BH 2006.8.243 A fizetőképes és a hitelt visszafizetni szándékozó terhelt a hitel felvételével csalást követ el, ha a hitelhez csak olyan külön feltételek fennállása esetén juthatna, amelyek meglétét illetően a hitelezőt - hamis vagyoni fedezetet felajánlva - megtévesztette [Btk. 318. §].

A Ny.-i Városi Bíróság a 2001. november 22-én kihirdetett ítéletével társtettesként elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntette és társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt L. B.-né. I. r. terheltet és P. A.-né II. r. terheltet egyaránt 1 évi és 4 hónapi börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását mindkét terhelt vonatkozásában 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Ugyanakkor a terhelteket az ellenük számviteli fegyelem megsértésének vétsége miatt, míg az I. r. terheltet további, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Kötelezte a terhelteket az eljárás során felmerült 55 428 forint bűnügyi költség egyetemleges megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság által a felülvizsgálattal érintett cselekményekkel kapcsolatosan megállapított tényállás a következő:

Az I. r. terhelt 1990. szeptember 1. napjától 1994. április 27. napjáig az általa létrehozott, D. székhelyű F. Rt. igazgatója volt. Áprilisban betegségére tekintettel igazgatói megbízatása megszűnt, de 1994. november 15. napjáig, mint az új megbízott igazgató tanácsadója segített a Társaság működésében, vezetésében.

A II. r. vádlott 1990. szeptember 1. napjától 1995. július 4. napjáig dolgozott a F. Rt. főkönyvelőjeként D.­ben.

A F. Rt. a működésének időtartama alatt, míg azt I. r. vádlott igazgatóként irányította, több alkalommal vett fel rövid lejáratú forgóeszköz-hitelt a B. Bank Rt. Ny.-i Fiókjától.

Az Rt. működési tevékenységébe fonalgyártás és értékesítés tartozott, mely tevékenységhez kapcsolódó piac a nyári hónapokban oly mértékben leszűkült, hogy a kereslethiányos időszak átvészelésére forgóeszköz-hitelt vettek igénybe, melyet minden alkalommal sikerült a szerződésben vállalt kötelezettségeknek megfelelően visszafizetni.

1994. évben is, a korábbi éveknek megfelelően, az I. r. vádlott igazgatótanácsi határozattal egyetértve ismételten kérelmet nyújtott be a B. Bank Rt. Ny.-i Fiókjához rövid lejáratú 25 millió forint összegű forgóeszköz-hitel igénylése tárgyában.

A hitelkérelem mellékletét képezte az I. r. és a II. r. vádlottak közreműködésével kiállított 1993. évre vonatkozó mérleg, amely a F. Rt. pénzügyi és gazdasági helyzetét tartalmazta.

A B. Bank Rt. a kölcsön elbírálásánál figyelembe vette ennek a mérlegnek az eredményeit.

1994. év elején az I. r. terhelt észlelte, hogy a mérlegben készlethiány van, ugyanis abban lényegesen kisebb mértékű készletet vettek figyelembe, mint ami a valóságban volt.

Ennek a hiánynak utána járva az I. r. terhelt észlelte, hogy az Rt. tulajdonát képező úgynevezett kintlévő készletek, amelyek az Rt. megbízásából velük kapcsolatban álló kisebb kiskereskedelmi egységeknél, többek között az üzletük raktárában voltak elhelyezve, amelyek a leltárban nem szerepeltek.

Ezek a fonalak az Rt. tulajdonát képezték, és mint készletet kellett azokat a mérlegben szerepeltetni. Ugyanakkor az I. r. terhelt azzal is tisztában volt, hogy ezek a készletek nem ténylegesen eladható készletek, hanem azok olyan selejtes áruk, amelyeket a vevők reklamációi folytán visszavásároltak és további sorsuk az lett volna, hogy a gyár területére beszállítják és megsemmisítik.

A fentiek tudatában az I. r. terhelt utasítására ezen készletekről is leltárfelvételi jegyeket állítottak ki, és azokkal módosították az 1993. évi mérleg készlet-adatait.

Ennek megfelelően a mérlegben 30 949 000 forint összegű saját termelési készletet tüntettek fel, tudva azt, hogy a hitelkérelemhez a meglévő készletek értékesítéséből befolyó árbevételt engedményező nyilatkozatot kell tenniük a bank, mint jogosult részére.

A terheltek a fentiek tudatában írták alá a B. Bank Rt.-vel a megállapodást, melyben a bank zálogjoggal biztosította követelését a mérlegben feltüntetett 30 949 000 forint értékű fonalkészletre, illetve árbevételt engedményező nyilatkozatot kért az Rt.-től az ezen készletek eladásából befolyó összeg tekintetében. Emellett zálogjoggal - melyet közjegyző előtt készített okiratban rögzítettek - biztosította követelését, úgy, hogy a Kft. tulajdonában lévő egyes gépekre jegyeztek be zálogjogot.

A B. Bankot megtévesztették, mert a készletek értékesítésre alkalmatlanok voltak. Ennek ismeretében a B. Bank Rt. a hitelkérelmet elutasította volna. Miután azonban a bank a F. Rt. nevében benyújtott kérelmet elbírálta, és a forgóeszköz-hitel folyósításának nem látta akadályát, így 1994. június 1. napján a F. Rt.-vel hitelszerződést kötött és a gazdasági társaság részére 25 millió forintot folyósított.

A hitelszerződést és a biztosítására szolgáló zálogszerződéseket a F. Rt. nevében a vádlottak írták alá.

1994. második felében az I. r. vádlott egészségi állapota miatt a F. Rt. új megbízott vezérigazgatója mellett tanácsadóként dolgozott, majd ezen megbízatása is megszűnt 1994. november hónapban.

A fenti időszak alatt a F. Rt. kamatfizetési kötelezettségének eleget tett, azonban az 1995. év elejétől esedékes tőketartozás már fizetni nem tudta, mert időközben vele szemben felszámolási eljárás indult.

A felszámolási eljárás keretében a B. Bank Rt. követelésének csekély részéhez jutott hozzá, miután az időközben már az általuk kezdeményezett és megindult végrehajtási eljárás meghiúsult.

A városi bíróság a terheltek cselekményét társtettesként elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntetteként és társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének minősítette. Jogi álláspontját akként fejtette ki, hogy a terheltek a B. Bank Rt. sértettet jogtalan haszonszerzés végett, az általuk képviselt gazdasági társaság anyagi érdekében megtévesztették. Megtévesztő magatartásuk azt a célt szolgálta, hogy ezáltal a részvénytársaság olyan hitel-lehetőséghez jusson, amelyhez egyébként a valóságnak megfelelő adatok szolgáltatásakor nem jutott volna. Ekként ez az előny mindenképpen jogtalannak minősült.

Magatartásukhoz kapcsolódóan a sértettet 25 millió forint tőke és ennek járulékai erejéig kár érte. Ezen kár bekövetkezte azonban már nem csak és kizárólag a két terhelt magatartására vezethető vissza. A terheltek a hitelszerződés megkötésekor kockázatot vállaltak. A kockázatvállalás a gazdasági tevékenységre alapozottan indokoltnak tekinthető mértékig a gazdasági tevékenység körében elfogadott. Ezen kockázatvállalásra tekintettel azonban nem zárható ki az, hogy a hitelszerződés megkötésekor a F. Rt. olyan gazdasági helyzetben volt, amely mellett a hitelt lejáratkor vissza tudta volna fizetni. A fizetésképtelenség bekövetkezését mutató utólagos gazdasági eseményekből ugyanis ilyen következtetés a hitelszerződés megkötésének időpontjára kétséget kizáróan nem vonható.

A Btk. 289. §-ában meghatározott, társtettesként elkövetett számviteli fegyelem megsértése vétségének vádja alóli felmentést pedig azzal indokolta, hogy a cselekmény elkövetése nem nyert bizonyítást [régi Be. 214. § (3) bek. b) pontja].