14/2006. (BK 7.) BM utasítás

a rendészeti szakvizsgáról, a rendészeti vezetővé képzésről és a rendészeti mestervezetővé képzésről

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 71. §-ában foglaltakra figyelemmel; a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek és az önkormányzati tűzoltóság hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjaival kapcsolatos munkáltatói jogkörök szabályozásáról, valamint e szerveknél rendszeresített hivatásos beosztások meghatározásáról szóló 11/1997. (II. 18.) BM rendeletben (a továbbiakban: R. 1.), valamint a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint az önkormányzati tűzoltóság szolgálati viszonyban álló tagjai szolgálati viszonyának egyes kérdéseiről és a személyügyi igazgatás rendjéről szóló 9/1997. (II. 12.) BM rendelet (a továbbiakban: R.2.) 12. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltakkal összhangban, az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében kiadom az alábbi

utasítást.

1. § Az utasítás hatálya kiterjed:

a) a Rendőrség, a Határőrség, a Katasztrófavédelem szerveire, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint a hivatásos önkormányzati tűzoltóságokra, továbbá e szervek tiszti, főtiszti, tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó hivatásos állományára (a továbbiakban együtt: tisztek);

b) a Belügyminisztérium hivatali egységeire, a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott önálló belügyi szervekre és a Belügyminisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetekre, valamint az e szervekhez berendelt és vezényelt, továbbá más, nem belügyi szervhez vezényelt hivatásos állományú tisztekre.

A rendészeti szakvizsga

2. § (1) A rendészeti szakvizsga célját és vizsgatárgyainak felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) Rendészeti szakvizsga letételére azok a hivatásos állományú tisztek kötelezettek, akiket 2002. január 1-jét követően a Hszt.-ben meghatározott I. besorolási osztály VI. beosztási kategóriájába tartozó beosztásokba kineveztek, illetőleg terveznek kinevezni.

(3) A rendészeti szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező tisztnek más rendvédelmi szervhez vagy más területre történő áthelyezése, berendelése vagy vezénylése esetén nem kell ismételten szakvizsgát tennie. Továbbá nem kell rendészeti szakvizsgát tennie annak, aki vezetői beosztásból, valamint VI. beosztási kategóriából kerül kinevezésre VI. beosztási kategóriába, illetve a kinevezése időpontjában az 50. életévét betöltötte.

(4) Rendészeti szakvizsgára önkéntes alapon az 1. §-ban felsorolt szerveknél szolgálati viszonyban álló tiszt jelentkezhet.

(5) Rendészeti szakvizsgára az iskolázható be, illetve jelentkezhet önként, aki rendelkezik felsőfokú szakmai végzettséggel.

3. § (1) A rendészeti szakvizsga letétele alól mentesség az R.2. 12. §-ának (3) bekezdése alapján adható.

(2) A PhD tudományos fokozattal rendelkező tiszt részére a kötelező vagy a választott vizsgatárgy letétele alól akkor adható mentesség, ha disszertációja valamelyik vizsgatárgy ismeretanyagához kapcsolódik és a Rendészeti Szakvizsga Bizottság (a továbbiakban: RSZB) érintett albizottsága az RSZB elnöke felé javasolja a mentesség megadását.

(3) A kötelező vizsgatárgy letétele alól mentesül az, aki

jogi szakvizsgával vagy közigazgatási szakvizsgával rendelkezik.

(4) A mentesség iránti kérelmet - a beiskolázási, illetve jelentkezési lapnak a 13. § (2) bekezdésében meghatározott koordinációs központhoz történő megküldésével egyidejűleg - az RSZB elnökének címezve, az RSZB titkárához kell benyújtani.

(5) Az RSZB elnöke az ügyben hozott határozatát 15 napon belül köteles megküldeni a kérelmezőnek, aki a határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül -az RSZB Titkárságához benyújtott, a BM Oktatási Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OF) vezetőjének címzett -fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a BM OF főigazgatója 30 napon belül köteles elbírálni, határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

(6) A vizsga értékelése során a mentesítéssel érintett vizsgatárgyat kiváló eredményűre kell minősíteni.

4. § (1) A rendészeti szakvizsga a kötelező vizsgatárgy és egy választható szakmai vizsgatárgy írásbeli és szóbeli vizsgarészéből áll.

(2) A rendészeti szakvizsgáztatás szabályait a 7. számú mellékletben meghatározott rendészeti szakvizsga vizsgaszabályzata tartalmazza.

5. § (1) Vizsgára az bocsátható, aki a vizsgát megelőző felkészítésen hiányzás nélkül részt vett.

(2) A vizsgára beiskolázott, illetve önként jelentkező szakmai vizsgatárgyat köteles választani. A választott vizsgatárgyra a beiskolázott akkor jelentkezhet, ha azzal a munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetője egyetért. Nem tagadható meg az egyetértés, ha a választott ismeretanyag a vizsgára jelentkező munkaköréhez kapcsolódik. Az egyetértés megtagadása esetén az érintett az RSZB Titkárságához benyújtott, a BM OF vezetőjének címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a BM OF vezetője 30 napon belül köteles elbírálni, határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

(3) A vizsgázó egy vizsganapon egy szakvizsgatárgyból tesz írásbeli és szóbeli vizsgát az erre a célra létrehozott bizottság előtt.

(4) A vizsgáztató bizottság egy elnökből és általában két tagból áll. Amennyiben egy vizsgatárgyból öt vagy kevesebb vizsgázó jelentkezik, nem indokolt külön vizsgabizottság létrehozása, hanem egy másik vizsgatárgyhoz csatlakozva, az érintett albizottság egy tagja harmadik vizsgabizottsági tagként a jelölteket levizsgáztathatja.

A vizsgáztató bizottság munkáját jegyző segíti. A bizottság elnökét és tagjait - a vizsgatárgyra tekintettel - az albizottságok tagjai, és elnökei közül, a jegyzőket az RSZB elnöke által jóváhagyott jegyzői névsorból kell választani.

(5) A szakvizsga kötelező és választható vizsgatárgyaiból tett vizsgák, valamint a sikertelen szakvizsgarész és a javítóvizsga között legalább 15 napnak kell eltelnie.

(6) A rendészeti szakvizsga a megkezdésétől számított egy éven belül tehető le. A szakvizsga megkezdésének időpontja minden esetben a felkészítés kezdőnapja.

(7) Az a jelölt, aki egy éven belül nem fejezi be vizsgáit, az addig letett sikeres részvizsga-eredményeit elve$zíti. Ebben az esetben - a felkészítés megismétlése nélkül -még egy évet kap vizsgáinak letételére. Amennyiben ez idő alatt sem szerzi meg szakvizsga bizonyítványát, vizsgaeredményei törlése mellett, újbóli felkészítésre kötelezetté válik és új jelentkezési lapot kell kitöltenie.

(8) Újbóli felkészítésre kötelezetté válik az a jelölt, aki

a) a felkészítéstől számított egy éven belül önhibájából a szakvizsgát nem kezdi meg, illetőleg eredményes részvizsgája nincs;

b) a vizsgáról igazolatlanul távol marad és az RSZB Titkársága írásbeli felszólításában meghatározott időpontig nem nyilatkozik további vizsgaszándékáról, vagy egynél több alkalommal hiányzik igazolatlanul;

c) vizsgáját kettőnél több esetben kívánja halasztani.

(9) A rendészeti szakvizsga letételére a (6) bekezdésben meghatározott időtartam csak különösen indokolt esetben - ha a vizsgázó önhibáján kívül nem tud a vizsgákon megjelenni - módosítható. Méltányolható ok lehet különösen a hosszantartó betegség, a külföldi kiküldetés, a mentesség-hez kapcsolódó időpontok egybeesése. A kérelmet, melyhez minden esetben csatolni kell az igazolást (pl. zárójelentés, parancs, stb.), az RSZB titkárához kell benyújtani. Az RSZB titkára a rendelkezésére álló dokumentumok alapján a kérelmezőnek vizsgái befejezésére új időpontot állapít meg. A titkár ez ügyben hozott határozatát 15 napon belül köteles megküldeni a kérelmezőnek, aki a határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül - az RSZB Titkárságához benyújtott, az RSZB elnökének címzett -fellebbezéssel élhet. A fellebbezést az RSZB elnöke 30 napon belül köteles elbírálni, határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

(10) A rendészeti szakvizsga eredményes letételéről az érintett tiszt a 6. számú mellékletben meghatározott rendészeti szakvizsga bizonyítványt kap.

6. § A rendészeti szakvizsgára a beiskolázott tiszteiknek a 2. számú mellékletben meghatározott beiskolázási lappal, az önként jelentkezőknek a 3. számú mellékletben meghatározott jelentkezési lappal kell jelentkezni.

A rendészeti szakvizsga előkészítésével, szervezésével, lebonyolításával és felügyeletével foglalkozó testületek, szervek, intézmények

7. § (1) Az RSZB tagja, illetve tisztségviselője a BM OF vezetője által kiírt pályázaton nyertes személy lehet.

(2) A pályázatokat az erre a célra összehívott bizottság bírálja el. Az albizottságok tagjai közül az albizottságok elnökeit, valamint az RSZB tagjai közül az RSZB elnökét a BM OF vezetője választja ki. Az RSZB tagjait és tisztségviselőit öt év időtartamra a belügyminiszter kéri fel feladatuk ellátására. A felkért személyek RSZB tagságot igazoló és rendészeti szakvizsgáztatásra jogosító igazolványt kapnak, névjegyzéküket a BM honlapján meg kell jelentetni 8. § (1) Az RSZB a következő albizottságokból áll:

a) Közigazgatási és integrált rendészeti albizottság,

b) Egészségügyi-pszichológiai albizottság,

c) Gazdasági-pénzügyi albizottság,

d) Határőrségi albizottság,

e) Hivatali igazgatási albizottság,

f) Humánigazgatási albizottság,

g) Katasztrófavédelmi-tűzvédelmi albizottság,

h) Műszaki-technikai-informatikai albizottság,

i) Rendőrségi albizottság.

(3) Az albizottságok

a) javaslatot tesznek az RSZB elnökségének a hatáskörükbe tartozó vizsgatárgyak követelményrendszerére, tartalmára,

b) összeállítják az adott vizsgatárgy témaköreit, témáit, kidolgozzák a központi felkészítési programot,

c) megfogalmazzák a szóbeli vizsga kérdéseit, összeállítják a tételsorokat; az írásbeli vizsgákhoz feladatsorokat és javítási útmutatókat készítenek,

d) felkérésre részt vesznek az írásbeli és a szóbeli vizsgáztatásban, illetve a felkészítésben,

e) szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal üléseznek, melyen megbeszélik a szakvizsga tapasztalatait, javaslatot tesznek az esetleges módosításokra, korszerűsítésekre vagy új vizsgatárgy bevezetésére.

9. § (1) Az RSZB elnöksége az RSZB elnökéből, az RSZB titkárából és az albizottságok elnökeiből áll. Az RSZB elnökségének állandó meghívott tagja a BM OF vezetője, valamint a Belügyminisztérium Oktatási Főigazgatóság Rendészeti és Bűnmegelőzési Intézet (a továbbiak-banf BM OF RBI) igazgatója.

(2) Az RSZB elnöksége megállapítja, illetve jóváhagyja a vizsgatárgyak követelményrendszerét, tananyagát, az írásbeli és a szóbeli vizsga kérdéseit, az albizottságok által benyújtott javaslatokat, valamint az RSZB éves munkatervét és beszámoló jelentését.

(3) Az RSZB elnöksége szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.

(4) Az RSZB ügyrendet készít, amely részletesen tartalmazza feladatait, a tagok feladat-, hatás- és jogkörét. Az ügyrendet a BM OF főigazgatója hagyja jóvá.

(5) Az RSZB munkáját az RSZB elnöke irányítja, tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a Közigazgatási és integrált rendészeti albizottság elnöke helyettesíti.

(6) Az RSZB elnöke

a) összehívja az RSZB és az RSZB elnökségének ülését,

b) gondoskodik az elnökség által jóváhagyott dokumentumok - kivéve az írásbeli feladatsorok és feladatmegoldások, valamint a szóbeli kérdésekből összeállított tételsorok - Belügyi Közlönyben való közzétételéről, illetve a Belügyminisztérium honlapján történő megjelentetéséről,

c) vizsgaalkalmanként felkéri a vizsgáztató bizottságok tagjait és elnökeit.

(7) Az RSZB titkári teendőit a BM OF RBI-vel munkaviszonyban álló személy látja el. A titkár e feladatkörében

a) vezeti az RSZB Titkárságát,

b) előkészíti az elnök által összehívandó üléseket,

c) javaslatot tesz a vizsgáztató bizottságok tagjainak és elnökeinek, valamint a jegyzőknek a személyére,

d) tartja a kapcsolatot az albizottságok elnökeivel, és a koordinációs központok érintett vezetőivel,

e) irányítja a felkészítések és a vizsgák előkészítését, szervezését,

f) az albizottságok tervezetei és az elnök iránymutatása alapján elkészíti az RSZB éves munkatervét és beszámoló jelentését,

g) meghozza a szakvizsga-kötelezettség alóli mentességi és egyéb kérelmekkel kapcsolatos határozatokat,

h) irányítja a BM OF vezetője által az RSZB tagságra kiírt pályázattal kapcsolatos adminisztrációt és a bíráló bizottság döntéséhez szükséges anyagok előkészítését.

10. § (1) A rendészeti szakvizsgára történő felkészítést az RSZB Titkársága szervezi,

(2) A felkészítés három napból áll. A felkészítést az RSZB albizottságainak útmutatásai szerint elkészített központi képzési programok alapján kell megtartani.

(3) Felkészítést az a hivatásos állományú végezhet, aki az adott vizsgatárgyból sikeres rendészeti szakvizsgát tett, vagy aki beosztásánál fogva mentesül a rendészeti szakvizsga letétele alól.

(4) A rendészeti szakvizsga azon vizsgatárgyainak egy-egy témaköréből, melyek nem igényelnek rendészeti felsőfokú szakképzettséget, főiskolai vagy egyetemi végzettségű közalkalmazott, illetve köztisztviselő is végezhet felkészítést.

(5) A vizsgázni szándékozók a felkészítés foglalkozásairól nem hiányozhatnak. A felkészítésről való hiányzás esetén a résztvevő nem bocsátható rendészeti szakvizsgára. Erről a tényről az érintett állományilletékes parancsnokot az RSZB Titkársága írásban értesíti.

(6) Az RSZB Titkársága minden év decemberében közreadja a következő naptári év felkészítéseinek várható időpontjait.

(7) Az RSZB Titkársága minden felkészítési időpontban valamennyi vizsgatárgyból szervez felkészítést. Abban az esetben, ha egy vizsgatárgyra öt, vagy annál kevesebb fő jelentkezik a felkészítés konzultáció formájában zajlik.

11. § (1) A rendészeti szakvizsgákat az RSZB Titkársága szervezi. E tevékenységi körében előkészíti a szakvizsgáztatást, illetve gondoskodik a szakvizsga-bizonyítványok kiadásáról és a nyilvántartásról. A szakvizsga jegyzőkönyv és a vizsganyilvántartó-könyv mintáját a 4., illetve az 5. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az RSZB Titkársága a jelentkezők létszámától függően és a választható szakmai vizsgatárgyra is tekintettel határozza meg a vizsgák időpontjait és helyszínét. Rendészeti szakvizsga nem szervezhető júliusban és augusztusban.

12. § (1) Az RSZB Titkársága vizsgánként állítja össze és sokszorosíttatja az RSZB albizottságai által javasolt feladatsorokból az írásbeli vizsgák feladatlapjait.

(2) A felkészítés és a szakvizsgáztatás tárgyi feltételeit, különösen a tantermet, a fénymásolást, a bizonyítványok nyomdai előkészítését a BM OF RBI biztosítja.

(3) Az RSZB Titkársága évente egy alkalommal - az RSZB elnökségének döntése alapján - módszertani értekezletet szervez az RSZB tagjainak, a felkészítések óraadóinak, valamint a koordinációs központok egy-egy képviselőjének.

13. § (1) A koordinációs központok gyűjtik össze a területükhöz tartozó hivatásos állományú tisztek jelentkezési lapjait. Gondoskodnak az érintett állomány felkészítésre történő beiskolázásáról, illetve a beiskolázási és jelentkezési lapoknak a felkészítő intézményhez történő időbeni eljuttatásáról.

(2) Koordinációs központok:

a) az Országos Rendőr-főkapitányság Humánigazgatási Főosztálya,

b) a Határőrség Országos Parancsnokság Képzési Osztálya,

c) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Személyzeti és Oktatási Főosztálya (a hivatásos önkormányzati tűzoltóság tekintetében is),

d) a BM OF (az alárendeltségében működő intézmények és a Rendőrtiszti Főiskola tekintetében),

e) a BM Humánpolitikai Főcsoportfőnökség [az a)-d) pontokban fel nem sorolt szervek tekintetében].

14. § A rendészeti szakvizsgáztatással kapcsolatos feladatok végrehajtásának törvényességi és szakmai felügyeletét a BM OF vezetője látja el.

A rendészeti szakvizsga intézményének működtetésével kapcsolatos költségek

15. § (1) Az RSZB és az RSZB Titkárságának működtetési költségeit a BM OF költségvetésében külön szakfeladati számon kell tervezni és biztosítani.

(2) A rendészeti szakvizsga költsége a felkészítés díjából és a vizsgadíjból áll.

(3) A felkészítés óradíja a mindenkori köztisztviselői illetményalap társadalombiztosítási járulékkal növelt 15%-a.

(4) A rendészeti szakvizsga vizsgadíja vizsgatárgyanként a mindenkori köztisztviselői illetményalap társadalombiztosítási járulékkal növelt 15%-a.

16. § (1) A vizsgadíjat az RSZB Titkársága által kiküldött postautalványon kell befizetni.

(2) A rendészeti szakvizsgára kötelezett vizsgadíját a beiskolázó szerv finanszírozza. A javítóvizsga díja min-den esetben a vizsgázót terheli és a vizsgarészek számától függetlenül megegyezik a vizsga díjával.

17. § (1) A vizsgáztató bizottság elnökét, tagjait és jegyzőjét vizsgáztatási díj illeti meg. Mindkét vizsgatárgy esetében a vizsgadíj társadalombiztosítási járulék nélküli összegének

a) 25%-a a bizottság elnökét, 20-20%-a a két bizottsági tagot, 5%-a a jegyzőt illeti,

b) 30%-át a vizsgáztatás dologi kiadásaira kell fordítani.

(2) A vizsgáztatási díj a vizsgabizottság elnökét a megjelent vizsgázók száma alapján, a vizsgabizottsági tagokat a vizsgázók írásbeli és szóbeli vizsgarészeinek száma alapján, arányosan illeti meg.

18. § (1) A felkészítés díját a BM OF költségvetésében külön szakfeladati számon kell tervezni és biztosítani. Az egy főre eső felkészítési díj a mindenkori köztisztviselői illetményalap társadalombiztosítási járulékkal növelt 25%-a. A felkészítési díj nem foglalja magába a jelölt szállás- és étkezési költségeit.

(2) Az önként jelentkező önerőből fedezi a rendészeti szakvizsga költségét, amelyet - kérelmére - az állományilletékes szerv meghatározott mértékben átvállalhat.

(3) Annak, akit önhibájából a felkészítésben való újbóli részvételre köteleznek, a felkészítő tanfolyam költségeit önerőből kell finanszíroznia.

19. § A felkészítés időtartamára (három nap) és a vizsganapokon (egy-egy nap) az érintettet - figyelemmel a Hszt. 98. §-ára - mentesíteni kell a munkavégzés alól.

A vezetői utánpótlás kiválasztása

20. § (1) A céltudatos és tervszerű vezetői utánpótlás, a szervezeten belüli karrierrendszer biztosítása, valamint az egyéni életpálya-elképzelések megvalósítása érdekében, a munkáltatói jogkörrel felruházott vezető irányítása alá tartozó szerveknél, vezetői utánpótlásra javasolt munkatársak számára vezetői utánpótlási adatbankot kell létrehozni.

(2) A vezetői utánpótlási adatbank azoknak a tiszteknek az adatait tartalmazza, akik a Hszt. 245/F. §-ában foglalt kompetencia alapú, fejlesztésközpontú egyéni teljesítményértékelés alapján kiváló minősítésűek, és akiket a munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetőjük vezetői beosztás betöltésére javasol. A vezetői utánpótlási adatbankba csak annak az adatait lehet felvenni, aki ahhoz írásban hozzájárult.

21. § A tervezett vezetői beosztások betöltésére a munkáltatói jogkörrel rendelkező vezető a vezetői utánpótlási adatbankból kijelöli azokat a tiszteket, akik a vezetői alkalmasság megállapítására szolgáló célzott pszichológiai vezetői alkalmassági vizsgálaton vesznek részt. A vizsgálatra saját költségükön önként is jelentkezhetnek az adatbankban szereplők, de ebben az esetben is szükséges a vezetőjük egyetértése. Mind a kijelölés, mind az önként jelentkezés esetében az érintettnek írásban kell vállalnia a vizsgálatot.

22. § (1) A célzott pszichológiai vezetői alkalmassági vizsgálat olyan kompetencia alapú vizsgálat, amely a vezetői feladatok elvégzéséhez szükséges kompetenciák szintjét vizsgálja. A vizsgálat pszichológiai tesztek felvételéből, kiértékeléséből, interjúból, pszichológiai szakvélemény elkészítéséből és az érintett számára egy visszajelző beszélgetésből áll. A vizsgálat módszertana megfelel a pszichológiai szakmai és etikai követelményeknek. Az alkalmassági vizsgálat végén a pszichológus a vizsgált személy vezetői alkalmasságára vonatkozó, írásos szakvéleményt készít, amelyet a vizsgált személlyel szóban is ismertet.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott alkalmassági vizsgálatot kizárólag szakpszichológus vagy szakpszichológus-kontrollal dolgozó pszichológus végezheti. A módszer alkalmazhatóságára vonatkozóan a fegyveres szervek hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselői állományánakmunkaköri egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint a belügyi egészségügyi szolgálat igénybevételéről szóló 21/2000. (VIII. 23.) BM-IM-TNM együttes rendelet 7. § (2) bekezdésében foglaltak irányadók. A pszichológiai szakmai és etikai követelményeknek megfelelően a jelen utasítás hatálya alá tartozó szerveknél dolgozó pszichológus a feletteseit nem vizsgálhatja. E vezetők vizsgálatát a BM Központi Kórház és Intézményei Foglalkozás-egészségügyi Alkalmasságot Vizsgáló Osztályba (a továbbiakban: BM KKI FEAVO) végzi.

23. § Az alkalmassági vizsgálatot az a pszichológus végezheti, aki jártas a BM KKI FEAVO által elfogadott korszerű, standardizált, reliábilis és valid pszichológiai vizsgáló eljárások alkalmazásában. A vezetői alkalmassági vizsgálatot végző pszichológusok folyamatos továbbképzését, az értékelést végzők konzultációs lehetőségét, és a módszer alkalmazásának ellenőrzését, a pszichológiai beválás-vizsgálatokat, és a másodfok vizsgálatát a BM KKI FEAVO szakpszichológusai végzik.

24. § (1) A vizsgálatot végző szakpszichológus az általa, a 22. § (2) bekezdésében meghatározott szakvélemény alapján készített, a beiskolázásra vonatkozó döntés megalapozására alkalmas pszichológiai szakvélemény-kivonatot átadja a vizsgált személynek. A vizsgált személy alkalmasságára/alkalmatlanságára vonatkozó tényszerű információkat tartalmazó szakvélemény kivonat a személyiségi jogok, valamint a pszichológusra vonatkozó etikai szabályok figyelembevételével készül. A szakvéleménykivonatot a személynek továbbítani kell a munkáltatói jogkört gyakorló vezetője felé, aki a kézhezvételről szóló - a 8. számú melléklet szerinti - igazolást, ezt követő 10 napon belül köteles a BM OF RBI-nek visszajuttatni.

(2) A munkáltatói jogkört gyakorló vezető a pszichológiai szakvélemény-kivonat figyelembe vételével dönti el, hogy beiskolázza-e a személyt a rendészeti vezetővé képzésre. Amennyiben a személy nem adja át a róla készült pszichológiai szakvélemény-kivonatot a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőjének, kizárja magát a rendészeti vezetővé képzésben való részvételből.

25. § A 22-24. §-okban szabályozott célzott pszichológiai vezetői alkalmassági vizsgálat felügyeletét a BM KKI FEAVO látja el.

26. § A vezetői utánpótlás kiválasztásánál a célzott pszichológiai vezetői alkalmassági vizsgálaton a mindenkor jelentkező vezetői utánpótlási igények beiskolázható mértékének legalább a kétszeresét indokolt megszűrni.

27. § A célzott pszichológiai vezetői alkalmassági vizsgálatra a 9. számú mellékletben meghatározott jelentkezési lappal kell jelentkezni, amelyet a rendészeti szervezet vezetői utánpótlást nyilvántartó egységéhez kell eljuttatni.

28. § A célzott pszichológiai vezetői alkalmassági vizsgálatok idejére, a vizsgálat alá vontak részére szolgálatmentességet kell biztosítani.

A rendészeti vezetővé képzés

29. § A rendészeti vezetővé képzés célja a kooperatív, szituatív vezetési stílus elsajátíttatása. Olyan tudásanyag, magatartásformák és önfejlesztési technikák átadása, melyek birtokában a képzés résztvevői képesek lesznek a státuszuk és a szervezetben betöltött szerepük szerinti vezetői kompetenciáknak megfelelni, munkájukkal az adott rendvédelmi szerv stratégiai fejlesztési céljainak megvalósítását elősegíteni, a társadalmi elvárásoknak eleget tenni.

30. § (1) A rendészeti vezetővé képző elvégzése azoknak a hivatásos állományú tiszteknek kötelező, akiket 2002. január 1-je után első alkalommal neveztek ki, illetve terveznek kinevezni osztályvezetői, illetve főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosító beosztásokba. A 2002. január 1-je után első alkalommal kinevezett vezetőknek a rendészeti vezetővé képző elvégzését - legfeljebb két év határidő megjelölésével - elő kell írni.

(2) Nem kell elvégeznie a rendészeti vezetővé képzőt annak a főosztályvezető-helyettesi, valamint osztályvezetői illetményre jogosító beosztásba kinevezett vezetőnek, aki a kinevezése időpontjában az 50. életévét betöltötte.

(3) A Hszt. 26. §-a alapján a rendészeti vezetővé képzőn részt vehetnek azok a tisztek is, akik az utánpótlási adatbankban szerepelnek, önállóan pályáznak és ehhez a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőjük írásbeli hozzájárulását adja.

31. § Rendészeti vezetővé képzőre az a tiszt iskolázható be, illetve jelentkezhet önként, aki rendészeti szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkezik, illetőleg aki a rendészeti szakvizsga letétele alól mentesítést kapott.

32. § (1) Rendészeti vezetővé képző elvégzése alóli mentesség az R.2. 12. §-ának (3) bekezdése alapján adható.

(2) A kinevezéskor rendészeti vezetővé képzőnek kell elfogadni

a) azokat a vezetővé képzőket, amelyeket 2002. január 1-je előtt a Rendőrtiszti Főiskola Rendészeti Vezetőképző és Kutatóintézet, az ORFK Rendőrségi Vezetőképző Intézet, az RTF Vezető és Továbbképző Intézete, a Határőrség Vezetőképző és Továbbképző Intézete szervezett és bonyolított,

b) a rendészeti irányultságú akkreditált szakirányú továbbképzési szakok közül a bűnügyi vezető, közbiztonsági vezető továbbképzési szakon, valamint a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem határrendészeti és védelmi vezetői szak kiegészítő egyetemi képzésében szerzett oklevelet.

33. § (1) A vezetővé képzésre jelentkezők vezetői kompetenciákra kialakított csoportos felmérésen (a továbbiakban: AC jellegű felmérésen) vesznek részt. A felmérésen való részvétel a képzés megkezdésének feltétele. Az AC felmérésen nyújtott teljesítményéről a képzésre jelentkező személy szóbeli visszajelzést kap, amely az egyéni fejlesztési terv alapját képezi. A felmérést a BM OF RBI képzett, megfelelő szakértelemmel rendelkező trénerei végzik.

(2) A képzés végén a résztvevőknek záró értékelésen kell számot adniuk tudásukról. A záró értékelés az elsajátított ismeretanyag írásbeli számonkéréséból, valamint bizottság előtti egyéni és csoportos helyzetgyakorlatokból áll, melyet a bizottság AC módszerrel értékel.

34. § (1) A képzés résztvevői a képzés végén a felkészítést végzőktől szóbeli visszajelzést kapnak arról, hogy a felkészítés során vezetői kompetenciáikban milyen fejlődést értek el, mely kompetenciáikban milyen további fejlesztésre van szükségük.

(2) A rendészeti vezetővé képzést eredményesen befejező tiszt a 10. számú mellékletben meghatározott oklevelet kap.

(3) Az oklevél minősítése "eredményesen elvégezte" lehet. Az oklevél minősítése a trénerek szakmai értékeléséből, az írásbeli számonkérés eredményéből, valamint a záró értékelésen nyújtott teljesítményből tevődik össze.

A rendészeti mestervezetővé képzés

35. § A rendészeti mestervezetővé képzés célja

a) a kooperatív, szituatív vezetési stílus alkalmazásának elmélyítése, fejlesztése,

b) olyan tudásanyag, magatartásformák és önfejlesztési technikák átadása, illetve begyakoroltatása, melyek birtokában a képzésben résztvevő képes megfelelni a felsővezetőkkel szembeni elvárásoknak, kompetenciáknak,

c) a résztvevők innovációs képességének növelése; a stratégiai tervezésre és projektmenedzselésre történő alkalmassá tétele, valamint hogy a leendő felsővezető a szervezeti célok érdekében legyen képes felszabadítani és mobilizálni az emberi erőforrásokat.

36. § (1) A rendészeti mestervezetővé képző elvégzésére azok a hivatásos állományú rendészeli vezetők kötelezettek, akiket 2002. január 1-je után főosztályvezetői, vagy annál magasabb vezetői besorolású, illetőleg főosztályvezetői vagy annál magasabb illetményre jogosító beosztásokba első alkalommal kineveztek, illetve terveznek kinevezni. A 2002. január 1-je után első alkalommal kinevezett vezetőknek a rendészeti mestervezetővé képző elvégzését - legfeljebb két év határidő megjelölésével -elő kell írni.

(2) Rendészeti mestervezetővé képzőn az a tiszt vehet részt, aki elvégezte a vezetővé képzőt.

(3) Nem kell elvégeznie a rendészeti mestervezetővé képzőt annak a főosztályvezetői vagy annál magasabb vezetői besorolású (főosztályvezetői vagy annál magasabb illetményre jogosító) beosztásba kinevezett vezetőnek, aki a kinevezése időpontjában 50. életévét betöltötte.

(4) Mentesül az előképzettségi követelmény alól az, akit 2002. január 1-je előtt neveztek ki osztályvezetői vagy főosztályvezető-helyettesi besorolású vezetői beosztásba.

37. § (1) Rendészeti mestervezetővé képző elvégzése alóli mentesség az R.2. 12. §-ának (3) bekezdése alapján adható.

(2) Rendészeti mestervezetővé képzésnek kell elfogadni a BM OF RBI, illetőleg jogelődje által az 1999/2000. évben lebonyolított kapitányság vezetővé képző 1 éves időtartamú és a 2000/2001. oktatási évben lebonyolított rendészeti mestervezetővé képzőn szerzett oklevelet.

38. § A felkészítés végén a résztvevőknek a BM OF RBI által jóváhagyott záródolgozati téma kidolgozásával, annak bizottság előtti megvédésével és csoportos értékelő helyzetgyakorlaton kell számot adniuk tudásukról.

39. § (1) A rendészeti mestervezetővé képzést eredményesen befejező vezető a 11. számú mellékletben meghatározott oklevelet kap.

(2) Az oklevél minősítése "eredményesen elvégezte" lehet. A minősítés a vizsgázó záródolgozatának értékeléséből, a bizottság előtt nyújtott teljesítményének értékeléséből, a trénerek szakmai értékeléséből és a csoportos értékelő helyzetgyakorlat összegzéséből áll.

A rendészeti vezetővé képzésre és a rendészeti mestervezetővé képzésre vonatkozó közös szabályok

40. § (1) A rendészeti vezetővé képzés és a rendészeti mestervezetővé képzés ismeretanyaga, fejlesztési programja tematikusan felépített modulokból áll. Az egyes modulok témáit, a felkészítés tartalmát, összóraszámát, a megengedett hiányzás mértékét, az egyes modulokra tételesen eső óraszámokat, és kredit értékeket a kötelező és ajánlott irodalmat, az alkalmazott képzési módszereket, valamint a központi és az egyéni tanmenet ütemtervére vonatkozó előírásokat a képzési programban kell meghatározni. A képzési programban kell szerepeltetni a felkészítésre vonatkozó tanulmányi és vizsgarend szabályait is. A képzési programokat a BM OF RBI igazgatója hagyja jóvá.

(2) A rendészeti vezetővé, illetőleg a rendészeti mestervezetővé képzés intézeti tanfolyamból és - munkavégzés melletti - önálló felkészülésből áll. Egy-egy képzés létszáma legkevesebb 10, legfeljebb 14 fő.

(3) A képzés résztvevői a képzés végén a felkészítést végzőktől szóbeli visszajelzést kapnak arról, hogy a felkészítés során vezetői kompetenciáikban milyen fejlődést értek el, mely kompetenciáikban, milyen további fejlesztésre van szükségük.

41. § (1) A kompetencia alapú, AC jellegű egyéni és csoportos záróvizsga értékelése, illetve a záródolgozat védése 5 tagú bizottság előtt történik, melynek tagjait a BM OF RBI megfelelő szakértelemmel rendelkező trénereiből, valamint az általa felkért főosztályvezető jogállású vezetőkből és a BM OF RBI delegáltjából kell kialakítani. Az 5 tagú bizottság 1 elnökből és 4 tagból áll.

(2) A vizsgáztatás megkezdése előtt a vizsgabizottság tagjait a BM OF RBI megfelelő szakértelemmel rendelkező trénere felkészíti a vizsgáztatás értékelésének szakszerű végrehajtására.

(3) A tanulmányok befejezését igazoló oklevelet a bizottság elnöke és a BM OF RBI igazgatója írja alá.

42. § A képzésen részt vevő tisztet a képzés időtartamára, a vizsga napjaira, a visszajelzés napjára és a kibocsátó ünnepség napjára, valamint az utánkövető tréning időtartamára mentesíteni kell a munkavégzés alól. A tanulmányi munkaidő-kedvezménnyel kapcsolatban a Hszt. 98. §-ában foglaltak az irányadóak. Az utánkövető tréning kapcsán felmerülő képzési költségek a BM OF RBI-t terhelik.

43. § (1) A rendészeti vezetővé képzés és a rendészeti mestervezetővé képzés szervezését és lebonyolítását az BM OF RBI végzi a BM OF felügyelete mellett. A BM OF RBI - az érintett szervek illetékeseivel történő előzetes egyeztetés után, a BM OF egyetértésével - minden év október 30-ig közreadja a következő évre vonatkozó tájékoztatóit, amelynek tartalmaznia kell a felkészítésekre beiskolázhatok szervezetenkénti létszámkeretét, összetételét, az indítandó kurzusok számát, időpontját, a résztvevőknek szóló legfontosabb információkat.

(2) A rendészeti vezetővé és a rendészeti mestervezetővé képzésre a BM OF RBI által megadott időpontban és módon beiskolázott tiszteknek a 12. számú mellékletben, az önként jelentkezőknek a 13. számú mellékletben meghatározott nyomtatvánnyal kell jelentkezniük.

44. § A rendészeti vezetővé képző, illetve a mestervezetővé képzőn eredményesen végzettek, valamint a 2002. január 1. előtt a 30. § (1) bekezdésében és a 36. § (1) bekezdésében felsorolt vezetői beosztási kategóriába tartozó vezetők 5 évenként - választásuk szerint - a BM OF RBI által meghatározott vezetői továbbképzésben vagy rekreációs programban kötelesek részt venni.

45. § (1) A továbbfejlesztésre javasolt vagy bármely más okból oklevelet nem kapott résztvevő számára ismételt vizsgalehetőség nem áll rendelkezésre, de a záró értékelést követő két éven belül - vezetője kezdeményezésére, saját költségén, egyebekben az önként jelentkezőkre vonatkozó feltételek mellett - ismételten részt vehet a számára kijelölt képzés meghatározott blokkján.

(2) A képzést befejező, de önhibáján kívül nem vizsgázó résztvevő számára, egy későbbi időpontban vizsgalehetőséget kell biztosítani.

(3) A képzésen oklevelet nem kapott résztvevő vezetői beosztásáról a munkáltató jogkörrel rendelkező vezető dönt, a 14. számú melléklet szerinti nyilatkozat formájában.

A vezető-kiválasztás, a rendészeti vezetővé képzés és a rendészeti mestervezetővé képzés finanszírozására vonatkozó szabályok

46. § Az előadók óradíja a mindenkori köztisztviselői illetményalap társadalombiztosítási járulékkal növelt 15%-a, a tréning jellegű oktatás óradíja a mindenkori köztisztviselői illetményalap társadalombiztosítási járulékkal növelt 30%-a, a vizsgabizottság tagjainak és elnökének a vizsgáztatásért járó díja a mindenkori köztisztviselői illetményalap társadalombiztosítási járulékkal növelt 6%-a.

47. § (1) Az egy főre eső képzési költség rendészeti vezetővé képzés esetén a mindenkori köztisztviselői illetményalap társadalombiztosítási járulékkal növelt 250%-a.

(2) Önkéntes jelentkezés esetén a vezető-kiválasztás egy főre eső költsége az érintettet terheli, aki köteles azt a vizsgálat megkezdése előtt a BM OF RBI által megküldött átutalási postautalványon a BM OF számlájára befizetni, és a befizetést igazoló postai utalvány másolatát a BM OF RBI-n a vizsgálat megkezdése előtt bemutatni.

48. § (1) A képzésekkel kapcsolatos költségek finanszírozása az R.2. 44. §-ának (2) bekezdése szerint történik.

(2) A 43. §-ban meghatározott tervezési rendtől eltérő képzések esetében a képzés költségei a megrendelő szervet terhelik. A költségek finanszírozása ez esetben is az R.2. 44. §-ának (2) bekezdése szerint történik.

(3) A költségek közül a vezető-kiválasztás, az előadók és a vizsgáztatók megbízási díját, a tananyaggal és az oktatástechnikai eszközök használatával, az oklevélkészítéssel, a vizsgáztatás és kibocsátó ünnepség lebonyolításával kapcsolatos kiadásokat, valamint a résztvevők szállásdíját - kivéve az önként jelentkezőkét - a BM OF költségvetésében külön szakfeladati számon kell tervezni és biztosítani. A beiskolázottak egyéb költségeit a beiskolázó szervek költségvetéséből kell fedezni.

49. § A rendészeti vezetővé képzésre önként jelentkező tiszt önerőből fedezi a képzési, valamint a szállás és ellátás költségeit, amelynek 50%-át - kérelmére - az állományilletékes szerv átvállalhatja.

Záró rendelkezések

50. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ezt követően induló képzések és vizsgáztatások esetében kell alkalmazni.

(2) Azok, akik az utasítás hatálybalépése előtt vettek részt a rendészeti szakvizsga felkészítő tanfolyamán és még nem szerezték meg a szakvizsga bizonyítványukat, esetükben is az 5. § (6) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a rendészeti szakvizsga megkezdése időpontjának ezen utasítás hatálybalépésének napját kell tekinteni.

(3) Ezen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a rendészeti szakvizsgáról, a rendészeti vezetővé képzésről és a rendészeti mestervezetővé képzésről szóló 23/2004. (BK 16.) BM utasítás.

Dr. Lamperth Mónika s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 14/2006. (BK 7.) BM utasításhoz

A RENDÉSZETI SZAKVIZSGA CÉLJA, VIZSGATÁRGYAI

A rendészeti szakvizsga célja

A rendészeti szakvizsga célja, hogy a Hszt.-ben meghatározott I. besorolási osztály VI. beosztási kategória beosztásaiba kinevezett és kinevezendő tisztek a rendvédelmi szervek tevékenységével, a közigazgatás működésével kapcsolatban átfogó, rendszerezett tudásanyagot sajátítsanak el, valamint hogy a jelöltek kiegészítsék és felfrissítsék szakmai ismereteiket, illetőleg, hogy a rendvédelmi szerveknél a tisztek egyéni életpályája és a szervezeti karrierrendszer megvalósítása tervszerűbb legyen.

A rendészeti szakvizsga vizsgatárgyai Kötelező vizsgatárgy:

- Közigazgatási és integrált rendészeti vezetési ismeretek Választható vizsgatárgyak:

- Határőrségi igazgatás;

- Katasztrófavédelmi, tűzvédelmi igazgatás;

- Rendőrségi igazgatás;

- Rendvédelmi szervek egészségügyi-pszichológiai igazgatása;

- Rendvédelmi szervek gazdasági-pénzügyi igazgatása;

- Rendvédelmi szervek hivatali igazgatása;

- Rendvédelmi szervek humán-igazgatása;

- Rendvédelmi szervek műszaki-technikai-informatikai igazgatása.

2. melléklet a 14/2006. (BK 7.) BM utasításhoz

3. melléklet a 14/2006. (EK 7.) BM utasításhoz

4. melléklet a 14/2006. (BK 7.) BM utasításhoz

A vizsgatárgy minősítése:

5. melléklet a 14/2006. (BK 7.) BM utasításhoz

VIZSGANYILVÁNTARTÓ KÖNYV

6. melléklet a 14/2006. (BK 7.) BM utasításhoz

7. melléklet a 14/2006. (BK 7.) BM utasításhoz

A RENDÉSZETI SZAKVIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA

A rendészeti szakvizsga számonkérési formái és értékelése

1.A rendészeti szakvizsga a kötelező vizsgatárgy és egy választható szakmai vizsgatárgy írásbeli és szóbeli vizsgarészéből áll. A vizsgázó egy vizsganapon egy szakvizsgatárgyból tesz írásbeli és szóbeli vizsgát.

2.A szakvizsga írásbeli vizsgarészén a jelöltnek egy feladatsort (feladatlapot) kell megoldania. A feladatlapra maximálisan 100 pont adható.

A feladatlap minősítése:

-kiváló 90-100 pont esetén,

-eredményes 61-89 pont esetén,

-eredménytelen 0-60 pont esetén.

3. A feladatlap értékelésénél a vizsgáztató bizottság - a válaszok tartalmán túl - tekintettel van a vizsgázó fogalmazására és helyesírására is.

4. Az írásbeli vizsga időtartama (a jelöltek tájékoztatására fordított idő nélkül) 90 perc.

5. A szóbeli vizsgarészen a jelölt egy tételt húz. A vizsgán számonkérendő ismeretanyag a közzétett szóbeli kérdésekből áll, de a vizsgáztató bizottság a húzott tételhez nem tartozó, a vizsgatárgyhoz kapcsolódó kérdést (kérdéseket) is feltehet. A válaszok értékelésénél a vizsgáztató bizottság a jelölt verbális készségét is figyelembe veszi.

6. A szóbeli vizsgarészen a jelölt feleletére kiváló, eredményes vagy eredménytelen értékelés adható.

7. A felkészülésre a jelöltnek 20 percet kell biztosítani.

8. A kötelező és a választott vizsgatárgyból tett vizsgát külön-külön kell értékelni. Ez az értékelés az írásbeli és a szóbeli vizsgarész minősítéséből adódik. Két eltérő érték esetén az írásbeli vizsgarész minősítése a döntő (Pl: az írásbeli vizsgarész kiváló eredményű, a szóbeli vizsgarész pedig eredményes, akkor a vizsgatárgy minősítése kiváló eredményű.) . Ha a jelölt akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgarészből eredménytelen vizsgát tett, a vizsgarészt meg kell ismételnie. A vizsgatárgy vizsgaeredménye csak abban az esetben állapítható meg, ha a jelölt mindkét vizsgarészből sikeresen vizsgázott.

9. Egy vizsgacsoportba maximum 25 főt lehet beosztani.

A rendészeti szakvizsga-bizonyítvány

10. A vizsgáztató bizottság rendészeti szakvizsga-bizonyítványt csak abban az esetben állít ki, ha a jelölt mind a két vizsgatárgyból legalább eredményes értékelést kapott.

11. Kiváló eredményű csak abban az esetben lehet a bizonyítvány, ha a vizsgázó mind a két vizsgatárgyból kiváló minősítést kapott.

A vizsgáztató bizottság feladata:

12. A vizsgáztató bizottság a vizsgatárgynak mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgarészén teljes létszámban jelen van. Munkájukat jegyző segíti.

13. A bizottság a vizsgák megkezdése előtt köteles meggyőződni arról, hogy az RSZB Titkársága biztosította-e a vizsgához szükséges körülményeket, feltételeket.

14. A vizsgák előtt az elnöknek tájékoztatnia kell a jelölteket a vizsga menetéről, a vizsgáztatás rendjéről.

15. A vizsgáztató bizottság köteles a vizsgából kizárni és javító vizsgára utasítani azt a jelöltet, aki a vizsga során meg nem engedett eszközt használ.

16. A vizsgáztató bizottság elnöke az írásbeli feladatsorokat és azok javítási útmutatóit zárt borítékban a vizsga megkezdése előtt a jegyzőtől veheti át.

17. A vizsgáztató bizottság az írásbelizők feladatlapjait - a megadott javítási útmutató alapján - még a vizsga napján köteles kijavítani, illetve értékelni és a vizsgaeredményeket - a szóbeli vizsgarészét is - a vizsgázók tudomására hozni.

18. A bizottság a vizsganap végén a vizsgajegyzőkönyveket és a kitöltött bizonyítványokat köteles aláírni.

19. A bizonyítványokat névre szólóan, a vizsgázók szolgálati helyére az RSZB Titkársága küldi meg. A vizsgázó köteles bizonyítványát a munkáltató jogkörrel rendelkező vezetőjének bemutatni

A Vizsgával kapcsolatos kötelező nyilvántartási, adminisztrációs feladatok:

20. A vizsgáról vizsgajegyzőkönyvet és vizsganyilvántartó könyvet kell vezetni.

21. A jegyzőkönyv vezetéséért és a bizonyítvány kiállításáért a jegyző a felelős.

22. A vizsganyilvántartó könyvet - a bizonyítvány adatai alapján - az RSZB Titkársága vezeti. A bizonyítvány sorszámának és a vizsganyilvántartó könyv sorszámának meg kell egyeznie.

23. A vizsganyilvántartó könyv és a vizsgajegyzőkönyv nem selejtezhető, megőrzéséről az RSZB Titkársága gondoskodik.

24. Kérelemre az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról az RSZB Titkársága a vizsganyilvántartó könyv alapján másolatot állít ki.

25. A vizsga anyagai (beiskolázási lapok, megírt vizsgadolgozatok, adatellenőrző és adminisztrációs lapok) a vizsgát követő két év után selejtezhetők.

Jelentkezés a rendészeti szakvizsgára, a szakvizsgával kapcsolatos értesítési feladatok:

26. A rendészeti szakvizsgára történő felkészítésre és a szakvizsgára az e célra rendszeresített Beiskolázási vagy Jelentkezési lapon (a továbbiakban együtt: Beiskolázási lap) lehet jelentkezni, melyet a jelölt számára szolgálati helye biztosít. Az újbóli felkészítésre kötelezett jelölt a jelentkezési lap kitöltésekor a nyomtatvány tetejére az "ismételt felkészítés" megjegyzést köteles rávezetni.

27. A jelöltek Beiskolázási lapjait szolgálati helyük továbbítja az illetékes koordinációs központnak, a jelölt által választott felkészítési időpontot megelőzően két hónappal.

28. A koordinációs központ a jelöltek Beiskolázási lapjait a felkészítési időpont előtt hat héttel az RSZB Titkárságának megküldi.

29. Határidő után érkezett beiskolázási lapok esetén az igényeket a Titkárság csak akkor tudja figyelembe venni, ha azt a megjelölt felkészítési időpontban a létszámkeret engedi.

30. Az RSZB Titkársága a jelentkezéseket regisztrálja és a felkészítés időpontja előtt legalább két héttel a jelölteket értesíti.

31. Az RSZB Titkársága a vizsga időpontja előtt harminc nappal tájékoztatja a jelöltet a vizsgával kapcsolatos tudnivalókról, a vizsga napjáról, kezdési időpontjáról és helyéről.

32. Az RSZB Titkársága által megadott időpont módosítása az utasítás 5. § (6) bekezdésében meghatározott időn belül összesen csak kétszer engedélyezhető. Az új időpont megállapítása kizárólag az RSZB Titkárságának jogköre.

33. A jelölt vizsgahalasztási kérelmet csak írásban, legkésőbb a vizsga (javítóvizsga) napját megelőző utolsó munkanapon 12.00 óráig nyújthat be. A kérelemben a jelölt köteles tájékoztatást adni arról, hogy a vizsgát (javítóvizsgát) melyik hónapban kívánja letenni; továbbá ha a vizsgára beiskolázták, köteles mellékelni ehhez szolgálati helye vezetőjének írásbeli egyetértését.

34.Amennyiben a jelölt a vizsgán igazolatlanul nem jelenik meg, javítóvizsgára kell utasítani. A vizsgát a javítóvizsga díjának befizetéséig nem folytathatja.

8. melléklet a 14/2006. (BK 7.) BM utasításhoz

9. melléklet a 14/2006. (BK 7.) BM utasításhoz

10. melléklet a 14/2006. (BK 7.) BM utasításhoz

11. melléklet a 14/2006. (EK 7.) BM utasításhoz

12. melléklet a 14/2006. (BK 7.) BM utasításhoz

13. melléklei a 14/2006. (BK 7.) BM utasításhoz

14. melléklet a 14/2006. (BK 7.) BM utasításhoz