BH 2000.9.417 Önálló cselekvősége esetén a felszámolót terhelő polgári jogi felelősség elbírálásánál a károsultak közrehatásának vizsgálata [Ptk. 7. §, 192. § (3) bek., 219. § (1) bek., 339. §, 340. §, 1986. évi 11. tvr. (Ftvr.), 1991. évi IL. tv (Cstv.) 54. §].

A felperesek a keresetükben a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alapján az alperest az I. r. felperes részére 84 226 000 Ft, a II. r. felperes részére 35 millió forint kártérítés megfizetésére kérték kötelezni. Keresetükben előadták, hogy a H. Ingatlankezelési Bt.-vel kötött bérleti szerződés alapján az I. r. felperes bérlője volt a Cs. Művek területén elhelyezkedő III. Blokk elnevezésű objektumból a 718. és a 723. számú üzemcsarnoknak, valamint a 722. jelű irodaépület harmadik szintjén található 214. számú irodahelyiségnek, a II. r. felperes pedig a harmadik szinten lévő 224. és 225. számú irodahelyiségeknek. A II. r. felperes tulajdonában lévő gépek vámelőjegyzésben kerültek beszállításra Magyarországra felújítás, javítás céljából, amely munkákat az I. r. felperes végezte, aki az általa bérelt csarnokban tárolta a javításra váró gépeket. A bérelt üzemcsarnokot az alperestől mint a Cs. Egyedi Gépgyár felszámolójától vásárolta meg a bérbeadó H. Bt. Az alperes a H. Bt.-vel kötött adásvételi szerződéstől elállt. A H. Bt. azonban az elállást nem fogadta el, és a birtokba vett területet nem ürítette ki. Az alperes 1994 júniusában önkényesen behatolt a H. Bt. által megvásárolt és bérbe adott ingatlanrészekbe, és az ott betárolt gépeket eltávolította. Ezek között a gépek között voltak a Daru-I. nevű csarnokban az I. r. felperes és a Cs. Egyedi Gépgyár keretszerződése alapján betárolt berendezések, amelyek a keretszerződés felmondását követően kerültek átszállításra a 723. számú csarnokba, valamint azok a 718. számú csarnokba betárolt gépek, amelyeket az I. r. felperes szállított be az Egyedi Gépgyár részére azért, hogy a gépgyár a gépek letisztításában közreműködjön. Az alperes által a szabadba vitetett gépek korródálódtak, és róluk több alkatrész és tartozék eltűnt. Jogellenes magatartása miatt a felszámoló önálló polgári jogi felelősséggel tartozik.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen vitatta, hogy mint felszámoló felelősségre vonható. Álláspontja szerint a felszámolás alatt álló Cs. Egyedi Gépgyár képviselőjeként járt el, ezért a felperesek a követetésüket csak a képviselt gyárral szemben érvényesíthetnék. Vitatta, hogy jogellenesen járt el, mert elállása a H. Bt.-vel kötött adásvételi szerződéstől jogszerű volt. A H. Bt. nem volt jogosult a tulajdonjog-fenntartással eladott ingatlanrészt bérbe adni. A felperesek és a H. Bt. között fennálló személyi összefonódás folytán a felperesek tudtak az adásvételi szerződés tartalmáról, az alperes elállásának a jogszerűségéről és a H. Bt.-nek arról a kötelezettségéről, hogy az ingatlant ki kell ürítenie, amelynek azonban többszöri felszólítás ellenére sem tett eleget. A felpereseknek nem volt jogcímük az ingatlan birtokban tartására, káruk - ha ilyen volt - saját rosszhiszemű eljárásuknak és joggal való visszaélésüknek a következménye.

Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás anyaga alapján a felperesek keresetét alaptalannak találta és azt - ítéletével - elutasította. Tényként állapította meg, hogy az alperes egy megszűnt adásvételi szerződés folytán őt megillető ingatlan-területrészhez kívánt hozzájutni, eljárása birtokháborításnak nem tekinthető, mert a felpereseknek a birtoklásra való jogosultsága az elállást követően megszűnt. Nem találta megállapíthatónak a kár és az alperes magatartása közötti okozati összefüggést sem. Megítélése szerint a felperesek kára amiatt keletkezett, hogy a gépek kihelyezését követően nem intézkedtek azok elhelyezéséről, illetve védelméről. A felperesek ezzel megszegték a Ptk. 340. §-ában írt kötelezettségüket is, amely miatt az alperes mentesülne a kártérítés alól.

A felperesek fellebbezése folytán a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. A másodfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felszámoló alperes kártérítési felelősségének a megállapításához nem elegendő annak bizonyítása, hogy a felszámoló jogellenesen járt el. A felpereseknek azt is bizonyítaniuk kellett volna, hogy az alperes a felszámolói jogkörétől függetlenül, illetőleg azt túllépve okozta a kárt. Ennek bizonyítása azonban elmaradt. Az alperesi magatartás jogellenességének megítélésénél súlytalannak találta azt a felperesi érvelést, hogy az alperesnek a jogerős ítélet bírósági végrehajtása útján kellett volna elérnie az eredeti birtokhelyzet helyreállítását. Álláspontja szerint ebben a körben annak van jelentősége, hogy a felperesek birtokvédelmet nem igényeltek, és nem is kaptak, az alperes pedig az ingóságokat nem szállította el az ingatlan területéről, hanem azokat a gyártelepen belül a tőle elvárható módon biztonságba helyezte. Erre pedig feljogosította a vevővel kötött megállapodás, tekintettel arra, hogy az ingóságok értékesítésére is jogot kapott. Az okozati összefüggés hiánya tekintetében egyetértett az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával, Megállapította továbbá, hogy az alperes nem sértette meg az elvárhatósági követelményt azzal, hogy az ingóságokat nem fedett csarnokban tárolta, mert ilyen követelmény - az együttműködésre hajlandóságot nem mutató felperesek tekintetében - vele szemben nem támasztható.

A jogerős ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet. A jogszabálysértést abban jelölték meg, hogy az eljárt bíróságok tévesen a jogviszony hiányára alapították az ítéletüket, holott az alperes jogellenes magatartása teremtett jogviszonyt a felek között. Az alperes a Ptk. 7. §-ára figyelemmel a felperesekkel mint jóhiszemű bérlőkkel szemben csak per útján kérhette volna a bérlemény kiürítését, amelynek jogalapja csak az lehetett volna, hogy ha bírói ítélet állapítja meg az elállás jogszerűségét. Az alperes azonban már azt megelőzően önkényesen kirakta a felperesek gépeit a szabad ég alá, mielőtt e kérdésben jogerős ítélet született volna. Hivatkoztak arra is, hogy az alperes a Daru-IV. csarnokból is kipakolta a gépeket, amelyeket nem a felperesek, illetve nem a H. Bt. tárolt be, hanem maga a Cs. Egyedi Gépgyár, tekintettel arra, hogy azokon a II. r. felperes részére felújítási munkákat végzett.

Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.