32003D2317[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2317/2003/EK határozata (2003. december 5.) a harmadik országokkal történő együttműködésen keresztül a felsőoktatás minőségének javítására és az interkulturális megértés előmozdítására irányuló program (Erasmus Mundus) létrehozásáról (2004-2008)

Az Európai Parlament és a Tanács 2317/2003/EK határozata

(2003. december 5.)

a harmadik országokkal történő együttműködésen keresztül a felsőoktatás minőségének javítására és az interkulturális megértés előmozdítására irányuló program (Erasmus Mundus) létrehozásáról (2004-2008)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 149. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére [3],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően [4],

mivel:

(1) Az Európai Közösségnek hozzá kell járulnia a minőségi oktatás fejlődéséhez, többek között a harmadik országokkal való együttműködés révén.

(2) A lisszaboni Európai Tanács (2000. március 23-24.) következtetései hangsúlyozták, hogy mivel Európának szembe kell néznie a globalizáció kihívásával, a tagállamoknak oktatási és szakképzési rendszerüket hozzá kell igazítaniuk a tudás alapú társadalom igényeihez.

(3) A stockholmi Európai Tanács (2001. március 23-24.) rámutatott, hogy az oktatási és szakképzési rendszerek előtt álló célok nyomon követésének munkáját az egész világot átfogó összefüggésben kell értékelni. A barcelonai Európai Tanács (2002. március 15-16.) megerősítette, hogy a világ felé történő nyitás az oktatási és szakképzési rendszerek 2010-ig meghatározott munkaprogramja három alapelvének egyike.

(4) A Bolognában (1999. június 19.) találkozó európai oktatási miniszterek közös nyilatkozatukban megállapították, hogy szükséges azt biztosítani, hogy az európai oktatás világviszonylatban vonzó legyen, a legfontosabb európai kulturális és tudományos eredményeknek megfelelően.

(5) A Prágában (2001. május 19.) találkozó, felsőoktatásért felelős európai miniszterek többek között hangsúlyozták azt is, hogy fontos az európai felsőoktatás vonzerejének növelése az európai és a világ más tájain élő hallgatók körében.

(6) A Bizottság a harmadik országokkal a felsőoktatás területén megvalósuló együttműködés megerősítéséről szóló közleményében kifejtette, hogy a felsőoktatás nemzetközi dimenzióinak kiszélesedésére van szükség a globalizációs folyamat kihívásainak megfelelően, meghatározta az e téren a harmadik országokkal megvalósuló együttműködés általános céljait, és e célok eléréséhez konkrét intézkedéseket javasolt.

(7) A 2001. év, azaz a Nyelvek Európai Éve céljainak végrehajtása keretében a nyelvi sokszínűség és a nyelvtanulás előmozdításáról szóló 2002. február 14-i tanácsi állásfoglalás [5] aláhúzza annak szükségességét, hogy az Európai Unió figyelembe vegye a nyelvi sokszínűség elvét a harmadik országokkal kapcsolatban.

(8) Az Európai Unió felsőfokú képzést nyújtó intézményei arra törekednek, hogy növeljék a nemzetközileg mobil hallgatók arányát. Széles körben elismerik azt a hatalmas potenciált, amely az európai felsőoktatási intézmények egyedi erősségeinek kombinációjában, oktatási sokszínűségében és a harmadik országokkal megvalósuló hálózati munka és együttműködés terén felhalmozott nagy tapasztalatban rejlik; ez lehetőséget biztosít ezen intézmények számára, hogy egyedül Európára jellemző, kiváló minőségű kurzusokat kínáljanak, és lehetővé teszi azt is, hogy a nemzetközi mobilitás előnyei szélesebb körben érvényesüljenek a Közösségen belül és annak partnerországaiban.

(9) Az európai felsőoktatási intézményeknek a fejlődés élmezőnyében kell maradniuk. Ennek érdekében ösztönözniük kell az együttműködést azokkal a harmadik országbeli intézményekkel, amelyek a Közösség felsőoktatási intézményeinek fejlődési szintjéhez hasonló szintet értek el. Itt a felsőoktatás egészét kell tekinteni, a felsőfokú szakképzés e felsőoktatás szerves részét képezi, az olyan egyedi szakirányokat is figyelembe véve, mint a mérnökök vagy magasabban képzett technikusok számára létrehozott képzések.

(10) E program célja, hogy javítsa az európai felsőoktatás minőségét, és ugyanakkor növelje az Európai Unió ismertségét és azzal kapcsolatos ismereteket világszerte, továbbá tőkét kovácsoljon a programban résztvevők jószándékából.

(11) Ez a program előírja az "Erasmus Mundus mesterképzés" létrehozását, amely lehetővé teszi majd a hallgatók számára, hogy Európa különböző helyeire eljussanak, és különböző felsőoktatási intézményeket látogassanak. Ezt az új európai dimenziót figyelembe kell venni az olyan létező programok felülvizsgálatánál, mint a Socrates (Erasmus), annak érdekében, hogy megfelelő intézkedéseket lehessen hozni az európai hallgatók e programhoz történő hozzáférésének előmozdítása érdekében.

(12) A közösségi programot olyan módon kell irányítani, hogy az átlátható, felhasználó-barát, nyitott és érthető legyen.

(13) A nemzetközi mobilitás előmozdítása során a Közösségnek figyelemmel kell lennie az általánosan "agyelszívás" néven ismert jelenségre.

(14) A Közösségnek fokozott erőfeszítéseket kell kifejtenie annak érdekében, hogy világszerte előmozdítsa az interkulturális párbeszédet és megértést, tekintettel a felsőoktatás szociális dimenziójára, a demokrácia eszméire és az emberi jogok tiszteletére, beleértve a nemek esélyegyenlőségét, különösen mivel a mobilitás hozzájárul az új kulturális és szociális környezet felfedezéséhez, és segíti azok megértését; továbbá annak érdekében, hogy se az uniós polgárokat, se a harmadik országok állampolgárait ne zárják ki, illetve ne különböztessék meg hátrányosan, az Európai Unió alapjogi chartájának 21. cikke (1) bekezdésében említettek szerint.

(15) Annak érdekében, hogy minél értékesebb legyen a közösségi program hozzájárulása, következetességet és egymást kiegészítő jelleget kell biztosítani az e határozat keretében végrehajtott cselekvések és egyéb ide vonatkozó közösségi politikák, eszközök vagy intézkedések, különösen a 1513/2002/EK határozattal [6] létrehozott hatodik kutatási keretprogram és a felsőoktatási ágazatban a külső együttműködési programok között.

(16) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (EGT-megállapodás) fokozottabb együttműködésről rendelkezik az oktatás, a szakképzés és az ifjúság terén egyrészt az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészt az Európai Gazdasági Térség azon országai között, amelyek tagjai az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak (EGT-EFTA-országok); a fent említett országok ebben a programban történő részvételének feltételeit és részletes szabályait az EGT-megállapodás idevonatkozó rendelkezéseivel összhangban kell megállapítani.

(17) A társult közép- és kelet-európai országok (KKEO) e programban való részvételének feltételeit és részletes szabályait az Európa-megállapodásokban, azok kiegészítő jegyzőkönyveiben és a vonatkozó társulási tanácsok határozataiban megállapított rendelkezésekkel összhangban kell meghatározni. Ciprus esetében a részvételt a kiegészítő előirányzatokból kell finanszírozni, az ezzel az országgal megállapítandó eljárásokkal összhangban. Málta és Törökország esetében a részvételt a kiegészítő előirányzatokból kell finanszírozni, a Szerződés rendelkezéseivel összhangban.

(18) Ezt a programot a Bizottság és a tagállamok együttműködésével rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell annak érdekében, hogy meg lehessen tenni a kiigazításokat, különösen a cselekvések végrehajtásának prioritásai tekintetében; az értékelésnek külső, független értékelést is magába kell foglalnia.

(19) Mivel a javasolt programnak az európai együttműködés minőségi oktatáshoz történő hozzájárulására irányuló céljait a tagállamok nem teljesíthetik sikeresen, többek között a Közösség és a harmadik országok közötti többoldalú együttműködés és többoldalú mobilitás szükségessége miatt, és így e célok a közösségi programok és cselekvések transznacionális dimenziójának köszönhetően közösségi szinten jobban teljesíthetők, a Közösség a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az abban a cikkben megállapított arányosság elvével összhangban ez a határozat nem lép túl azon, az e célok eléréséhez szükséges mértéken.

(20) Ez a határozat pénzügyi keretet állapít meg, amely az éves költségvetési eljárásban a program teljes időtartama során a költségvetési hatóság számára elsődleges hivatkozási alapot képez, a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás fejlesztéséről szóló, 1999. május 6-i intézményközi megállapodás [7] 33. pontja értelmében.

(21) E határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal [8] összhangban kell elfogadni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A program létrehozása

(1) Ez a határozat létrehozza az "Erasmus Mundus" programot (a továbbiakban: a program), amelynek célja a harmadik országokkal való együttműködés révén elősegíteni az Európai Unión belüli felsőoktatás minőségének fejlesztését, valamint előmozdítani a kultúrák közötti megértést.

(2) Ezt a programot 2004. január 1. és 2008. december 31. között hajtják végre.

(3) A program támogatja és kiegészíti a tagállamok által és a tagállamokban tett intézkedéseket, és teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok felelősségét az oktatás tartalma és az oktatási és szakképzési rendszerek megszervezése tekintetében, valamint kulturális és nyelvi sokszínűségüket.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

1. "felsőoktatási intézmény": minden olyan intézmény, amely, a nemzeti jogszabályokkal vagy gyakorlattal összhangban, felsőfokú képesítést vagy végzettséget nyújt, függetlenül ezeknek az intézményeknek az elnevezésétől;

2. "felsőfokú végzettséggel rendelkező harmadik országbeli hallgató": egy nem EGT-EFTA-ország, illetve az Európai Unióhoz csatlakozni szándékozó ország állampolgára, aki már megszerezte első felsőfokú végzettségét, aki a 11. cikk rendelkezései szerint nem honos egyik tagállamban vagy részt vevő országban sem, az utóbbi öt év során 12 hónapot meghaladó időszakon keresztül sem a tagállamokban, sem a résztvevő országokban nem végzett fő tevékenységet (tanulmányok, munka stb.); továbbá akinek a mellékletben leírtakkal összhangban elfogadták a beiratkozási szándékát, vagy aki már beiratkozott az Erasmus Mundus mesterképzésre;

3. "harmadik országbeli oktató": egy nem EGT-EFTA-ország, illetve nem az Európai Unióhoz csatlakozni szándékozó ország állampolgára, aki a 11. cikk rendelkezései szerint nem honos továbbá egyik tagállamban vagy részt vevő országban sem, aki az utóbbi öt év során 12 hónapot meghaladó időszakon keresztül sem a tagállamokban, sem a részt vevő országokban nem végzett fő tevékenységet (tanulmányok, munka stb.), és aki kiváló tudományos és/vagy szakmai tapasztalattal rendelkezik;

4. "felsőfokú vagy posztgraduális tanulmányok": felsőfokú tanulmányok részét képező olyan kurzusok, amelyek egy legalább három éves, az első végzettség megszerzésére irányuló szakaszra épülnek és második vagy további végzettséget eredményeznek.

3. cikk

A program céljai

(1) A program általános célja az európai felsőoktatás minőségének előmozdítása a harmadik országokkal való együttműködés támogatása révén annak érdekében, hogy javítsák a humán erőforrások fejlődését és elősegítsék a párbeszédet és megértést a népek és kultúrák között.

(2) A program konkrét céljai a következők:

a) javítani a felsőoktatás által nyújtott, meghatározható európai többletértékekkel rendelkező kínálat minőségét, amely vonzó mind az Európai Unió határain belül, mind a határain túl;

b) ösztönözni, valamint lehetővé tenni azt, hogy a világ minden tájáról érkező magasan képzett felsőfokú végzettséggel rendelkezők és oktatók az Európai Unióban szerezzék meg képesítéseiket és/vagy tapasztalatukat;

c) strukturáltabb együttműködést kialakítani az Európai Unió és a harmadik országbeli intézmények között, illetve az európai tanulmányi programok részeként ösztönözni az Európai Unióból harmadik országokba irányuló mobilitást;

d) hozzáférhetőbbé tenni az Európai Unió felsőoktatását, illetve hangsúlyosabbá tenni profilját és növelni ismertségét.

(3) A Bizottság e program céljainak követése közben figyelembe veszi a Közösség férfiak és nők esélyegyenlőségére vonatkozó politikáját. A Bizottság továbbá gondoskodik arról, hogy sem az uniós polgárok, sem a harmadik országok állampolgárai bármely csoportját ne zárják ki a programból, illetve ne alkalmazzanak hátrányos megkülönböztetést velük szemben.

4. cikk

A programon belüli cselekvések

(1) A program 3. cikkben meghatározott céljait a következő cselekvéseken keresztül kell megvalósítani:

a) a javasolt képzés minősége és a hallgatókra vonatkozó fogadókészség alapján kiválasztott Erasmus Mundus mesterképzések;

b) ösztöndíjrendszer;

c) más harmadik országbeli felsőoktatási intézményekkel való együttműködés;

d) olyan intézkedések, amelyek növelik Európa mint a tanulás helyszíne vonzerejét;

e) technikai támogatásra irányuló intézkedések.

(2) Ezeket a cselekvéseket a mellékletben leírt eljárásokkal összhangban kell végrehajtani, a következő megközelítések, illetve, szükség esetén, ezek kombinációjának alkalmazásával:

a) közös oktatási programok kialakítását, valamint a tapasztalat és a helyes gyakorlat cseréjét elősegítő együttműködési hálózatok támogatása;

b) a felsőoktatás területén a Közösség és a harmadik országok közötti mobilitás kiemelt támogatása;

c) a nyelvi készségek előmozdítása, lehetőleg úgy, hogy a hallgatók számára biztosítják két olyan ország nyelvének tanulását, ahol az Erasmus Mundus mesterképzésben részt vevő felsőoktatási intézmények találhatók; továbbá a különböző kultúrák megértésének elősegítése;

d) transznacionális együttműködésen alapuló olyan kísérleti projektek támogatása, amelyek célja az innováció és a minőség fejlesztése a felsőoktatás terén;

e) a felsőoktatási trendek és az e téren zajló fejlődés nemzetközi távlatokban történő elemzésének és nyomon követésének a támogatása.

5. cikk

Részvétel a programban

A mellékletben meghatározott feltételek és végrehajtási szabályok alapján és figyelemmel a 2. cikk fogalommeghatározásaira, a program különösen a következőkre irányul:

a) felsőoktatási intézmények;

b) olyan hallgatók, akik egy felsőoktatási intézményben már megszerezték első végzettségüket;

c) olyan oktatók vagy szakemberek, akik oktatnak vagy kutatást folytatnak;

d) a felsőoktatásban közvetlenül közreműködő személyzet;

e) egyéb állami vagy magánszervek, amelyek aktívan tevékenykednek a felsőoktatás területén, és amelyek csupán a mellékletben jelölt 4. és az 5. cselekvésekben vehetnek részt.

6. cikk

A program végrehatása és együttműködés a tagállamokkal

(1) A Bizottság:

a) a melléklettel összhangban gondoskodik a program részét képező közösségi cselekvések végrehajtásáról;

b) figyelembe veszi a harmadik országok és a tagállamok közötti kétoldalú együttműködést;

c) konzultációt folytat az európai szintű, a felsőoktatás területén tevékenykedő, meghatározó szövetségekkel és szervezetekkel, és véleményükről tájékoztatja a 8. cikkben említett bizottságot;

d) a felsőoktatás és kutatás területén együttműködésre törekszik más közösségi programokkal, és közös cselekvéseket alakít ki velük;

(2) A tagállamok

a) megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a program egy-egy tagállam szintjén hatékonyan működjön, a nemzeti gyakorlattal összhangban bevonva az oktatásban érintett valamennyi felet; emellett törekednek olyan intézkedések meghozatalára, amelyeket a jogi és adminisztratív akadályok megszüntetéséhez szükségesnek ítélnek;

b) megfelelő szervezeteket jelölnek ki a Bizottsággal folytatott szoros együttműködéshez;

c) ösztönzik a lehetséges együttműködést más közösségi programokkal és az esetleges tagállami szinten tett hasonló nemzeti kezdeményezésekkel.

(3) A Bizottság, a tagállamokkal együttműködve biztosítja:

a) a megfelelő tájékoztatást, nyilvánosságot és nyomonkövetést a program által támogatott cselekvések tekintetében;

b) a program keretében tett cselekvések eredményeinek terjesztését.

7. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1) E határozat végrehajtásához a következő intézkedéseket kell elfogadni, a 8. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban:

a) éves munkaterv, a prioritásokat is beleértve;

b) kiválasztási szempontok és eljárások, a kiválasztást végző testület összetételét és belső eljárási szabályait is beleértve, valamint az 1. cselekvésben történő kiválasztás eredményei, kellő tekintettel a mellékletben megállapított rendelkezésekre;

c) a program végrehajtásának általános irányvonalai;

d) az éves költségvetés, a program cselekvései között a források elosztása és a támogatások indikatív összegei;

e) a program nyomon követésének és értékelésének, illetve az eredmények terjesztésének és továbbadásának szabályai.

(2) Az 1. cselekvés keretében történő kiválasztás kivételével a kiválasztások eredményeivel kapcsolatos döntési javaslatokat, illetve az e határozat végrehajtásához szükséges minden egyéb intézkedést a 8. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

8. cikk

A bizottság

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti.

(2) Amikor erre a bekezdésre hivatkoznak, az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, annak 8. cikkére tekintettel.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében említett időszakot két hónapban kell meghatározni.

(3) Amikor erre a bekezdésre hivatkoznak, az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, annak 8. cikkére tekintettel.

(4) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

9. cikk

Finanszírozás

(1) Az e program végrehajtására szánt, az 1. cikkben megállapított időszakra szóló pénzügyi keretet 230 millió euróban határozzák meg. A 2006. december 31-ikét követő időszak tekintetében ezt az összeget megerősítettnek kell tekinteni abban az esetben, ha az e szakasz tekintetében összhangban áll a 2007. évben kezdődő időszak hatályos pénzügyi tervével.

(2) Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi, a pénzügyi terv által szabott korlátokra tekintettel.

10. cikk

Következetesség és egymást kiegészítő jelleg

(1) A Bizottság, a tagállamokkal együttműködve, biztosítja a következetességet és egymást kiegészítő jelleget e program és más kapcsolódó közösségi politika, eszköz és intézkedés, különösen a hatodik kutatási keretprogram és a felsőoktatás területén működő más külső együttműködési programok tekintetében.

(2) A Bizottság folyamatosan tájékoztatja a 8. cikk (1) bekezdésében említett bizottságot a kapcsolódó területeken indított közösségi kezdeményezésekről, valamint hatékony kapcsolatot és szükség esetén együttes intézkedéseket biztosít e program és az oktatás területén a Közösség illetékes nemzetközi szervezetekkel és, a kétoldalú megállapodásokat is beleértve, harmadik országokkal folytatott együttműködésének keretében vállalt programokkal és cselekvésekkel.

11. cikk

EGT-EFTA-országok és az Európai Unióhoz csatlakozni szándékozó országok részvétele

Az EGT-EFTA-országok és az Európai Unióhoz csatlakozni szándékozó országok e programban való részvételének feltételeit és részletes szabályait az Európai Közösség és ezen országok közötti kapcsolatokra irányadó vonatkozó rendelkezésekkel és eszközökkel összhangban állapítják meg.

12. cikk

Nyomonkövetés és értékelés

(1) A Bizottság, a tagállamokkal együttműködve, rendszeresen nyomon követi a programot. A nyomonkövetés és értékelés folyamatának eredményeit hasznosítják a program végrehajtásánál.

E nyomonkövetés magában foglalja a (3) bekezdésben említett jelentéseket és konkrét tevékenységeket.

(2) A Bizottság rendszeresen értékeli a programot, a 3. cikkben említett célokra, a program általános hatására és a program keretében tett cselekvések és olyan cselekvések közötti kiegészítő jellegre tekintettel, amelyeket más közösségi politikák, eszközök és intézkedések keretében tesznek.

(3) A Bizottság benyújt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának:

a) az új tagállamok csatlakozása idején egy olyan jelentést, amely e csatlakozás e programra gyakorolt pénzügyi hatásait vizsgálja, továbbá, szükség esetén, olyan javaslatokat tartalmaz, amelyek e hatások kezelésére vonatkoznak. Az Európai Parlament és a Tanács a lehető leggyorsabban hoz döntést az ilyen javaslatokkal kapcsolatban;

b) egy közbenső értékelő jelentést az elért eredményekről és a program végrehajtásának minőségi szempontjairól 2007. június 30-ig;

c) 2007. december 31-ig a program folytatásáról szóló közleményt;

d) 2009. december 31-ig utólagos értékelő jelentést.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2003. december 5-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

P. Cox

a Tanács részéről

az elnök

P. Lunardi

[1] HL C 331. E, 2002.12.31., 25. o.

[2] HL C 95., 2003.4.23., 35. o.

[3] HL C 244., 2003.10.10., 14. o.

[4] 2003. április 8-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), 2003. június 16-i tanácsi közös álláspont (HL C 240. E, 2003.10.7., 1. o.) és 2003. október 21-i európai parlamenti álláspont (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[5] HL C 50., 2002.2.23., 1. o.

[6] Az Európai Parlament és a Tanács 2002. június 27-i 1513/2002/EK határozata az Európai Közösségnek az Európai Kutatási Térség létrehozását és az innovációt előmozdító hatodik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramjáról (2002-2006)

[7] HL C 172., 1999.6.18., 1. o. A legutóbb 2003/429/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (HL C 147., 2003.6.14., 25. o.) módosított megállapodás.

[8] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

KÖZÖSSÉGI CSELEKVÉSEK ÉS KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK

1. CSELEKVÉS:

2. CSELEKVÉS:

3. CSELEKVÉS:

4. CSELEKVÉS:

5. CSELEKVÉS:

KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK

1. CSELEKVÉS: ERASMUS MUNDUS MESTERKÉPZÉSEK

1. A Közösség olyan posztgraduális kurzusokat választ ki, amelyeket e program alkalmazásában Erasmus Mundus mesterképzésnek neveznek és kiválasztásuk alapja az e melléklet "Kiválasztási eljárások" címszó alatti rendelkezéseinek megfelelően a javasolt kurzusok minősége és a hallgatókra vonatkozó fogadókészség.

2. E program céljai teljesítéséhez az Erasmus Mundus mesterképzések:

a) bevonnak három különböző tagállamban található, legalább három felsőoktatási intézményt;

b) tanulmányi programja magában foglal egy olyan tanulmányi időszakot, amelyet a hallgató az a) pontban említett három intézmény közül legalább kettőben eltölt;

c) rendelkeznek olyan, partnerintézményeknél eltöltött tanulmányi időszakok elismerésére alkalmazott beépített mechanizmussal, amely összhangban áll az Európai Kreditátszámítási Rendszerrel;

e) az olyan, harmadik országbeli hallgatók számára, akik a program keretében pénzügyi támogatásban részesülnek, fenntartják a helyek bizonyos minimumát, és fogadják őket;

f) olyan átlátható felvételi feltételeket teremtenek, amelyek többek között megfelelően figyelembe veszik a nemek és a méltányosság kérdését;

g) vállalják a támogatottak (hallgatók és oktatók) kiválasztási eljárására vonatkozó szabályok betartását;

h) megfelelő szabályokat hoznak annak érdekében, hogy elősegítsék harmadik országokból érkező hallgatók számára a hozzáférést, illetve megkönnyítsék e hallgatók fogadását (tájékoztatási lehetőségek, szállás);

i) a tanítás nyelvének sérelme nélkül, legalább két olyan tagállam nyelvének használatát biztosítják, amelyekben az Erasmus Mundus mesterképzésekben résztvevő felsőoktatási intézmények találhatók, szükség esetén rendelkeznek továbbá a hallgatók nyelvi felkészítéséről és a számukra nyújtott segítségről, különösen a szóban forgó intézmények által szervezett kurzusok révén.

3. Erasmus Mundus mesterképzéseket ötéves időszakra választanak ki, egy, az elért haladásról szóló jelentésen alapuló évenkénti egyszerűsített megújítási eljárás lefolytatásával; ez az időszak magába foglalhat egy egyéves, előkészítő tevékenységgel eltöltött időszakot a tulajdonképpeni kurzus megkezdése előtt. A program időtartama alatt törekednek arra, hogy abban a különböző tudományos területek kiegyensúlyozottan szerepeljenek. A Közösség pénzügyi támogatást nyújthat az Erasmus Mundus mesterképzésekhez, és a finanszírozás feltétele az éves megújítási eljárás.

2. CSELEKVÉS: ÖSZTÖNDÍJAK

1. A Közösség létrehoz egy egységes globális ösztöndíjrendszert, amely a harmadik országok hallgatóira és oktatóira vonatkozik.

a) A Közösség pénzügyi támogatást nyújthat olyan, harmadik országbeli hallgatók részére, akik egy pályázaton alapuló folyamat eredményeképpen felvételt nyertek az Erasmus Mundus mesterképzésekre.

b) A Közösség pénzügyi támogatást nyújthat olyan, harmadik országbeli oktatók részére, akik Erasmus Mundus mesterképzéseken vesznek részt azzal a céllal, hogy az Erasmus Mundus mesterképzésekben résztvevő intézményeknél tanítási és kutatási feladatokat lássanak el és tudományos munkát végezzenek.

2. Az ösztöndíjak a harmadik országbeli hallgatók és oktatók rendelkezésére állnak, a 2. cikkben meghatározottak szerint; a részvételnek nincs egyéb előfeltétele, mint az Európai Unió és az érintett hallgató, illetve oktató származási országa közötti kapcsolatok megléte.

3. A Bizottság intézkedéseket hoz, hogy sem hallgatók, sem oktatók ne részesüljenek pénzügyi támogatásban ugyanazon célra egynél több közösségi program keretében.

3. CSELEKVÉS: EGYÜTTMŰKÖDÉS A HARMADIK ORSZÁGOK FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEIVEL

1. A Közösség támogathatja az Erasmus Mundus mesterképzések és a harmadik országok felsőoktatási intézményei közötti strukturált kapcsolatokat. A minőségi szempont mindenkori figyelembevétele mellett tekintetbe kell venni a programban résztvevő intézmények változatos földrajzi elhelyezkedését. Az együttműködés keretet biztosít majd az Erasmus Mundus mesterképzésekben résztvevő európai uniós hallgatók és oktatók a Közösségből kifelé irányuló mobilitásához.

2. Az együttműködés:

- magában foglal egy Erasmus Mundus mesterképzést és legalább egy harmadik országbeli felsőoktatási intézményt,

- legfeljebb három évig terjedő időszakra kap támogatást,

- az Erasmus Mundus mesterképzésekben résztvevő hallgatók és e kurzusok oktatói számára az Európai Unióból kifelé irányuló mobilitás keretét biztosítják; a támogatható hallgatóknak és oktatóknak európai uniós vagy olyan, harmadik országbeli állampolgárnak kell lenniük, akik a kifelé irányuló mobilitás kezdete előtt legalább három éven át jogszerűen tartózkodtak az Európai Unióban (nem tanulmányi céllal).

- a fogadó (azaz nem európai) intézménynél eltöltött tanulmányi időszakok elismerése.

3. A partnerségi projekttevékenységek tartalmazhatják továbbá a következőket:

- a projekttanterv fejlesztését támogató partnerintézménynél végzett tanítási feladatok,

- tanárok, oktatók, a közigazgatásban dolgozók és más fontos szakemberek cseréje,

- a felsőoktatás terén alkalmazott új módszertanok és azok terjesztése, beleértve az információs és kommunikációs technológiát, elektronikus tanulást, illetve nyitott és távoktatást,

- együttműködési rendszerek fejlesztése a harmadik országok felsőoktatási intézményeivel abból a célból, hogy az érintett országban kurzust kínáljanak.

4. CSELEKVÉS: AZ EURÓPAI OKTATÁS VONZÓVÁ TÉTELE

1. Ezen a cselekvésen keresztül a Közösség olyan tevékenységet támogathat, amelynek célja az európai oktatás profiljának kihangsúlyozása, illetve az európai oktatás ismertségének és az ahhoz való hozzáférésnek a javítása. A Közösség továbbá a program céljaihoz hozzájáruló kiegészítő tevékenységeket is támogat, beleértve a minőségbiztosítás nemzetközi dimenziójával foglalkozó tevékenységeket, a kreditelismerést, az európai képesítések külföldön való elismerését, a képesítések kölcsönös elismerését a harmadik országokkal, a tantervfejlesztést és a mobilitást.

2. Támogatható intézmények közé azok az állami és magánintézmények tartozhatnak, amelyek aktívan tevékenykednek a felsőoktatás területén akár hazai, akár nemzetközi szinten. A tevékenységeket legalább három tagállamban található három szervezetet bevonó hálózaton belül végzik, és ezekbe a harmadik országok szervezetei is tartozhatnak. A tevékenységekre (ezek közé szemináriumok, konferenciák, workshopok, információs és kommunikációs technológia eszközeinek fejlesztése, közzétételre szánt anyagok létrehozása is beletartozhat) akár a tagállamokban, akár a harmadik országokban sor kerülhet.

3. A promóciós tevékenységek célja a felsőoktatás és a kutatási tevékenység közötti kapcsolat megteremtése és, ahol lehet, az együttműködési lehetőségek kiaknázása.

4. Ezen a cselekvésen keresztül a Közösség támogathatja az e kérdésekkel foglalkozó nemzetközi tematikus hálózatokat.

5. A Közösség szükség esetén kísérleti projekteket támogathat abból a célból, hogy további együttműködés jöjjön létre a szóban forgó országokkal.

6. A Közösség támogatja a valamennyi, Erasmus Mundus mesterképzést elvégző (harmadik országbeli és európai) hallgatók "alumni" szövetségét.

5. CSELEKVÉS: TECHNIKAI TÁMOGATÁSRA RÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK

A program megvalósítása során a Bizottság folyamodhat szakértők, egy lebonyolító szervezet, valamint tagállamok illetékes szervezetei segítségéhez, és, amennyiben szükség van rá, a technikai segítség egyéb formáihoz; ezek finanszírozását a program átfogó pénzügyi keretéből biztosítják.

KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK

A kiválasztási eljárásokat a 7. cikk (1) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően kell meghatározni. Ezeknek az eljárásoknak tiszteletben kell tartaniuk a következő rendelkezéseket:

a) a javaslatok kiválasztását az 1. cselekvés és a 3. cselekvés keretében egy olyan kiválasztási tanács végzi, amelynek elnökét ez a tanács választja meg, és amelynek tagjai a tudományos élet elismert személyiségei, akik az Európai Unió felsőoktatásának sokszínűségét képviselik. A kiválasztási tanács biztosítja, hogy az Erasmus Mundus mesterképzések és a társulások minősége megfelel a legmagasabb tudományos mércének;

b) a 2. cselekvés keretében mindegyik Erasmus Mundus mesterképzéshez hozzárendelik az ösztöndíjas támogatások meghatározott számát. A harmadik országbeli hallgatók kiválasztását az Erasmus Mundus mesterképzésben résztvevő intézmények végzik. A kiválasztási eljárások keretében biztosítani kell európai szintű ellenőrzési rendszert annak érdekében, hogy megelőzzék a súlyos kiegyensúlyozatlanságokat a tanulmányi területek, a hallgatók és az oktatók származási régiója és a céltagállam tekintetében;

c) a 4. cselekvés keretében benyújtott pályázatokat a Bizottság választja ki;

d) a kiválasztási eljárások magukba foglalnak a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangban kijelölt szervezetekkel folytatott konzultációkat.

--------------------------------------------------