BH 2022.10.276 Az idegenrendészeti hatóság tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet elutasító, az Alkotmányvédelmi Hivatal nemzetbiztonsági kockázatot értékelő véleményén alapuló határozat nem minősül a Kp. 85. § (5) bekezdése szerinti mérlegelési jogkörben hozott döntésnek. Amennyiben az idegenrendészeti hatóság a döntését olyan véleményre alapítja, amely a Mavtv. szabályozása szerint minősített adatokat tartalmaz, a bíróság az iratokba történő betekintést követően azt ellenőrzi, hogy a véleményben foglalt tények és adatok elegendő indokul szolgálnak-e az idegenrendészeti határozatban foglalt intézkedéshez. A Harmtv. 18. § (1) bekezdés a) pontja alapján figyelembe veendő, Harmtv. 13. § (1) bekezdés h) pontjában megfogalmazott nemzetbiztonsági érdek veszélyeztetése fennállta esetén a harmadik országbeli állampolgár személyes körülményei relevanciával nem bírnak [2007. évi II. törvény (Harmtv.) 13. § (1) bek. h) pont, 18. § (1) bek. a) pont; 114/2007. (V. 24.) Korm. rend. (Harm.vhr.) 50. § (1) bek.].

Pertörténet:

Fővárosi Törvényszék K.703152/2021/8., Kúria Kfv.37761/2021/9. (*BH 2022.10.276*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az iráni állampolgárságú felperes 2008. július 15-én lépett első alkalommal Magyarország területére, majd kereső tevékenység céljából számára egy 2009. augusztus 14-ig érvényes tartózkodási engedély került kiállításra, amelyet többször meghosszabbítottak.

[2] A felperes 2020. október 5-én összevont kérelmezési eljárás keretében munkavállalás célú tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet terjesztett elő az elsőfokú idegenrendészeti hatóságnál, egy 2020. december 1-jéig érvényes tartózkodási engedély birtokában.

[3] Az elsőfokú idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Harm.vhr.) 50. § (1) bekezdése alapján a döntéshozatalt megelőzően beszerezte többek között az Alkotmányvédelmi Hivatal nemzetbiztonsági kérdésben kialakított véleményét.

[4] Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2020. december 18-án kelt, AH/91121-4-2. számú véleményében arról tájékoztatta az elsőfokú idegenrendészeti hatóságot, hogy a felperes Magyarország területén való tartózkodási veszélyezteti a nemzetbiztonságot.

[5] Az elsőfokú idegenrendészeti hatóság ennek ismeretében 2021. január 4-én kelt, 106-1/8/2021-T. számú határozatával a felperes munkavállalás célú tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmét elutasította, a felperes kiutasításától azonban eltekintett, figyelemmel arra, hogy a veszélyhelyzetre tekintettel a felperes tartózkodási engedélyének érvényessége a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napig meghosszabbodott.

[6] Az elsőfokú hatóság döntésével szemben a felperes fellebbezést terjesztett elő, amelyet az alperes bírált el, és 2021. március 3-án kelt 106-T-2354/3/2021. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta az indokolási rész kiegészítésével.

[7] Az alperes mint másodfokú idegenrendészeti hatóság előtti eljárásban - a fellebbezésben foglaltakra is tekintettel - ismételten beszerzésre került az Alkotmányvédelmi Hivatal véleménye. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2021. február 18-án kelt, AH/11587/2020/2. számú véleménye szerint a felperes Magyarország területén való tartózkodása veszélyezteti a nemzetbiztonságot, és másodfokú eljárás során is fenntartotta a korábbi, AH/91121-4/2019-2. iktatási számon megküldött, kockázati tényezőt megállapító véleményét.

[8] Az alperes másodfokú határozatának indokolása szerint, mivel a felperes tartózkodása veszélyezteti Magyarország nemzetbiztonságát, azaz a Harmtv. 13. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltak teljesültek, és mivel a Harmtv. 18. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt kógens, mérlegelést nem tűrő törvényi rendelkezés szerint a tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását meg kell tagadni, ha Magyarország nemzetbiztonságát, közbiztonságát vagy közegészségügyi érdekeit sértő veszélyeztető körülmény merül fel, a másodfokú idegenrendészeti hatóság sem hozhatott az elsőfokú határozattól eltérő döntést, és nem kellett vizsgálnia a tartózkodás további feltételeit.

[9] Az indokolás szerint a nemzetbiztonsági érdek érvényesítése az arra hatáskörrel rendelkező szervek kiemelt alapfeladata, melynek körében elsődleges cél, hogy a közrend nem fenyegetett, nem veszélyeztetett állapota folyamatosan fenntartható legyen.

[10] Az indokolás összességében megállapította, hogy a felperes összevont kérelmezési eljárás keretében benyújtott munkavállalás célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmét elutasító határozat ellen benyújtott fellebbezést a Harmtv. 18. § (1) bekezdés a) pontja, 13. § (1) bekezdés h) pontja alapján el kellett utasítania, mivel a felperes tartózkodása veszélyezteti Magyarország nemzetbiztonságát.

A kereseti kérelem és védirat

[11] Az alperes határozatával szemben a felperes terjesztett elő kereseti kérelmet, amelyben annak elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályú megsemmisítését kérte.

[12] A határozatot jogsértőnek azért állította, mert az - álláspontja szerint - megsértette a Harmtv. 87/M. § (1) bekezdésében előírtakat, mert nem megfelelő módon került sor a döntés indokolására. Sérelmezte, hogy a felperes által feltárt tényállást az alperes egyáltalán nem értékelte. E körben hivatkozott arra, hogy több, mint 10 éve jogszerűen tartózkodik Magyarországon, magyarul megtanult, menyasszonya magyar állampolgár, akivel házasságkötést tervezett, melyet a világjárvány hiúsított meg. Előadta, hogy 2017-ben vásárolt egy telket, amelyen családi házat szeretett volna építeni, és Magyarországon képzeli el a jövőjét.

[13] Érthetetlennek nevezte, hogy az alperes klisészerű határozatban dönt az Alkotmányvédelmi Hivatal véleménye alapján a kérelmező tartózkodási engedély meghosszabbítása ügyében, és nem foglalkozik az egyediesítéssel.

[14] Hivatkozott az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 2. §-ának, 62. §-ának, a Harmtv. 13. § (1) bekezdés h) pontjának és a közigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 85. § (5) bekezdésének sérelmére.

[15] Az alperes védiratában a felperes keresetének elutasítását indítványozta, fenntartotta a határozatban foglalt jogi érvelését.

[16] Kiemelte, hogy az alperes és az elsőfokú idegenrendészeti hatóság az eljárása során a releváns körben feltárta a tényállást, döntését az Alkotmányvédelmi Hivatal kiadott véleményeire alapította, azokat hangsúlyosan értékelve hozta meg döntését, figyelemmel arra, hogy a kétfokú eljárás során nem merült fel olyan adat, amellyel a megkeresett szerv (Alkotmányvédelmi Hivatal) álláspontja megkérdőjelezhető lett volna.

[17] Kúriai döntésekre utalva (Kfv.II.37.047/2019/8., Kfv.VI.37.640/2018/9.) hivatkozott arra, hogy az idegenrendészeti hatóság és a bíróság döntéshozatala során köteles az Alkotmányvédelmi Hivatal javaslatát figyelembe venni, a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) vonatkozó rendelkezései pedig lehetővé teszik, hogy egy külön eljárásban a felperes a rá vonatkozó ellenőrzés eredményeit megismerje, mely külön eljárás és a bírósági eljárás együttesen olyan garanciát biztosít a felperesnek, amely folytán nem sérülnek a jogai, valamint amennyiben a hatóság minősített adatokra figyelemmel kialakított véleményére alapozza a döntését, akkor a határozat nem tartalmazhatja ezen minősített adatokat.