BH 2011.9.245 Nem jelenti a vádelv sérelmét, ha a bíróság ügydöntő határozatában megállapított tényállás ugyan nem fedi teljesen a vádiratban leírt tényeket, de a bűncselekmény törvényi tényállásának lényeges elemeit alkotó tények tekintetében annak megfelel, ezért a tettazonosság keretén belül marad. A tettazonosság keretei között megállapított tényállás esetén nem sérti a vádelvet, ha a bíróság a lopás miatt emelt vád alapján orgazdaságot vagy más vagyon elleni bűncselekményt állapít meg [Be. 2. §].

A városi ügyészség az I. r. és - a felülvizsgálati indítvánnyal érintett - F. Zs. II. r. terheltekkel szemben jelentős kárt okozó csalás bűntette miatt emelt vádat, amelyet az I. r. terhelt tettesként, a II. r. terhelt felbujtóként követett el.

A városi bíróság ítéletével az I. r. terhelt bűnösségét a váddal egyezően csalás bűntettében állapította meg, s ezért őt pénzbüntetésre ítélte. Az ő vonatkozásában az ítélet fellebbezések hiányában jogerőre emelkedett. A II. r. terheltet viszont a vádtól eltérően jelentős értékre elkövetett orgazdaság bűntettében mondta ki bűnösnek és vele szemben szintén pénzbüntetést szabott ki.

Az ítélet ellen felmentés érdekében bejelentett védelmi fellebbezéseket elbírálva a megyei bíróság végzésével az elsőfokú ítéletet annak megalapozatlan volta és az indokolási kötelezettség elmulasztása miatt hatályon kívül helyezte, és a II. r. terheltet érintően a városi bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.

A megismételt eljárásban meghozott ítéletével a városi bíróság a II. r. terheltet jelentős értékre elkövetett orgazdaság vétsége miatt 400 napi tétel, napi tételenként 250 forint összegű pénzbüntetésre ítélte.

Az ítélet ellen a terhelt és a védő ismét felmentés érdekében éltek fellebbezéssel.

A megyei bíróság ítéletével a városi bíróság ítéletét a cselekmény megnevezésének orgazdaság bűntettére [Btk. 326. § (1) és (4) bekezdés a) pont] helyesbítésével helybenhagyta.

A tényállást kis mértékben pontosította. Erre is figyelemmel a jogerős történeti tényállás a következőket tartalmazza:

Az I. r. terhelt - mint a P. Kft. ügyvezetője, ismeretlen személyek megbízásából 2005. szeptember 22-én 4 millió forint erejéig kölcsönszerződést kötött a L. Zrt. sértettel egy Mercedes Benz típusú gépkocsi megvásárlása céljából.

A P. Kft. ebben az időben gazdasági tevékenységet nem végzett, bevétellel, vagyonnal nem rendelkezett.

I. r. terheltnek a szerződés megkötésekor sem állt szándékában a törlesztő részletek megfizetése, s erre jövedelmi viszonyainál fogva sem volt reális lehetősége.

A gépkocsit a kölcsönbevételt követően nyomban meg is vásárolták. Az ehhez szükséges okiratokat ismeretlen személyek vették át.

Öt nappal később, 2005. szeptember 27.-én az I. r. terhelt közjegyző előtt aláírt egy "Engedély más tulajdonát képező személygépkocsi használatára" elnevezésű okiratot, amelynek tartalma szerint ő, mint a P. Kft. ügyvezetője engedélyezi a II. r. terhelt részére a személygépkocsi külföldön és belföldön történő használatát.

A II. r. terhelt ekkor a közjegyző irodájában nem volt jelen, ennek ellenére a gépkocsi használatát engedélyező okiraton az ő neve aláírásként szerepelt.

A személygépkocsi ezt követően a II. r. terhelthez került, aki még azon a napon azzal Ukrajnába utazott, a jármű külföldön történő értékesítése céljából.

A gépkocsi törzskönyve a birtokba adáskor nem került átadásra, így azt az ismeretlen személyek nem adhatták át a II. r. terheltnek sem, aki ebből tudomással bírt arról, hogy lízingelt gépkocsiról van szó.

A II. r. terhelttől az ukrán hatóságok a Mercedes gépkocsit 2005. szeptember 28.-án lefoglalták, azzal kapcsolatban ott eljárás indult. Amennyiben a gépkocsit Ukrajnában sikerült volna értékesíteni, úgy a vételárból a terhelt részesült volna.

2006. február 10-én a terhelt a gépkocsival belépett a Magyar Köztársaság területére, tőle a gépkocsit lefoglalták és a hitelező Zrt. részére kiadták, így a sértett kára megtérült.

A jogerős ügydöntő határozatokkal szemben benyújtott felülvizsgálati indítványát a terhelt védője a Be. 416. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott felülvizsgálati okra alapozta.

Az indítvány elsődlegesen a terhelt felmentésére, másodlagosan a Be. 373. § (1) bekezdésének III. a) pontja szerinti feltétlen eljárási szabálysértés miatt a támadott ítéletek hatályon kívül helyezésére és új eljárás elrendelésére irányult.

Az anyagi jogsértés kapcsán az indítvány azt fejtette ki, hogy a törzskönyv hiányát nem csak a lízing szerződés léte, hanem bármely más ok is indokolhatta, így ebből a körülményből a terhelt tudattartalmára a gépkocsi tulajdonviszonyait illetően kétséget kizáró következtetést levonni még nem lehet.

Az engedélyező okiraton szereplő aláírásról a terhelt úgy nyilatkozott, hogy az nem tőle származik. Arra vonatkozó adat pedig az eljárásban nem merült fel, miszerint már a gépkocsi átvételekor is tudta volna, hogy az okiraton az aláírását meghamisították. Erről már csak a büntetőeljárás során szerzett tudomást. Ezért a II. r. terhelt terhére a kellő körül tekintés hiánya miatt csak a gondatlan elkövetés róható, amely azonban nem bűncselekmény.

Végül - az indítvány szerint - az ítéletek sértik a vádhoz kötöttség elvét is, mivel a vádirat nem tartalmaz olyan tényt, miszerint a vádlott tudta volna, hogy a gépkocsi bűncselekményből származik, de a vagyoni haszonszerzési célzatra utaló tényállítás sem található a vádiratban.

A Legfőbb Ügyészség részletesen indokolt írásbeli nyilatkozatában az indítványt részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta és a támadott ítéletek hatályukban történő fenntartását indítványozta. Kitért arra, hogy az irányadó tényállás alapján a bűnösség megállapítása anyagi jogszabályt nem sért, a bíróság az indokolási kötelezettségét is teljesítette. A vádirati tényállást pedig az ügyész a bizonyítási eljárás befejezésekor kiegészítette, e részében tehát az indítvány alaptalan.

A Legfelsőbb Bíróság - a legfőbb ügyészi érvekkel egyetértve - a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta.

A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat. E jellegéből következően csak a Be. 416. § (1) bekezdésében meghatározott felülvizsgálati okokból, és csak a jogerős határozatban megállapított tényállás alapján vehető igénybe.