A Debreceni Ítélőtábla Pf.20623/2015/7. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 217. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 254. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Bakó Pál, Csikiné dr. Gyuranecz Márta, Pribula László

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.623/2015/7. szám

A Debreceni Ítélőtábla a dr. Muhi Erika ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (címe szám alatti lakos) felperesnek - a dr. Illés-Csikai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Illés-Csikai Boglárka ügyvéd; címe) által képviselt alperes neve (címe) szám alatti lakos) alperes ellen közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Debreceni Törvényszék 6.P.20.750/2015/9. számú ítélete ellen az alperes 12. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 15 napon belül 15 000 (tizenötezer) forint összegű másodfokú perköltséget, valamint az államnak - külön felhívásra - 48 000 (negyvennyolcezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

A felperes a magyarországi "r" közösséghez tartozik.

Az alperes lelkipásztor, illetőleg a ..... Megyei Közgyűlés X képviselőcsoportjának a tagja.

2015. április 24-én a közgyűlés nyilvános ülésén, 24 személy jelenlétében, Z település szociális helyzetét érintő hozzászólásában - többek között - a következő kijelentést tette: "Ha a cigányok Európa rejtett erőforrásai, akkor lehetne deportálni őket, hogy kibontakozhassanak."

Az alperes idézett közléséről "Deportálni a cigányokat?" című tudósításában 2015. április 24-én a ..... internetes portál, a "Cigányok deportálásáról beszélt egy X képviselő" című közleményében a .... internetes hírportál és az .... Hírek is beszámolt.

2015. április 25-én a .... internetes portál "Rossz fogalmazás a cigányokról" című írásában közétette az alperes következő közlését: "Mondandóm lényege az lett volna, hogy ha a helyi cigányság nem talál munkát a lakóhelyén, akkor azzal lehetne segíteni, visszavezetni őket a munka világába, hogy olyan más településen kereshessék a boldogulás útját, ahol van számukra munkalehetőség. A rendkívül rossz szóhasználatért ezúton is bocsánatot kérek."

A felperes keresetében annak a megállapítását kérte, hogy az alperes a közgyűlésen tett fenti közlésével megsértette a személyiségi jogát; kérte az alperes kötelezését a további jogsértéstől eltiltásra, elégtételadására, valamint 100 000 Ft sérelemdíj és annak 2015. április 25-től járó törvényes késedelmi kamatainak a megfizetésére.

Az alperes személyiségi jogsértés hiányára hivatkozva a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság 9. sorszámú ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes emberi méltósághoz, becsülethez, valamint hátrányos megkülönböztetés tilalmához fűződő személyiségi jogait azzal, hogy a ..... Megyei Közgyűlés 2015. április 24-i nyilvános ülésén elhangzott hozzászólásában az alábbi tartalmú nyilatkozatot tette: "Ha a cigányok Európa rejtett erőforrásai, akkor lehetne deportálni őket, hogy kibontakozhassanak". Az alperest a további jogsértéstől eltiltotta. Kötelezte, hogy elégtételadásként 15 napon belül a Y című napilapban a saját költségén, legalább 1/8-ad oldalon - bármely napilapszám bármely oldalán, a normálnál nem kisebb betűszedéssel - megjelentetett alábbi nyilatkozattal adjon elégtételt a felperesnek: "Én, I.rendű alperes neve, a ..... Megyei Közgyűlés X-Képviselőcsoportjának tagja megsértettem felperes neve felperes emberi méltósághoz, becsülethez és a hátrányos megkülönböztetés tilalmához fűződő személyiségi jogait azzal, hogy a ..... Megyei Közgyűlés 2015. április 24-i nyilvános ülésén a magyarországi "r" közösségre súlyosan sértő kijelentést tettem, amely nyilatkozatomért bocsánatot kérek". Feljogosította a felperest, hogy amennyiben a fenti megjelentetési kötelezettségének az alperes a megadott határidőben nem tesz eleget, úgy az elégtételi nyilatkozatot azonos terjedelemben és formában az alperes költségén közzétetesse. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 100 000 Ft-ot, valamint annak 2015. április 25. napjától a kifizetés napjáig járó és a mindenkori késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát és 30 000 Ft összegű perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 36 000 Ft összegű le nem rótt eljárási illetéket.

Indokolásában a 2014. március 15. napjától hatályos, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) a személyiségi jogok általános védelméről rendelkező 2:42. §-ának (2) bekezdését, a becsület és a személy hátrányos megkülönböztetésének tilalmáról rendelkező 2:43. §-át, valamint a közösséget ért jogsérelem szankcionálását előíró 2:51. §-ának (5) bekezdését és a személyiség lényeges vonásának minősülő közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jegy meghatározását tartalmazó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 348/B. §-ának (5) bekezdését felhívva megállapította, hogy az alperes a kifogásolt nyilatkozatával a közösségen átsugárzó jellege folytán megsértette a felperes személyiségi jogait. A kereset tárgyává tett nyilatkozatot az alperes a közgyűlési hozzászólásában megtette, amelynek a jogsértő tartalma abban a szövegrészletben állt, hogy a "cigányok" csoportmegjelölést követően a "lehetne deportálni őket, hogy kibontakozhassanak" véleményt tartalmazta. A deportálás kifejezés jelentése - a kislexikon.hu és a Magyar Értelmező Szótár fogalom-meghatározására és általában köztudomású értelmezésére is figyelemmel - kijelölt tartózkodási helyre kényszerítés, lakóhelyről erőszakkal kitelepítés, amely egybefonódott a fasiszta országok emberiség elleni bűncselekményeivel, alsóbbrendűnek minősített embertömegek koncentrációs táborokba hurcolásával. Az esetleges többértelmű kifejezés mellett is a méltányos értelmezés elve alapján, amely szerint minden esetben a jogában sérelmet szenvedő oldalán, és nem a sérelmet okozó oldalán kell biztosítani a rá nézve méltányos értelmezést, a hivatkozott kifejezésnek az előzőek szerinti értelmet kell megállapítani, hiszen annak van olyan értelmezése, amely a személyiségi jogsértés megvalósítására alkalmas.

Egy etnikai csoport tekintetében a deportálás lehetőségének megfogalmazása, felvetése és nyilvánosság előtti kinyilatkoztatása súlyos jogsértést valósít meg az adott közösséggel szemben, és a jogsértés átsugárzása folytán súlyos személyiségi jogsértést valósít meg az érintett közösség tagjainak oldalán. A perbeli jogsértéssel pedig az egész magyarországi "r" közösség érintett, így a személyiségi jogsértés a z-ii kötődéssel nem rendelkező felperes oldalán is megvalósult.