62005TJ0351[1]

Az Elsőfokú Bíróság (ötödik tanács) 2008. február 14-i ítélete. Provincia di Imperia kontra az Európai Közösségek Bizottsága. Európai Szociális Alap - Közösségi pénzügyi támogatás az 1784/1999/EK rendelet 6. cikkének értelmében vett innovációs tevékenységek terén - Ajánlatkérés - Ajánlat elutasítása. T-351/05. sz. ügy

T-351/05. sz. ügy

Provincia di Imperia

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

"Európai Szociális Alap - Közösségi pénzügyi támogatás az 1784/1999/EK rendelet 6. cikkének értelmében vett innovációs tevékenységek terén - Ajánlatkérés - Ajánlat elutasítása"

Az ítélet összefoglalása

1. Megsemmisítés iránti kereset - Az eljáráshoz fűződő érdek

(EK 230. cikk, negyedik bekezdés; 1784/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 6. cikk)

2. Intézmények aktusai - Indokolás - Kötelezettség - Hatály

(EK 253. cikk; 1784/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 6. cikk)

3. Eljárás - Keresetlevél - Alaki követelmények

(A Bíróság alapokmánya, 21. cikk, első bekezdés, és 53. cikk, első bekezdés; az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, c) pont)

1. Természetes vagy jogi személy által benyújtott megsemmisítés iránti kereset csak akkor elfogadható, ha a felperesnek érdeke fűződik a megtámadott aktus megsemmisítéséhez. Az érdeknek létre kellett jönnie és jelenleg is fenn kell állnia, és azt a kereset benyújtásának időpontjára vonatkozóan kell elbírálni. Ez az érdek csak akkor áll fenn, ha a kereset - eredményét tekintve - az azt indító fél javára szolgálhat.

E tekintetben, jóllehet a Bizottság az Európai Szociális Alapról szóló 1784/1999 rendelet 6. cikkének értelmében vett innovációs tevékenységek terén történt ajánlatkérésére válaszképpen benyújtott ajánlatot elutasító határozatának megsemmisítése semmi esetre sem vezethet olyan helyzethez, amelyben a felperesnek joga lenne arra, hogy a pályázatok második fordulója keretében benyújtott pénzügyi támogatás iránti kérelme alapján a Bizottság valamely támogatást megadjon számára, a megsemmisítés még egy esélyt adna a felperesnek, hogy részesülhessen ebből a támogatásból. Megsemmisítés esetén ugyanis a Bizottság köteles lenne újból figyelembe venni a felperes ajánlatát, számításba véve az Elsőfokú Bíróság álláspontját is. Így a felperesnek nem kellene módosítania ajánlatát, sem naprakésszé tennie azt, eltérően attól az esettől, ha pályázatát a pályázatok harmadik fordulójának a keretében kellene újra benyújtania.

(vö. 32-33. pont)

2. Az EK 253. cikk által megkövetelt indokolásnak világosan és egyértelműen kell megjelenítenie az aktust kibocsátó intézmény érvelését oly módon, hogy az érdekeltek megismerhessék a meghozott intézkedés indokait, és a hatáskörrel rendelkező bíróság gyakorolhassa felülvizsgálati jogkörét. Nem követelmény azonban, hogy az indokolás valamennyi releváns ténybeli és jogi elemet tartalmazza. Azt a kérdést ugyanis, hogy valamely határozat indokolása megfelel-e az EK 253. cikk követelményeinek, nem csupán szövege, hanem összefüggései, valamint az érintett tárgyra vonatkozó jogszabályok összessége alapján kell megítélni.

A Bizottságnak az Európai Szociális Alapról szóló 1784/1999 rendelet 6. cikke szerinti támogatás iránti kérelmet elutasító határozata indokolásának rövidített jellege elkerülhetetlen következménye a több száz támogatás iránti kérelem számítógépes kezelésének, mivel e kérelmekről a Bizottságnak rövid határidőn belül kell döntenie. A részletesebb indokolás megkövetelése minden egyes egyedi határozat alátámasztására ennélfogva veszélyeztethetné az Európai Szociális Alap pénzügyi támogatásainak ésszerű és hatékony odaítélését.

Az indokolási kötelezettség betartását azon információk függvényében kell megítélni, amelyekkel a felperes keresete benyújtásának időpontjában rendelkezik. Amennyiben ez utóbbi - keresetének benyújtását megelőzően - valamely határozat tárgyában további magyarázatokat kér az érintett intézménytől, és azokat meg is kapja, akkor nem kérheti az Elsőfokú Bíróságtól, hogy e magyarázatokat az indokolás megfelelőségének értékelésekor ne vegye figyelembe, azzal a feltétellel azonban, hogy az intézmény nem jogosult teljesen új indokolással helyettesíteni az eredeti indokolást.

(vö. 52-55. pont)

3. A Bíróság alapokmánya 21. cikke első bekezdésének értelmében, amelyet ugyanezen alapokmány 53. cikke első bekezdésének megfelelően az Elsőfokú Bíróság eljárására is alkalmazni kell, továbbá az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 44. cikke 1. §-ának c) pontja értelmében a keresetlevélnek tartalmaznia kell többek között a felhozott jogalapok rövid összefoglalását. A keresetlevélnek így világosan ki kell fejtenie azt a jogalapot, amelyen a kereset alapul, ezért annak pusztán absztrakt megnevezése nem felel meg a Bíróság alapokmánya és az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata követelményeinek.

(vö. 87. pont)

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács)

2008. január 31.(*)

"Európai Szociális Alap - Közösségi pénzügyi támogatás az 1784/1999/EK rendelet 6. cikkének értelmében vett innovációs tevékenységek terén - Ajánlatkérés - Ajánlat elutasítása"

A T-351/05. sz. ügyben,

a Provincia di Imperia (Olaszország, képviselik: S. Rostagno és K. Platteau ügyvédek)

felperesnek

az Európai Közösségek Bizottsága (képviselik: D. Martin és A. Weimar, meghatalmazotti minőségben)

alperes ellen

"az Európai Szociális Alapról szóló rendelet 6. cikke értelmében vett innovációs tevékenységek: »Innovációs megközelítések a változásmenedzselés terén«" VP/2003/021 ajánlatkérésre a Provincia di Imperia által benyújtott VP/2003/0212005/VP021/20293 ajánlatot elutasító, 2005. június 30-i bizottsági határozat, és minden e határozattal kapcsolatos aktus megsemmisítése iránti kérelme tárgyában,

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁGA

(ötödik tanács),

tagjai: M. Vilaras elnök, E. Martins Ribeiro és K. Jürimäe bírák,

hivatalvezető: K. Pocheć tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2007. március 6-i tárgyalásra,

meghozta a következő

Ítéletet

Jogi háttér

1 A strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendelet (HL 1999. L 161., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 14. fejezet, 1. kötet, 31. o.) 22. cikke kimondja:

"(1) A Bizottság kezdeményezésére és a 48-51. cikkben említett bizottságokkal az innovációs tevékenységek különböző típusaira vonatkozó iránymutatásokról folytatott konzultációt követően, az alapokból, azok éves finanszírozásának maximum 0,40%-áig, finanszírozhatók innovációs tevékenységek közösségi szinten. Az ilyen tevékenységek közé tartoznak a tanulmányok, a kísérleti projektek és a tapasztalatcserék.

Az ilyen innovációs tevékenységek hozzájárulnak az 1., a 2. és a 3. célkitűzés keretében nyújtott támogatás minőségének javítását célzó innovációs módszerek és eljárások kidolgozásához. A tevékenységek végrehajtása egyszerűen, átlátható módon, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban történik.

(2) A kísérleti projektek egyes tevékenységi területei csak egy alapból finanszírozhatók. Valamely alapból történő hozzájárulásra vonatkozó döntés az alapnak a rá vonatkozó rendeletekben meghatározott alkalmazási területét mélyítheti, de nem terjesztheti ki, annak érdekében, hogy az az érintett kísérleti projekt végrehajtásához szükséges valamennyi intézkedésre kiterjedjen."

2 Ugyanezen rendelet 24. cikke a következőképpen rendelkezik:

"(1) Az érintett tagállamoktól az innovációs tevékenységekre vonatkozóan kapott információk felhasználásával a Bizottság a következő szempontok alapján értékeli az alapokból nyújtandó hozzájárulás iránt a 22. és a 23. cikk alapján benyújtott kérelmeket:

a) a javasolt támogatásnak, hatókörének - beleértve a földrajzi hatókört -, és konkrét céljainak ismertetése;

b) a támogatás végrehajtásáért felelős szervek, valamint a kedvezményezettek;

c) ütemterv és finanszírozási terv, beleértve a közösségi finanszírozás bármely egyéb forrásaiból származó hozzájárulásokat;

d) a hatékony és szabályszerű végrehajtást biztosító rendelkezések;

e) bármely egyéb, a közösségi politikákkal és a 10. cikk (3) bekezdésében említett iránymutatásokkal való összeegyeztethetőség igazolásához szükséges információ.

Ha az említett információk lehetővé teszik a benyújtott kérelem elbírálását, a Bizottság jóváhagyja az alapokból történő hozzájárulást.

(2) Az érintett tagállamokat a kérelem elfogadását követően a Bizottság haladéktalanul értesíti.

(3) A tagállamok e rendelet értelmében nem tartoznak pénzügyi felelősséggel a 22. cikkben említett innovációs tevékenységekért és a 23. cikkben említett technikai segítségnyújtási intézkedésekért, az egyes tagállamoknak a rájuk vonatkozó intézményi rendelkezésekből eredő kötelezettségei sérelme nélkül."

3 Az Európai Szociális Alapról szóló, 1999. július 12-i 1784/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 1999. L 213., 5. o.; magyar nyelvű különkiadás 14. fejezet, 1. kötet, 106. o.) célmeghatározása szerint az Alap a munkanélküliség megelőzésére és a munkanélküliség elleni küzdelemre irányuló intézkedéseket, valamint a humán erőforrások és a munkaerőpiacba történő társadalmi beilleszkedés fejlesztésére irányuló intézkedéseket támogat annak érdekében, hogy elősegítsék a foglalkoztatás magas szintjét, a férfiak és nők közötti egyenlőséget, a fenntartható fejlődést, valamint a társadalmi és gazdasági kohéziót.

4 Az 1784/1999 rendelet 6. cikke felhatalmazza a Bizottságot az e rendeletben említett tevékenységek végrehajtásához szükséges előkészítő, felügyelő és értékelő tevékenységek finanszírozására.

5 2001. január 12-én a Bizottság közleményt [COM (2000) 894 végleges] fogadott el az 1784/1999/EK rendelet 6. cikke értelmében vett innovációs tevékenységek végrehajtásáról a 2000-2006. évi programozási időszakra.

6 E közlemény 6. pontjában az szerepel, hogy az innovációs tevékenységek közé a következő tevékenységek tartoznak:

- az eljárásokkal kapcsolatos innovációk. Ezek új módszerek, új eszközök, új megközelítések kifejlesztését, valamint a meglévő módszerek javítását foglalják magukban;

- az elérni kívánt célokhoz kapcsolódó innovációk. Ezek az új célkitűzések megfogalmazására összpontosítanak, ideértve azokat a megközelítéseket is, amelyek új és ígéretes képesítések meghatározására és új álláslehetőségek feltárására szolgálnak;

- a kontextushoz kapcsolódó innovációk. Ezek a politikai és intézményi struktúrákra vonatkoznak, és a munkaerőpiaccal kapcsolatos rendszerek fejlesztésére irányulnak.

7 E közlemény 43. pontja egyebek között a következőket tartalmazza: "Az innovációs tevékenységekhez nyújtott támogatás átláthatóságának biztosítása érdekében a Bizottság nyílt ajánlatkéréshez folyamodik, amelyet közzétesznek a Hivatalos Lapban és az Európa honlapon. Az esetleges projektek támogathatóságát az ajánlatkérés alkalmazási köre és témája fogja meghatározni."

8 Ugyanezen közlemény 44. pontja kimondja továbbá, hogy "a minden egyes ajánlatkérést kísérő, a projekttámogató részére készült útmutató lehetővé teszi a projekttámogatók számára, hogy támogatás iránti kérelmüket a [...] 1784/1999 rendeletben meghatározott szempontok és követelmények szerint terjesszék elő".

9 Ezen az alapon a VP/2003/021 hivatkozási számú, "B2-1630 költségvetési tétel - Az Európai Szociális Alapról szóló rendelet 6. cikke értelmében vett innovációs tevékenységek: »Innovációs megközelítések a változásmenedzselés terén«" megnevezésű ajánlatkérést tették közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

10 Az ajánlatkérésben a "Kiválasztott téma" cím alatt jelezték, hogy "a 2004-től 2006-ig terjedő időszakra a [1784/1999 rendelet] 6. cikk[e] pénzügyi támogatást biztosít a változásokra való előzetes felkészülést és a változások menedzselését célul kitűző olyan innovációs tevékenységek kidolgozásához és kipróbálásához, amelyek az »Innovációs megközelítések a változásmenedzselés terén« általános témakörbe illeszkednek".

11 Ugyanezen cím alatt előírják, hogy ezen általános téma keretében az innovációs tevékenységek két konkrét másodlagos téma, nevezetesen egyrészt a demográfiai változás kezelése, másrészt a szerkezetváltás kezelése körül kerülnek kifejtésre.

12 Az "Ütemterv" cím alatt a következőket találjuk:

"A jelen ajánlatkérés keretében három határidőt határoztak meg a pályázatok benyújtására:

- [...]

- A pályázatok második fordulójának határideje 2005. január 26. A támogatási megállapodások aláírására főszabály szerint 2005 szeptemberében kerül sor. A projektek megvalósítása 2005. október 1-je és 2005. november 30. között kezdődhet, de csak a támogatási megállapodás aláírását követően. A projektek maximális időtartama 24 hónap, és a projekteknek 2007. szeptember 30. és 2007. november 29. között be kell fejeződniük.

- A pályázatok harmadik fordulójának határideje 2006. január 25. A támogatási megállapodások aláírására főszabály szerint 2006 szeptemberében kerül sor. A projektek megvalósítása 2006. október 1-je és 2006. november 30. között kezdődhet, de csak a támogatási megállapodás aláírását követően. A projektek maximális időtartama 24 hónap, és a projekteknek 2008. szeptember 30. és 2008. november 29. között be kell fejeződniük."

13 2004. október 15-én a pályázatok második fordulójának keretében a Hivatalos Lapban (HL C 255., 11. o.) emlékeztető hirdetményt tettek közzé a VP/2003/021 hivatkozási számú, "04.021000.00.11 költségvetési tétel - Az Európai Szociális Alapról szóló rendelet 6. cikke értelmében vett innovációs tevékenységek: »Innovációs megközelítések a változásmenedzselés terén«" megnevezésű ajánlatkérésről. Ez a hirdetmény emlékeztet többek között arra, hogy a jelen ajánlatkérés keretében a pályázatok benyújtásának következő határideje 2005. január 26., és hogy a részletesebb információkat - ideértve a pályázati útmutatót is - a pályázatok benyújtásának eljárásáról, a rendelkezésre álló finanszírozási forrásokról, valamint a támogathatóság, a kiválasztás és az odaítélés szempontjairól, a megjelölt internetes honlapon letölthetik.

14 A pályázati útmutató több mellékletet tartalmaz, ezek között a "Technikai és pénzügyi melléklet" című 2. mellékletet, a "Támogatás iránti kérelem - a projekt leírása" című 6. mellékletet és az "Előzetes költségvetés" című 7. mellékletet.

15 A 2. melléklet 34. pontja kifejti:

"A [27., 29. és 31. pontban előírt] ellenőrzések során megfelelt pályázatokat a javasolt tevékenységek minőségének és megvalósíthatóságának meghatározása végett a következő szempontok alapján fogják értékelni:

- [...]

- a javaslatok újító jellege, különösen, ami a projekt célkitűzéseit és végrehajtását, valamint azt a módot illeti, ahogyan a javaslat eltávolodik az érintett szervezetek rendes tevékenységeitől, illetve támaszkodik ez utóbbiakra;

- [...]

- megfelelés egyrészt az előzetes költségvetésben említett költségtételek, másrészt a projekt leírásában és a támogatás iránti kérelemben szereplő munkaterv között."

A jogvita alapját képező tényállás

16 2005. január 21-én a felperes, a Provincia di Imperia, a pályázatok második fordulójában támogatás iránti kérelmet intézett a Bizottsághoz a 2005/VP021/20293 számú, "Flores" megnevezésű ajánlata alapján, amely azt célozta, hogy beavatkozzon a virágtermesztési szektorba Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban annak érdekében, hogy küzdjön a szerkezetátalakítási folyamat negatív hatásai ellen, és elősegítse a fejlődést.

17 2005. június 29-i elektronikus levelében a Bizottság tájékoztatta a felperest támogatás iránti kérelmének elutasításáról.

18 E határozatát a Bizottság 2005. június 30-i levelében (a továbbiakban: megtámadott határozat) megerősítette.

19 Határozatában a Bizottság a következőket közölte a felperessel:

"Ami az önök javaslatát illeti, úgy ítéltük meg, hogy az nem felel meg az ajánlatkérés értékelési szempontjainak. Ennek okai különösen a következők: az ajánlatban nem tudják megmagyarázni azt, hogy az hogyan dolgozza fel és veszi figyelembe a Ligúriában e téren korábban megszerzett tapasztalatokat. Komoly következetlenségek találhatók a 6. és 7. mellékletben szolgáltatott költségvetési információk között."

20 2005. július 1-jei elektronikus levelében a felperes vitatta a kérelmének elutasítását megalapozó két indokot a megtámadott határozatban, és felkérte a Bizottságot, hogy kérelmét ismételten vizsgálja meg és vegye figyelembe a közösségi finanszírozás tekintetében. Különösen, ami az azon a tényen alapuló indokot illeti, hogy az ajánlat nem veszi figyelembe a Ligúriában korábban megszerzett tapasztalatokat, a felperes kiemeli, hogy "a 6. mellékletben az 57-89. oldalon nagyon gondosan bemutatta a helyzetet, a tapasztalatokat és az ágazat szakpolitikáit gazdasági, társadalmi és territoriális szempontból nemzetközi, regionális és helyi szinten".

21 2005. július 4-i elektronikus levelében a Bizottság világosan kifejtette az előző válaszában leírtakat, részletezve a felperes támogatás iránti kérelmének elutasítását indokoló érvelését. A következőkre tér ki:

"1. Ami az első pontot illeti, igaz ugyan, hogy 32 oldal ad leírást a virágtermesztési »cluster«-ről, azonban ez az egyszerű leírás nem képes elmagyarázni nekünk, hogy korábbi tapasztalataik alapján hogyan sikerülhet önöknek új projektjük megalkotása és továbbfejlesztése, végül pedig az innováció javasolása.

2. Az önök által határidőn belül megküldött dokumentumok (a kiválasztási eljárásban egyedül figyelembe vett dokumentumok) a pénzügyi adatok terén számunkra következetlenségekről tanúskodnak. Míg a 6. melléklet 2 029 599,19 eurós végösszeget tartalmaz, a 7. mellékletben 2 109 599,99 eurós végösszeg szerepel (ez jelentős, 80 000 eurós különbség)."

22 2005. július 11-i elektronikus levelében a felperes vitatta ezeket a kiegészítő információkat.

23 2005. július 15-i elektronikus levelében a Bizottság tudatta, hogy fenntartja előző közléseinek tartalmát, és azt javasolja a felperesnek, hogy gondolkodjon el azon a tényen, hogy a 80 000 eurós jelentős különbséget az igazgatási költségek között lehetett volna jelezni.

Eljárás és a felek kérelmei

24 Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2005. szeptember 7-én benyújtott keresetlevelével a felperes megindította a jelen keresetet.

25 Az előadó bíró jelentése alapján az Elsőfokú Bíróság úgy határozott, hogy megnyitja a szóbeli szakaszt. Pervezető intézkedések keretében az Elsőfokú Bíróság egy dokumentum benyújtására és egy írásbeli kérdés megválaszolására kérte a felperest. A felperes teljesítette e kéréseket.

26 A felek szóbeli előterjesztéseit és az Elsőfokú Bíróság szóbeli kérdéseire adott válaszait az Elsőfokú Bíróság a 2007. március 6-i tárgyaláson hallgatta meg.

27 A felperes keresetében azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

- semmisítse meg a megtámadott határozatot és minden azzal kapcsolatos aktust;

- kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

28 A Bizottság azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

- a keresetet - mint megalapozatlant - utasítsa el;

- a jog szerint határozzon a költségekről.

A kereset elfogadhatóságáról

A felek érvei

29 A felperes úgy érvel, hogy a jelen kereset elfogadható, mivel az előírt határidőn belül nyújtották be, és a Bizottság olyan határozatának megsemmisítésére irányul, amelyet neki címeztek, és amely vagyoni szempontból érinti, tekintettel a pályázatának előkészítése érdekében felhasznált jelentős emberi és pénzügyi eszközökre.

30 A Bizottság először is megjegyzi, hogy a felperes nem hivatkozhat olyan vagyoni érdekre, amely "támogatáshoz való jogon" alapul, mivel a Bizottságnak semmiféle kötelezettsége nincs a hozzá benyújtott ajánlatok és projektek támogatására. Ezenkívül aláhúzza, hogy bármely ajánlat benyújtására önkéntesen kerül sor, hogy minden pályázónak ugyanezt az erőfeszítést kell megtennie, és hogy mindenkinek méltányos és átlátható bánásmódot biztosított.

31 A viszonválasz keretében a Bizottság megkérdőjelezi a felperes eljáráshoz fűződő érdekét. E tekintetben a Bizottság megjegyzi, hogy az eljáráshoz fűződő érdek fennállását a kereset benyújtásának időpontjára, azaz jelen esetben 2005. szeptember 7-re vonatkozóan kell elbírálni. Márpedig a Bizottság szerint ebben az időpontban a felperesnek még módjában állt egy új, kijavított dossziét benyújtani, egészen 2006. január 25-ig, a pályázatok harmadik fordulójának keretében. Ha nem igazolja a megtámadott határozat megsemmisítéséhez fűződő érdekét, a felperes megsemmisítés iránti keresete az említett határozat ellen nem lehet elfogadható. A Bizottság hivatkozik arra, hogy a felperes eljáráshoz fűződő érdekének a hiányából eredő elfogadhatatlansági kifogás eljárásgátló oknak minősül, amelyet a közösségi bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia, és amelyre az alperes az eljárás bármely szakaszában hivatkozhat.

Az Elsőfokú Bíróság álláspontja

32 A felperes eljáráshoz fűződő érdeke kapcsán emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint természetes vagy jogi személy által benyújtott megsemmisítés iránti kereset csak akkor elfogadható, ha a felperesnek érdeke fűződik a megtámadott aktus megsemmisítéséhez (az Elsőfokú Bíróság T-480/93. és T-483/93. sz., Antillean Rice Mills és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 1995. szeptember 14-én hozott ítéletének [EBHT 1995., II-2305. o.] 59. pontja, a T-102/96. sz., Gencor kontra Bizottság ügyben 1999. március 25-én hozott ítéletének [EBHT 1999., II-753. o.] 40. pontja, és a T-212/00. sz., Nuove Industrie Molisane kontra Bizottság ügyben 2002. január 30-án hozott ítéletének [EBHT 2002., II-347. o.] 33. pontja). Az érdeknek létre kellett jönnie, és jelenleg is fenn kell állnia (az Elsőfokú Bíróság T-138/89. sz., NBV és NVB kontra Bizottság ügyben 1992. szeptember 17-én hozott ítéletének [EBHT 1992., II-2181. o.] 33. pontja), és azt a kereset benyújtásának időpontjára vonatkozóan kell elbírálni (a Bíróság 14/63. sz., Forges de Clabecq kontra Főhatóság ügyben 1963. december 16-án hozott ítélete [EBHT 1963., 719. és 748. o.] és az Elsőfokú Bíróság T-159/98. sz., Torre és társai kontra Bizottság ügyben 2001. április 24-én hozott ítéletének [EBHT-KSZ 2001., I-A-83. és II-395. o.] 28. pontja). Ez az érdek csak akkor áll fenn, ha a kereset - eredményét tekintve - az azt indító fél javára szolgálhat (lásd az Elsőfokú Bíróság T-310/00. sz., MCI kontra Bizottság ügyben 2004. szeptember 28-án hozott ítéletének [EBHT 2004., II-3253. o.] 44. pontját, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

33 Jelen esetben a felperes eljáráshoz fűződő érdekének elbírálása végett meg kell vizsgálni, hogy a felperes mit nyerhetne a megtámadott határozat megsemmisítésével. E tekintetben, jóllehet a határozat megsemmisítése semmi esetre sem vezethet olyan helyzethez, amelyben a felperesnek joga lenne arra, hogy a Bizottság az Európai Szociális Alapból a pályázatok második fordulója keretében benyújtott pénzügyi támogatás iránti kérelme alapján valamely támogatást megadjon számára, azonban a megsemmisítés még egy esélyt adna a felperesnek, hogy részesülhessen ebből a támogatásból. Megsemmisítés esetén ugyanis a Bizottság köteles lenne újból figyelembe venni a felperes ajánlatát, ahogyan azt 2005. január 21-én benyújtotta, számításba véve az Elsőfokú Bíróság álláspontját is. Így a felperesnek nem kellene módosítania ajánlatát, sem naprakésszé tennie azt, eltérően attól az esettől, ha pályázatát a pályázatok harmadik fordulójának a keretében kellene újra benyújtania.

34 A feni megfontolások alapján meg kell állapítani, hogy a felperesnek érdeke fűződik az eljáráshoz, következésképpen a jelen keresetet elfogadhatónak kell nyilvánítani.

Az ügy érdeméről

35 Keresetének alátámasztására a felperes két jogalapot hoz fel. Az első jogalapja a megtámadott határozatban található azon megfontolás ellen irányul, amely szerint "komoly következetlenségek" vannak a felperes által az ajánlata 6. és 7. mellékletében szolgáltatott költségvetési információk között. Második jogalapja az említett határozatban szereplő azon megfontolás ellen irányul, amely szerint a felperes ajánlata nem tudja megmagyarázni azt, hogy hogyan dolgozza fel és veszi figyelembe a Ligúriában a virágtermesztés terén korábban megszerzett tapasztalatokat.

36 Az első jogalap keretében a felperes több kifogásra hivatkozik, amelyek az EK 253. cikknek, az 1784/1999 rendelet 6. cikkének, az 1260/1999 rendelet 22. és 24. cikkének, a 2001. január 12-i közleményben meghatározott szabályoknak, a VP/2003/021. sz. ajánlati felhívásban és a pályázati útmutatóban, ideértve az annak 2., 6. és 7. mellékletében meghatározott szabályoknak a megsértésén, valamint a tények nyilvánvalóan téves értékelésén, a hatáskörrel való visszaélésen és a jogbiztonság elvének megsértésén alapulnak. A második jogalap keretében a felperes ugyanezekre a kifogásokra hivatkozik, kivéve a pályázati útmutató 7. mellékletének megsértésére alapított kifogást.

37 Mielőtt megkezdenénk a két jogalap tulajdonképpeni elemzését, ki kell emelni, hogy a megtámadott határozatban felhozott két indok mindegyike önmagában is elegendő lenne egy olyan határozat megalapozásához, hogy a felperes ajánlatát ne támogassák közösségi társfinanszírozással. Ilyen körülmények között a határozatot csak akkor lehet megsemmisíteni, ha ezen indokok mindegyike jogellenes. Az olyan tévedés vagy jogellenesség, amely az érvelésnek csak az egyik pillérét érintené, nem lenne elegendő a megtámadott határozat megsemmisítésének igazolására, mivel e tévedés vagy jogellenesség nem gyakorolhatott meghatározó hatást a közösségi társfinanszírozás elutasítására. A jelen ügyben a felperes a két indokot két különböző jogalappal támadta meg. Következésképpen a jelen ügyben a megsemmisítés esetlegesen szükséges kimondáshoz mindkét jogalapot meg kell vizsgálni.

Az első jogalapról

A felek érvei

- A jogalap elfogadhatóságáról

38 A Bizottság megjegyzi, hogy a Bíróság alapokmánya és az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata szerint a keresetnek meg kell jelölnie a jogvita tárgyát, valamint tartalmaznia kell a felperes kérelmeit és a felhozott jogalapok rövid ismertetését, amelyeknek kellően világosaknak és egyértelműeknek kell lenniük ahhoz, hogy az alperes fél védekezését előkészíthesse. Jelen esetben ez nincs így. A Bizottság ugyanis azt állítja, hogy a felperes csak kommentárokat fogalmaz meg a "Kifogások" cím alatt, anélkül, hogy kimondaná, mely kifogást fejti ki és milyen alapon. A Bizottság szerint a felperes semmilyen jogi érvet nem fejt ki kérelmeinek alátámasztására. Pontosabban, ami a tények nyilvánvalóan téves értékelésén, a hatáskörrel való visszaélésen és a jogbiztonság elvének megsértésén alapuló kifogásokat illeti, ezek kijelentése teljesen absztrakt, ismertetésük semmiképpen sem kellően világos és érthető ahhoz, hogy a Bizottság hasznosan előkészíthesse védekezését. A Bizottság tehát úgy tekinti, hogy ezek a kifogások elfogadhatatlanok.

39 A Bizottság érveire válaszolva a felperes először is kifejti, hogy a jelen jogalap egységes egészet alkot, amelyet nem lehet részekre bontani a hivatkozott jogi alap függvényében. Ezután úgy véli, hogy megfelelően elmagyarázta, hogy a Bizottság a megtámadott határozatban mennyiben értékelte nyilvánvalóan tévesen a tényeket, illetve követett el hatáskörrel való visszaélést. Végül hangsúlyozza azt a tényt, hogy a VP/2003/021. sz. ajánlatkérésnek és a pályázati útmutatónak az említett határozatban történt megsértése következésképpen maga után vonja azon magasabb szintű normák megsértését is, amelyek alapján ez utóbbiakat elfogadták.

- A jogalap érdeméről

40 A felperes vitatja a "komoly következetlenségek" meglétét ajánlatának a költségvetési információkkal kapcsolatos 6. és 7. mellékletében. Bár nem tagadja, hogy van különbség a szóban forgó két mellékletben szolgáltatott információk között, azonban kifejti, hogy ez a mellékletek szerkezetéből következik, amit köteles volt megfelelően követni, valamint a kért információk különbségéből. A 6. melléklet ("Támogatás iránti kérelem") ugyanis csak a közvetlenül támogatható kiadásokat tartalmazza, amit szerinte a "D" nagybetű használata jelez (Személyzeti, utazási, tevékenységekkel/szolgáltatásokkal kapcsolatos és igazgatási kiadások), míg a 7. melléklet ("Előzetes költségvetés") a 6. mellékletben említett közvetlenül támogatható kiadásokon túlmenően a közvetve támogatható kiadásokat is tartalmazza, amit szerinte az "I" nagybetű használata jelez. Ez a különbségtétel lehetővé teszi a két melléklet adatai között fennálló, a Bizottság által kiemelt 80 000 eurós különbség igazolását.

41 A felperes tehát azt állítja, hogy nem lehet következetlenség ajánlatának 6. és 7. melléklete között, mivel ő mindenben követte a Bizottság által elkészített pályázati útmutatóban található kötelező mintát. Ezért a 80 000 eurónak általános költségek címén az igazgatási kiadások közé való felvétele a 6. melléklet "D4" rovatába, ahogyan azt a Bizottság javasolta 2005. július 15-i elektronikus levelében, értelmetlen lett volna, és oda vezetett volna, hogy helytelenül töltik ki a támogatás iránti kérelmet, továbbá feleslegessé tette volna az "I" rovatot a pályázati útmutató 7(b). mellékletében. A Bizottság ezen értelmezése vagy nyilvánvaló értékelési hibából ered, mivel a Bizottság összekeveri a projekt kiadásainak végösszegét az egyedüli közvetlenül támogatható kiadások végösszegével, vagy hatáskörrel való visszaélést, mivel a Bizottság a saját tetszése szerint értelmezi azokat az ajánlatmintákat, amelyeket ő maga fogalmazott meg. A felperes ennélfogva úgy véli, hogy a megtámadott határozat sérti az előzetesen meghatározott szabályokat, mint például a pályázati útmutatót és annak 6. és 7. mellékletét. Ezenkívül a megtámadott határozat szerinte sérti azt az előzetes határozatot, amely a 2001. január 12-i közleményből következik, az 1784/1999 rendelet 6. cikkét, az 1260/1999 rendelet 22. és 24. cikkét, valamint a jogbiztonság elvét.

42 Egyébiránt válaszul a Bizottság érvelésére, amely szerint nem küldött a Bizottságnak kiegészítő információk iránti kérelmet, a felperes azzal érvel, hogy egy ilyen kérelem szükségtelen volt, mivel a legcsekélyebb kétsége sem volt az igényelt pénzügyi információk terjedelmét illetően. Ami pedig a költségvetés különböző tételei közötti matematikai egyezést illeti, ez nyilvánvaló lenne, ha a pályázati útmutató 7(b). melléklete nem követelné meg a közvetett kiadások említését is, a 6. mellékletből átvett adatok mellett.

43 Ezenkívül a Bizottság azon állítása, hogy "komoly következetlenségek" állnak fenn, a felperes szerint nincs kellően megindokolva, mivel a 80 000 eurós különbséget csak késve - a 2005. július 4-i elektronikus levélben - jelezték, amelyben nem fejtették ki esetleges más következetlenségek meglétét, amelyek alapján a Bizottság elutasíthatja az ajánlatot. Továbbá az EK 253. cikkre vonatkozó ítélkezési gyakorlat megköveteli, hogy a sérelmet okozó aktus világos és egyértelmű indokolást tartalmazzon.

44 Végül a felperes a Bizottság érvelésére utal, amely szerint az ítélkezési gyakorlat alapján "az indokolási kötelezettségnek az a célja, hogy tudassa a határozat címzettjével azokat a ténybeli és jogi okokat, amelyeken a határozat alapul, hogy az érdekelt mérlegelhesse különösen annak célszerűségét, hogy a kérdéses határozatot a hatáskörrel rendelkező bíróság előtt vitassa-e". A felperes szerint a jelen esetben ez nem történt meg, mivel a Bizottság állítása, amely szerint "komoly következetlenségek találhatók a 6. és 7. mellékletben szolgáltatott költségvetési információk között", nem teszi lehetővé a felperes számára ajánlata elutasítása indokainak megértését. Ezenkívül a Bizottság által utólag szolgáltatott kiegészítő információk nem alkalmasak arra, hogy a megtámadott határozatot lényegesen módosítsák, mert a szükséges indokolásnak magában a határozatban kellett volna szerepelnie, illetve azt a határozattal egyidejűleg kellett volna közölni.

45 A Bizottság - megjegyezve, hogy a felperes nem vonja kétségbe a 6. és a 7. mellékletben szolgáltatott információk közötti különbséget - vitatja a felperes értékelését, miszerint e különbség a szóban forgó mellékletek szerkezetéből adódna. A Bizottság szerint ugyanis egyrészt "a költségvetés leírásában bemutatott tevékenységeket" leíró 6. mellékletnek, másrészt az "előzetes költségvetést" bemutató 7. mellékletnek tökéletes összhangban kell lennie. A pályázati útmutató technikai és pénzügyi melléklete (2. melléklet) 34. pontjának megfelelően ez az összhang szükséges feltétele a támogatás iránti kérelem figyelembevételének. A Bizottság szerint ezenkívül kiderül a 6. melléklet C8. pontjából, hogy e mellékletnek a költségvetési részre vonatkozó valamennyi költséget tartalmaznia kell. A Bizottság kifejti, hogy ha a 6. melléklet különbözik a 7. melléklettől, akkor kötelessége ezt jelezni, és tekintetbe venni a projekt értékelésénél. Ami a 6. melléklet szerkezetét illeti, a Bizottság úgy véli, hogy minden pályázónak be kell mutatnia abbéli képességét, hogy a pénzügyi és emberi erőforrásokat koherens és funkcionális módon tudja megszervezni, világossá téve a tervezett tevékenységek természetét és értékét, valamint az érintett szereplőkre bízott feladatokat.

46 Ami a felperesnek a 6. mellékletben a "D" betű használatára vonatkozó érvét illeti, a Bizottság megjegyzi, hogy semmi nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy ez a használat, amely a pályázók részéről való megértés megkönnyítését célozza, kizárja az általános költségeket a 6. melléklet kiadásai közül. A Bizottság szerint ezeket általában a "D4", "Igazgatás és koordináció" tétel alatt írják be. A Bizottság kifejti, hogy egy másik konkrét szakaszba vagy egy külön jegyzékbe való beírásukat is elfogadja, azonban jelenőségükre figyelemmel semmi esetre sem fogadhatja el a hiányukat. A Bizottság hangsúlyozza, hogy az egyértelműség e követelménye, a matematikai pontosságtól függetlenül, a pályázati útmutató technikai és pénzügyi melléklete 3.4. fejezetében ugyancsak előírt követelmény.

47 Ezenkívül a Bizottság megerősíti, hogy a 6. mellékletben a 80 000 eurós összegnek az általános költségek közé való felvételét illető kétség esetén a felperesnek kiegészítő információ iránti kérelmet kellett volna intéznie a Bizottsághoz. E tekintetben a Bizottság megjegyzi, hogy felkészült az eltérő értelmezések lehetőségére, és e célból gyors és könnyű kommunikációs eszközről gondoskodott, hogy válaszoljon az esetleges kérdésekre. Így mind a pályázati útmutató technikai és pénzügyi mellékletében, mind a Hivatalos Lapban 2003. október 31-én közzétett VP/2003/021. sz. ajánlatkérésben jelezték, hogy egy Internetes honlap, elektronikus levél vagy telefon útján kiegészítő információkat lehet kérni.

48 Ami az EK 253. cikk állítólagos megsértését illeti, a Bizottság úgy véli, hogy rendkívül gyorsan válaszolt a felperes információkérésére (három napos határidővel), és hivatkozik arra az ítélkezési gyakorlatra, amely szerint a rövidített indokolás elégséges, és megfelel az EK 253. cikk követelményeinek ezen a területen. E tekintetben emlékeztet arra, hogy az indokolás rövidített jellege a nagyszámú kérelem feldolgozásának elkerülhetetlen következménye. Egyébiránt az indokolási kötelezettség célja a Bizottság szerint főként az, hogy lehetővé tegye az érintett számára annak mérlegelését, hogy célszerű-e keresettel fordulnia a hatáskörrel rendelkező bírósághoz. A Bizottság úgy véli, hogy a jelen esetben adott ilyen indokolást.

49 Végül a Bizottság úgy gondolja, hogy az indokolási kötelezettséget meg kell különböztetni az indokolás megalapozottságától. Még akkor is, ha a megtámadott határozat rövidített indokolása az adott ügyben elégtelennek bizonyul, az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Bizottság mindenképpen kiegészítő indokolást adhat, feltéve, hogy ezt a kiegészítő információt a kereset benyújtása előtt szolgáltatja. Márpedig a jelen esetben ez történt. A Bizottság ugyanis kiegészítő tájékoztatást nyújtott a felperes kérelmeire válaszolva, és nem lehet neki felróni e tájékoztatás nyújtását.

Az Elsőfokú Bíróság álláspontja

50 A jelen jogalap a Bizottság által a megtámadott határozat alátámasztására felhozott azon indok ellen irányul, miszerint az ajánlatban "komoly következetlenségek találhatók a 6. és 7. mellékletben szolgáltatott költségvetési információk között". Ezt az indokot a Bizottság 2005. július 4-i elektronikus levelében pontosította, jelezve, hogy "[a felperes] által benyújtott dokumentumok pénzügyi következetlenségeket tartalmaznak", és kiemelte, hogy "a 6. mellékletben 2 029 599,[9]9 eurós végösszeg szerepel, míg a 7. melléklet 2 109 599,99 eurós végösszeget tartalmaz (ami jelentős, 80 000 eurós különbség)".

51 Előzetesen ki kell emelni, hogy a jelen jogalap keretében a felperes több, a fenti 36. pontban felsorolt kifogást hoz fel. Még ha feltételezzük is, hogy e kifogások némelyike pontatlansága miatt elfogadhatatlan, ez semmiképpen sem érvényes az indokolási kötelezettség és a pályázati útmutató megsértésén alapuló kifogásokra, amelyeket kellően egyértelműen és pontosan fogalmaztak meg ahhoz, hogy a Bizottság előkészíthesse védelmét, és az Elsőfokú Bíróság határozhasson a keresetről.

52 Ami a jogalap érdemét illeti, ami elsősorban az indokolási kötelezettség megsértésén alapuló felperesi kifogás, emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az EK 253. cikk által megkövetelt indokolásnak világosan és egyértelműen kell megjelenítenie az aktust kibocsátó intézmény érvelését oly módon, hogy az érdekeltek megismerhessék a meghozott intézkedés indokait, és a hatáskörrel rendelkező bíróság gyakorolhassa felülvizsgálati jogkörét (a Bíróság C-350/88. sz., Delacre és társai kontra Bizottság ügyben 1990. február 14-én hozott ítéletének [EBHT 1990., I-395. o.] 15. pontja, a C-56/93. sz., Belgium kontra Bizottság ügyben 1996. február 29-én hozott ítéletének [EBHT 1996., I-723. o.], 86. pontja, a C-367/95. P. sz., Bizottság kontra Sytraval és Brink's France ügyben 1998. április 2-án hozott ítéletének [EBHT 1998., I-1719. o.] 63. pontja és a C-159/01. sz., Hollandia kontra Bizottság ügyben 2004. április 29-én hozott ítéletének [EBHT 2004., I-4461. o.] 65. pontja).

53 Nem követelmény azonban, hogy az indokolás valamennyi releváns ténybeli és jogi elemre kitérjen. Azt a kérdést ugyanis, hogy valamely határozat indokolása megfelel-e az EK 253. cikk követelményeinek, nem csupán szövege, hanem összefüggései, valamint az érintett tárgyra vonatkozó jogszabályok összessége alapján kell megítélni (lásd a fenti 52. pontban hivatkozott Delacre és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 16. pontját és a hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

54 Ezenkívül hangsúlyozni kell, hogy a Bizottság támogatás iránti kérelmet elutasító határozata indokolásának rövidített jellege elkerülhetetlen következménye a több száz támogatás iránti kérelem számítógépes kezelésének, mivel e kérelmekről a Bizottságnak rövid határidőn belül kell döntenie. A részletesebb indokolás megkövetelése minden egyes egyedi határozat alátámasztására ennélfogva veszélyeztethetné az Európai Szociális Alap pénzügyi támogatásainak ésszerű és hatékony odaítélését (a Bíróság C-213/87. sz., Gemeente Amsterdam és VIA kontra Bizottság ügyben 1990. február 7-én hozott ítéletének [EBHT 1990., I-221. o.] 28. pontja).

55 Jelen esetben, ellentétben a felperes által állítottakkal, az indokolási kötelezettséget a Bizottság 2005. július 4-i elektronikus levelében található azon kiegészítő információk függvényében kell megítélni, amelyekkel a felperes a keresete benyújtásának időpontjában már rendelkezett. Amennyiben, mint a jelen esetben is, a felperes - keresetének benyújtását megelőzően - valamely határozat tárgyában további magyarázatokat kér az érintett intézménytől, és azokat meg is kapja, akkor nem kérheti az Elsőfokú Bíróságtól, hogy e magyarázatokat az indokolás megfelelőségének értékelésekor ne vegye figyelembe, azzal a feltétellel azonban, hogy az intézmény nem jogosult teljesen új indokolással helyettesíteni az eredeti indokolást, ami a jelen esetben nem áll fenn (az Elsőfokú Bíróság T-183/00. sz., Strabag Benelux kontra Bizottság ügyben 2003. február 25-én hozott ítéletének [EBHT 2003., II-135. o.] 58. pontja).

56 Következésképpen a jelen jogalap keretében vitatott indok, különösen a 2005. július 4-i elektronikus levélben található kiegészítő információk fényében, lehetővé teszi a felperes számára annak világos megértését, hogy a támogatás iránti kérelmének elutasítását igazoló két ok egyike azon a tényen alapult, hogy a Bizottság szerint nem tett eleget a pályázat keretében javasolt tevékenységek minőségének és megvalósíthatóságának meghatározását lehetővé tevő utolsó szempontnak, ahogyan azt a pályázati útmutató technikai és pénzügyi mellékletének 34. pontja meghatározza.

57 Tekintettel a jelen eset körülményeire, nem állapítható meg, hogy a megtámadott határozat, a jelen jogalap keretében vitatott indok vonatkozásában, nem megfelelően indokolt.

58 Másodsorban, ami a felperesnek a pályázati útmutató megsértésén alapuló, a jelen jogalap keretében vitatott kifogását illeti, amely szerint az ajánlatban "komoly következetlenségek találhatók a 6. és 7. mellékletben szolgáltatott költségvetési információk között", meg kell állapítani - amint azt az alábbi két táblázat is bizonyítja -, hogy tökéletes megfelelés van e két melléklet mindegyikének D1-D4 rovata között, amelyek szigorúan ugyanazt a végösszeget tartalmazzák:

1. táblázat (a pályázati útmutató 6. mellékletének mintája szerint elkészített támogatás iránti kérelemben szereplő tevékenységek költségeit tartalmazza)

2. táblázat (a pályázati útmutató 7. mellékletének mintája szerint elkészített előzetes költségvetésben említett tételek költségét tartalmazza)

59 E két táblázatból kiderül, hogy ellentétben a Bizottság által állítottakkal, a felperes következetesen járt el, amikor az előzetes költségvetéshez (7. melléklet) a "Közvetett támogatható kiadások" rovatban egy 80 000 eurós összeget tett hozzá általános költségek címen. A támogatás iránti kérelemben (6. melléklet) szereplő, a közvetlen támogatható kiadások teljességének megfelelő különböző összegek feltüntetése az előzetes költségvetés "Közvetlen támogatható kiadások D1-D4" rovatában biztosítja az e két melléklet közötti összhangot. E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy ez az összhang teljesen megfelel a pályázati útmutató technikai és pénzügyi melléklete 34. pontjában szereplő megfelelési követelménynek, ami a pályázat keretében javasolt tevékenységek minőségének és megvalósíthatóságának a meghatározását lehetővé tévő utolsó értékelési szempont. Következésképpen a megtámadott határozatban szereplő állítás, miszerint "komoly következetlenségek" vannak a felperes ajánlatának 6. és 7. mellékletében szolgáltatott költségvetési információk között, nem helytálló.

60 Ezt a következtetést a Bizottságnak az a javaslata sem kérdőjelezi meg, hogy az előzetes költségvetés I. rovatában említett 80 000 euró összegű általános költségeket a támogatás iránti kérelem D4 rovatába vegyék fel. Ez ugyanis megszüntetné a támogatás iránti kérelem D4 rovata és az előzetes költségvetés D4 rovata között fennálló megfelelést.

61 E tekintetben hangsúlyozni kell azt is, hogy a Bizottság javaslata nem egyeztethető össze a pályázati útmutató 7. mellékletében szereplő előzetes költségvetés előre meghatározott mintájában található információkkal. Ez a minta ugyanis egyrészt jelzi, hogy az "általános költségek" a "közvetett támogatható kiadások I." részét képezik, amely költségkategória nem azonos a "D1-D4 közvetlen támogatható kiadások" kategóriájával, hanem elkülönül attól. Másrészt az említett minta tartalmazza azt az elvet, miszerint az általános költségeknek nem szabad meghaladniuk a "D1-D4 közvetlen támogatható kiadások" teljes összegének 7%-át, ami szükségképpen azt jelenti, hogy az általános költségeket nem lehet belefoglalni az előzetes költségvetés D4 rovatába.

62 Ami a pályázati útmutató 6. mellékletének C8. pontjában szereplő kötelezettséget illeti - amelyre a Bizottság hivatkozott, és amely szerint "minden igazgatási költségnek és tevékenységnek, D4 költségvetési sor, szerepelnie [...] kell" a támogatás iránti kérelemben a projekt igazgatása és koordinációja céljából - pontosítani kell, hogy ez a kötelezettség csak a közvetlen támogatható kiadásokra vonatkozhat. A "D4 költségvetési sor" említése ugyanis kiemeli, hogy az igazgatás költségeit érintő, közvetlen támogatható kiadásokról van szó. E tekintetben meg kell említeni, hogy ebbe az általános költségek nem tartoznak bele, mivel az előzetes költségvetés mintájában kifejezetten elő van írva - amint az az előző pontban kiemelésre került -, hogy ezeket közvetett támogatható kiadásoknak kell tekinteni.

63 Ebből az következik, hogy a felperes a pályázati útmutató mellékletében szereplő mintáknak megfelelően töltötte ki a támogatás iránti kérelmet és az előzetes költségvetést. Ezzel szemben a Bizottság értelmezése, amely szerint összhangnak kell lennie e két melléklet között, az említett modellekkel nem egyeztethető össze.

64 A fentiek fényében a Bizottság sem a pályázati útmutató 6. és 7. mellékletében található elveket, sem a pályázati útmutató technikai és pénzügyi mellékletének 34. pontjában található utolsó szempontot nem alkalmazta helyesen.

65 Következésképpen az első jogalapot megalapozottnak kell nyilvánítani a pályázati útmutató 2., 6. és 7. mellékletének megsértése miatt, anélkül, hogy szükséges lenne megvizsgálni a felperesnek az e jogalap keretében felhozott egyéb érveit.

A második jogalapról

A felek érvei

- A jogalap elfogadhatóságáról

66 A Bizottság azt állítja, hogy a jelen jogalap keretében, az első jogalap keretében említett okokkal azonos okok miatt, az 1784/1999 rendelet, az 1260/1999 rendelet és a jogbiztonság elvének a megsértésén, valamint a hatáskörrel való állítólagos visszaélésen alapuló kifogások elfogadhatatlanok.

67 Az első jogalap elfogadhatósága tárgyában előadott okfejtésére utalva a felperes úgy véli, hogy a Bizottság tévesen hivatkozik az említett kifogások elfogadhatatlanságára.

- A jogalap érdeméről

68 Elsősorban, ami a Bizottság azon állítását illeti, hogy a felperes nem eléggé világította meg projektjének innovációs jellegét, a felperes megjegyzi, hogy ez csupán a 2005. július 4-i elektronikus levélből derül ki. Tekintettel arra, hogy a megtámadott határozatban írtakhoz képest új elemről van szó, ezt az állítást az Elsőfokú Bíróság szerinte nem veheti figyelembe.

69 E körülmények között a felperes csak másodlagosan kívánja bemutatni javaslatának innovációs jellegét. Ezen innovációs jelleg a C3. pontnak a C2., C4. és C8. ponttal való együttes olvasatából derül ki. A C3. pontban tett megállapítások, valamint a C2. és C4. pontban előterjesztett konkrét és innovációs célkitűzések közötti összhang bemutatása érdekében a felperes a projekt különböző szakaszait említi, amelyeket a C8. pont ír le, azaz, "a termelés terén történő beavatkozások", "a területen történő együttműködés és párbeszéd terén történő beavatkozások", a "földek rehabilitációja lakóhelyi és turisztikai célok érdekében" és "a forgalmazás és a marketing terén történő beavatkozások". E tekintetben a felperes egyrészt úgy véli, hogy az innovációk bemutatását kizárólag a C3. pontban kereső Bizottság szándékosan figyelmen kívül hagyta a pályázók számára a pályázatuk benyújtásához előírt szerkezetet. Másrészt hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak a pályázati útmutató technikai és pénzügyi melléklete 34. pontjában szereplő szempontjai meglehetősen tágan vannak meghatározva, anélkül, hogy utalnának az ajánlat előre meghatározott szerkezetére.

70 Másodsorban, ami a Bizottság azon állítását illeti, amely szerint a virágtermesztési "cluster" egyszerű leírása nem teszi lehetővé annak magyarázatát, hogy a felperes korábbi tapasztalataiból kiindulva hogyan építi fel és fejleszti ki új projektjét, a felperes elismeri a támogatás iránti kérelme összefüggéseiben való bemutatásának (C3. pont) leíró jellegét. Azt állítja azonban, hogy csupán a Bizottság által a pályázati útmutató 6. mellékletében előírt mintát követte. Mindenesetre említi a ligúriai régió tapasztalatát a C3. részben, mind pozitív módon, kiemelve erősségeit, mind negatív módon, rámutatva a pótolandó hiányosságokra és a javítandó hibákra.

71 Harmadsorban a felperes szerint nem tartották tiszteletben a pályázati útmutató technikai és pénzügyi mellékletét, amely a pályázatok négylépcsős értékelési rendszerét mutatja be. E tekintetben megjegyzi, hogy pályázatát a Bizottság az utolsó lépcsőig bezárólag vizsgálta, ami azt jelenti, hogy az előző három lépcsőt sikeresen vette, azaz a pályázó támogathatóságának ellenőrzését (első lépcső), a pályázat támogathatóságának ellenőrzését (második lépcső), és a jelölt abbeli képességének értékelését, hogy a javasolt tevékenységeket sikeresen meg tudja valósítani, különösen a javasolt tevékenységek terén szerzett tapasztalatok és kipróbált szakértelme alapján (harmadik lépcső). Mivel a pályázat minősége ellenőrzésének keretében (negyedik lépcső) a megtámadott határozatot a harmadik lépcsőbe tartozó szempont alapján indokolta, a Bizottság a felperes szerint megsértette a pályázati útmutató technikai és pénzügyi mellékletét és a jogbiztonság elvét.

72 Negyedsorban a felperes azt állítja, hogy nem tartották tiszteletben a pályázati útmutató technikai és pénzügyi melléklete 34. pontjában szereplő alternatív szempontot. Az innovációkat ugyanis szerinte "a rendes tevékenységektől való eltérés vagy annak folytatása eredményének" lehet tekinteni. Márpedig a Bizottság a felperes projektjének innovációs jellegét csak a rendes tevékenységek folytatásának szemszögéből vizsgálta, anélkül, hogy figyelembe vette volna az említett projekt innovációs jellegét a rendes tevékenységektől való eltérés szemszögéből. Így szerinte megsértette a pályázati útmutató technikai és pénzügyi mellékletének rendelkezéseit és a jogbiztonság elvét.

73 Ötödsorban a Bizottság azon állítása, miszerint hiányzik a kapcsolat a korábban az érintett területen Ligúriában szerzett tapasztalatokkal, sérti az EK 253. cikket. A felperes úgy tekinti, hogy a Bizottság által 2005. július 4-i elektronikus levelében adott kiegészítő indokolás nem fogadható el a jelen jogvita keretében, mivel nem szerepel magának a megtámadott határozatnak a szövegében. Mindenesetre a Bizottság a tényállás tekintetében nyilvánvaló értékelési hibát követett el, és mivel nem indokolta megfelelő módon a megtámadott határozatot, megsértette az EK 253. cikket.

74 Hatodsorban a felperes megjegyzi, hogy a Bizottság arra vonatkozó magyarázata, hogy a felperes projektjét a csak a legjobb projektek kiválasztására irányuló összehasonlító vizsgálat keretében vetették el, új elemet jelent. A Bizottság a felperes projektjét ugyanis a projekt szerkezetének meg nem értése miatt utasította el, nem pedig valódi értéke miatt, és mindenesetre nem fejti ki a felperes által elkövetett hibákat, ami lehetővé tenné számára az elutasítás megértését. Az a széles mérlegelési jogkör, amellyel a Bizottság az ügyben rendelkezik, a felperes szerint nem akadálya annak, hogy a közösségi bíróság felülvizsgálatot gyakoroljon.

75 A Bizottság hangsúlyozza, hogy tekintettel a nagyszámú kérelemre és figyelembe véve korlátozott költségvetési forrásait, nagy szigorúságról kellett tanúbizonyságot tennie olyan projektek elutasításával, amelyek nagyon jók lehettek, de amelyeknek a minősége mégis alatta maradt az elfogadott projektek minőségének. E tekintetben, jóllehet az elutasítás nem jelenti az elvégzett munka értékelését, a legkisebb hiba, következetlenség vagy pontatlanság kedvezőtlen hatással lehet az összehasonlító vizsgálat keretében végzett végleges kiválasztásra. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az ügyben rövidített indokolás is elegendő, és a kereset benyújtásáig lehetőség van bármiféle kiegészítő információ nyújtására. A Bizottság nem ért egyet azzal, hogy a projekt innovációs jellegére vonatkozó kiegészítő információk új elemet jelentenek, mivel ezek az információk a pályázati útmutató technikai és pénzügyi mellékletének szövegéből következnek. Ezenkívül a Bizottság azt állítja, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint, amennyiben egy közösségi hatóságnak feladatkörében eljárva összetett értékeléseket kell elvégeznie, e tényből következően széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, ahogy ez a strukturális alapok esetében is van. Így a közösségi bíróságnak a tények létezésének és e tények jogi minősítésének vizsgálatára kell szorítkoznia. Különösen azt kell ellenőriznie, hogy a hatóság intézkedése nem nyilvánvalóan hibás-e vagy nem minősül-e hatáskörrel való visszaélésnek, illetve e hatóság nem lépte-e át nyilvánvalóan mérlegelési jogköre határait.

76 Továbbá, ami a felperesnek a hatáskörrel való visszaélésre alapított kifogását illeti, a Bizottság - arra az esetre, ha ezt az érvet elfogadhatónak tekintenék - előadja, hogy a felperes nem bizonyította, hogy a megtámadott határozat elfogadásával a Bizottság a kérdéses szabályozás által elérni kívánt céltól eltérő célt követett, vagy hogy objektív, releváns és egybehangzó ténykörülmények alapján az említett határozatot a hivatkozott céloktól eltérő célok elérése érdekében hozta.

77 Ami az állítólagos nyilvánvaló értékelési hibát illeti, a Bizottság hangsúlyozza a projekt bemutatásának leíró jellegét, amit a felperes maga is elismert. Az egyszerű leírással, amely nélkülözte az innovációt, a korábbi tapasztalatokhoz viszonyítva kiemelő elemeket, a felperesnek nem sikerült meggyőznie az értékelő bizottságot és az illetékes, engedélyezésre jogosult tisztviselőt e projekt hozzáadott értékéről egy olyan összehasonlító vizsgálat keretében, ahol minden pályázó egyenlő feltételekkel vett részt.

78 Végül, ami az EK 253. cikk megsértésén alapuló kifogást illeti, a Bizottság véleménye szerint a felperes tévesen értelmezi az indokolási kötelezettséget. A Bizottság azt állítja, hogy ugyanazon okok miatt, mint amelyeket az első jogalap keretében előadott, kiegészítő információk szolgáltatásával eleget tett az indokolási kötelezettség követelményeinek.

Az Elsőfokú Bíróság álláspontja

79 A jelen jogalap a Bizottság által a megtámadott határozat alátámasztására felhozott azon indok ellen irányul, amely szerint "az ajánlat nem képes elmagyarázni azt, hogy miképpen dolgozza fel és veszi figyelembe a Ligúriában e területen korábban megszerzett tapasztalatokat". Ezt az indokot a Bizottság 2005. július 4-i elektronikus levelében kifejtette, jelezve, hogy "[a 32 oldalas egyszerű leírás a virágtermesztési clusterről] nem képes elmagyarázni [...], hogy korábbi tapasztalatai alapján [a felperesnek hogyan sikerülhet] új projektje megalkotása és továbbfejlesztése, végül pedig az innováció javasolása".

80 Elsősorban, ami a felperesnek az indokolási kötelezettség megsértésén alapuló kifogását illeti, meg kell állapítani, mégpedig ugyanazokból az okokból, amelyek a fenti 52-55. pontban megfogalmazást nyertek, hogy a megtámadott határozat a jelen jogalap keretében vitatott indok vonatkozásában, az eset körülményeire tekintettel, kellően indokolt.

81 A megtámadott határozatban szereplő információk ugyanis, kiegészítve a 2005. július 4-i elektronikus levélben található információkkal, lehetővé teszik a felperes számára, hogy világosan megértse, hogy a támogatás iránti kérelem elutasítását indokoló két ok egyike a pályázati útmutató technikai és pénzügyi melléklete 34. pontjának harmadik szempontján alapult, amely lehetővé teszi a pályázat keretében javasolt tevékenységek minőségének és megvalósíthatóságának a meghatározását.

82 E tekintetben, és ellentétben a felperes által állítottakkal, a Bizottság által a 2005. július 4-i elektronikus levélben adott pontosítás, amely szerint az ajánlat nem magyarázza meg, hogy a felperesnek hogyan sikerül javasolnia az innovációt, nem egy teljesen új indokolás, mivel csupán kifejti a pályázati útmutató technikai és pénzügyi melléklete 34. pontjának harmadik szempontját.

83 Másodsorban, nem releváns az az érv, amely azon alapul, hogy a Bizottság - kizárólag a támogatás iránti kérelem C3. pontjában keresve az innováció bemutatását - figyelmen kívül hagyta a pályázók számára előírt szerkezetet. A felperes ugyanis nem róhatja fel a Bizottságnak, hogy 2005. július 4-i elektronikus levelében a támogatás iránti kérelem C3. pontjának megfelelő 32 oldalára összpontosította figyelmét, mivel ez az elektronikus levél csupán az általa 2005. július 1-jén elküldött elektronikus levélre válaszol, amelyben a felperes csak az említett oldalakra hivatkozott. Egyébiránt, ellentétben a felperes állításával, hangsúlyozni kell, hogy a pályázati útmutató 6. mellékletében szereplő minta egyáltalán nem akadályozza meg a támogatást kérő pályázót abban, hogy világossá tegye, ajánlata mi módon támaszkodik rendes tevékenységeire, és különösen korábbi tapasztalataira. Más szavakkal, a támogatás iránti kérelem szerkezete, amelyet a pályázati útmutató 6. melléklete előír, nem akadályozza meg a támogatást kérő pályázót annak biztosításában, hogy kérelme megfeleljen a pályázati útmutató technikai és pénzügyi melléklete 34. pontjában szereplő harmadik szempontnak. A jelen érvet tehát - mint megalapozatlant - el kell utasítani.

84 Harmadsorban, ami a felperes azon érvét illeti, miszerint a megtámadott határozatot olyan szempont alapján indokolták, amely [a pályázat értékelésének] általa már sikerrel vett harmadik szakaszához tartozik, hangsúlyozni kell, hogy a korábban szerzett tapasztalatok, amelyeket az említett határozat alátámasztására hoztak fel, a rendes tevékenységeknek megfelelőként értendők, ahogyan ezt a pályázati útmutató technikai és pénzügyi mellékletének 34. pontja tartalmazza. Amikor úgy vélte, hogy az ajánlat nem magyarázza meg, hogy a felperesnek korábbi tapasztalataiból kiindulva hogyan sikerülhet új projektje megalkotása és továbbfejlesztése, a Bizottság csak azt vizsgálta meg, hogy a projekt megfelel-e a pályázati útmutató technikai és pénzügyi melléklete 34. pontjában található harmadik szempontnak. Ezzel a Bizottság nem kérdőjelezi meg az ajánlat vizsgálatának harmadik lépcsőjében levont következtetéseit, melyek szerint a felperes rendelkezik az ajánlatának sikeres megvalósításához szükséges pénzügyi és műveleti képességgel, egyrészt a javasolt tevékenységek terén fennálló tapasztalata és kipróbált szakértelme, másrészt a projekt tekintetében meglévő tapasztalata és kipróbált szakértelme alapján. Következésképpen, amikor a Bizottság a megtámadott határozatban utal a korábban megszerzett tapasztalatokra, nem sérti meg a jogbiztonság elvét. Ebből az következik, hogy a felperes jelen érvét - mint megalapozatlant - el kell utasítani.

85 Negyedsorban, a felperes azon érvét, miszerint a Bizottság nem tartotta tiszteletben a pályázati útmutató technikai és pénzügyi mellékletének 34. pontjában található harmadik szempont alternatív jellegét, mivel nem vizsgálta az ajánlatot a rendes tevékenységekhez viszonyított eltérés szemszögéből, mint hatástalant el kell utasítani. E tekintetben ugyanis meg kell állapítani, hogy a felperes nem bizonyította, sőt nem is támasztotta alá, hogy ajánlata a rendes tevékenységeitől eltávolodott. E körülmények között, még ha feltételezzük is, hogy a Bizottság nem vizsgálta meg az ajánlatot a rendes tevékenységektől való eltérés szemszögéből, ez a hiba nem érintheti a megtámadott határozatot.

86 Ötödsorban, ami azt az érvet illeti, hogy a Bizottság a tényállást nyilvánvalóan tévesen értékelte, emlékeztetni kell arra, hogy valamely közösségi pénzügyi támogatás keretében a Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a támogatás nyújtását indokoló feltételek meglétét illetően (a Bíróság C-258/90. sz. és C-259/90. sz., Pesquerias De Bermeo et Naviera Laida kontra Bizottság ügyben 1992. május 7-én hozott ítéletének [EBHT 1992., I-2901. o.] 25. pontja és az Elsőfokú Bíróság T-465/93. sz., "Murgia Messapica" kontra Bizottság ügyben 1994. május 19-én hozott ítéletének [EBHT 1994., II-361. o.] 46. pontja). Márpedig a felperes nem hivatkozott olyan ténybeli elemekre, amelyek bizonyíthatnák, hogy az ajánlat és az általa korábban megszerzett tapasztalatok kapcsolatának hiányát megállapító értékelés nyilvánvalóan téves. Ilyen körülmények között a jelen érvet - mint megalapozatlant - el kell utasítani.

87 Hatodsorban, ami azokat a kifogásokat illeti, amelyek a jelen jogalap keretében előterjesztett hatáskörrel való visszaélésen és az 1784/1999 rendelet 6. cikkének, az 1260/1999 rendelet 22. és 24. cikkének, a 2001. január 12-i közleményben meghatározott szabályoknak, a VP/2003/021. sz. ajánlati felhívásban és a pályázati útmutatóban - ideértve annak a 2. és 6. mellékletét is - meghatározott szabályoknak a megsértésén alapulnak, hangsúlyozni kell, hogy a felperes arra szorítkozik, hogy az említett rendelkezések megsértését a jelen jogalap címében absztrakt módon felsorolja. Márpedig a Bíróság alapokmánya 21. cikke első bekezdésének értelmében, amelyet ugyanezen alapokmány 53. cikke első bekezdésének megfelelően az Elsőfokú Bíróság eljárására is alkalmazni kell, továbbá az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 44. cikke 1. §-ának c) pontja értelmében a keresetlevélnek tartalmaznia kell többek között a felhozott jogalapok rövid összefoglalását. A keresetlevélnek így világosan ki kell fejtenie azt a jogalapot, amelyen a kereset alapul, ezért annak pusztán absztrakt megnevezése nem felel meg az alapokmány és az eljárási szabályzat követelményeinek (az Elsőfokú Bíróság T-102/92. sz., Viho kontra Bizottság ügyben 1995. január 12-én hozott ítéletének [EBHT 1995., II-17. o.] 68. pontja). Következésképpen ezeket a kifogásokat - mint elfogadhatatlanokat - el kell vetni.

88 Következésképpen a második jogalapot - mint részben hatástalant, részben megalapozatlant és részben elfogadhatatlant - el kell utasítani, és a fenti 37. pontban kifejtett okok miatt a keresetet teljes egészében el kell utasítani.

A költségekről

89 Az eljárási szabályzat 87. cikkének 2. §-a alapján az Elsőfokú Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel a felperes pervesztes lett, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.

A fenti indokok alapján

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG (ötödik tanács)

a következőképpen határozott:

1) Az Elsőfokú Bíróság a keresetet elutasítja.

2) A Provincia di Imperiaes maga viseli saját költségeit, valamint az Elsőfokú Bíróság a Provincia di Imperiaes-t kötelezi a Bizottság költségeinek viselésére.

Vilaras Martins Ribeiro Jürimäe

Kihirdetve Luxembourgban, a 2008. február 14-i nyilvános ülésen.

E. Coulon M. Vilaras

hivatalvezető elnök

*Az eljárás nyelve: francia.