BH 2013.8.218 Önkéntes kötelezettségvállalás esetén nem ad alapot a gyermektartásdíj leszállítására önmagában az, hogy a kötelezett az egyezséggel megállapított tartásdíj teljesítését utólag magára nézve sérelmesnek tartja arra is hivatkozással, hogy a gyermeket indokolt szükségletein felüli juttatásban részesíti. A gyermektartásdíj leszállításának ilyen esetben is csak a körülmények lényeges megváltozására tekintettel, a gyermek érdekeinek figyelembevételével lehet helye [Csjt. 69. § (1)-(2) bek., 69/C. §].

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a peres felek házastársak voltak. A házasságukból 2006. augusztus hó 26. napján született az alábbiak szerint tartásra szoruló gyermekük. A peres felek házasságát a bíróság felbontotta. A felek az eljárás során egyezséget kötöttek, melynek értelmében a gyermekük az anyánál került elhelyezésre tartás és gondozás végett. A jelen per felperese kötelezte magát arra, hogy 2008. július hó 1. napjától kezdődően és azt követően minden hónap 10. napjáig előre esedékesen megfizeti az alperesnek a bérköltség terhére kifizetésre kerülő minden rendszeres díjazása 25%-át, de minimálisan havonta 25 000 forintot, továbbá az esetleges jutalom, prémium, egyéb juttatások 25%-át is, és vállalta azt is, hogy 2008. július 1. napjától kezdődően a gyermekkel kapcsolatosan felmerült rendkívüli kiadások, így például magán bölcsődei díj, magán óvodai díj, iskolai tandíj, és a nyári üdülés költségei 50%-át ő fogja viselni egészen a felsőoktatási tanulmányok befejezéséig. Az egyezség értelmében a peres felek a gyakorlatban ez utóbbi kiadások viselését úgy kívánják rendezni, hogy az alperes igazolja a rendkívüli kiadások felmerülését, és azt követően fizeti meg a felperes ezeknek az 50%-át az alperes kezei­hez. A felperes végül kötelezettséget vállalt az egyezségben arra is, hogy 2008. július 1. napjától kezdődően megfizeti az alperesnek a bérköltség terhére kifizetésre kerülő minden rendszeres díjazásának 15%-át házastársi tartásdíj címén, mégpedig minimálisan havi 15 000 forintot mindaddig, amíg az alperes GYES-en van, de legkésőbb 2009. augusztus 30-ig. Ha az alperes a GYES-t megszakítaná, és újra munkába állna, akkor a házastársi tartásdíj fizetési kötelezettsége a felperesnek automatikusan megszűnik.

A felperes legmagasabb iskolai végzettsége főiskola, szakképesítése közgazdász. Az egyezség megkötésekor egy Zrt.-nél dolgozott beszerzési vezetőként.

Az alperes legmagasabb iskolai végzettsége egyetem, szakképesítése szociológus. Az egyezség megkötésekor GYES-en volt a gyermekükkel, korábban készletnyilvántartóként dolgozott.

Az alperes 2010. február hó 8. napján a gyermektartásdíj letiltását kérte arra hivatkozva, hogy a felperes egy állandó fix összegű gyermektartásdíjat fizetett részére, holott tudomása van arról, hogy a felperes jövedelme nem fix, fizetési papírokat nem kap a volt férjétől, így azokat ellenőrizni nem tudja. A bíróság a 2010. február hó 18. napján letiltást adott ki gyermektartásdíj behajtására.

A felperes egy Kft.-nél szállítási és raktározási tevékenységet folytató részegység vezetője. 2009. október hónaptól 2011. november hónapig az átlagos havi rendszeres és nem rendszeres járandósága bruttó 829 458 forint, nettó 441 195 forint volt. Az összegek havonta váltakozó nagyságren­dűek, a legalacsonyabb nettó összeg 388 672 forint volt, míg a legmagasabb 531 985 forint.

A felperesnek a Kft.-nél elért jövedelméből 2010 márciusától novemberéig havi átlagban 105 943 forint gyermektartásdíj került levonásra.

A felperes emellett egy Zrt.-nél felügyelő bizottsági tag, a házasság felbontása idején még elnök volt. Innen havi 18 000-20 000 forint összegben részesül juttatásban. A felperes a fele részben saját, fele részben élettársa tulajdonát képező ingatlanban lakik, melyet 2010 tavaszán 20 000 000 forint vételárért vásároltak meg. Az ingatlan 100 négyzetméteres sorházi ingatlan. Saját háztartásában az élettársa két kiskorú gyermekéről gondoskodnak, ő utánuk a felperes élettársa havi 80 000 forint tartásdíjban részesül. A felperes élettársa személyügyi vezető egy Kft.-nél, ahol havi bruttó jövedelme 1,5 millió forint. A közös tulajdonú ingatlanuk vételárának a kifizetéséhez 15 évre 10 millió forint bankhitelt vettek igénybe, amelyet havi 60 000 forintos részletekben közösen törlesztenek, míg a felperes által 2007-ben megvásárolt személygépkocsi megszerzéséhez felhasznált hitel havi törlesztő részlete 100 000 forint.

A felperes a munkába járáshoz személygépkocsit használ, ezzel kapcsolatosan költségtérítést nem kap, ha szállodában száll meg, költségeit saját maga fedezi; a munkavégzése kapcsán több alkalommal külföldre is kell utaznia.

Az alperes a gyermekükkel az utolsó közös lakást képező 160 négyzetméter hasznos alapterületű ingatlanban lakik, amely az alperes kizárólagos tulajdona. 2009 augusztusában az alperes munkába állt, havi átlag jövedelme 134 849 forint, amelyen felül havi 12 000 forint melegétkezési utalványban részesül, 2010. évben pedig 147 000 forint értékű üdülési utalványt is kapott. Baráti kapcsolata van, de nem élettársak.

A gyermek 2009. szeptember óta óvodába jár. Szinte születése óta hasfájás problémával küszködik, ezért havonta járnak vizsgálatra, allergiát nem mutattak ki nála. Rendszeres gyógyszerei nincsenek. Mióta óvodás, gyakoriak a légúti megbetegedései, október óta hallásvizsgálatra is hordja az alperes. Az óvodai költsége havonta 8000 forint. 2010. november 15-e óta pszichiáterhez hordja az alperes a gyermeket, ez alkalmanként 7000 forint kiadással jár.

Az alperes tulajdonát képező gépkocsit hiteltartozás terheli, amelynek a törlesztő részlete havi 55 000 forint, az ingatlanának az átlagos havi rezsi költsége 80 000-100 000 forint, a gépkocsijának évi kötelező biztosítási díja 19 000 forint, a CASCO biztosításának díja pedig havi 7000 forint. Munkába állását megelőzően két éven át havi 70 000 forint GYED-ben, majd egy éven át havi 25 000 forint GYES-ben részesült.

A felperes keresetében a közös gyermekük vonatkozásában a bíróság végzésével jóváhagyott egyezségben megállapított gyermektartásdíj fizetési kötelezettsége mértékének 2011. január hó 1. napjától kezdődően - minden hónap 10. napjáig fizetendő - havi 67 000 forint fix összegre történő leszállítását, valamint a rendkívüli kiadások megtérítésére vonatkozó kötelezettség-vállalásának a megszüntetését és a havi 67 000 forintot meghaladó összegű gyermektartásdíj vonatkozásában az elrendelt végrehajtás (letiltás) felfüggesztését kérte.

Az alperes az érdemi ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adott.

A Csjt. 31. § (5) bekezdéséből kiindulva, minden vagyoni és pénzbeni kötelezettség tekintetében a volt házasfelek viszonyára kötelezően előírt, és a gyermektartásdíj megállapításánál is figyelembe kell venni, hogy egyik fél se jusson a másik terhére méltánytalan vagyoni előnyhöz.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította.

A döntését azzal indokolta, hogy az elsőfokú bíróság a megfelelő körben lefolytatott bizonyítási eljárás adatainak okszerű mérlegelésével állapította meg az ügyben a tényállást, tévedett azonban az abból levont jogi következtetése során.