírozott támogatási összegek fogadására szolgál. A program központi költségvetési forrását a forrásgazda biztosítja a fejezetet irányító szerv vezetője által a kincstárban megnyitott fejezeti kezelésű EFK-kon keresztül.
(3)[830] A fejezeti kezelésű EFK-k felett az NFK és az irányító hatóság, EMVA esetén a kifizető ügynökség rendelkezik.
(4) Az EFK-ról átutalást indítani:
a) a kedvezményezett támogatásra jogosult költségeinek megtérítésére, a szállítók vagy engedményesek részére történő kifizetés lebonyolítására, a kedvezményezett részére folyósítandó előleg kifizetésére,
b)[831]
c) meghatározott esetekben kedvezményezettek felé az önerő finanszírozására,
d)[832] előirányzat-átcsoportosítás miatt a fejezeti elosztási számlára,
e)[833] EMVA esetén:
ea)[834] ha a kedvezményezettnek köztartozása van az adóhatóságok adónemenként vezetett számláira, a 79. § (2b) bekezdésében foglaltak szerint,
eb) visszatartási jog érvényesítése során a kifizető ügynökség egyéb jogcímen kezelt számláira
lehet.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott eseteken kívül az EFK-ról csak téves utalások, kedvezményezett által teljesített és le nem mondott túlfizetések visszautalására és az EFK likviditását biztosító pénzeszköz-átvezetések indítására van lehetőség.
(6)[835] EFK-ra jóváírásként érkezhet különösen a kedvezményezett által bármilyen jogcímen történő visszafizetés, megelőlegezett közösségi forrásnak az igazoló hatóság, illetve kifizető ügynökség forint pénzforgalmi számlájáról történő visszapótlása, a kifizető ügynökség számláiról a kompenzációs forrásrendezés, a támogatási összeg fejezeti elosztási bankszámláról történő biztosítása, és a programszámláról történő visszafizetés összege.
(7) Az EFK fölött a fejezetet irányító szerv vezetője közreműködő szervezet kijelölése esetén rendelkezési jogot biztosíthat a közreműködő szervezet részére.
(8)[836] A kincstár által kiállított pénzforgalmi számlakivonatok adatait az EFK számla felett rendelkezőknek a monitoring és információs rendszerben a kézhezvételt követő öt napon belül kell rögzíteni, és jóváhagyni.
(9) Az EFK feletti rendelkezési jogosultságot két bejelentett személy együttes aláírásával lehet gyakorolni.
(10) A pénzforgalmi számlák vezetésével és forgalmával kapcsolatban felmerült költség elszámolása a központi költségvetésből történik.
(11) Az EFK-ról indított átutalásokhoz az átutalási megbízást minden esetben a monitoring és információs rendszerben kell kiállítani. A monitoring és információs rendszerben kiállított átutalási megbízásokat elektronikus formában kell átadni pénzügyi teljesítésre a kincstárnak.
(12) A monitoring és információs rendszer működési problémája esetén, megfelelő dokumentáltság mellett az átutalási megbízás elektronikus utalás nélkül is rendezhető, de az átutalási megbízást utólag a monitoring és információs rendszerben rögzíteni kell.
39. Elszámolás az Európai Bizottsággal, átutalás igénylés
112. § (1)[837] Az igazoló hatóság euróban számol el az Európai Bizottsággal.
(2)[838] A forintban és egyéb pénznemben felmerült költségek forintban nyilvántartott és teljesült kifizetéseit az Európai Bizottsággal történő elszámolások alkalmával az Európai Bizottság által elektronikusan közzétett azon havi elszámoló árfolyamon kell átszámítani euróra, amely a közösségi hozzájárulás rendezésének az igazoló hatóság általi jóváhagyásának napján volt érvényes.
(3) Az Európai Bizottság részére benyújtott időközi átutalás igénylési dokumentáció, az éves beszámoló és a záró egyenleg átutalás igénylési dokumentáció csak olyan költségeket tartalmazhat, amelyeket kifizettek, a monitoring és információs rendszerben rögzítettek, a hitelesítés keretében ellenőriztek, továbbá bizonylatok támasztanak alá, és amelyek a támogatott projektekre vonatkozóan elszámolható költségnek minősülnek.
113. § (1)[839] Az igazoló hatóság a központi költségvetési és közösségi hozzájárulások, valamint a kedvezményezett önerejének felhasználása alapján finanszírozó alapok szerint, és prioritásonkénti bontásban rendszeresen összeállítja a monitoring és információs rendszerben az időközi átutalás igénylési dokumentációit, valamint számviteli évenként az utolsó időközi igénylés dokumentációit, és megküldi az Európai Bizottság részére.
(2)[840] Az éves beszámoló keretében az igazoló hatóság készíti el számviteli évenként az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 137. cikke szerinti elszámolásokat.
(3)[841]
(4)[842] Az Európai Bizottság részére benyújtott elszámolásokat és átutalási igényléseket alátámasztó költségnyilatkozatok szükséges helyesbítéséről az igazoló hatóság gondoskodik.
113/A. §[843] (1) A kifizető ügynökség euróban számol el az Európai Bizottsággal.
(2) A Vidékfejlesztési Program tekintetében a kiadásigazoló nyilatkozatok kiállításakor minden fizetési vagy visszafizettetési műveletre vonatkozóan az Európai Központi Bank által azon hónapot megelőzően megállapított utolsó előtti átváltási árfolyamot kell alkalmazni, amely hónap folyamán a műveleteket a kifizető ügynökség számláin lekönyvelték.
(3) Az Európai Bizottság részére benyújtott kiadásigazoló nyilatkozat és az éves beszámoló a teljesített kiadásokat tartalmazza.
(4)[844] A kifizető ügynökség a 908/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 22. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott tartalommal és gyakorisággal összeállítja a kiadásigazoló nyilatkozatot és az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 74. cikke szerinti elektronikus adatcsere rendszeren keresztül megküldi azt az Európai Bizottság részére.
(5)[845] A kifizető ügynökség által alkalmazott információs rendszer biztonságának a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. mellékletének 3. B. i. és ii. pontjában meghatározott feltételeknek kell megfelelnie.
40. Közösségi hozzájárulás rendezése
114. § (1)[846] Azt követően, hogy a jogszerűen igénybe vett támogatás teljes összege kiutalásra került a kedvezményezett, a szállító vagy az engedményes részére, az igazoló hatóság, illetve a kifizető ügynökség a monitoring és információs rendszer alapján utólagosan elszámolja a közösségi hozzájárulásnak a központi költségvetés által előfinanszírozott összegét. Ezt követően, a közösségi hozzájárulás pénzügyi rendezésekor - a rendelkezésre álló európai uniós források figyelembevételével, saját hatáskörben eljárva - átutalja a jóváhagyott összeget a pénzforgalmi számlájáról a központi költségvetés közvetlen bevétele megfelelő számlájára.
(2)[847] EMVA forrás esetén a kifizető ügynökség az irányító hatósággal történő elszámolás jóváhagyását követő tizenöt napon belül teljesíti a vonatkozó fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámláról az EMVA forrásait kezelő forint pénzforgalmi számlára a szükséges összeg visszafizetését. Az irányító hatóság és a kifizető ügynökség nettó módon utalja a jóváhagyott összeget a vonatkozó fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámláról az igazoló hatóság pénzforgalmi számlájára, illetve az EMVA forrásait kezelő forint pénzforgalmi számlára, bruttó módon elszámolva.
(3)[848]
XVIII. FEJEZET
TÁMOGATÁS KIFIZETÉSE
41. Előleg, közös szabályok
115. § (1) Az előleg támogatási előleg, fordított áfa-előleg vagy szállítói előleg lehet. Ahol a rendelet előleget említ, az alatt mindhárom előleget érteni kell.
(2)[849] A kedvezményezett az előleg folyósítását elektronikusan, az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint igényli. Előleg kifizetése kérelemre történik.
(2a)[850] A biztosítéknyújtási kötelezettség alól a 84. § (1) bekezdése alapján mentes közszféra szervezet kedvezményezett számára az előleg azonnali kifizetésre kerül a támogatási szerződés megkötését követően, ha a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy a szerződéskötési folyamat során az előlegigénylési dokumentációt is benyújtja.
(3)[851] A biztosítékok iratanyagát az elektronikus benyújtással egyidejűleg papíron is be kell nyújtani a 123. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti esetben.
(4) Előleget folyósítani akkor lehet, ha[852]
a) a felhívás, illetve a támogatási szerződés lehetőséget biztosít a kedvezményezettnek az előleg igénybevételére,
b)[853] a kedvezményezett rendelkezik hatályos támogatási szerződéssel, továbbá pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatás esetén hatályos hitelszerződéssel,
c)[854] a biztosítékadásra kötelezett legkésőbb az előlegigénylési kérelem benyújtásáig igazolja a XV. Fejezetben meghatározott összegű biztosíték rendelkezésre állását,
d)[855] az előlegigénylési dokumentáció tartalmi szempontból megfelelő,
e)[856] első kifizetési igénylés esetén, ha a felhívás lehetővé tette, a kedvezményezett benyújtja a 77. § (1) bekezdésében előírt dokumentumokat,
f)[857] a kedvezményezett még nem nyújtott be záró kifizetési igénylést.
(5)[858] Az előleget igényelni a záró kifizetési igénylés benyújtásáig bármikor lehet, kivéve pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatás esetén, ahol legkésőbb az első kifizetési igénylés benyújtásáig igényelhető előleg.
(6)[859] Tartalék terhére előleg a tartalékátcsoportosítást követően igényelhető.
(7)[860] Az előleg felhasználására és az előleggel való elszámolásra vonatkozó összegszerű és időbeli ütemezést a felhívásban vagy a támogatási szerződésben rögzíteni kell. Állami támogatás esetén az irányító hatóság a felhívásban rögzíti, hogy a kedvezményezettnek az előleg folyósításától számított három éven belül el kell számolnia az előleggel.
(8)[861] Ha a kifizetett előleg visszafizetését rendelték el, a XXIII. fejezet szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(9)[862] Ha a kedvezményezett az előleggel nem vagy csak részben számol el, úgy a kifizetett, de el nem számolt előleget a XXIII. Fejezet szabályai szerint köteles visszafizetni.
115/A. §[863] (1)[864] Ha az előlegigénylés hiányos vagy hibás, a beérkezéstől számított hét napon belül, legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével, az adott igénylésben szereplő valamennyi hiány, illetve hiba megjelölésével hiánypótlásra kell felhívni a kedvezményezettet a 37. §-ban foglaltak figyelembevételével. Az e bekezdés szerinti határidők a 115. § (2a) bekezdése szerinti esetben nem alkalmazandók.
(2) Hiánypótlásra legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor.
(3)[865]
(4)[866] A hiánypótlásra rendelkezésre álló időtartam a jogszabályban előírt kifizetési határidőt felfüggeszti.
(5)[867] Ha a kedvezményezett a hiánypótlást hibásan vagy hiányosan nyújtja be, vagy az előírt határidőt elmulasztja, az előlegigénylést a rendelkezésre álló információk alapján kell elbírálni.
(6)[868] Ha az előlegigénylési kérelem ellenőrzése során nem merült fel olyan ok, amely miatt a támogatás kifizetését fel kellene függeszteni, a 115. § (2a) bekezdésében meghatározott kivétellel az irányító hatóság a támogatást az előlegigénylés beérkezésétől számított tizenöt napon belül kifizeti. A kifizetésre rendelkezésre álló határidő felfüggesztésére a 133. § (2) bekezdését, és a 134. §-t kell alkalmazni.
115/B. §[869] Az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 75. cikk (1) bekezdés harmadik albekezdése szerinti kifizetésekre a 115. § és a 115/A. § nem alkalmazható.
42. Támogatási előleg további szabályai
116. § (1)[870] Támogatási előleg indokolt esetben, a támogatott tevékenység elindításához és likviditásának biztosításához szükséges legkisebb összegben a támogatási szerződésben meghatározott összegben és mértékben nyújtható a kedvezményezett részére, a (2) bekezdés c) pontja kivételével. Az előleget hazai és európai uniós forrásból, az ESB-alapokból támogatott adott intézkedés, illetve projekt szerinti finanszírozási arányban kell nyújtani.
(1a)[871] Központi, helyi önkormányzati vagy köztestületi költségvetési szerv, közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság, helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, köztestület, közalapítvány, az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány vagy az ilyen alapítvány által fenntartott jogi személy kedvezményezett esetén támogatási előleg abban az esetben nyújtható, ha a kedvezményezett[872]
a)[873] a fizetési számláit az Áht. alapján a kincstárban köteles vezetni, vagy az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások kezelésére a kincstárnál külön fizetési számlával rendelkezik, vagy
b)[874] megítélt támogatásának összege nem éri el az ötvenmillió forintot.
(2)[875] A támogatási előleg mértéke a megítélt támogatás összegének legfeljebb
a)[876] 25%-a, de természetes személy, mikro-, kis- és középvállalkozás, civil szervezet, egyházi jogi személy, nonprofit gazdasági társaság kedvezményezett esetén legfeljebb ötszázmillió forint,
b)[877] 50%-a kutatás-fejlesztés esetén,
c)[878] 100%-a az (1a) bekezdés szerinti kedvezményezettek esetén,
d)[879] - az a)-c) ponttól eltérően - 50%-a EMVA forrásból származó támogatás esetén.
e)[880] - az a)-d) ponttól eltérően - 100%-a a 67. § (2) bekezdése szerinti felhívás esetén.
(2a)[881]
(3)[882] A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott százalékos mértéket, illetve összeghatárt a támogatási döntést követően az irányító hatóság az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével megemelheti, ha a kedvezményezett - vagy technikai segítségnyújtási projektek esetén az irányító hatóság - a támogatási előlegnyújtás ütemezését alátámasztó likviditási tervet készít, és a magasabb támogatási előleg mértékének szükségességét megalapozottan indokolja.
(3a)[883]
(3b)[884] Az (1a) bekezdés a) pontja szerinti kincstári fizetési számlára kifizetett támogatási előlegek tekintetében kizárólag a támogatott projektek megvalósítása érdekében adható fizetési megbízás vagy gyakorolható más rendelkezési jog.
(4)[885] A (2) bekezdés e) pontja kivételével egyszeri elszámolás esetén támogatási előleg nem igényelhető.
(5)[886] Támogatási előleg kizárólag a támogatási szerződésben utófinanszírozásúként rögzített elszámolható költség vonatkozásában igényelhető.
117. § (1)[887] A támogatási előlegnyújtás ütemezésének igazodnia kell a projekt megvalósítása során a költségek felmerüléséhez.
(2)[888] A támogatási előleg igénylésére és folyósítására - pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatás kivételével - több részletben is sor kerülhet.
(3) A több részletben történő folyósításra akkor kerülhet sor, ha
a) a kedvezményezett több részletben igényli a támogatási előleget, vagy
b)[889] kedvezményezett egy összegben igényli a támogatási előleget, de a projekt költségeinek felmerülését mérlegelve az irányító hatóság a részletekben történő folyósítás mellett dönt.
(4) Támogatási előleg több részletben történő folyósítása esetén a több részletben igényelt és folyósított előleg együttes összege nem haladhatja meg a támogatási szerződésben meghatározott mértéket, illetve összeget.
(5)[890]
(6) Ha a kedvezményezett a támogatási előlegigénylési kérelmét a támogatási szerződés hatálybalépése előtt benyújtja, az előlegigénylés beérkezési dátumának a támogatási szerződés hatálybalépése minősül.
(7)[891] Az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások kezelésére kincstári fizetési számlával rendelkező kedvezményezett a XXIII. Fejezet szerint köteles visszafizetni a támogatási előleget, ha nem nyújt be igénylést időközi kifizetésre a támogatási előleg - vagy több részletben történő előlegfolyósítás esetén annak első részlete - kifizetésétől számított 12 hónapon belül, illetve a benyújtott kifizetési igénylés vagy más körülmény - így különösen a helyszíni ellenőrzés tapasztalatai - a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználását bizonyítja. A közszféra szervezet a támogatási előleg terhére szeptember 15-ig pénzügyileg teljesített költségeket tartalmazó kifizetési igénylést - figyelemmel a 110. § (5) bekezdésére, valamint a 120. § (3) bekezdésére - október 1-ig elszámolásra benyújtja. Az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások kezelésére kincstári fizetési számlával nem rendelkező kedvezményezett a XXIII. Fejezet szerint köteles visszafizetni a támogatási előleget, ha nem nyújt be a kifizetett támogatási előleg legalább 60%-ával megegyező mértékű igénylést időközi kifizetésre a támogatási előleg - vagy több részletben történő előlegfolyósítás esetén annak első részlete - kifizetésétől számított 12 hónapon belül, illetve a benyújtott kifizetési igénylés vagy más körülmény - így különösen a helyszíni ellenőrzés tapasztalatai - a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználását bizonyítja.
(7a)[892] A támogatási előleggel való teljes elszámolást követően az előleg a még el nem számolt támogatásnak a 116. § (2) és (3) bekezdése szerinti mértékéig, illetve összegéig újra igényelhető, ha erre a felhívás, illetve a támogatási szerződés lehetőséget biztosít.
(7b)[893] Az előlegen alapuló követelés visszafizetését vagy kompenzálását követően előleg újra igényelhető, ha erre a felhívás, illetve a támogatási szerződés lehetőséget biztosít.
(7c)[894] Az irányító hatóság a (7) bekezdés szerinti, a szeptember 15-ig pénzügyileg teljesített költségeket tartalmazó kifizetési igénylés október 1-ig történő benyújtási kötelezettségét megsértő kedvezményezett projektjének projektmenedzsment költségét a késedelmes napokra jutó projektmenedzsment költség összegével csökkenti, kivéve, ha a késedelem a kedvezményezettnek nem róható fel.
(8)[895] A támogatási előleggel legkésőbb a záró kifizetési igénylésben el kell számolni oly módon, hogy a támogatási előleg teljes összege erejéig rendelkezésre álljon a kedvezményezett által kifizetési igénylés keretében benyújtott, alátámasztó dokumentumokkal igazolt és az irányító hatóság vagy a kifizető ügynökség által elfogadott költség.
117/A. §[896] (1) Központi költségvetési szerv, helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság kedvezményezett (e § alkalmazásában a továbbiakban: kedvezményezett) részére támogatási előleg akkor folyósítható, ha az irányító hatóság a kedvezményezett által benyújtott, az adott naptári évre vonatkozó projektszintű likviditási tervet jóváhagyta.
(2) Az adott naptári évben folyósított támogatási előleg összege nem haladhatja meg a likviditási tervben támogatási előlegként az adott naptári év vonatkozásában eredetileg meghatározott összeg 150%-át.
(3) Az adott naptári évre a támogatási előleg likviditási tervben eredetileg meghatározott összege 150%-ánál több támogatási előleg akkor kerülhet folyósításra, ha a már folyósított támogatási előleggel a kedvezményezett elszámolt, és a likviditási terv módosítását az irányító hatóság jóváhagyta.
43. Fordított áfa-előleg további szabályai
118. § (1)[897] Szállítói finanszírozás esetén a fordított áfa-tartalmat az irányító hatóság a közszféra szervezet kedvezményezettek számára megelőlegezheti, ha a kedvezményezett bruttó támogatásra jogosult közszféra szervezet és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: ÁFA-törvény) 142. §-ában - külföldi szállító esetén a 139-140. § és 143. §-ában - foglalt feltételek teljesülnek.
(2)[898] A fordított áfa-előleg legfeljebb a fordított áfával érintett nettós számlák elszámolható nettó összegére jutó áfa támogatástartalmának 100%-a lehet. A fordított áfa előleg kizárólag a megjelölt célra használható fel.
(3) A fordított áfa előleget az adóval érintett elszámoló bizonylat elszámolásra benyújtásával egyidejűleg lehet igényelni.
(4)[899]
(5)[900]
(6) A fordított áfa előleget a kedvezményezett a folyósítást követő harminc napon belül köteles az adó befizetésére fordítani, kivéve, ha az ÁFA-törvény ennél rövidebb határidőt állapít meg, továbbá köteles azzal a befizetését követő öt munkanapon belül az irányító hatóság felé elszámolni. A megelőlegezett fordított áfa adóhatósággal történő rendezésének a projekt megvalósítási időszakán belül kell megtörténnie.
43/A. A szállítói előleg további szabályai[901]
118/A. §[902] (1) Szállítói finanszírozás esetén a kedvezményezett a közte és a szállító közötti szerződés alapján a szállítói előleg elszámolható összegére jutó támogatásra nyújthat be előlegigénylési kérelmet. Az előleget az irányító hatóság közvetlenül a szállító részére folyósítja.
(2)[903] A szállítói előleg a kedvezményezett és a szállító közötti szerződésben foglalt - tartalékkeret nélküli - összegre igényelhető.
(2a)[904] A szállító - választása szerint -
a) biztosítékot nyújt a (2) bekezdés szerinti szerződés elszámolható összegének 10%-a és az igényelt szállítói előleg különbözetére jutó támogatás összegének megfelelő mértékben az irányító hatóság javára a Kbt. 134. § (6) bekezdése vagy a 83. § (1) bekezdése szerint, vagy
b) nem nyújt biztosítékot, ebben az esetben az 1. melléklet 134.4. pontja alkalmazandó.
(2b)[905] A (2a) bekezdés b) pontja nem alkalmazható a Magyarországon adószámmal nem rendelkező szállító esetén.
(3) Ha a 128. § (3)-(5) bekezdésére tekintettel releváns, az előlegigénylés keretében a kedvezményezettnek igazolnia kell az önerő kifizetését.
(4) A kedvezményezett a szállító által - a szállítói előleg folyósítását követően - kiállított előlegszámlát annak beérkezését követő öt napon belül köteles záradékolni, és benyújtani az irányító hatóságnak.
(5) A szállítói előleggel való elszámolás rész-, illetve végszámlával történik.
(5a)[906] A szállítói előleg 50%-ával legkésőbb a szállítói szerződés szerinti ellenszolgáltatás elszámolható összege 50%-át meghaladó teljesítése esetén haladéktalanul el kell számolni.
(6)[907] A szállítói előleget vissza kell követelni, ha a kedvezményezett nem nyújt be igénylést időközi kifizetésre a szállítói előleg - vagy több részletben történő előlegfolyósítás esetén annak első részlete - kifizetésétől számított 12 hónapon belül, valamint ha a benyújtott kifizetési igénylés vagy más körülmény - így különösen helyszíni ellenőrzés megállapítása - a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználását bizonyítja.
44. A szállítói előleg további szabályai közszféra szervezet kedvezményezettek esetén[908]
119. § (1) Szállítói finanszírozás alkalmazása esetén a közszféra szervezet kedvezményezett
a)[909] a Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárás
b)[910] a Kbt. 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti beszerzés
eredményeként kötött szerződésben köteles biztosítani a szállító részére a szerződés - tartalékkeret nélküli - elszámolható összege 30%-ának megfelelő mértékű szállítói előleg igénybevételének lehetőségét.[911]
(1a)[912] A közszféra szervezet kedvezményezett által igényelt visszatérítendő támogatás esetén az irányító hatóság a felhívásban az (1) bekezdésben meghatározott mértéknél alacsonyabb mértéket is megállapíthat.
(2)[913]
(3)[914]
(4)[915]
(5)[916]
45. Az időközi kifizetés igénylése
120. § (1)[917] A kedvezményezett a támogatási szerződésben foglalt ütemezés szerinti mérföldkövek elérését követő tizenöt napon belül köteles beszámolót benyújtani a projekt műszaki-szakmai előrehaladásának bemutatásával a projekt eredményességéről, valamint hatékonyságáról. A mérföldkőben vállalt eredmények alátámasztását szolgáló dokumentumokat a beszámolóhoz kell csatolni. Az irányító hatóság felhívásonként dönt arról, hogy az egyes mérföldkövekhez tartozó beszámolók benyújtásával egyidejűleg szükséges-e kifizetési igénylést is benyújtani.
(2)[918] Az irányító hatóság a beszámoló ellenőrzése során az általa lefolytatott helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyvének megállapításait, tényadatait is figyelembe veheti. A helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv - a helyszíni ellenőrzés során vizsgált dokumentumok tényleges csatolása nélkül is - alátámasztó dokumentumként szolgál, ha a helyszíni ellenőrzés során vizsgált dokumentumok köre és azok elfogadhatósága a jegyzőkönyvben tételesen bemutatásra kerül.
(2a)[919] Időközi kifizetési igénylést a projekt keretében felmerült költségek elszámolása érdekében mérföldkövek között is be lehet nyújtani.
(3)[920] Utófinanszírozású időközi kifizetési igénylés esetén kifizetési igénylés csak abban az esetben nyújtható be, ha az abban igényelt támogatás összege meghaladja a megítélt támogatás 10%-át, de legalább a kétszázezer forintot. Az irányító hatóság felhívásonként ettől eltérő mértékeket is megállapíthat. Az egymilliárd forintot meghaladó összegben megítélt támogatás esetén utófinanszírozású időközi kifizetési igénylés akkor nyújtható be, ha az abban igényelt támogatás összege meghaladja a támogatási szerződésben meghatározott minimális kifizetési igénylési összeget.
(4)[921] A (3) bekezdés nem vonatkozik a fordított áfa-előleg elszámolása céljából benyújtott, kizárólag fordított áfa-elszámolást tartalmazó kifizetési igénylésre, a szállítói és utófinanszírozást vegyesen tartalmazó kifizetési igénylésre.
(5)[922] Az irányító hatóság a beszámoló benyújtásának elmulasztása esetén felfüggeszti, elutasítása esetén felfüggesztheti a támogatás folyósítását a beszámoló szakmai jóváhagyásáig.
121. § (1) A projekt megvalósítása során legalább egy kifizetési igénylést be kell nyújtani, melyben el kell számolni a projekt keretében felmerült költségekkel.
(2) Ha a projekt megvalósítási ideje alatt csak egy kifizetési igénylés kerül benyújtásra, arra a záró kifizetési igénylés szabályait kell alkalmazni.
(3) Ha a kedvezményezett személye a projekt megvalósítása alatt megváltozik, a projektet átvevő kedvezményezett első kifizetési igénylésére vonatkozóan a felhívás, illetve a támogatási szerződés határozhat meg speciális feltételeket.
(4) A kedvezményezett a kifizetési igénylésben nyilatkozik arról, hogy a benyújtott kifizetési igényléshez kapcsolódó elszámolások alapbizonylatai valós és elszámolható költségeken alapulnak és a támogatott projekt kapcsán merültek fel, valamint a támogatás a támogatási szerződésben vállalt, mérföldkövekhez rendelt ütemezésnek megfelelően kerül felhasználásra.
(5) Igazolt a támogatás felhasználása, ha a kedvezményezett által benyújtott időközi kifizetési igénylésben bemutatásra kerülő fizikai, szakmai előrehaladás megvalósult a támogatási szerződéssel összhangban, a támogatási szerződésben, illetve felhívásban rögzített, megengedett eltérés mértékén belül.
(6)[923] A kifizetési igénylés formai és tartalmi követelményeit az NFK - a Vidékfejlesztési Program és a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program esetén az agrárpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - határozza meg.
122. § (1)[924] Az elszámolható költségek valódiságát igazoló és a szakmai beszámolót alátámasztó, a kifizetési igénylésben benyújtandó dokumentumok körét a 4. melléklet határozza meg.
(2)[925] A benyújtandó, a 4. melléklet alapján záradékolási kötelezettséggel érintett dokumentumokat a kedvezményezett a projekt regisztrációs számának, és az "Az elszámoló bizonylat támogatás elszámolására benyújtásra került." szöveg feltüntetésével záradékolja. Elektronikus számla esetén a záradékolást a szállító is elvégezheti.
(3)[926] Az alátámasztó dokumentumokat a kedvezményezettnek egyszer, a kapcsolódó költség elszámolásra való benyújtásakor kell a kifizetési igényléshez benyújtani. Ha többször is felmerül a kapcsolódó költség, úgy elegendő az alátámasztó dokumentumokat egyszer, a felmerülő költséggel való elszámolást tartalmazó első kifizetési igénylésben benyújtani, a későbbiekben pedig csak akkor, ha az adott dokumentumban változás történt, vagy új dokumentumot állítottak ki.
(4)[927] Technikai segítségnyújtás projektek esetén amennyiben a támogatási szerződés előírja, a kifizetési igényléssel együtt a teljesítmény kimutatás és szükség esetén a kapcsolódó szöveges jelentés is benyújtásra kerül. Ezen dokumentumokkal kapcsolatos ellenőrzés részletes szabályait, valamint az NFK által elvégzett intézményi teljesítménymérés és értékelés módszertanát a támogatási szerződés mellékleteként szolgáló Elszámolási Eljárásrend rögzíti.
123. §[928] (1) A kifizetés igénylése elektronikusan, az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint történik.
(2)[929] A kifizetési igényléshez a 4. melléklet szerinti alátámasztó dokumentumok eredeti példányát kell elektronikus formában - papír alapú dokumentumok esetén szkennelve - csatolni a Pályázati e-ügyintézés felületen.
(3)[930] Ha a kedvezményezett által benyújtandó irat nem tartalmazza a kibocsátó minősített elektronikus aláírását, vagy az nem az arra feljogosított által készített hiteles elektronikus másolat, a biztosítékok iratanyagát az elektronikus benyújtást követően haladéktalanul papír alapon is be kell nyújtani. Ebben az esetben a támogatás jóváhagyásának feltétele a biztosítékok eredeti papíralapú példányának az irányító hatósághoz történő beérkezése. Ha a biztosítékok iratanyaga nem érkezik be az irányító hatósághoz cégszerűen aláírt eredeti példányban a hiánypótlás kiküldésére rendelkezésre álló határidőig, akkor a biztosítéki iratanyag megküldését a hiánypótlásban elő kell írni a kedvezményezett számára.
(4)[931] Ha a Pályázati e-ügyintézés felület infrastrukturális feltételei nem, vagy csak részben biztosítottak és emiatt a 197. § (3) és (4) bekezdése szerint kell eljárni, a 4. melléklet szerinti alátámasztó dokumentumok közül eredeti példányban kell benyújtani
a)[932] a kedvezményezett hiteles aláírásával ellátott kifizetési kérelmet és
b) biztosítéknyújtási kötelezettség esetén a biztosítékok iratanyagát.
(5) Ha a Pályázati e-ügyintézés felület infrastrukturális feltételei nem vagy részben biztosítottak és emiatt a 197. § (3) és (4) bekezdése szerint kell eljárni, a 4. mellékletben felsorolt - a (4) bekezdésben nem rögzített - dokumentum esetén elegendő a hiteles másolat benyújtása. Hiteles másolatként a kedvezményezett részéről cégjegyzésre jogosult vagy az általa meghatalmazott személy által megfelelő módon aláírt másolat fogadható el.
124. § (1)[933] Ha a felhívás, illetve a támogatási szerződés valamely elszámolható költségtípus vonatkozásában előírja, utófinanszírozás esetén a kifizetési igénylés keretében a költségeket elektronikusan kitöltött összesítőn kell elszámolni. A közbeszerzéssel érintett költségeket összesítőn nem lehet elszámolni, kivéve, ha a költségekhez tartozó vállalkozási szerződés a monitoring és információs rendszerben rögzítésre és a költséggel összerendelésre került.
(1a)[934] A kifizetési igénylés keretében annyi összesítőt kell elektronikusan kitölteni, ahány típusú - összesítőn elszámolandó - költség felmerül és elszámolásra benyújtásra kerül.
(1b)[935] Az összesítőhöz az abban szereplő költségek 4. melléklet szerinti alátámasztó dokumentumait nem kell benyújtani.
(1c)[936] Az összesítőben szereplő költségek alátámasztó dokumentációját helyszíni ellenőrzés keretében e rendeletben meghatározottak szerint kell ellenőrizni.
(2)[937] Az összesítők adatkörtartalmától eltérni nem lehet.
(3)[938] Az összesítőkön az elszámolási időszak az elszámolni kívánt költségek teljesítési időszakát jelenti, melynek kezdő dátuma az összesítőn feltüntetett tételek közül a legkorábbi teljesítési dátum, záró dátuma pedig a legkésőbbi teljesítési dátum. Értékcsökkenés elszámolására szolgáló összesítő esetén az üzembe helyezés időpontját, fordított adózás kapcsán áfa-összesítővel való elszámolás esetén az ügyletre jutó áfa-összeg adóhatóság felé történő megfizetését vagy az ezen áfa-összeg elszámolását tartalmazó áfa-bevallás benyújtásának időpontját kell figyelembe venni.
(4)[939] Összesítőn történő elszámolás esetén a kifizetési igénylés benyújtásakor a kedvezményezett büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy[940]
a) az összesítőben szereplő adatok a valóságnak megfelelnek, a költségeket alátámasztó dokumentáció a szervezetnek az adóhatóság felé bejelentett iratmegőrzési helyén eredeti példányban rendelkezésre áll, továbbá, hogy a helyszíni ellenőrzés során azok bemutatásra kerülnek,
b) az összesítőben szereplő költségtípusok a jelzett időpontban kifizetésre kerültek és az összesítőben szereplő költségek a projekt érdekében merültek fel, más támogatás terhére nem kerültek és a jövőben sem kerülnek elszámolásra,
c) az összesítőben szereplő tételek elszámolási bizonylatainak eredeti példányát a 4. melléklet szerint záradékolta.
(5)[941]
(6)[942]
(7)[943] A helyszíni ellenőrzés keretében lehetőség van az összesítőben szereplő tételek elszámolási bizonylatai záradékolásának ellenőrzésére.
(8)[944] Ha az adott költség a felhívás, illetve a támogatási szerződés alapján elszámolható költségnek minősül, és a felhívás nem írja elő a költségek összesítőn történő elszámolását, a vonatkozó kifizetési igénylésben be kell nyújtani a 4. mellékletben meghatározott alátámasztó dokumentumokat.
125. § (1)[945] Ha a felhívás, illetve a támogatási szerződés alapján kis támogatástartalmú, elszámolható költséget összesítőn kell elszámolni, és a felhívás, illetve a támogatási szerződés alapján más összesítőn való elszámolása nem lehetséges, úgy a költséget a kis támogatástartalmú bizonylatok összesítőjén kell elszámolni.
(2)[946]
(3) A kis támogatástartalomra vonatkozó értékkorlátot minden esetben a felhívásnak, illetve a támogatási szerződésnek kell tartalmaznia.
(4)[947]
(5)[948]
126. § (1)[949]
(2)[950]
(3) Ha a projekt keretében elszámolható költségről szóló bizonylat eredeti példánya elveszett vagy megsemmisült, és a bizonylat kibocsátója az általa kiállított vagy őrzött bizonylatról másolatként új bizonylatot állít ki, akkor az abban az esetben fogadható el, ha a bizonylat kibocsátója a bizonylat azonosságát szabályszerűen igazolta.
(4) A (3) bekezdés szerinti szabályszerű igazoláson a bizonylatot kibocsátó bizonylati rendjében szabályozott módon történő hitelesítési, aláírási rendnek megfelelő módon és személyek által történő aláírást, esetlegesen bélyegzőlenyomat alkalmazását kell érteni.
(5) Az új bizonylatnak tartalmaznia kell, hogy az az eredetivel mindenben megegyezik. Az új bizonylat bizonyító ereje a tartalmát illetően az eredetiével azonos.
(6)[951] Az új bizonylat eredeti példányát a 4. melléklet szerint záradékolni kell és elkülönítetten kell nyilvántartani, illetve megőrizni.
(7)[952] Kifizetési igénylés benyújtása esetén a 4. melléklet szerint záradékolt új bizonylatot kell a kifizetési igényléshez mellékelni.
126/A. §[953] A kedvezményezett a kifizetési igénylés keretében nem nyújthat be olyan, készpénzben kiegyenlített elszámoló bizonylatot - ide nem értve a bér jellegű költségek elszámolására szolgáló összesítőt -, amelynek az - általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt - ellenértéke meghaladja az irányító hatóság által meghatározott összeget, de legfeljebb az 1,5 millió forintot.
45/A. Egységes kérelemmel benyújtott kifizetési igénylés[954]
126/B. §[955] (1) Egységes kérelem keretében benyújtandó kifizetési igénylést a felhívásban meghatározott határidő és ütemezés szerint, a felhívásban meghatározott mellékletekkel kell benyújtani.
(2) Az egységes kérelemmel és az 57/C. § (7) bekezdésében meghatározott kérelemmel benyújtott kifizetési igénylés jóváhagyásához a KAP rendelet 74. cikke szerinti ellenőrzést kell lefolytatni.
(3) Ha a kedvezményezett a KAP rendelet 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott forrásokból támogatott intézkedésre is nyújtott be egységes kérelmet, az egyes intézkedések tekintetében végzett ellenőrzések eredményét az egységes kérelemben szereplő minden érintett intézkedés vonatkozásában figyelembe kell venni a kifizetés jóváhagyása során.
(4) A (2) bekezdés szerinti kifizetési igénylés esetén a záró kifizetési igénylés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
46. Záró kifizetési igénylés[956]
127. § (1)[957] Az utolsó mérföldkő elérését követően a támogatási szerződésben meghatározott határidőig záró kifizetési igénylést kell benyújtani.
(2) A záró kifizetési igénylés keretében a projekt pénzügyi befejezését követően[958]
a)[959] véglegesen el kell számolni a projekttel összefüggésben ténylegesen felmerült, korábban el nem számolt költségekkel, és
b)[960] szakmai beszámoló keretében be kell számolni a projekt szakmai megvalósításáról, a támogatási szerződésben, illetve támogatói okirat esetén a támogatási kérelemben vállaltak teljesítéséről az egész projekt megvalósítása során.
(3) A záró kifizetési igényléshez csatolni kell a 4. melléklet szerinti valamennyi dokumentumot, amely alátámasztja az eredeti célkitűzés megvalósulásának tényét, és korábban még nem került benyújtásra az irányító hatósághoz.
(4) Szállítói finanszírozású elszámoló bizonylat nem nyújtható be záró kifizetési igénylés keretében, kivéve, ha a projekt teljes egészében szállítói finanszírozással valósul meg.
(5)[961] Ha a kedvezményezett a támogatási szerződés alapján egy kifizetési igénylést nyújt be a teljes projektmegvalósítás során - azaz egyszeri elszámoló -, akkor a benyújtott kifizetési igénylése záró kifizetési igénylésnek minősül. A 77. § (1) bekezdés c) pontja értelmében az egyszeri elszámolónak az önerő rendelkezésre állását igazoló dokumentumokat, nyilatkozatokat a záró kifizetési igényléséhez nem kell csatolnia.
(6)[962] Ha a projekt megvalósítása során a projekttel összefüggésben bevétel keletkezik, a bevételekről a záró kifizetési igénylésben kell adatot szolgáltatni.
(7) A záró kifizetési igénylésben - ha korábban nem történt meg az előleg teljes összegének elszámolása - az előleggel el kell számolni.
(8) Záró kifizetési igénylést akkor is be kell nyújtani, ha a kedvezményezett korábbi kifizetési igénylések keretében már a teljes megítélt támogatással elszámolt.
(9)[963] Visszatérítendő támogatás esetén a záró kifizetési igénylés jóváhagyásakor az irányító hatóság a támogatási szerződésben rögzített végrehajtási feltételek teljesülésének figyelembevételével meghatározza a visszatérítéssel érintett támogatás arányát.
(10)[964] Visszatérítendő támogatás esetén a záró kifizetési igénylés jóváhagyását követően ki kell vezetni a tízezer forint alatti el nem számolt előleg összegét. Erre az összegre követelést nem kell előírni.
47. A támogatás folyósítása
128. § (1)[965] Támogatás - a támogatási előleg, a szállítói előleg, a mezőgazdasági kockázatkezelési támogatások és a jövedelem-kompenzációs támogatások kivételével - az irányító hatóság által jóváhagyott kifizetési igényléssel, valós költségek vonatkozásában folyósítható.
(2)[966]
(3)[967] A kedvezményezett az első kifizetési igénylés benyújtásakor adott nyilatkozata alapján a projektmegvalósítás időszakában a megítélt támogatás 90%-áig a kifizetési igénylésben szereplő elszámolni kívánt költségeket, valamint a szállítói előleget teljes egészében - szállítói finanszírozás esetén az önerő teljesítése nélkül - lehívhatja (halasztott önerő). A megítélt támogatási összeg 90%-ának kifizetését követően fennmaradó támogatást a záró kifizetési igénylés keretében a felmerült összes költség elszámolásra történő benyújtásával együtt igényelheti. Az irányító hatóság egyedi engedélye alapján időközi kifizetési igénylés keretében is igényelhető a fennmaradó támogatás. Pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatás, valamint a hárommillió forintot meg nem haladó támogatási összegű projekt esetén halasztott önerő nem vehető igénybe.
(3a)[968] EMVA esetén a halasztott önerő mértéke legfeljebb a megítélt támogatás 50%-áig terjedhet, amelyre a biztosíték tekintetében az előlegre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4)[969] A projektmegvalósítás irányító hatóság általi befejezésekor a projekt teljes elszámolt költségére vonatkozó átlagos, illetve tevékenységre vonatkozó támogatási intenzitásnak meg kell egyeznie a támogatási szerződésben meghatározott támogatási intenzitással.
(5)[970] Ha a támogatás-önerő arány nem áll vissza a projektmegvalósítás irányító hatóság általi befejezéséig, vagy a benyújtott elszámolások nem megfelelően alátámasztottak, a kedvezményezett köteles a jogosulatlanul igénybe vett támogatást a XXIII. Fejezet szabályai szerint visszafizetni.
129. § (1)[971] A támogatás folyósítására - a kedvezményezett által benyújtott kifizetési igénylés alapján - utófinanszírozással a kedvezményezett fizetési - a 116. § (1a) bekezdés a) pontja esetén kincstári fizetési - számlájára, vagy közvetlenül a szállító, az engedményes vagy a zálogjogosult fizetési számlájára történő utalással kerül sor.
(1a)[972] Zálogjogosult részére történő folyósítás - jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén - akkor lehetséges, ha a zálogjogot az e rendelet hatálya alá tartozó támogatásból megvalósuló projekt érdekében alapították.
(1b)[973] Ha a 175. § (1) bekezdése alapján a támogatás visszakövetelésére kerül sor, a visszafizetési kötelezettség akkor is a kedvezményezettet terheli, ha a támogatás a zálogjogosult, a szállító vagy az engedményes részére került átutalásra.
(1c)[974] Az (1) bekezdéstől eltérően pénzforgalmi számla helyett korlátozott rendelkezésű számlára is utalható támogatás, ha a korlátozott rendelkezésű számla az e rendelet hatálya alá tartozó támogatásból megvalósuló projekt megvalósítása érdekében került megnyitásra.
(1d)[975] Előleget és szállítói finanszírozású számla támogatástartalmának megfelelő támogatást nem lehet zálogjogosult részére vagy korlátozott rendelkezésű számlára utalni, kivéve
a) központi költségvetési szerv, helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, valamint közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság kedvezményezett esetén a szállítói előlegnek vagy szállítói finanszírozású számla támogatástartalmának megfelelő támogatásnak a szállítóval zálogszerződést kötött zálogjogosult részére vagy korlátozott rendelkezésű számlára történő utalását,
b) EMVA esetén az előleg biztosítékául nyújtott bankgaranciához kapcsolódó korlátozott rendelkezésű számlára történő utalást.
(2)[976] A támogatás folyósításának feltétele utófinanszírozás és szállítói finanszírozás esetén - az átalány alapú elszámolás, a mezőgazdasági kockázatkezelési támogatás, valamint a jövedelem-kompenzációs támogatások kivételével - a fizikai és pénzügyi teljesítés igazolása a kedvezményezett által benyújtott kifizetési igénylésben. Szállítói finanszírozás esetén, ha a 128. § (3) bekezdés alkalmazására kerül sor, a pénzügyi teljesítést a támogatás 90%-ának kifizetéséig nem kell igazolni.
(3) A pénzügyi teljesítés igazolását szállítói finanszírozási módban a kedvezményezett[977]
a) bruttó tervezés esetén az önerő összegének szállító vagy a szállítói engedményes felé történő megfizetésével,
b) nettó tervezés esetén - az ÁFA-törvény 142. §-a szerinti fordított áfa kivételével - az önerő és az áfa összegének a szállító vagy a szállítói engedményes részére történő megfizetésével
igazolja az irányító hatóság felé.
(4) A kifizetési igénylés szállítói és utófinanszírozást vegyesen is tartalmazhat.
(5)[978] Az építési beruházás vagy építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot elérő vagy meghaladó elszámolható költségelem vonatkozásában a 116. § (1a) bekezdése szerinti kedvezményezett esetén csak szállítói finanszírozás alkalmazható, kivéve a 2007-2013 programozási időszakban elindított és részben vagy egészben a 2014-2020 programozási időszak forrásaiból megvalósuló projektek esetén, vagy ha az irányító hatóság vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével ettől eltérően dönt.
129/A. §[979]
130. § (1) Utófinanszírozás és szállítói finanszírozás esetén is lehetőség van az engedményezésre.
(2) Az engedményes részére történő folyósítás teljesítésének feltétele, hogy az engedményezésre vonatkozó szerződés vagy engedményezési értesítő az irányító hatóság rendelkezésére álljon. Az engedményezésre vonatkozó szerződés irányító hatóság részére történő benyújtásáért a kedvezményezett felelős.
(2a)[980] A benyújtott engedményezési szerződésnek vagy engedményezési értesítőnek, a zálogszerződésnek (ide értve az óvadékot alapító szerződést is) vagy a teljesítési utasításnak tartalmaznia kell
a) a szerződő felek megnevezését és azonosító adatait,
b) a támogatási szerződés azonosító számát,
c) a támogató megnevezését,
d) az engedményezett vagy elzálogosított követelés (támogatási összeg) forintban történő megjelölését,
e) az engedményes vagy zálogjogosult fizetésiszámla-számát, melyre a támogatási szerződés alapján fennálló, a megállapodásról való értesülést követően esedékessé és kifizethetővé váló követelés teljesítését kéri,
f) a zálogjogosult nyilatkozatát is arra vonatkozóan, hogy a támogató és a kedvezményezett között létrejött támogatási szerződés feltételeit ismeri, valamint annak tudomásulvételét, hogy
fa) a támogatási szerződésben meghatározott támogatási összeg csak akkor kerülhet kifizetésre, ha a követelés kötelezettje e rendelet és a támogatási szerződés alapján azt kifizethetőnek minősítette,
fb) a támogatási összeg műszaki és pénzügyi teljesítés esetén is csak akkor kerülhet kifizetésre, ha a támogatás felhasználása e rendelet és a támogatási szerződés alapján szabályos volt,
fc) a támogatási szerződésben meghatározott támogatási összeg a támogatási jogviszony fennállása alatt csökkenhet, ez esetben a támogató csak a csökkentett összeget utalja részére,
fd)[981] előleget és szállítói finanszírozású számla támogatástartalmának megfelelő támogatást - a 129. § (1d) bekezdésében meghatározott kivétellel - a támogató nem utal részére.
(2b)[982] Zálogjogosultként az irányító hatóság kizárólag a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézeteket és pénzügyi vállalkozásokat fogadja el.
(3)[983] Az irányító hatóság az engedményezésekkel kapcsolatos adatokat a monitoring és információs rendszerben nyilvántartja.
131. § (1) A támogatás terhére elszámolható költségeket és a támogatás összegét forintban kell megállapítani, függetlenül attól, hogy
a) a költség forintban vagy devizában keletkezett,
b) a támogatás folyósítását a kedvezményezett vagy szállító milyen pénznemben kéri.
(2)[984] A forinttól eltérő pénznemben kiállított elszámoló bizonylat esetén az elszámoló bizonylat végösszegét és az arra jutó támogatás összegét a számlán megjelölt fizikai teljesítés időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett hivatalos árfolyamon kell forintra átszámítani.
(3)[985] Az MNB által nem jegyzett pénznemben kiállított elszámoló bizonylat esetén a kapcsolódó támogatási összeget a számlán megjelölt fizikai teljesítés időpontjában érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett középárfolyamon kell euróra átváltani. A monitoring és információs rendszer biztosítja ezen összegek forintra történő átszámítását a fizikai teljesítés időpontjában érvényes, az MNB által közzétett hivatalos árfolyamon.
(4)[986] Ha az elszámoló bizonylat nem tartalmazza a fizikai teljesítés dátumát, vagy folyamatos teljesítésű tevékenységről szól, úgy a számlán szereplő összeget az elszámoló bizonylat keltezésének napján érvényes, az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell átszámítani forintra. Ha utófinanszírozási módban a kedvezményezett előleget fizetett, az előleg támogatástartalma a rész- vagy végszámlán szereplő fizikai teljesítés napján érvényes, a MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kerül forintra átszámításra. Ha az előleghez kapcsolódó rész- vagy végszámlán nem szerepel a teljesítés dátuma, akkor az előlegszámla teljesítése a hozzá kapcsolódó rész- vagy végszámla keltének napja lesz.
(5)[987] Szállítói finanszírozás esetén a szállító és a kedvezményezett forinttól eltérő devizában kötött szerződésének támogatási összegét a szerződésben megnevezett devizában fizeti ki a támogató. A támogatási összegnek - a támogatás nyilvántartása céljából - az EFK-n forintban terhelt összeget kell tekinteni.
(6) Szállítói előleg igénylése esetén a devizában kötött szállítói szerződést, az előlegbekérőt, az előlegszámlát, a rész- vagy végszámlát az (1) bekezdés szerint kell forintban nyilvántartani.
(7)[988] A felhívás eltérő rendelkezése hiányában a devizában kiállított elszámoló bizonylatokat összesítőn nem lehet elszámolni.
132. § (1)[989] Ha a kifizetési igénylés vagy a szakmai beszámoló hiányos vagy hibás, a beérkezéstől számított harminc - szállítói finanszírozás esetén tizenöt - napon belül, legfeljebb tizenöt napos határidő kitűzésével az adott igénylésben vagy beszámolóban szereplő valamennyi - pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatás esetén a kölcsönre is vonatkozó - hiány, illetve hiba megjelölésével hiánypótlásra, illetve a hiba javítására kell felhívni a kedvezményezettet, a 37. §-ban foglaltak figyelembevételével. A hiánypótlással érintett elszámoló bizonylat kifizetése ezzel egyidejűleg felfüggesztésre kerül. Ha a záró kifizetési igényléshez kapcsolódó záró szakmai beszámoló szorul hiánypótlásra, valamennyi elszámoló bizonylat kifizetése felfüggesztésre kerül.
(2)[990] Időközi kifizetési igénylésnél vagy szakmai beszámolónál legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor hiánypótlásra.
(3)[991] Ha a kedvezményezett által benyújtott időközi kifizetési igénylés, szakmai beszámoló vagy annak egy része ellentmondásos információkat tartalmaz, az irányító hatóság a hiánypótlást követően egy alkalommal az információk további részletezését, pontosítását, az ellentmondások feloldását kérheti a kedvezményezettől legfeljebb három napos határidő kitűzésével tisztázó kérdés formájában, a 37. §-ban foglaltak figyelembevételével.
(4)[992] Az időközi kifizetési igényléshez kapcsolódó tisztázó kérdés megválaszolására rendelkezésre álló határidő a jogszabályban előírt kifizetési határidőt felfüggeszti a tisztázó kérdéssel érintett elszámoló bizonylat tekintetében.
(5)[993] Ha a kedvezményezett a hiánypótlást vagy a tisztázó kérdésre adott választ hibásan vagy hiányosan nyújtja be, illetve a hiány pótlására és a hiba javítására a kitűzött határidőn belül nem kerül sor, az időközi kifizetési igénylést a rendelkezésre álló információk alapján kell elbírálni.
(6)[994] EMVA forrásból nyújtott támogatások kivételével, ha a kifizetési igényléssel kapcsolatban olyan hiány merül fel, amely vonatkozásában kizárólag egyes elszámoló bizonylathoz kapcsolódóan szükséges a hiánypótlás elrendelése, úgy a hiánypótlással nem érintett elszámoló bizonylatok támogatástartalmának kifizetését az irányító hatóságnak biztosítania kell.
(7)[995] Záró kifizetési igénylés esetén az irányító hatóság több alkalommal is hiánypótlásra hívhatja fel a kedvezményezettet és több alkalommal is feltehet részére tisztázó kérdést. Ezt az eljárást az irányító hatóság első hiánypótlási felhívásának kedvezményezett általi kézhezvételét követő hatvan napon belül le kell zárni. Az eljárást az irányító hatóság indokolt esetben felfüggesztheti.
133. § (1)[996] Ha a megvalósítás nyomon követése, vagy folyamatba épített ellenőrzése során nem merült fel olyan probléma, amely miatt a támogatás kifizetését fel kellene függeszteni, az irányító hatóság a támogatást a kifizetési igénylés beérkezésétől számított negyvenöt - szállítói finanszírozás esetén harminc - napon belül kifizeti. A szállítói és utófinanszírozást vegyesen tartalmazó kifizetési igénylés esetén is biztosítani kell a szállító részére harminc napon belül történő kifizetést.
(1a)[997] Ha a kifizetési igénylés alapján támogatás folyósítására nem kerül sor, a dokumentumok ellenőrzése vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti határidők az irányadók. Ha a kedvezményezett kizárólag szakmai beszámolót nyújt be, annak ellenőrzésére a dokumentumok beérkezésétől számított 30 nap áll rendelkezésre.
(2) A kifizetésre rendelkezésre álló határidőt felfüggeszti:
a)[998] kedvezményezett által a hiánypótlásra, tisztázó kérdés megválaszolására igénybe vett időtartam,
b) tervezett helyszíni ellenőrzés esetén, ha az ellenőrzés eredménye olyan súlyú megállapítás, amely indokolja a felfüggesztést,
c)[999] pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatás esetén a kölcsön előleg, valamint az elszámolás folyósítási feltételeinek hiánypótlására, kölcsönszerződés módosítására igénybevett időtartam.
d) az előre nem tervezett, előre nem látható okok miatt lefolytatott rendkívüli helyszíni ellenőrzés,
e) a szabálytalansági gyanú kivizsgálására tett intézkedések,
f)[1000] az év végi zárási és év eleji számlanyitási folyamatok a www.palyazat.gov.hu oldalon közlemény formájában közzétett - időtartama,
g) a támogatási szerződés módosítása, ha
ga) a módosítás a kifizetést befolyásoló alapadatokra vonatkozik,
gb) egyszeri elszámoló kezdeményezi.
h)[1001] terület-, illetve állatlétszám alapú támogatás esetén a KAP rendelet 74. cikke szerinti ellenőrzés időtartama.
134. § (1) Haladéktalanul fel kell függeszteni a támogatás folyósítását abban az esetben, ha azt e rendelet vagy más jogszabály előírja, illetve a támogatási szerződés megkötését követően a kedvezményezett olyan nyilatkozatot tesz, vagy az irányító hatóság olyan körülményről szerez tudomást, amely a támogatás visszavonását, a támogatási szerződéstől történő elállást teheti szükségessé.
(2) A felfüggesztésről és annak okáról a kedvezményezettet soron kívül tájékoztatni kell.
(3)[1002] Ha a kifizetés felfüggesztésére okot adó körülmény megszűnik vagy a kivizsgálást követően a támogatás visszavonása, vagy attól való elállás nem indokolt, úgy az irányító hatóság gondoskodik a felfüggesztés feloldásáról, és erről értesíti a kedvezményezettet.
135. § (1) Az irányító hatóság - EMVA esetén a kifizető ügynökség - gondoskodik arról, hogy a támogatás jogosultja részére a kifizetési igénylésében jóváhagyott elszámoló bizonylatok alapján a támogatás (a közösségi hozzájárulás és a központi költségvetési finanszírozás együttes) összege, illetve a folyósítandó előleg átutalásra kerüljön.
(2) Az előirányzat felhasználási keretszámláról átutalást csak abban az esetben lehet kezdeményezni, ha
a) a megelőző munkafázisok megtörténtek,
b) a kedvezményezettnek nincs köztartozása,
c)[1003] a kedvezményezett nem áll a 176. § (3) bekezdése szerinti valamely eljárás hatálya alatt,
d)[1004] az adatok a monitoring és információs rendszerben rögzítésre és jóváhagyásra kerültek, és
e)[1005] az utalványozás megtörtént.
(3)[1006] A kedvezményezett a köztartozás rendezésére történő irányító hatósági felszólítást követő kilencven napon belül köteles köztartozását megszüntetni, ellenkező esetben az irányító hatóság az adott kifizetési igénylés alapján jóváhagyott támogatási összeget visszavonja vagy a támogatási szerződéstől eláll. Az előírt határidő nem hosszabbítható meg.
(3a)[1007] EMVA forrásból megvalósuló projekt esetén a (2) bekezdés b) pontját és a (3) bekezdést a 79. § (2b) bekezdés b) pontjára figyelemmel kell alkalmazni.
(4)[1008]
(5)[1009] Az Ávr. 5. melléklet 11. pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget az ESB-alapok tekintetében nem kell alkalmazni.
135/A. §[1010] (1)[1011] EMVA forrásból nyújtott támogatások esetén, ha az ugyanazon kifizetési igénylés keretében igényelt támogatás több mint 10%-kal meghaladja a jóváhagyott elszámoló bizonylatok alapján folyósítható támogatás összegét, a kifizető ügynökség alkalmazni köteles a 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 63. cikk (1) bekezdésében előírt igazgatási szankciót és a különbözetnek megfelelő összeggel csökkenti a folyósítható támogatás összegét. A csökkentés nem haladhatja meg a folyósítható támogatás teljes összegét.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a kifizető ügynökség nem csökkenti a támogatást, ha a kedvezményezett bizonyítja, hogy nem felróható neki a nem támogatható összeg kifizetési igénylésben való szerepeltetése, vagy ha a kifizető ügynökség más módon meggyőződött arról, hogy az az érintett kedvezményezettnek nem felróható.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szankció alkalmazandó a helyszíni ellenőrzések során feltárt nem elszámolható költségekre is. Ebben az esetben az érintett projekt vonatkozásában felmerült halmozott kiadásokat kell megvizsgálni.
136. § (1) Ha az irányító hatóság az 133. § (1) bekezdésben meghatározott kifizetési határidőt neki felróható okból elmulasztja, késedelmének időtartamára a határidő lejáratának napján érvényes jegybanki alapkamat mértékének megfelelő késedelmi kamatot köteles fizetni annak a jogosultnak, akinek vonatkozásában a késedelemmel érintett bizonylatra jutó késedelmi kamat összege meghaladja a tízezer forintot. Szállítói finanszírozás, vagy engedményezés esetén a késedelmi kamatot a szállító, illetve az engedményes számára kell megfizetni. Nem kell késedelmi kamatot fizetni a központi költségvetési szerv részére.
(2) A késedelmi kamat alapja a késedelemmel érintett elszámoló bizonylat támogatástartalma.
(3) A késedelmi kamat kifizetését pénzügyi és számviteli szempontból a támogatásoktól elkülönítetten kell kezelni.
48. Technikai átforgatás
137. § (1) Olyan projekt esetén, amely korábban nem uniós finanszírozású projektként részesült központi költségvetési támogatásban és utólag, egyedi döntés alapján a projekt e rendelet hatálya alá tartozó támogatásban részesül, a költségvetés által korábban finanszírozott elszámoló bizonylatok a kedvezményezettnek olyan önálló kifizetési igénylés keretében kell benyújtania elszámolásra, amely kizárólag költségvetési előfinanszírozással érintett számlákat tartalmaz.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elszámolásban jóváhagyott és kiutalhatóként megjelölt összeg nem kerül a kedvezményezett számlájára kiutalásra, hanem az elszámolások e rendelet szerinti hitelesítését, rögzítését, ellenőrzését és jóváhagyását követően technikai átforgatásra kerül sor, amelynek eljárásrendjét az egységes működési kézikönyv tartalmazza. Az így felmerült költségek közösségi hozzájárulás rendezését a központi költségvetés közvetlen bevételei fejezetben kell bevételként elszámolni.
(3)[1012] A (2) bekezdéstől eltérően az EMVA forrásból származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési előfinanszírozás esetén az (1) bekezdés szerinti elszámolásban jóváhagyott és kiutalhatóként megjelölt összeget a kifizető ügynökség a költségvetési előfinanszírozást nyújtó szervezet számára teljesíti.
49. Egyszerűsített költségelszámolás
138. § Az 5. mellékletben felsorolt, átalány alapú egyszerűsített elszámolási módokat, az abban megfogalmazott feltételekkel kell alkalmazni a kettős finanszírozás lehetőségének kizárása mellett. A kedvezményezettnek a projektben átalány alapon elszámolt költségek felmerülését nem kell igazolnia, a költségekkel valamint a jövedelem-kompenzációként kapott támogatásokkal kapcsolatos elszámoló bizonylatokat, az azok kifizetését igazoló bizonylatokat és az egyéb kapcsolódó nyilvántartásokat a kifizetési igényléshez nem kell csatolni. A felmerült költségeket alátámasztó bizonylatok helyszíni ellenőrzés keretében sem kerülnek vizsgálatra.
50. Egyszeri elszámolás
139. § (1)[1013] Ha a felhívás lehetőséget teremt egyszeri elszámolásra és a kedvezményezett a támogatási szerződés megkötését követően az egyszeri elszámolást választja, haladéktalanul köteles azt bejelenteni az irányító hatóságnak.
(2) Egyszeri elszámolásról többszöri elszámolásra történő áttérés a kedvezményezett által benyújtott változás-bejelentéssel kezdeményezhető, ha a támogatási szerződés egyéb paramétereit nem kívánja az áttéréssel módosítani. A jóváhagyott támogatás folyósításának feltétele a változás-bejelentés támogató általi jóváhagyása,
(3) Ha az áttérés a támogatási szerződés egyéb paramétereinek módosításával együtt jár, úgy a támogatási szerződést - figyelemmel a 133. § (2) bekezdés gb) pontjában foglaltakra is - módosítani kell. A támogatási szerződés hatálybalépéséig a kifizetést fel kell függeszteni.
(4) Ha többszöri elszámoló kizárólag záró kifizetési igénylést nyújt be, nem minősül egyszeri elszámolónak. Ebben az esetben támogatási szerződést nem kell módosítani.
(5) Az egyszeri elszámolásról többszöri elszámolásra egy alkalommal lehet áttérni.
51. Konzorciumokra vonatkozó speciális szabályok
140. § (1) Ha a projekt kedvezményezettje konzorcium, az alábbi szabályokat a projekt egészét tekintve kell értelmezni:
a) projekt mérföldkövei teljesítésének kötelezettsége,
b) pénzügyi vonatkozású szerződésmódosítási okok,
c) kifizetés igénylés, előlegigénylés benyújtására vonatkozó korlátok,
d)[1014] az előleg elszámolásának megkezdésére vonatkozó előírás, ide nem értve a 117. § (7) bekezdés szerinti kötelezettséget, amely - az irányító hatóság vezetőjének a projekt szakmai tartalmára, költségvetésére, illetve pénzügyi előrehaladására tekintettel hozott eltérő döntése hiányában - tagonként teljesítendő.
(2)[1015] A projekt elszámolható költségei alapján tagonként kell meghatározni azon költségek körét, amelyek esetén utófinanszírozású tevékenységekre jutó támogatási előlegigénylésre, illetve fordított áfa megelőlegezésére van lehetőség.
(3)[1016] A támogatási előlegigénylést, valamint a mérföldkő elérését követően benyújtandó beszámolót a konzorciumvezető nyújthatja be azzal, hogy a konzorciumi tag részére igényelt támogatási előleggel, beszámolóval kapcsolatos információkat a konzorciumi tag is rögzítheti a monitoring és információs rendszerben.
(3a)[1017] Időközi kifizetési igénylést konzorciumi tag is benyújthat.
(3b)[1018] A záró kifizetési igénylést a konzorciumvezető nyújthatja be azzal, hogy a konzorciumi tag nevére kiállított elszámoló bizonylatokkal kapcsolatos információkat a konzorciumi tag is rögzítheti a monitoring és információs rendszerben.
(4)[1019] A 135. § (2) bekezdés b) pontjára tekintettel az előleg folyósítása, valamint utófinanszírozás esetén a támogatás utalása a konzorciumi tag számára közvetlenül történik.
(5) Beruházás esetén - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - annak a tagnak kell aktiválnia a bekerülési érték részét képező költséget, amely tag nevére a bizonylatot kiállították. Közös beszerzés esetén a szállítónak az egyes tagokat érintő részekről külön tagonkénti bizonylatot kell kiállítania.
52. A költségigazolási tevékenységek rendje - az igazolás
141. § (1) Az igazoló hatóság a kedvezményezetteknél felmerült költségek [ideértve az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 131. cikk (4) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő előleget is] alapján átutalási kérelmet, költségnyilatkozatot és a kedvezményezetteknél felmerült költségek hitelesítésére és igazolására irányuló nyilatkozatot (a továbbiakban: költségigazoló nyilatkozat) állít ki és nyújt be az Európai Bizottság részére.
(2) Az igazoló hatóság nyilatkozattételi kötelezettsége keretében meggyőződik arról, hogy az átutalási kérelem, a költségnyilatkozat és a kedvezményezetteknél felmerült költségek
a) adatai pontosak és megbízható nyilvántartási rendszerekből származnak,
b) ellenőrizhető bizonylatokon alapulnak,
c) megfelelnek az alkalmazandó európai uniós és nemzeti szabályoknak, és
d) - a programra alkalmazandó kritériumokkal összhangban - finanszírozás céljából kiválasztott, és az európai uniós és nemzeti szabályoknak megfelelő projektek tekintetében merültek fel.
(3) Az igazoló hatóság jogosult a költségigazoló nyilatkozat alátámasztásához kapcsolódó kiegészítő információ kérésére, amelyet a lebonyolításban érintett szervezet köteles haladéktalanul az igazoló hatóság rendelkezésére bocsátani.
(4) Az igazoló hatóság a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében tényfeltáró vizsgálatot végezhet, vagy tényfeltáró látogatást tehet az e rendelet hatálya alá tartozó szervezeteknél.
(5) Az e rendelet hatálya alá tartozó szervezet hozzáférést biztosít az igazoló hatóság által írásban felhatalmazott személyek részére az e rendelet hatálya alá tartozó szervezetnél elektronikus és papír formában rendelkezésre álló, igazoláshoz kapcsolódó dokumentumokhoz és adatokhoz. Az igazoló hatóság az e rendelet hatálya alá tartozó szervezetnél kezdeményezett látogatásairól minden esetben előzetesen tájékoztatja az érintett szervezetet.
142. § Az irányító hatóság továbbítja az igazoló hatóság részére
a) az ellenőrzési nyomvonalat, ideértve kijelölése esetén a közreműködő szervezet eljárásrendjeit,
b) az Európai Bizottság irányítási és kontrollrendszerrel, elszámolható költségekkel és monitoringgal kapcsolatban megfogalmazott ajánlásait.
53. A költségigazolási tevékenységek rendje - a hitelesítés
143. § (1) A folyamatba épített - dokumentum alapú és helyszíni - ellenőrzés részeként valamennyi, hitelesítést végző szervezetnek a hitelesítés keretében gondoskodnia kell a kedvezményezett által benyújtott jelentések, nyilatkozatok és kifizetési igénylések formai és tartalmi ellenőrzésének lefolytatásáról, annak megállapítása céljából, hogy a kedvezményezett a támogatási szerződésben rögzített, vagy a támogatási kérelem alapján vállalt kötelezettségeit - a vonatkozó európai uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban - teljesítette.
(2)[1020]
(3) A pénzügyi lebonyolítás során az ellenőrzés a kifizetési igénylés ellenőrzéséből áll.
144. § (1) A dokumentum alapú ellenőrzés során a 6. mellékletben foglalt szempontokat kell ellenőrizni, figyelemmel a következőkre
a) a projekt támogatási szerződésének megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását és azok összhangját,
b) azt, hogy a benyújtott számla valós költségeken alapul-e, a program keretében jóváhagyott projekt kapcsán merült-e fel, és megfelel-e a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeknek és szakmai célkitűzéseknek,
c)[1021] szállítói finanszírozás esetén a kedvezményezett vagy a támogatási szerződésben megnevezett, a projekt végrehajtásában részt vevő kifizette-e a számla teljes összegének a támogatáson felüli részét, utófinanszírozás esetén a számla összegét, figyelembe véve a 128. § (3) bekezdésében foglaltakat,
d) a teljesítés igazolását és megalapozottságát,
e) a kedvezményezett köztartozás-mentességét a monitoring és információs rendszeren keresztül,
f) a kettős finanszírozás elkerülésére vonatkozó előírások teljesülését,
g) azt, hogy a benyújtott számlán szereplő teljesítés összhangban van-e a versenyeztetésre vonatkozó uniós és nemzeti előírásokkal, és
h) azt, hogy mely költségvetési fejezet biztosította a kifizetett költségek forrását, ha a projekt fedezete kizárólag központi költségvetési forrásból került megelőlegezésre.
i)[1022] az elszámolásra benyújtott költségek szokásos piaci árnak való megfelelését azzal, hogy az ellenőrzést alátámasztó dokumentumot az irányító hatóság köteles a monitoring és információs rendszerben rögzíteni.
(2)[1023] Ha a kedvezményezett közszféra szervezet, az irányító hatóság eltekinthet a dokumentum alapú ellenőrzés teljes körű lefolytatásától, ha a kedvezményezett utalványozási vagy egyéb belső szabályzatai valamennyi kifizetés esetén tartalmazzák a tárgyi és időbeli elszámolhatósági szabályokat, továbbá az (1) bekezdésben meghatározott megfelelőség ellenőrzését, és ezen szabályzatokat az irányító hatóság megfelelőnek találta. Az irányító hatóság az elfogadott dokumentumokat megküldi az NFK részére. A kedvezményezettnek biztosítania kell a kifizetés előtti ellenőrzés funkcionális függetlenségét.
(2a)[1024] Az irányító hatóság a jóváhagyott szabályzatnak megfelelő hitelesítést rendszeresen, mintavétellel ellenőrzi.
(2b)[1025] A kedvezményezett a (2) bekezdés szerint jóváhagyott szabályzat módosítását köteles haladéktalanul bejelenteni az irányító hatóságnak jóváhagyás céljából.
(3) A tájékoztatással és a nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítését, valamint a környezeti fenntarthatóság és az esélyegyenlőség érvényesítését folyamatosan, de legkésőbb a záró kifizetési igénylés jóváhagyásáig ellenőrizni kell.
145. § (1) A folyamatba épített ellenőrzés részeként az irányító hatóság, az irányító hatóság által megbízott személy kockázatelemzésen alapuló mintavételezéssel kiválasztott projektek vonatkozásában helyszíni ellenőrzést végez.
(2)[1026] A százmillió forint alatti támogatással megvalósuló projektek esetén az irányító hatóság - kockázatelemzés alapján - legalább a projektek 5%-át a helyszínen ellenőrzi a záró kifizetési igénylésének jóváhagyását megelőzően. Ha a százmillió forint alatti támogatással megvalósuló projektek esetén a jóváhagyott kifizetési igénylése(ke)n belül az összesítővel elszámolt összes támogatás meghaladja a húszmillió forintot, a projektek legalább 15%-át egyszer ellenőrizni kell a záró kifizetési igénylés jóváhagyását megelőzően.
(3)[1027] Ha a projekthez nyújtott támogatás eléri a százmillió forintot, de nem éri el az egymilliárd forintot, az irányító hatóság a projektet legalább egyszer - ha kockázatelemzés korábban nem indokolja - a záró kifizetési igénylésének jóváhagyását megelőzően a helyszínen ellenőrzi.
(4)[1028] Ha a projekthez nyújtott támogatás eléri az egymilliárd forintot, az irányító hatóság a projektet évente legalább egyszer, és a záró kifizetési igénylésének jóváhagyását megelőzően a helyszínen ellenőrzi.
(5)[1029] EMVA forrásból támogatott intézkedések esetén a (2)-(4) bekezdéstől eltérően a 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 50. cikk (1) bekezdését kell alkalmazni.
(6)[1030] Ha a projekt az 56/A. § (1) bekezdése szerinti projektfejlesztéssel érintett, akkor az 56/C. §-ban meghatározott szerződésmódosítás hatálybalépéséig nem kötelező a helyszíni ellenőrzés lefolytatása.
(7)[1031] Ha az előkészítési tárgyú projekt nem érintett az 56/A. § (1) bekezdése szerinti projektfejlesztéssel, az irányító hatóság a projektet egyszer, a záró kifizetési igénylés jóváhagyását megelőzően a helyszínen ellenőrzi.
146. § (1) A helyszíni ellenőrzések során ellenőrizni kell különösen
a) a projekt támogatási szerződésnek megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását és azok összhangját,
b)[1032] azt, hogy a kifizetési igényléshez benyújtott alátámasztó bizonylatok és dokumentumok eredeti példánya vagy azok jogszabályban előírt módon, elektronikus úton előállított hiteles másolata rendelkezésre áll,
c)[1033] a kifizetés igényléshez benyújtott összesítőkhöz kapcsolódó elszámoló bizonylatokat,
d) az elszámoló bizonylatokhoz tartozó szerződéseket és a kapcsolódó teljesítésigazolásokat,
e) a kedvezményezett által benyújtott nyilatkozat összhangját az azt megalapozó bizonylatokkal,
f) a termékek, szolgáltatások teljesítésének a támogatási szerződéssel való összhangját,
g) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó közösségi és hazai szabályok betartását,
h) a környezeti fenntarthatóság és esélyegyenlőség érvényesítését,
i) a közbeszerzésekre vonatkozóan a korábban már benyújtott dokumentumok eredeti dokumentumokkal való összhangját, a benyújtott dokumentumok valódiságát, a dokumentumok megőrzésére vonatkozó szabályokat,
j) a projekt szintű elkülönített számviteli nyilvántartás vezetését,
k) a projektben vállalt indikátorok és projekt szintű mérföldkövek teljesülését.
l)[1034] visszatérítendő támogatás esetén azoknak a végrehajtási feltételeknek a teljesülését, amelyek figyelembevételével az irányító hatóság a visszatérítéssel érintett támogatás arányát meghatározza.
(2)[1035] Az elszámoló bizonylatok ellenőrzése történhet mintavételezés alapján, az irányító hatóság által előzetesen jóváhagyott módszertan szerint.
(3) A fenntartási időszakban kockázatelemzés alapján, mintavétellel kiválasztott projektek körében vizsgálni kell
a) a támogatási szerződésben vállalt, fenntartási időszakra vonatkozó kötelezettségek megvalósulását,
b) a projekttel kapcsolatos dokumentumok nyilvántartását és megőrzését.
(4) A folyamatba épített ellenőrzéseket megfelelően dokumentálni kell, rögzítve az elvégzett munkát, az ellenőrzések eredményeit, valamint szabálytalanságok és hibák feltárása esetén a megtett intézkedéseket.
(5) Az irányító hatóság vagy az irányító hatóság által megbízott személy az általa végzett helyszíni ellenőrzésről készített jegyzőkönyvet, továbbá az intézkedési tervek teljesüléséről szóló kedvezményezetti tájékoztatót rögzíti a monitoring és információs rendszerben.
(6)[1036]
147. § (1) Az irányító hatóság a tárgyhónapot követő minden hónap huszadik napjáig az igazoló hatóság által meghatározott formátumú és tartalmú hitelesítési jelentést állít ki és elektronikusan megküldi az igazoló hatóság részére. A rendszeres jelentéstételi kötelezettség során
a) igazolja, hogy a felhasznált támogatásokra irányuló dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzési kötelezettség teljesült, és
b) számszaki, szabályossági szempontból alátámasztja a támogatásként kifizetendő és az Európai Bizottság felé elszámolandó költségek megfelelőségét.
(2) A hitelesítési jelentés megküldésének elmulasztása, hiányos tartalommal történő megküldése, vagy a hitelesítési jelentések tartalma alapján irányítási és kontrollrendszerre vonatkozó kiegészítő információ igénye esetén az igazoló hatóság a költségigazoló nyilatkozat kiállítását felfüggesztheti.
(3) Közreműködő szervezet kijelölése esetén a közreműködő szervezet állítja ki az igazoló hatóság által meghatározott formátumú és tartalmú hitelesítési jelentést, amit az irányító hatóság ellenjegyez, mielőtt elektronikusan megküld az igazoló hatóság részére. A hitelesítési jelentés ellenjegyzésének alátámasztása érdekében az irányító hatóság maga is jogosult ellenőrzéseket végezni a közreműködő szervezetnél. Ezen ellenőrzések eredményéről az irányító hatóság rendszeresen tájékoztatja az igazoló hatóságot.
147/A. §[1037] (1) Az EMVA forrásból támogatott intézkedések esetén a kifizető ügynökség végzi el a 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletben előírt szabályoknak megfelelően a támogatás folyósítását megelőzően végrehajtandó helyszíni ellenőrzéseket.
(2) A helyszíni ellenőrzés részletes szabályait az 1. melléklet határozza meg.
XIX. FEJEZET
A TÁMOGATÁSOK PÉNZÜGYI LEBONYOLÍTÁSI RENDSZERE PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ESETÉN
54. Az uniós hozzájárulások kifizetésére szolgáló kincstári pénzforgalmi számlák
148. § (1)[1038] A fejezetet irányító szerv vezetője gondoskodik a programszámlák megnyitásáról a kincstárban. Egy pénzügyi termékre több programszámla is nyitható, ha ezt a pénzügyi terméken belüli esetleges eltérő feltételek alkalmazásának jobb nyomon követhetősége indokolja.
(1a)[1039] A fejezetet irányító szerv vezetője a programszámla felett az alapok alapját végrehajtó szervezetnek rendelkezési jogot biztosít. A programszámla feletti rendelkezési jogosultságot két bejelentett személy együttes aláírásával lehet gyakorolni.
(2) Az irányító hatóság biztosítja az EFK-ról indított utalással, hogy:
a)[1040] az irányító hatóság által jóváhagyott pénzügyi termékre előirányzott, és az alapok alapját végrehajtó szervezet által a finanszírozási keretből a finanszírozási megállapodásnak megfelelően lehívott összeg a megfelelő programszámlán az alapok alapját végrehajtó szervezet rendelkezésére álljon,
b) az alapok alapját végrehajtó szervezet bankszámláján a költségeinek finanszírozására szolgáló forrás rendelkezésre álljon,
c)[1041]
(3)[1042] A programszámlának az év végén is maradhat egyenlege. A programszámla forgalmáról a kincstár a bankszámlakivonatot két eredeti, sorszámozott példányban állítja ki, amelynek első példányát az irányító hatóság részére, második példányát pedig az alapok alapját végrehajtó szervezet részére, a jóváírást vagy terhelést követő öt napon belül küldi meg.
(4)[1043] A pénzforgalmi számlák vezetésével és forgalmával kapcsolatban felmerült költség elszámolása a központi költségvetésből történik.
55. Támogatás kifizetése
149. § (1)[1044] Az irányító hatóság az alapok alapját végrehajtó szervezet javaslatára vagy önállóan az egyes pénzügyi termékre jóváhagyott források között átcsoportosíthat a pénzügyi termékek, vagy - ha az alapok alapját végrehajtó szervezet a pénzügyi eszköz végrehajtására pénzügyi közvetítőt vesz igénybe - a pénzügyi közvetítővel megkötött finanszírozási megállapodások forrásigényének figyelembevételével.
(2)[1045] Az irányító hatóság az átcsoportosítást megelőzően kikéri az adott pénzügyi termék szakpolitikai felelősének véleményét annak érdekében, hogy az átcsoportosítás ne akadályozza a szakpolitikai szempontok érvényesítését.
(3)[1046] Az alapok alapját végrehajtó szervezet az irányító hatóság által jóváhagyott pénzügyi termékek, illetve a pénzügyi közvetítőkkel már megkötött finanszírozási megállapodások forrásigényének figyelembevételével minden hónap harmadik napjáig megküldi az irányító hatóságnak az arra vonatkozó kifizetési előrejelzését, hogy az irányító hatóságtól előreláthatólag mekkora összeget kér kifizetni a programszámlára. Az alapok alapját végrehajtó szervezet az adott pénzügyi termék végrehajtására jóváhagyott összeget részletekben, az általa adott havi előrejelzések alapján hívhatja le.
(4) Az alapok alapját végrehajtó szervezet az irányító hatóság által elfogadott pénzügyi termékre jóváhagyott összegből a pénzügyi közvetítőkkel már megkötött finanszírozási megállapodások vagy a pénzügyi termék forrásigényének megfelelő összeget lehívhatja az irányító hatóságnak címzett lehívási értesítés, valamint a lehívási értesítéshez csatolt, a finanszírozási megállapodásban meghatározott mellékletek átadásával. Az alapok alapját végrehajtó szervezet a lehívási értesítéseket folyamatos sorszámmal látja el. A lehívási értesítésnek tartalmaznia kell legalább[1047]
a) a lehívási értesítés megnevezést,
b) annak a programszámlának a számát, amelyre az alapok alapját végrehajtó szervezet a forrás jóváírását kéri,
c) a lehívott összeget,
d) a lehívott összeg kifizetésének kért értéknapját,
e)[1048] a lehíváshoz kapcsolódó pénzügyi termék vagy terméktípus megjelölését,
f)[1049] az irányító hatóság pénzügyi terméket vagy terméktípust jóváhagyó döntésének számát és keltét,
g) az alapok alapját végrehajtó szervezet nyilatkozatát arról, hogy a lehívási értesítés napján a finanszírozási megállapodás alapján teljesítendő valamennyi előfeltétel teljesült,
h) a lehívási értesítés keltezését és
i) az alapok alapját végrehajtó szervezet cégszerű aláírását.
(5) Az irányító hatóság a szabályszerű lehívási értesítésben megjelölt összeget az előirányzat-felhasználási keretszámláról a megfelelő programszámlára fizeti ki. Az irányító hatóság a forrást a szabályszerű lehívási értesítés beérkezésétől számított hét napon belül utalja át a programszámlára, ha[1050]
a) az adott hónapban lehívott összeg összesen nem haladja meg a havi kifizetési előrejelzésben jelzett összeget
b) megelőző eljárási cselekmények megtörténtek, továbbá
c) a lehívási értesítésben kapott adatokat az irányító hatóság rögzítette a monitoring és információs rendszerben.
150. § (1) Az alapok alapját végrehajtó szervezet - a pénzügyi közvetítőkkel kötött finanszírozási megállapodásokban megfelelő kikötések érvényesítésével - biztosítja, hogy a programszámlán lévő források a lehető legrövidebb időn belül kifizetésre kerüljenek a pénzügyi közvetítők részére.
(2)[1051] A pénzügyi eszköz keretében nyújtott forrásokat az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikke szerint lehet felhasználni.
(3) A programszámlára visszautalt forrást az alapok alapját végrehajtó szervezet a finanszírozási megállapodás feltételeinek megfelelően ismételten felhasználhatja.
(4)[1052] A finanszírozási keretből lehívott összeget az irányító hatóság kizárólag a programszámlára fizetheti ki. A programszámlára átutalt összeget az alapok alapját végrehajtó szervezet kizárólag az irányító hatóság által jóváhagyott program szerinti finanszírozás céljából, a finanszírozási megállapodás rendelkezései szerint használhatja fel.
(5)[1053] Az irányító hatóság az alapok alapját végrehajtó szervezet által vállalt kötelezettség teljes összege fedezetének megfelelő összeget a program előrehaladásának megfelelő ütemben az alapok alapját végrehajtó szervezet által benyújtott lehívási értesítés alapján a megfelelő programszámlára kifizeti és azon tartja, kivéve ha forrást más programra átcsoportosít. A kötelezettségvállalás fedezetéül szolgáló programszámla felett az alapok alapját végrehajtó szervezet szabadon rendelkezhet a finanszírozási megállapodás rendelkezései szerint.
150/A. §[1054] A költségek elszámolhatósági szabályait az 5. melléklet határozza meg.
56. A költségigazolási tevékenységek rendje - a hitelesítés
151. § (1) Pénzügyi eszközök esetén a finanszírozási megállapodás teljesítésének és a finanszírozási keret felhasználásának hitelesítése az irányító hatóság feladata. A folyamatba épített ellenőrzés részeként az irányító hatóságnak gondoskodnia kell az alapok alapját végrehajtó szervezet által benyújtott valamennyi jelentés, nyilatkozat és bizonylat dokumentumalapú, formai és tartalmi ellenőrzésének lefolytatásáról. A pénzügyi lebonyolítás során a dokumentumalapú ellenőrzés a lehívási értesítés és annak mellékletei ellenőrzéséből áll.
(2) A dokumentumalapú ellenőrzések keretében ellenőrizni kell legalább
a)[1055] a pénzügyi terméknek az éves fejlesztési keret és a finanszírozási megállapodás szerinti megfelelő előrehaladását,
b) az alapok alapját végrehajtó szervezet köztartozás-mentességét a monitoring és információs rendszeren keresztül, és
c) azt, hogy a benyújtott lehívási értesítés összhangban van-e a finanszírozási megállapodással, a havi kifizetési előrejelzéssel.
(3)[1056]
(4) A helyszíni ellenőrzések során a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetnél ellenőrizni kell különösen
a)[1057] a pénzügyi terméknek az éves fejlesztési keret és a finanszírozási megállapodás szerinti megfelelő előrehaladását,
b)[1058] az alapok alapját végrehajtó szervezet által benyújtott beszámolók és a pénzügyi termék tényleges előrehaladásának összhangját,
c) azt, hogy az alapok alapját végrehajtó szervezet által az irányító hatóság részére teljesített adatszolgáltatás összhangban áll-e a pénzügyi közvetítő által az alapok alapját végrehajtó szervezet részére teljesített adatszolgáltatással,
d) a jogszabályok, valamint a hatékony és célszerű működés követelményeinek betartását.
(5) A folyamatba épített ellenőrzéseket (ideértve a dokumentumalapú ellenőrzéseket és a kockázatelemzésre, mintavételezésre alapozott helyszíni ellenőrzéseket) megfelelően dokumentálni kell, rögzítve az elvégzett munkát, az ellenőrzések eredményeit, valamint szabálytalanságok és hibák feltárása esetén a megtett intézkedéseket.
(6)[1059] Az irányító hatóság az alapok alapját végrehajtó szervezet közreműködésével minden hónap 18. napjáig hitelesítési jelentést állít ki, amelyben nyilatkozik arról, hogy a megelőző hónapban jóváhagyott, a monitoring és információs rendszerben rögzített és a programszámlára utalt támogatási összeggel kapcsolatos, a (2) és (3) bekezdés szerinti dokumentumalapú ellenőrzéseket, továbbá a nyilatkozatában meghatározott, a (4) és (5) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzéseket elvégezte. A hitelesítési jelentést az irányító hatóság az igazoló hatóság által meghatározott formában és tartalommal készíti el. Az irányító hatóság a kiállított hitelesítési jelentést minden hónap 20. napjáig elektronikusan megküldi az igazoló hatóság részére.
XX. FEJEZET
KIFOGÁS
152. § (1)[1060] A támogatást igénylő vagy a kedvezményezett a támogatási kérelem benyújtásának időpontjától a támogatási jogviszony időtartama alatt elektronikus úton
a)[1061] - közreműködő szervezet kijelölése esetén - a közreműködő szervezet döntése ellen, a kifizető ügynökség döntése ellen és az irányító hatóság döntése ellen a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságnak címzett,
b)[1062] közösségvezérelt helyi fejlesztés esetén a HACS döntése ellen is a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságnak címzett
kifogást nyújthat be, ha a projekt kiválasztási eljárásra, a támogatási döntés meghozatalára, a támogatói okirat kiadására vagy a támogatási szerződés megkötésére, ezek módosítására, a támogatás folyósítására, visszakövetelésére vonatkozó eljárás jogszabálysértő vagy a felhívásba - közösségvezérelt helyi fejlesztés esetén ideértve a helyi felhívást is -, támogatási szerződésbe ütközik.
(1a)[1063] Az (1) bekezdés alkalmazása során az alapok alapját végrehajtó szervezet nem minősül kedvezményezettnek.
(1b)[1064] A pénzügyi eszközök esetében a pénzügyi közvetítő nyújthat be kifogást az alapok alapját végrehajtó szervezetnél az alapok alapját végrehajtó szervezet pénzügyi közvetítők kiválasztásával kapcsolatos eljárásával és az alapok alapját végrehajtó szervezet pénzügyi közvetítőkkel kötött finanszírozási megállapodásban foglaltak betartásával kapcsolatos eljárása során hozott döntésével szemben. A pénzügyi eszközök esetén a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságnak címzett kifogást nyújthat be a pénzügyi eszközt igénylő vagy a végső kedvezményezett az irányító hatóság döntése ellen az irányító hatóságnál, az alapok alapját végrehajtó szervezet döntése ellen az alapok alapját végrehajtó szervezetnél, vagy - pénzügyi közvetítő bevonása esetén - a pénzügyi közvetítő döntése ellen a pénzügyi közvetítőnél.
(1c)[1065] A kifogást annak benyújtója az elektronikus alkalmazáson keresztül mindaddig visszavonhatja, amíg a kifogást elbíráló szerv azt érdemben el nem bírálta. A visszavont kifogást újból előterjeszteni nem lehet.
(2)[1066] A kifogást a kifogásolt döntés kézbesítésétől számított tíz napon belül egy alkalommal, az indokok megjelölésével lehet benyújtani.
(3)[1067] Nincs helye kifogás benyújtásának a szabálytalanságot megállapító döntés (a továbbiakban: szabálytalansági döntés), a XXII. fejezetben meghatározott jogorvoslati eljárást lezáró döntés, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó valamely szerv által kiadott minőségellenőrzési jelentés, tanúsítvány, utóellenőrzési jelentés, projektfejlesztés, konzultáció keretében adott észrevétel, javaslat ellen.
(4) A kifogás elbírálásáig a kifogásban foglaltakkal összefüggő eljárási határidők nyugszanak.
(5) A kifogást elbíráló szerv kizárólag a kifogással érintett döntést vizsgálhatja, valamint az azt megalapozó eljárás azon elemeit, megállapításait, melyeket a kifogás vitat.
(6)[1068] A kifogás kivizsgálásában, illetve elbírálásában - a 153. § (3a) bekezdése szerinti eljárás kivételével - nem vehet részt ügyintézőként, illetve döntéshozóként az, aki a kifogás által érintett projekt kiválasztási eljárásában, illetve a támogatási döntés előkészítésében - pénzügyi közvetítők kiválasztásához kapcsolódó kifogás esetén az, aki a pénzügyi közvetítők kiválasztásával, illetve a pénzügyi közvetítőkkel kötött finanszírozási megállapodásban foglaltak betartásával kapcsolatos eljárásban - részt vett.
153. § (1) A kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha
a) a kifogást a 152. § (2) bekezdése szerinti határidőn túl terjesztették elő,
b) a kifogást nem az arra jogosult terjeszti elő,
c) korábbival azonos tartalmú, ismételt kifogást terjesztenek elő,
d)[1069] a kifogás nem tartalmaz a megsértett jogszabályban, a felhívásban - közösségvezérelt helyi fejlesztés esetén ideértve a helyi felhívást is - vagy a támogatási szerződésben foglalt rendelkezésre történő hivatkozást,
e) azt kifogás tárgyában hozott döntés ellen nyújtották be,
f) a kifogást olyan döntés, nyilatkozat, tanúsítvány, jelentés ellen nyújtották be, amely ellen e rendelet szerint kifogás benyújtásának nincs helye,
g)[1070] a kifogás kizárólag a döntés olyan elemére irányul, amely által előidézett jogsértés a sérelmezett eljárás megismétlésével nem orvosolható,
h)[1071] a kifogást tartaléklista megszüntetéséről hozott döntés ellen terjesztették elő, vagy
i)[1072] a kifogást nem az elektronikus alkalmazáson keresztül terjesztették elő.
(2)[1073] Ha érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak nincs helye, a kifogást a beérkezésétől számított harminc napon belül kell elbírálni. Az elbírálás határideje egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható, erről a határidő lejárta előtt a monitoring és információs rendszeren keresztül, illetve pénzügyi eszközök esetén írásban tájékoztatni kell a kifogás benyújtóját.
(3)[1074] Az irányító hatóság, a közreműködő szervezet, a kifizető ügynökség, az alapok alapját végrehajtó szervezet, a pénzügyi közvetítő vagy közösségvezérelt helyi fejlesztés esetén a HACS is a döntése ellen benyújtott kifogást, az abban foglaltakkal kapcsolatos írásbeli szakmai álláspontját és az ügyben keletkezett dokumentációt a kifogás beérkezésétől számított tizenöt napon belül - a közreműködő szervezet, a kifizető ügynökség és a HACS az irányító hatóság útján (amely változatlan tartalommal továbbítja azt), a pénzügyi közvetítő az alapok alapját végrehajtó szervezet útján - megküldi a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságnak elbírálásra.
(3a)[1075] Ha az irányító hatóság, a közreműködő szervezet, a kifizető ügynökség, az alapok alapját végrehajtó szervezet, a pénzügyi közvetítő vagy közösségvezérelt helyi fejlesztés esetén a HACS is a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül megállapítja, hogy a kifogással támadott döntés jogszabálysértő, a döntést felülvizsgálja. Ennek során a kifogásban foglaltaknak részben vagy egészben helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról. Az e bekezdés alapján hozott döntésről haladéktalanul értesíteni kell a támogatást igénylőt, a pénzügyi közvetítőt, a kedvezményezettet, a pénzügyi eszközt igénylőt vagy a végső kedvezményezettet, továbbá ha a döntést az irányító hatóság hozta, a közreműködő szervezetet is, és ha a döntést a HACS hozta, akkor az irányító hatóságot is. Az e bekezdés alapján hozott döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint az ellen, amely ellen a kifogást benyújtották.
(4) A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a részére elbírálásra megküldött kifogással kapcsolatban a következő döntéseket hozhatja:[1076]
a) a kifogásban foglaltaknak helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról,
b) a kifogást indokolt döntésével elutasítja.
(4a)[1077] A (3a) bekezdés vagy a (4) bekezdés a) pontja alapján hozott döntés kézbesítésétől számított 30 napon belül a 74/B. § (2) és (3) bekezdése alapján hozott döntést felül kell vizsgálni.
(4b)[1078] A (4) bekezdés a) pontja szerinti döntés végrehajtása során az ismételt döntéshozatalra a kifogással támadott döntés meghozatalára vonatkozó eredeti határidő vonatkozik.
(5)[1079] A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a kifogás tárgyában hozott döntésről az indokok megjelölésével értesíti a kifogás benyújtóját, valamint azt a szervet, akinek a döntése ellen a kifogást benyújtották, továbbá közösségvezérelt helyi fejlesztés esetén a közreműködő szervezetet vagy kifizető ügynökséget és a HACS döntése elleni kifogás esetén az irányító hatóságot is.
(6) A kifogás tárgyában hozott döntés ellen további kifogás előterjesztésének nincs helye.
154. § (1)[1080] A kifogás 153. § (3) bekezdése szerinti felterjesztéséig az irányító hatóság, a kifizető ügynökség, a közreműködő szervezet, az alapok alapját végrehajtó szervezet, a pénzügyi közvetítő vagy közösségvezérelt helyi fejlesztés esetén - ha a kifogást a HACS döntése ellen nyújtották be - a HACS is, a felterjesztést követően a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a kifogás elbírálására irányuló eljárást megszünteti, ha a kifogást elbíráló döntés meghozataláig[1081]
a) a kifogást annak benyújtója erre irányuló írásbeli nyilatkozatával visszavonta,
b) a forráshiány miatt elutasított támogatási kérelem alapján a támogatást igénylő támogatásban részesült,
c) a kifogással támadott döntést hatályon kívül helyezték,
d) a támogatási jogviszony nem a kifogással érintett döntés következtében szűnt meg,
e) a támogatást igénylő a kifogással érintett támogatási kérelmet ismételten benyújtotta, a pénzügyi eszköz végrehajtására jelentkező szervezet a kifogással érintett, a pénzügyi eszköz végrehajtására történő jelentkezést ismételten benyújtotta, vagy a pénzügyi eszközt igénylő az igénylését ismételten benyújtotta,
f) a támogatást igénylő a kifogással érintett támogatási kérelemre vonatkozó támogatási szerződést megkötötte vagy nyilatkozott a támogatói okirat elfogadásáról, a pénzügyi közvetítő a finanszírozási megállapodást megkötötte, vagy a pénzügyi eszközt igénylő a szerződést megkötötte,
g) a kedvezményezett, a pénzügyi közvetítő vagy a végső kedvezményezett a kifogással érintett döntés alapjául szolgáló eljárási cselekményt megismételte,
h)[1082] a kedvezményezett, a pénzügyi közvetítő vagy a végső kedvezményezett a kifogással támadott döntésben meghatározott visszafizetési kötelezettségének eleget tett,
i)[1083] a kifogás benyújtója jogutód nélkül megszűnt, vagy
j)[1084] a támogatást igénylő teljesítette a kifogással érintett, 65. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatási döntésben feltételként meghatározott követelményt.
(2)[1085] Ha a támogatási kérelmet vagy a pénzügyi eszköz igénybevételére vonatkozó kérelmet forráshiány miatti elutasító döntésben az szerepel, hogy a támogatási kérelem vagy a pénzügyi eszköz igénybevételére vonatkozó kérelem költségcsökkentéssel, illetve feltételekkel támogatható, és a kifogás a költségcsökkentés, illetve szerződéskötési feltételek ellen is irányul, a kifogás elbírálására irányuló eljárás megszüntetésének az (1) bekezdés b) pontjára történő hivatkozással nincs helye.
155. § (1) Ha a kifogást elbíráló döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a döntést hozó szervezet a hibát az erre irányuló kérelemre vagy hivatalból kijavítja, ha az érdemben nem változtatja meg az ügy kimenetelét.
(2)[1086] A kifogást elbíráló döntést a döntést hozó szervezet, a döntés kézbesítését követő harminc napon belül visszavonja és új döntést hoz, ha a kifogás elbírálását követően tudomására jutott tény alapján a döntés jogszabályt sért, vagy a támogatási szerződésbe, pénzügyi eszközök esetében a pénzügyi közvetítővel kötött finanszírozási megállapodásban vagy a végső kedvezményezettel kötött szerződésben foglaltakba, illetve a felhívásba - közösségvezérelt helyi fejlesztés esetén ideértve a helyi felhívást is -, valamint a termék dokumentáció szerinti tájékoztatásban foglaltakba ütközik.
155/A. §[1087] A Vidékfejlesztési Program és a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program esetén ahol e fejezet és az 1. melléklet VII. fejezete Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot említ, az agrárpolitikáért felelős minisztert kell érteni.
XXI. FEJEZET
SZABÁLYTALANSÁGKEZELÉS
156. § (1)[1088] Szabálytalansági eljárás megindítására, szabálytalanság megállapítására kizárólag
a) a támogatási szerződés megkötését,
b) pénzügyi eszköz esetén a finanszírozási megállapodás megkötését,
c) - ha az alapok alapját végrehajtó szervezet a pénzügyi eszköz végrehajtására pénzügyi közvetítőt vesz igénybe - a finanszírozási megállapodás pénzügyi közvetítővel történő megkötését,
d) a végső kedvezményezettel történő szerződéskötést,
e) kezességvállalás esetén a kezességvállalási nyilatkozat kiadását
követően kerülhet sor.
(2) A szabálytalansági eljárást az irányító hatóság folytatja le, abban az esetben is, ha közreműködő szervezet kerül kijelölésre.
(2a)[1089] Pénzügyi eszköz esetén ahol e Fejezet és - az 57. alcím kivételével - a XXII. Fejezet
a) kedvezményezettet említ, azon végső kedvezményezettet vagy pénzügyi közvetítőt is,
b) támogatási szerződést vagy támogatási jogviszonyt említ, azon végső kedvezményezett tevékenysége körében felmerült szabálytalanság esetén végső kedvezményezettel kötött szerződést, az alapok alapját végrehajtó szervezet vagy a pénzügyi közvetítő tevékenysége körében felmerült szabálytalanság esetén finanszírozási megállapodást, illetve pénzügyi közvetítővel kötött finanszírozási megállapodást,
c) irányító hatóságot említ, azon a pénzügyi közvetítő és a végső kedvezményezett tevékenysége körében felmerült szabálytalanság esetén az alapok alapját végrehajtó szervezetet,
d) irányító hatóság vezetőjét említ, azon a pénzügyi közvetítő és a végső kedvezményezett tevékenysége körében felmerült szabálytalanság esetén az alapok alapját végrehajtó szervezet szabálytalansági döntéshozó testületét
kell érteni.
(2b)[1090] Vidékfejlesztési program esetén, ha a szabálytalansági eljárás megindítására okot adó körülmény a támogatási szerződés megkötését megelőzően következett be, de a támogatási szerződés megkötését követően jut a kifizető ügynökség tudomására, valamint, ha a szabálytalansági gyanú közbeszerzési eljárással függ össze, a szabálytalansági eljárást az irányító hatóság, egyéb esetekben a kifizető ügynökség folytatja le.
(3) A szabálytalansági ügy elintézésében nem vehet részt
a) a kedvezményezett, a vele együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, akinek jogaira vagy kötelezettségeire az eljárás eredménye kihatással lehet,
b) az a) pont alá tartozó személy vagy szervezet képviselője, vagy olyan volt képviselője, aki a szabálytalansági eljárás tárgyát illetően érintett volt,
c)[1091] az a) vagy a b) pont alá tartozó személynek a Ptk. szerinti hozzátartozója vagy volt házastársa,
d)[1092]
e)[1093]
(4)[1094] A jogorvoslati eljárásban nem járhat el, aki a szabálytalansági ügy elintézésében részt vett. Ez nem vonatkozik a 169. § (2) bekezdés és 170. § szerinti eljárásra.
(5) Az irányító hatóság az eljárásában köteles törekedni arra, hogy a szabálytalansággal érintett projekt célja megvalósuljon, és lehetőség szerint a cél indokolatlanul ne sérüljön.
(6) Ha ugyanazon kedvezményezett vonatkozásában több szabálytalansági eljárás indul, és azokban még döntés nem született, az eljáró szervezet dönthet azok egyesítéséről. Nem lehet a szabálytalansági eljárásokat egyesíteni, ha az a szabálytalansági gyanú megítélésére vonatkozó döntést indokolatlanul késleltetné, vagy a projekt céljainak megvalósulását indokolatlanul veszélyeztetné.
(7) Ugyanabban szabálytalansági döntésben nem lehet döntést hozni a szabálytalansági eljárás eredményéről és a 159. § (5) bekezdés f) pontja szerint szabálytalanság megállapításáról.
(8) Az irányító hatóság a szabálytalanságot a kedvezményezettre vonatkozóan állapítja meg akkor is, ha annak alapjául más személy vagy szervezet tevékenysége vagy mulasztása szolgált. A szabálytalanság megállapításával összefüggésben megállapított intézkedések a kedvezményezettet terhelik.
(8a)[1095] A (8) bekezdéstől eltérően a kedvezményezettel szemben nem kell szabálytalansági eljárást indítani, ha a központi beszerző szerv által kötött keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer alapján megvalósított közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés végrehajtása során keletkezett elszámoló bizonylat a keretmegállapodás megkötésére vagy dinamikus beszerzési rendszer létrehozására irányuló közbeszerzési eljárásra visszavezethető okból nem számolható el teljeskörűen az Európai Bizottsággal.
(8b)[1096] A (8a) bekezdés szerinti bizonylaton szereplő, az Európai Bizottsággal el nem számolható költség mértékét a keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer fő tárgyának megfelelő irányító hatóság határozza meg. Ha a keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer tárgya több tárgyat is magában foglal, a keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer fő tárgyát a legmagasabb értékű tárgy jelenti. Ha a keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer fő tárgyának megfelelő irányító hatóság nem állapítható meg egyértelműen, akkor az eljáró irányító hatóságot az NFK jelöli ki.
(8c)[1097] Az irányító hatóság a (8b) bekezdés szerinti döntéséről haladéktalanul tájékoztatja a többi irányító hatóságot és az államháztartásért felelős minisztert.
(8d)[1098] A (8a) bekezdés szerint el nem számolható összeg a támogatási szerződés egyoldalú, irányító hatóság általi módosítását követően a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény XIX. Uniós fejlesztések költségvetési fejezet hazai forrása terhére számolható el.
(8e)[1099] A (8a) és (8d) bekezdés a központosított közbeszerzési rendszerbe önként csatlakozó kedvezményezett esetén akkor alkalmazható, ha a kedvezményezett a központi beszerző szerv bevonásával a megrendelést megelőzően igazolni tudja, hogy a keretmegállapodás megkötésére vagy dinamikus beszerzési rendszer létrehozására irányuló közbeszerzési eljárás lefolytatása megfelelő volt.
(9)[1100] A szabálytalansági eljárás kezdete az a nap, amelyen az irányító hatóság vagy a kifizető ügynökség vezetője az eljárás megindításáról döntött, jogorvoslati eljárás esetén a jogorvoslati kérelemnek a jogorvoslati eljárás lefolytatására jogosult szervhez történő megérkezését követő nap.
(10) A szabálytalansági eljárás az irányító hatóság, a jogorvoslati eljárás a jogorvoslati eljárást lefolytató szervezet vezetőjének döntésével zárul.
157. §[1101]
158. § A szabálytalanság-felelős gondoskodik
a) a szabálytalanságok nyilvántartásáról,
b) a szabálytalanságokkal kapcsolatos negyedéves jelentések összeállításáról,
c) a monitoring és információs rendszer szabálytalanságokkal kapcsolatos adatokkal történő feltöltéséről,
d) az OLAF Koordinációs Irodával történő együttműködésről,
e) az igazoló hatósággal történő együttműködésről,
f)[1102] az NFK-val, valamint a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatósággal történő együttműködésről és
g)[1103] döntési javaslat előterjesztéséről a szervezet vezetője részére a szabálytalansági eljárás megindításával és lezárásával kapcsolatban.
159. § (1)[1104] Az e rendelet hatálya alá tartozó szervezet azon tagja, akinek a támogatási folyamat bármely - a támogatási szerződés megkötését követő - szakaszában szabálytalanság gyanúja jutott tudomására, a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban rögzíti a szabálytalanság gyanúját, és azt haladéktalanul megküldi az irányító hatóság szabálytalanság-felelősének.
(2)[1105] A szabálytalanság-felelős a kézhezvételtől számított öt napon belül a szabálytalanság gyanúját rögzíti a monitoring és információs rendszerben, és megküldi az irányító hatóság vezetőjének a szabálytalansági gyanúról kapott tájékoztatást, a kapcsolódó dokumentumokat és véleményét, javaslatot téve az ügy kivizsgálására vagy annak mellőzésére.
(3)[1106] Az irányító hatóság vezetője a kézhezvételtől számított három napon belül dönt - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a szabálytalansági eljárás megindításáról vagy az arra irányuló javaslat elutasításáról, amelyről tájékoztatja a szabálytalansági gyanú bejelentőjét, kivéve azon szerveket, amelyeknek van hozzáférése a szabálytalansági ügyeket nyilvántartó információs rendszerhez.
(4) Ha a szabálytalansági gyanú az irányító hatóság tevékenységével összefüggésben merül fel, vagy a szabálytalansági gyanút az audit hatóság jelentette, az irányító hatóság vezetője a szabálytalanság-felelős szabálytalansági eljárás megindítására vonatkozó döntési javaslata alapján szabálytalansági eljárást indít.
(5) Az irányító hatóság, az alapok alapját végrehajtó szervezet vagy a kifizető ügynökség vezetője szabálytalansági eljárás mellőzésével állapíthat meg szabálytalanságot, és rendelhet el az e rendelet szerinti jogkövetkezményt, ha[1107]
a)[1108] a szabálytalansággal érintett összeg nem éri el a hatályos támogatási szerződésben meghatározott támogatási összeg 1%-át, de legfeljebb az egymillió forintot,
b) a kedvezményezett ellen adósságrendezési, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési vagy a megszüntetésére irányuló egyéb eljárás, vagy csődeljárás indult,
c) a cégbíróság a kedvezményezett céget a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott intézkedés vagy megszüntetési eljárás következtében hivatalból törli a cégjegyzékből,
d) a kedvezményezett elismeri a szabálytalanság tényét,
e) a szabálytalanság ténye még azelőtt derült ki, hogy a kedvezményezett részére bármilyen kifizetés történt volna,
f)[1109] az Európai Bizottság, az adott szervezet belső ellenőrzési egysége, az igazoló hatóság vagy bármely, ellenőrzést végző szervezet megállapításait elfogadja,
g) ha a kedvezményezett nem teljesíti az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikk (2) bekezdésében foglalt előírásokat,
h) a 83. § (2) bekezdése szerinti esetben,
i) rendszerszintű szabálytalanság esetén.
j)[1110] a jogkövetkezményt közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus határozza meg.
k)[1111] a pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatás esetén
ka) a vissza nem térítendő támogatás szabálytalanságát az irányító hatóság végleges, e rendelet szerinti jogorvoslattal már nem támadható döntéssel megállapította, akkor a pénzügyi eszköz végső kedvezményezettjével szemben,
kb) a pénzügyi eszköz szabálytalanságát az alapok alapját végrehajtó szervezet végleges, e rendelet szerinti jogorvoslattal már nem támadható döntéssel megállapította, akkor a vissza nem térítendő támogatás kedvezményezettjével szemben.
kc)[1112] a kölcsönszerződés szabálytalanság megállapítása nélkül felmondásra került, akkor a vissza nem térítendő támogatás kedvezményezettjével szemben.
l)[1113] az NFK jogsértést megállapító véleményében, további észrevételeiben vagy jelentésében foglalt megállapításokat elfogadja.
m)[1114] a kedvezményezett nem nyújtja be határidőben a záró kifizetési igénylést, vagy nem teljesíti a záró kifizetési igényléssel összefüggő hiánypótlási kötelezettséget.
(5a)[1115]
(5b)[1116] Pénzügyi eszköz esetén az (5) bekezdés g)-h) pontját, az alapok alapját végrehajtó szervezet által kivizsgált szabálytalansági ügyek esetében az (5) bekezdés i) pontját nem kell alkalmazni.
(6)[1117]
(7)[1118] Ha az audit hatóság ellenőrzési tevékenysége során átutalás igénylési dokumentációban nem elszámolható tételt talál, felkéri az irányító hatóságot, hogy kezdeményezze az átutalás igénylési dokumentáció korrekcióját. Az irányító hatóság az audit hatóság megállapítására vonatkozóan gondoskodik az e rendelet szerinti szabálytalansági eljárás lefolytatásáról. Az igazoló hatóság az érintett tételeket kiveszi az éves elszámolásból, valamint az irányító hatóságtól kapott tájékoztatás alapján szükség szerint gondoskodik az átutalás igénylési dokumentáció megfelelő korrekciójáról.
(8)[1119]
160. § (1) A szabálytalansági eljárás megindításával egyidejűleg ki kell jelölni a szabálytalansági eljárás vezetőjét, aki az eljárás lefolytatásáért és a szabálytalansági gyanú kivizsgálásáért felel. A szabálytalanság-felelős köteles a szabálytalansági eljárás vezetőjével együttműködni.
(2)[1120] A szabálytalansági eljárás megindításáról az irányító hatóság az eljárás megindításától számított öt napon belül - a szabálytalansági gyanú ismertetésével - írásban tájékoztatja az érintett kedvezményezettet, és felhívja, hogy észrevételeit - az azokat alátámasztó dokumentumok benyújtása mellett - a tájékoztatás kézhezvételétől számított hét napon belül tegye meg. Az irányító hatóság a kedvezményezetti észrevétel megtételére ennél hosszabb határidőt is megállapíthat.
(3)[1121] Az irányító hatóság a (2) bekezdés szerinti öt napos határidőn belüli tájékoztatási kötelezettségétől eltekinthet, ha megalapozottan feltehető, hogy az eljárás sikerességét a tájékoztatás következtében az érintett kedvezményezett, különösen a tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné.
(3a)[1122] Ha a szabálytalanság megállapítására a 159. § (5) bekezdése alapján került sor, a kedvezményezett az észrevételeit jogorvoslati kérelmében fejtheti ki.
(4)[1123] A szabálytalansági eljárás során a szabálytalansági eljárás vezetője betekinthet minden olyan dokumentumba, amely a szabálytalansági gyanú megítéléséhez szükséges, a projekt megvalósítási helyszínén ellenőrzést végezhet és lehetősége van a kedvezményezett személyes meghallgatására. Közbeszerzési jogsértés gyanúja esetén a szabálytalansági eljárás vezetője kezdeményezheti a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból történő eljárását, melyről egyidejűleg tájékoztatja az NFK-t.
(5)[1124] Ha felmerül annak gyanúja, hogy a projekt megvalósításával összefüggésben a kedvezményezett, vagy a kedvezményezett érdekkörébe eső más személy, illetve szervezet bűncselekményt követett el, az irányító hatóság köteles a bűncselekmény gyanújának felmerülésétől számított tizenöt napon belül feljelentést tenni, egyidejűleg tájékoztatni az NFK-t, valamint a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot.
161. § (1)[1125] A szabálytalansági eljárásban a döntést a szabálytalansági eljárás megindításától számított negyvenöt napon belül kell meghozni. A határidő, annak eltelte előtt indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb negyvenöt nappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az érintett kedvezményezettet értesíteni kell.
(2)[1126] Ha a szabálytalanság megállapításához más hatóság előzetes döntése szükséges, vagy a szabálytalansági gyanú különleges szakértelmet igénylő előzetes kérdés eldöntésétől függ a szabálytalansági eljárást az irányító hatóság vezetője mindaddig felfüggesztheti, amíg a hatáskörrel rendelkező hatóság döntést nem hozott, vagy a döntéshez szükséges szakértői állásfoglalás nem készült el. A felfüggesztés időtartama az elintézési határidőbe nem számít be.
(3) Az irányító hatóság a szabálytalansági eljárás felfüggesztéséről, illetve a felfüggesztés visszavonásáról a felfüggesztéstől, illetve a visszavonástól számított 5 napon belül értesíti az érintett projekt kedvezményezettjét.
(4) Az (2) bekezdésben meghatározott, más hatóság által lefolytatott eljárásban hozott döntés tartalma az irányító hatóságot a szabálytalansági döntés meghozatalában nem köti.
162. § (1)[1127] Az irányító hatóság vezetője dönt a szabálytalansággal érintett projekthez kapcsolódó kifizetések felfüggesztéséről. A kifizetés felfüggesztése a szabálytalansági eljárás időtartama alatt bármikor lehetséges. A kifizetés felfüggesztését meg kell szüntetni, ha annak indokai már nem állnak fenn. A 160. § (3) bekezdése kivételével a kifizetés felfüggesztésének elrendeléséről és megszüntetéséről a kedvezményezettet tájékoztatni kell.
(2) A kifizetés felfüggesztés elrendelése indokolt, ha a kifizetés szabálytalanság megállapítása esetén veszélyeztetné a szabálytalansággal érintett összeg behajtását, így különösen, ha
a) a szabálytalansággal érintett projektben a kedvezményezett nem nyújtott biztosítékot,
b) a szabálytalanság gyanújához vezető cselekmény ismétlődő jellegű,
c) bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel,
d) a kedvezményezett terhére korábban azonos típusú szabálytalanságot állapítottak meg,
e) ugyanazon kedvezményezettel szemben más szabálytalansági eljárás van folyamatban, vagy
f) a kifizetést követően az eredeti pénzügyi állapot nem állítható helyre.
(3)[1128] A (2) bekezdés c) és f) pontja szerinti esetben a kifizetést fel kell függeszteni.
163. § (1) A szabálytalansági eljárás eredményéről - szabálytalanság megállapításának hiányában is - a szabálytalansági eljárás vezetője szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyvet készít.
(2) A szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
a)[1129] az érintett projekt megnevezését, a kedvezményezett és az eljárással érintett más személy adatait,
b) az érintett összeg nagyságát finanszírozási forrásonként,
c) a szabálytalansági gyanúról való tudomásszerzés módját és idejét,
d) a szabálytalansági gyanú rövid összefoglalását,
e) az eljárásban közreműködők megnevezését,
f) a megvizsgált dokumentumok, körülmények és tények felsorolását,
g) a meghallgatott személyek megnevezését, a meghallgatás, illetve a helyszíni vizsgálat során készült jegyzőkönyvnek a vizsgálatot végző és a meghallgatott, vagy a helyszíni vizsgálat során jelenlévő személyek aláírásával ellátott példányát,
h) a meghallgatott, illetve a helyszíni vizsgálat során jelenlévő személynek a g) pont szerinti jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatos egyet nem értése esetén az erre utaló záradékot,
i) az eljárás során megállapított következtetéseket, és az azt alátámasztó dokumentumoknak a felsorolását,
j)[1130] bűncselekmény gyanúja esetén az erre való utalást,
k) az alkalmazandó intézkedésekre, jogkövetkezményekre tett javaslatot.
(3)[1131] A szabálytalanság tényének megállapítása esetén a szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá
a) a megsértett rendelkezések pontos hivatkozását,
b) a szabálytalanság elkövetésének módját,
c) azt, hogy a szabálytalanság Európai Bizottság által meghatározott jelentéstételi kötelezettség alá tartozik-e,
d) közigazgatási vagy büntetőjogi szankciót az arra hatáskörrel rendelkező szervek kiszabtak-e,
e) csalás gyanúja esetén feljelentést tettek-e,
f) rendszerszintű szabálytalanság megállapítása esetén az arra való utalást, valamint
g) az alkalmazandó jogkövetkezményeket, illetve egyéb intézkedésekre tett javaslatot.
164. § (1)[1132] A szabálytalansági eljárás lezárásáról a szabálytalanságfelelős javaslata alapján az irányító hatóság vezetője a szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyv alapján dönt.
(2) A szabálytalansági eljárás lezárulhat:[1133]
a) szabálytalanság megtörténtét megállapító és jogkövetkezményt, vagy egyéb intézkedést elrendelő döntéssel, vagy
b) annak megállapításával, hogy nem történt szabálytalanság, és - ha szükséges - támogatási jogviszonyt érintő intézkedést elrendelő döntéssel.
(3)[1134] Szabálytalanság megállapítása esetén az irányító hatóság a következő jogkövetkezményeket alkalmazhatja:
a)[1135] a projekt támogatás terhére elszámolható költségeinek csökkentése és ezzel együttesen a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére kötelezés,
b)[1136] a támogatási szerződéstől történő elállás, vagy pénzügyi eszköz esetén a végső kedvezményezettel kötött szerződés felmondása,
c) pénzügyi eszközök esetén a finanszírozási megállapodás felmondása vagy a végső kedvezményezettel kötött szerződés felmondása,
d) az alapok alapját végrehajtó szervezet vagy a pénzügyi közvetítő esetében az irányítási díj csökkentése,
e) e rendelet hatálya alá tartozó támogatások igénybevételéből történő kizárás határozott időre, legfeljebb öt évre, vagy
f) uniós jogi aktusban meghatározott egyéb jogkövetkezmény.
(3a)[1137] Ha a szabálytalanság megállapítását megelőzően a pénzügyi közvetítő az érintett ügyletet felmondja, vagy saját forrásából megfinanszírozza és az európai uniós forrást visszatéríti az alapok alapját végrehajtó szervezet részére és vállalja, hogy a visszatérített uniós forrást harminc napon belül szabályosan kihelyezi, az adott ügylet vonatkozásában nem kell szabálytalanságot megállapítani.
(3b)[1138] EMVA forrás esetén a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére vonatkozó kötelezést a kifizető ügynökség rendeli el.
(4) A jogkövetkezményt úgy kell megállapítani, hogy az igazodjék a szabálytalanság súlyához.
(5)[1139] A pénzügyi korrekcióval járó jogkövetkezményt minden esetben egyedileg, az egyes ügyiratok alapján kell megállapítani, és a korrekció összegének meg kell egyezni a nemzeti költségvetésre, illetve az ESB-alapokra tévesen terhelt költségek összegével. A pénzügyi korrekció célja olyan helyzet visszaállítása, ahol az alapok általi társfinanszírozásra benyújtott költségek 100%-a összhangban van a vonatkozó európai uniós és nemzeti szabályokkal.
(6) Ha nem lehetséges egyedi módon számszerűsíteni a pénzügyi korrekció mértékét, vagy adott esetben aránytalan lenne a kérdéses kiadás egészének visszavonása, vagy az félrevezető eredményt ad, átalányon alapuló korrekciót kell alkalmazni. Az átalányon alapuló korrekció mértékét az egyedi szabálysértés súlyosságának és a szabálytalanság pénzügyi következményeinek függvényében kell meghatározni.
(7)[1140] A kizárásról a szabálytalansági eljárásban döntést hozó javaslatára a fejezetet irányító szerv vezetője dönt.
(8)[1141] A kizárt kedvezményezettek nevét, a kizárás okát és időtartamát a www.palyazat.gov.hu oldalon közzé kell tenni.
164/A. §[1142] (1) Ha külső ellenőrző szerv jelentése alapján a szabálytalansági döntés felülvizsgálata szükséges, az irányító hatóság köteles a végleges ellenőrzési jelentés alapján készült intézkedési terv elkészítésétől számított 45 napon belül a szabálytalansági döntést visszavonni, és új szabálytalansági döntést hozni a 159. § (5) bekezdés f) pontja vagy új szabálytalansági eljárás alapján.
(2)[1143] Ha az (1) bekezdés szerint visszavont szabálytalansági döntés meghozatalát követően jogorvoslati eljárás került lefolytatásra, az irányító hatóság köteles a szabálytalansági döntés visszavonása tényéről haladéktalanul értesíteni a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot.
164/B. §[1144] (1) Ha az irányító hatóság a szabálytalansági eljárás során azt állapítja meg, hogy az eljárás során vizsgált, jogszabályba, a felhívásba vagy a támogatási szerződésbe ütköző cselekmény vagy mulasztás
a) nem befolyásolta érdemben a támogatási döntést, a támogatási jogviszony létrehozását, módosítását vagy a projekt költségeinek elszámolhatóságát, és
b) nem veszélyezteti a felhívás szerinti fejlesztéspolitikai cél megvalósulását,
az irányító hatóság nem állapít meg szabálytalanságot, de a támogatási szerződés egyoldalú módosításával a projekt hatályos támogatási összegét 1%-kal, de legfeljebb tízmillió forinttal csökkenti.
(2) Az irányító hatóság a támogatási összeg (1) bekezdés szerinti csökkentését az általa meghatározott költség vonatkozásában érvényesíti.
(3) Ha a kedvezményezett részére még kifizetendő támogatási összeg kevesebb, mint a támogatási összeg (1) bekezdés szerint szükséges csökkentése, akkor az irányító hatóság követelést ír elő.
165. § (1)[1145] A szabálytalanság-felelős a szabálytalansági eljárás eredményeit a döntéshozataltól számított három napon belül rögzíti a monitoring és információs rendszerben.
(2)[1146] A szabálytalansági eljárás eredményéről a szervezet szabálytalanság-felelőse öt napon belül értesíti a kedvezményezettet és a szabálytalansági gyanú bejelentőjét, kivéve azon szerveket, amelyeknek van hozzáférése a szabálytalansági ügyeket nyilvántartó információs rendszerhez.
(3)[1147] Az irányító hatóság az NFK által működtetett honlapon közzéteszi - a személyes adatok kivételével - a szabálytalansági eljárásban az irányító hatóság, EMVA forrás esetén az 57/B. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a kifizető ügynökség által hozott szabálytalanság megtörténtét megállapító jogerős döntéseket, a jogerőre emelkedést követő tíz napon belül a kedvezményezett nevének, a projekt címének, a szabálytalanság elkövetése módjának, a szabálytalanság következményének, és a szabálytalansággal érintett összegnek a feltüntetésével.
(4)[1148] Rendszerszintű szabálytalanság megállapításáról az irányító hatóság vezetője köteles a szervezet belső ellenőrzését, az NFK-t, a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot, az audit hatóságot és az igazoló hatóságot öt napon belül értesíteni.
165/A. §[1149] A Vidékfejlesztési Program és a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program esetén ahol e fejezet, valamint az 1. melléklet 211.3. pont a) alpont ac) alpontja és 214.3. pontja Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot említ, az agrárpolitikáért felelős minisztert kell érteni.
XXII. FEJEZET
SZABÁLYTALANSÁGI DÖNTÉSEK ELLENI JOGORVOSLAT, JELENTÉSTÉTEL[1150]
166. § (1) A szabálytalansági eljárással érintett támogatási szerződés szerinti kedvezményezett, akire nézve a szabálytalansági döntés a támogatási jogviszonyból származó jogokat vagy kötelezettségeket állapít meg, módosít, illetve megszüntet, a döntés jogszabálysértő vagy támogatási szerződésbe vagy felhívásba ütközése esetén a szabálytalansági döntés ellen egy alkalommal, jogorvoslattal élhet.
(2)[1151] A jogorvoslati kérelmet a szabálytalansági döntés közlésétől számított tíz napon belül az indokok megjelölésével írásban kell előterjeszteni az irányító hatóságnál. A szabálytalansági döntésben meghatározott jogkövetkezmények érvényesítése - a kifizetések felfüggesztésére vonatkozó döntést ide nem értve - a jogorvoslati eljárás lezárásáig, illetve megszüntetéséig nem kezdhető meg.
(3) Ha a szabálytalansági döntés több kedvezményezettre nézve tartalmaz megállapításokat a jogorvoslati kérelemmel nem élő kedvezményezett tekintetében a szabálytalansági döntés kizárólag rá vonatkozó megállapításai a (2) bekezdésben meghatározott határidőben jogerőre emelkednek.
(4)[1152] Ha a jogorvoslati kérelem előterjesztésére jogosult a (2) bekezdésben meghatározott határidőben a jogorvoslati kérelmet a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságnál terjeszti elő, a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a jogorvoslati kérelmet annak beérkezésétől számított öt napon belül továbbítja az irányító hatóság részére.
(5)[1153] Az irányító hatóság a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő valamennyi, a szabálytalansági eljárásban jogorvoslati kérelem benyújtására jogosult személy tekintetében való elteltét követő öt napon belül, a beérkezett és visszavonásra nem került jogorvoslati kérelmek megküldésével értesíti a jogorvoslati eljárás megindításáról a szabálytalansági eljárással érintett támogatási szerződés szerinti azon kedvezményezettet, akire nézve a szabálytalansági döntés a támogatási jogviszonyból származó jogot vagy kötelezettséget állapít meg, módosít, illetve szüntet meg. Ha a (2) bekezdésben meghatározott határidő elteltéig jogorvoslati kérelem nem került benyújtásra, vagy a határidő elteltéig valamennyi jogorvoslati kérelem visszavonásra került, az irányító hatóság ennek tényéről értesíti a szabálytalansági eljárással érintett támogatási szerződés szerinti azon kedvezményezettet, akire nézve a szabálytalansági döntés a támogatási jogviszonyból származó jogot vagy kötelezettséget állapít meg, módosít, illetve szüntet meg.
(6) Ha több kedvezményezett nyújt be a szabálytalansági döntés ellen jogorvoslati kérelmet, azon jogorvoslati kérelmeket, amelyek érdemi vizsgálat nélküli elutasításának nincs helye, egy eljárás keretében kell elbírálni.
166/A. §[1154] A Vidékfejlesztési Program és a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program esetén ahol e fejezet, valamint az 1. melléklet 224. pontja, 226.5. pontja, 226.6. pontja és 226.8-226.10. pontja Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot említ, az agrárpolitikáért felelős minisztert kell érteni.
167. § (1) A jogorvoslati kérelemben meg kell jelölni
a) a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét (lakóhelyét), a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket,
b) a projekt címét és a szerződés azonosítóját,
c) a megsértett jogszabályi, vagy a támogatási szerződésben meghatározott rendelkezést, illetve a megsértett felhívás szerinti tájékoztatásban foglalt előírást,
d) a kérelem indokoltságát alátámasztó egyéb tényeket, illetve körülményeket.
(2) A kérelemben új - a szabálytalansági eljárás során nem vizsgált - tényekre és körülményekre is lehet hivatkozni.
(3)[1155]
168. § (1) A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha[1156]
a) a jogorvoslati kérelmet az arra nyitva álló határidőn túl terjesztették elő,
b) a jogorvoslati kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be,
c) a jogorvoslati kérelmet ugyanazon kedvezményezett által ugyanazon szabálytalansági döntés ellen terjesztette elő,
d) a jogorvoslati kérelmet szabálytalansági jogorvoslati eljárást lezáró döntés ellen terjesztették elő,
e)[1157]
f)[1158] a beadvány tartalmilag nem minősül jogorvoslati kérelemnek vagy nem tartalmaz a megsértett jogszabályban, a felhívásban a támogatási szerződésben vagy támogatói okiratban foglalt rendelkezésekre vonatkozó pontos hivatkozást vagy a megsértett rendelkezésre vonatkozó indokok részletes kifejtését.
(2)[1159] Elkésettség címén a jogorvoslati kérelem nem utasítható el, ha a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidőben a jogorvoslati kérelmet a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságnál terjesztették elő.
(3)[1160] Az iratok felterjesztéséig az irányító hatóság az (1) bekezdés a)-c) pontja alapján elutasíthatja a jogorvoslati kérelmet.
169. § (1)[1161] A jogorvoslati kérelmet az irányító hatóság a szabálytalansági eljárás dokumentumaival, a jogorvoslati kérelem tárgyában kialakított álláspontjával és a szabálytalansági eljárás tárgyában folyamatban lévő szabálytalansági, közbeszerzési döntőbizottsági vagy egyéb hatósági, illetve bírósági eljárásról szóló tájékoztatással együtt a jogorvoslati kérelem beérkezését - ha a szabálytalansági eljárásban több kedvezményezett jogosult jogorvoslati kérelem előterjesztésére, úgy a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő valamennyi jogosult tekintetében való elteltét - követő tíz napon belül felterjeszti a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatósághoz.
(1a)[1162]
(2) Ha a jogorvoslati kérelem (1) bekezdés szerinti felterjesztése előtt a kérelem alapján az irányító hatóság megállapítja, hogy a szabálytalansági döntés jogszabályt sért, vagy a támogatási szerződésbe, illetve a felhívás szerinti tájékoztatásban foglaltakba ütközik, a szabálytalansági döntést visszavonja, és ha a szabálytalansági gyanú továbbra is fennáll, annak kivizsgálására új szabálytalansági eljárást folytat le.
(3)[1163] A (2) bekezdés szerinti döntést az irányító hatóság a döntés meghozatalát követően haladéktalanul közli az érintett kedvezményezettel, a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatósággal, és - ha kijelölésre került - a közreműködő szervezettel vagy az alapok alapját végrehajtó szervezettel.
170. § (1)[1164] Ha a szabálytalansági döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, az irányító hatóság a hibát az erre irányuló kérelemre, a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság utasítására, vagy hivatalból kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére.
(2)[1165] A kijavítást az irányító hatóság a hiba észlelésétől számított öt napon belül kijavító döntés meghozatalával teljesíti, amelyet haladéktalanul megküld a támogatási szerződésben szereplő kedvezményezetteknek és - az iratok felterjesztését követően a jogorvoslati eljárás lezárásáig, illetve megszüntetéséig - a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságnak.
(3) A kijavítás ellen jogorvoslatnak nincs helye.
171. § (1)[1166] A jogorvoslati kérelmet annak előterjesztője - az iratok felterjesztéséig az irányító hatóságnál, azt követően a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságnál - a jogorvoslati eljárás lezárásáig az erre irányuló nyilatkozattal visszavonhatja.
(2)[1167] Ha a visszavonó nyilatkozat nem az annak elbírálására jogosult szervhez érkezik be, az irányító hatóság, illetve a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság köteles azt haladéktalanul továbbítani.
(3)[1168]
171/A. §[1169] (1) Az iratok felterjesztéséig az irányító hatóság, azt követően a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a jogorvoslati eljárást megszünteti, ha[1170]
a) valamennyi jogorvoslati kérelem előterjesztésére jogosult írásbeli nyilatkozatával visszavonta a jogorvoslati kérelmét,
b) a támogatási jogviszony - nem a jogorvoslati kérelemmel érintett szabálytalansági döntés következtében - megszűnt,
c) a kedvezményezett jogutód nélkül megszűnt.
(2)[1171] A jogorvoslati eljárás megszüntetéséről az irányító hatóság - az iratok felterjesztését követően a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság - haladéktalanul tájékoztatja a támogatási szerződésben szereplő valamennyi kedvezményezettet.
172. § (1)[1172] A felterjesztett jogorvoslati kérelemről a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a kérelem hozzá beérkezésétől számított negyvenöt napon belül dönt.
(1a)[1173] A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság az (1) bekezdés szerinti határidőt - annak lejárta előtt - indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja, amelyről a kedvezményezettet értesíti.
(2)[1174] A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a sérelmezett szabálytalansági döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a jogorvoslati kérelemben foglaltakhoz.
(3)[1175] Ha a szabálytalansági gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához, illetve a kérelem elbírálásához szükséges, a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével a kérelem kiegészítésére szólítja fel a kérelmezőt.
(4) A kérelem kiegészítésére meghatározott határidő a jogorvoslati kérelem elbírálásának határidejébe nem számít be, erre a kérelmezőt a kiegészítésre történő felszólítás alkalmával figyelmeztetni kell.
(5)[1176] A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság az iratok felterjesztését követően az eljárás során bármikor az irányító hatóságtól további - a szabálytalansági gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához, illetve a kérelem elbírálásához szükséges - tájékoztatást kérhet. A tájékoztatást az irányító hatóság haladéktalanul köteles a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság rendelkezésére bocsátani.
(6)[1177] A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság az iratok felterjesztését követően az eljárás során bármikor utasíthatja az irányító hatóságot a kifizetés felfüggesztésére, vagy a felfüggesztés megszüntetésére. A kifizetés felfüggesztésének elrendeléséről és megszüntetéséről az irányító hatóság haladéktalanul tájékoztatja a támogatási szerződésben szereplő valamennyi kedvezményezettet és a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot.
(7)[1178] Az irányító hatóság vezetője a jogorvoslati eljárás alatt bármikor elrendelheti a kifizetések felfüggesztését. A kifizetés felfüggesztésének elrendelése vagy megszüntetése esetén a 162. § (2) bekezdés szerinti körülményeket kell figyelembe venni. A kifizetések felfüggesztésének elrendeléséről és megszüntetéséről az irányító hatóság vezetője haladéktalanul tájékoztatja a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot és a kedvezményezettet.
(8) Ha a jogorvoslati kérelem tárgyában a döntés olyan előzetes kérdés eldöntésétől, illetve elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás a Közbeszerzési Döntőbizottság, vagy más hatóság, illetve a bíróság hatáskörébe tartozik, a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság, ha az eljárás[1179]
a) a hatóság, illetve a bíróság előtt már folyamatban van, a jogorvoslati eljárást a kérdés eldöntéséig, illetve jogerős elbírálásáig felfüggeszti,
b) még megindítva nincs, és annak megindítására jogszabályban meghatározott határidőn belül lehetősége van, az eljárás megindítását kezdeményezi a hatóságnál, illetve a bíróságnál és annak megindítása esetén a jogorvoslati eljárást a kérdés eldöntéséig, vagy jogerős elbírálásáig felfüggeszti.
(9)[1180] A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a jogorvoslati eljárást felfüggesztheti, ha a jogorvoslati kérelem tárgyában a döntés olyan előzetes kérdés eldöntésétől függ, amelynek tárgyában szabálytalansági eljárás van folyamatban.
(10)[1181] A (8) és (9) bekezdésben meghatározott eljárásban hozott döntés tartalma a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot a jogorvoslati kérelem elbírálásában nem köti.
(11) A felfüggesztés tartama a jogorvoslati kérelem elbírálásának határidejébe nem számít be.
173. § (1) A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a jogorvoslati kérelem tárgyában a következő döntéseket hozhatja:[1182]
a) a szabálytalansági döntést helybenhagyja,
b) a szabálytalansági döntést megsemmisíti,
c) a szabálytalansági döntést megsemmisíti, és új szabálytalansági eljárás lefolytatására utasítja az irányító hatóságot, ha a jogorvoslati döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy a jogorvoslati eljárás alatt új tény merült fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, és arra a jogorvoslati kérelem kiegészítése keretében nincs lehetőség, feltéve, hogy a szabálytalansági gyanú továbbra is fennáll.
(2)[1183] Ha a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a szabálytalansági döntésben foglaltakhoz képest új szabálytalansági gyanút állapít meg, ennek kivizsgálása érdekében új szabálytalansági eljárás lefolytatására utasítja az irányító hatóságot.
(2a)[1184] A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a jogorvoslati kérelem tárgyában hozott, indokolt döntését egyidejűleg közli a szabálytalansági eljárással érintett valamennyi kedvezményezettel, az irányító hatósággal és a közreműködő szervezettel.
(3)[1185] A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a jogorvoslati kérelem elbírálása érdekében felterjesztett iratokat a jogorvoslati döntés meghozatalát követően, a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló tájékoztatással együtt továbbítja az irányító hatóság, illetve az irányító hatóságon keresztül a közreműködő szervezet részére.
(4) Ha a jogorvoslati kérelmet elbíráló döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a döntést hozó szervezet a hibát az erre irányuló kérelemre vagy hivatalból kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére.
(5)[1186] A jogorvoslati kérelmet elbíráló döntést a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a döntés közlését követő harminc napon belül visszavonja, és új döntést hoz, ha[1187]
a) a jogorvoslati kérelem elbírálását követően tudomására jutott tény alapján a döntés
aa) jogszabályt sért,
ab) a támogatási szerződésben vagy a felhívásban foglaltakba ütközik, vagy
b) a döntés meghozatala előtt már meglévő, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték jut a tudomására.
(5a)[1188] A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság köteles a 164/A. § (2) bekezdése szerinti értesítéstől számított 45 napon belül a jogorvoslati kérelmet elbíráló döntést visszavonni, ha az a külső ellenőrző szerv jelentése alapján szükséges.
(5b)[1189] A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság köteles a végleges ellenőrzési jelentés alapján készült intézkedési terv elkészítésétől számított 45 napon belül a jogorvoslati kérelmet elbíráló döntést visszavonni és új döntést hozni, ha a külső ellenőrző szerv jelentése alapján a jogorvoslati kérelmet elbíráló döntés felülvizsgálata szükséges; továbbá a közléséről a (3) bekezdés szerint gondoskodni.
(6)[1190] A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság jogorvoslati kérelem tárgyában hozott döntése ellen ismételten e rendelet szerint jogorvoslati kérelem előterjesztésének nincs helye.
57. Jelentéstétel az Európai Bizottság részére
174. § (1)[1191] Az irányító hatóság a közösségi jogszabályok alapján a jelentéstételi kötelezettség alá tartozó szabálytalanságokról az újonnan megállapított szabálytalanságok esetén a szabálytalanság megállapítását követő tíz napon belül, egyéb esetben a negyedévet követő 4 héten belül az Európai Bizottság által meghatározott formában jelentést küld az igazoló hatóság részére.
(2)[1192] Az újonnan megállapított szabálytalanságok esetén a szabálytalansági jelentés beérkezését követő tizennégy napon belül, egyéb esetben minden negyedévet követő 6 héten belül az irányító hatóság által benyújtott negyedéves jelentések alapján az igazoló hatóság köteles jelentést küldeni az OLAF Koordinációs Iroda részére a jelentéstételi kötelezettség alá eső, a programok lebonyolítása során tapasztalt szabálytalanságokról vagy visszaélésekről, az ezekkel kapcsolatban megtett intézkedésekről, illetve a folyamatban levő államigazgatási, bírósági eljárások helyzetéről. A jelentést az OLAF Koordinációs Iroda az újonnan megállapított szabálytalanságok esetén a jelentés beérkezését követő tizennégy napon belül, egyéb esetben a negyedévet követő két hónapon belül megküldi az Európai Csalás Elleni Hivatal részére, illetve annak személyes adatokat nem tartalmazó kivonatát az audit hatóságnak tájékoztatásul.
(3)[1193] Az igazoló hatóság az irányító hatóság által küldött jelentéseket és az OLAF Koordinációs Iroda az igazoló hatóság által küldött jelentéseket a beérkezésétől számított tizennégy napon belül - annak a formai, vagy tartalmi hibájának megjelölésével - visszautasíthatja. A jelentést összeállító szervezet a javítások elvégzése során figyelembe veszi, hogy a szabálytalansági jelentés Európai Csalás Elleni Hivatal számára történő megküldésének tagállami határidejét a visszautasítás ténye nem módosítja.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti jelentések elküldése elektronikus úton történik.
XXIII. FEJEZET
KÖVETELÉSKEZELÉS
175. § (1)[1194] Ha az irányító hatóság a támogatást részben vagy egészben visszavonja, a támogatási szerződéstől bármelyik fél eláll, illetve az alapok alapját végrehajtó szervezettel, a pénzügyi közvetítővel, vagy a végső kedvezményezettel szemben szabálytalanság kerül megállapításra, vagy egyéb okból kifolyólag visszafizetési kötelezettségük keletkezik, a kedvezményezett az addig folyósított támogatás, illetve kifizetett halasztott önerő visszavonással érintett összegét, az alapok alapját végrehajtó szervezet, - ha az alapok alapját végrehajtó szervezet a pénzügyi eszköz végrehajtására pénzügyi közvetítőt vesz igénybe - a pénzügyi közvetítő, vagy a végső kedvezményezett a visszavonással érintett összeget - az EMVA forrásból támogatott intézkedések kivételével - a Ptk. 6:47. §-a szerinti kamattal növelt mértékben, a visszafizetésre kötelezés közlésétől számított harminc napon belül köteles visszafizetni. A kamatszámítás kezdő időpontja a támogatás folyósításának napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja. Nem kell kamatot fizetni visszatérítendő támogatás támogatási szerződés szerinti visszatérítése során.
(2)[1195]
(3) Ha a visszafizetési kötelezettség a támogató érdekkörében felmerült okból keletkezett, a támogatás visszafizetése a megállapított fizetési határidőig kamatmentes.
(4)[1196] EMVA forrásból támogatott intézkedések kivételével az előleg visszakövetelése esetén a kedvezményezett vagy a szállító az előleget a folyósítás napjától számított, a Ptk. 6:47. §-a szerinti ügyleti kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni.
(5)[1197] Ha a kedvezményezett visszafizetési kötelezettségének feltételei bekövetkeznek, az irányító hatóság a követelés összegét az adott projektre vonatkozóan a kedvezményezett részére megítélt, de még ki nem fizetett támogatási összegbe beszámítja. Ha a beszámítás nem vagy csak részben lehetséges, az irányító hatóság dönt az alkalmazandó követeléskezelés módjáról és a visszafizetési kötelezettséget közli a kedvezményezettel.
(6)[1198] A visszafizetési kötelezettség az irányító hatóság, alapok alapját végrehajtó szervezet vagy a pénzügyi közvetítő döntése alapján részletekben is teljesíthető, a visszafizetés ütemezését külön megállapodásban kell rögzíteni.
(7)[1199] Ha a kedvezményezett, a pénzügyi közvetítő, illetve a végső kedvezményezett a visszafizetési kötelezettség teljesítésével késedelembe esik, a késedelme után a Ptk. 6:48. §-a szerinti késedelmi kamatot kell fizetnie.
(8)[1200] Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány és az ilyen alapítvány által fenntartott jogi személy esetén az (1), (4) és (7) bekezdés szerinti kamatfizetési kötelezettséget nem kell érvényesíteni.
(9)[1201] Az (5) bekezdést pénzügyi eszközök esetén és a visszatérítendő támogatás visszatérítése során nem kell alkalmazni.
175/A. §[1202] Ha a kedvezményezett visszafizetési kötelezettségének feltételei bekövetkeznek, EMVA esetén a kifizető ügynökség a kedvezményezett tartozását meghatározott agrártámogatások jövőbeni kifizetéseiből visszatartja.
175/B. §[1203] A 175/A. § szerinti esetben a teljesítés napja a visszatartás megvalósulásának napja. Ha a kedvezményezett a követelést önként visszafizeti, a visszafizetés teljesítésének napja az EFK forint bankszámlán történő jóváírás napja.
176. § (1)[1204] Ha a kedvezményezett visszafizetési kötelezettségének a visszafizetésre megállapított határidőben nem vagy csak részben tesz eleget, és a beszámítás, a kikötött biztosíték érvényesítése eredménytelen volt, az irányító hatóság a vissza nem fizetett összeg adók módjára történő behajtása céljából megkeresi az állami adóhatóságot. Ha a kedvezményezett a 84. § (1) bekezdés m) pontjára tekintettel nem nyújtott biztosítékot és a vissza nem fizetett összeg adók módjára történő behajtása eredménytelen volt, ennek hivatalos közlését követően az irányító hatóság kezdeményezi az állami adóhatóságnál a kedvezményezett adószámának törlését.
(2)[1205] Az irányító hatóság, az alapok alapját végrehajtó szervezet vagy a pénzügyi közvetítő a visszafizetésre kötelezés időpontjában már folyamatban lévő csőd, felszámolási-, végelszámolási-, kényszertörlési-, valamint egyéb, a kedvezményezett, pénzügyi közvetítő és a végső kedvezményezett fizetésképtelenségével, illetve megszüntetésével összefüggésben induló eljárásba bekapcsolódik, illetve követelését bejelenti, ha ez adott eljárás természetével összefér.
(2a)[1206]
(2b)[1207] Az (1) bekezdést pénzügyi eszközök esetén nem kell alkalmazni.
(3)[1208] Az irányító hatóság, az alapok alapját végrehajtó szervezet, a pénzügyi közvetítő a szerződéstől akkor is elállhat, vagy pénzügyi eszköz esetén a végső kedvezményezettel kötött szerződést felmondhatja, ha a kedvezményezett, pénzügyi közvetítő, végső kedvezményezett ellen[1209]
a) felszámolási eljárás,
b) végelszámolási eljárás,
c) kényszertörlési eljárás,
d) az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás,
e) jogutód nélküli megszűnésére vezető egyéb eljárás,
f) végrehajtási eljárás,
g) adósságrendezési eljárás,
h) vagy egyéb, a kedvezményezett, pénzügyi közvetítő, végső kedvezményezett fizetésképtelenségével összefüggésben indult eljárás
indult, vagy van folyamatban.
177. § (1)[1210] Az irányító hatóság gondoskodik a befolyt és a kompenzált követeléseknek a monitoring és információs rendszerben történő rögzítéséről a teljesítést követő öt napon belül.
(2)[1211] A kincstár által kiállított pénzforgalmi számlakivonatok adatait a pénzforgalmi számla felett rendelkezőknek a monitoring és információs rendszerben a kézhezvételt követő két napon belül kell rögzíteni és a rögzítést követő két napon belül jóváhagyni.
(3)[1212] Ha az Európai Bizottság visszafizetésre szólítja fel az igazoló hatóságot, és az irányító hatóság az igazoló hatóság értesítését követően nem tudja behajtani a szabálytalanságban érintett összeget, akkor a szabálytalanságért felelős, illetve annak hiányában a szabálytalanul felhasznált forrást folyósító fejezet költségvetéséből kell az érintett összeget, az igazoló hatóság megfelelő pénzforgalmi számlájára visszapótolni az igazoló hatóság által megadott fizetési határidőre.
(4)[1213]
XXIV. FEJEZET
FENNTARTÁS
178. § (1)[1214] A kedvezményezett a projektmegvalósítás irányító hatóság általi befejezésétől számított 5 évig, állami támogatás formájában nyújtott támogatás esetén az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alapján alkalmazandó időtartamig, kis- és közepes vállalkozások esetén 3 évig a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja, hogy a projekt megfelel az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak.
(1a)[1215] Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség az 1. melléklet 279.1-279.3. pontja szerinti esetekben és módon áll fenn.
(2)[1216] A kedvezményezett a projektmegvalósítás irányító hatóság általi befejezésétől számított 10 évig, állami támogatás formájában nyújtott támogatás esetén az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alapján alkalmazandó időtartamig, a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja, hogy a projekt megfelel az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak, kivéve, ha a kedvezményezett kis- és közepes vállalkozás.
(3) Ha a kedvezményezett (1)-(2) bekezdésben foglalt kötelezettsége nem teljesül, haladéktalanul értesíti az irányító hatóságot.
(4)[1217] Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program terhére nyújtott támogatások esetén nem kell alkalmazni.
179. §[1218]
180. § (1)[1219] Az irányító hatóság a támogatási szerződésben rögzített időponttól számított 5 éves, kis- és közepes vállalkozások esetén 3 éves időtartamra előírhatja a kedvezményezett számára éves fenntartási jelentések benyújtását. Ha a projektre nézve fenntartási kötelezettséget állapítottak meg, a kedvezményezett évente beszámol az indikátorok teljesüléséről.
(2)[1220] Ha a támogatási szerződésben fenntartási kötelezettséget állapítottak meg, de ezen időszakra indikátorok nem kerültek meghatározásra és a támogatási szerződés sem írja elő az évenkénti teljesítést, a kedvezményezettnek egy alkalommal, záró projekt fenntartási jelentést kell benyújtania.
(3)[1221] Az irányító hatóság a helyszínen vizsgálja a beruházás fenntartását, illetve a dokumentumok nyilvántartását és megőrzését, kockázatelemzés alapján, figyelemmel a 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 52. cikkében meghatározott kiválasztási kritériumokra is, mintavétellel kiválasztva a vizsgálandó projekteket.
(4)[1222] Ha a kedvezményezett a fentiekben foglalt kötelezettségeit nem teljesíti, az irányító hatóság a támogatási szerződéstől eláll.
XXV. FEJEZET
ÉVES ELSZÁMOLÁS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL
181. § (1) Az éves elszámolás időszaka - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a számviteli év, amely július 1-jétől a következő év június 30-ig tart. Az utolsó számviteli év 2023. július 1-jétől 2024. június 30-ig tart.
(2) Az első éves elszámolás időszaka 2014. január 1-jétől 2015. június 30-ig tartó időszak.
(3) Az éves elszámolások benyújtásának határideje a számviteli évet követő év február 15.
(4)[1223] Az éves elszámolás időszaka EMVA esetén a mezőgazdasági pénzügyi év, amely október 16-tól a következő év október 15-ig tart.
182. § (1)[1224] Az irányító hatóság elkészíti az Európai Bizottság vezetői nyilatkozat és éves összefoglaló elkészítésére vonatkozó útmutatója szerinti éves összefoglalót, amely tartalmazza
a) a végleges audit jelentések összefoglalóját és
b) az irányító hatóság által végzett dokumentum alapú és helyszíni ellenőrzések összefoglalóját.
(2)[1225] Az irányító hatóság az éves összefoglaló alapján elkészíti az (EU) 2015/207 bizottsági végrehajtási rendelet VI. mellékletének megfelelő vezetői nyilatkozatot.
(3)[1226] Az igazoló hatóság készíti el az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 137. cikke szerinti elszámolásokat az 1011/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően.
(4) Az audit hatóság az uniós mintának megfelelő auditvéleményt ad ki, amelyet a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardoknak megfelelően kell elkészíteni és amely tartalmazza, hogy
a) az elszámolások megbízható és valós képet nyújtanak-e,
b) azon kiadások, amelyek megtérítését kérték a Bizottságtól, jogszerűek és szabályosak-e,
c) a kontrollrendszerek megfelelően működnek-e,
d)[1227] az audit hatóság által végzett ellenőrzések megkérdőjelezik-e az irányító hatóság vezetője által készített és aláírt vezetői nyilatkozatban szereplő megállapításokat.
183. §[1228] (1) Az audit hatóság a számviteli évben benyújtott időközi elszámolásokból több alkalommal is végezhet mintavételt. Az igazoló hatóság az audit hatóság kérését követő tizenöt napon belül átadja a statisztikai mintavételezés alapjául szolgáló tételeket az audit hatóságnak. Az igazoló hatóság legkésőbb minden év május 15-ig átadja az audit hatóságnak az aktuális számviteli évben az Európai Bizottsághoz benyújtott időközi elszámolások alapját jelentő alapsokaságot statisztikai mintavételezés céljából.
(2) Az igazoló hatóság július 31-ig az adott számviteli év vonatkozásában már nem adhat be új tételeket vagy korábbi tételekhez kapcsolódó költségnövekményt tartalmazó költségnyilatkozatot.
(3) Az igazoló hatóság május 15-ig megküldi az irányító hatóság részére az éves összefoglaló táblázataiba beillesztendő összegeket az érintett számviteli évben benyújtott időközi elszámolásokban végrehajtott korrekciók alapján.
(4)[1229] Az irányító hatóság minden év november 15-ig elkészíti a számviteli évről az éves összefoglaló, a vezetői nyilatkozat, az irányítási és kontrollrendszer számviteli év alatt bekövetkezett változásairól szóló beszámoló első tervezeteit, majd azokat megküldi az audit hatóságnak és az igazoló hatóságnak. Az irányító hatóság azon projektek listáját is megküldi az audit hatóság és az igazoló hatóság részére, melyeket nem kíván szerepeltetni az éves elszámolásban.
(5) Az audit hatóság a mintán elvégzett ellenőrzései alapján tett, az egyes tételekre vonatkozó megállapításait legkésőbb október 31-ig átadja az igazoló hatóságnak és az irányító hatóságnak.
(6) A (4) bekezdés szerint átadott listában felsorolt tételeket ki kell venni az éves elszámolásból. A szabálytalan tételekről az irányító hatóság és az audit hatóság az igazoló hatóság bevonásával január 10-ig egyeztethet.
(7) Az igazoló hatóság november 30-ig elkészíti az éves elszámolás tervezetét, majd átadja az audit hatóságnak. Az irányító hatóság részére megküldi az éves összefoglaló táblázataiba beillesztendő éves elszámolásban érvényesített korrekciók összegét.
(8) Az audit hatóság az éves összefoglalóra, vezetői nyilatkozatra és az éves elszámolásra az észrevételeit december 31-ig megküldi az irányító hatóságnak és az igazoló hatóságnak. Az igazoló hatóság az éves összefoglalóra és vezetői nyilatkozatra az észrevételeit december 31-ig megküldi az irányító hatóságnak.
(9) Az irányító hatóság
a) az éves összefoglaló második tervezetét,
b) azon elszámoló bizonylatok és projektek végleges listáját, amelyeket az éves elszámolásban nem kíván szerepeltetni, valamint
c) a vezetői nyilatkozat második tervezetét
december 31-i fordulónappal, legkésőbb január 10-ig küldi meg az igazoló hatóságnak és az audit hatóságnak.
(10) Az igazoló hatóság legkésőbb január 31-ig véglegesíti az éves elszámolást, majd átadja az audit hatóságnak, ezzel egy időben, ha az éves összefoglaló táblázataiban változást eredményez az új éves elszámolás tartalma, arról az irányító hatóságot tájékoztatja az éves összefoglalóba beillesztendő tábla megküldésével.
(11) Az irányító hatóság legkésőbb február 5-ig véglegesíti az éves összefoglalót és a vezetői nyilatkozatot.
(12) Az érintett intézmények az éves elszámolás dokumentumait az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 74. cikk (4) bekezdése szerinti elektronikus adatcsere rendszerbe február 12-ig feltöltik.
(13) A feltöltött dokumentumokat az igazoló hatóság február 15-ig továbbítja az Európai Bizottság részére az elektronikus adatcsere rendszeren keresztül.
XXVI. FEJEZET
A TÁMOGATÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE
58. Az ellenőrzés jogosultja és kötelezettje
184. § (1)[1230] A támogatásra való jogosultságot és a támogatás felhasználását jogszabályban, a felhívásban, a támogatási szerződésben, a finanszírozási megállapodásban, - ha az alapok alapját végrehajtó szervezet a pénzügyi eszköz végrehajtására pénzügyi közvetítőt vesz igénybe, a pénzügyi közvetítővel kötött finanszírozási megállapodásban -, illetve a végső kedvezményezettel megkötött szerződésben meghatározott szervek ellenőrizhetik. A kedvezményezett, a pénzügyi közvetítő, illetve a végső kedvezményezett köteles minden, az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást és egyéb segítséget megadni. Az ellenőrzések lefolytatására a támogatási döntés meghozatalától a támogatási szerződésből, a végső kedvezményezettel megkötött szerződésből, a finanszírozási megállapodásból, illetve a pénzügyi közvetítővel kötött finanszírozási megállapodásból eredő kötelezettségek fennállásig kerülhet sor. Az ellenőrzések eredményéről a kedvezményezettet, a pénzügyi közvetítőt, illetve a végső kedvezményezettet értesíteni kell.
(2)[1231] Ha a kedvezményezett egyszeri elszámoló, az egyszeri záró kifizetési igénylést megelőzően a támogató kérésére bármikor köteles a projekt előrehaladásáról beszámolni az NFK által meghatározott tartalommal. Ha a beszámolót el kell utasítani, az irányító hatóság köteles mérlegelni, fennáll-e szabálytalansági gyanú.
(3)[1232] Az NFK éves ellenőrzési terv alapján és utasításra ellenőrzést végez a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknél, a kedvezményezetteknél, a pénzügyi közvetítőknél, illetve a végső kedvezményezetteknél, valamint ellenőrzötti minőségében koordinálja az egyes programok végrehajtására vonatkozó külső ellenőrzéseket, auditokat. Pénzügyi eszközök esetében az alapok alapját végrehajtó szervezet gondoskodik a kockázatelemzésen alapuló mintavételezéssel kiválasztott projektek megvalósításának helyszíni ellenőrzéséről. Az ellenőrzésekre az irányító hatóságot is meg kell hívni.
(4)[1233] Az NFK koordinálja - azok függetlenségének sérelme nélkül - az irányító hatósági feladatokat ellátó szervezetek uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó stratégiai és éves tervezését.
59. Belső ellenőrzés
185. § (1)[1234] Az irányító hatóságok, az igazoló hatóság, a közreműködő szervezetek és pénzügyi eszközök esetén az alapok alapját végrehajtó szervezet működésének belső ellenőrzését biztosítani kell. Az ellátandó belső ellenőrzési tevékenység tekintetében az Áht., valamint a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)[1235] Az irányító hatósági feladatokat ellátó szervezetek a programok jóváhagyásától számított legfeljebb három hónapon belül megküldik belső ellenőrzési stratégiájukat az annak alapjául szolgáló kockázatelemzéssel együtt - a stratégia változását a változást követően haladéktalanul - az NFK és az államháztartásért felelős miniszter részére.
(3)[1236] Az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek az általuk az európai uniós támogatások vonatkozásában lefolytatott belső ellenőrzések lezárt ellenőrzési jelentéseit az ellenőrzés lefolytatását követően haladéktalanul megküldik az NFK és az igazoló hatóság részére.
(4)[1237] Az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek európai uniós támogatásokra vonatkozó éves ellenőrzési tervezése - a függetlenség sérelme nélkül - az NFK koordinációjával valósul meg.
60. Ellenőrzési tervezés
186. § (1)[1238] Az audit hatóság az operatív program jóváhagyásától számított nyolc hónapon belül az Európai Bizottság által meghatározott módszertan alapján programonként elkészíti az audit stratégiát, illetve - szükség esetén - annak módosítását. Az audit hatóság annak kérésére benyújtja az ellenőrzési stratégiát az Európai Bizottságnak. Ha az Európai Bizottság észrevételt tesz, az audit hatóság felülvizsgálja az ellenőrzési stratégiát a válaszadásra meghatározott időn belül és válaszát megküldi az Európai Bizottságnak.
(2)[1239] Az audit hatóság az Európai Bizottság által elfogadott program szintű ellenőrzési stratégiát az NFK közreműködésével megküldi az irányító hatóság részére.
(3) Az audit hatóság 2016-tól 2024-ig évente felülvizsgálja az audit stratégiát.
187. § (1)[1240] A közreműködő szervezetek, az alapok alapját végrehajtó szervezet a finanszírozási megállapodásnak megfelelően és az igazoló hatóság belső ellenőrzési részlegei minden év november 15-ig, az NFK és az irányító hatóság minden év december 31-ig megküldik a - pénzügyi eszközök esetén pénzügyi eszközök végrehajtására vonatkozó - éves ellenőrzési tervüket az annak alapjául szolgáló kockázatelemzéssel együtt az államháztartásért felelős miniszter részére. A közreműködő szervezetek és az alapok alapját végrehajtó szervezet az éves ellenőrzési tervüket minden év november 15-ig az irányító hatóság részére is megküldik. Az éves ellenőrzési terv változását haladéktalanul meg kell küldeni az államháztartásért felelős miniszter részére. A közreműködő szervezetek és az alapok alapját végrehajtó szervezet az éves ellenőrzési terv változását haladéktalanul megküldik az irányító hatóság részére is.
(2)[1241] Az audit hatóság az ellenőrzési stratégiában foglaltaknak megfelelően minden év február 28-ig elkészíti az éves ellenőrzési tervét, illetve - szükség esetén - annak módosítását, melyet tájékoztatásként megküld az államháztartásért felelős miniszter, az NFK, valamint az irányító hatóság részére.
61. Rendszerellenőrzés
188. § (1) Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 127. cikke szerinti rendszerellenőrzéseket éves rendszerességgel az audit hatóság végzi el.
(2)[1242] Az audit hatóság az (1) bekezdésben meghatározott rendszerellenőrzésekről készült ellenőrzési jelentést a jelentés lezárását követően haladéktalanul megküldi az Európai Bizottság, az NFK, az irányító hatóság és az igazoló hatóság részére.
62. A projektek mintavételes ellenőrzése
189. § (1)[1243] Az audit hatóság évente elvégzi az operatív programok esetén az igazoló hatóság által az előző számviteli évben az Európai Bizottság felé bejelentett költségek mintavételes ellenőrzését.
(2) Az audit hatóság részére korlátlan hozzáférést kell biztosítani a monitoring és információs rendszerben tárolt adatokhoz.
(3)[1244] Az audit hatóság a mintavételes ellenőrzésekről készült ellenőrzési jelentést a jelentés lezárását követően haladéktalanul megküldi az irányító hatóság, igazoló hatóság valamint az NFK részére.
63. Intézkedési tervekre vonatkozó különleges szabályok
190. § (1)[1245] Ha a jelentésben a szervezetre vonatkozó, intézkedést igénylő megállapítás, ajánlás vagy javaslat szerepel, az irányító hatóság, az NFK, az igazoló hatóság, a közreműködő szervezet, az alapok alapját végrehajtó szervezet a finanszírozási megállapodásnak megfelelően, és a kedvezményezett köteles valamennyi vonatkozó, az európai uniós támogatások felhasználásával összefüggő ellenőrzési jelentés alapján a jelentés kézhezvételétől számított húsz napon belül intézkedési tervet készíteni. Az ellenőrzött szervezetek felelősek az intézkedési tervek végrehajtásáért, nyilvántartásáért, illetve a végrehajtás nyomon követéséért.
(2)[1246] Az (1) bekezdés szerinti szervezetek vezetői gondoskodnak az intézkedési terveik - különös tekintettel a szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos intézkedések - megvalósításának folyamatos nyomon követéséről, amelyről, minden év november 15-i zárónappal beszámolót készítenek és tizenöt napon belül tájékoztatják az audit hatóságot a megvalósítást alátámasztó dokumentumok mellékelésével.
64. Kapcsolattartás az Európai Bizottsággal és az Európai Számvevőszékkel
191. § (1)[1247] Az audit hatóság haladéktalanul tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert és az NFK-t, ha az Európai Bizottság felkéri az audit hatóságot ellenőrzés végzésére az Európai Bizottság számára.
(2)[1248] Az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék által tervezett ellenőrzésekről az NFK értesíti az ellenőrzendő szervezetet, az államháztartásért felelős minisztert, az igazoló hatóságot, a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot, valamint az audit hatóságot, továbbá - érintettség esetén - a Támogatásokat Vizsgáló Irodát. Az irányító hatóság - ha közvetlenül hozzá érkezik a megkeresés - haladéktalanul tájékoztatja az NFK-t. Az NFK - az audit hatóság tevékenységét érintő ellenőrzések kivételével - az uniós ellenőrzések teljes folyamatát koordinálja, az értesítő levél megérkezését megelőzően az auditorok ellenőrzésre való felkészülését segítő előzetes adatszolgáltatástól az intézkedési terv végrehajtásáig. A helyszíni ellenőrzések nyitó és záró megbeszélésén az NFK, az államháztartásért felelős miniszter, az irányító hatóság, az igazoló hatóság, a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság, valamint az audit hatóság, továbbá - érintettség esetén - a Támogatásokat Vizsgáló Iroda részt vehet.
(3)[1249] Az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék jelentés-tervezeteire készítendő választ és az azzal kapcsolatos szóbeli egyeztetések alapján kialakult tagállami álláspontot - az NFK koordinációjával - az ellenőrzött szervezetek és az érintett irányító hatóságok kötelesek az államháztartásért felelős miniszterrel, az igazoló hatósággal, az audit hatósággal, a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatósággal, továbbá - érintettség esetén - a Támogatásokat Vizsgáló Irodával előzetesen véleményeztetni, valamint a jelentés tervezetét és végleges változatát, valamint az annak alapján készült intézkedési tervet számukra a kézhezvételt követő hét napon belül megküldeni.
(4)[1250] Az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék ellenőrzéseiből eredő, költségvetési és átutalás igénylési dokumentációt érintő kötelezettségvállalást vagy önkorrekciós folyamatot - az NFK koordinációjával - az érintett irányító hatóság az államháztartásért felelős miniszterrel, az igazoló hatósággal és az audit hatósággal előzetesen egyezteti.
(5)[1251] Az irányító hatóság - az Európai Bizottság felé az egységes tagállami érdek képviseletének biztosítása céljából - az NFK részére jóváhagyásra megküldi az Európai Bizottság szerveivel tervezett formális és informális személyes találkozók célját és a képviselni javasolt álláspontot a találkozót megelőző öt munkanappal. Az NFK a tárgyalási álláspontra vonatkozó véleményéről, illetve a tárgyalási álláspont jóváhagyásáról legkésőbb a találkozó időpontját megelőző munkanapon tájékoztatja az irányító hatóságot.
(6)[1252] Az irányító hatóságok az NFK útján kezdeményezhetik Magyarország Európai Unió mellett működő Állandó Képviseletének megkeresését, csatolva és részletesen bemutatva a megkeresés célját.
(7)[1253] Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 128. cikke szerinti egyeztetéseken az audit hatóság vesz részt.
XXVII. FEJEZET
A KÖZMŰBERUHÁZÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
192. § (1) Közmű és hulladékkezelési közszolgáltatást érintő beruházások támogatásának feltétele, hogy a támogatással megvalósuló létesítmények, eszközök működtetését olyan gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: közszolgáltató) végezze, amelyet a támogatás kedvezményezettje, társulási formában működő kedvezményezett esetén a tagönkormányzatok vagy az általuk létrehozott tulajdonközösséget képviselő tagönkormányzat a vonatkozó európai uniós irányelveknek megfelelő eljárás lefolytatásával választ ki. A közszolgáltató kiválasztására irányuló eljárásra, valamint a közszolgáltatási jogviszony tartalmára a nemzeti vagyonról szóló törvény, a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vsztv.), a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok irányadók.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közszolgáltatás ellátásának ellentételezésére az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat, valamint az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 2.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.
(3) A kedvezményezett tájékoztatásul megküldi az irányító hatóság részére a közszolgáltató kiválasztásával vagy kijelölésével kapcsolatos dokumentumokat és az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az abban foglalt adatok teljes körűek és a valóságnak megfelelnek.
(4) Ha a kedvezményezett dönt