32009R0194[1]

A Bizottság 194/2009/EK rendelete ( 2009. március 11. ) az Amerikai Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára vonatkozó ideiglenes kiegyenlítő vám kivetéséről

A BIZOTTSÁG 194/2009/EK RENDELETE

(2009. március 11.)

az Amerikai Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára vonatkozó ideiglenes kiegyenlítő vám kivetéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 1997. október 6-i 2026/97/EK tanácsi rendeletre (1) ("az alaprendelet") és különösen annak 12. cikkére,

a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

1. ELJÁRÁS

(1) A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2) közzétett értesítés ("az eljárás megindításáról szóló értesítés") útján 2008. június 13-án támogatásellenes eljárás megindítását jelentette be ("támogatásellenes vizsgálat" vagy "vizsgálat") az Amerikai Egyesült Államokból ("USA" vagy "érintett ország") származó biodízel Közösségbe történő behozatalára vonatkozóan.

(2) A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában (3) közzétett értesítés útján ugyanezen a napon egy dömpingellenes eljárás megindítását is bejelentette az Amerikai Egyesült Államokból származó biodízel Közösségbe történő behozatalára vonatkozóan, és külön vizsgálatot indított ("dömpingellenes eljárás").

(3) A támogatásellenes vizsgálat azt követően indult, hogy 2008. április 29-én az Európai Biodízel Tanács ("a panaszos") panaszt nyújtott be jelentős számú - ebben az esetben a Közösség teljes biodízeltermelésének több mint 25 %-át képviselő - gyártó nevében. A panasz olyan meggyőző bizonyítékot tartalmazott az említett termék támogatása és az abból eredő jelentős kár tekintetében, amelyet a Bizottság elégségesnek ítélt a támogatásellenes eljárás megindításához.

(4) Az eljárás megindítását megelőzően és összhangban az alaprendelet 10. cikkének (9) bekezdésével a Bizottság értesítette az USA kormányát arról, hogy megfelelően dokumentált panasz érkezett be hozzá, amely szerint az USA-ból származó biodízel támogatott behozatala jelentős kárt okoz az érintett közösségi gazdasági ágazatnak. A Bizottság konzultációt kezdeményezett az USA kormányával, hogy a panasz tartalma tekintetében tisztázzák a helyzetet, és kölcsönösen elfogadott megoldást találjanak. Az USA kormánya elfogadta a konzultációra való felhívást, így a konzultációra 2008. június 2-án sor is került. A konzultáció során nem jutottak kölcsönösen elfogadott megoldásra. Megfelelően figyelembe vették azonban az USA hatóságai által tett észrevételeket, amelyek arra világítottak rá, hogy a panaszban szereplő információkból nem mindig derül ki egyértelműen, hogy a panaszban szereplő egyes állami programok kiegyenlíthető előnyt biztosítanak-e az amerikai (a továbbiakban: amerikai) biodízelgyártók/-exportőrök számára. A rendelkezésre álló információ vizsgálatát követően a Bizottság úgy határozott, hogy a következő állami szintű programokat kizárja a vizsgálatból, jóllehet ezek szerepelnek az eljárás megindításáról szóló értesítésben: Florida államban a megújuló energia technológiai támogatási programja, Texas államban az új technológiai kutatási és fejlesztési program, Washington államban az energiaszabadság-program (második rész), Alabama államban az alternatív üzemanyag- és kutatási fejlesztési alap; Észak-Dakota államban a biodízel értékesítéséhez szükséges berendezésekkel kapcsolatos adójóváírás, Nebraska államban pedig az alternatív üzemanyaggal működő járművekre és üzemanyagtöltés infrastruktúrájára szánt hitelek.

(5) A Bizottság hivatalosan értesítette az amerikai gyártókat/exportőröket, az ismert érintett importőröket, beszállítókat, felhasználókat és szövetségeket, az USA hatóságait, a panaszos közösségi gyártókat és más érintett közösségi gyártókat az eljárás megindításáról. Lehetőséget biztosított továbbá az érdekelt felek számára arra, hogy álláspontjukat írásban kifejtsék, és az eljárás megindításáról szóló értesítésben kitűzött határidőn belül meghallgatást kérjenek. Kérésre minden olyan érdekelt felet meghallgatott, akik igazolták, hogy meghallgatásukhoz különleges indok fűződik.

1.1. Az amerikai exportőrök mintavétellel történő kiválasztása

(6) Tekintettel az amerikai gyártók/exportőrök nyilvánvalóan nagy számára, az alaprendelet 27. cikkével összhangban az eljárás megindításáról szóló értesítésben a támogatás meghatározására mintavételt alkalmaztak.

(7) A Bizottság annak érdekében, hogy eldönthesse, szükség van-e mintavételre, és amennyiben igen, kiválaszthassa a mintát, felkérte az amerikai exportőröket/gyártókat, hogy a vizsgálat megindításáról számított 15 napon belül jelentkezzenek, és adjanak általános tájékoztatást kivitelükről és belföldi értékesítésükről, továbbá pontos tevékenységeikről a biodízel termelése, keverése és kereskedelme tekintetében, valamint tüntessék fel az érintett termék termelésében, keverésében és kereskedelmében érintett, velük kapcsolatban álló vállalatok nevét és tevékenységét a 2007. április 1-je és 2008. március 31-e közötti időszak, vagyis az alábbi (17) preambulumbekezdésben is definiált vizsgálati időszak vonatkozásában.

(8) A mintavétel keretében több mint 50 vállalat jelentkezett és adta meg a kért tájékoztatást a 15 napos határidőn belül. Ezek a vállalatok az Amerikai Egyesült Államok Közösségbe irányuló biodízel-kivitelének több mint 80 %-át képviselik.

(9) Az alaprendelet 27. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban a mintát az érintett termékből a Közösségbe irányuló legnagyobb reprezentatív exportvolumen alapján választották ki, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen kivizsgálható. Az alaprendelet 27. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság a javasolt mintáról konzultált a mintába felvételüket kérő vállalatokkal, az Amerikai Egyesült Államok biodízelgyártóinak szakmai szövetségével (National Biodiesel Board), valamint az Amerikai Egyesült Államok kormányával. Az érdekelt felek észrevételei alapján eredetileg hét vállalatot vett fel a mintába. Ideiglenesen azonban úgy határozott, hogy a mintába eredetileg felvett egyik vállalatot ki kell venni abból, hogy biztosítsa az USA-ból származó biodízel behozatalával kapcsolatos dömpingellenes eljárásban kiválasztott mintával való összhangot. Meg kell jegyezni, hogy az említett vállalat pusztán biodízelkereskedő volt, szemben a mintába felvett többi vállalattal, amelyek biodízelt gyártanak. Ezt a vállalatot mindazonáltal egyedi vizsgálatnak vetik alá az alaprendelet 27. cikkének (3) bekezdésével összhangban, és megállapítják a rá vonatkozó támogatásellenes vámot. A mintába felvett hat vállalat az USA kiviteli statisztikái szerint az USA-ból származó összes exportvolumen 50 %-át képviselte a vizsgálati időszakban, a (8) preambulumbekezdés szerint jelentkező vállalatok biodízel-behozatalának pedig 73 %-át.

(10) Tíz, a mintába fel nem vett, együttműködő vállalat kérte az egyedi különbözet kiszámítását az alaprendelet 27. cikke (3) bekezdésének és 15. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában. Az érintett vállalatoknak kérdőívet küldtek ki. A kitűzött határidőn belül csak egyetlen vállalat válaszolt, a kérelem később azonban vissza lett vonva.

1.2. A közösségi gyártók mintavétellel történő kiválasztása

(11) A közösségi gyártók tekintetében a mintavételre az alaprendelet 27. cikkének (1) bekezdésével összhangban, a panaszossal folytatott konzultációt követően, a Közösségen belüli legnagyobb termelési és értékesítési reprezentatív mennyiség alapján került sor, a (164) preambulumbekezdésben említettek szerint. A kiválasztás során bizonyos mértékben figyelembe vették a gyártók Közösségen belüli földrajzi megoszlását is. Ennek eredményeként tizenegy közösségi gyártó került a mintába. A Bizottság kérdőíveket küldött ki a kiválasztott tizenegy vállalatnak. Egy eredetileg figyelembe vett gyártót azonban ki kellett venni a mintából, mivel nem adott érdemi válaszokat a kérdőívre. Így tíz teljes válasz érkezett be a többi vállalattól a kitűzött határidőn belül. A tíz kiválasztott gyártót az összes közösségi gyártó vonatkozásában reprezentatívnak tekintették.

1.3. Az eljárásban érintett felek

(12) A Bizottság kérdőíveket küldött ki valamennyi ismert érintett félnek és azon más vállalatoknak, akik az eljárás megindításáról szóló értesítésben kitűzött határidőn belül jelentkeztek. Kérdőíveket küldtek tehát az USA hatóságainak, az amerikai vállalatok mintájába eredetileg kiválasztott hét vállalatnak, a (10) preambulumbekezdésben említett tíz vállalatnak, a mintába felvett 11 közösségi gyártónak, 18 felhasználónak, továbbá 90 nyersanyag-beszállítónak.

(13) A kérdőívekre a következők válaszoltak: az USA hatóságai, az amerikai vállalatok mintájába eredetileg kiválasztott hét vállalat, a (10) preambulumbekezdésben említett, egyedi vizsgálatot kérő egy vállalat, tíz, mintába felvett közösségi gyártó, egy felhasználó és hat nyersanyag-beszállító.

(14) A Bizottság bekérte és ellenőrizte a támogatás, az az által okozott kár és a közösségi érdek ideiglenes meghatározásához szükségesnek ítélt információkat.

(15) A Bizottság ellenőrző látogatásokat tett az Amerikai Egyesült Államok következő hatóságainál:

Az Amerikai Egyesült Államok szövetségi hatóságai:

- Pénzügyminisztérium (DOT)

- Mezőgazdasági Minisztérium (USDA)

- Az Amerikai Egyesült Államok Kereskedelmi Különmegbízottjának Hivatala

Állami hatóságok:

- Illinois Állam Hatósága, Springfield

- Missouri Állam Hatósága, Jefferson City

- Észak-Dakota Állam Hatósága, Bismarck

- Texasi Közszámlák Ellenőre (Comptroller of Public Accounts), Austin

- Texas Állam Mezőgazdasági Hivatala, Austin

- Washington Állam Hatósága, Olympia

(16) Ellenőrző látogatásokra került sor a következő vállalatok telephelyein:

(a) A Közösségben található gyártók

- Biopetrol Industries AG, Schwarzheide, Németország

- Diester-csoport

- Diester Industries SAS, Párizs, Franciaország

- Mannheim Bio Fuel GmbH, Mannheim, Németország

- Natural Energy West GmbH, Neuss, Németország

- Novaol Austria GmbH, Bruck an der Leitha, Ausztria

- Novaol Srl, Milano, Olaszország

- Ecomotion-csoport

- Ecomotion GmbH, Sternberg, Németország

- Daka Biodiesel a.m.b.a, Løsning, Dánia

- GATE Global Alternative Energy Germany GmbH, Wittenberg és Halle, Németország

- Neochim SA, Feluy, Belgium

(b) Amerikai exportáló gyártók

- Archer Daniels Midland Company, Decatur, Illinois

- Cargill Inc, Wayzata, Minnesota

- Green Earth Fuels of Houston LLC, Houston, Texas

- Imperium Renewables Inc., Seattle, Washington

- Peter Cremer North America LP, Cincinnati, Ohio

- Vinmar Overseas Limited, Houston, Texas

- World Energy Alternatives LLC, Boston, Massachusetts

(c) Kapcsolatban álló közösségi importőrök:

- Cremer Energy GmbH, Hamburg, Németország.

- Cargill NV, Gent, Belgium

- ADM Europoort BV, Rotterdam, Hollandia

- ADM Hamburg AG, Hamburg, Németország

- ADM International, Rolle, Svájc

1.4. Vizsgálati időszak

(17) A támogatás és a kár kivizsgálása a 2007. április 1. és 2008. március 31. közötti időszakra ("vizsgálati időszak") vonatkozott. A kárbecslés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2004 januárjától a vizsgálati időszak végéig tartó időszakot érintette ("figyelembe vett időszak").

2. AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1. Az érintett termék

(18) Az eljárás megindításáról szóló értesítés az állítólag támogatott terméket szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű zsírsav-monoalkil-észterekként és/vagy paraffingázolajként (közismert nevén "biodízel") határozta meg, amely tisztán vagy kevert formában fordul elő, az Egyesült Államokból származik, és amelyet elsősorban, de nem kizárólag megújuló üzemanyagként alkalmaznak ("érintett termék"), továbbá általában a 3824 90 91, ex 3824 90 97, ex 2710 19 41, ex 1516 20 98, ex 1518 00 91, ex 1518 00 99 KN-kód alá kell sorolni.

(19) Az Egyesült Államok Adókódexe (Internal Revenue Code) (4) (USA-kódex) 26. címe 40A. szakaszának d) pontja szerint a biodízel növényi vagy állati eredetű, hosszú láncú zsírsav-monoalkil-észter, amely megfelel a) a Környezetvédelmi Ügynökség (Environmental Protection Agency) által a tiszta levegőről szóló törvény (Clean Air Act; 42 U.S.C 7545) 211. szakaszában az üzemanyagra vagy üzemanyag-adalékra meghatározott regisztrálási követelményeknek, és b) az Amerikai Anyagvizsgáló Társaság (American Society of Testing and Materials) D6751. sz. követelményének.

(20) A piaci és a nyilvánosság számára rendelkezésre álló információk (5) alapján valamennyi biodízel és biodízelkeverék (biodízel és ásványi dízel keveréke, az alábbi (22) preambulumbekezdésben meghatározottak szerint), amelyet az USA-ban gyártanak és értékesítenek, biodízel-üzemanyagnak tekintendő, és az energiahatékonyságról, a megújuló energiaforrásokról és alternatív üzemanyagokról szóló jogszabálycsomag hatálya alá tartozik.

(21) A vizsgálat arra mutatott rá, hogy az USA-ban gyártott biodízel főként zsírsav-metil-észter (FAME), amely a biodízel alapanyagául szolgáló sokféle növényi olajból származik (6). Az "észter" kifejezés a növényi olajok transz-észterezésére, azaz az olaj alkohollal való keverésére utal. A "metil" kifejezés a metanolra utal, amely az eljárásban legáltalánosabban használt alkohol, jóllehet a gyártási eljárás során etanolt is lehet alkalmazni, amelyből így "zsírsav-etil-észter" keletkezik. A transz-észterezés viszonylag egyszerű kémiai folyamat, de a legmagasabb szintű ipari szabványokat kell betartani a biodízel jó minőségének biztosítása érdekében.

(22) A vizsgálat megerősítette, hogy az USA-ban gyártott biodízelt a gyártók általában ásványi dízellel keverik, és többféle keveréket állítanak elő (itt: biodízelkeverékek), amelyeket aztán különböző típusú vásárlóknak adnak el a piacon. A vizsgálatból az is kitűnt, hogy a biodízelt tiszta formájában független vállalatoknak adták el, amelyek azt azért vásárolták meg vagy importálták, hogy ásványi dízellel keverjék. A biodízel ásványi dízellel történő keverése viszonylag egyszerű művelet, amely például abból áll, hogy az üzemanyagot a gyártótelepen található tartályban keverik össze a tartálykocsiba való betöltés előtt, vagy a biodízelt és az ásványi dízelt a kívánt arányban adagolják a tartálykocsiba, vagy a két alkotóelemet géppel keverik, és azok így egyidejűleg kerülnek be a tartálykocsiba.

(23) Az egyes biodízelkeverékek egyértelmű azonosítására nemzetközileg elismert rendszert alkalmaznak, amely B-tényezőként ismert, és a biodízelkeverékben található pontos biodízelmennyiséget jelöli: például az X % biodízelt tartalmazó keverék jele BX, míg a tiszta biodízel jele B100, ami azt jelenti, hogy 100 % biodízelt tartalmaz. Az USA-ban általában 99 % (7) biodízelt és 1 % ásványi dízelt kevernek (B99) és értékesítenek a piacon. Az ásványi dízellel ellentétben a tiszta biodízelt rendkívül gyorsan fel kell használni és három-négy hónapnál tovább nem lehet tárolni, mivel oxidálódik és fogyasztásra alkalmatlan lesz. A biodízel ásványi dízellel való keverése révén az üzemanyag tovább tartható el. A B99-ben található 1 %-nyi ásványi dízel elegendő vegyi anyagot tartalmaz ahhoz, hogy késleltesse a biodízel penészesedését.

(24) A vizsgálat szerint míg a biodízelt és a magas biodízeltartalmú keverékeket (8) az amerikai piacon főként további keverés céljából értékesítik, az alacsony biodízeltartalmú keverékeket (9) tipikusan fogyasztásra értékesítik az amerikai piacon. Így az USA-ban különbséget kell tenni a magas biodízeltartalmú keverékek piaca és az alacsony biodízeltartalmú keverékek piaca között.

(25) A panasz meggyőző bizonyítékot tartalmazott arra nézve, hogy az USA-ban gyártott és értékesített, és a Közösségbe kivitt biodízel és egyes keverékek érintik a panaszos biodízelgyártók gazdasági helyzetét a Közösségben. A releváns amerikai gyártók és a belföldi piac sajátosságainak megfelelően az érintett termék meghatározása akkor is kiterjed a biodízelre, ha az bizonyos biodízelkeverékekben fordul elő. Az érintett terméknek az eljárásról szóló értesítésben és a fenti (18) preambulumbekezdésben szereplő meghatározását egyértelművé kell tenni, hogy megállapítható legyen, mely termékeket kívánták a vizsgálatba bevonni.

(26) A vizsgálat szerint az USA-ban közvetlen fogyasztásra értékesített biodízelkeverékek a legtöbb esetben B20 keverékek, azaz a fenti (22) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint 20 % biodízelt tartalmazó keverékek, amelyek alkalmazhatók az 1992. évi energiapolitikai törvénynek (Energy Policy Act -EPAct) (10) való megfelelés érdekében, valamint B6, B5 és B2 keverékek. A nyilvánosan elérhető információk szerint bármely dízelmotor alapvető módosítás nélkül működhet ezekkel a keverékekkel úgy, hogy a személygépkocsi-gyártók jótállása ezzel nem szűnik meg. Az alacsony (2-20 %) biodízeltartalmú keverékek teljesítménye az ásványi dízeléhez hasonló. Ha B20-nál magasabb biodízel-üzemanyagot használnak a motorban, a felhasználó a teljesítmény, a nyomaték és az üzemanyag-megtakarítás csökkenését tapasztalhatja, és a személygépkocsi-gyártó jótállása általában nem vonatkozik a motorban keletkezett károkra.

(27) A vizsgálat arra mutatott rá, hogy a tiszta biodízelt és a magas biodízeltartalmú keverékeket általában nem közvetlen fogyasztásra használják az USA-ban. A tiszta biodízelt elsősorban keverésre szánják a piaci értékesítés előtt. A keverékeket végső soron a közlekedési ágazatban használják a közúti gépjárművek, például személygépkocsik, kamionok, buszok, illetve vonatok dízelmotorjainak üzemanyagaként is. A biodízel alkalmazható háztartási, kereskedelmi vagy ipari kazánok fűtésére vagy áramfejlesztők üzemanyagaként is. Jelenleg is folynak a próbák arra vonatkozóan, hogy lehet-e biodízelkeveréket repülőgépekben alkalmazni.

(28) Így a vizsgálattal érintett terméket olyan, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű zsírsav-monoalkil-észterekként és/vagy paraffingázolajként (közismert nevén "biodízelként") kell meghatározni, amely tisztán vagy kevert formában fordul elő, és biodízeltartalma 20 %-nál (B20) magasabb. Más szóval az érintett termék az USA-ból származó tiszta biodízel (B100) és minden B20 fölötti keverék, vagyis 20 %-nál magasabb USA-ból származó biodízeltartalmú keverék ("érintett termék"). E küszöb alapján egyértelműen különbséget lehet tenni az USA piacán elérhető különböző keverékek között.

(29) Megállapítást nyert, hogy a gyártás során felhasznált nyersanyagok esetleges különbözősége vagy a gyártási eljárás eltérései ellenére a vizsgálattal érintett biodízel valamennyi típusa vagy a biodízelkeverékek ugyanolyan vagy nagyon hasonló fizikai, vegyi és műszaki alaptulajdonságokkal rendelkeznek, és ugyanaz a rendeltetésük. Az érintett termék lehetséges változatai nem befolyásolják az alapvető meghatározást, a tulajdonságokat, sem pedig a különböző felekben a termékről kialakult képet.

(30) Az érintett terméket a 3824 90 91, ex 3824 90 97, ex 2710 19 41, ex 1516 20 98, ex 1518 00 91, ex 1518 00 99 KN-kód alá kell sorolni

2.2. Hasonló termék

(31) Megállapítást nyert, hogy az USA-ban gyártott és a hazai piacon értékesített, e vizsgálattal érintett termékek hasonló fizikai, kémiai és műszaki alaptulajdonságokkal rendelkeznek, és hasonló a rendeltetésük, mint az USA-ból a közösségi piacra kivitt termékeknek. Ugyanígy a közösségi gazdasági ágazat által gyártott és a közösségi piacon értékesített termékek hasonló fizikai, vegyi és műszaki alaptulajdonságokkal rendelkeznek, és hasonló a rendeltetésük, mint az érintett országból a közösségi piacra kivitt termékeknek.

(32) Az észrevételek szerint egyes felhasználók - különösen Németországban - közvetlenül tiszta biodízelt (B100) használnak az ásványi dízel, vagy a közösségi piacon közvetlen fogyasztásra szánt hagyományos keverékek olcsóbb alternatívájaként. Ezen észrevétel kivizsgálása nyomán az derült ki, hogy a közösségi gyártók a közösségi piacon többségében olyan vállalatoknak adnak el biodízelt, amelyek azt ásványi dízellel keverik. Az a tény, amely szerint egyes gépjárműpark-tulajdonosok B100-at használnak, inkább kivételesnek tekinthető közösségi szinten. A biodízel nem az ásványi dízel helyettesítője, inkább kiegészítő termék a közösségi piacon.

(33) Ez nem változtat azon a tényen, hogy az érintett termék USA-ban gyártott és a Közösségbe kivitt különböző típusai és a Közösségben közösségi biodízelgyártók által gyártott és értékesített termékek felcserélhető termékek. Nincs olyan lényeges különbség a rendeltetésben és a gazdasági szereplők és felhasználók által a termékről alkotott képben, amelynek alapján változtatni kellene a hasonló termék meghatározásán.

(34) Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy az érintett termék - elsősorban a tiszta biodízel - más fizikai és vegyi tulajdonságokkal rendelkezik, mint a Közösségben gyártott biodízel. Míg a biodízel közösségi gyártása repcemagolajon alapul, az amerikai gyártók kizárólag szójababolajat használnak. Ez a két termék tehát nem felcserélhető, és nem áll közvetlen versenyben egymással a közösségi piacon. Az érdekelt fél különösen arra mutatott rá, hogy a hidegfolyási tulajdonság és a jódérték eltérő lehet.

(35) A Bizottság megvizsgálta ezt az állítást, és a következőket állapította meg:

a) az érintett termék és a közösségi hasonló termék alaptulajdonságai rendkívül hasonlóak, valamint hasonló vagy ugyanolyan értékesítési csatornákon keresztül - vagyis hasonló ügyfelek számára - értékesítették őket a közösségi piacon;

b) az érintett termék és a közösségi hasonló termék rendeltetése ugyanaz vagy nagyon hasonló (lásd a fenti (27) preambulumbekezdést);

c) ami a hidegfolyási tulajdonságokat illeti, tisztázni kell, hogy az a hidegszűrhetőségi határhőmérsékletre (Cold Filter Plugging Point, CFPP) vonatkozik, ami az a hőmérséklet, amelyen az üzemanyag az üzemanyag-komponensek kristályosodása vagy zselésedése miatt eltömíti az üzemanyagszűrőt. A vizsgálat azt tárta fel, hogy a hasonló közösségi termék CFPP mutatója alacsonyabb, mint az USA-ból érkező biodízelé. Ez azonban csekély különbség, amely könnyen orvosolható azáltal, ha különböző típusú biodízeleket kevernek, vagy ha adalékot kevernek a tiszta biodízelhez, különösen télen. A CFPP különbségének gyakorlatilag nincs jelentősége a közösségi piacon értékesített keverékek többségében.

d) Ami a jódértéket illeti, amely az üzemanyag oxidálódással szembeni ellenállóképességét mutatja, a Bizottság megállapította, hogy a repcemagolajra és a szójababolajra jellemző értékek bizonyos mértékben korrelálnak: a repcemagolaj tekintetében a számadatok 94-120 között, a szójababolaj tekintetében 117-143 között alakulnak. Míg a Közösségben alkalmazott fő alapanyag a repcemag, meg kell jegyezni, hogy mind a közösségi, mind az amerikai gyártók nagyon sokféle alapanyagot használnak a biodízelgyártáshoz. Homogénebb termék előállítása érdekében gyakran kevernek különböző biodízeltípusokat.

(36) Mivel ez a hasonlóság nem azt jelenti az alaprendelet 1. cikke (5) bekezdésének megfelelően, hogy a termékeknek valamennyi tekintetben azonosnak kell lenniük, a különböző terméktípusok közötti kisebb eltérések alapján nem változik az érintett termék és a közösségi hasonló termékek közötti hasonlóság általános megítélése.

(37) Ennélfogva egyetlen olyan különbséget sem lehet megállapítani az érintett termék különböző típusai és a közösségi piacon értékesített hasonló termékek között, amelynek alapján arra a következtetésre lehetne jutni, hogy a közösségi piacon gyártott és értékesített számos termék nem hasonló termék, amely ugyanolyan vagy nagyon hasonló fizikai, vegyi és műszaki tulajdonságokkal rendelkezik, mint az USA-ban gyártott és a Közösségbe exportált érintett termék típusai. Éppen ezért ideiglenesen megállapítható, hogy valamennyi biodízeltípust azonosnak lehet tekinteni az alaprendelet 1. cikkének (5) bekezdése értelmében.

3. TÁMOGATÁS

3.1. Bevezetés

(38) A panaszban szereplő, illetve a bizottsági kérdőívekre adott válaszokból szerezhető információ alapján a következő, állítólag támogatásban részesülő szövetségi programokat vizsgálták meg:

Szövetségi programok

a) jövedékiadó-/jövedelemadó-jóváírás

b) mezőgazdasági biodízel-kistermelőknek nyújtott jövedelemadó-jóváírás

c) az USA Mezőgazdasági Minisztériumának bioenergia-programja

(39) A panaszban szereplő, illetve a bizottsági kérdőívekre adott válaszokból szerezhető információ alapján a következő, állítólag támogatásban részesülő állami programokat vizsgálták meg:

Állami programok

a) Illinois

Illinois-i adómentesség a biodízel tekintetében

b) Missouri

Missouri minősített biodízelgyártóinak ösztönző alapja

c) Észak-Dakota

i. Észak-dakotai bioüzemanyag-partnerség a közösségi bővítési hitelprogram támogatására

ii. Észak-dakotai adójóváírás a biodízeltermeléshez szükséges berendezések tekintetében

iii. Észak-dakotai jövedelemadó-jóváírás a biodízel tekintetében

iv. Észak-dakotai adómentesség a biodízeltermeléshez szükséges berendezések tekintetében

d) Texas

i. Texasi adómentesség az etanol- és biodízelkeverék tekintetében

ii. Texasi üzemanyagetanol- és biodízeltermelést ösztönző program

e) Washington

i. Washington állam energiaszabadság-programja

ii. Washington állam által a biodízeltermeléshez nyújtott adómentesség

iii. Washington állam által a bioüzemanyagokhoz nyújtott kiskereskedelmiadó-mentesség

iv. Washington állam által a bioüzemanyagra vonatkozóan biztosított adólevonás

(40) Az eljárás megindításáról szóló értesítés 3. pontjában felsorolt állami programok némelyikét, amint azt a (4) preambulumbekezdés is kifejti, ki kellett zárni a vizsgálatból az Amerikai Egyesült Államok kormányával az eljárás megindítását megelőzően folytatott konzultációt követően. A további állami programok tekintetében a mintába felvett vállalatok és a (9) preambulumbekezdésben említett, egyedi vizsgálat alá vont vállalat azt állították, hogy a vizsgálati időszakban nem részesültek előnyben az említett programok révén, és ennek ellenkezője nem nyert bizonyítást. Ezért a Bizottság ideiglenesen úgy határozott, hogy ezeknek a programoknak a további vizsgálata ennek a vizsgálatnak a keretében nem indokolt.

3.2. Jövedékiadó-/jövedelemadó-jóváírás

a) Jogalap

(41) Az USA-kódex (U.S.C.) 26. címének 40A. szakasza a jogalapja a biodízel-keverők, -kiskereskedők és -végfelhasználók számára nyújtott adójóváírásnak. A következő jóváírásokat biztosítja a biodízel-üzemanyag tekintetében:

i. biodízelkeverék utáni adójóváírás;

ii. biodízel utáni adójóváírás;

iii. a mezőgazdasági biodízel-kistermelőknek nyújtott jóváírás.

(42) A mezőgazdasági biodízel-kistermelőknek szóló jövedelemadó-jóváírás kizárólag a mezőgazdasági biodízel-kistermelőknek jár. Ezzel a programmal az alábbi (64)-(72) preambulumbekezdés foglalkozik.

(43) Az energiahatékonyság javításáról és az adójóváírások bővítéséről szóló 2008. évi törvény (Energy Improvement and Extension Act) 202. szakaszának b) pontja előírja, hogy a (41) preambulumbekezdésben említett adójóváírások 2009. december 31-ig érvényesek.

b) Jogosultság

(44) A fenti (41) preambulumbekezdés i. pontjában említett, biodízelkeverék utáni adójóváírásra az a vállalat jogosult, amely biodízel és dízelüzemanyag keverékét állítja elő, és ezt a keveréket üzemanyagként vagy üzemanyag célú felhasználásra értékesíti. Az ösztönzőt igénylő személynek tanúsítványt kell beszereznie a biodízel gyártójától vagy importőrétől, amely megnevezi a terméket, és feltünteti, hogy a termék milyen arányban tartalmaz biodízelt és mezőgazdasági biodízelt. Ez a jóváírás jövedékiadó-jóváírás formáját ölti, vagy - amennyiben a vállalat által fizetendő jövedéki adó kevesebb, mint a jövedékiadó-jóváírás összesen - a vállalat kérheti, hogy a maradék jóváírást megtérítendő jövedelemadó-jóváírásként kapja meg. A megtérítendő jövedelemadó-jóváírás az adófizető jövedelemadójának jóváírása, vagy közvetlen kifizetés. Azért megtérítendő, mert a jóváírás többletét közvetlenül készpénzben is kifizethetik az adófizetőnek, ha a jóváírás meghaladja a személy által fizetendő adót.

(45) A fenti (41) preambulumbekezdés ii. pontjában említett, biodízel utáni adójóváírás nem megtéríthető jövedelemadó-jóváírás a tiszta biodízelt forgalmazó kiskereskedőknek vagy végfelhasználóknak. A tiszta biodízel utáni adójóváírást csak az a személy veheti igénybe, aki a járművet tiszta biodízellel tankolja meg, vagy aki a tiszta biodízelt üzemanyagként használja. Meg kell jegyezni, hogy a biodízelgyártók, akik saját biodízelüket állítják elő, szintén részesülhetnek ebben a jóváírásban. Így a jóváírást a biodízelgyártó, a kiskereskedő (aki a biodízelt betölti a végfelhasználó üzemanyagtartályába) vagy a felhasználó (pl. aki a saját gépjárművét megtankolja) veheti igénybe.

c) Gyakorlati megvalósítás

(46) A keveretlen (tiszta) biodízel utáni adójóváírás tekintetében a keveretlen biodízel kiskereskedője (illetve a kiskereskedőként eljáró gyártó) vagy végfelhasználója a keveretlen (tiszta) mezőgazdasági biodízel egy gallonja után 1,00 USD-t, más keveretlen (tiszta) biodízel egy gallonja után 0,50 USD-t igényelhet nem megtéríthető általános társaságiadó-jóváírásként. A nem megtéríthető általános társaságiadó-jóváírás a vállalatot terhelő jövedelemadó jóváírása. Azért nem megtéríthető, mert ha a társaságiadó-jóváírás nagyobb, mint a fizetendő adó, a jóváírás többletét nem lehet közvetlenül készpénzben kifizetni a vállalatnak.

(47) A vizsgálat azt tárta fel, hogy sem a mintába felvett vállalatok, sem a (9) preambulumbekezdésben említett, egyéni vizsgálat alá vont vállalat nem igényeltek biodízel utáni jóváírást keveretlen (tiszta) biodízel után. Ebből következően a programnak ezt a részét (biodízel utáni jóváírás) a továbbiakban nem kell értékelni e vizsgálat keretében.

(48) A vizsgált vállalatok mindegyike az üzemanyag-célú felhasználásra értékesített biodízelkeverékek után részesült adójóváírásban.

(49) Az ásványi dízelüzemanyaggal kevert biodízel után biodízelkeverék utáni jövedékiadó- vagy jövedelemadó-jóváírást lehet igényelni. A vizsgálati időszakban érvényes jóváírás mértéke 1 USD volt az üzemanyag-keverékben használt keveretlen mezőgazdasági biodízel (11) egy gallonja után, és 0,50 USD (12) a keverékben használt más keveretlen biodízel egy gallonja után. Így az üzemanyag-keverék utáni végső adójóváírás attól függ, hogy a keverék milyen arányban tartalmaz biodízelt. A minimumkövetelmény az, ami a gyakorlatban is a leggyakoribb, hogy 0,1 % ásványi dízelt kell adni 99,9 % biodízelhez (ez a keverék a B99 az USA-ban), mivel ez biztosítja a maximális adójóváírás megszerzését. Adójóváírás a keverék biodízeltartalmával arányosan jár (pl. 100 gallon B99-ben 99,9 gallon biodízel van, így 99,9 USD adójóváírás igényelhető utána). A biodízel tiszta termékből (B100) keverékké (B99) történő átalakítása egyszerű eljárás. 0,1 % ásványi dízelt kell adni a tiszta biodízelhez; és ez nem jár az érintett termék jelentősebb átalakulásával. A keverési tevékenység jogosít jóváírásra.

(50) A biodízelgyártó akkor igényelheti ezt az ösztönzőt, ha saját maga is folytat keverési tevékenységet. A gyártónak a tiszta biodízelt ásványi dízelüzemanyaggal kell kevernie. Az ösztönzőre való jogosultságot illetően nincs különbség a belföldi vagy kivitelre történő értékesítésre szánt, kevert biodízel között.

(51) Az adójóváírásra azok a vállalatok is jogosultak, amelyek nem gyártják a biodízelt, hanem beszerzik, és biodízelkeveréket készítenek belőle. Ezeknek a vállalatoknak tanúsítványt kell beszerezniük a biodízel gyártójától (és adott esetben a közbenső viszonteladóktól), amelyben a gyártó kifejezetten igazolja, hogy nem igényelt adójóváírást. Ez a tanúsítvány átruházható, és a birtokosát a tiszta biodízel egy gallonja után 1 USD adójóváírásra jogosítja.

(52) Az ösztönzőt jövedékiadó- vagy jövedelemadó-jóváírásként vagy közvetlen, pénzbeli kifizetésként lehet igényelni. Az ösztönző teljes összege ugyanaz (1 USD gallononként) akkor is, ha jövedelemadó- vagy jövedékiadó-jóváírásként, az adófizetőnek teljesített közvetlen kifizetésként vagy az előzőek bármilyen kombinációjaként igénylik.

(53) A vizsgálati időszakban a legtöbb vállalat közvetlen kifizetésekben részesült a kevert biodízel mennyisége alapján, míg mások adócsökkentésben (abban az értelemben, hogy a biodízel keverék utáni jóváírást részben a jövedéki-adó vagy jövedelemadó-fizetési kötelezettség kiegyenlítésére használták) és közvetlen kifizetésben is részesültek. Az érintett vállalatok által fizetendő adó csekély összegű volt a biodízelkeverék után igényelt jóváírás összegéhez képest, ebből következően az ösztönző nagyobb részét közvetlen kifizetésként teljesítették, és kisebb részét adócsökkentésként.

(54) Az U.S.C. úgy rendelkezik, hogy a biodízelkeverék után járó adójóváírás csak akkor ítélhető oda, ha a biodízel és ásványi dízel keverékét előállító vállalat (keverő) tanúsítványt ("biodízeltanúsítvány") szerez be a biodízel gyártójától, amelyben a gyártó többek között igazolja a tanúsítványban érintett biodízel mennyiségét, és azt, hogy a biodízel mezőgazdasági vagy attól különböző biodízel-e. Ha a biodízelt gyártó vállalat később ezt a biodízelt ásványi dízellel keveri és adójóváírást igényel, az igényléshez kiállítja a biodízeltanúsítványt a kapcsolódó dokumentumokkal együtt. A biodízeltanúsítványt megszerző olyan személynek, aki később eladja a biodízelt anélkül, hogy abból keveréket állítana elő, át kell adnia a biodízeltanúsítványt a beszerzőnek, a "biodízel-viszonteladó nyilatkozatával" együtt. Más szavakkal, a keveréket előállító és adójóváírást igénylő vállalat a biodízeltanúsítványt beszerezheti közvetlenül a biodízel gyártójától vagy közvetve a biodízel viszonteladójától. Így a tanúsítvány átruházható, és arra jogosítja birtokosát, hogy gallononként 1 USD adójóváírást igényeljen az igénylő által a biodízelkeverék előállítása során használt biodízel minden gallonja után.

(55) A vizsgálat feltárta, hogya tiszta biodízel (B100) és a kevert biodízel (B99) között egyértelműen árkülönbség volt. Jóllehet a két terméktípus közötti egyetlen különbség 0,1 % ásványi dízel hozzáadása volt, hogy így B99 jöjjön létre, a B100 eladási árai a térségben gallononként 1 USD-ral magasabb volt, mint a B99-éi. Az USA biodízelpiaca rendkívül átláthatónak tűnt. Az Amerikai Egyesült Államok biodízelpiacának gazdasági szereplői tudják, hogy a biodízelkeverők 1 USD/gallon adóhitelt kapnak. A mintában szereplő egyes vállalatok esetében a B100 hazai piacra történő értékesítésekor adott számlák a termék árát és a keverő hitelét is megjelölték, vagyis a hitelt tulajdonképpen eladták a B100 vásárlójának. Ennek alapján úgy tekinthető, hogy az adóhitel révén minden biodízel támogatásban részesül.

d) Következtetés

(56) A biodízelkeverék után járó adójóváírást adóügyi ösztönzőnek kell tekinteni, akár készpénzben fizetik meg, akár a fizetendő adó kiegyenlítésére szolgál.

(57) Ezt a programot az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontja értelmében vett támogatásnak kell tekinteni, mivel az Amerikai Egyesült Államok kormánya által közvetlen támogatásként (pénzbeli kifizetések) és egyébként beszedendő kormányzati bevétel elengedéseként (adójóváírás) nyújtott pénzügyi hozzájárulást foglal magában. Az ösztönzők előnyhöz juttatják az azokat megszerző vállalatokat.

(58) A program azokra a vállalatokra korlátozódik, amelyek a biodízelágazatban tevékenykednek, ezért azt az alaprendelet 3. cikke (2) bekezdése a) pontjának értelmében egyedinek kell tekinteni, és ezért kiegyenlíthető.

e) A támogatás mértékének kiszámítása

(59) A biodízelkeverék utáni adójóváírást a keverékben használt biodízel-mennyiségekre hivatkozva ítélték oda, azaz gallononként 1 USD-t adtak, mivel minden érintett vállalat mezőgazdasági biodízelt használt. A vizsgálati időszakban keletkezett előny összegét a vizsgálati időszakban akár tiszta biodízel (B100), akár keverék formájában értékesített tiszta biodízel gallonja utáni 1 USD alapján számították ki. Az előny megállapítása érdekében a támogatás mértékének kiszámításánál figyelembe vették az ásványi dízel hozzáadását is.

(60) A mintába felvett biodízelgyártók egyike közvetett előnyben részesült a programból, mivel faktorálási rendszert alkalmazott a biodízel utáni azon adójóváírás beszedésére, amelyre jogosult volt. A keverést egy független vállalathoz szervezte ki, amely adójóváírást igényelt, és a faktorálás díjával csökkentett összeget visszafizette a vállalatnak.

(61) A támogatás összegét az érintett termék vizsgálati időszakban történő összes értékesítéséhez rendelték hozzá.

(62) A kereskedelem tárgyát képező termékeket kivették a fenti számításból.

(63) Az ebben a programban megszerzett kiegyenlíthető támogatások mértéke a vizsgált vállalatok tekintetében érték szerint kifejezve 28,4-41,1 % volt.

3.3. A mezőgazdasági biodízel-kistermelők jövedelemadó-jóváírása

a) Jogalap

(64) Az U.S.C. 26. címének 40A. szakasza a mezőgazdasági biodízel-kistermelőknek járó jövedelemadó-jóváírásról is rendelkezik.

b) Jogosultság

(65) Ez a program csak a tiszta mezőgazdasági biodízelt előállító kistermelők előtt áll nyitva. Azok a tiszta biodízelt keverők vagy biodízelkereskedők, akik ezt a biodízelt megvásárolják, de nem gyártják, nem jogosultak jóváírásra. Kistermelő az a személy, akinek termelési kapacitása nem haladja meg az évi 60 millió gallont a mezőgazdasági biodízel tekintetében. A mezőgazdasági biodízel-kistermelő 0,10 USD nem megtéríthető általános társaságiadó-jóváírást kérhet az előállított mezőgazdasági biodízel minden gallonja után. A kistermelő támogatható termelése nem haladhatja meg a 15 millió gallont az egyes adóévekben. Ahhoz, hogy a kistermelő adójóváírást igényelhessen, a mezőgazdasági biodízelt üzemanyagként kell használni, vagy ilyen célra kell értékesíteni, vagy biodízel és dízelüzemanyag olyan keverékének készítésére kell használni, amely keveréket üzemanyagként használnak, vagy ilyen célra értékesítenek.

c) Gyakorlati megvalósítás

(66) A nem megtéríthető általános társaságiadó-jóváírást évente lehet igényelni, az igénylő jövedelemadó-bevallásának benyújtásával egyidejűleg. Az adott adóévben az igénylő által előállított biodízel minden gallonja, de legfeljebb 15 millió gallon után járó jóváírást levonják az igénylő által fizetendő társasági adóból. Ha az igénylő által fizetendő adó kevesebb, mint az igényelt jóváírás, a többletet át lehet vinni a következő adóévekre.

(67) A vizsgálati időszakban a mintába felvett vállalatok közül egy vett részt ebben a programban. A vállalat az általa fizetendő jövedelemadó csökkentésére használta fel a jóváírást.

d) Következtetés

(68) Ezt a programot az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében vett támogatásnak kell tekinteni, mivel az Amerikai Egyesült Államok kormánya által egyébként beszedendő bevétel elengedéseként nyújtott pénzügyi hozzájárulást foglal magában. Az ösztönzők előnyhöz juttatják az azokat megszerző vállalatokat.

(69) A program azokra a vállalatokra korlátozódik, amelyek a biodízelágazatban tevékenykednek, ezért az alaprendelet 3. cikke (2) bekezdése a) pontjának értelmében egyedinek kell tekinteni, és ezért kiegyenlíthető.

e) A támogatás mértékének kiszámítása

(70) A támogatás mértékét a vizsgálati időszakban befejeződő adóévben alkalmazott jövedelemadó-csökkentés összege alapján számították ki.

(71) A támogatás összegét (számláló) az érintett termék vizsgálati időszakban történő összes értékesítéséhez rendelték hozzá.

(72) Az érintett vállalat 0,4 %-os támogatásban részesült a programból a vizsgálati időszakban.

3.4. Az USA Mezőgazdasági Minisztériumának bioenergia-programja

a) Jogalap

(73) Az USA Mezőgazdasági Minisztériumának ("USDA") bioenergia-programját eredetileg az USDA mezőgazdasági áruhitelt nyújtó szervezete (Commodity Credit Corporation - "CCC") engedélyezte és finanszírozta a CCC létesítéséről szóló, az USA-kódexbe belefoglalt törvény 5. szakaszában meghatározott általános hatáskörében (15. cím, 15. fejezet, II. alfejezet, 714c. szakasz, e) pont). Ez a létesítő jogszabály meghatározza azokat a kizárólagos célokat, amelyek tekintetében a CCC a törvény szerint általános hatáskörével élhet. A program maga a törvény 5. cikkének e) pontjában meghatározott hatáskörre épül, amelynek értelmében a CCC jogosult arra, hogy:

"Növelje (a dohányt kivéve) a mezőgazdasági alapanyagok hazai fogyasztását azáltal, hogy a hazai piacokat bővíti, vagy bővítésüket támogatja, vagy azáltal, hogy további új piacokat, értékesítési és használati lehetőségeket teremt, vagy ezek teremtését támogatja ezen alapanyagok tekintetében."

(74) A CCC közzétett egy jogerős határozatot, amely megállapította a program szabályait; ezeket a szabályokat a szövetségi szabályok kódexébe (Code of Federal Regulations) foglalták bele, a C.F.R. 7. címének 1424. szakaszaként.

(75) Amint azt eredetileg tervezték, a CCC az 5. cikk e) pontjában foglalt finanszírozással csak a 2002. adóévig élt (13). 2002-ben azonban a Kongresszus kimondott felhatalmazást adott a program folytatására és finanszírozására a 2006. adóévig bezárólag.

(76) A program 2000. december 1-jétől 2006 júniusáig működött. A programot az USDA hivatala, a Mezőgazdasági Üzemek Ügynöksége (Farm Service Agency, FSA) igazgatta.

b) Jogosultság

(77) A program működése idején valamennyi kereskedelmi bioenergia-termelő jogosult volt a részvételre. A termelőknek bizonyítaniuk kellett a termelést, valamint a termeléshez kapcsolódó mezőgazdasági alapanyagok beszerzését és használatát. Különösen a biodízelgyártóknak kereskedelmi forgalomban kellett gyártani és értékesíteni a biodízelt.

(78) A jogszabály a "biodízelt" olyan monoalkil-észterként határozta meg, amely megfelel az Amerikai Anyagvizsgáló Társaság megfelelő szabványának. A támogathatósághoz a gyártónak meg kellett felelnie bizonyos nyilvántartási és információszolgáltatási követelményeknek, valamint bele kellett egyeznie abba, hogy a CCC ellenőrizze ezt az információt. A vonatkozó szabályok meghatározták a programba való belépés során követendő eljárás részleteit, a kifizetés iránti kérelem és a jelentéstételi eljárások szabályait, amelyeket a kedvezményezetteknek be kellett tartaniuk a kifizetésre való jogosultság érdekében.

(79) A 2002. évi jogszabály megállapította, hogy a bioenergia (vagy biodízel, vagy üzemanyagnak minősülő etanol) termeléséhez használható, támogatható alapanyagok többek között a következők:

- búza, kukorica, cirokmag, árpa, zab, rizs, szójabab, napraforgómag, repcemag, repce, pórsáfrány, lenmag, mustár, káposzta (Crambe), szezámmag és gyapotmag;

- bármilyen cellulóztartalmú alapanyag, mint a hibrid nyár vagy a vesszős köles;

- mezőgazdasági termékekből származó (újrafeldolgozott és nem újrafeldolgozott) zsírok és olajok; és

- bármilyen állati eredetű melléktermék, a zsírokat és olajokat kivéve, amelyeket bioenergia-termeléshez lehet használni.

(80) Az Amerikai Egyesült Államok hatóságai szerint az e program ösztönzőiben részesített biodízelgyártók többsége szójababot használ.

(81) Minden kereskedelmi biodízelgyártó jogosult volt a részvételre, ha betartotta a fent bemutatott kérelmezési és jelentéstételi eljárásokat. A kormány nem élt mérlegeléssel azon túl, hogy meggyőződött a jogosultsági feltételek teljesüléséről.

c) Gyakorlati megvalósítás

(82) Az egyes adóévekben a biodízelgyártók a megfelelő formanyomtatványok benyújtásával léphettek be a programba. A belépést követően a biodízelgyártók negyedévente kérelmezték az ösztönzők kifizetését. A biodízelgyártóknak be kellett mutatni a támogatható alapanyagok nettó beszerzéséről és a vonatkozó időszak nettó biodízeltermeléséről szóló dokumentációt.

(83) A program az előző adóév megfelelő időszakában megvalósított biodízel-alaptermelésük és megnövekedett biodízeltermelésük kombinációja alapján teljesített kifizetéseket a biodízelgyártók számára. A 2006. adóévben a vállalatok csak a megnövekedett biodízeltermelés után kaptak ösztönzőket. Az egyes kedvezményezettek támogatható mezőgazdasági alapanyagokból származó biodízeltermelése és megnövekedett biodízeltermelése alapján az USDA a kifizetések összegét a jogszabályokban meghatározottak szerint számította ki.

(84) Mivel a program 2006 júniusában befejeződött, sem a mintába felvett vállalatok, sem az egyedi vizsgálat alá vont, a (9) preambulumbekezdésben említett vállalat nem részesültek az e program szerinti ösztönzőkben a vizsgálati időszakban. Amíg a program működött, a mintába felvett vállalatok közül három részesült kifizetésekben 2002 és 2006 között. Egy vállalat kapott közvetlen kifizetést az FSA-tól. Egy másik vállalat közvetett kifizetésben részesült a programból, mivel a program egyik kedvezményezettje a megszerzett összeg egy részét átadta a mintába felvett vállalatnak egy haszonmegosztási megállapodás keretében, amely a nyersanyagtermelő és a késztermék-előállító vállalat közötti, bizonyos termékek átvételére irányuló szerződés része volt. Egy harmadik vállalat csak kisebb összegben részesült a 2006. adóévben.

d) Következtetés

(85) Megállapítható, hogy a programból egyes biodízelgyártóknak biodízeltermelésük alapján nyújtottak ösztönzőket sok éven keresztül, és hogy egyértelmű az USA kormányának támogatás formájában megjelenő pénzügyi hozzájárulása, amelyet a biodízelágazatra jellemző egyedi támogatásnak kell tekinteni. A támogatások azonban ismétlődtek, és azokat el is költötték minden évben, ennélfogva a vizsgálati időszakban a vállalatok nem szereztek előnyt.

(86) Az is megállapítást nyert, hogy a programot a 2009. adóévben (2008. október - 2009. szeptember) újra bevezették. Tekintettel azonban arra, hogy a vizsgálati időszak 2007 áprilisától 2008 márciusáig tart, nem indokolt az újra bevezetett programból esetlegesen szerzett előny kiegyenlítése.

Az állam programok közül négyben nem vett részt egyetlen mintába felvett vállalat sem, és az egyedi vizsgálat alá vont vállalat sem. Tekintettel ezekre a körülményekre, ezeket a programokat a Bizottság a továbbiakban nem elemezte. Ezek a programok a következők: észak-dakotai adómentesség a biodízeltermeléshez szükséges berendezések után; Washington állam energiaszabadság-programja; Washington állam által a bioüzemanyagokhoz nyújtott kiskereskedelmiadó-mentesség; és Washington állam által a bioüzemanyagra vonatkozóan nyújtott adólevonás.

3.5. Illinois-i adómentesség a biodízel tekintetében

(87) Illinois államban a "forgalmi adó" két különálló, de egymást kiegészítő adóból áll. A személyi ingó vagyontárgyak (14) kiskereskedőjénél foglalkozásiadó-fizetési kötelezettség (Retailer's occupation tax -"ROT"), míg a személyi vagyontárgy beszerzőjénél ennek megfelelő fogyasztásiadó-fizetési kötelezettség keletkezik.

(88) Az ROT jogalapja az Illinois-i Jogszabálygyűjtemény (Illinois Compiled Statutes - "ILCS") 35. törvénye 120. fejezetének 2. szakasza, míg a fogyasztási adó jogalapja a 105. fejezet 3-45. szakasza. Az előbbi rendelkezéseknek megfelelően "adó terheli azokat a személyeket, akik személyi ingó vagyontárgyakat értékesítenek kiskereskedelmi forgalomban ...". Az utóbbi rendelkezések azt mondják ki, hogy a kiskereskedők "úgy szedik be az adót a felhasználóktól, hogy az értékesítéskor hozzáadják a vagyontárgy eladási árához ...".

(89) Az ROT-kulcs a személyes vagyontárgyak üzleti tevékenység keretében történő értékesítéséből származó bruttó bevétel 6,25 %-a volt a vizsgálati időszakban, ehhez adódtak az illinois-i megyékben alkalmazott helyi adók (35 ILCS, 120. fejezet, 2-10. szakasz).

(90) A fogyasztási adó kulcsa a vizsgálati időszakban a személyes vagyontárgy eladási árának vagy adott esetben forgalmi értékének 6,25 %-a volt, ehhez adódtak az illinois-i megyékben alkalmazott helyi adók (35 ILCS, 105. fejezet, 3-10. szakasz).

(91) A gyakorlatban ez úgy működik, hogy az értékesítése utáni fogyasztási adót begyűjtő vállalat ezt az adót ROT-ként megfizeti az Illionois-i Adóhivatalnak.

a) Jogalap

(92) Az ROT biodízelre és biodízelkeverékre történő kivetése tekintetében az ILCS 35. törvénye 120. fejezetének 2-10. szakasza előírja, hogy a 2003. július 1-je és 2013. december 31-e közötti értékesítések bevétele után

i. csak a bevételek 80 %-a tekintetében kell az adót megfizetni a nem kevesebb, mint 1 % és nem több mint 10 % biodízelt tartalmazó keverékek esetében, és

ii. a 100 % biodízelt és a 10 %-nál több, de 99 %-nál nem több biodízelt tartalmazó keverékek után nem kell ROT-t fizetni.

(93) A biodízelre és biodízelkeverékekre kivetett fogyasztási adó tekintetében ugyanazokat a részleges/teljes mentességeket kell alkalmazni, mint az ROT-ra fent (35 ILCS, 105. fejezet, 3-10. szakasz).

(94) Az ROT- és a fogyasztásiadó-mentességeket a fent említett jogszabály más termékek értékesítéséből származó bevételek tekintetében is előírja.

b) Jogosultság

(95) A fenti (92) és (93) preambulumbekezdésben említett mentességeket igényelheti a biodízel-üzemanyag kiskereskedője vagy beszerzője.

c) Gyakorlati megvalósítás

(96) A fenti (92) és (93) preambulumbekezdésben említett mentességi rendelkezések azt írják elő, hogy a fogyasztási adót biodízel/biodízelkeverékek kiskereskedelmi értékesítése után nem kell beszedni. Mivel a biodízel/biodízelkeverékek kiskereskedelmi értékesítése mentes a fogyasztási adó alól, a biodízelt/biodízelkeverékeket a kiskereskedőnek értékesítő vállalatok (ideértve a gyártókat/keverőket) nem kötelesek ROT-t fizetni a biodízel/biodízelkeverék értékesítése után.

d) Következtetés

(97) Egyértelmű, hogy a fogyasztási adó és az ROT alóli mentességet a biodízel/biodízelkeverék kiskereskedelmi értékesítése keletkezteti. Ebben a tekintetben a mentességből származó előny tehát a termék megvásárlójánál jelenik meg. Ezekre a körülményekre tekintettel, az alaprendelet 1. cikkének (1) bekezdésével összhangban nem lehet kiegyenlítő vámot alkalmazni e támogatás ellentételezésére, mivel azt közvetlenül vagy közvetve nem az érintett termék gyártására, termelésére, exportjára vagy szállítására adták.

(98) A mintába felvett vállalatok közül egy nem szedett be fogyasztási adót a biodízel/biodízelkeverék kiskereskedőknek történő értékesítése után, és ebből következően nem fizetett ROT-t ezen értékesítések tekintetében. A fenti (97) preambulumbekezdésben levont következtetések fényében azonban ennél a vállalatnál nem merült fel kiegyenlíthető előny.

3.6. Missouri minősített biodízelgyártók ösztönző alapja

a) Jogalap

(99) 2002-ben Missouri állam törvénye ("RSMo") (142. fejezet, 142.031. szakasz) értelmében létrejött a "missouri minősített biodízelgyártók ösztönző alapja" (az "Alap"). Ezen alap célja, hogy "... gazdasági támogatást nyújtson a Missouri állambeli minősített biodízelgyártóknak ...".

(100) Minden adóévben (amely július 1-jétől a következő év június 30-áig tart) a missouri Mezőgazdasági Hivatal a minősített missouri biodízelgyártók ("MQBP") rendelkezésére bocsátja a missouri törvényhozás által az alap számára elkülönített, és a missouri kormányzó által törvényerőre emelt pénzösszegeket.

b) Jogosultság

(101) A vizsgálati időszak kezdetén (2007. április 1.) az MQBP olyan létesítmény volt, amely biodízelt gyártott, és megfelelt a következő feltételeknek

i. az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségénél ("USEPA") bejegyezték,

és

ii. legalább ötvenegy százalékban olyan mezőgazdasági termelők tulajdonában áll, akik Missouri államban rendelkeznek lakóhellyel, és akik aktívan tevékenykednek a kereskedelmi célú mezőgazdasági termelésben;

vagy

iii. a létesítmény által használt alapanyag legalább nyolcvan százalékban Missouri államból származik. Az alapanyag olyan missouri mezőgazdasági termék, amelyet az RSMo 348.400. szakasza határoz meg. Ez utóbbi meghatározás kiterjed többek között az olyan mezőgazdasági és növényi termékekre természetes vagy feldolgozott formájukban, amelyeket Missouri államban termeltek, dolgoztak fel, vagy másként növelték ott értékét.

(102) E jogosultsági feltételek 2007. augusztus 28-i hatállyal módosultak, úgy, hogy a fenti iii. pont helyébe a következő lépett, illetve a szöveg egy újabb feltétellel (alábbi iv.) egészült ki:

iii. a létesítmény által használt alapanyag legalább nyolcvan százalékban Missouri államból származik. Az alapanyag mezőgazdasági, kertészeti, borászati, növényi, akvakultúra-, állati, erdészeti vagy baromfitermék, természetes vagy feldolgozott állapotban.

iv. megfelel a következő valamennyi feltételnek:

- a Missouri Mezőgazdasági Hivatalnál 2007. szeptember 1-jéig bejegyezték;

- a létesítmény építése 2007. november 1-je előtt megkezdődött; és

- 2009. március 1-je előtt megkezdte a biodízeltermelést.

c) Gyakorlati megvalósítás

(103) Az alapból való támogatás elnyeréséhez az MQBP-nek többek között engedéllyel kell rendelkeznie. Az engedélyt akkor kapja meg, ha teljesíti a fenti követelményeket, és további információt szolgáltat a Missouri Mezőgazdasági Hivatalnak ("MDA"), többek között a vállalat USEPA-számáról, a szövetségi munkáltatói azonosítószámról stb. Az engedély azon a napon lép hatályba, amelyen valamennyi kért információ beérkezik, és az információt az MDA jóváhagyja, és akkor jár le, amikor az MQBP megkapta a hatvan hónapnyi támogatást, vagy ha többé nem felel meg a jogosultsági feltételeknek.

(104) Amint az engedélyt kiállították, az MQBP úgy kérelmezheti a gyártóik ösztönző támogatását, hogy megkéri az MDA Minősített Gyártók Ösztönző Alapjától a havi támogatás kérelmezésére szolgáló formanyomtatványt. A gyártók ösztönző támogatásának megszerzéséhez egy adott hónapban az MQBP-nek ki kell töltenie az előírt támogatáskérelmezési formanyomtatványt.

(105) Az MQBP-nek az azon hónap utolsó napjától számított tizenöt napon belül kell benyújtania a kitöltött támogatáskérelmezési formanyomtatványt az MDA-hoz, amely hónap tekintetében a támogatást igényli. Az e határidőt követően benyújtott kérelmeket automatikusan elutasítják.

(106) A havi támogatások összegét úgy számítják ki, hogy először meghatározzák a missouri mezőgazdasági termékből az adóév előző hónapjában előállított minősített biodízel gallonban számított mennyiségét, amit az MDA igazol. Ezt a számot aztán megszorozzák az RSMo (állami törvény) 142.031. szakaszában és az állami törvények kódexe (Code of State Regulations - "CSR") 2. címének 110-2.010. szakaszában meghatározott gallononkénti jóváírással. Az egyes MQBP-k bármely adóévben gallononként összesen 0,30 USD támogatásra jogosultak a missouri mezőgazdasági termékből abban az adóévben előállított, minősített biodízel első tizenötmillió gallonja után, valamint 0,10 USD támogatásra a missouri mezőgazdasági termékből abban az adóévben előállított, minősített biodízel következő tizenötmillió gallonja után. A támogatás kiszámításánál nem lehet figyelembe venni az MQBP által az adóévben előállított, minősített biodízel harmincmillió gallonját meghaladó mennyiséget.

(107) Ha a rendelkezésre álló pénzösszegek nem elegendők arra, hogy valamennyi MQBP-nek kifizessék a törvény szerint járó havi legmagasabb összeget, a rendelkezésre álló pénzösszeget úgy osztják el, hogy abból minden MQBP a valamennyi MQBP adott hónapban támogatható biodízeltermelésével arányosan részesül.

(108) Az MDA arra törekszik, hogy az adott hónapra szóló minden támogatást a támogatáskérelmezési formanyomtatvány beérkezésétől és jóváhagyásától számított harminc napon belül kifizessen.

d) Következtetés

(109) Ezt a programot az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja értelmében vett támogatásnak kell tekinteni, mivel Missouri állam kormánya (15) által közvetlen támogatásként nyújtott pénzügyi hozzájárulást foglal magában. A támogatás előnyhöz juttatja az azt megszerző vállalatokat.

(110) A program a biodízelgyártókra korlátozódik, ezért az alaprendelet 3. cikke (2) bekezdése a) pontjának értelmében egyedinek kell tekinteni, és ezért kiegyenlíthető.

e) A támogatás mértékének kiszámítása

(111) A mintába felvett együttműködő exportőrök egyike jutott előnyhöz a program révén a vizsgálati időszakban. A vizsgálati időszakban szerzett támogatás összegét az érintett termék vizsgálati időszakban teljesített összes értékesítéséhez rendelték hozzá. Az ebben a programban szerzett kiegyenlíthető támogatások mértéke érték szerint 3,8 % volt e vállalat tekintetében.

3.7. Észak-dakotai bioüzemanyag-partnerség a közösségi terjeszkedési hitelprogram (PACE) támogatására

(112) A bioüzemanyagra vonatkozó PACE rendszer 2007 júliusában lépett hatályba; előzménye pedig a közösségi terjeszkedési hitelprogramot támogató biodízel-partnerség volt (a "biodízel-PACE", amely 2005 júliusától 2007 júniusáig volt hatályban).

a) Jogalap

(113) A biodízelre vonatkozó PACE rendszert az észak-dakotai törvényhozás alkotta meg az észak-dakotai évszázados kódex (North Dakota Century Code - N.D.C.C) "A közösségi terjeszkedést támogató biodízel-partnerség" című 6-09.17. fejezetében 2005-ben. E kódex szerint létrejön a közösségi terjeszkedést támogató biodízel-partnerségi alap (az "alap").

(114) 2007-ben, a 2180. számú szenátusi törvényjavaslat elfogadásával a fent említett N.D.C.C. 6-09.17. fejezete módosult, így 2007 júliusától a biodízelre vonatkozó PACE rendszer is, és a bioüzemanyagra vonatkozó PACE rendszer nevet kapta.

b) Jogosultság

(115) A biodízelre vonatkozó PACE rendszerben a biodízelgyártó létesítmény jogosult finanszírozásra az alapból.

(116) A "biodízelgyártó létesítmény" olyan "szövetkezet, korlátolt felelősségű társaság, partnerség, magánszemély vagy szövetség, amely legalább öt százalékban az Amerikai Anyagvizsgáló Társaság által elfogadott előírásoknak megfelelő biodízelt tartalmazó dízelüzemanyag gyártásával foglalkozik."

(117) A finanszírozás formája a vezető (kereskedelmi) pénzügyi intézmény és a Bank of North Dakota által nyújtott hitelekkel kapcsolatos kamatkölcsön (a megállapított kamatláb csökkentése) volt. Az utóbbi bank észak-dakotai állami intézmény. A hitelfelvevők a bankjegy-árfolyamtól 5 %-kal elmaradó kamatkölcsönt kaptak. Egy egyéni biodízelgyártó létesítmény összesen legfeljebb 400 000 USD kamatkölcsönt kaphatott hitelenként.

(118) A bioüzemanyagra vonatkozó PACE rendszert azért hozták létre, hogy kölcsönt nyújtsanak a biodízel- és etanolgyártó létesítményeknek, állattenyésztőknek, bioüzemanyag-kiskereskedőknek és magkezelő létesítményeknek nyújtott hitelt terhelő kamatra. Az alkalmazandó kritériumoknak megfelelő biodízelgyártó létesítmények jogosultak ebben a programban részt venni.

c) Gyakorlati megvalósítás

(119) Az alap pénzösszegeit a helyi hitelező és a Bank of North Dakota (BND) - Észak-Dakota állam tulajdonában álló jogi személy - által a hitelfelvevőnek nyújtott hitelt terhelő kamatok csökkentésére használták. A hitelt helyi hitelintézet - bank, takarékpénztár, hitelszövetkezet, mezőgazdasági hitelszövetkezet - bonyolítja, és ehhez a BND részvételére van szükség. A helyi hitelintézetek lehetnek állami vagy magánintézmények. A hitelfelvevő, a hitelnyújtó és a BND együtt határozzák meg a hitelszerződés feltételeit, a kamatlábat is ideértve. A vezető hitelező ezután kérelmezi, hogy az alapot kamatkölcsönre fordítsák. Valójában a kérelmet a vezető hitelező (általában magánbank) nyújtja be a BND-hez.

(120) A vállalat csökkentett kamatot fizet vissza a vezető hitelezőnek. A BND ezt követően megtéríti (de nem az alapból) a vezető hitelezőnek a szokásos kamatláb alapján járó törlesztés és a vállalat által kifizetett csökkentett összeg közötti különbséget.

(121) Mind a biodízelre vonatkozó PACE, mind a bioüzemanyagra vonatkozó PACE végrehajtása az előző két preambulumbekezdésben vázoltaknak megfelelően zajlott.

d) Következtetés

(122) A biodízelre vonatkozó PACE és a bioüzemanyagra vonatkozó PACE tekintetében Észak-Dakota hatóságai pénzügyi hozzájárulást nyújtanak, mivel egy finanszírozási mechanizmusba (a közösségi terjeszkedést támogató biodízel-partnerségi alapba vagy a közösségi terjeszkedést támogató bioüzemanyag-partnerségi alapba) teljesítenek kifizetést. Az említett alapot a vállalat által felvett hitel után fizetendő kamattörlesztés részleges finanszírozására fordítják. A programból származó finanszírozásra való jogosultság többek között a biodízelgyártókra korlátozódik. Ezekre a körülményekre tekintettel mindkét program egyedinek tekinthető az alaprendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében. Az ebben a programban résztvevő vállalatoknál előny keletkezik a csökkentett kamattörlesztés formájában.

e) A támogatás mértékének kiszámítása

(123) A vizsgálati időszakban egy vállalat szerzett előnyt a biodízelre vonatkozó PACE keretében. Ez az előny azonban elhanyagolhatónak tekinthető, mivel nem éri el a 0,1 %-ot.

3.8. Észak-dakotai adójóváírás a biodízeltermeléshez szükséges berendezések tekintetében

a) Jogalap

(124) Az észak-dakotai társasági adó jogalapja az észak-dakotai alkotmány X. cikkének 3. szakasza, és az N.D.C.C. 57-38-30. szakasza. Az e program szerinti adójóváírás, amely a biodízeltermelésben használt berendezés utánszerelése tekintetében jár, az N.D.C.C. 57-38-30.6. szakaszán alapul.

b) Jogosultság

(125) Az adófizetőnek az észak-dakotai jövedelemadó hatálya alatt álló vállalatnak kell lennie.

c) Gyakorlati megvalósítás

(126) A jövedelemadó-jóváírást a fizetendő adó után, az adófizetőnél 2002. december 31-ét követően felmerült közvetlen költségek évi tíz százalékának megfelelő összegben alkalmazzák, öt évre. A költségek az adófizetőnél az államban található meglévő létesítmény utánszereléséhez szükséges átalakítással, vagy új berendezés beszerelésével vagy egy új létesítmény átalakításával összefüggésben keletkező közvetlen költségek, amennyiben ezen átalakítás célja legalább 2 % biodízel-üzemanyagot tartalmazó dízelüzemanyag vagy keverék gyártása.

d) Következtetés

(127) A program azokra az adófizetőkre korlátozódik, akik abból a célból vállalják az államban található meglévő létesítmény utánszereléséhez szükséges átalakítást, vagy új berendezés beszerelését, vagy egy új létesítmény átalakítását, hogy legalább 2 % biodízel-üzemanyagot tartalmazó dízelüzemanyagot vagy keveréket gyártsanak. A program tehát egyedinek tekinthető az alaprendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében. Ezt a programot az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja értelmében vett támogatásnak kell tekinteni, mivel egyébként beszedendő kormányzati bevétel (társasági adó) elengedését, illetve be nem szedését foglalja magában. A vállalat által fizetendő adó csökkentése előnyhöz juttatja a vállalatot.

e) A támogatás mértékének kiszámítása

(128) A vizsgálati időszakban egy vállalat vett részt ebben a programban. Előnye azonban elhanyagolhatónak tekinthető, mivel nem éri el a 0,1 %-ot.

3.9. Észak-dakotai jövedelemadó-jóváírás a biodízel tekintetében

a) Jogalap

(129) A biodízel-üzemanyag keverése után járó adójóváírás az N.D.C.C. 57-38-01.22. szakaszán alapul.

b) Jogosultság

(130) Az adófizetőnek az észak-dakotai személyi jövedelemadó hatálya alatt kell állnia, és az N.D.C.C. 57-43.2-05. szakaszának (1) bekezdése értelmében az Állami Adóhivatal által kiadott engedéllyel kell rendelkeznie, mint biodízel-üzemanyagot keverő üzemanyag-beszállítónak.

c) Gyakorlati megvalósítás

(131) Az adófizető az általa fizetendő adóból a biodízelüzemanyag-keverék egy gallonja után 0,05 USD adójóváírásra jogosult, feltéve hogy a keverék legalább 5 % biodízelt tartalmaz (B5).

d) Következtetés

(132) Ezt a programot az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja értelmében vett támogatásnak kell tekinteni, mivel egyébként beszedendő kormányzati bevétel (társasági adó) elengedését, illetve be nem szedését foglalja magában. A vállalat által fizetendő adó csökkentése előnyhöz juttatja a vállalatot.

e) A támogatás mértékének kiszámítása

(133) A vizsgálati időszakban egy vállalat vett részt ebben a programban. Előnye azonban elhanyagolhatónak tekinthető, mivel nem éri el a 0,1 %-ot.

3.10. Texasi adómentesség az etanol- és biodízelkeverék tekintetében

(134) A texasi kódex szerint a motorüzemanyagot - a dízelüzemanyagot is ideértve - állami jövedéki adó terheli. A dízelüzemanyag után fizetendő állami adót a törvény szerint az eladási árhoz kell hozzáadni minden további értékesítés során, így az adót végül az üzemanyag felhasználója vagy fogyasztója fizeti meg. A biodízelt a texasi állami törvények külön termékként kezelik. A biodízel nem adóköteles termék. Ez azt jelenti, hogy a biodízelgyártónak nem kell adót beszednie a vásárlótól az Állami Adóhivatal nevében, és nem kell ezt az adót a hivatalnak megfizetnie. Megállapítást nyert, hogy a biodízelgyártók nem szereznek előnyt az etanol- és biodízelkeverék után járó texasi adómentesség révén, és hogy amennyiben a texasi törvény azon rendelkezése révén, hogy egy adott termékre nem vet ki adót, mindenki előnyben részesülhet az államban, ez az előny a végső fogyasztónál jelenik meg. Ezekre a körülményekre tekintettel ezt a programot nem lehet kiegyenlíthetőnek tekinteni.

3.11. Texasi üzemanyagetanol- és biodízeltermelést ösztönző program

a) Jogalap

(135) A texasi mezőgazdasági kódex 16. fejezete; az üzemanyagetanol- és biodízeltermelést ösztönző program szabályai; és az üzemanyagetanol- és biodízeltermelést ösztönző program iránymutatásai.

b) Jogosultság

(136) A program támogatást nyújtott az arra jogosult, etanol- és biodízelgyártó vállalatoknak. A támogatást igénylő gyártónak kérelmet kellett benyújtania, amelyben a következőket igazolja:

1. az üzem üzemanyag-etanol vagy biodízel termelésére alkalmas;

2. a gyártó jelentős beruházást tett az üzemben; és

3. az üzem állandó létesítmény Texasban.

c) Gyakorlati megvalósítás

(137) A program arról rendelkezett, hogy az a gyártó, aki egy bejegyzett üzemben előállított biodízel egy gallonja után 3,2 cent illetéket fizet, gallononként 20 centre jogosult az egyes bejegyzett üzemekben előállított biodízel után, az üzemi termelés megkezdésének napjától számított 10 évig.

(138) A bejegyzett üzem havi termelési jelentést nyújt be, és egy minősített állami könyvvizsgáló által hitelesített negyedéves jelentést. A negyedéves jelentés benyújtásakor az üzem gallononként 3,2 cent illetéket fizet. Ezt az illetéket megszorozzák 5,25-tel, és így gallononként 20 cent ösztönzőt fizetnek az üzemnek. Üzemenként évente csak az első 18 millió gallon után jár ösztönző.

(139) A program 2003 szeptemberében lépett hatályba, de az első kifizetésekre csak 2006 júniusában került sor, mivel a 2005 szeptembere és 2006 augusztusa közötti adóévig nem különítettek el forrásokat. A program 2007. augusztus 31. óta nem működik, mivel a texasi törvényhozás beszüntette a program finanszírozását a 2008-2009-es kétéves költségvetéstől (2007. szeptember - 2009. augusztus) kezdve. A program jogilag még mindig létezik Texasban. Ezen felül megállapítható, hogy az érintett vállalatok közül egy előnyt szerzett a program révén a vizsgálati időszakban.

d) Következtetés

(140) Ezt a programot az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja értelmében vett támogatásnak kell tekinteni, mivel Texas állam kormánya által közvetlen kifizetésként nyújtott pénzügyi hozzájárulást foglal magában. A támogatás előnyhöz juttatja az abban részesített vállalatokat az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerint. A program többek között biodízelgyártókra korlátozódik, ezért az alaprendelet 3. cikke (2) bekezdése a) pontjának értelmében egyedinek kell tekinteni, és ezért kiegyenlíthető.

e) A támogatás mértékének kiszámítása

(141) A vizsgálati időszakban egy vállalat vett részt ebben a programban. A támogatás mértékét a vizsgálati időszakban teljesített kifizetések összege alapján számították ki. A támogatás megszerzése során szükségszerűen felmerült költségeket az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdése a) pontjának értelmében levonták a teljesített kifizetésekből, és így jött ki a támogatás összege mint számláló.

(142) A támogatás összegét az érintett vállalat által a vizsgálati időszakban teljesített összes értékesítéséhez rendelték hozzá, ez adta a nevezőt.

(143) Az érintett vállalat 0,3 %-os támogatásban részesült a programból a vizsgálati időszakban.

3.12. Washington állam által a biodízeltermeléshez nyújtott adómentesség

(144) Washington állam adócsökkentéseket nyújt a vállalkozási és foglalkozási adó (Business and Occupation - B&O - tax) után, és adómentességet biztosít a vagyonadó és az állami tulajdon használatáért fizetendő adó után.

(145) Washington államban nem alkalmaznak társaságiadó-rendszert. Ehelyett a vállalkozásoknak úgynevezett vállalkozási és foglalkozási adót ("B&O-adót") kell fizetniük a termelőtevékenység után. A termelőtevékenységet terhelő szokásos adókulcs a washingtoni állami jogszabályok eltérő rendelkezésének hiányában 0,484 %.

(146) A vagyonadót illetően az alkalmazandó adókulcsot sok, egymást átfedő hatóság határozza meg, értéke ezért a Washington államban található helyi adóhatóságok szerint eltér. Az államban általánosan alkalmazott adókulcs azonban a forgalmi érték 1,2 %-a.

(147) Az állami tulajdon használatáért fizetendő adót a vagyonadó helyett vetik ki, ha az adómentes vagyont, például az állami kikötői tulajdont adómentességben nem részesített személy, például üzletszerű tevékenységet folytató vállalkozás használja. Az adókulcs a szerződéses bérleti díj 12,84 %-a.

a) Jogalap

(148) A felülvizsgált washingtoni kódex (Revised Code of Washington - RCW) 82.04.260. szakasza (1) bekezdésének e) pontja szerint a tiszta bioüzemanyagot, többek között a biodízelt előállítókra alkalmazandó B&O adókulcs 0,484 %-ról 0,138 %-ra csökken. A csökkentett adókulcsot 2009. július 1-jéig kell alkalmazni.

(149) Ami a vagyonadó és az állami tulajdon használata után fizetendő adó alóli mentességet illeti, az RCW 84.36.635. és 82.29A.135. szakasza előírja, hogy az arra jogosult ingó és ingatlan vagyon mentes a vagyonadó és az állami tulajdon használata után fizetendő adó alól.

b) Jogosultság

(150) A fent említett három adócsökkentés/adómentesség a bioüzemanyag-gyártókat illeti. Ezek a csökkentések/mentességek az egész államban igénybe vehetők, csak a jogosultsági feltételeket kell teljesíteni.

(151) Ami a B&O-adó csökkentésére való jogosultságot illeti, ezzel biodízelgyártók élhetnek, amint az fent is említésre került.

(152) Ami a vagyonadó és az állami tulajdon használata után fizetendő adó alóli mentességet illeti, az arra jogosult ingó és ingatlan vagyon mentes a vagyonadó és az állami tulajdon használata után fizetendő adó alól, amint az fent is említésre került. Az "arra jogosult" ingó és ingatlan vagyont elsődlegesen tiszta bioüzemanyag gyártásához kell használni. Az arra jogosult vagyon lehet a bioüzemanyag gyártásával összefüggésben használt épület, gépek és berendezések, egyéb ingóságok és földterület, a növénytermesztésre használt földterületet kivéve. Az épületeknek és berendezéseknek újaknak kell lenniük, és legfeljebb 2003 júliusa óta állhatnak fenn.

c) Gyakorlati megvalósítás

(153) A B&O adó biodízelgyártókra alkalmazható csökkentésének igényléséhez a jogosult vállalatnak egyszerűen fel kell tüntetnie ezeknek a termékeknek az eladási értékét a megfelelő adóbevalláson.

(154) A vagyonadó és az állami tulajdon használata után fizetendő adó alóli mentességet minden évben november 1-jéig lehet kérelmezni. A vagyonadó-mentességet a helyi megyei adóellenőrnél kell kérelmezni. Az állami tulajdon használata után fizetendő adó alóli mentességet az adóhivatalnál kell kérelmezni.

d) Következtetés

(155) Ezt a programot az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja értelmében vett támogatásnak kell tekinteni, mivel Washington állam kormánya által az egyébként beszedendő kormányzati bevétel (B&O-adó) elengedéseként, illetve be nem szedéseként nyújtott pénzügyi hozzájárulást foglal magában. A programban részt vevő vállalat által fizetendő adó csökkentése előnyhöz juttatja a vállalatot. A biodízelgyártókra alkalmazható csökkentett B&O-adókulcs egyedi, amennyiben bioüzemanyag-gyártókra (a biodízelt is ideértve), valamint más meghatározott tevékenységre korlátozódik, és ezért kiegyenlíthetőnek tekinthető.

(156) A mintába felvett vállalatok egyike sem szerzett előnyt a vagyonadó-mentesség révén. Ilyen körülmények között ezen adómentességgel kapcsolatban nem lehet következtetést levonni. Egy vállalat részesült előnyben az állami tulajdon használata után fizetendő adó alóli mentesítés révén, de az előny összege nem érte le a 0,1 %-ot, ezért elhanyagolhatónak kell tekinteni. E körülmények között ezen adómentességgel kapcsolatban nem lehet következtetést levonni.

e) A támogatás mértékének kiszámítása

(157) A B&O-adócsökkentési program révén egy vállalat szerzett előnyt a vizsgálati időszakban. A támogatás mértékét úgy számították ki, hogy a csökkentett B&O-adókulcsot alkalmazták a vállalat által a vizsgálati időszakban előállított biodízel árbevételére. A támogatás mértéke a biodízel vizsgálati időszakban eladott összes mennyiségének százalékos arányában kifejezve 0,7 % volt.

3.13. A kiegyenlíthető támogatások mértéke

(158) A kiegyenlíthető támogatások mértéke az alaprendelet rendelkezéseivel összhangban, érték szerint 29,1 % és 41,1 % között változik a vizsgálat alá vont vállalatok tekintetében.

(159) Az alaprendelet 15. cikkének (3) bekezdésével összhangban a mintába fel nem vett együttműködő vállalatok tekintetében kiszámított támogatási különbözet - a mintába felvett együttműködő vállalatokra megállapított támogatási különbözet súlyozott átlaga alapján - 36,0 %.

(160) A többi amerikai exportőr tekintetében a Bizottság először az együttműködés mértékét határozta meg. Ennek alkalmával összehasonlította a mintavételi eljárás során a valamennyi együttműködő exportáló gyártó által adott válaszokban megjelölt összes kiviteli mennyiséget az USA-ból származó összes behozatallal, amint azt az USA kiviteli statisztikái feltüntetik. A megállapított együttműködési arány 81 %-os volt. Ezen az alapon az együttműködés mértékét a Bizottság magasnak ítélte. Ennélfogva úgy vélte, hogy - az intézkedések eredményességének biztosítása végett - helyénvaló a nem együttműködő exportáló gyártókra alkalmazandó támogatási különbözetet a mintába felvett együttműködő exportáló gyártók tekintetében megállapított legmagasabb támogatási különbözet szintjén megállapítani.

4. A KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGI ÁGAZAT

4.1. A közösségi termelés és az aktuális helyzet

(161) A Bizottság valamennyi rendelkezésre álló információt - ideértve a panaszban feltüntetett információt és a közösségi gyártóktól a vizsgálati eljárás megindítását megelőzően és azt követően beszerzett adatokat is - felhasznált a közösségi össztermelés megállapítására és a vizsgálat alátámasztására.

(162) Ezen információ alapján a Bizottság azt állapította meg, hogy a közösségi össztermelés körülbelül 5 400 ezer tonna volt a vizsgálati időszakban. Azonos csoporthoz tartozó három vállalat esetében megállapítást nyert, hogy kapcsolatban állnak amerikai exportáló gyártókkal, és az érintett termékből a csoport maga is jelentős mennyiségeket importált a vele kapcsolatban álló amerikai exportőröktől. Az alaprendelet 9. cikkének (1) bekezdése és 10. cikkének (8) bekezdése értelmében ezek a vállalatok ki lettek zárva a közösségi termelés fogalmából. Következésképpen az aktuális helyzet megállapításának alapjául szolgáló termelési volumen 4 200-4 600 ezer tonna volt.

(163) A Bizottság azt is megállapította, hogy a panaszt támogató és a vizsgálatban együttműködő vállalatok a közösségi biodízeltermelés több mint 60 %-át képviselték a (162) preambulumbekezdésben megjelölt vizsgálati időszakban. Az alábbi (165) preambulumbekezdésben említett vállalatot, amely nem működött együtt a vizsgálatban, úgy tekintették, mint amely nem támogatja a panaszt. Megállapítható, hogy a panaszt és a vizsgálatot a közösségi termelés jelentős hányadát képviselő gyártók támogatták az alaprendelet 9. cikkének (1) bekezdésével és 10. cikkének (8) bekezdésével összhangban.

4.2. Mintavétel

(164) A közösségi gyártók nagy száma miatt a Bizottság úgy döntött, hogy a jelentős kár meglétét mintavétellel állapítja meg. Mintavételi formanyomtatványokat küldtek a hasonló termék valamennyi lehetséges közösségi gyártójának. Kezdetben több mint 40 vállalat adott használható információt a mintavételi formanyomtatványon, és vállalta a vizsgálatban való közreműködést. A (162) preambulumbekezdésben említett három vállalatot nem vették figyelembe a mintavételnél az említett preambulumbekezdésben kifejtett okok miatt.

(165) A fennmaradó vállalatokból egy 11 vállalatra kiterjedő mintát állítottak össze a lehető legnagyobb termelési és értékesítési reprezentatív mennyiség alapján, amint az a fenti (11) preambulumbekezdésben is kifejtésre került. A mintába eredetileg felvenni tervezett egyik gyártót ki kellett zárni, mivel nem működött együtt a vizsgálat során. A mintába felvett fennmaradó tíz vállalatot a közösségi össztermelés tekintetében reprezentatívnak kell tekinteni.

(166) A továbbiakban a "közösségi gazdasági ágazatra" vagy a "mintába felvett közösségi gyártókra" tett hivatkozások alatt ezt a tíz, a mintába felvett gyártót kell érteni.

5. KÁR

(167) A fenti (17) preambulumbekezdésben említettek szerint a kárbecsléssel kapcsolatos tendenciák vizsgálata a 2004 januárjától a vizsgálati időszak végéig tartó időszakot érintette. A vizsgálat azonban arra mutatott rá, hogy a közösségi gazdasági ágazat gyakorlatilag 2004-ben indult be. Így helyénvalóbb volt az elemzést a 2005 és a vizsgálati időszak közötti időszakra jellemző tendenciák alapján elvégezni ("elemzett időszak"). A következő kárbecslésben mindazonáltal szerepelnek a 2004 tekintetében gyűjtött információk is.

5.1. A közösségi fogyasztás

1. táblázat

(168) A közösségi fogyasztást az összes közösségi gyártó által a közösségi piacon előállított összes mennyiség alapján becsülték meg, a fenti (162) preambulumbekezdésben meghatározottak szerint, ebből kivonták a kivitelüket, és hozzáadták az e vizsgálattal érintett országból és más harmadik országokból származó behozatalt.

(169) Ami az USA-ból származó behozatal volumenét illeti, a következő információforrások álltak rendelkezésre:

- a termék besorolása szerinti különböző KN-kódokra vonatkozó Eurostat-adatok;

- az USA kiviteli statisztikái;

- az érdekelt felek által átadott bizalmas jellegű behozatali statisztikai információk.

(170) Ezen információ elemzése azonban arra mutatott rá, hogy a fogyasztás becsléséhez az Eurostat adatait nem lehet felhasználni, mivel 2007 végéig nem volt külön KN-kód az érintett termék különböző típusainak vámbesorolásához. Az érintett termék behozatalát több olyan kód alá sorolták, amely más termékek behozatali adatait is tartalmazta. Így helyénvalóbb volt az USA kiviteli statisztikáit alkalmazni a megbízható behozatali és fogyasztási számadatok és behozatali tendenciák megállapítására. Ezen információforrás felhasználásakor figyelembe vették az USA-ból származó áruk Közösségbe történő beérkezéséhez szükséges szállítási időt, és így a kiviteli statisztikákat egy hónappal kiigazították ezen időkülönbség beszámítása érdekében.

(171) A más országokból származó behozatalt és a közösségi gyártók kivitelét illetően a vizsgálat a panaszban bemutatott adatokra támaszkodott, tekintettel az Eurostat-adatok felhasználhatóságának fentiek szerinti korlátozott voltára.

(172) A fentiek alapján megállapítható volt, hogy a közösségi biodízelfogyasztás 107 %-kal emelkedett 2005 és 2007 között, majd kis mértékben, 1 százalékponttal csökkent a vizsgálati időszakban. Általában véve a fogyasztás több mint kétszeresére nőtt az elemzett időszakban.

(173) A kereslet növekedése főként a tagállamok által a bioüzemanyagok használatának előmozdítására a közlekedési ágazatban a bioüzemanyagok, illetve más megújuló üzemanyagok használatának előmozdításáról szóló, 2003. május 8-i 2003/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) és az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelv (17) elfogadását követően hozott ösztönzőknek volt köszönhető.

5.2. Az érintett országból származó behozatal volumene és a piaci részesedés

2. táblázat

(174) Az USA-ból származó behozatal volumene jelentősen növekedett, a 2005. évi körülbelül 11 500 tonnáról a vizsgálati időszakban megfigyelt körülbelül 1 137 000 tonnára.

(175) Az elemzett időszakban tovább nőtt az USA-ból származó támogatott behozatal részesedése a közösségi piacon, a 2005. évi 0,4 %-ról a vizsgálati időszakban megfigyelt 17,2 %-ra. Ezért mind abszolút értelemben, mind az adott időszak közösségi fogyasztásához viszonyítva jelentősen növekedett a támogatott behozatal.

(176) A splash and dash kifejezést a biodízelágazatban tevékenykedő gazdasági szereplők azon eljárás leírására használják, amelynek során az állítólag külföldi eredetű biodízelt a Közösségbe szállítják az USA-n keresztül, ahol azt alapvetően csekély (a végső keverék 0,01 %-ának megfelelő) mennyiségű hagyományos dízelüzemanyaggal keverik, hogy a keverő támogatást igényelhessen az USA-ban.

(177) Az amerikai felek azt állították, hogy a splash and dash ad magyarázatot a közösségi piacot elárasztó, USA-ból származó behozatalra, minthogy állításuk szerint az az USA-ból származó behozatal 40 %-át jelentette a vizsgálati időszakban. Ezek a felek azt is állították, hogy mivel a vizsgálatot az USA-ból származó biodízel behozatala tekintetében indították, a splash and dash-sel érintett mennyiségeket külön, más harmadik országokból származó behozatalként kellene kezelni a kárelemzés során.

(178) A panaszos másrészről azzal érvelt, hogy a splash and dash típusú behozatal, ha egyáltalán sor került ilyenre, legfeljebb az USA exportvolumenének 10 %-át jelentette, és így jelentéktelennek tekinthető, és nem változtat azokon a megállapításokon, hogy az USA-ból nagy mennyiségű támogatott import került a közösségi piacra, különösen a vizsgálati időszakban.

(179) A vizsgálat arra mutatott rá, hogy az USA kiviteli statisztikái alapján nem lehet különbséget tenni az állítólag splash and dash eljárással kivitt biodízel és más, USA-ból származó, a "Kivitel" fejezetben feltüntettet kivitelek között. Ugyanezen statisztikákban alig lehetett olyan mennyiséget találni, amelyet az "Újrakivitel" fejezetben kellett volna bevallani. Az USA hatóságai azt is állították, hogy a "Kivitel" fejezetben szereplő valamennyi mennyiség olyan termék, amely a megítélés szerint az USA-ból származik.

(180) Ráadásul a vizsgálat alá vont amerikai vállalatok többsége úgy nyilatkozott, hogy nem lehetett különbséget tenni a Közösségbe kivitt vagy a hazai piacon eladott mennyiségek, és az USA-ban termelt, illetve onnan származó, vagy a splash and dash eljárás keretében kivitt mennyiségek között.

(181) A vizsgálat alá vont amerikai vállalatok esetében azt is megállapították, hogy minden biodízel-kivitelt úgy az amerikai exportőrök általi kivitel, mint a velük kapcsolatban álló importőrök által a Közösségbe történő behozatal során USA-ból származó biodízelként jelentettek be.

(182) A fentiek alapján, és figyelembe véve különösen, hogy az esetleges splash and dash típusú kivitelt is USA-ból származóként jelentették be, és azt az USA hatóságai is az USA-ból származónak tekintik, a Bizottság úgy véli, hogy nem indokolt nem amerikai behozatalnak tekinteni.

5.3. A támogatott importár és az áralákínálás

5.3.1. Egységnyi eladási ár

3. táblázat

(183) Az USA kiviteli statisztikáit az USA-ból származó támogatott behozatal ártendenciáinak megállapítására is használták, különösen a 2007. év tekintetében és a vizsgálati időszakban. A közösségi határokon alkalmazott árszint helyes meghatározása érdekében az átlagos exportárakat a megfelelő fuvardíjakkal és biztosítási költségekkel egészítették ki. Meg kell jegyezni, hogy az elemzett időszak korábbi szakaszai, azaz 2005 és 2006, illetve 2004 tekintetében az USA kiviteli statisztikái nem voltak teljesen megbízhatóak az eladási értékeket illetően, mivel az exportárak számított átlaga aránytalanul magas volt az együttműködő exportáló gyártók által bejelentett árakhoz képest. Tekintettel ezekre a körülményekre, az USA átlagos exportárának meghatározásakor ezeknek az éveknek a tekintetében a mintába felvett amerikai exportáló gyártók kérdőívekre adott válaszait vették alapul.

(184) Az USA-ból származó behozatal átlagára a figyelembe vett időszakban ingadozott, és összességében 7 %-os növekedést mutatott 2005 és a vizsgálati időszak között.

5.3.2. Áralákínálás

(185) Az áralákínálás elemzéséhez a mintába felvett közösségi gyártók által a tőlük független vásárlóknak felszámolt eladási árak üzemi paritásra igazított súlyozott átlagát hasonlították össze az USA-ból származó behozatal súlyozott átlagárával, amelyet a mintába felvett amerikai exportáló gyártók tekintetében CIF-paritás alapján állapítottak meg. A vámok, behozatalt követő költségek és a biodízel-előállításhoz használt alapanyagok (lásd a következő preambulumbekezdést) különbségei tekintetében kiigazítást alkalmaztak, ahol ez szükséges volt.

(186) A vizsgálat az érintett termék különböző típusait azonosította, különösen a gyártási eljárásban használt alapanyagok alapján. Míg a Közösségben elsődlegesen használt alapanyag a repcemag, az amerikai gyártók más alapanyagokat használnak, mint amilyen a szójabab, a repce, a pálma stb. Tekintettel arra, hogy az alapanyag vitathatatlanul a legfontosabb nyersanyag az érintett termék előállítása során, a Bizottság úgy vélte, hogy az alapanyag különbözőségére tekintettel kiigazítást kell tenni. A kiigazítást tehát úgy számolták ki, hogy az feleljen meg az érintett termék megfelelő típusai és a repcemagból előállított terméktípus közötti különbség piaci értékének. Ilyen módon mind a közösségi gazdasági ágazat súlyozott eladási átlagárát, mind az érintett behozatal súlyozott átlagárát ugyanazon alapanyag, azaz a repcemag alapján számították ki.

(187) A fenti módszer alapján megállapítható volt, hogy az amerikai és közösségi árak közötti különbség a közösségi gazdasági ágazat súlyozott üzemi átlagárának százalékos arányában kifejezve 18,9 % és 33,0 % között változik; ez az áralákínálás mértéke.

5.4. A közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzete

(188) Az alaprendelet 8. cikkének (5) bekezdésével összhangban a támogatott behozatal közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatását célzó vizsgálatnak ki kell terjednie az összes olyan közgazdasági mutatószám kiértékelésére, amelyet az adott gazdasági ágazat tekintetében az elemzett időszakban megállapítottak.

5.4.1. Termelési kapacitás, termelés és kapacitáskihasználás

4. táblázat

(189) A megnövekedett fogyasztással összhangban a mintába felvett közösségi gyártók termelési kapacitása is folyamatosan növekedett az elemzett időszakban. Ez a kapacitás 42 %-kal nőtt 2005 és 2006 között, ezt követően 68 %-kal tovább növekedett 2007-ben, majd még 15 %-kal a 2007 és a vizsgálati időszak között. Ez összességében 174 %-os növekedést jelent az elemzett időszakban. A termelési kapacitás növekedése azon új beruházásoknak köszönhető, amelyeket a kereslet-növekedésben bízva hajtottak végre.

(190) A közösségi gazdasági ágazat termelési kapacitásának növekedését ugyanis a bioüzemanyag és más megújuló üzemanyagok közösségi fogyasztásával kapcsolatosan a 2003/30/EK irányelv által kitűzött 5,75 %-os célérték fényében kell vizsgálni, amely arányt a 2010. december 31-ig a Közösségben forgalomba hozott, minden közlekedési célú benzin és dízel energiatartalma alapján kell kiszámítani. Ezen felül 2007 márciusában az Európai Tanács 10 %-os kötelező küszöbértéket tűzött ki a biodízelnek a közösségi közlekedés összes benzin- és dízelfogyasztásából való részesedése tekintetében, amely értéket valamennyi tagállamnak el kell érnie 2020-ra (18). Ez a célkitűzés kőolaj-egyenértéken számolva körülbelül 33 millió tonnával növeli a közösségi bioüzemanyag-fogyasztást arra az évre. A termelési kapacitás az egész Közösségben csak 6 millió tonnára volt becsülhető 2006-ban. A fentiekre tekintettel érthető, hogy a közösségi gyártók új kapacitásokba fektettek be a keresletnövekedésben bízva.

(191) A hasonló termék közösségi gazdasági ágazat általi előállítása szintén folyamatosan nőtt; az elemzett időszakban összességében 148 %-kal.

(192) A termelési volumen növekedésének a termelési kapacitás növekedéséhez viszonyított lassabb üteme következtében a közösségi gazdasági ágazat kapacitáskihasználása 9 %-kal csökkent az elemzett időszakban.

5.4.2. Értékesítési volumen, piaci részesedés és átlagos egységár a Közösségben

5. táblázat

(193) A fogyasztás alakulásával összhangban a közösségi gazdasági ágazat értékesítési volumene folyamatosan nőtt a közösségi piacon; összességében 143 %-kal az elemzett időszakban. Ugyanebben az időszakban a közösségi gazdasági ágazat a piaci részesedését is növelte 4,5 százalékponttal.

(194) A közösségi gazdasági ágazat átlagos eladási ára a közösségi piacon 23 %-kal emelkedett az elemzett időszakban. Az áremelkedést a nyersanyagköltség és egyéb ráfordítások költségének növekedése indokolta.

5.4.3. Növekedés

(195) A közösségi gazdasági ágazat növekedését a volumenmutatók is tükrözik, vagyis a termelés, az értékesítés, főként pedig a piaci részesedés. A közösségi piacon az elemzett időszakban megugró fogyasztás ellenére a mintába felvett közösségi gyártók piaci részesedésének növekedése viszonylag szerénynek volt mondható. Különösen 2006 és a vizsgálati időszak között a mintába felvett közösségi gyártók mindössze 5,8 százalékpontos piaci részesedést szereztek. Ugyanebben az időszakban a támogatott behozatal több mint 16 százalékpontos piaci részesedéshez jutott. Az a tény, hogy a közösségi gazdasági ágazat nem tudta teljes mértékben kiaknázni a piaci növekedést, összességében negatívan érintette gazdasági helyzetét. Ez több kártényezőt, ideértve a termelést, a termelési kapacitás kihasználását, a termelékenységet, az értékesítést, a befektetési politikát, a beruházások megtérülését, súlyosan érintett.

5.4.4. Készletek

6. táblázat

(196) Az elemzett időszakban a biodízelkészletek körülbelül 200 %-kal nőttek. Ez a készletnövekedés a teljes elemzett időszakra jellemző volt, és még erőteljesebben követte a közösségi gazdasági ágazat termelési volumenének ugyanezen időszakban bekövetkezett növekedését. Ugyanakkor úgy kell tekinteni, hogy mivel a biodízelt nem lehet 6 hónapnál tovább tárolni (az átlagos raktározási idő körülbelül három hónap), a készletekre vonatkozó adatok csak kis mértékben hasznosak a közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzetének értékelésé szempontjából.

5.4.5. Nyereségesség, beruházások, beruházások megtérülése, pénzáramlás és a tőkebevonás képessége

7. táblázat

(197) A mintába felvett közösségi gyártók nyereségességét úgy állapították meg, hogy a hasonló termék közösségi piacon történő értékesítéséből származó nettó adózás előtti nyereséget ezen értékesítések bevételének százalékos arányában fejezték ki. Az elemzett időszakban a mintába felvett közösségi gyártók nyereségessége a 2005. évi 18,3 %-os nyereségről 5,7 %-ra csökkent a vizsgálati időszakban. Ez az elemzett időszakban 12,6 százalékpontos visszaesést jelent.

(198) A mintába felvett közösségi gyártók biodízeltermeléssel kapcsolatos beruházásainak szintje 235 %-kal növekedett 2005 és 2006 között. Ez a növekedés a termelési kapacitás azon bővítésével függött össze, amelyet a közösségi kereslet növekedésében bízva végeztek el. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy a legtöbb esetben a beruházásokat legalább két évvel azelőtt megtervezik, mielőtt a biodízelüzem teljes kapacitással működik. Ugyanezek a gyártók a beruházásokat 2007-ben és vizsgálati időszakban is folytatták, jóllehet jóval lassabb ütemben. Ez az időszak egybeesik azzal, amikor a támogatott behozatal elárasztotta a közösségi piacot.

(199) A mintába felvett közösségi gyártók beruházásainak megtérülése, ami az adózás előtti eredményüket a biodízeltermelésben felhasznált eszközök átlagos nyitó és záró nettó könyv szerinti értékének százalékos arányában fejezi ki, veszteségre utaló tendenciát követett. A tényleges visszaesés azonban sokkal drámaibb volt; mintegy 91 százalékpontos csökkenést mutatott az elemzett időszakban. Elfogadott tény, hogy a beruházás megtérülésének gyengülése egyértelműen jelzi a közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzetének romlását.

(200) A pénzáramlás tendenciája, amely az ágazat önfinanszírozási képességére utal, 38 %-os növekedést mutatott az elemzett időszakban. A nyereségesség ugyanazon időszakban bekövetkező visszaesése ellenére ez a mutató pozitív tendenciára utal, amely főként annak köszönhető, hogy növekedtek az értékcsökkenési leírások, és ezeket a pénzáramlás megállapításánál figyelembe lehet venni. További ok volt, hogy a nyereség abszolút értelemben vett csökkenése a figyelembe vett időszakban nem volt olyan erőteljes, mint a forgalom visszaesése. 2006 és a vizsgálati időszak között azonban a pénzáramlás 15 %-os csökkenést mutatott, ami visszaesésre utal az elemzett időszak azon későbbi szakaszában, amikor a támogatott import még inkább jelen volt a közösségi piacon.

5.4.6. Foglalkoztatás, termelékenység és bérek

8. táblázat

(201) A termelési és értékesítési volumen növekedésével összhangban a közösségi gazdasági ágazatban 178 %-kal nőtt a foglalkoztatottság az elemzett időszakban. Meg kell jegyezni, hogy a biodízelágazat tőkeigényes ágazat, amelyben nincs szükség óriási munkaerőre a gyártási folyamat során.

(202) Az elemzett időszakban az átlagbér 6 %-kal csökkent. Ez azzal magyarázható, hogy a közösségi gazdasági ágazat által a termelés bővítése érdekében az elemzett időszak vége felé felvett további munkaerő alacsonyabb képesítéssel rendelkezett.

(203) A termelékenység 11 %-kal csökkent 2005 és a vizsgálati időszak között.

5.4.7. A tényleges támogatási különbözet és a múltbeli támogatást követő helyreállás

(204) Az amerikai exportőröknek nyújtott támogatás különbözetét a támogatásokról szóló fenti szakasz határozza meg; ezek a támogatások jóval meghaladják a de minimis küszöböt. Ezen felül, tekintettel a támogatott behozatal volumenére és áraira, a tényleges támogatási különbözet hatása nem tekinthető elhanyagolhatónak.

5.4.8. A mintába fel nem vett közösségi gyártók

(205) A közösségi piacra vonatkozó adatok elemzése azt mutatja, hogy a mintába felvetteken és a (162) preambulumbekezdésben említetteken kívüli közösségi gyártók tekintélyes piaci részesedést vesztettek az elemzett időszakban a saját gyártású biodízel közösségi piacon való értékesítése tekintetében. A gyártók piaci részesedésének csökkenése több mint 20 százalékpontra becsülhető az elemzett időszakban.

(206) A panaszos által adott információkból kitűnt, hogy e vállalatok közül sokan vagy abbahagyták a biodízellel kapcsolatos tevékenységet, vagy csökkentették azt, és ezért nem tudtak megfelelően együttműködni a vizsgálatban.

(207) Ezen felül számos olyan vállalat, amely információt adott át a mintavételi eljárás keretében, azt állította, hogy a termelést és a személyzetet az USA-ból származó olcsó behozatal miatt kellett leépítenie. Más olyan gyártók is ehhez hasonló észrevételeket tettek, akik be akarták indítani a termelést, de a piacra lépést el kellett halasztaniuk az USA-ból származó olcsó import beáramlása miatt, különösen a vizsgálati időszakban.

(208) A mintába felvett közösségi gyártók által elszenvedett kárra vonatkozó következtetéseket tehát a mintába fel nem vett gyártókra vonatkozó fenti adatok is megerősíthetik.

5.5. A kárral kapcsolatos következtetés

(209) A növekvő kereslettel összefüggésben a vizsgálat arra mutatott rá, hogy a mintába felvett közösségi gyártók a volumenmutatók, így a termelés (+ 150 %), a termelési kapacitás (+ 174 %) és az értékesítési volumen (+ 143 %) tekintetében növekedtek az elemzett időszakban. A mintába felvett közösségi gyártók piaci részesedése is növekedett, a 2005. évi 25,3 %-ról a vizsgálati időszakban megfigyelhető 29,8 %-ra, ez egy szerény, 4,5 százalékpontos növekedést jelent. Növekedett a foglalkoztatottság és a beruházások is, tekintettel a biodízel iránti kereslet adott időszakban tapasztalható növekedésére a közösségi piacon. Ugyanakkor mivel a termelési volumen nem követte a piaci növekedést, a termelési kapacitás kihasználása 9 %-ot esett, és a termelékenység 11 %-kal csökkent az elemzett időszakban.

(210) A mintába felvett közösségi gyártók pénzügyi helyzetét jellemző fő mutatók romlottak az elemzett időszakban. A nyereségesség a 2005. és 2006. évi körülbelül 18 %-ról 6 % alá csökkent a vizsgálati időszakban. A különösen a pénzáramlás növekedésének betudható önfinanszírozási képességük ellenére a beruházások megtérülése drámaian, mintegy 80 %-kal csökkent a vizsgálati időszakban.

(211) A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a mintába felvett közösségi gyártók költségei jelentősen megnőttek 2005 és 2007 között (+ 36 %-kal), valamint 2005 és a vizsgálati időszak között (+ 42 %-kal), mivel emelkedett az alapanyag (főként a repcemag és a szójababolaj) ára, amely ár a biodízel összköltségének közel 80 %-át teszi ki. Ezen áremelkedéseket nem lehetett teljes mértékben a fogyasztókra áthárítani a közösségi piacon.

(212) A fentiek fényében megállapítható, hogy a közösségi gazdasági ágazat egészét jelentős kár érte az alaprendelet 8. cikke (5) bekezdésének értelmében.

6. OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

6.1. Bevezetés

(213) A Bizottság az alaprendelet 8. cikkének (6) és (7) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az USA-ból származó támogatott behozatal olyan mértékű kárt okozott-e a közösségi gazdasági ágazatnak, amely lehetővé teszi annak a lényeges mértéket megtestesítő minősítését. Olyan ismert, a támogatott behozatalon kívüli tényezőket is vizsgáltak, amelyek azzal egyidejűleg kárt okozhattak a közösségi gazdasági ágazatban, annak biztosítása érdekében, hogy az ezen egyéb tényezők által esetlegesen okozott kárt ne a támogatott behozatalnak tudják be.

6.2. A támogatott behozatal hatásai

(214) A vizsgálat arra mutatott rá, hogy az USA-ból származó olcsó, támogatott behozatal volumene az elemzett időszakban jelentősen, 100-szorosára növekedett. Ez a piaci részesedését jelentősen, 16,8 %-kal növelte, a 2005. évi 0,4 %-ról a vizsgálati időszakban megfigyelhető 17,2 %-ra. Annak illusztrálásához, hogy az USA-ból származó támogatott import beáramlása mennyire jelentős hatást gyakorolt a Közösségre, ki kell emelni, hogy a piaci részesedés 16,8 százalékpontos növekedésére 15 hónap alatt került sor.

(215) Ugyanakkor, a fogyasztás jelentős növekedése ellenére a közösségi gazdasági ágazat fő piacán mindössze 4,5 százalékpontos részesedésnövekedést tudott elérni az elemzett időszakban. A vizsgálat azt mutatta, hogy ez kizárólag más közösségi gyártók rovására történt, amelyek abbahagyták vagy leépítették a termelést az elemzett időszakban.

(216) A támogatott behozatal átlagára 7 %-kal emelkedett 2005 és a vizsgálati időszak között, de még így is lényegesen alacsonyabb volt, mint a közösségi gazdasági ágazat által ugyanabban az időszakban alkalmazott ár. Így a támogatott importárak jelentősen, átlagosan 25 %-kal alákínáltak a közösségi áraknak a vizsgálati időszakban.

(217) Az olcsó, támogatott import beáramlása által a közösségi piacra gyakorolt nyomás következtében a közösségi gazdasági ágazat nem tudta eladási árait a piaci feltételekkel és a költségnövekedéssel összhangban meghatározni. A vizsgálati időszakban a közösségi gazdasági ágazatban a biodízel-előállításhoz használt alapanyag átlagára ugyanis 25 %-kal haladta meg a 2006-os szintet. A közösségi gazdasági ágazat azonban csak 4 %-os áremelkedést tudott a fogyasztókra hárítani, jóllehet összköltsége 20 %-kal növekedett ugyanebben az időszakban. Meg kell említeni, hogy az amerikai gyártók által használt fő alapanyag, azaz a szójababolaj ára szintén jelentősen emelkedett ebben az időszakban. Ugyanakkor, amint azt a fenti (221) preambulumbekezdés is mutatja, ez a költségnövekedés nem tükröződött a támogatott behozatal árában.

(218) Az USA-ból származó olcsó, támogatott import beáramlása és a közösségi gazdasági ágazatban keletkezett kár közötti okozati összefüggés további igazolására a Bizottság összehasonlította a közösségi piac 2005-2006 közötti, még a támogatott import megjelenése előtti helyzetét a 2006 és a vizsgálati időszak között uralkodó helyzettel, amikor az olcsó, támogatott import elárasztotta a piacot.

(219) A 2005-2006 közötti időszakban, amikor a támogatott import még nem volt jelen a közösségi piacon, a fogyasztás körülbelül 1,8 millió tonnával nőtt. Valamennyi közösségi gyártó egy gyorsan növekvő, egészséges piacra tekintettel készítette el üzleti tervét. Ebben az időszakban az árak 19 %-kal emelkedtek, és a közösségi gazdasági ágazat 18,3 %-os nyereséget termelt. 2007-ben és a vizsgálati időszakban a helyzet drámaian megváltozott. A piacon megjelent az USA-ból származó olcsó, támogatott import. Jóllehet a piac továbbra is bővült, mintegy 1,6 millió tonnával, ennek a piaci növekedésnek a nagy része (több mint 1 millió tonna) az USA-ból származó támogatott behozatalnak volt betudható. A közösségi gazdasági ágazat csak szerény piaci részesedést szerzett, a biodízel előállítási költsége jelentősen, körülbelül 25 %-kal növekedett, ám az eladási árak mindössze körülbelül 4 %-kal emelkedtek ugyanabban az időszakban. Ennek megfelelően az ágazat gazdasági és pénzügyi helyzete összességében romlott a vizsgálati időszakban, minthogy a forgalom utáni nyereség 6 % alá csökkent.

(220) A fentiek alapján ideiglenesen megállapítható, hogy az USA-ból származó olcsó, támogatott behozatal, amely jelentősen alákínált a közösségi gazdasági ágazat árainak a vizsgálati időszakban, és amely volumenét tekintve jelentősen növekedett, meghatározó szerepet játszott a közösségi gazdasági ágazatot ért jelentős kárban, amit különösen az ágazat pénzügyi helyzetének a vizsgálati időszakban bekövetkező romlása tükröz.

6.3. Más tényezők hatásai

6.3.1. Más harmadik országokból származó behozatal

9. táblázat

(221) A harmadik országokból származó behozatal volumenét a fenti (171) preambulumbekezdésben említett okokból nem lehetett pontosan megbecsülni a vizsgálat során. A fenti táblázatban szereplő adatok így a panaszos becslésén alapulnak.

(222) Az e vizsgálattal nem érintett harmadik országokból származó behozatal a 2005. évi körülbelül 30 000 tonnáról 147 812 tonnára emelkedett a vizsgálati időszakban. Ennek eredménye a piaci részesedés mérsékelt, 1,3 százalékpontos növekedése volt ugyanabban az időszakban. Ezért ideiglenesen megállapítható, hogy a más harmadik országokból származó behozatal egészen elhanyagolható mértékben járult hozzá a közösségi gazdasági ágazatban keletkezett kárhoz.

6.3.2. A kereslet alakulása

(223) A keresletnek a figyelembe vett és az elemzett időszakban bekövetkező jelentős növekedésére tekintettel a közösségi gazdasági ágazatban a vizsgálati időszak során keletkezett jelentős kár nem tudható be a kereslet jelentéktelen (- 0,5 %-os) csökkenésének, amely 2007 és a vizsgálati időszak között volt tapasztalható a közösségi piacon.

6.3.3. Állami döntések

(224) Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy Németországban az energiaadó újrabevezetése a biodízel tekintetében (19) negatívan befolyásolhatta az adott tagállamba beszállító közösségi gyártók gazdasági helyzetét.

(225) A vizsgálat feltárta, hogy a Németországban használt tiszta bioüzemanyag 1999-től adóösztönzésben részesült, amelyet 2006. augusztus 1-jén csökkentettek. 2007. január 1-jén azonban kötelező keverési követelményt vezettek be (20), amely a biodízelkvótát 4,4 %-ban rögzítette, ezt a közlekedési céllal a német piacon forgalomba hozott valamennyi benzin és dízel energiatartalma alapján számították ki. Az ennek a kvótának meg nem felelő gazdasági szereplők 0,60 EUR bírságot fizetnek minden olyan egy liter biodízel után, amelynek tekintetében nem teljesítették a kvótát. Ez a kötelező keverési követelmény nagymértékben kiegyenlítette az állítólagos értékesítési veszteségeket és ellensúlyozta az ösztönzők csökkentését. A vizsgálat ugyanis rámutatott arra, hogy a német piacra beszállító, a mintába felvett közösségi gyártók értékesítési volumene 68 %-kal növekedett 2006 és a vizsgálati időszak között.

(226) A fentiek alapján a Bizottság úgy véli, hogy a Közösségben hozott hatósági döntések nem érintik a támogatott behozatal és a közösségi gazdasági ágazatban bekövetkezett jelentős kár közötti okozati összefüggést.

6.3.4. A közösségi gyártók kihasználatlan termelési kapacitása

(227) Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy a biodízeltermelés előmozdítására hozott állami intézkedések hatására határozott úgy sok közösségi vállalat, hogy a meglévő termelési kapacitások bővítésébe vagy új üzemekbe fektet be. Ez a fél azt állította, hogy a közösségi biodízeltermelési kapacitás 11,5 millió tonna volt a vizsgálati időszakban. Azt állította továbbá, hogy mivel a fogyasztás alakulása nem felelt meg az elvárásoknak, a termelési kapacitás jelentős része kihasználatlan maradt, és az lett volna az USA-ból származó behozatal nélkül is. Ennek eredményeként az állandó költségek változása negatív hatást gyakorolt a nyereségességre és a közösségi gyártók beruházásainak megtérülésére, valamint pénzáramlásukra.

(228) E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a vizsgálat a közösségi gyártók helyzetére összpontosított. Még akkor is, ha tény, hogy a közösségi termelési kapacitás nagyobb mértékben (+ 189 %-kal) növekedett, mint a kereslet (+ 106 %), meg kell említeni, hogy a biodízeltermelésben a fő költségokozók a változó költségek. Amint ugyanis azt a fenti (211) preambulumbekezdés említi, a biodízeltermeléshez szükséges nyersanyag az összköltség 80 %-át teszi ki. Ezen állítás további vizsgálata során az derült ki, hogy a biodízel termelésének és értékesítésének állandó költségei az összköltség mindössze 6 %-át adják. Így a ki nem használt kapacitás eredményeként megnövekedett állandó költségek állítólagos hatása nem magyarázza a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének a vizsgálati időszakban bekövetkező jelentős romlását.

(229) Ezen felül meg kell említeni, amint az a fenti 4. táblázatban is szerepel, hogy a mintába felvett közösségi gyártók kapacitáskihasználása a vizsgálati időszakban 80 %-os volt. Így a mintába felvett közösség gyártók esetében az állítólagos közösségi kapacitástöbblet nem nyert bizonyítást.

(230) A fentiek alapján a Bizottság úgy véli, hogy a kihasználatlan kapacitás által a közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt negatív hatás nem olyan mértékű, hogy érinthetné a támogatott behozatal és a közösségi gazdasági ágazatban bekövetkezett jelentős kár közötti okozati összefüggést.

6.3.5. Növekvő alapanyag-kereslet és növekvő árak

(231) Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy a repcemag és a repcemagolaj iránti megnövekedett kereslet miatt emelkedtek a nyersanyagárak a Közösségben. Az a tény, hogy a közösségi gyártók elsődleges nyersanyagként repcemagolajat használnak, magyarázatot ad arra, hogy miért érte őket nagyobb kár, mint azokat a gyártókat, akik más növényi olajokat, nevezetesen szójababolajat vagy pálmaolajat használnak a biodízel előállításához.

(232) Először is meg kell jegyezni, hogy a vizsgálat arra mutatatott rá, hogy a mintába felvett közösségi gyártók nem kizárólag repcemagolajat használtak a biodízel előállításához, hanem más növényi olajokat (szójabab, pálma, napraforgó) adott esetben pedig állati eredetű zsírt is.

(233) Ezen felül a fenti (211) preambulumbekezdés azt is elismeri, hogy a közösségi gazdasági ágazatban jelentősen emelkedett a nyersanyag (alapanyag) költsége az elemzett időszakban. Ezt a fejleményt azonban annak tükrében kell vizsgálni, hogy a mezőgazdasági termékek ára világszerte általánosan emelkedett, és meg kell jegyezni ebben a tekintetben, hogy a szójababolaj (az érintett ország gyártói által elsődlegesen használt alapanyag) árának növekedése sokkal erőteljesebb volt ugyanabban az időszakban. Ennek megfelelően az alapanyag árának növekedése minden biodízel-típust érintett.

(234) A hatékony verseny által irányított piacon várható, hogy a gyártók kompenzálni tudják az áremelkedést, és azt a piacra hárítják. A vizsgálat azonban azt mutatta, hogy az olcsó, támogatott import beáramlása által a közösségi piacra gyakorolt nyomás következtében nem tudták a közösségi gyártók eladási áraikat a piaci feltételekkel és a költségnövekedéssel összhangban meghatározni. Amint az már említésre került, az amerikai gyártók által elsődlegesen használt alapanyag, nevezetesen a szójababolaj ára is erőteljesen emelkedett az elemzett időszakban. Ezek az USA-ban bekövetkező költségnövekedések azonban nem tükröződtek a közösségi piacra kerülő támogatott import árában.

(235) Ennek fényében a nyersanyagár-emelkedés nem érinti a támogatott behozatal és a közösségi gazdasági ágazatban bekövetkezett kár közötti okozati összefüggést.

6.3.6. Az ásványi olaj árának alakulása

(236) Az egyik érdekelt fél azzal érvelt, hogy mivel az ásványi dízel ára és a biodízel ára szorosan összefügg egymással, a biodízel árának növekedése, amely sokkal nagyobb volt, mint az ásványi dízel árának emelkedése - különösen Németországban - visszaesést eredményezett a tagállam piacára beszállító gyártók értékesítéseiben.

(237) Először is meg kell jegyezni, hogy az érintett fél semmilyen információt nem adott állításának alátámasztására. Ezen felül, ellentétben azzal, amit ez a fél állít, a vizsgálat azt állapította meg, hogy a közösségi gazdasági ágazat növelte értékesítéseit és piaci részesedését az elemzett időszakban. Ráadásul mivel a nyersolaj árát világszinten jegyzik, az érintett termék értékesítését ennek ugyanúgy kellett volna érintenie, mint a Közösségben előállított biodízel értékesítését.

(238) A fentiek alapján ezt az érvelést el kell utasítani.

6.3.7. A biodízelüzemek Közösségen belüli elhelyezkedésének jelentősége

(239) Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy minden biodízelgyártó elhelyezkedése fontos tényező a versenyképesség tekintetében, és Németországot hozza fel példaként annak illusztrálására, hogy a biodízelgyártóknak az ország belsejében található telephelyei esetében magasak a szállítási költségek, mivel minden nagy vásárló, különösen a finomítók és keverési létesítményeik a tengerparton találhatók.

(240) A vizsgálat arra mutatott rá, hogy a közösségi gazdasági ágazat gyártói közül csak kevesen rendelkeznek az ország belsejében található telephellyel. Ezen felül a gyártók némelyikénél az is megállapítható volt, hogy a finomítók a gyártókhoz közel, szintén az ország belsejében rendelkeznek telephellyel. Mások tekintetében a vizsgálat azt tárta fel, hogy az ország belsejében található biodízelgyártókat a vásárlóiktól (keverők, finomítók) való távolság következtében érő hátrány kiegyenlítődik azáltal, hogy a gyártók közel vannak az olajsajtolókhoz és/vagy alapanyag-termelőkhöz.

(241) A fentiek alapján a Bizottság elutasította azt az állítást, amely szerint az okoz jelentős kárt a közösségi gazdasági ágazatnak, hogy az üzemek az ország belsejében helyezkednek el.

6.3.8. Az amerikai exportőrökkel kapcsolatban álló gyártók

(242) Megjegyzendő, hogy az USA-ból érkező támogatott import hatásának (214)-(220) preambulumbekezdésben elvégzett elemzésénél figyelembe lett véve a (162) preambulumbekezdésben említett három vállalat által teljesített amerikai import hatása is. Saját gyártású biodízelük értékesítésével kapcsolatban a vizsgálat nem mutatott ki a mintába felvett közösségi gyártókétól különböző árképzést vagy magatartást, különösen a vizsgálati időszakban.

6.4. Az okozati összefüggéssel kapcsolatos következtetés

(243) A fenti elemzés azt mutatta, hogy 2005 és a vizsgálati időszak között jelentősen növekedett az USA-ból származó, olcsó, támogatott behozatal volumene és piaci részesedése. Ugyanakkor megállapítható volt, hogy ez a behozatal jelentősen alákínált a közösségi gazdasági ágazatban alkalmazott árnak a vizsgálati időszakban.

(244) A vizsgálatnak és a 2005-2006 közötti időszak, valamint a 2007 és a vizsgálati időszak közötti időszak összehasonlító elemzésének megállapításai azt mutatták, hogy az USA-ból származó olcsó import beáramlása és a közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzetének jelentős romlása időben egyértelműen egybeesik, különösen a vizsgálati időszakban.

(245) A fenti elemzés alapján, amely kellően különbséget tett a közösségi gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló valamennyi ismert tényező hatásai és a támogatott behozatal káros hatásai között, és elkülönítette azokat, ideiglenesen megállapítható, hogy az USA-ból származó támogatott behozatal jelentős kárt okozott a közösségi gazdasági ágazatban az alaprendelet 8. cikke (6) bekezdésének értelmében.

7. KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

7.1. Előzetes megjegyzés

(246) Az alaprendelet 31. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy annak ellenére, hogy megállapította a sérelmet előidéző támogatás meglétét, vannak-e olyan kényszerítő okok, amelyekből arra lehet következtetni, hogy ebben az adott esetben az intézkedések elfogadása nem szolgálja a Közösség érdekét. A közösségi érdeket valamennyi érdeknek, többek között a közösségi gazdasági ágazat, az importőrök, a nyersanyag-beszállítók és az érintett termékek használóinak érdekeinek az értékelésével határozták meg.

7.2. A közösségi gazdasági ágazat érdeke

7.2.1. Az intézkedések alkalmazásának vagy alkalmazásuk mellőzésének hatása a közösségi gazdasági ágazatra

(247) Amint az fent említésre került, az USA-ból származó támogatott behozatal jelentős kárt okozott a közösségi gazdasági ágazatban. Az intézkedések meghozatalának mellőzése esetén valószínűleg folytatódna a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének kedvezőtlen alakulása. A közösségi gazdasági ágazat helyzetét elsősorban a nyereségesség 12,6 százalékpontos csökkenése jellemezte 2005 és a vizsgálati időszak között, ami az elégtelen áremelkedésnek volt köszönhető. A nyereségesség lefelé irányuló tendenciájára tekintettel ugyanis valószínű, hogy a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzete tovább romolna intézkedések hiányában. Ez végül a termelés beszüntetéséhez, és még több telephely bezárásához vezetne, így veszélyeztetné a foglalkoztatottságot és a beruházásokat a Közösségben.

(248) A Bizottság úgy véli, hogy az intézkedések alkalmazása helyreállítaná a tisztességes versenyt a piacon. Meg kell jegyezni, hogy a közösségi gazdasági ágazat nyereségességének lefelé irányuló tendenciája abból ered, hogy az ágazat nehezen veszi fel a versenyt az USA-ból származó, olcsó, támogatott behozatallal. A támogatásellenes intézkedések alkalmazása várhatóan olyan helyzetbe hozná a közösségi gazdasági ágazatot, hogy nyereségességét azon a szinten tarthatná, amely e tőkeigényes ágazat számára szükséges.

(249) Következésképpen az intézkedések várhatóan hatékonyan biztosítják a közösségi gazdasági ágazat számára annak lehetőségét, hogy a vizsgálat során feltárt, sérelmet előidéző támogatást ellensúlyozza.

7.3. A független közösségi importőrök/kereskedők érdekei

(250) A Bizottság körülbelül 25 független közösségi importőrrel/kereskedővel vette fel a kapcsolatot az eljárás megindításakor. Ezek a felek azonban nem működtek együtt.

(251) Ezekre a körülményekre tekintettel ideiglenesen nem lehetett pontosan megbecsülni az intézkedések importőrökre gyakorolt lehetséges hatását.

7.4. A felhasználók érdekei

(252) A Bizottság valamennyi ismert, az ásványi dízel előállításában és forgalmazásában érdekelt, valamint az ásványi dízel biodízellel történő keverésére kötelezett felhasználó vállalattal felvette a kapcsolatot, és kérdőíveket küldött ki a számukra az eljárás megindításakor.

(253) Közülük csak egy felhasználó vállalat működött együtt a Bizottsággal. Ez a felhasználó visszaküldte a kitöltött kérdőívet, és ebben azt állította, hogy támogatja az USA-ból származó olcsó import beáramlásának megszüntetését, mert ezek a termékek torzítják a versenyt a Közösségben, ami kárt okoz a dízel előállításában és értékesítésében érdekelt vállalatoknak, mivel azok a versenytársak, akik megveszik az olcsó terméket, tisztességtelen versenyelőnyhöz jutnak azokkal szemben, akik tartózkodnak ettől. Azt is állította, hogy az intézkedések révén újraindulhatnak az észter-előállító gyárak (különösen Németországban), és/vagy folytatódhatnak az új észterező gyárak közösségi létesítésével kapcsolatos projektek. Mivel az európai észter hagyományosan repcemagból készül (ami jobb minőségű nyersanyag, mint a B99 előállításánál használt szója vagy pálma), az európai gyártók számának növekedése több jobb minőségű terméket is jelentene, ezáltal csökkenne az észter ára, és ez végső soron a fogyasztók javát szolgálja.

(254) Az egyik felhasználó szövetség, amely a beszállítók érdekeit képviseli egy tagállamban, azt állította, hogy az intézkedések alkalmazása hátrányosan érintené tagjainak tevékenységét. Azt állította, hogy a dízelből adódik a közlekedési ágazat költségeinek 20-25 %-a, és tekintettel az ágazat alacsony nyereségességére (0-5 %), a dízel ára alapvető jelentőségű vállalatok ezreinek fennmaradása tekintetében. Ezeket az állításokat azonban nem lehetett igazolni, mivel a kérdéses szövetség tagjai nem küldték vissza a kitöltött kérdőívet.

(255) E körülményekre tekintettel ideiglenesen megállapítható, hogy az átadott információ alapján a kiegyenlítő intézkedések hatása változó lenne, így nem lehet egyértelmű következtetést levonni arra nézve, hogy vannak-e olyan kényszerítő okok, amelyek értelmében ezen egyedi esetben nem szabad intézkedéseket alkalmazni a felhasználók érdekeire figyelemmel.

7.5. A nyersanyag-beszállítók érdekei

(256) A kérdőíveket hat beszállító töltötte ki. Négy támogatta a támogatásellenes intézkedések alkalmazását, és azt állította, hogy ha nem kerülne sor ilyen intézkedésekre, az veszélyeztetné a közösségi gazdasági ágazat hosszú távú jelenlétét. Amennyiben ez megtörténik, az egyértelműen hátrányosan érintené helyzetüket.

(257) Két másik beszállító, aki az USA-ból származó biodízel exportáló gyártóival állt kapcsolatban, azt állította, hogy a lehetséges intézkedéseknek nem lenne jelentős hatása, mivel csak a kereskedelmi forgalom áthelyeződését eredményeznék (olyan importtermékekre történő átállást, amelyek az intézkedéssel nem érintett országokból származnak).

(258) A fentiek alapján megállapítható, hogy az intézkedések alkalmazása általában kedvező hatást gyakorolna a nyersanyag-beszállítók helyzetére.

7.6. Verseny- és kereskedelemtorzító hatások

(259) Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy ez az eljárás nem áll összhangban azon nemzetközi és közösségi politikai döntésekkel, amelyek a bioüzemanyag előállítását és értékesítését szorgalmazzák a környezetvédelemmel összefüggésben, és az ásványi üzemanyagoktól való függőség csökkentését támogatják.

(260) E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 31. cikke előírja, hogy a sérelmet előidéző támogatás kereskedelemtorzító hatásai felszámolásának és a tényleges verseny helyreállításának a szükségességét külön megfontolás tárgyává kell tenni. Ennek fényében általános környezetvédelmi és az ásványidízel-ellátással kapcsolatos megfontolásokat nem lehet figyelembe venni az elemzésben, és ezek nem indokolhatják a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat sem.

(261) A közösségi piacot illetően, a támogatásellenes intézkedések alkalmazását követően az érintett amerikai exportáló gyártók - tekintettel erős piaci helyzetükre - valószínűleg folytatnák termékeik értékesítését, jóllehet nem támogatott árakon. Az is valószínű, hogy elegendő nagyobb versenytárs maradna a közösségi piacon, különösen a termelésüket ideiglenesen beszüntető közösségi gyártók, és olyanok is, akik eddig a támogatott behozatal miatt nem tudták beindítani termelési tevékenységüket. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy az elemzett időszak kezdetén a vizsgálat alá nem vont közösségi gyártók értékesítései a közösségi piac legalább 30 %-át tették ki, és ez az arány drasztikusan csökkent az USA-ból származó támogatott behozatalnak köszönhetően. Ennélfogva valószínű, hogy a felhasználók továbbra is különböző biodízel-beszállítók közül választhatnak. Amennyiben azonban nem alkalmaznának intézkedéseket, a közösségi gazdasági ágazat jövője kerülne veszélybe. Eltűnése súlyosan csökkentené a versenyt a közösségi piacon.

7.7. A közösségi érdekkel kapcsolatos következtetés

(262) Az USA-ból származó biodízel behozatalával kapcsolatos intézkedések meghozatala egyértelműen a Közösség érdekét szolgálná. Lehetővé tenné a közösségi gazdasági ágazat számára a növekedést és a támogatott behozatal okozta kár helyreállítását. Amennyiben azonban nem kerül sor intézkedésre, a közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzete tovább romlana, és több gazdasági szereplő hagyna fel tevékenységével. Ezen felül, noha a felhasználók és az importőrök tekintetében nem lehet egyértelmű következtetést levonni, az intézkedések alkalmazása várhatóan a nyersanyag-beszállítók érdekeit szolgálná.

(263) A fentiekre tekintettel ideiglenesen megállapítható, hogy nincsenek olyan, a Közösség érdekében álló kényszerítő okok, amelyek a kiegyenlítő vámok kivetésének mellőzését indokolnák ebben az esetben.

8. JAVASLAT IDEIGLENES TÁMOGATÁSELLENES INTÉZKEDÉSEKRE

8.1. A kár megszüntetéséhez szükséges szintek

(264) A támogatással, kárral, okozati összefüggéssel és közösségi érdekkel kapcsolatos következtetésekre tekintettel ideiglenes támogatásellenes intézkedéseket kell alkalmazni a közösségi gazdasági ágazatban a támogatott behozatal által okozott további kár megelőzésére.

(265) A kiegyenlítő intézkedések szintjének elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy megszüntesse a közösségi gazdasági ágazatnak a támogatott behozatal által okozott kárt, anélkül, hogy meghaladná a megállapított támogatási különbözetet. A sérelmet előidéző támogatás káros hatásainak megszüntetéséhez szükséges vám összegének kiszámításakor a Bizottság azt mérlegelte, hogy az intézkedéseknek lehetővé kell tenniük a közösségi gazdasági ágazat számára, hogy elérje azt az adózás előtti nyereséget, amely a rendes versenyfeltételek mellett, vagyis a támogatott behozatal nélkül ésszerűen elérhető lenne.

(266) E tekintetben a Bizottság úgy vélte, hogy a forgalomból származó 15 %-os haszonkulcs olyan megfelelő szint, amelyet a közösségi gazdasági ágazat a sérelmet előidéző támogatás hiányában várhatott volna az ágazatnak az érintett időszak első részére (2004, 2005, 2006) jellemző teljesítménye alapján; ez a szint méltányosnak is tekinthető ezen újonnan indult ágazat hosszú távú termelő-beruházásának biztosítása tekintetében is.

(267) A szükséges áremelést ezt követően az alákínálás kiszámításához megállapított súlyozott átlagos importár és a közösségi gazdasági ágazat által a közösségi piacon értékesített hasonló termék kárt nem okozó ára közötti összehasonlítás alapján határozták meg. A kárt nem okozó ár úgy számítható ki, hogy a mintába felvett közösségi gyártók eladási árát kiigazítják a vizsgálati időszak tényleges nyerségével és veszteségével, és hozzáadják a fent említett haszonkulcsot. Az összehasonlításból származó bármely különbséget ezt követően a teljes CIF-importérték százalékában fejezték ki.

(268) A fenti (9) preambulumbekezdésben említett egyéni vizsgálatban részesülő vállalat elmulasztott értelmes információt adni közösség exporteladásairól, valamint kapcsolatban álló importőrének közösségi viszonteladásairól. A vállalatot felkérték, hogy a kérdőíves válaszában nyújtott tájékoztatás hiányosságainak korrigálására további információkat nyújtson be. A Bizottság arról is tájékoztatta a vállalatot, hogy amennyiben nem adja meg a kért információt, akkor az alaprendelet 28. cikkével összhangban a kérdőíves válaszában megadott hiányos információ figyelmen kívül hagyható, mivel indokolatlanul megnehezítette a vállalatra vonatkozó pontos megállapítások megtételét.

(269) A vállalat tájékoztatást kapott részleges együttműködésének következményeiről, és lehetőséget kapott észrevételek megtételére. A megadott határidőn belül azonban nem érkezett tőle ilyen értelmű válasz.

(270) Ennek következtében a vállalat esetében a kár kiküszöbölésének szintje ideiglenesen a mintába felvett vállalatok esetében talált legmagasabb kárszinten lett megállapítva.

8.2. Ideiglenes intézkedések

(271) A fentiek fényében a Bizottság úgy véli, hogy az alaprendelet 12. cikkének (1) bekezdésével összhangban ideiglenes kiegyenlítő intézkedéseket kell hozni a megállapított támogatási különbözet szintjének megfelelő, de a kisebb összeggel kapcsolatos szabállyal összhangban kiszámított kárkülönbözetet meg nem haladó mértékben.

(272) A fentiek alapján a kiegyenlítő vámtételt a kár megszüntetéséhez szükséges szint és a támogatási különbözet összehasonlításával állapították meg. Ennélfogva a javasolt kiegyenlítő vámok a következőképpen alakulnak:

(273) Tekintve, hogy a kiegyenlítő vám a - biodízeltartalmukhoz viszonyítva - 20 tömegszázaléknál több biodízelt tartalmazó keverékekre fog vonatkozni, annak érdekében, hogy a tagállamok vámhatóságai az intézkedéseket eredményesen tudják végrehajtani, az látszik megfelelőnek, hogy a vámok a biodízeltartalom alapján rögzített összegként legyenek meghatározva.

(274) Az ebben a rendeletben meghatározott, egyes vállalatokra alkalmazandó kiegyenlítő vámtételt a vizsgálat megállapításai alapján határozták meg. Ezért ezek a vámtételek a vizsgálat során az e vállalatok tekintetében feltárt helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek (az országszerte, "minden más vállalatra" alkalmazandó vámtételekkel szemben) kizárólag az érintett országból származó, a vállalatok, és így kifejezetten az említett jogi személyek által előállított termékek behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten, névvel és címmel nem említett bármely más vállalat, többek között a kifejezetten említett vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok által előállított importtermékekre nem ezek a vámtételek vonatkoznak; ezek a termékek a "minden más vállalatra" alkalmazandó vámtétel hatálya alatt állnak.

9. KÖZZÉTÉTEL

(275) A fenti ideiglenes megállapításokat az összes érdekelt féllel közlik és egyben fel is kérik őket, hogy álláspontjukat írásban ismertessék és kérjék meghallgatásukat. Észrevételeiket tanulmányozni fogják, és megalapozottságuk esetén figyelembe veszik a végleges döntés meghozatala előtt. Az ideiglenes megállapításokat a végleges döntés keretében felül is lehet vizsgálni.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A Bizottság ideiglenes kiegyenlítő vámot vet ki az Amerikai Egyesült Államokból származó, tiszta formában előforduló szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észterek és/vagy paraffingázolaj vagy a 20 tömegszázaléknál több, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észtert és/vagy paraffingázolajat tartalmazó keverék (közismert nevén "biodízel") behozatalára, amely a következő KN-kódok alá tartozik: ex 1516 20 98 (TARIC-kód: 1516209820), ex 1518 00 91 (TARIC-kód: 1518009120), ex 1518 00 99 (TARIC-kód: 1518009920), ex 2710 19 41 (TARIC-kód: 2710194120), 3824 90 91, ex 3824 90 97 (TARIC-kód: 3824909787).

(2) Az (1) bekezdésben leírt és az alább felsorolt vállalatok által előállított termékekre alkalmazandó ideiglenes kiegyenlítő vámtétel a következőképpen alakul:

A keverékekre vonatkozó kiegyenlítő vámot a keverékben megtalálható, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észterek és paraffingázolaj (vagyis a biodízeltartalom) tömegszázalékos arányában kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdésben említett termék Közösségen belüli szabad forgalomba bocsátásának feltétele az ideiglenes vám összegével megegyező vámbiztosíték nyújtása.

(4) Eltérő rendelkezés hiányában a vámtételekre vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

(1) A 2026/97/EK tanácsi rendelet 30. cikkének sérelme nélkül az érdekelt felek e rendelet hatálybalépésétől számított 16 napon belül kérhetik azoknak a lényeges tényeknek és szempontoknak a közlését, amelyek alapján ezt a rendeletet elfogadták, írásban ismertethetik álláspontjukat, és kérhetik a Bizottság általi szóbeli meghallgatásukat.

(2) A 2026/97/EK rendelet 31. cikkének (4) bekezdése alapján az érintett felek e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított egy hónapon belül észrevételeket tehetnek e rendelet alkalmazására vonatkozóan.

3. cikk

E rendelet 1. cikkét négy hónapig kell alkalmazni.

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. március 11-én.

a Bizottság részéről

Catherine ASHTON

a Bizottság tagja

(1) HL L 288., 1997.10.21., 1. o.

(2) HL C 147., 2008.6.13., 10. o.

(3) HL C 147., 2008.6.13., 5. o.

(4) Az USA kormánya átadta a 2006. december 15-ig megjelenő összes adójogszabály tekintetében naprakésszé tett teljes adókódexet (2006. decemberi változat), amely a jelenlegi vizsgálati időszak szempontjából alkalmazandó.

(5) Például a) a biodízel kezelési és használati útmutatója, amelyet az NREL (National renewable energy laboratory - Megújuló Energiaforrások Nemzeti Laboratóriuma) adott ki 2008 szeptemberében, b) az NREL által 2004 júniusában kiadott biomasszaolaj-elemzés, c) az Amerikai Anyagvizsgáló Társaság (ASTM) által kiadott, biodízelről szóló nyilvános hírek, információk és előírások, d) az NBB által kiadott, biodízelről szóló nyilvános hírek és információk, e) az USA Energiaügyi Minisztériuma által a tiszta városokkal kapcsolatos cselekvések keretében kiadott összefoglalók stb.

(6) A szűz olajak - az észtereket is ideértve - különféle mezőgazdasági alapanyagokból származnak, például napraforgómagból, gyapotmagból, repcéből, káposztából (Crambe), repcemagból, pórsáfrányból, lenmagból, rizskorpából, mustármagból stb. vagy állati eredetű zsírból.

(7) Valójában 99,9 %-ot, mivel az USA-ban elegendő 0,1 % ásványi dízelolaj hozzáadása a keverőknek járó adójóváírás megszerzéséhez.

(8) Alapvetően a B99-B50 keverékek.

(9) Alapvetően a B2-B20 keverékek.

(10) Lásd az 1992. évi energiapolitikai törvényt.

(11) Az U.S.C. szerint a mezőgazdasági biodízel olyan biodízel, amely kizárólag kukoricából, szójababból, napraforgómagból, gyapotmagból, repcéből, káposztából (Crambe), repcemagból, pórsáfrányból, lenmagból, rizskorpából, mustármagból, kinyert szűz növényi olajokból vagy állati eredetű zsírból származik, az észtereket is ideértve. A vizsgálat azt mutatta, hogy a vizsgálati időszakban az USA-ból a Közösségbe kivitt biodízel 98 %-a mezőgazdasági biodízel volt.

(12) A gallononkénti 0,50 USD-os jóváírást az energiahatékonyság javításáról és az adójóváírás bővítéséről szóló 2008. évi (2009. január 1-jétől hatályos) törvény gallononként 1 USD-ra növelte.

(13) A bioenergia-program tekintetében az adóév október 1-jétől a következő év szeptember 30-áig tartott.

(14) A személyi ingó vagyontárgyakat az illinois-i jogszabályok nem határozzák meg, de bármely vagyontárgy ide sorolható.

(15) A "kormány" kifejezést e rendelet alkalmazásában az alaprendelet 1. cikke (3) bekezdésének második albekezdése szerint kell érteni, amely a következőképpen rendelkezik: "E rendelet alkalmazásában a »kormányzat« a származási ország vagy az exportáló ország bármilyen illetékes állami szervét jelenti".

(16) HL L 123., 2003.3.17., 42. o.

(17) HL L 283., 2003.10.31., 51. o.

(18) A küszöbérték támogatását követően a Parlament és a Tanács 2008 decemberében megállapodott egy a megújuló forrásokból származó energia használatát előmozdító irányelvben. Ez 2020-ra a közlekedésben 10 %-os megújulóenergia-célértéket tartalmaz, amely várhatóan jórészt bioüzemanyagokkal fog teljesülni.

(19) Az "Energiesteuergesetz"2006. augusztus 1-jén lépett hatályba, és literenként 9 eurocent adót vetett ki a B 100-ra.

(20) "Biokraftstoffquotengesetz" BGBl. 2006, I. rész, 62., 2006.12.21., 3180. o., a 2003/30/EK európai parlamenti és tanács irányelvet és a 2003/96/EK tanácsi irányelvet végrehajtó törvény.

MELLÉKLET

A mintában nem szereplő együttműködő amerikai exportáló gyártók