A Debreceni Törvényszék K.30650/2009/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 339. §, 340. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 165. §, 171. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 142. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §]

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BÍRÓSÁG

7.K.30.650/2009/9. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság, mint közigazgatási bíróság a Dr. Kelényi Zsuzsanna ügyvéd (...) által képviselt ... (...) felperesnek - a ... jogtanácsos által képviselt APEH Központi Hivatal (1054 Budapest, Széchenyi u. 2) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében az alulírott napon meghozta a következő

ítéletet:

A megyei bíróság az alperes ... sorszámú határozatát az APEH ... Regionális Igazgatósága ... sorszámú határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezi, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 880.165,- (Nyolcszáznyolcvanezer-egyszáz-hatvanöt) forint perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A megyei bíróság a peres felek nyilatkozatai, valamint a csatolt közigazgatási iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A D. település, Cs. utca - R. utca - H. utca által határolt, 1. hrsz-ú építési telekre kért építési illetőleg használatbavételi engedélyt mint építtető a D. település ... Kulturális és Kereskedelmi Központ megépítésére a gazdálkodó szervezet 1.

A gazdálkodó szervezet 1. részére D. Megyei Jogú Város Jegyzője ... sorszámú határozatával módosított ... sorszámú 2006. szeptember 25-én kelt határozatával adott építési engedélyt.

Az ideiglenes használatbavételi engedély kiadására ... sorszámú 2008. november 06-án kelt határozattal került sor.

Az épület komplexum üzemeltetését ellátó gazdálkodó szervezet 1.(...) bérleti szerződést kötött a felperessel, amelynek 7.3.11. pontjában rögzítették, miszerint a felek előtt ismeretes, hogy a bérelt területeknek a bérbeadó által bérlőnek történő átadáskor fennálló állapota további jelentős építészeti munkálatokat igényel ahhoz, hogy a területen szórakoztató elektronikai szaküzletet lehessen működtetni.

Ezért a bérlő a szerződésük alapján köteles a területeket üzemszerű állapotba hozni, és valamennyi szükséges építészeti és egyéb munkálatot beleértve, a szükségessé váló különleges műszaki berendezéseket saját maga és saját költségén megvalósítani. A bérleti szerződés 2007. december 13-án kelt.

A felperes mint bérlő az üzletközpontban lévő bérleményének szerződés szerinti, belső kialakítási munkáira megrendelést adott a gazdálkodó szervezet 2, a gazdálkodó szervezet 3, valamint a gazdálkodó szervezet 4. részére.

Az ingatlanban található szellőző berendezéseket, illetve minden csatlakozási pontot (elektromos áram, víz, csatorna, szellőzés, fűtés) a bérleti szerződésben foglaltaknak megfelelően a bérlemény "természetbeni határvonalán" a bérbeadó biztosította, az elszámoláshoz szükséges mérőberendezésekkel egyetemben.

A felperes által igénybe vett munkálatok jellemzően belső építészeti munkálatok voltak, így gipszkartonozás, festés, hideg burkolás, lakatos munkák, szaniter valamint fűtésszerelés illetőleg elektromos munkálatok.

A felperes álláspontja az volt, hogy az általa adott megrendelés tárgya olyan építési munkálat, amely nem engedélyköteles, ezért a felperes nem adott át a vele szerződő vállalkozóknak az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bekezdés b.) pontja szerinti nyilatkozatot, amelynek értelmében a vállalkozás tárgya építési engedélyköteles tevékenység.

A fentebb említett, a felperessel szerződő vállalkozások 6 db számlát bocsáttok ki a felperes felé az általuk elvégzett munkálatokról áfával növelt összegben, amely számláknak mindösszesen 32.730.940,- Ft áfa tartalma volt, amelyet a felperes megfizetett, majd adóbevallásában levonásba helyezett.

A felperesnél az APEH ... Regionális Igazgatósága a 2008. július 08. - 2008. szeptember 30-i időszakra vonatkozóan általános forgalmi adó adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le, amelynek eredményképpen hozta meg a ... sorszámú határozatát.

Az elsőfokú határozat indokolásában az elsőfokú adóhatóság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes által igénybe vett három vállalkozás által kibocsátott számlákon szereplő építési szerelési tevékenységek hatósági engedélyhez kötött szolgáltatásnak minősülnek, ezért az áfa törvény 142. §-ának (1) bekezdés b.) pontja alapján az általános forgalmi adót mint a termék beszerzője illetőleg szolgáltatás igénybevevője a felperesnek kell megfizetni.

A határozat indokolásában hivatkozott az elsőfokú adóhatóságként eljáró D. Megyei Jogú Város Jegyzőjének ... sorszámú, az elsőfokú adóhatóság megkeresésére adott válaszára, amely szerint a használatbavételi engedély kiadásakor a tárgyi üzlet rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban volt, a megkeresésben felsorolt szakipari munkák (padlóburkolat kiépítése, falburkolat készítése....) a használatbavételi engedély kiadásához szükséges volt.

Kifejtette, hogy annak eldöntésekor, hogy mely szerv jogosult a törvényben előírt hatósági engedély kiadására, nem a hatóság elnevezése az irányadó, a döntő szempont, hogy az adott szerv olyan tartalmú engedély kiadására jogosult-e, amely ingatlan építésére, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányul.

Mindezek alapján az elsőfokú adóhatóság összességében a számlákon szereplő építési szerelési tevékenységet hatósági engedélyhez kötött szolgáltatásnak minősítette, és a felperest 52.011.000,- Ft adóhiány megfizetésére kötelezte.

Az adóbírság kiszabását mellőzte, a késedelmi pótlék megállapításától pedig eltekintett az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 171. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással, arra tekintettel, hogy a felperes jóhiszeműen járt el, illetőleg az új szabályozás nehezen érthető, és újszerűsége bonyolulttá tette az elszámolási rendet. A késedelmi pótléktól az Art. 165. § (1) - (2) bekezdése alapján tekintett el.

Az elsőfokú határozattal szemben a felperes fellebbezéssel élt. Ebben vitatta az elsőfokú adóhatóság által elfogadott azon álláspontot, hogy a felperes által igénybe vett építési szerelési munkálatok építési engedély köteles munkálatok, ezért az általános forgalmi adót a felperesnek kell megfizetnie.

Indokolásában hivatkozott arra, hogy az építési hatósági engedélyhez kötött tevékenységek körét a 37/2007. (XII.13.) ÖTM. rendelet 1. számú melléklete sorolja fel.

Álláspontja szerint a felperes által elvégzett bérleményen belüli építési szerelési munkák nem ilyen építési hatósági engedély köteles tevékenységek, a felperes nem kért és nem is kapott építési hatósági engedélyt a munkálatok elvégzésére vonatkozóan.