BH+ 2005.3.109 A fizetőképes és a hitelt visszafizetni szándékozó terhelt a hitel felvételével csalást követ el, ha a hitelhez csak olyan külön feltételek fennállása esetén juthatott volna hozzá, amelyek nem voltak meg, de amelyek meglétét illetően a hitelezőt - hamis vagyoni fedezetet felajánlva - megtévesztette [Btk. 318. §].

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Járásbíróság B.3224/1997/64., Nyíregyházi Törvényszék Bf.1528/2001/4., Kúria Bfv.2154/2003/5. (*BH+ 2005.3.109*, BH 2006.8.243), Kúria BJE.3/2009.

***********

A Ny.-i Városi Bíróság a 2001. november 22.-én kihirdetett ítéletével társtettesként elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntette és társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt L. B.-né. r. terheltet és P. A.-né II. r. terheltet egyaránt 1 év 4 hónap - 1 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását mindkét terhelt vonatkozásában 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Ugyanakkor a terhelteket az ellenük számviteli fegyelem megsértésének vétsége miatt, míg az I. r. terheltet további, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Kötelezte a terhelteket az eljárás során felmerült 55 428 forint bűnügyi költség egyetemleges megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság által a felülvizsgálattal érintett cselekményekkel kapcsolatosan megállapított tényállás a következő:

"Az I. r. vádlott elvált, kk. gyermeke nincs, szakképzettsége közgazdász, 1993 óta rokkant nyugdíjas, havi 42 000 forint nyugellátásban részesül. Vagyonnal nem rendelkezik. OTP tartozás nem terheli, iskolai végzettsége egyetem. Büntetve nem volt.

A II. r. vádlott elvált, kk. gyermeke nincs, szakképzettsége könyvelő, 1995 óta munkanélküli, havi 10 960 forint jövedelempótló támogatásban részesül, vagyonnal nem rendelkezik, önkormányzati lakásban lakik, OTP tartozás nem terheli, szakközépiskolát végzett. Büntetve nem volt.

Az I. r. vádlott 1990. szeptember 1. napjától 1994. április 27. napjáig az általa létrehozott, D.-ben székelő F. Rt. igazgatója volt. Áprilisban betegségére tekintettel igazgatói megbízatása megszűnt, de 1994. november 15. napjáig, mint az új megbízott igazgató tanácsadója segített a Társaság működésében, vezetésében.

A II. r. 1990. szeptember 1. napjától 1995. július 4. napjáig dolgozott a F. Rt. főkönyvelőjeként D.-ben.

A F. Rt. a működésének időtartama alatt, míg azt I. r. vádlott igazgatóként irányította, több alkalommal vett fel rövid lejáratú forgóeszköz hitelt a B. Bank Rt. Ny.-i Fiókjától.

Az Rt. működési tevékenységébe fonalgyártás és értékesítés tartozott, mely tevékenységhez kapcsolódó piac a nyári hónapokban oly mértékben leszűkült, hogy a kereslethiányos időszak átvészelésére forgóeszköz-hitelt vettek igénybe, melyet minden alkalommal sikerült a szerződésben vállalt kötelezettségeknek megfelelően visszafizetni.

1994. évben is, a korábbi éveknek megfelelően, az I. r. vádlott igazgatótanácsi határozattal egyetértve ismételten kérelmet nyújtott be a B. Bank Rt. Ny.-i Fiókjához rövid lejáratú 25 millió forint összegű forgóeszköz-hitel igénylése tárgyában.

A hitelkérelemnek mellékletét képezte az I. r. és a II. r. vádlottak közreműködésével kiállított 1993. évre vonatkozó mérleg, amely a F. Rt. pénzügyi és gazdasági helyzetét tartalmazta.

A B. Bank Rt. a kölcsön elbírálásánál figyelembe vette ennek a mérlegnek eredményeit.

1994. év elején az I. r. vádlott észlelte, hogy a mérlegben készlethiány van, ugyanis abban lényegesen kisebb mértékű készletet vettek figyelembe, mint ami a valóságban volt.

Ennek a hiánynak utána járva az I. r. vádlott észlelte, hogy az Rt. tulajdonát képező úgynevezett kintlévő készletek, amelyek az Rt. megbízásából velük kapcsolatban álló kisebb kiskereskedelmi egységeknél, többek között a budapesti üzletük raktárában volt elhelyezve, nem lettek a leltárban feltüntetve.

Ezeket a fonalak az Rt. tulajdonát képezték, és mint készletet kellett azokat a mérlegben szerepeltetni.

Ugyanakkor az I. r. vádlott azzal is tisztában volt, hogy ezek a készletek nem ténylegesen eladható készletek, hanem azok olyan selejtes áruk, amelyeket a vevők reklamációi folytán visszavásároltak és további sorsuk az lett volna, hogy a gyár területére beszállítják és megsemmisítik.

A fentiek tudatában az I. r. vádlott utasítására ezen készletekről is leltárfelvételi jegyeket állítottak ki, és azokkal módosították az 1993. évi mérleg készlet-adatait.

Ennek megfelelően a mérlegben 30 949 000 forint összegű saját termelési készletet tüntettek fel, tudva azt, hogy a hitelkérelemhez a meglévő készletek értékesítéséből befolyó árbevételt engedményező nyilatkozatot kell tenniük a bank, mint jogosult részére.

A vádlottak a fentiek tudatában írták alá a B. Bank Rt.-vel a megállapodást, melyben a bank zálogjoggal biztosította követelését a mérlegben feltüntetett 30 949 000 forint értékű fonalkészletre, illetve árbevételt engedményező nyilatkozatot kért az Rt.-től az ezen készletek eladásából befolyó összeg tekintetében, valamint zálogjoggal, melyet közjegyző előtt készített okiratban rögzítettek, biztosította követelését, úgy, hogy a Kft. tulajdonában lévő egyes gépekre jegyeztek be zálogjogot.

A B. Bank Rt.-ét megtévesztették a vonatkozásban, hogy ezek a készletek nem értékesítésre alkalmas mennyiséget fednek. Amennyiben a B. Bank Rt. a fentiek tudatában lett volna, úgy a hitelkérelemmel kapcsolatosan negatívan foglal állást.

Miután azonban a bank a F. Rt. nevében benyújtott kérelmet elbírálta, és a forgóeszköz hitel folyósításának nem látta akadályát, így 1994. június 1. napján a F. Rt.-vel hitelszerződést kötött és a gazdasági társaság részére 25 millió forintot folyósított.

A hitelszerződést és a biztosítására szolgáló zálogszerződéseket a F. Rt. nevében a vádlottak írták alá.

1994. második felében az I. r. vádlott egészségi állapotából kifolyólag a F. Rt. új megbízott vezérigazgatója mellett tanácsadóként működött, majd ezen megbízatása is megszűnt 1994. november hónapban.

A fenti időszak alatt a F. Rt. kamatfizetési kötelezettségének eleget tett, azonban az 1995. év elejétől esedékes tőketartozás vonatkozásában már fizetni nem tudott, mert időközben az Rt. önfelszámolási eljárást indított.

Ezt követően az I. r. vádlott már nem volt abban a helyzetben, hogy az Rt. működését felügyelje, és így az Rt. nevében vállalt visszafizetési kötelezettségének eleget tegyen.

Az 1995-ben megindult felszámolási eljárás keretében a B. Bank Rt. követelésének kis részéhez jutott hozzá, miután az időközben már általuk kezdeményezett és megindult végrehajtási eljárás - melynek keretében a zálogszerződéssel biztosított gépek értékesítésével kívántak volna hozzá jutni követelésükhöz - meghiúsult, mert, miután a F. Rt. akkor vezetőigazgatója, V. M. fellebbezési jogáról lemondott, a felszámolási eljárást megindító végzés a kibocsátásának napján jogerőre emelkedett.

Így a végrehajtási eljárás alól kivonták a fedezetet biztosító gépeket is."

A terheltek cselekményének társtettesként elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntetteként és társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségeként minősítését illetően jogi álláspontját a városi bíróság lényegében akként fejtette ki, hogy a terheltek a B. Bank Rt. sértettet jogtalan haszonszerzés végett, az általuk képviselt gazdasági társaság anyagi érdekében megtévesztették. Megtévesztő magatartásuk azt a célt szolgálta, hogy ezáltal a részvénytársaság olyan hitel-lehetőséghez jusson, amelyhez egyébként a valóságnak megfelelő adatok szolgáltatásakor nem jutott volna. Ekként ez az előny mindenképpen jogtalannak minősült.