62002CJ0386[1]

A Bíróság (második tanács) 2004. szeptember 16-i ítélete. Josef Baldinger kontra Pensionsversicherungsanstalt der Arbeiter. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Arbeits- und Sozialgericht Wien - Ausztria. Személyek szabad mozgása - Volt hadifoglyok kárpótlása- Az érintett tagállam szerinti állampolgárság megléte a kárpótlási kérelem benyújtásakor. C-386/02. sz. ügy.

C-386/02. sz. ügy

Josef Baldinger

kontra

Pensionsversicherungsanstalt der Arbeiter

(az Arbeits- und Sozialgericht Wien [Ausztria] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Személyek szabad mozgása - A volt hadifoglyok kárpótlása - Az érintett tagállam szerinti állampolgárság meglétének feltétele a kárpótlási kérelem benyújtásakor"

Az ítélet összefoglalása

Személyek szabad mozgása - Migráns munkavállalók szociális biztonsága - Közösségi szabályozás - Tárgyi hatály - A volt hadifoglyok kárpótlása - Kizártság

(EK 39. cikk, (2) bekezdés; 1612/68 tanácsi rendelet, 7. cikk (2) bekezdés és 1408/71 tanácsi rendelet, 4. cikk, (4) bekezdés)

Az EK 39. cikk (2) bekezdése, a 118/97 tanácsi rendelettel módosított és naprakésszé tett, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71 tanácsi rendelet 4. cikkének (4) bekezdése, valamint a munkavállalók közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68 tanácsi rendelet 7. cikkének (2) bekezdése úgy értelmezendő, hogy azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely az alapügybelihez hasonló körülmények között volt hadifogolytól azon az alapon tagad meg ellátást, hogy az érintett a kérelem benyújtásakor nem az adott tagállam, hanem más tagállam állampolgárságával rendelkezik.

Ezt a fajta ellátást ugyanis céljára és a nyújtás feltételeire való tekintettel az 1408/71 rendelet 4. cikkének (4) bekezdése - amelynek értelmében a rendelet nem alkalmazható "a háború és annak következményei áldozatai számára nyújtott ellátások rendszerére" - úgy szabályozza, hogy ezt az ellátást kizárja e rendelet tárgyi hatálya alól.

Egyébként az ilyen ellátás nem minősül a nemzeti munkavállalónak alapvetően munkavállalói minősége vagy amiatt juttatott előnynek sem, hogy az ország területén rendelkezik lakóhellyel, és ezáltal nem felel meg az 1612/68 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerinti "szociális kedvezmények" lényeges jellemzőinek.

Ugyanezt a következtetést kell levonni a foglalkoztatási, a javadalmazási és egyéb munkafeltételekről szóló EK 39. cikk (2) bekezdésével kapcsolatban is, amely nem rendelkezik az állampolgárok által háború idején hazájuknak végzett szolgáltatásokhoz kapcsolódó kártérítési ellátásokról, amelyek elsődleges célja az ezen országért elszenvedett megpróbáltatások miatt előnyt nyújtani ezen állampolgároknak.

(vö. 16., 18-21. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)

2004. szeptember 16.(*)

"Személyek szabad mozgása - A volt hadifoglyok kárpótlása - Az érintett tagállam szerinti állampolgárság meglétének feltétele a kárpótlási kérelem benyújtásakor"

A C-386/02. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában,

amelyet az Arbeits- und Sozialgericht Wien [Ausztria] a Bírósághoz 2002. október 28-án érkezett 2002. október 22-i határozatával terjesztett elő az előtte

Josef Baldinger

és

a Pensionsversicherungsanstalt der Arbeiter

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (második tanács),

tagjai: C. W. A. Timmermans tanácselnök, J.-P. Puissochet, J. N. Cunha Rodrigues (előadó), R. Schintgen és N. Colneric bírák,

főtanácsnok: D. Ruiz-Jarabo Colomer,

hivatalvezető: M.-F. Contet főtanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2003. november 13-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- az osztrák kormány képviseletében E. Riedl és G. Hesse, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében D. Martin és H.-P. Kreppel, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2003. december 11-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgya az EK 39. cikk (2) bekezdésének értelmezése.

2 A kérelmet J. Baldinger, az alapeljárás felperese nyújtotta be az alapeljárás alperese, a Pensionsversicherungsanstalt der Arbeiter ellen, mivel ez utóbbi megtagadta tőle az osztrák szabályozás által előírt, volt hadifoglyoknak járó havi ellátást.

Jogi háttér

A közösségi jog

3 Az 1996. december 2-i 118/97/EK tanácsi rendelettel (HL 1997., L 28., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 3. kötet, 3. o.) módosított és naprakésszé tett, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet, (a továbbiakban: az 1408/71 rendelet) nem alkalmazható "a háború és annak következményei áldozatai számára nyújtott ellátások rendszerére".

4 A munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, 1968. október 15-i 1612/68/EGK tanácsi rendelet (HL L 257., 2. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 1. kötet, 15. o.) 7. cikkének (1) és (2) bekezdése kimondja, hogy:

"(1) Valamely tagállamnak egy másik tagállam területén foglalkoztatott állampolgárát a foglalkoztatási- és munkafeltételek tekintetében nem kezelhetik állampolgársága miatt a hazai állampolgároktól eltérő módon, különösen ami a javadalmazást, a munkaviszony megszüntetését és munkanélkülivé válás esetén az újraelhelyezést vagy újrafoglalkoztatást illeti.

(2) A hazai munkavállalókkal azonos szociális és adókedvezményeket élvez."

Az osztrák szabályozás

5 A Kriegsgefangenenentschädigungsgesetz (a hadifoglyok kárpótlásáról szóló törvény, a BGBl. I., 40/2002. számban közzétett változat, a továbbiakban: KGEG) 1. cikke értelmében:

"Az az osztrák állampolgár,

1. aki az első vagy második világháborúban hadifogságba esett, vagy

2. akit a második világháborúban vagy Ausztriának a szövetséges hatalmak általi megszállása alatt külföldi hatalom politikai vagy katonai okból letartóztatott és fogságban tartott, vagy

3. aki az Opferfürsorgegesetz (BGBl. 183/1947. szám) értelmében valós vagy közvetlenül fenyegető politikai üldöztetés miatt Ausztria területét elhagyta, és akit a 2. pontban meghatározott okok miatt a második világháború kezdetét követően idegen hatalom letartóztatott és fogságban tartott,

jelen szövetségi törvény feltételei alapján ellátásra jogosult."

6 A KGEG 4. cikke kimondja, hogy:

"(1) Jelen szövetségi törvény kedvezményezettjei évi tizenkét alkalommal az alábbi havi pénzbeli ellátásban részesülnek:

14,53 EUR, amennyiben az 1. cikk szerinti fogság legalább három hónapig tartott,

21,8 EUR, amennyiben az 1. cikk szerinti fogság legalább két évig tartott,

29,07 EUR, amennyiben az 1. cikk szerinti fogság legalább négy évig tartott,

36,34 EUR, amennyiben az 1. cikk szerinti fogság legalább hat évig tartott.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellátás a törvényben előírt társadalombiztosítás szerinti kompenzációs támogatás (Ausgleichszulagen) megállapításakor nem minősül jövedelemnek [...]"

7 A KGEG 11. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy:

"Jelen szövetségi törvény által felvetett kérdésekben az alábbi szervek illetékesek:

1. nyugdíj vagy járadék [...] kedvezményezettjei esetében

a nyugdíj vagy járadék folyósításáért felelős társadalombiztosítási szerv, kivéve az általános balesetbiztosítási intézetet (Allgemeine Unfallversicherungsanstalt);

2. a szövetségi köztisztviselői nyugdíj (Ruhegenuss), a túlélő házastársi nyugdíj (Versorgungsgenuss), átmeneti ellátás (Übergangsbeitrag), segélyezési ellátás (Versorgungsgeld), tartásdíj (Unterhaltsbeitrag) vagy időskori ellátás (Emeritierungsbezug) [...] kedvezményezettjei esetében

a szövetségi nyugdíjigazgatóság (Bundespensionsamt);

[...]

7. a Kriegsopferversorgungsgesetz [...], Heeresversorgungsgesetz [...] szerinti járadékok, kiegészítő ellátások vagy térítések kedvezményezettjei és a Verbrechensopfergesetz [...] szerinti segítségnyújtás (Hilfeleistung) kedvezményezettjei esetében

a szociális kérdésekkel és a fogyatékkal élőkkel foglalkozó hivatal (Bundesamt für Soziales und Behindertenwesen);

8. minden más esetben a szociális kérdésekkel és a fogyatékosokkal foglalkozó hivatal."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

8 Az előzetes döntéshozatalra utaló végzés szerint J. Baldinger 1927. április 19-én született Ausztriában megszerezve ezen állam állampolgárságát. 1945 januárjától 1945 májusáig a Deutsche Wehrmacht (német fegyveres erők) katonájaként részt vett a második világháborúban. 1945. május 8-tól 1947. december 27-ig a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségében hadifogolyként tartották fogva.

9 J. Baldinger ezt követően Ausztriában dolgozott, majd 1954-ben elhagyta az országot, hogy Svédországban vállaljon munkát, ahol 1964-ig szakmai tevékenységet folytatott, majd 1964 és 1965 között ismét Ausztriában dolgozott. 1965 áprilisában letelepedési szándékkal kivándorolt Svédországba, ott szakmai tevékenységet folytatott, majd 1967-ben felvette a svéd állampolgárságot, lemondva az osztrák állampolgárságról.

10 1986. május 1-je óta J. Baldinger az alapeljárás alperesétől rokkantsági és öregségi nyugdíjat kap. A J. Baldinger által az alpereshez a KGEG-ben előírt ellátás megszerzése iránt benyújtott kérelmet egy 2002. március 1-jei határozattal elutasították, mely határozat a kérdést előterjesztő bíróság előtti megsemmisítés iránti kereset tárgyát képezi.

11 Az említett bíróság megállapította, hogy a vitatott ellátás, amelyet egy 2000-es osztrák jogszabály vezetett be, nem kapcsolódik a kedvezményezett munkavállalói minőségéhez, sem származékos jogok - különösen a nyugdíj-jogosultság - e címen történő megszerzéséhez. Az 1408/71 rendelet nem alkalmazható a háború és annak következményei áldozatai javára bevezetett ellátási rendszerekre. Ezekben a rendszerekben az áldozat az ellátást kárpótlásként kapja az azt folyósító állam egyéni érdekeinek megfelelően.

12 J. Baldinger a kérdéses ellátás nyújtásához szükséges feltételeknek megfelelt. Az ellátást azonban megtagadták tőle, mégpedig kizárólag azon az alapon, hogy miután hadifogoly volt, az Európai Unió egy másik tagállamában vállalt munkát, és végső soron meg is szerezte ezen tagállam állampolgárságát. A kérdést előterjesztő bíróság azt kérdezi, hogy ez a jogkövetkezmény - amely hatásában az állampolgárság alapján történő és a munkavállalók szabad mozgásához való jog gyakorlása miatti közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősülhet - összeegyeztethető-e a közösségi joggal, különösen mivel olyan törvényen alapul, amelyet jóval az Osztrák Köztársaság és a Svéd Királyság Európai Unióhoz történő csatlakozását követően fogadtak el.

13 Ezen körülményeket figyelembe véve az Arbeits- und Sozialgericht Wien úgy döntött, hogy eljárását felfüggeszti, és a következő kérdést terjeszti előzetes döntéshozatalra a Bíróság elé:

"Az EK-Szerződésnek a munkavállalók szabad mozgásáról szóló 48. cikke (2) bekezdése [jelenleg, módosítást követően, EK 39. cikk (2) bekezdés] úgy értelmezendő-e, hogy azzal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amelynek értelmében azok a személyek,

1. akik az első vagy második világháborúban hadifogságba estek, vagy

2. akiket a második világháborúban vagy Ausztriának a szövetséges hatalmak általi megszállása alatt idegen hatalom politikai vagy katonai okból letartóztatott és fogságban tartott, vagy

3. akik valós vagy közvetlenül fenyegető politikai üldöztetés miatt Ausztria területét elhagyták, és akiket politikai vagy katonai okok miatt a második világháború kezdetét követően idegen hatalom letartóztatott és fogságban tartott,

csak akkor jogosultak egy elsőként egy 2000-es jogszabály által bevezetett anyagi kártérítésre, amennyiben a kérelem benyújtásakor osztrák állampolgárságúak?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

14 Először is fontos emlékeztetni arra, hogy a nemzeti jogszabályok értelmezése nem tartozik a Bíróság hatáskörébe, és hogy feladata főszabály szerint az, hogy a közösségi és nemzeti joghatóságok hatáskörmegosztásának keretén belül azt az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban meghatározott szabályozási és ténybeli hátteret vegye tekintetbe, amelybe az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés illeszkedik (lásd különösen a C-224/02. sz. Pusa-ügyben 2004. április 29-én hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 37. pontját).

15 A kérdést előterjesztő bíróság szerint a KGEG 1. cikke - amennyiben "osztrák állampolgár" a címzettje - úgy értelmezendő, hogy az abban említett, volt hadifoglyoknak járó ellátás előfeltétele, hogy az adott állampolgár a nevezett ellátás nyújtásának igénylésekor osztrák állampolgár legyen. A kérdést előterjesztő bíróság azt szeretné megtudni, hogy egy ilyen feltétel összeegyeztethető-e a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó közösségi rendelkezésekkel.

16 Az 1408/71 rendelet 4. cikke, amely meghatározza a rendelet tárgyi hatályát, (4) bekezdésében kimondja, hogy a rendelet nem alkalmazható "a háború és annak következményei áldozatai számára nyújtott ellátások rendszerére".

17 Az alapeljárásban szereplőhöz hasonló ellátást - jóllehet nem kapcsolódik a munkavállaló ebbéli minőségéhez - azért juttatja az állam, hogy tanújelét adja a hosszú ideig tartó fogságot igazoló volt hadifoglyoknak az elszenvedett megpróbáltatások nemzeti elismerésének, azt tehát az államnak tett szolgálatok ellentételezéseként folyósítja.

18 Ezt a fajta ellátást e célra, valamint a nyújtás e feltételeire való tekintettel az 1408/71 rendelet 4. cikkének (4) bekezdése úgy szabályozza, hogy kizárja e rendelet tárgyi hatálya alól (lásd ezzel kapcsolatban a 9/78 sz. Gillard és Caisee Régionale d'assurance maladie du Nord-Est ügyben 1978. július 6-án hozott ítélet [EBHT 1978., 1661. o.] 13-15. pontjait, valamint a 207/78. sz. Even és ONPTS ügyben 1979. május 31-én hozott ítélet [EBHT 1979., 2019. o.] 12-14. pontját.).

19 Egyébként azonos okokból az ilyen ellátás nem minősül a nemzeti munkavállalónak alapvetően munkavállalói minősége vagy amiatt juttatott előnynek sem, hogy az ország területén rendelkezik lakóhellyel, és ezáltal nem felel meg az 1612/68 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerinti "szociális kedvezmények" lényeges jellemzőinek (a fent hivatkozott Even és ONPTS ügyben hozott ítélet 20-24. pontjai).

20 Ugyanezt a következtetést kell levonni a foglalkoztatási, a javadalmazási és egyéb munkafeltételekről szóló EK 39. cikk (2) bekezdésével kapcsolatban is, amely nem rendelkezik az állampolgárok által háború idején hazájuknak végzett szolgáltatásokhoz kapcsolódó kártérítési ellátásokról, amelyek elsődleges célja az ezen országért elszenvedett megpróbáltatások miatt előnyt nyújtani ezen állampolgároknak.

21 Mindezek alapján azt a választ kell adni a feltett kérdésre, hogy az EK 39. cikk (2) bekezdése és az 1408/71 rendelet 4. cikkének (4) bekezdése, valamint az 1612/68 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése úgy értelmezendő, hogy azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely az alapügybelihez hasonló körülmények között azon az alapon tagad meg ellátást egy volt hadifogolytól, hogy az érintett a kérelem benyújtásakor nem az adott tagállam, hanem más tagállam állampolgárságával rendelkezik.

A költségekről

22 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján,

A BÍRÓSÁG (második tanács)

a következőképpen határozott:

Az EK 39. cikk (2) bekezdése, az 1996. december 2-i 118/97/EK tanácsi rendelettel módosított és naprakésszé tett, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet 4. cikkének (4) bekezdése, valamint a munkavállalók közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, 1968. október 15-i 1612/68/EGK tanácsi rendelet 7. cikkének (2) bekezdése úgy értelmezendő, hogy azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely az alapügybelihez hasonló körülmények között volt hadifogolytól azon az alapon tagad meg ellátást, hogy az érintett a kérelem benyújtásakor nem az adott tagállam, hanem más tagállam állampolgárságával rendelkezik.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: német.