503/F/1997. AB határozat

hatásköri összeütközés feloldásáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság hatásköri összeütközés megszüntetése iránt benyújtott indítvány alapján meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalában folyamatban levő 78.828/1996. számú ügyben eljáró szervként Győr megyei jogú város jegyzőjét kijelöli.

INDOKOLÁS

I.

Győrött a Lehár F. utca 47. szám alatti Kékgolyó étterem működésével kapcsolatosan, főként az ott szolgáltatott zenével és a vendégek magatartásával összefüggő zaj miatt, többszöri panaszbejelentés érkezett Győr megyei jogú város jegyzőjéhez. A zaj mértékének megállapítása érdekében a jegyző megkereste az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőséget. A felügyelőség az ügyben helyszíni szemlét tartott, és megállapította, hogy a kérdéses vendéglátó-létesítményben a felügyelőség hatáskörébe tartozó zajforrás (pl.: hűtőkompresszor, ventilátor, klímaberendezés stb.) nem létesült, ezért hatáskör hiányában nem tudnak intézkedni.

A két hatóság között ezt követően többszöri egyeztetés történt, amelyek sikertelennek bizonyultak.

Az egyeztetés során a felügyelőség fenntartotta azt az álláspontját, mely szerint az étterem nem sorolható a zajos üzemi létesítmények közé, amennyiben ott üzemi jellegű zajforrás nem létesült. Véleményük szerint a Kékgolyó étterem esetében a fő zajforrás a zene, amely nem tartozik az üzemi zaj kategóriájába, ezért a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) alapján a felügyelőségnek az ügyben nincs hatásköre.

A jegyző ugyancsak arra az álláspontra helyezkedett az ügyben, hogy az R. szabályai alapján az eljárásra a települési önkormányzat jegyzője sem rendelkezik hatáskörrel.

Ezt követően a jegyző az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 8. § (2) bekezdésének b) pontja alapján a hatásköri vita eldöntése és az eljáró szerv kijelölése érdekében az Alkotmánybírósághoz fordult. Indítványában kérte, hogy az Alkotmánybíróság eljáró szervként az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőséget jelölje ki.

Álláspontját a következőkkel támasztotta alá:

A zaj- és környezetvédelmi ügyekben az első fokú környezetvédelmi hatósági jogkört az R. 25. §-a a következőképpen határozza meg:

"25. § Zaj- és rezgésvédelmi ügyekben az első fokú környezetvédelmi hatósági jogkört:

a) szolgáltató tevékenységet ellátó új és működő üzemi létesítmény esetén a 15. § (1) és (2) bekezdése alapján indult ügyekben a polgármester, a 6. § (1) bekezdés, a 12. § (1) bekezdés, a 13. § (2) bekezdés és a 21. § alapján indult ügyekben a jegyző;

b) egyéb üzemi létesítmény esetén a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség,

c) szolgáltató és egyéb tevékenységet egyaránt ellátó üzemi létesítmény esetén a felügyelőség

gyakorolja."

Az R. 2. § (1) bekezdése alapján a rendelet alkalmazásában szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítménynek azokat a létesítményeket kell tekinteni, amelyek az R. mellékletében felsorolt tevékenységeket folytatnak. Az R. melléklete a 9025/1991. (SK 12.) KSH közleménnyel kiadott Szolgáltatások Jegyzékében (a továbbiakban: SzJ.) foglalt besorolásra utalással határozza meg a szolgáltató tevékenységek körét. Az R. mellékletében az SzJ. 082 Vendéglátás besorolású tevékenység a felsorolt szolgáltatások között nem szerepel. Így az R.-ben meghatározott zajvédelmi környezetvédelmi hatósági jogkörök gyakorlása ebben az ügyben az R. 25. §-a alapján nem a jegyző, hanem a környezetvédelmi felügyelőség hatáskörébe tartozik. Indítványában a jegyző hivatkozik egy korábbi hasonló ügyben kialakult megoldásra. Abban a korábbi ügyben a jegyző az R. alapján határozatot hozott, amelyet a megyei közigazgatási hivatal, arra hivatkozással, hogy az ügyben a jegyzőnek nincs hatásköre, megsemmisített. A II. fokú határozat ellen a megyei főügyészség óvást nyújtott be, amellyel a közigazgatási hivatal nem értett egyet. A Legfőbb Ügyészséggel és a Környezetvédelmi Főfelügyelőséggel történt egyeztetés után a megyei főügyészség az óvását visszavonta, és az alábbiakról tájékoztatta a jegyzőt: "A Környezetvédelmi Főfelügyelőség szerint minden olyan vendéglátóegység szolgáltatása, amelyben bármilyen fogyasztás történik - legyen szeszes ital helyben történő fogyasztása is - vendéglátásnak minősül a 9025/1991. (SK 12.) KSH közlemény alapján. A vendéglátás az ún. 08-as TEÁOR fejezetben található különböző alszámok alatt, a 08-as tételszám azonban nincs feltüntetve a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet mellékletében, ezért nem alapítható a jegyzői hatáskör e rendelet 2. § c) pontjára és 25. §-ára."

Az ügyben az Alkotmánybíróság megkereste a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztert. A miniszter is úgy foglalt állást, hogy az Szj. 082 vendéglátás besorolású tevékenységet végző szórakozóhelyek esetében a zaj- és rezgésvédelmi hatósági jogkört a felügyelőségek gyakorolják. Az R. 9. § (2) bekezdésének, valamint 10. §-ának rendelkezéseiből kiindulva a környezetvédelmi hatósági tevékenység tárgyát azonban csak az üzemi, építési és közlekedési eredetű zajok képezik. Nem tartozik azonban környezetvédelmi hatósági hatáskörbe a vendégek magatartása által okozott zaj. A rendelet mellékletében fel nem sorolt tevékenységet is folytató létesítményekben a zeneszolgáltatással kapcsolatos zaj esetén is a környezetvédelmi felügyelőség hatáskörébe tartozik az eljárás.

II.

Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy a hatályos jog a vendéglátó tevékenységet folytató létesítmények környezetet zavaró zajkibocsátása elleni védelemnek többféle közigazgatási hatósági eszközét szabályozza.

Ilyen közigazgatási hatósági eszközöket biztosít a jegyző számára a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) a birtokvédelem körében. A Ptk. 191. § (1) bekezdése alapján, akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, egy éven belül a jegyzőtől kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.

A Ptk. 191. § (3) bekezdése alapján a jegyző e kérelem alapján jogosult az eredeti birtokállapot helyreállítására, és arra, hogy a birtoksértőt e magatartásától eltiltsa, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. E hatáskör gyakorlására csak az ügyfelek kérelmére indult eljárásban kerülhet sor.

A belkereskedelmi - így a vendéglátó - tevékenységet folytató üzletek által okozott zaj elleni védelem körében ugyancsak a jegyző számára állapít meg hatásköröket az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ükr.).

Az Ükr. 18. §-a alapján a jegyző külön jogszabályban meghatározott zajterhelési határérték figyelmeztetés ellenére való ismételt túllépése esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja, illetve kötelező zárvatartási időszakot rendelhet el.

A vendéglátóüzletekben a lakosság nyugalmát sértő tevékenységek megtiltására ad módot az Ükr.-nek a 102/1998. (V. 22.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított - e határozat elfogadásakor még nem hatályos - 17. § (4) bekezdése, mely szerint a jegyző megtiltja a műsoros előadás, zene, tánc rendezését, valamint szórakoztató játék folytatását, ha az jogszabálysértő, vagy a közízlést, a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sérti.

Az üzemi, építési és közlekedési eredetű zajok tekintetében állapít meg zajvédelmi közigazgatási hatásköröket az R. a környezetvédelmi hatóságok számára. A környezetvédelmi hatóság az R. 12-13. §-ai alapján zajkibocsátási határértéket állapíthat meg a már meglevő létesítmények esetén; az R. 15. §-a alapján - ha az ott megállapított feltételek fennállnak - elrendelheti a veszélyes mértékű zajt okozó tevékenység korlátozását, illetőleg felfüggesztését; az R. 21. §-a alapján zajbírságot szabhat ki, ha az üzemeltető a számára megállapított zajkibocsátási határértéket nem tartja be.

E környezetvédelmi hatáskörök gyakorlása az R. idézett 25. §-a alapján a települési önkormányzat polgármesterének, illetőleg jegyzőjének hatáskörébe tartozik az R. mellékletében szabályozott zaj- és rezgéskibocsátással járó szolgáltatási tevékenységek esetén, minden más tevékenység esetén az R.-ben szabályozott hatáskörök gyakorlása a környezetvédelmi felügyelőség hatáskörébe tartozik.

Az R. melléklete az Szj.-ben foglalt besorolásra utalással határozza meg azokat a szolgáltatási tevékenységeket, amelyek esetében az R.-ben szabályozott környezetvédelmi hatósági jogkörök gyakorlása a települési önkormányzat szerveinek hatáskörébe tartozik. Ebben a felsorolásban az Szj. 082 Vendéglátás besorolású tevékenység nem szerepel. Így az R.-ben szabályozott hatáskörök gyakorlása a vendéglátó szolgáltatást nyújtó létesítmények tekintetében a környezetvédelmi felügyelőség hatáskörébe tartozik. A felügyelőség hatáskörébe tartozik a vendéglátó tevékenységet folytató létesítményekben a zeneszolgáltatással okozott zajjal kapcsolatos eljárás is.

Mindezeket figyelembe véve az indítvány tárgyát képező ügyben a tényállástól és az ügyfelek akaratától függően mind a jegyzőnek, mind a környezetvédelmi felügyelőségnek lehet hatásköre.

Államigazgatási hatósági ügyekben az Alkotmánybíróságnak az eljáró szerv kijelölésére irányuló hatásköre az Áe. 8. § (2) bekezdés b) pontján alapul. Ez a rendelkezés arra jogosítja fel az Alkotmánybíróságot, hogy abban a konkrét hatósági ügyben jelölje ki az eljáró szervet, amelynek kapcsán a hatásköri összeütközés keletkezett. E hatáskör gyakorlása pedig feltételezi a konkrét ügyben keletkezett beadványok és a feltárt tényállás ismeretét.

Erre tekintettel az Alkotmánybíróság felhívta az indítványozót, hogy a konkrét ügyben benyújtott beadványokat, a feltárt tényállást tartalmazó iratanyagot bocsássa az Alkotmánybíróság rendelkezésére. Az Alkotmánybíróság felhívására megküldött iratanyagban a hatásköri vita tárgyát képező ügyre nézve sem írásbeli beadvány, sem szóbeli beadványról készült jegyzőkönyv nem szerepelt. A polgármesteri hivatalnak az ügyben eljáró köztisztviselője azt a tájékoztatást adta, hogy az étterem működésével kapcsolatosan telefonon érkezett bejelentés. A panaszok nyomán a polgármesteri hivatal közigazgatási irodájának köztisztviselője helyszíni ellenőrzést tartott az étteremben. Az ellenőrzés során - a jegyzőkönyv tanúsága szerint - a hatóság a konkrét lakossági panaszokon túlmenő hatósági ellenőrzést végzett, vizsgálta, hogy az étterem rendelkezik-e a működéséhez szükséges, jogszabályokban előírt engedélyekkel, szakhatósági hozzájárulásokkal, megfelelően kezelik-e a vásárlók könyvét, az étterem osztálybasorolása megtörtént-e stb. Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv, miután megállapítja, hogy az étterem a szükséges hatósági engedélyek, szakhatósági hozzájárulások birtokában végzi tevékenységét, a konkrét ügyre nézve a következő megállapításokat teszi: "Az egységben általában pénteken, szombaton van pl.: lakodalom és ünnepnapokon (pl.: május 1., aug. 20., szilveszter) szolgáltatnak zenét. A zenét 1 fő biztosítja szintetizátorral és dobgéppel. Erre vonatkozóan zajmérési jegyzőkönyvvel nem rendelkeznek, mivel a januári bejárás során az ÉD. Környezetvédelmi Felügyelőség képviselője ezt szükségtelennek tartotta."

Az Alkotmánybíróság e rendelkezésére bocsátott adatok alapján megállapította, hogy a feltárt tényállási elemek nem támasztják alá az R. alkalmazhatóságát az ügyben, nem megalapozott az indítvány azon állítása, mely szerint az ügyfelek által indított eljárás az R. által szabályozott hatósági jogosítványok alkalmazására irányul, az ügyfeleket ért vélt vagy valós jogsérelem kizárólag az R.-ben szabályozott hatósági eszközök alkalmazásával orvosolható. Ezért nem bizonyított, hogy az R. rendelkezéseinek értelmezése kapcsán a jegyző és a környezetvédelmi felügyelőség között kialakult hatásköri vita eldöntése a vita alapjául szolgáló konkrét ügy elbírálásához vezet.

Tekintettel arra, hogy az ügyfelek Győr megyei jogú város polgármesteri hivatalához fordultak kérelmükkel, és Győr megyei jogú város jegyzője a Ptk. és az Ükr. fent idézett rendelkezései alapján annak elbírálásához - különös tekintettel az Ükr.-nek a vendéglátóüzletek lakosság nyugalmát sértő tevékenysége esetén alkalmazható, a 102/1998. (V. 22.) Korm. rendelettel megállapított 17. § (4) bekezdésére - hatáskörrel rendelkezik, az Alkotmánybíróság a Győr megyei jogú város polgármesteri hivatalában 78.828/1996. szám alatt folyamatban lévő ügyben, eljáró szervként Győr megyei jogú város jegyzőjét kijelölte.

Budapest, 1998. június 22.

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

előadó alkotmánybíró