A Debreceni Törvényszék P.20117/2013/50. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 123. §, 217. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 28. §, 115. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §]

DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK

6.P.20.117/2013/50. szám

A ... Törvényszék a Bólyai János és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szikinger István ügyvéd) által képviselt felperesnek - a dr. Borbély Ferenc ügyvéd által képviselt I.r., a ... Zrt. képviseletében Dr. Simon Zsuzsanna ügyvéd és a ... (ügyintéző: jogtanácsos) által képviselt II.r., és a Dr. Borbély Ferenc ügyvéd által képviselt III.r. alperesekkel szemben tulajdonjog megállapítása és kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A törvényszék a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I.r. alperesnek 1.000.000,-( egymillió) Ft összegű, a II.r. alperesnek 1.270.000,-(egymillió-kétszázhetvenezer) Ft összegű, és a III.r. alperesnek 100.000,-(egyszázezer) Ft összegű perköltséget.

A perben le nem rótt 1.500.000,- ( egymillió-ötszázezer) Ft összegű kereseti illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ... Ítélőtáblához címzett, de a ... Törvényszéknél írásban, 4 példányban előterjesztendő fellebbezésnek van helye.

A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el amennyiben az csak a perköltség összegére vagy viselésére a meg nem fizetett illeték viselésére vonatkozik, vagy csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ebben az esetben a felek tárgyalás tartását kérhetik.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását egyéb esetekben is kérhetik.

Az ítélettel szemben fellebbezést előterjesztő fél számára az ítélőtábla előtti másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező. Ha a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

Indokolás:

A bíróság a peres felek nyilatkozatai, valamint a becsatolt okiratok tartalma alapján az alábbi tényállást állapította meg:

1952-ben a felperes apai nagymamájának, T.J.-nak a tulajdonát képezte a Ny. település ... helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlan 2/3-ad tulajdoni illetősége, valamint a Ny. település ...., .... és .... helyrajzi számú ingatlanok 1/1 tulajdoni illetőségei (a továbbiakban: perbeli ingatlanok).

A perbeli ingatlanokat a ... Földhivatal az 1952. évi IV. törvény alapján 1952. május. 12. napján kártalanítás nélkül állami tulajdonba vette.

A felperes édesapja, Cs.J. 1991. december 16-án az 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kpt.) szerinti kárpótlás iránti kérelmet terjesztett elő a perbeli ingatlanok kártalanítás nélküli állami tulajdonba vételére alapítottan leszármazói jogon, mint T.J. gyermeke. A kérelemnek a ... Megyei Kárrendezési Hivatal 1992. november 10. napján kelt ... számú határozatával helyt adott, és a felperes édesapja, mint kérelmező részére a Kpt. rendelkezései alapján 488.000.- Ft összegű kárpótlási jegyben fizetendő kárpótlást állapított meg. A megállapított összegszerűségű kárpótlási jegyeket a felperes édesapja megkapta.

A felperes édesapja 2008. augusztus 16. napján elhalálozott.

A felperes kereseti tényállításában hivatkozottak szerint a perbeli ingatlanok jelenleg a Ny. település ...., ...., ...., ...., ...., ...., ...., valamint az ...., helyrajzi számok alatt vannak nyilvántartva, melyek közül a .... helyrajzi szám alatti ingatlan a III.r. alperesi természetes személy tulajdonaként, a további ingatlanok pedig az I.r. alperesi önkormányzat tulajdonaként vannak nyilvántartva.

A felperes a Pp. 73/A §-ának b; pontja szerint kötelező perbeli jogi képviselet mellett folyó perben a jogi képviselőjén keresztül előterjesztett kereseti kérelmében - azt a tartalma szerint értékelve - elsődlegesen kérte az alperesek annak tűrésére kötelezését, hogy az ingatlan-nyilvántartásban a perbeli ingatlanokra a felperes tulajdonjoga bejegyzésre kerüljön, a II.r. alperesi II.rendű alperes törvénysértő eljárásának megállapítása mellett, másodlagosan pedig egyrészt kérte annak megállapítását, hogy a perbeli ingatlanokra az I.r. és III.r. alperes jogellenesen szerzett tulajdonjogot, másrészt kérte a II.r. alperes kötelezését 400.000.000.- Ft összegű kártérítés megfizetésére.

A felperes a perbeli ingatlanok együttes forgalmi értékét 400.000.000.- Ft-ban, azokból pedig a III.r. alperes tulajdonát képező ingatlan forgalmi értékét 50.000.000.- Ft-ban jelölte meg a perben.

Az I.r., II.r., és III.r., alperesek érdemi ellenkérelmükben kérték a felperesi kereset elutasítását.

A törvényszék megállapította, hogy a felperes kereseti kérelme nem alapos az alábbiak szerint:

I; Az elsődleges kereseti kérelem:

Az egyes házingatlanok állami tulajdonba vételéről szóló és 1952. február 17. napján kihirdetett 1952. évi 4. törvényerejű rendelet 1. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezett, hogy: "a jelen törvényerejű rendelettel összes alkatrészeikkel és tartozékaikkal együtt állami tulajdonba vétetnek: a; mindazok a magántulajdonban álló házingatlanok (lakóházak, villák, öröklakások, üzletházak, üzemházak, raktárak stb.), amelyeket vagy amelyeknek egyes részeit bérbeadás útján hasznosítják;

b; a tőkések, egyéb kizsákmányolók és a megdöntött társadalmi rendszer népelnyomó elemeinek házingatlanai, abban az esetben is, ha azokat nem bérbeadás útján hasznosítják."

A tvr. 10. §-ának (1) bekezdése pedig akként rendelkezett, hogy "az első szakaszban meghatározott házingatlanok állami tulajdonba vétele kártalanítás mellett történik. A kártalanítás módját és mértékét külön jogszabály állapítja meg."

A tvr. 11. §-ának (1) bekezdése rendelkezett arról, hogy az állami tulajdonba vett házingatlanhoz kapcsolódó jogok az állami tulajdonba vétellel egy időben az államra szállnak, míg az állami tulajdonba vétel részletes szabályait a tvr. végrehajtásáról szóló 14/1952. (II.17.) MT rendelet szabályozta.

A perbeli adatok alapján megállapítható, hogy a perbeli ingatlanok a fentiekben idézett tvr. kihirdetésekor és hatálybalépésekor a jelen per felperesének apai nagyszülője tulajdonában álltak, úgyszintén hogy a perbeli ingatlanok a tvr. rendelkezései alapján és a végrehajtásáról rendelkező szóló jogi szabályozás alapján állami tulajdonba vétettek.

Megállapítható továbbá, hogy a tvr. 10. §-ának (1) bekezdésében utalt és a kártalanítás módját valamint mértékét megállapítani hivatott külön jogszabály a későbbiekben nem került megalkotásra, melyre figyelemmel az állami tulajdonba vétel alapján kártalanítás fizetésére nem került sor.

A rendszerváltást követően az Országgyűlés megalkotta az 1991. július 11. napján kihirdetett és a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvényt.