BH 2002.8.301 l. A szerzői vagy a szomszédos jogok megsértésének vétsége megvalósul, ha a vendéglátó-ipari egységet működtető kft. rádiókészülék működtetésével zeneszolgáltatást nyújt, de a kft. ügyvezető igazgatója a zeneszolgáltatás után járó jogdíjat a jogosultnak felszólítás ellenére sem fizeti meg [Btk. 329/A. § (1) bek., 1969. évi III. tv 40. § (1) bek.].

II. A szerzői vagy szomszédos jogok megsértése vétségének elkövetési magatartása a jogdíj megfizetésének elmulasztása, amelyet az a természetes személy valósít meg, akinek kötelessége lett volna a fizetési aktus teljesítése, és az közömbös, hogy a jogdíj megfizetése kinek a vagyonát terhelte volna [Btk. 329/A. § (1) bek., 1997. évi CXLIV. tv 156. § (1) bek.].

III. A büntetőjogi és polgári jogi felelősség nem azonos fogalmak, és az egyik nem szükségszerűen előfeltétele a másiknak;

a polgári jogi felelősség hiányából önmagában nem lehet a büntetőjogi felelősség hiányára következtetni [Btk. 329/A. § (1) bek.].

A városi bíróság a 2000. július 11-én meghozott ítéletével a terheltet a szerzői és szomszédos jogok megsértésének vétsége miatt ellene emelt vád alól felmentette.

Az ítéletben megállapított tényállás szerint a terhelt ügyvezető igazgatója volt a vendéglátóipari egységet működtető kft.-nek, amely itt 1996. november 10. és 1999. március 25. között rádiókészülék működtetésével folyamatosan zeneszolgáltatást nyújtott. A szolgáltatást a kft. nevében a terhelt 1996. november 12-én és annak módosítását 1997. október 7-én be is jelentette.

A zeneszolgáltatás után járó jogdíj megfizetése a jogdíj jogosultjának, az AMSzJ Irodának a felszólítása ellenére nem történt meg.

A városi bíróság jogi álláspontja szerint a vendéglátóipari egységet nem a terhelt, hanem a kft. működtette, a jogdíj megfizetésének kötelezettsége mint jogi személyt a kft.-t terhelte. A terhelt a kft. és a jogvédő iroda közötti jogviszonyban csak a kötelezett képviselőjeként járt el, ezért nem kötelezhető arra, hogy a kft. tartozását megfizesse. A terhelt a kft. ügyvezetését a tőle elvárható gondossággal ellátta, a zeneszolgáltatást bejelentette. A vagyoni hátrányt legfeljebb a kft. okozhatta, a kft. mulasztása az ügyvezetővel szemben büntetőjogi felelősséget nem eredményezhet.

A terhelt terhére bejelentett fellebbezést elbírálva, a megyei bíróság a 2000. október 10-én meghozott végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A végzés indokolása szerint a terhelt alkalmazottja volt a kft.-nek, a jogdíj megfizetése nem őt, hanem a kft.-t terhelte; az adatszolgáltatást teljesítette, ezáltal minden kötelezettségének eleget tett, tehát nem követett el bűncselekményt.

A jogerős határozat ellen a megyei főügyész 2000. december 18-án, a törvényes határidőn belül felülvizsgálati indítványt nyújtott be. Ennek lényege az, hogy az elkövetéskor hatályban volt, a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény (Szjt.) 40. §-ának (1) bekezdése érelmében a zeneszolgáltatáshoz való szerzői hozzájárulást a jelen esetben akkor kell megadottnak tekinteni, ha a megállapított díjat lerótták. Ez nem történt meg, a terhelt a szükséges hozzájárulás nélkül folytatta a zeneszolgáltatást, a szerzői jog sérelme és a vagyoni hátrány bekövetkezett. A zeneszolgáltatásról és a jogdíjak meg nem fizetéséről a terhelt hozott döntést, ezért a felelősség őt, és nem a kft.-t terheli, így a bíróságok a terheltet a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével mentették fel.