A Fővárosi Törvényszék Pf.632174/2015/4. számú határozata tartásdíj megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 60. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 3. §] Bírók: Császár P. Emőke, Kárpátiné dr. Elsner Andrea, Szemán Felicitász

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

54.Pf. .../2015/4.

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság

Dr. Várkonyi Ügyvédi Iroda (fél címe1 - ügyintéző: dr. Várkonyi István Sándor ügyvéd) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek -

Dr. Dibáczi Zsuzsanna Ügyvédi Iroda (fél címe2 - ügyintéző: dr. Dibáczi Zsuzsanna ügyvéd) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

tartásdíj megszüntetése iránt indított perében a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2015. február 06. napján kelt 22.P..../2014/15. számú ítélete ellen a felperes által 16. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperest az 1994. július 13. napján született (gyermek neve) utónevű gyermeke javára a Pesti Központi Kerületi Bíróság 1.P..../2007/58. sorszámú végzésével jóváhagyott részegyezség alapján terhelő tartásdíj fizetési kötelezettségét 2015. február 01. napjával megszünteti.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 118.800,- (száztizennyolcezer-nyolcszáz) forint együttes első- és másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság döntése meghozatalakor rendelkezésre álló adatok szerint a felek házasságát az elsőfokú bíróság 1.P. .../2007/58. sorszámú részítéletével azt követően bontotta fel, hogy a házastársak 2010. május 14-én bíróság által jóváhagyott részegyezségükben megállapodtak arról: az 1994. július 13. napján született (gyermek neve) és az 1996. január 12. napján született (gyermek neve2) nevű gyermekeik az alperesi apa gondozásába, nevelésébe kerülnek, s tartásukra a felperes 2010. június 01. napjától gyermekenként havi 35.000,- Ft gyermektartásdíj megfizetését vállalta.

A felek között a házastársi közös vagyon megosztása iránt tovább folytatódó eljárásban az elsőfokú bíróság 158. sorszám alatt meghozott közbenső ítéletének ténymegállapítása szerint a felek házassági életközössége 2004 decemberében szűnt meg.

A volt házastársak és gyermekeik az életközösség megszűnése óta is az utolsó közös lakásukat magában foglaló, (ingatlan címe) szám alatti családi házban élnek. Az ingatlant megosztva használják: az alsó szint a felperes, míg a felső szint - az ott azóta kialakított önálló lakás - az alperes és gyermekeik birtokában van.

A felperes kutyakozmetika vállalkozást folytat, az általa korábban megnyitott állateledel-bolt működtetését átadta az alperesnek. Előadása szerint nettó jövedelme havonta 70.000,- Ft, így jelenleg a 2010 márciusában 12,0 millió forintért értékesített (ingatlan címe2) szám alatti lakás vételárából fizeti gyermekei összesen havi 70.000,- Ft-os tartásdíját. A csatolt igazolások szerint 2011. évben 1.479.924,- Ft, 2012. évben 1.345.962,- Ft, míg 2013-ban 1.329.375,- Ft adóköteles jövedelme volt. Gépjárművet tart fenn, amelynek a kötelező felelősségbiztosítási díja negyedévenként 4.149,- Ft, tankolásra havonta 3-4.000,- Ft-ot költ. A lakás rezsijéből havonta átlag 16.000,- Ft-ot, míg hiteltörlesztéséből kb. 26.000,- Ft-ot visel.

Az alperes egyéni vállalkozóként működteti a felperestől átvett állateledel-kereskedést, ebből átlagosan havi 110.000,- Ft jövedelme származik.

A felek gyermekei az alperesi apa háztartásában élnek, mindketten 2014-ben érettségiztek. Jelenleg (gyermek neve) a ... Egyetem nappali tagozatán, osztatlan képzésben, testnevelő tanári és gyógytestnevelői képzésre, míg (gyermek neve2) a C... Egyetem kertészmémöki szakára jár. Az egyetemi tanulmányok megkezdésekor jelentős költségek merültek fel mindkettőjüknél (laptop, könyvek, jegyzetek), de (gyermek neve) képzéséhez szükséges különféle sportruházat finanszírozása is jelentős rendszeres kiadással jár.

A felperes keresetében (gyermek neve) tekintetében elsődlegesen tartásdíj fizetési kötelezettsége megszüntetését kérte 2014. július 15. napjától, érdemtelenség jogcímén. Másodlagosan ugyanezen időponttól kezdődően - kizárólag (gyermek neve) vonatkozásában, teljesítőképessége jelentős csökkenése miatt - tartásdíj fizetési kötelezettsége havi 10.000,- Ft határozott összegre történő leszállítása iránt terjesztett elő kérelmet.

Az alperes ellenkérelmében mind az elsődleges, a másodlagos kereset elutasítását kérte, mindkettő esetében vitatva annak jogalapját.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. Egyben a felperest az alperesnek 25.400,- perköltség megfizetésére kötelezte.

Az ítélet indokolása - a Ptk. 4:210. és 4:220. §-a, valamint a Legfelsőbb Bíróság XIX. Polgári Elvi Döntése rendelkezéseinek felhívását követően - rögzítette: a perben nem volt vitás, hogy (gyermek neve) egyetemi tanulmányait megkezdte, s bár államilag finanszírozott oktatásban részesül, képzése jelentős költséggel jár. A bíróság az eljárás során bizonyítási eljárást folytatott le a nagykorú gyermek tekintetében az érdemtelenség körében, másrészt a felperes, azaz a kötelezett teherbíró képességéről.

Az érdemtelenség körében megállapította, hogy a felperes és (gyermek neve) kapcsolatának megromlása sok évvel ezelőtt elkezdődött, kapcsolatuk már a gyermek kiskorúsága idején sem volt megfelelő. A leány anyával való kapcsolattartásának teljes elutasítása a szülők közötti évek óta tartó feszült viszony miatt alakult ki, az részben arra vezethető vissza, hogy a gyermek az őt gondozó alperessel azonosult. Értékelte azonban azt is, hogy az alperes (gyermek neve) felé közvetített gondolkodásmódja sem hatott abba az irányba, hogy az anya és a gyermek közötti kapcsolat rendeződjön. Azonban megítélése szerint a gyermek jelenlegi elzárkózása, passzív magatartása mögött egyértelműen megállapítható az anyával való kapcsolata rendezésének igénye és az erre való hajlandóság. Ezért a nagykorú gyermek jelenlegi magatartása nem olyan súlyú, amely tartásra való érdemtelensége megállapításául szolgálhatna.

A tartás leszállítására irányuló kereset elbírálásakor mérlegelési körébe vonta, hogy a felperes az egyezség megkötésekor vállalkozásaiból 90-100.000,- Ft havi jövedelemmel rendelkezett. Miután előadása szerint kutyakozmetikáját továbbra is működteti, kutyaversenyeken bíróként dolgozik, s OKJ-s szakképzést végez, valamint 2010 márciusában ingatlanértékesítésből is jelentős bevételre tett szert, úgy ítélte meg: az őt terhelő bizonyítási tehernek nem tett eleget, s nem bizonyította kétséget kizáróan, hogy jövedelmi viszonyai olyan mértékben negatívan változtak meg, amely indokolttá tenné a tartásdíj leszállítását.

Az elsőfokú bíróság a perköltség viseléséről a 6/1986.(VI.26.)IM rendelet 3. § (1) bekezdés d) pontja alapján rendelkezett utalva arra, hogy az Itv. 39. § (2) bekezdése szerinti eljárási illetéket a felperes lerótta, míg az alperest megillető ügyvédi munkadíjat a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet alapján állapította meg.