T/15054. számú törvényjavaslat indokolással - a titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő, továbbá a bírósági végrehajtás során a sértettnek megítélt polgári jogi követelések kielégítési sorrendjére vonatkozó rendelkezések módosításáról

2017. évi XCIII. törvény a titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő, továbbá a bírósági végrehajtás során a sértettnek megítélt polgári jogi követelések kielégítési sorrendjére vonatkozó rendelkezések módosításáról

1. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

1. §

(1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 1. § (2) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrség az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:)

"1. végzi a bűncselekmények megelőzését, amelynek során figyelemmel kíséri Magyarország bűnügyi helyzetét, feltárja a bűncselekmények elkövetésének kockázatait, a bűncselekmények elkövetésére irányuló törekvéseket, továbbá megszerzi, elemzi, értékeli, ellenőrzi és továbbítja a bűnözéshez kapcsolódó, a bűncselekmények megelőzése, illetve megakadályozása céljából szükséges információkat,"

(2) Az Rtv. 1. § (2) bekezdése a következő 1a. ponttal egészül ki:

(A rendőrség az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:)

"1a. általános nyomozó hatósági jogkört gyakorol, a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint végzi a bűncselekmények felderítését, valamint a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzését,"

(3) Az Rtv. 1. § (2) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrség az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:)

"6. gondoskodik a büntetőeljárással összefüggésben a jogszabályban meghatározott személyi kört érintő személyi védelmi feladatok (a továbbiakban: személyi védelem) ellátásáról, továbbá a büntetőeljárásban részt vevők Védelmi Programjának (a továbbiakban: Védelmi Program) a végrehajtásáról,"

(4) Az Rtv. 1. § (2) bekezdése a következő 6a. ponttal egészül ki:

(A rendőrség az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:)

"6a. védi a jogszabályban meghatározott, Magyarország szempontjából különösen fontos személyek (a továbbiakban: védett személy) életét, testi épségét; őrzi a jogszabályban meghatározott létesítményeket és értékeket (a továbbiakban együtt: személybiztosítási és létesítményvédelmi feladatok),"

2. §

Az Rtv. "A Rendőrség feladata" alcíme a következő 2/A. §-sal egészül ki:

"2/A. §

A hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat jár el az alábbi bűncselekmények esetében a büntetőeljárás megindításáig:

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény X. fejezet), az emberiség elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), továbbá a külföldre szökés (1978. évi IV. törvény 343. §), a zendülés (1978. évi IV. törvény 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 363. §),

b) az emberiesség elleni bűncselekmények [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XIII. Fejezet], a háborús bűncselekmények (Btk. XIV. Fejezet), az állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. Fejezet), továbbá a külföldre szökés (Btk. 434. §), a zendülés (Btk. 442. §) és a készenlét fokozásának veszélyeztetése (Btk. 454. §)."

3. §

Az Rtv. 7. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv kizárólagos hatáskörrel ellátja az 1. § (2) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében:)

"c) végzi a védett állománnyal összefüggő, jogszabályban meghatározott bűncselekmények megelőzését, továbbá a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint végzi ezen bűncselekmények felderítését."

4. §

Az Rtv. 7. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Ha a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a feladatai ellátása során

a) bűncselekmény gyanúját - ideértve a kísérlet, valamint ha a törvény az előkészületet büntetni rendeli, az előkészület gyanúját is - észleli, haladéktalanul feljelentést tesz a nyomozás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál vagy ügyészségnél és átadja az általa összegyűjtött adatokat;

b) olyan információt szerez meg, amely alapján a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott előkészítő eljárás lefolytatásának lehet helye,

ba) a hatáskörébe tartozó bűncselekmény esetén előkészítő eljárást indíthat, illetve

bb) a nem a hatáskörébe tartozó bűncselekmény esetén előkészítő eljárást kezdeményezhet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészségnél, nyomozó hatóságnál, illetve a terrorizmust elhárító szervnél, és átadja az általa összegyűjtött adatokat.

(4) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint

a) előkészítő eljárást folytathat,

b) a rendelkezésre álló erőkkel és eszközökkel közreműködhet a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott leplezett eszközök (a továbbiakban: leplezett eszközök) alkalmazásának végrehajtásában, illetve

c) közreműködhet eljárási cselekmény végrehajtásában."

5. §

(1) Az Rtv. 7/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A megbízhatósági vizsgálat során a VII. Fejezetben meghatározott módon titkos információgyűjtés folytatható. A titkos információgyűjtés során alkalmazni kívánt eszközt az elrendelő határozatnak és a részletes tervnek tartalmaznia kell."

(2) Az Rtv. 7/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a megbízhatósági vizsgálat alapján a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv nem kezdeményez vagy indít büntetőeljárást, akkor a megbízhatósági vizsgálattal összefüggésben keletkezett adatokat, ideértve a 66. § (2) bekezdése alapján technikai eszközzel rögzítetteket is - a megbízhatósági vizsgálat elrendeléséről és befejezéséről szóló irat kivételével - a megbízhatósági vizsgálat befejezését követő harminc napon belül törölni kell."

6. §

Az Rtv. 7/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7/D. §

Nem büntethető a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv 7/B. § (2) bekezdése szerint eljáró tagja

a) a megbízhatósági vizsgálatra vonatkozó részletes tervben rögzített bűncselekmény vagy szabálysértés miatt, ha az elkövetés bűnmegelőzési, bűnfelderítési érdeket szolgált,

b) a biztonságának biztosítása és lelepleződésének megakadályozása érdekében elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt, ha a biztonságának vagy lelepleződésének megakadályozásával kapcsolatos érdek jelentősebb, mint a felelősségre vonásához fűződő érdek, illetve

c) olyan bűncselekmény vagy szabálysértés miatt, amely más bűncselekmény elkövetésének megelőzése vagy megszakítása érdekében szükséges, és a bűncselekmény megelőzéséhez vagy megszakításához fűződő érdek jelentősebb, mint a felelősségre vonáshoz fűződő érdek."

7. §

(1) Az Rtv. 7/E. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A terrorizmust elhárító szerv nem gyakorol nyomozóhatósági jogkört. A terrorizmust elhárító szerv ellátja az 1. § (2) bekezdés 15. pontjában meghatározott feladatot, amelynek keretében]

"aa) végzi

1. az 1978. évi IV. törvény szerinti terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §),

2. a terrorcselekmény (Btk. 314-316/A. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §),

3. az 1978. évi IV. törvény szerinti emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §),

4. az emberrablás (Btk. 190. §), az emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), valamint

5. az 1-4. alpontban meghatározott bűncselekménnyel összefüggő más bűncselekmények megelőzését, továbbá a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint végzi ezen bűncselekmények felderítését,"

(2) Az Rtv. 7/E. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A terrorizmust elhárító szerv nem gyakorol nyomozóhatósági jogkört. A terrorizmust elhárító szerv)

"b) végzi

ba) az a) pont aa) alpontjában meghatározott bűncselekmények megszakítását és az elkövetők elfogását,

bb) a jogszabályban meghatározottak szerint kizárólagos hatáskörrel - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében annak felkérésére - egyes veszélyes személyek elfogását,"

8. §

Az Rtv. 7/E. § (2)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a 7/E. § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A terrorizmust elhárító szerv nyomozó hatósági jogkört nem gyakorol.

(3) Ha a terrorizmust elhárító szerv a feladatai ellátása során

a) bűncselekmény gyanúját - ideértve a kísérlet, valamint ha a törvény az előkészületet büntetni rendeli, az előkészület gyanúját is - észleli, haladéktalanul feljelentést tesz a nyomozás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál vagy ügyészségnél és átadja az általa összegyűjtött adatokat;

b) olyan információt szerez meg, amely alapján a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott előkészítő eljárás lefolytatásának lehet helye,

ba) a hatáskörébe tartozó bűncselekmény esetén előkészítő eljárást indíthat, illetve

bb) a nem a hatáskörébe tartozó bűncselekmény esetén előkészítő eljárást kezdeményezhet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészségnél, nyomozó hatóságnál, illetve a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél, és átadja az általa összegyűjtött adatokat.

(4) A terrorizmust elhárító szerv nem köteles büntetőeljárás megindítását kezdeményezni és átadni az adatokat, ha azzal veszélyeztetné az (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint e) pontjában meghatározott feladata ellátását.

(5) A terrorizmust elhárító szerv a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint

a) előkészítő eljárást folytathat,

b) a rendelkezésre álló erőkkel és eszközökkel közreműködik a leplezett eszközök alkalmazásának végrehajtásában, illetve

c) közreműködhet eljárási cselekmény végrehajtásában.

(6) A terrorizmust elhárító szerv (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint e) pontjában meghatározott tevékenységére a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 11. § (5) bekezdését, 14. § (1) és (2) bekezdését, 14. § (4) bekezdés a)-f) pontját, 14. § (5) bekezdését, 15. § (3) bekezdését, 16. §-át, 18. §-át, valamint 27. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(7) A terrorizmust elhárító szerv (1) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenységében, a Kormány döntése alapján meghatározott időtartamra - a hatályos nemzetközi normák betartásával - a Magyar Honvédség közreműködhet."

9. §

Az Rtv. 42. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az

(1), (2), (5) és (5e) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat]

"ab) a rendőrség, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal olyan feladatellátása során, amely céljából titkos információgyűjtésnek van helye, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényben meghatározott feladatainak ellátása érdekében,"

(használható fel.)

10. §

Az Rtv. VII. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

"VII. Fejezet

TITKOS INFORMÁCIÓGYŰJTÉS

Általános rendelkezések

63. §

(1) Az e törvény alapján végzett titkos információgyűjtés olyan, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok, a levéltitok és a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogok korlátozásával járó, a rendőrség által végzett különleges tevékenység, amelyet a rendőrség erre feljogosított szervei az érintett tudta nélkül végeznek.

(2) A rendőrség a titkos információgyűjtés során az e törvényben meghatározott

a) bírói engedélyhez nem kötött eszközöket és

b) bírói engedélyhez kötött eszközöket

alkalmazhatja.

(3) A titkos információgyűjtés során a 15. §-ban meghatározott arányosság követelményét fokozott körültekintéssel kell érvényesíteni.

(4) A rendőrség bűncselekmény felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, elfogása, bizonyítékok megszerzése, illetve a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzése érdekében kizárólag a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint alkalmazhat leplezett eszközöket.

(5) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv és a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a 64. §-ban meghatározott célokból titkos információgyűjtést kizárólag az e törvényben meghatározott szabályok alapján folytathat.

(6) A terrorizmust elhárító szerv a 7/E. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott, bűncselekmények megelőzésével kapcsolatos feladatai, illetve a 7/E. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában, valamint c) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében titkos információgyűjtést kizárólag az e törvényben meghatározott szabályok alapján folytathat.

(7) A terrorizmust elhárító szerv a 7/E. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint e) pontjában meghatározott feladata ellátása érdekében az Nbtv. 53-60. §-ának megfelelő alkalmazásával folytathat titkos információgyűjtést, amelynek ellátása során az Nbtv. 38-52. §-a szerint jogosult adatok igénylésére és kezelésére. Az Nbtv. 56. § a)-e) pontjában meghatározott titkos információgyűjtést az igazságügyért felelős miniszter engedélyezi.

64. §

A rendőrség

a) bűncselekmény elkövetésének megelőzése céljából, illetve a 7/E. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott, bűncselekmények megelőzésével kapcsolatos feladatai, illetve a 7/E. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott feladatai ellátása céljából,

b) megbízhatósági vizsgálat során,

c) törvényben meghatározottak szerint a körözési eljárás során,

d) a személyi védelem ellátása, illetve a Védelmi Program előkészítése és végrehajtása során,

e) személybiztosítási és létesítményvédelmi feladatai ellátása során,

f) az Európai Unió tagállamával vagy harmadik országgal a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény vagy nemzetközi szerződés alapján folytatott együttműködés keretében,

g) bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása során igénybe vett technikai eszköz vagy adat elhelyezése, valamint eltávolítása érdekében,

h) fedett nyomozó, illetve a valódi céljának leplezésével működő szervezet (a továbbiakban: fedőintézmény) védelme érdekében, valamint

i) a rendőrséggel titkosan együttműködő személy védelme, bevonása és ellenőrzése érdekében az e törvényben meghatározott szabályok alapján folytathat titkos információgyűjtést.

65. §

(1) Bűncselekmény elkövetésének megelőzése céljából akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha megalapozottan feltehető, hogy attól a bűnözésre vonatkozó olyan információk megszerzése várható, amelyek elemzése és értékelése révén feltárhatók a bűncselekmények elkövetésére irányuló törekvések és lehetővé válik a bűncselekmények megelőzése, illetve megakadályozása.

(2) A rendőrség terrorizmust elhárító szerve akkor folytathat titkos információgyűjtést a 7/E. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott feladata ellátása céljából, ha attól a hatáskörébe tartozó bűncselekmény megszakításához vagy az elkövető elfogásához szükséges információk megszerzése várható.

(3) A rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve akkor folytathat titkos információgyűjtést a megbízhatósági vizsgálat során, ha az alkalmazni kívánt bírói engedélyhez nem kötött eszköz a megbízhatósági vizsgálatot elrendelő határozatban és a részletes tervben szerepel, és az elrendelést az ügyészség jóváhagyta.

(4) A körözött személy személyazonosságának, illetve elérhetőségének megállapítása céljából

a) a büntetőeljárásról szóló törvény, illetve a Bv. tv. alapján elrendelt körözés végrehajtása során,

b) az európai elfogatóparancs végrehajtása során,

c) törvényben meghatározott esetekben nemzetközi körözés végrehajtása során,

d) az idegenrendészeti hatóság által elrendelt körözés végrehajtása során,

e) az eltűnt személy bejelentés alapján elrendelt körözésének végrehajtása során, valamint

f) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 9/A. § alapján elrendelt körözés végrehajtása során

akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha megalapozottan feltehető, hogy attól a körözött személy hollétére vagy személyazonosságára vonatkozó információ megszerzése várható.

(5) A személyi védelem ellátása, illetve a Védelmi Program előkészítése és végrehajtása érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha megalapozottan feltehető, hogy attól a fenyegetett helyzetben lévő személy veszélyeztetettségére vonatkozó, illetve az ellene irányuló személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekmény megelőzését szolgáló, a végrehajtás szempontjából lényeges információ várható.

(6) A személybiztosítási és létesítményvédelmi feladatok ellátása érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha megalapozottan feltehető, hogy attól a védett személy, a kijelölt létesítmény veszélyeztetettségére vonatkozó, valamint az ezek ellen irányuló erőszakos bűncselekmény megelőzését szolgáló információ várható.

(7) Az Európai Unió tagállamával vagy harmadik országgal a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény vagy nemzetközi szerződés alapján folytatott együttműködés érdekében az Európai Unió tagállama vagy harmadik ország megkeresése alapján akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha a megkeresésben megjelölt bírói engedélyhez kötött vagy bírói engedélyhez nem kötött eszköz alkalmazását törvény lehetővé teszi.

(8) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása során igénybe vett technikai eszköz vagy adat elhelyezése, valamint eltávolítása érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha a technikai eszköz vagy elektronikus adat leplezett elhelyezéséhez vagy eltávolításához elengedhetetlenül szükséges.

(9) A fedett nyomozó, illetve a fedőintézmény védelme érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha megalapozottan feltehető, hogy attól

a) a fedett nyomozó lelepleződésének megelőzését, vagy az ellene irányuló személy elleni erőszakos bűncselekmény megelőzését, vagy

b) a fedőintézmény lelepleződésének megelőzését

szolgáló információ várható.

(10) A rendőrséggel titkosan együttműködő személy védelme, bevonása és ellenőrzése érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha az attól várt információk

a) a rendőrséggel titkosan együttműködő személy lelepleződésének megelőzése, vagy az ellene irányuló személy elleni erőszakos bűncselekmény megelőzése érdekében,

b) az együttműködés lehetősége, az együttműködés fenntartása, illetve a titkos együttműködési megállapodás megkötésének kérdésében való döntéshez, vagy

c) a rendőrséggel titkosan együttműködő személyre vonatkozó információ ellenőrzése érdekében szükségesek.

65/A. §

(1) A rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve a megbízhatósági vizsgálat során bírói engedélyhez kötött eszközt nem alkalmazhat.

(2) A büntetőeljárásról szóló törvény alapján a tanú személyazonossága vagy elérhetőségének megállapítása érdekében elrendelt körözés végrehajtása során bírói engedélyhez kötött eszköz nem alkalmazható.

(3) A rendőrséggel titkosan együttműködő személy védelme, bevonása és ellenőrzése céljából bírói engedélyhez kötött eszköz nem alkalmazható.

Bírói engedélyhez nem kötött eszközök

66. §

(1) A rendőrség a 64. §-ban meghatározott célból

a) információk megszerzése érdekében a rendőrséggel titkosan együttműködő személyt vehet igénybe;

b) az eljárás valódi céljának titokban tartásával, kilétét leplező rendőr vagy fedett nyomozó igénybevételével információt gyűjthet, ellenőrizhet;

c) személyt, lakást, egyéb helyiséget, bekerített helyet, nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyet, illetve járművet titokban megfigyelhet, a történtekről információt gyűjthet, valamint az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti;

d) valamely személyt - ha életének, testi épségének megóvása érdekében szükséges - rendőrrel helyettesítheti; illetve

e) elektronikus hírközlési eszközön vagy információs rendszeren folytatott kommunikáció tényének a megállapításához, az elektronikus hírközlési eszköz vagy információs rendszer azonosításához, illetve hollétének megállapításához szükséges adatokat megszerezheti.

(2) A rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve a megbízhatósági vizsgálat folytatása során a védett állomány tagját foglalkoztató szerv hivatali helyiségében, gépjárművében és a megbízhatósági vizsgálat helyszínén történteket, illetve a mesterséges élethelyzetben résztvevő, valamint a megbízhatósági vizsgálat alá vont személy tevékenységét és előadását titokban technikai eszközzel megfigyelheti és rögzítheti, illetve az ehhez szükséges technikai eszközt a felsorolt helyeken elhelyezheti.

66/A. §

(1) Nem büntethető a fedett nyomozó az alkalmazása során elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt, ha annak elkövetése

a) a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességéhez, az alkalmazással elérni kívánt, a 64. § szerinti célhoz szükséges, és az alkalmazással elérni kívánt érdek jelentősebb, mint a fedett nyomozó felelősségre vonásához fűződő érdek,

b) a fedett nyomozó biztonságának biztosítása, lelepleződésének megakadályozása érdekében szükséges, és a fedett nyomozó biztonságával, lelepleződésének megakadályozásával kapcsolatos érdek jelentősebb, mint a fedett nyomozó felelősségre vonásához fűződő érdek, illetve

c) más bűncselekmény elkövetésének megelőzése vagy megszakítása érdekében szükséges, és a bűncselekmény megelőzéséhez vagy megszakításához fűződő érdek jelentősebb, mint a fedett nyomozó felelősségre vonásához fűződő érdek.

(2) A fedett nyomozó nem követhet el más életének szándékos kioltásával járó, illetve maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást szándékosan okozó bűncselekményt.

(3) A fedett nyomozó mást bűncselekmény elkövetésére nem bírhat rá és nem terelheti az érintett személyt annál súlyosabb bűncselekmény elkövetése felé, mint amelyet eredetileg elkövetni tervezett.

(4) Ha a fedett nyomozó az általa elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt az (1) bekezdés alapján nem büntethető, az állam téríti meg azt a kárt, illetve sérelemdíjat, amelynek megtérítésére a fedett nyomozó a polgári jog szerint köteles. A kár megtérítése, illetve a sérelemdíj megfizetése érdekében a rendőrség titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve a sérelmet szenvedett személlyel titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti, illetve az ehhez szükséges iratokat elkészítheti.

(5) Ha a kártérítésről, illetve a sérelemdíj megfizetéséről polgári perben kell határozni, az ezek iránti igény jogalapját vélelmezni kell. A polgári perben az államot az igazságügyért felelős miniszter képviseli. A polgári perben eljáró bíróság a kereset elbírálása előtt beszerzi a rendőrség titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a nyilatkozatát a felperes sérelmére elkövetett cselekményről, a cselekménnyel okozott kárról, illetve személyiségi jogsértésről. A nyilatkozat nem terjedhet ki olyan tényre, amelynek alapján a fedett nyomozó személyére lehet következtetni.

67. §

(1) A 66. §-ban és a 68. §-ban foglaltak teljesítése érdekében a rendőrség természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel titkos együttműködési megállapodást köthet. Ennek keretében a rendőrség kezdeményezheti a bűnüldözés szempontjából különleges fontosságú ilyen szervezetek munkatársával hivatásos szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, állami szolgálati jogviszony, illetve munkajogviszony (a továbbiakban: munkaviszony) létesítését.

(2) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében a rendőrség - külön megállapodás alapján meghatározott időtartamra - munkaviszonyt kezdeményezhet az (1) bekezdés hatálya alá tartozó szervezeteknél.

(3) A rendőrség nem kezdeményezhet munkaviszonyt bíróságnál, az Országos Bírósági Hivatalnál, ügyészségnél, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevőszéknél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál és az Országgyűlési Őrségnél.

(4) A foglalkoztatás rendőri jellegével kapcsolatos speciális szabályokat a titkos együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(5) A rendőrség a vele titkosan együttműködők tevékenységéért indokolt mértékű anyagi ellenszolgáltatást nyújthat.

(6) Az állam téríti meg azt a rendőrséggel titkosan együttműködő személy által a titkos információgyűjtés során ellátott feladatával összefüggésben okozott kárt, illetve sérelemdíjat, amelynek megtérítésére a rendőrséggel titkosan együttműködő személy a polgári jog szerint köteles. A kár megtérítése, illetve a sérelemdíj megfizetése érdekében a rendőrség titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve a sérelmet szenvedett személlyel titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti, illetve az ehhez szükséges iratokat elkészítheti.

(7) Ha a kártérítésről, illetve a sérelemdíj megfizetéséről polgári perben kell határozni, az ezek iránti igény jogalapját vélelmezni kell. A polgári perben az államot az igazságügyért felelős miniszter képviseli. A polgári perben eljáró bíróság a kereset elbírálása előtt beszerzi a rendőrség titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a nyilatkozatát a felperes sérelmére elkövetett cselekményről, a cselekménnyel okozott kárról, illetve személyiségi jogsértésről. A nyilatkozat nem terjedhet ki olyan tényre, amelynek alapján a rendőrséggel titkosan együttműködő személyre lehet következtetni.

(8) Az (1)-(7) bekezdést alkalmazni kell a rendőrséggel a büntetőeljárásról szóló törvény alapján titkosan együttműködő személyek esetében is.

68. §

(1) A rendőrség a 64. §-ban meghatározott célból, valamint a leplezett eszközök alkalmazása során a saját személyi állománya, a vele titkosan együttműködő személy védelme céljából, illetve a rendőri jelleg leplezése érdekében

a) valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot tartalmazó okiratot vagy közokiratot (a továbbiakban: fedőokirat) készíthet vagy használhat fel, illetve

b) fedőintézményt hozhat létre és tarthat fenn.

(2) A rendőrség a titkos információgyűjtés, valamint a leplezett eszközök alkalmazása során a saját személyi állománya, a vele titkosan együttműködő személy védelme céljából, illetve a rendőri jelleg leplezése érdekében, valamint a fedőokirat és a fedőintézmény védelme érdekében a közhiteles nyilvántartásokba valótlan adatot (a továbbiakban: fedőadat) jegyeztethet be.

(3) Fedőintézményként költségvetési szerv nem hozható létre. Rendvédelmi szerv, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az Országgyűlési Őrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósági feladatait ellátó szerve fedőintézményként, okmánya fedőokmányként csak a szervet irányító miniszter és az érintett szervezet országos vezetőjének, az Országgyűlési Őrség esetében a parancsnok és az Országgyűlés elnökének tájékoztatásával alkalmazható.

(4) A fedőokiratot meg kell semmisíteni, illetve a közhiteles nyilvántartásokból a fedőadatot törölni kell, ha arra a továbbiakban már nincs szükség.

69. §

(1) A rendőrség titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a vezetője az ügyészség jóváhagyásával a 64. § a) és e) pontjában meghatározott célból adatok szolgáltatását igényelheti

a) az adóhatóságtól,

b) a vámhatóságtól,

c) az elektronikus hírközlési szolgáltatótól,

d) a postai szolgáltatótól, illetve a postai közreműködői tevékenységet végző személytől vagy szervezettől,

e) a banktitoknak, fizetési titoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak vagy biztosítási titoknak minősülő adatot kezelő szervezettől és

f) az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott egészségügyi és személyes adatot kezelő szervezettől.

(2) A rendőri szerv az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhet meg. Az adatszolgáltatás ingyenes és nem tagadható meg. Az így kapott információ csak a megjelölt célra használható fel.

(3) Ha az adatkérés engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely az adatkéréssel elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, az ügyészség engedélye nélkül is kérhető az adatszolgáltatás. Az adatszolgáltatás nem tagadható meg az ügyészségi engedély hiánya miatt. Ilyen esetben az ügyészség engedélyét utólag haladéktalanul be kell szerezni. Ha az adatkérést az ügyészség nem engedélyezi, az így beszerzett adatokat haladéktalanul törölni kell.

Bírói engedélyhez kötött eszközök

70. §

(1) Bírói engedélyhez kötött eszköz akkor alkalmazható, ha

a) megalapozottan feltehető, hogy a megszerezni kívánt információ a 64. §-ban meghatározott cél eléréséhez elengedhetetlenül szükséges és más módon nem szerezhető meg,

b) annak alkalmazása nem jár az azzal érintett vagy más személy alapvető jogának az elérendő célhoz képest aránytalan korlátozásával, és

c) annak alkalmazásával a 64. §-ban meghatározott cél eléréséhez szükséges információ megszerzése valószínűsíthető.

(2) A titkos információgyűjtés során a következő bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazhatók:

a) titkos kutatás,

b) hely titkos megfigyelése,

c) küldemény titkos megismerése,

d) lehallgatás,

e) információs rendszer titkos megfigyelése.

71. §

A rendőrség bírói engedéllyel a 64. §-ban meghatározott célból:

a) titkos kutatás során a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével lakást, egyéb helyiséget, bekerített helyet, illetve a közösségi közlekedési eszköz kivételével járművet, továbbá az érintett személy használatában lévő tárgyat titokban átkutathatja, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti;

b) hely titkos megfigyelése során a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével a lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve a közösségi közlekedési eszköz kivételével járművön történteket titokban technikai eszközzel megfigyelheti és rögzítheti, illetve az ehhez szükséges technikai eszközt az alkalmazás helyén elhelyezheti;

c) küldemény titkos megismerése során postai küldeményt vagy beazonosítható személyhez kötött egyéb zárt küldeményt titokban felbonthat, annak tartalmát megismerheti, ellenőrizheti és rögzítheti;

d) lehallgatás során az elektronikus hírközlési szolgáltatás keretében elektronikus hírközlő hálózat vagy eszköz útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikáció tartalmát titokban megismerheti és rögzítheti;

e) információs rendszer titkos megfigyelése során információs rendszerben kezelt adatokat titokban megismerhet, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti, illetve az ehhez szükséges elektronikus adatot az információs rendszerben, illetve a szükséges technikai eszközt - a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével - lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve - a közösségi közlekedési eszköz kivételével - járműben, továbbá az érintett személy használatában lévő tárgyban elhelyezheti.

72. §

(1) Bűncselekmény elkövetésének megelőzése céljából akkor lehet bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtést folytatni, ha megalapozottan feltehető, hogy attól a szervezett bűnözéssel kapcsolatos, illetve szervezett bűnözői csoportok azonosítását lehetővé tevő információk megszerzése várható.

(2) A 64. § f) pontjában meghatározott célból bírói engedélyhez kötött eszköz akkor alkalmazható, ha a külföldi hatóság igazolja, hogy a megkeresésben megjelölt bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása a külföldi hatóság saját államának joga szerint törvényes.

(3) A 64. § f) pontjában meghatározott célból a 71. § d) és e) pontjában meghatározott bírói engedélyhez kötött eszköz akkor alkalmazható, ha a külföldi hatóság megkeresésében megjelölt személy

a) Magyarország területén tartózkodik, vagy

b) harmadik állam területén tartózkodik, azonban

ba) a titkos lehallgatás Magyarország területén működő elektronikus hírközlési szolgáltatást végző szervezet, illetve az információs rendszerben tárolt adatok továbbítását, feldolgozását, kezelését végző szervezet közreműködését igényli, vagy

bb) a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásához szükséges technikai eszköz Magyarország területén található.

A bírói engedélyhez kötött eszközök engedélyezése

73. §

(1) A bírói engedélyhez kötött eszközök a bíróság engedélye alapján, az abban meghatározott keretek között alkalmazhatók.

(2) A bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazásával kapcsolatban a bíróság feladatait a rendőrség titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a székhelye szerint illetékes járásbíróságnak a törvényszék elnöke által kijelölt bírája látja el.

74. §

(1) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása iránti kérelmet a rendőrség titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a vezetője terjeszti elő.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell

a) a rendőrség titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a megnevezését, az ügy számát,

b) a rendelkezésre álló, az alkalmazással érintett személy azonosítására szolgáló adatokat,

c) a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának tervezett kezdő és befejező időpontját napban és órában meghatározva,

d) a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása törvényi feltételeinek fennállását megalapozó részletes indokolást, így

da) a 65. §-ra figyelemmel a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának célját, és

db) a 70. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését megalapozó adatokat,

e) az alkalmazni kívánt bírói engedélyhez kötött eszköz megnevezését, és

f) a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazására vonatkozó adatokat, így

fa) a megfigyelni kívánt információs rendszer,

fb) a megfigyelni kívánt helyiség, jármű vagy tárgy,

fc) az átvizsgálni kívánt küldemény feladásának vagy átvételének helye, illetve a feladó vagy a címzett, illetve

fd) a megfigyelni kívánt elektronikus hírközlési szolgáltatás vagy eszköz, illetve információs rendszer

egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat.

(3) A kérelemhez csatolni kell a kérelemben foglaltakat megalapozó iratokat.

75. §

(1) A bíróság a kérelem benyújtásától számított hetvenkét órán belül indokolt végzéssel határoz. A bíróság a kérelem alapján az engedélyt megadja, vagy a kérelmet a törvényi feltételek hiánya miatt elutasítja.

(2) Ha a bíróság a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását engedélyezi, az erről szóló végzésben meg kell jelölni

a) a rendelkezésre álló, az érintett személy azonosítására szolgáló adatokat,

b) a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának kezdő és befejező időpontját napban és órában meghatározva,

c) a 65. §-ra figyelemmel a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának célját,

d) a bírói engedélyhez kötött eszköz megnevezését és

e) a 74. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott adatokat.

75/A. §

(1) Ha a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely a titkos információgyűjtéssel elérni kívánt célt nyilvánvalóan veszélyeztetné, a rendőrség titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a vezetője elrendelheti a titkos kutatást, illetve a bíróság döntéséig, de legfeljebb hetvenkét órára más bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását.

(2) A bírói engedélyhez kötött eszköz (1) bekezdés alapján elrendelt alkalmazásának esetén a rendőrség titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a vezetője az elrendeléssel egyidejűleg előterjeszti a kérelmet a bíróságnak az utólagos engedélyezés érdekében.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kérelem tartalmazza az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását megalapozó körülményeket is, továbbá az elrendelés időpontját órában meghatározva.

(4) A bíróság a kérelmet akkor is elutasítja, ha

a) a kérelem elkésett, vagy

b) az engedély az alkalmazás (1) bekezdés alapján történő elrendelése előtt is beszerezhető lett volna.

(5) Ha a bíróság a (2) bekezdésben meghatározott kérelmet elutasítja, ugyanabból a célból, változatlan indok alapján bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása az (1) bekezdés alapján ismételten nem rendelhető el.

(6) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának engedélyezése esetén az alkalmazás kezdő időpontját az (1) bekezdés szerinti elrendelés időpontjától kell számítani.

75/B. §

(1) A bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása esetenként legfeljebb kilencven napra engedélyezhető, amely újabb kérelem előterjesztése esetén, a (2), (3), (5) és (6) bekezdésben meghatározottak szerint alkalmanként legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítható.

(2) Egy adott bűnmegelőzési feladat ellátása során a 64. § a) pontja alapján a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása legfeljebb háromszázhatvan napig engedélyezhető.

(3) Egy adott feladat ellátása során a 65. § (2) bekezdése alapján bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása legfeljebb száznyolcvan napig engedélyezhető.

(4) Egy adott leplezett eszköz alkalmazásához szükséges technikai eszköz vagy adat elhelyezése vagy eltávolítása érdekében a 64. § g) pontja alapján a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása legfeljebb kilencven napig engedélyezhető.

(5) Ugyanazon személlyel szemben a 64. § c)-e) és h) pontja alapján a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása legfeljebb háromszázhatvan napig engedélyezhető. Ha ezalatt az idő alatt az alkalmazás nem érte el a célját, a további engedélyezésnek akkor van helye, ha új tény vagy körülmény ezt megalapozza.

(6) A bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása a 64. § f) pontja alapján a külföldi hatóság megkeresésében megjelölt céltól függően, a (2)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint engedélyezhető.

(7) A bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazásának meghosszabbítására irányuló kérelmet az alkalmazás engedélyezett tartamának lejárta előtt legkésőbb öt nappal kell a bíróhoz előterjeszteni. A meghosszabbításra irányuló kérelemmel egyidejűleg a korábbi engedélyezés óta keletkezett iratokat is csatolni kell.

75/C. §

(1) A bíróság az alkalmazás során vizsgálhatja a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazásának törvényességét. A bíróság felhívására a titkos információgyűjtést folytató szerv köteles a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása során megszerzett, a felhívás időpontjáig rendelkezésére álló adatokat nyolc napon belül bemutatni.

(2) A bíróság a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának engedélyét visszavonja, ha

a) a titkos információgyűjtést folytató szerv az adatokat az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem mutatja be,

b) az engedély kereteit túllépték, vagy

c) a bírói engedélyhez kötött eszközt az alkalmazásra vonatkozó, az e törvényben meghatározott rendelkezés megsértésével alkalmazták.

A titkos információgyűjtés megszüntetése

75/D. §

(1) A rendőrség titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a vezetője haladéktalanul megszünteti a bírói engedélyhez kötött, illetve a bírói engedélyhez nem kötött eszköz alkalmazását, ha

a) a célját elérte, vagy

b) nyilvánvaló, hogy további alkalmazásától nem várható eredmény.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a rendőrség titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a vezetője haladéktalanul megszünteti a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását akkor is, ha

a) az engedélyben megállapított határidő lejárt,

b) nyilvánvaló, hogy az engedélyben meghatározott keretek között a bírói engedélyhez kötött eszköz nem alkalmazható tovább,

c) a bírói engedélyhez kötött eszköz 75/A. § (1) bekezdés alapján elrendelt alkalmazását a bíróság utólag nem engedélyezte, vagy

d) a bíróság a 75/C. § (2) bekezdése alapján az engedélyt visszavonta.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervének vezetője haladéktalanul megszünteti a megbízhatósági vizsgálat során igénybe vett bírói engedélyhez nem kötött eszköz alkalmazását akkor is, ha az ügyészség által jóváhagyott végrehajtási tervben a mesterséges élethelyzet végrehajtására meghatározott határidő lejárt.

(4) A rendőrség titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának megszüntetéséről tájékoztatja a bíróságot.

(5) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának megszüntetését követően az engedélyben szereplő személyt az alkalmazás tényéről tájékoztatni kell, feltéve hogy a tájékoztatás az e törvény, az ügyészségről szóló törvény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény vagy az Nbtv. alapján végzett titkos információgyűjtés érdekét, továbbá folyamatban lévő büntetőeljárás eredményességét nem veszélyezteti.

75/E. §

A bírói engedélyhez kötött eszköz, illetve a 66. § (2) bekezdésében meghatározott eszköz alkalmazása során igénybe vett technikai eszközt vagy információs rendszerben elhelyezett elektronikus adatot az alkalmazás befejezését követően haladéktalanul el kell távolítani. Ha az eltávolítás akadályba ütközik, a technikai eszközt vagy elektronikus adatot az akadály megszűnését követően kell haladéktalanul eltávolítani.

A titkos információgyűjtés végrehajtása

75/F. §

(1) A rendőrség titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve a titkos információgyűjtést maga hajtja végre, a titkos információgyűjtés végrehajtásában való közreműködésre kijelölt rendőri szerv közreműködésével hajtja végre, vagy a végrehajtáshoz az Nbtv. által ilyen szolgáltatások végzésére kijelölt nemzetbiztonsági szolgálatot veszi igénybe.

(2) Ha a titkos információgyűjtés a nemzetbiztonsági szolgálatok vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szervének működését érinti, felkérésre az érintett nemzetbiztonsági szolgálat, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító szerve közreműködik a titkos információgyűjtés végrehajtásában.

(3) Az elektronikus hírközlési szolgáltatást végző szervezetek, valamint a postai küldemények, vagy az egyéb zárt küldemények, továbbá az információs rendszerben tárolt adatok továbbítását, feldolgozását, kezelését végző szervezetek kötelesek a 71. § c)-e) pontjában meghatározott eszközök alkalmazását biztosítani és a titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervekkel együttműködni.

A titkos információgyűjtés során megszerzett adatok bizalmassága és törlése

75/G. §

(1) A titkos információgyűjtés elrendelése, engedélyezése, végrehajtása és az annak eredményeként keletkezett adatok felhasználása során gondoskodni kell arról, hogy az intézkedések és az adatok illetéktelen személy számára ne váljanak hozzáférhetővé vagy megismerhetővé.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény érvényesítése érdekében a titkos információgyűjtés folytatásával összefüggő adatok - ha annak feltételei fennállnak - a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint minősítéssel védhetők.

(3) A rendőrség erre felhatalmazott szerve a titkos információgyűjtéssel összefüggő valamennyi adatot megismerheti.

(4) A titkos információgyűjtés tényét és a titkos információgyűjtés során beszerzett adatot az az ügyész, ügyészségi vezető, illetve az a bíró, bírósági vezető ismerheti meg, aki a titkos információgyűjtéssel összefüggésben eljár.

(5) A titkos információgyűjtés tényét és a titkos információgyűjtés során beszerzett adatot törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok is megismerhetik.

(6) A (3)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat és felhasználói engedély nélkül használhatja fel a titkos információgyűjtéssel összefüggésben keletkezett, illetve rendelkezésére bocsátott minősített adatot.

(7) A minősített adat felhasználása során a (3)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy rendelkezési jogosultsága az e törvényben meghatározott feladatának végrehajtása céljából, az ahhoz elengedhetetlenül szükséges mértékben kiterjed

a) a minősített adattal kapcsolatos ügyintézésre, a minősített adat feldolgozására,

b) a minősített adat nyilvántartásával kapcsolatos valamennyi tevékenységre,

c) a minősítés megismétlésére,

d) a minősített adat birtokban tartására,

e) a minősített adat másolására, sokszorosítására,

f) kivonat készítésére,

g) a minősített adat fordítására,

h) a minősített adat szerven belüli átadására,

i) a minősített adat szerven kívülre történő továbbítására, szállítására.

(8) A felhasználói engedély kiadására jogosult a (3)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy részére további, a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott rendelkezési jogosultságot is biztosíthat.

75/H. §

(1) A bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása során beszerzett, a titkos információgyűjtés alapjául szolgáló eljárásban nyilvánvalóan nem érintett személyre vonatkozó adatot haladéktalanul törölni kell, az a továbbiakban nem használható fel.

(2) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának befejezését követő nyolc napon belül törölni kell a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának célja szempontjából érdektelen adatot vagy az ügyben nem érintett személy adatait.

(3) Ha a titkos információgyűjtéssel érintett személyek adatait és a titkos információgyűjtés eredményeként keletkezett adatokat a büntetőeljárásban bizonyítékként kívánják felhasználni, az (1) és (2) bekezdés alapján a bizonyítékként történő felhasználásról szóló döntést követően kell az adatokat törölni.

(4) A 75/D. § (2) bekezdés c) és d) pontja esetén a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása során beszerzett adatot haladéktalanul törölni kell, az ilyen adat a továbbiakban nem használható fel.

A titkos információgyűjtés és a büntetőeljárás kapcsolata

75/I. §

(1) Ha a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása során olyan adat keletkezik, amely alapján büntetőeljárás megindításának lehet helye, a titkos információgyűjtést folytató szerv vezetője a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat megszerzését követő nyolc napon belül kezdeményezi a büntetőeljárás megindítását.

(2) Ha a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását nem maga a titkos információgyűjtést folytató szerv hajtotta végre, az (1) bekezdésben meghatározott határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a titkos információgyűjtésnek az (1) bekezdés szerint felhasználni kívánt eredményét tartalmazó adathordozó, irat vagy annak kivonata a titkos információgyűjtést folytató szervhez megérkezett.

(3) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának tényét igazoló, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi ... törvény (a továbbiakban: Be.) 257. § (2) bekezdése szerinti igazolás beszerzéséről a titkos információgyűjtést folytató szerv vezetője a büntetőeljárás kezdeményezését megelőzően gondoskodik. A törvényszék elnöke a Be. 257. § (2) bekezdése szerinti igazolást az erre irányuló kérelem érkezésétől számított három napon belül állítja ki, amelyet a titkos információgyűjtést folytató szerv vezetője megküld a büntetőeljárás megindítására jogosult szervnek.

A titkos információgyűjtéssel és a leplezett eszközök alkalmazásával kapcsolatos sajátos gazdálkodási szabályok

75/J. §

(1) A rendőrség a költségvetésében az alaptevékenységgel összefüggő speciális működési kiadásainak fedezésére elkülönített előirányzatot szerepeltethet. A speciális működési kiadásokat összevontan - az általános számviteli szabályoktól eltérően - egy összegben kell szerepeltetni.

(2) Speciális működési kiadásnak minősülnek

a) a rendőrség titkos információgyűjtő tevékenységéhez, a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek az alkalmazásához, valamint

b) a leplezett eszközök alkalmazásához

közvetlenül kötődő személyi és tárgyi vonatkozású kiadások.

(3) A rendőrség a speciális működési kiadásai során külön korlátozás nélkül valutát kezelhet.

(4) A rendőrség fedőintézményben szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagjának - ha ez a lelepleződésének megelőzése érdekében szükséges - a szolgálati jogviszonya alapján kifizetett jövedelméből az adott évi adótábla legmagasabb adókulcsa alkalmazásával kell az adót levonni és befizetni az adóhatóságnak. Az érintettnek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek pedig nem kell erről személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetve az érintett részére igazolást kiadnia.

(5) A rendőrséggel titkosan együttműködő magánszemély részére nyújtott díjazás esetén a személyi jövedelemadó-levonási és -befizetési kötelezettséget az anyagi előnyt nyújtó rendőri szerv teljesíti. A kifizetett összegből 20%-os forrásadót kell levonni és befizetni az adóhatóságnak. Az érintettnek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek pedig nem kell erről személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetve az érintett részére igazolást kiadnia.

75/K. §

(1) A fedőintézmény létrehozása és szükség esetén fenntartása a rendőrség költségvetéséből történik. Az ehhez szükséges kiadások speciális működési kiadásnak minősülnek. A szükséges pénzügyi eszközök forrását a titkosság megtartása mellett kell biztosítani.

(2) Ha a fedőintézmény megszűnik, vagyona a rendőrséget illeti.

(3) Az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseit a fedőintézményre nem kell alkalmazni.

75/L. §

(1) A rendőrség speciális működési kiadása felhasználásának külső szerv által történő ellenőrzése kizárólag törvényességi szempontból történhet. E körben célszerűségi és eredményességi szempont szerinti ellenőrzés - az 5. § c) pontját kivéve - nem végezhető.

(2) A rendőrség gazdálkodásának külső szerv által történő ellenőrzése során az ellenőrzést végző szerv birtokába nem kerülhet olyan adat, amely a titkos információgyűjtés során keletkezett információra, annak forrására, illetve az alkalmazott titkos információgyűjtő módszer konkrét jellegére utal.

(3) A rendőrség a biztonsági követelmények érvényesítése érdekében a társadalombiztosítási, egészségügyi, adóelszámolási, költségvetési, pénzügyi, statisztikai adatszolgáltatással, a maradandó értékű irat védelme érdekében végzett levéltári ellenőrzéssel, valamint a speciális működési kiadások körébe tartozó valutafelhasználással kapcsolatos eljárási szabályokat - a törvényi előírások keretei között - az érintett szervezetekkel külön megállapodásban rögzíti."

11. §

(1) Az Rtv. 77. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A rendőrség feladatai ellátása során)

"f) a személybiztosítási és létesítményvédelmi feladatai ellátásához szükséges adatokat"

(kezeli.)

(2) Az Rtv. 85. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A rendőrségnek a bűnügyi és egyéb rendőrségi statisztika készítésére felhatalmazott szerve a rendőrségi adatokat - kivéve a leplezett eszközök alkalmazásával, illetve a titkos információgyűjtéssel érintett személyek, a fedett nyomozók, a rendőrséggel titkosan együttműködő személyek, a védett tanúk és egyéb közreműködők adatait - statisztikai célra felhasználhatja. A személyazonosításra alkalmas adatokat a statisztikai feldolgozás befejezésekor, az adatok teljességének és összefüggésének ellenőrzését követően, de legkésőbb a tárgyidőszakot követő egy éven belül törölni kell."

(3) Az Rtv. 85. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A rendőrségnek a bűnügyi és egyéb rendőrségi kriminalisztikai tudományos kutatás végzésére felhatalmazott szerve a rendőrségi adatokat - kivéve leplezett eszközök alkalmazásával, illetve a titkos információgyűjtésben érintett személyek, a fedett nyomozók, a rendőrséggel titkosan együttműködő személyek, a védett tanúk és egyéb közreműködők adatait - tudományos kutatási célra a személyes adatok tudományos kutatás céljára való kezelésére vonatkozó törvényi előírások figyelembevételével felhasználhatja. A személyazonosításra alkalmas adatokat a kriminalisztikai kutatás befejezésekor törölni kell."

(4) Az Rtv. 91/A. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Azon adatok kivételével, amelyeket e törvény alapján rövidebb határidőn belül törölni kell, a rendőrségi adatkezelő szerv a titkos információgyűjtéssel érintett személyek adatait és a titkos információgyűjtés eredményeként keletkezett adatokat

a) a 64. § a) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén az adott bűnmegelőzési feladat során folytatott titkos információgyűjtés megszüntetését követő két évig;

b) a 65. § (2) bekezdésében meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén a bűncselekmény megszakítását vagy az elkövető elfogását követő tizenöt napig;

c) a 64. § b) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén

ca) a 7/C. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a megbízhatósági vizsgálat befejezését követő harminc napig,

cb) ha a megbízhatósági vizsgálat eredményeként büntetőeljárás indul, az (1b) bekezdésben meghatározottak szerint;

d) a 64. § c) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén a körözési eljárás befejezését követő tizenöt napig;

e) a 64. § d) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén a személyi védelem, illetve a Védelmi Program jogerős megszűnését követő tizenöt napig;

f) a 64. § e) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén

fa) ha a titkos információgyűjtés során veszélyeztetettségre vagy fenyegetettségre vonatkozó információ nem keletkezett, akkor az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésének időpontjától számított egy évig,

fb) ha a titkos információgyűjtés során veszélyeztetettségre vagy fenyegetettségre vonatkozó információ keletkezett, akkor az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésének időpontjától számított harminc évig;

g) a 64. § f) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén a külföldi hatóság megkeresésének a teljesítését követő tizenöt napig;

h) a 64. § g) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása során igénybe vett technikai eszköz vagy adat eltávolítását követő tizenöt napig;

i) a 64. § h) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén

ia) ha a titkos információgyűjtés során fenyegetettségre vagy a lelepleződés veszélyére vonatkozó információ nem keletkezett, akkor az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésének időpontjától számított egy évig,

ib) ha a titkos információgyűjtés során fenyegetettségre vagy a lelepleződés veszélyére vonatkozó információ keletkezett, akkor az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésének időpontjától számított harminc évig;

j) a 64. § i) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén

ja) ha az érintettel nem jön létre titkos együttműködési megállapodás, akkor az erről szóló döntést követő egy évig,

jb) ha az érintettel titkos együttműködési megállapodást köt a rendőrség, a titkos együttműködési megállapodás megszüntetését követő harminc évig

bűnüldözési adatállományban kezelheti.

(1b) Azon adatok kivételével, amelyeket a büntetőeljárásról szóló törvény alapján rövidebb határidőn belül törölni kell, a rendőrségi adatkezelő szerv az e törvényben meghatározott bűnüldözési feladatok ellátása céljából a leplezett eszközök alkalmazásával érintett személyek adatait és az alkalmazás eredményeként keletkezett adatokat

a) ha a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárást követően nyomozás nem indul, a leplezett eszközök alkalmazásának megszüntetését követő két évig;

b) ha a nyomozás megindítását követően a terhelt büntetőjogi felelősségét nem állapítják meg,

ba) a büntethetőség elévülésétől számított tíz évig,

bb) ha a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésének időpontjától számított ötven évig;

c) ha a büntetőeljárás során a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapítják,

ca) a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülésről való hivatalos tudomásszerzés esetén a mentesüléstől számított tíz évig,

cb) a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülésről való hivatalos tudomásszerzés hiányában az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésének időpontjától számított harminc évig;

d) ha a Be. 820. § (6) bekezdése alapján, a büntetőeljárás során hozott jogerős ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően elrendelt vagyonkutatási eljárás során alkalmaznak leplezett eszközt, a vagyonkutatási eljárás befejezésétől számított tizenöt napig

bűnüldözési adatállományban kezelheti.

(1c) Ha a titkos információgyűjtéssel érintett személyek adatait és a titkos információgyűjtés eredményeként keletkezett adatokat a büntetőeljárásban bizonyítékként használják fel, ideértve a Be. 259. § (3) bekezdése szerinti adatokat is, az adatkezelésre az (1b) bekezdésben foglaltak irányadók."

(5) Az Rtv. 91/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A rendőrség a 68. § (2) bekezdése alapján bejegyezett fedőadat esetén jelzés elhelyezését rendelheti el a közhiteles nyilvántartásban és értesítést kérhet a fedőadatra vagy az eredeti adatra vonatkozó adattovábbítási vagy adathozzáférési kérelemről."

(6) Az Rtv. 97. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"g) fedett nyomozó: a rendőrséghez tartozását, illetve kilétét tartósan leplező, kifejezetten ilyen feladat ellátása érdekében foglalkoztatott rendőr;"

(7) Az Rtv. 97. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"q) információs rendszer: az adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását biztosító berendezés, vagy az egymással kapcsolatban lévő ilyen berendezések összessége."

(8) Az Rtv. 100. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

"o) meghatározza a személyi védelemben részesíthető személyek körét és a személyi védelem ellátásának szabályait."

(9) Az Rtv. 101. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)

"h) a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása indítványozásával, engedélyezésével, illetve igénybevételével kapcsolatos szabályokat,"

(10) Az Rtv. 103. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) E törvénynek a titkos információgyűjtésre vonatkozó 2018. június 30-ig hatályban volt rendelkezéseit a folyamatban lévő titkos információgyűjtésekre 2019. január 1-ig alkalmazni kell.

(5) A titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő, továbbá a bírósági végrehajtás során a sértettnek megítélt polgári jogi követelések kielégítési sorrendjére vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 2017. évi ... törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, az e törvény 2018. június 30-ig hatályban volt rendelkezései alapján végzett titkos információgyűjtés esetén a rendőrség titkos információgyűjtést folytató szerve 2019. január 1-ig döntést hoz arról, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárást kezdeményez-e vagy feljelentést tesz-e."

12. §

Az Rtv. 103/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"103/A. §

E törvény

a) 1-2/A. §-a,

b) 4. §-a,

c) 4/A. § (1) és (2) bekezdése,

d) 5-6. §-a,

e) 7-75/L. §-a,

f) 92-101. §-a, valamint

g) 103. § (4)-(5) bekezdése

az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

13. §

Az Rtv.

a) 7/B. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában az "a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény)" szövegrész helyébe az "az 1978. évi IV. törvény",

b) 7/B. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában az "a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (a továbbiakban: Btk.)" szövegrész helyébe az "a Btk.-ban",

c) 7/E. § (1) bekezdés e) pontjában az "értékeli" szövegrész helyébe az "értékeli, ellenőrzi",

d) 7/F. § (2) bekezdésében a "bűncselekményre utaló információ" szövegrész helyébe a "bűncselekményre utaló, vagy személyi védelem ellátásával, Védelmi Program előkészítésével és végrehajtásával, illetve személybiztosítási és létesítményvédelmi feladattal összefüggő információ",

e) 46/A. §-ában a "68/A. §" szövegrész helyébe a "75/J. §",

f) 46/B. §-ában a "rendőrség bűnmegelőzési, bűnüldözési és bűnfelderítési célból" szövegrész helyébe a "rendőrség e törvényben meghatározott bűnmegelőzési feladatai ellátása céljából, illetve a büntetőeljárásról szóló törvény alapján",

g) 77. § (1) bekezdés a) pontjában a "bűnmegelőzési, felderítési, bűnüldözési" szövegrész helyébe a "bűnmegelőzési és bűnüldözési",

h) 91/A. § (1) bekezdés j) pontjában az "a rendőrséggel" szövegrész helyébe az "az e törvény vagy a büntetőeljárásról szóló törvény alapján a rendőrséggel",

i) 91/A. § (2) bekezdésében az "(1) bekezdés" szövegrész helyébe az "(1)-(1b) bekezdés",

j) 91/C. § (2) bekezdésében az "a bűnüldözési feladatai ellátása céljából - körözési eljárás során, illetőleg lakhelyelhagyási tilalom, házi őrizet elrendelése vagy biztosíték letétbe helyezésének engedélyezése esetén, továbbá nemzetközi kötelezettségvállalás alapján - jelzés" szövegrész helyébe a "körözési eljárás során, illetve lakhelyelhagyási tilalom, házi őrizet elrendelése vagy biztosíték letétbe helyezésével folyó eljárás során, továbbá nemzetközi kötelezettségvállalás alapján jelzés",

k) 91/M. § (3a) bekezdésében a "bűncselekmény elkövetésének lehetséges gyanúja" szövegrész helyébe a "bűncselekményre vonatkozó információ feltárása",

l) 101. § (3) bekezdésében a "módszerei alkalmazásának" szövegrész helyébe a "módszerei, illetve a leplezett eszközök rendőrség általi alkalmazásának, valamint a speciális kiadások felhasználásának" és

m) 101. § (4) bekezdésében a "7/E. § (3) bekezdése" szövegrész helyébe a "63. § (7) bekezdése"

szöveg lép.

14. §

Hatályát veszti az Rtv.

a) 7/B. § (3) és (4) bekezdése,

b) 7/C. § (1) bekezdése,

c) 7/D. §-át megelőző "A feljelentés elutasítása vagy a nyomozás megszüntetése a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagjával szemben" alcíme,

d) 7/E. § (1) bekezdésében az "A terrorizmust elhárító szerv nem gyakorol nyomozóhatósági jogkört. " szövegrész,

e) 7/E. § (1) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja,

f) 29. § (6) bekezdésében, 44. § (1) bekezdés c) pontjában és 45. § (2) bekezdésében az "elkövetésének" szövegrész,

g) 78. § (3) bekezdésében a "bűnfelderítési," szövegrész,

h) 87. § (1) bekezdésében a "nyomozása," szövegrész,

i) 91/A. § (1) bekezdés c) pontjában és 91/A. § (1) bekezdés k) pontjában az "elkövetésének" szövegrész,

j) 91/A. § (1) bekezdés i) pontja, valamint

k) 100. § (3) bekezdése.

2. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

15. §

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 165. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend - a követelések jogcímét alapul véve - a következő:

a) gyermektartásdíj,

b) jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,

c) munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság (65. és 66. §),

d) polgári perben vagy büntetőeljárásban az adóssal szemben a bűncselekmény következtében keletkezett és a természetes személy sértett javára megállapított polgári jogi igény,

e) a büntető- és a büntetésvégrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),

f) adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,

g) egyéb követelés,

h) a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság."

16. §

A Vht. a következő 306/Y. §-sal egészül ki:

"306/Y §

E törvénynek a titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő, továbbá a bírósági végrehajtás során a sértettnek megítélt polgári jogi követelések kielégítési sorrendjére vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.7.) megállapított 165. § (1) bekezdését, 64. § (3) bekezdését, 170. § (1) bekezdését és 210/F. § (7) bekezdését a Módtv.7. hatálybalépése napját követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni."

17. §

A Vht.

a) 64. § (3) bekezdésében a "Vht. 165. § (1) bekezdés a)-g) pontjai" szövegrész helyébe a "Vht. 165. § (1) bekezdés a)-h) pontja",

b) 170. § (1) bekezdésében a "165. § (1) bekezdés d)-g) pontjában" szövegrész helyébe a "165. § (1) bekezdés d)-h) pontjában" és

c) 210/F. § (7) bekezdésében a "165. § a)-c) pontjaiban" szövegrész helyébe a "165. § (1) bekezdés a)-d) pontjában"

szöveg lép.

3. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

18. §

(1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 8. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat)

"a) a jogszabályok keretei között eszközeivel és módszereivel - írásbeli megkeresésre - szolgáltatást végez a titkos információgyűjtés, illetve a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti leplezett eszközök (a továbbiakban: leplezett eszközök) alkalmazásának végrehajtásához a titkos információgyűjtés folytatására, valamint a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervek részére,

b) a titkos információgyűjtés folytatására, valamint a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervek igényei alapján biztosítja az e tevékenységhez szükséges különleges technikai eszközöket és anyagokat,"

(2) Az Nbtv. 8. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat)

"h) a titkos információgyűjtés folytatására, valamint a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervek erre vonatkozó megkeresésére - az adatkezelő megjelölésével - segítséget nyújthat a titkos információgyűjtés folytatására, illetve a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított adatkezelő szervtől történő, az adatkérő által jogszerűen kezelhető adat igényléséhez,"

19. §

(1) Az Nbtv. 8/A. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ támogató, koordinációs elemzőértékelő tevékenység során)

"i) abban az esetben, ha

ia) bűncselekmény gyanúját - ideértve a kísérlet, valamint ha a törvény az előkészületet büntetni rendeli, az előkészület gyanúját is - észleli, az 52/E. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével feljelentést tesz a nyomozás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál vagy ügyészségnél és átadja az általa összegyűjtött adatokat, szükség esetén javaslatot tehet leplezett eszközök alkalmazására;

ib) olyan információt szerez meg, amely alapján a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott előkészítő eljárás lefolytatásának lehet helye, az 52/E. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével előkészítő eljárást kezdeményezhet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészségnél, nyomozó hatóságnál, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervénél vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szervénél és átadhatja az általa összegyűjtött adatokat, szükség esetén javaslatot tehet leplezett eszközök alkalmazására;

ic) olyan információt szerez meg, amely alapján nemzetbiztonsági szolgálat vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szervének hatáskörébe tartozó intézkedés megtételének lehet helye, ennek kezdeményezése céljából a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatnak, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító szervének átadhatja az általa összegyűjtött adatokat, szükség esetén javaslatot tehet titkos információgyűjtés lefolytatására;"

(2) Az Nbtv. 44. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A nemzetbiztonsági szolgálatok nem kötelesek büntetőeljárást kezdeményezni és átadni az adatokat, ha azzal veszélyeztetnék az e törvényben meghatározott feladataik ellátását."

(3) Az Nbtv. 52/H. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az utasadat-információs feladatai során az elemző-értékelő tevékenység keretében a 3. számú mellékletben meghatározott bűncselekményre vonatkozó információt tár fel, a 8/A. § (3) bekezdés i) pontjában meghatározottak szerint jár el."

(4) Az Nbtv. 52/J. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az utasadat-információs feladatai során, ha az elemző-értékelő tevékenység keretében a 3. számú mellékletben meghatározott bűncselekményre vonatkozó információt tár fel, és az 52/H. § szerinti elemző-értékelő tevékenység keretében nem azonosítható a 3. számú mellékletben meghatározott bűncselekménnyel érintett személy, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az érintett személy azonosítása céljából adatot igényelhet a rendőrség személyszállítást végző légifuvarozóktól átvett adatokat tartalmazó nyilvántartásából."

(5) Az Nbtv. 53. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A titkos információgyűjtés folytatására feljogosított nemzetbiztonsági szolgálat a titkos információgyűjtést önállóan vagy más nemzetbiztonsági szolgálat közreműködésével hajtja végre, vagy a végrehajtáshoz a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot veszi igénybe."

20. §

(1) Az Nbtv. 54. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A titkos információgyűjtés keretében a nemzetbiztonsági szolgálatok)

"h) a feladataik által érintett személyt, valamint az azzal kapcsolatba hozható lakást, egyéb helyiséget, bekerített helyet, továbbá nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyet, illetve járművet titokban megfigyelhetnek, a történtekről információt gyűjthetnek, valamint az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik;"

(2) Az Nbtv. 54. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A titkos információgyűjtés keretében a nemzetbiztonsági szolgálatok)

"j) elektronikus hírközlési eszközön vagy információs rendszeren folytatott kommunikáció tényének a megállapításához, az elektronikus hírközlési eszköz vagy információs rendszer azonosításához, illetve hollétének megállapításához szükséges adatokat megszerezhetik."

21. §

Az Nbtv. 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Rendvédelmi szerv, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az Országgyűlési Őrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósági feladatait ellátó szerve fedőintézményként, okmánya fedőokmányként csak az illetékes miniszter és az érintett szervezet országos vezetőjének, az Országgyűlési Őrség esetében a parancsnok és az Országgyűlés elnökének tájékoztatásával alkalmazható."

22. §

Az Nbtv. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"55. §

(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok a legfőbb ügyész által kijelölt ügyész engedélyével bűncselekmény elkövetőjével megállapodást köthetnek, amelyben számára kilátásba helyezik, hogy vele szemben büntetőeljárást nem indítanak, illetve a folyamatban lévő büntetőeljárást megszüntetik, ha az érintett személlyel történő együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági érdek jelentősebb, mint az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdek.

(2) Nem köthető megállapodás, ha az elkövetővel szemben olyan bűncselekmény miatt kell büntetőeljárást folytatni, amellyel más életét szándékosan kioltotta vagy amellyel szándékosan maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozott. A megállapodást fel kell bontani, ha a nemzetbiztonsági szolgálatok arról szereznek tudomást, hogy az információt szolgáltató személy ilyen bűncselekményt követett el.

(3) Ha a bűncselekmény elkövetője a megállapodásban foglaltakat teljesíti, vele szemben büntetőeljárás nem indítható, illetve a folyamatban lévő büntetőeljárást meg kell szüntetni.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot és a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot nem illeti meg.

(5) Ha a megállapodás teljesítésére tekintettel az elkövetővel szemben nem indul büntetőeljárás vagy azt megszüntetik, az állam téríti meg azt a kárt, illetve sérelemdíjat, amelynek megtérítésére az elkövető a polgári jog szerint köteles, amennyiben azt az elkövető nem térítette meg. A kár megtérítése, illetve a sérelemdíj megfizetése érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok a sértettel titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezhetik, illetve az ehhez szükséges iratokat elkészíthetik.

(6) Ha a kártérítésről, illetve a sérelemdíj megfizetéséről polgári perben kell határozni, az ezek iránti igény jogalapját vélelmezni kell. A polgári perben az államot az igazságügyért felelős miniszter képviseli. A polgári perben eljáró bíróság a kereset elbírálása előtt beszerzi a nemzetbiztonsági szolgálat nyilatkozatát a felperes sérelmére elkövetett cselekményről, a cselekménnyel okozott kárról, illetve személyiségi jogsértésről. A nyilatkozat nem terjedhet ki olyan tényre, amelynek alapján a titkosan együttműködő személyre lehet következtetni."

23. §

Az Nbtv. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"56. §

A nemzetbiztonsági szolgálatok külső engedély alapján

a) a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével lakást, egyéb helyiséget, bekerített helyet, illetve a közösségi közlekedési eszköz kivételével járművet, továbbá az érintett személy használatában lévő tárgyat titokban átkutathatják, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik,

b) a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével a lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve a közösségi közlekedési eszköz kivételével járművön történteket titokban technikai eszközzel megfigyelhetik és rögzíthetik, illetve az ehhez szükséges technikai eszközt az alkalmazás helyén elhelyezhetik,

c) postai küldeményt vagy beazonosítható személyhez kötött egyéb zárt küldeményt titokban felbonthatnak, annak tartalmát megismerhetik, ellenőrizhetik és rögzíthetik,

d) elektronikus hírközlési szolgáltatás keretében elektronikus hírközlő hálózat vagy eszköz útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikáció tartalmát titokban megismerhetik és rögzíthetik,

e) információs rendszerben kezelt adatokat titokban megismerhetnek, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik, illetve az ehhez szükséges elektronikus adatot az információs rendszerben, illetve a szükséges technikai eszközt - a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével - lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve - a közösségi közlekedési eszköz kivételével - járműben, továbbá az érintett személy használatában lévő tárgyban elhelyezhetik."

24. §

(1) Az Nbtv. 58. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának tényét igazoló, a büntetőeljárásról szóló .... törvény (a továbbiakban: Be.) 257. § (2) bekezdése szerinti igazolás beszerzéséről a titkos információgyűjtést folytató szerv vezetője a büntetőeljárás kezdeményezését megelőzően gondoskodik. A törvényszék elnöke a Be. 257. § (2) bekezdése szerinti igazolást az erre irányuló kérelem érkezésétől számított három munkanapon belül állítja ki, amelyet a titkos információgyűjtést folytató szerv vezetője megküld a büntetőeljárás megindítására jogosult szervnek."

(2) Az Nbtv. 61. §-át megelőző "A titkos információgyűjtésre és a titkos adatszerzésre vonatkozó egyéb szabályok" alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"A titkos információgyűjtésre és a leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó egyéb szabályok"

(3) Az Nbtv. 61. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a titkos információgyűjtés, illetve a leplezett eszközök alkalmazásának végrehajtására a 8. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint kerül sor, a titkos információgyűjtés folytatásához, illetve a leplezett eszközök alkalmazásához szükséges engedély beszerzése az alkalmazást megrendelő szerv feladata. Az alkalmazás jogszerűségéért a megrendelő szerv, a végrehajtásért a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat felel."

(4) Az Nbtv. 63. §-át megelőző "A titkos információgyűjtéssel kapcsolatos sajátos gazdálkodási szabályok" alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"A titkosszolgálati tevékenységgel kapcsolatos sajátos gazdálkodási szabályok"

(5) Az Nbtv. 74. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"c) információs rendszer: az adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását biztosító berendezés, vagy az egymással kapcsolatban lévő ilyen berendezések összessége;"

25. §

Az Nbtv. 77. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa:)

"c) a titkos információgyűjtés, illetve a leplezett eszközök alkalmazása feltételeinek biztosítása érdekében a titkos információgyűjtés folytatására, illetve a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervek és az elektronikus hírközlési szolgáltatási feladatokat ellátó szervezetek együttműködésének rendjét és szabályait;

d) a titkos információgyűjtés, illetve a leplezett eszközök alkalmazása feltételeinek biztosítása érdekében a titkos információgyűjtés folytatására, illetve a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervek és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott alkalmazásszolgáltatók együttműködésének rendjét és szabályait."

26. §

Az Nbtv.

a) 8. § (6) bekezdésében a "titkos információgyűjtésre, illetve a titkos adatszerzésre felhatalmazott" szövegrész helyébe a "titkos információgyűjtés folytatására, illetve a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított",

b) 14. § (4) bekezdés g) pontjában az "a titkos információgyűjtésre jogosult egyéb szervezetek" szövegrész helyébe az "a titkos információgyűjtés folytatására feljogosított egyéb szervek",

c) 54. § (1) bekezdés i) pontjában az "eszközökkel" szövegrész helyébe az "eszközzel",

d) 61. § (2) bekezdésében a "titkos információgyűjtés, illetve titkos adatszerzés" szövegrész helyébe a "titkos információgyűjtés, illetve a leplezett eszközök alkalmazásának",

e) 61. § (3) bekezdés c) pontjában az "az adott ügyben alkalmazott titkos információgyűjtés, illetve titkos adatszerzés eszközeinek és módszereinek" szövegrész helyébe az "a titkos információgyűjtés, illetve a leplezett eszközök alkalmazása során igénybe vett eszközök és módszerek" és

f) 61. § (4) bekezdésében a "titkos információgyűjtést, illetve a titkos adatszerzést" szövegrész helyébe a "titkos információgyűjtést, illetve a leplezett eszközök alkalmazásának végrehajtását"

szöveg lép.

27. §

Hatályát veszti az Nbtv. 74. § d) pontja.

4. A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény módosítása

28. §

(1) A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 38. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A titkos információgyűjtésre irányuló megkeresésnek tartalmaznia kell:)

"d) a titkos információgyűjtés folytatása törvényi feltételeinek fennállását megalapozó indokolást és"

(2) A Tv. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Rtv. 71. § d) és e) pontjában, illetve a NAV tv. 60. § d) és e) pontjában meghatározott bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazására irányuló megkeresésnek - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - tartalmaznia kell

a) az alkalmazni kívánt eszköz vagy módszer megnevezését,

b) a továbbítandó adatok körét és

c) az alkalmazás időtartamát."

29. §

A Tv.

a) 5. § (3) bekezdésében a "68. §-a (2) bekezdésének kivételével" szövegrész helyébe a "69. § (3) bekezdése, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 58. § (3) bekezdése kivételével",

b) 15. § c) pontjában a "68. §-ának (1) bekezdésében" szövegrész helyébe a "69. § (1) bekezdésében", valamint

c) 35. § (1) és (2) bekezdésében a "69. §-ának (1) bekezdése" szövegrész helyébe a "71. §-a, illetve a NAV tv. 60. §-a"

szöveg lép.

30. §

Hatályát veszti a Tv.

a) 2. § 8. pontja,

b) 8. § (1) bekezdés c) pontja,

c) 17. §-át megelőző "Ellenőrzött szállítás" alcíme,

d) 17-19. §-a,

e) 22. § (2) bekezdése,

f) 25. § (2) bekezdésében az "- az Rtv. 64. §-a (1) bekezdésének f) pontja esetében az ügyész engedélyével - " szövegrész,

g) 37. §-a és

h) 38. § (3) bekezdése.

5. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

31. §

(1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 13. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A NAV bűnmegelőzési és bűnüldözési jogkörében

a) a büntetőeljárásról szóló törvény által hatáskörébe utalt bűncselekmények vonatkozásában

aa) végzi a bűncselekmények megelőzését, amelynek során figyelemmel kíséri Magyarország bűnügyi helyzetét, feltárja a bűncselekmények elkövetésének kockázatait, a bűncselekmények elkövetésére irányuló törekvéseket, továbbá megszerzi, elemzi, értékeli, ellenőrzi és továbbítja a bűnözéshez kapcsolódó, a bűncselekmények megelőzése, illetve megakadályozása céljából szükséges információkat,

ab) nyomozó hatósági jogkört gyakorol, a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint végzi a bűncselekmények felderítését, valamint a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzését,

b) ellátja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény által hatáskörébe utalt feladatokat a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, a bíróság, továbbá a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv törvényben meghatározott feladatai elősegítése érdekében."

(2) A NAV tv. 36/O. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat kizárólag

a) a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, szabálysértés, továbbá a vámhatóság feladatait meghatározó jogszabályok vagy a közlekedés szabályainak megsértése miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során,

b) a rendőrség, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal olyan feladatellátása során, amely céljából titkos információgyűjtésnek van helye, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényben meghatározott feladatainak ellátása érdekében,

c) körözött személy vagy tárgy azonosítása céljából,

d) az intézkedés, illetve kényszerítő eszköz alkalmazása jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, vagy

e) az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében

használható fel."

32. §

A NAV tv. IV. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

"IV. FEJEZET

TITKOS INFORMÁCIÓGYŰJTÉS

Általános rendelkezések

51. §

(1) Az e törvény alapján végzett titkos információgyűjtés olyan, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok, a levéltitok és a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogok korlátozásával járó, a NAV által végzett különleges tevékenység, amelyet a NAV erre feljogosított szervei az érintett tudta nélkül végeznek.

(2) A NAV a titkos információgyűjtés során az e törvényben meghatározott

a) bírói engedélyhez nem kötött eszközöket és

b) bírói engedélyhez kötött eszközöket

alkalmazhatja.

(3) A titkos információgyűjtés során a 35/B. § (2) és (3) bekezdésben meghatározott arányosság követelményét fokozott körültekintéssel kell érvényesíteni.

(4) A NAV bűncselekmény felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, elfogása, bizonyítékok megszerzése, illetve a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzése érdekében kizárólag a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint alkalmazhat a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott leplezett eszközöket (a továbbiakban: leplezett eszközök).

(5) Titkos információgyűjtést a NAV Bűnügyi Főigazgatósága és a NAV nyomozóhatósági feladatait ellátó területi szervei folytathatnak.

(6) E törvény alkalmazásában információs rendszer az adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását biztosító berendezés, vagy az egymással kapcsolatban lévő ilyen berendezések összessége.

52. §

A NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve

a) a NAV nyomozó hatósági jogkörébe tartozó bűncselekmények elkövetésének megelőzése céljából,

b) a személyi védelem ellátása során,

c) az Európai Unió tagállamával vagy harmadik országgal a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény vagy nemzetközi szerződés alapján folytatott együttműködés keretében,

d) bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása során igénybe vett technikai eszköz vagy adat elhelyezése, valamint eltávolítása érdekében,

e) a NAV-hoz tartozását, illetve kilétét tartósan leplező, kifejezetten ilyen feladat ellátása érdekében foglalkoztatott pénzügyi nyomozó (a továbbiakban: fedett nyomozó), illetve a valódi céljának leplezésével működő szervezet (a továbbiakban: fedőintézmény) védelme érdekében, valamint

f) a NAV-val titkosan együttműködő személy védelme, bevonása és ellenőrzése érdekében

az e törvényben meghatározott szabályok alapján folytathat titkos információgyűjtést.

53. §

(1) Bűncselekmény elkövetésének megelőzése céljából akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha megalapozottan feltehető, hogy attól a bűnözésre vonatkozó olyan információk megszerzése várható, amelyek elemzése és értékelése révén feltárhatók a bűncselekmények elkövetésére irányuló törekvések és lehetővé válik a bűncselekmények megelőzése, illetve megakadályozása.

(2) A személyi védelem ellátása érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha megalapozottan feltehető, hogy attól a fenyegetett helyzetben lévő személy veszélyeztetettségére vonatkozó, illetve az ellene irányuló személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekmény megelőzését szolgáló információ várható.

(3) Az Európai Unió tagállamával vagy harmadik országgal a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény vagy nemzetközi szerződés alapján folytatott együttműködés érdekében az Európai Unió tagállama vagy harmadik ország megkeresése alapján akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha a megkeresésben megjelölt bírói engedélyhez kötött vagy bírói engedélyhez nem kötött eszköz alkalmazását törvény lehetővé teszi.

(4) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása során igénybe vett technikai eszköz vagy adat elhelyezése, valamint eltávolítása érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha a technikai eszköz vagy elektronikus adat leplezett elhelyezéséhez vagy eltávolításához elengedhetetlenül szükséges.

(5) A fedett nyomozó, illetve a fedőintézmény védelme érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha megalapozottan feltehető, hogy attól

a) a fedett nyomozó lelepleződésének megelőzését, vagy az ellene irányuló személy elleni erőszakos bűncselekmény megelőzését, vagy

b) a fedőintézmény lelepleződésének megelőzését

szolgáló információ várható.

(6) A NAV-val titkosan együttműködő személy védelme, bevonása és ellenőrzése érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha az attól várt információk

a) a NAV-val titkosan együttműködő személy lelepleződésének megelőzése, vagy az ellene irányuló személy elleni erőszakos bűncselekmény megelőzése érdekében,

b) az együttműködés lehetősége, az együttműködés fenntartása, illetve a titkos együttműködési megállapodás megkötésének kérdésében való döntéshez, vagy

c) a NAV-val titkosan együttműködő személyre vonatkozó információ ellenőrzése érdekében

szükségesek.

53/A. §

A NAV-val titkosan együttműködő személy védelme, bevonása és ellenőrzése céljából bírói engedélyhez kötött eszköz nem alkalmazható.

Bírói engedélyhez nem kötött eszközök

54. §

A NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve az 52. §-ban meghatározott célból

a) információk megszerzése érdekében a NAV-val titkosan együttműködő személyt vehet igénybe;

b) az eljárás valódi céljának titokban tartásával, kilétét leplező pénzügyi nyomozó vagy fedett nyomozó igénybevételével információt gyűjthet, ellenőrizhet;

c) személyt, lakást, egyéb helyiséget, bekerített helyet, nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyet, illetve járművet titokban megfigyelhet, a történtekről információt gyűjthet, valamint az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti;

d) valamely személyt - ha életének, testi épségének megóvása érdekében szükséges - pénzügyi nyomozóval - ide nem értve a nem hivatásos pénzügyi nyomozót - helyettesítheti; illetve

e) elektronikus hírközlési eszközön vagy információs rendszeren folytatott kommunikáció tényének a megállapításához, az elektronikus hírközlési eszköz vagy információs rendszer azonosításához, illetve hollétének megállapításához szükséges adatokat megszerezheti.

55. §

(1) Nem büntethető a fedett nyomozó az alkalmazása során elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt, ha annak elkövetése

a) a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességéhez, az alkalmazással elérni kívánt, az 52. § szerinti célhoz szükséges, és az alkalmazással elérni kívánt érdek jelentősebb, mint a fedett nyomozó felelősségre vonásához fűződő érdek,

b) a fedett nyomozó biztonságának biztosítása, lelepleződésének megakadályozása érdekében szükséges, és a fedett nyomozó biztonságával, lelepleződésének megakadályozásával kapcsolatos érdek jelentősebb, mint a fedett nyomozó felelősségre vonásához fűződő érdek, illetve

c) más bűncselekmény elkövetésének megelőzése vagy megszakítása érdekében szükséges, és a bűncselekmény megelőzéséhez vagy megszakításához fűződő érdek jelentősebb, mint a fedett nyomozó felelősségre vonásához fűződő érdek.

(2) A fedett nyomozó nem követhet el más életének szándékos kioltásával járó, illetve maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást szándékosan okozó bűncselekményt.

(3) A fedett nyomozó mást bűncselekmény elkövetésére nem bírhat rá és nem terelheti az érintett személyt annál súlyosabb bűncselekmény elkövetése felé, mint amelyet eredetileg elkövetni tervezett.

(4) Ha a fedett nyomozó az általa elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt az (1) bekezdés alapján nem büntethető, az állam téríti meg azt a kárt, illetve sérelemdíjat, amelynek megtérítésére a fedett nyomozó a polgári jog szerint köteles. A kár megtérítése, illetve a sérelemdíj megfizetése érdekében a NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve a sérelmet szenvedett személlyel titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti, illetve az ehhez szükséges iratokat elkészítheti.

(5) Ha a kártérítésről, illetve a sérelemdíj megfizetéséről polgári perben kell határozni, az ezek iránti igény jogalapját vélelmezni kell. A polgári perben az államot az igazságügyért felelős miniszter képviseli. A polgári perben eljáró bíróság a kereset elbírálása előtt beszerzi a NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének nyilatkozatát a felperes sérelmére elkövetett cselekményről, a cselekménnyel okozott kárról, illetve személyiségi jogsértésről. A nyilatkozat nem terjedhet ki olyan tényre, amelynek alapján a fedett nyomozó személyére lehet következtetni.

56. §

(1) Az 54. §-ban és az 57. §-ban foglaltak teljesítése érdekében a NAV természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel titkos együttműködési megállapodást köthet. Ennek keretében a NAV kezdeményezheti a bűnüldözés szempontjából különleges fontosságú ilyen szervezetek munkatársával hivatásos szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, állami szolgálati jogviszony, illetve munkajogviszony (a továbbiakban: munkaviszony) létesítését.

(2) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében a NAV - külön megállapodás alapján meghatározott időtartamra - munkaviszonyt kezdeményezhet az (1) bekezdés hatálya alá tartozó szervezeteknél.

(3) A NAV nem kezdeményezhet munkaviszonyt bíróságnál, az Országos Bírósági Hivatalnál, ügyészségnél, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevőszéknél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál és az Országgyűlési Őrségnél.

(4) A foglalkoztatás pénzügyi nyomozói jellegével kapcsolatos speciális szabályokat a titkos együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(5) A NAV a vele titkosan együttműködők tevékenységéért indokolt mértékű anyagi ellenszolgáltatást nyújthat.

(6) Az állam téríti meg azt a NAV-val titkosan együttműködő személy által a titkos információgyűjtés során ellátott feladatával összefüggésben okozott kárt, illetve sérelemdíjat, amelynek megtérítésére a NAV-val titkosan együttműködő személy a polgári jog szerint köteles. A kár megtérítése, illetve a sérelemdíj megfizetése érdekében a NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve a sérelmet szenvedett személlyel titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti, illetve az ehhez szükséges iratokat elkészítheti.

(7) Ha a kártérítésről, illetve a sérelemdíj megfizetéséről polgári perben kell határozni, az ezek iránti igény jogalapját vélelmezni kell. A polgári perben az államot az igazságügyért felelős miniszter képviseli. A polgári perben eljáró bíróság a kereset elbírálása előtt beszerzi a NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének nyilatkozatát a felperes sérelmére elkövetett cselekményről, a cselekménnyel okozott kárról, illetve személyiségi jogsértésről. A nyilatkozat nem terjedhet ki olyan tényre, amelynek alapján a NAV-val titkosan együttműködő személyre lehet következtetni.

(8) Az (1)-(7) bekezdést alkalmazni kell a NAV-val a büntetőeljárásról szóló törvény alapján titkosan együttműködő személyek esetében is.

57. §

(1) A NAV az 52. §-ban meghatározott célból, valamint a leplezett eszközök alkalmazása során a saját személyi állománya, a vele titkosan együttműködő személy védelme céljából, illetve a pénzügyi nyomozói jelleg leplezése érdekében

a) valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot tartalmazó okiratot vagy közokiratot (a továbbiakban: fedőokirat) készíthet vagy használhat fel, illetve

b) fedőintézményt hozhat létre és tarthat fenn.

(2) A NAV a titkos információgyűjtés, valamint a leplezett eszközök alkalmazása során a saját személyi állománya, a vele titkosan együttműködő személy védelme céljából, illetve a pénzügyi nyomozói jelleg leplezése érdekében, valamint a fedőokirat és a fedőintézmény védelme érdekében a közhiteles nyilvántartásokba valótlan adatot (a továbbiakban: fedőadat) jegyeztethet be.

(3) Fedőintézményként költségvetési szerv nem hozható létre. Rendvédelmi szerv, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az Országgyűlési Őrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósági feladatait ellátó szerve fedőintézményként, okmánya fedőokmányként csak a szervet irányító miniszter és az érintett szervezet országos vezetőjének, az Országgyűlési Őrség esetében a parancsnok és az Országgyűlés elnökének tájékoztatásával alkalmazható.

(4) A fedőokiratot meg kell semmisíteni, illetve a közhiteles nyilvántartásokból a fedőadatot törölni kell, ha arra a továbbiakban már nincs szükség.

58. §

(1) A NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a vezetője az 52. §-ban meghatározott célból az ügyészség jóváhagyásával

a) átvehet adatot a NAV adóztatási és vámszerveitől, illetve

b) adatok szolgáltatását igényelheti

ba) az elektronikus hírközlési szolgáltatótól,

bb) a postai szolgáltatótól, illetve a postai közreműködői tevékenységet végző személytől vagy szervezettől,

bc) a banktitoknak, fizetési titoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak vagy biztosítási titoknak minősülő adatot kezelő szervezettől,

bd) az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott egészségügyi és személyes adatot kezelő szervezettől, illetve

be) az önkormányzati adóhatóságtól.

(2) A NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhet meg. Az adatszolgáltatás ingyenes és nem tagadható meg. Az így kapott információ csak a megjelölt célra használható fel.

(3) Ha az adatkérés engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely az adatkéréssel elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, az ügyészség engedélye nélkül is kérhető az adatszolgáltatás. Az adatszolgáltatás nem tagadható meg az ügyészségi engedély hiánya miatt. Ilyen esetben az ügyészség engedélyét utólag haladéktalanul be kell szerezni. Ha az adatkérést az ügyészség nem engedélyezi, az így beszerzett adatokat haladéktalanul törölni kell.

Bírói engedélyhez kötött eszközök

59. §

(1) Bírói engedélyhez kötött eszköz akkor alkalmazható, ha

a) megalapozottan feltehető, hogy a megszerezni kívánt információ az 52. §-ban meghatározott cél eléréséhez elengedhetetlenül szükséges és más módon nem szerezhető meg,

b) annak alkalmazása nem jár az azzal érintett vagy más személy alapvető jogának az elérendő célhoz képest aránytalan korlátozásával, és

c) annak alkalmazásával az 52. §-ban meghatározott cél eléréséhez szükséges információ megszerzése valószínűsíthető.

(2) A titkos információgyűjtés során a következő bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazhatók:

a) titkos kutatás,

b) hely titkos megfigyelése,

c) küldemény titkos megismerése,

d) lehallgatás,

e) információs rendszer titkos megfigyelése.

60. §

A NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve bírói engedéllyel az 52. §-ban meghatározott célból

a) titkos kutatás során a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével lakást, egyéb helyiséget, bekerített helyet, illetve a közösségi közlekedési eszköz kivételével járművet, továbbá az érintett személy használatában lévő tárgyat titokban átkutathatja, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti;

b) hely titkos megfigyelése során a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével a lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve a közösségi közlekedési eszköz kivételével járművön történteket titokban technikai eszközzel megfigyelheti és rögzítheti, illetve az ehhez szükséges technikai eszközt az alkalmazás helyén elhelyezheti;

c) küldemény titkos megismerése során postai küldeményt vagy beazonosítható személyhez kötött egyéb zárt küldeményt titokban felbonthat, annak tartalmát megismerheti, ellenőrizheti és rögzítheti;

d) lehallgatás során az elektronikus hírközlési szolgáltatás keretében elektronikus hírközlő hálózat vagy eszköz útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikáció tartalmát titokban megismerheti és rögzítheti;

e) információs rendszer titkos megfigyelése során információs rendszerben kezelt adatokat titokban megismerhet, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti, illetve az ehhez szükséges elektronikus adatot az információs rendszerben, illetve a szükséges technikai eszközt - a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével - lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve - a közösségi közlekedési eszköz kivételével - járműben, továbbá az érintett személy használatában lévő tárgyban elhelyezheti.

61. §

(1) Bűncselekmény elkövetésének megelőzése céljából akkor lehet bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtést folytatni, ha megalapozottan feltehető, hogy attól a szervezett bűnözéssel kapcsolatos, illetve szervezett bűnözői csoportok azonosítását lehetővé tevő információk megszerzése várható.

(2) Az 52. § c) pontjában meghatározott célból bírói engedélyhez kötött eszköz akkor alkalmazható, ha a külföldi hatóság igazolja, hogy a megkeresésben megjelölt bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása a külföldi hatóság saját államának joga szerint törvényes.

(3) Az 52. § c) pontjában meghatározott célból a 60. § d) és e) pontjában meghatározott bírói engedélyhez kötött eszköz akkor alkalmazható, ha a külföldi hatóság megkeresésében megjelölt személy

a) Magyarország területén tartózkodik, vagy

b) harmadik állam területén tartózkodik, azonban

ba) a titkos lehallgatás Magyarország területén működő elektronikus hírközlési szolgáltatást végző szervezet, illetve az információs rendszerben tárolt adatok továbbítását, feldolgozását, kezelését végző szervezet közreműködését igényli, vagy

bb) a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásához szükséges technikai eszköz Magyarország területén található.

A bírói engedélyhez kötött eszközök engedélyezése

62. §

(1) A bírói engedélyhez kötött eszközök a bíróság engedélye alapján, az abban meghatározott keretek között alkalmazhatók.

(2) A bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazásával kapcsolatban a bíróság feladatait a NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a székhelye szerint illetékes járásbíróságnak a törvényszék elnöke által kijelölt bírája látja el.

63. §

(1) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása iránti kérelmet a NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a vezetője terjeszti elő.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell

a) a NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a megnevezését, a titkos információgyűjtés elrendelésének időpontját, az ügy számát,

b) a rendelkezésre álló, az alkalmazással érintett személy azonosítására szolgáló adatokat,

c) a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának tervezett kezdő és befejező időpontját napban és órában meghatározva,

d) a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása törvényi feltételeinek fennállását megalapozó részletes indokolást, így

da) az 53. §-ra figyelemmel a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának célját, és

db) az 59. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését megalapozó adatokat,

e) az alkalmazni kívánt bírói engedélyhez kötött eszköz megnevezését, és

f) a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazására vonatkozó adatokat, így

fa) a megfigyelni kívánt információs rendszer,

fb) a megfigyelni kívánt helyiség, jármű vagy tárgy,

fc) az átvizsgálni kívánt küldemény feladásának vagy átvételének helye, illetve a feladó vagy a címzett, illetve

fd) a megfigyelni kívánt elektronikus hírközlési szolgáltatás vagy eszköz, illetve információs rendszer

egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat.

(3) A kérelemhez csatolni kell a kérelemben foglaltakat megalapozó iratokat.

64. §

(1) A bíróság a kérelem benyújtásától számított hetvenkét órán belül indokolt végzéssel határoz. A bíróság a kérelem alapján az engedélyt megadja, vagy a kérelmet a törvényi feltételek hiánya miatt elutasítja.

(2) Ha a bíróság a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását engedélyezi, az erről szóló végzésben meg kell jelölni

a) a rendelkezésre álló, az érintett személy azonosítására szolgáló adatokat,

b) a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának kezdő és befejező időpontját napban és órában meghatározva,

c) az 53. §-ra figyelemmel a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának célját,

d) a bírói engedélyhez kötött eszköz megnevezését és

e) a 63. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott adatokat.

65. §

(1) Ha a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely a titkos információgyűjtéssel elérni kívánt célt nyilvánvalóan veszélyeztetné, a NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a vezetője elrendelheti a titkos kutatást, illetve a bíróság döntéséig, de legfeljebb hetvenkét órára más bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását.

(2) A bírói engedélyhez kötött eszköz (1) bekezdés alapján elrendelt alkalmazásának esetén a NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a vezetője az elrendeléssel egyidejűleg előterjeszti a kérelmet a bíróságnak az utólagos engedélyezés érdekében.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kérelem tartalmazza az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását megalapozó körülményeket is, továbbá az elrendelés időpontját órában meghatározva.

(4) A bíróság a kérelmet akkor is elutasítja, ha

a) a kérelem elkésett, vagy

b) az engedély az alkalmazás (1) bekezdés alapján történő elrendelése előtt is beszerezhető lett volna.

(5) Ha a bíróság a (2) bekezdésben meghatározott kérelmet elutasítja, ugyanabból a célból, változatlan indok alapján bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása az (1) bekezdés alapján ismételten nem rendelhető el.

(6) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának engedélyezése esetén az alkalmazás kezdő időpontját az (1) bekezdés szerinti elrendelés időpontjától kell számítani.

65/A. §

(1) A bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása esetenként legfeljebb kilencven napra engedélyezhető, amely újabb kérelem előterjesztése esetén, a (2), (4) és (5) bekezdésben meghatározottak szerint alkalmanként legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítható.

(2) Egy adott bűnmegelőzési feladat ellátása során az 52. § a) pontja alapján a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása legfeljebb háromszázhatvan napig engedélyezhető.

(3) Egy adott leplezett eszköz alkalmazásához szükséges technikai eszköz vagy adat elhelyezése vagy eltávolítása érdekében az 52. § d) pontja alapján a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása legfeljebb kilencven napig engedélyezhető.

(4) Ugyanazon személlyel szemben az 52. § b) és e) pontja alapján a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása legfeljebb háromszázhatvan napig engedélyezhető. Ha ezalatt az idő alatt az alkalmazás nem érte el a célját, a további engedélyezésnek akkor van helye, ha új tény vagy körülmény ezt megalapozza.

(5) A bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása az 52. § c) pontja alapján a külföldi hatóság megkeresésében megjelölt céltól függően, a (2)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint engedélyezhető.

(6) A bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazásának meghosszabbítására irányuló kérelmet az alkalmazás engedélyezett tartamának lejárta előtt legkésőbb öt nappal kell a bíróhoz előterjeszteni. A meghosszabbításra irányuló kérelemmel egyidejűleg a korábbi engedélyezés óta keletkezett iratokat is csatolni kell.

65/B. §

(1) A bíróság az alkalmazás során vizsgálhatja a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazásának törvényességét. A bíróság felhívására a titkos információgyűjtést folytató szerv köteles a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása során megszerzett, a felhívás időpontjáig rendelkezésére álló adatokat nyolc napon belül bemutatni.

(2) A bíróság a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának engedélyét visszavonja, ha

a) a titkos információgyűjtést folytató szerv az adatokat az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem mutatja be,

b) az engedély kereteit túllépték, vagy

c) a bírói engedélyhez kötött eszközt az alkalmazásra vonatkozó, az e törvényben meghatározott rendelkezés megsértésével alkalmazták.

A titkos információgyűjtés megszüntetése

65/C. §

(1) A NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a vezetője haladéktalanul megszünteti a bírói engedélyhez kötött, illetve a bírói engedélyhez nem kötött eszköz alkalmazását, ha

a) a célját elérte, vagy

b) nyilvánvaló, hogy további alkalmazásától nem várható eredmény.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a vezetője haladéktalanul megszünteti a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását akkor is, ha

a) az engedélyben megállapított határidő lejárt,

b) nyilvánvaló, hogy az engedélyben meghatározott keretek között a bírói engedélyhez kötött eszköz nem alkalmazható tovább,

c) a bírói engedélyhez kötött eszköz 65. § (1) bekezdés alapján elrendelt alkalmazását a bíróság utólag nem engedélyezte, vagy

d) a bíróság a 65/B. § (2) bekezdése alapján az engedélyt visszavonta.

(3) A NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának megszüntetéséről tájékoztatja a bíróságot.

(4) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának megszüntetését követően az engedélyben szereplő személyt az alkalmazás tényéről tájékoztatni kell, feltéve hogy a tájékoztatás az e törvény, az ügyészségről szóló törvény, a rendőrségről szóló törvény vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény alapján végzett titkos információgyűjtés érdekét, továbbá folyamatban lévő büntetőeljárás eredményességét nem veszélyezteti.

65/D. §

A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása során igénybe vett technikai eszközt vagy információs rendszerben elhelyezett elektronikus adatot az alkalmazás befejezését követően haladéktalanul el kell távolítani. Ha az eltávolítás akadályba ütközik, a technikai eszközt vagy elektronikus adatot az akadály megszűnését követően kell haladéktalanul eltávolítani.

A titkos információgyűjtés végrehajtása

65/E. §

(1) A NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve a titkos információgyűjtést maga hajtja végre, a titkos információgyűjtés végrehajtásában való közreműködésre kijelölt szerv közreműködésével hajtja végre, vagy a végrehajtáshoz a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény által ilyen szolgáltatások végzésére kijelölt nemzetbiztonsági szolgálatot veszi igénybe.

(2) Ha a titkos információgyűjtés a nemzetbiztonsági szolgálatok vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szervének működését érinti, felkérésre az érintett nemzetbiztonsági szolgálat, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító szerve közreműködik a titkos információgyűjtés végrehajtásában.

(3) Az elektronikus hírközlési szolgáltatást végző szervezetek, valamint a postai küldemények, vagy az egyéb zárt küldemények, továbbá az információs rendszerben tárolt adatok továbbítását, feldolgozását, kezelését végző szervezetek kötelesek a 60. § c)-e) pontjában meghatározott eszközök alkalmazását biztosítani és a titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervekkel együttműködni.

A titkos információgyűjtés során megszerzett adatok bizalmassága és törlése

65/F. §

(1) A titkos információgyűjtés elrendelése, engedélyezése, végrehajtása és az annak eredményeként keletkezett adatok felhasználása során gondoskodni kell arról, hogy az intézkedések és az adatok illetéktelen személy számára ne váljanak hozzáférhetővé vagy megismerhetővé.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény érvényesítése érdekében a titkos információgyűjtés folytatásával összefüggő adatok - ha annak feltételei fennállnak - a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint minősítéssel védhetők.

(3) A NAV erre felhatalmazott szerve a titkos információgyűjtéssel összefüggő valamennyi adatot megismerheti.

(4) A titkos információgyűjtés tényét és a titkos információgyűjtés során beszerzett adatot az az ügyész, ügyészségi vezető, illetve az a bíró, bírósági vezető ismerheti meg, aki a titkos információgyűjtéssel összefüggésben eljár.

(5) A titkos információgyűjtés tényét és a titkos információgyűjtés során beszerzett adatot törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok is megismerhetik.

(6) A (3)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat és felhasználói engedély nélkül használhatja fel a titkos információgyűjtéssel összefüggésben keletkezett, illetve rendelkezésére bocsátott minősített adatot.

(7) A minősített adat felhasználása során a (3)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy rendelkezési jogosultsága az e törvényben meghatározott feladatának végrehajtása céljából, az ahhoz elengedhetetlenül szükséges mértékben kiterjed

a) a minősített adattal kapcsolatos ügyintézésre, a minősített adat feldolgozására,

b) a minősített adat nyilvántartásával kapcsolatos valamennyi tevékenységre,

c) a minősítés megismétlésére,

d) a minősített adat birtokban tartására,

e) a minősített adat másolására, sokszorosítására,

f) kivonat készítésére,

g) a minősített adat fordítására,

h) a minősített adat szerven belüli átadására,

i) a minősített adat szerven kívülre történő továbbítására, szállítására.

(8) A felhasználói engedély kiadására jogosult a (3)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy részére további, a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott rendelkezési jogosultságot is biztosíthat.

65/G. §

(1) A bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása során beszerzett, a titkos információgyűjtés alapjául szolgáló eljárásban nyilvánvalóan nem érintett személyre vonatkozó adatot haladéktalanul törölni kell, az a továbbiakban nem használható fel.

(2) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának befejezését követő nyolc napon belül törölni kell a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának célja szempontjából érdektelen adatot vagy az ügyben nem érintett személy adatait.

(3) Ha a titkos információgyűjtéssel érintett személyek adatait és a titkos információgyűjtés eredményeként keletkezett adatokat a büntetőeljárásban bizonyítékként kívánják felhasználni, az (1) és (2) bekezdés alapján a bizonyítékként történő felhasználásról szóló döntést követően kell az adatokat törölni.

(4) A 65/C. § (2) bekezdés c) és d) pontja esetén a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása során beszerzett adatot haladéktalanul törölni kell, az ilyen adat a továbbiakban nem használható fel.

A titkos információgyűjtés és a büntetőeljárás kapcsolata

65/H. §

(1) Ha a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása során olyan adat keletkezik, amely alapján büntetőeljárás megindításának lehet helye, a titkos információgyűjtést folytató szerv vezetője a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat megszerzését követő nyolc napon belül kezdeményezi a büntetőeljárás megindítását.

(2) Ha a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását nem maga a titkos információgyűjtést folytató szerv hajtotta végre, az (1) bekezdésben meghatározott határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a titkos információgyűjtésnek az (1) bekezdés szerint felhasználni kívánt eredményét tartalmazó adathordozó, irat vagy annak kivonata a titkos információgyűjtést folytató szervhez megérkezett.

(3) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának tényét igazoló, a Be. 257. § (2) bekezdése szerinti igazolás beszerzéséről a titkos információgyűjtést folytató szerv vezetője a büntetőeljárás kezdeményezését megelőzően gondoskodik. A törvényszék elnöke a Be. 257. § (2) bekezdése szerinti igazolást az erre irányuló kérelem érkezésétől számított három napon belül állítja ki, amelyet a titkos információgyűjtést folytató szerv vezetője megküld a büntetőeljárás megindítására jogosult szervnek.

A titkos információgyűjtéssel és a leplezett eszközök alkalmazásával kapcsolatos sajátos gazdálkodási szabályok

65/I. §

(1) A NAV költségvetésében a NAV Bűnügyi Főigazgatósága részére biztosított, az alaptevékenységgel összefüggő speciális működési kiadásainak fedezésére elkülönített előirányzatot szerepeltethet. A speciális működési kiadásokat összevontan - az általános számviteli szabályoktól eltérően - egy összegben kell szerepeltetni.

(2) Speciális működési kiadásnak minősülnek

a) a NAV titkos információgyűjtő tevékenységéhez, a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek az alkalmazásához, valamint

b) a leplezett eszközök alkalmazásához

közvetlenül kötődő személyi és tárgyi vonatkozású kiadások.

(3) A NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve a speciális működési kiadásai során külön korlátozás nélkül valutát kezelhet.

(4) Ha ez a lelepleződésének megelőzése érdekében szükséges, a NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a fedőintézményben szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagjának a hivatásos szolgálati jogviszonya alapján, illetve a nem hivatásos pénzügyi nyomozónak a kormányzati szolgálati jogviszonya alapján kifizetett jövedelméből az adott évi adótábla legmagasabb adókulcsa alkalmazásával kell az adót levonni és befizetni az adóhatóságnak. Az érintettnek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek pedig nem kell erről személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetve az érintett részére igazolást kiadnia.

(5) A NAV-val titkosan együttműködő magánszemély részére nyújtott díjazás esetén a személyi jövedelemadó-levonási és befizetési kötelezettséget a NAV teljesíti. A kifizetett összegből 20%-os forrásadót kell levonni és befizetni az adóhatóságnak. Az érintettnek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek pedig nem kell erről személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetve az érintett részére igazolást kiadnia.

65/J. §

(1) A fedőintézmény létrehozása és - szükség esetén - fenntartása a NAV költségvetésében a NAV Bűnügyi Főigazgatósága részére biztosított, az alaptevékenységgel összefüggő speciális működési kiadásainak fedezésére elkülönített előirányzatból történik. Az ehhez szükséges kiadások speciális működési kiadásnak minősülnek. A szükséges pénzügyi eszközök forrását a titkosság megtartása mellett kell biztosítani.

(2) Ha a fedőintézmény megszűnik, vagyona a NAV-ot illeti.

(3) Az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseit a fedőintézményre nem kell alkalmazni.

65/K. §

(1) A NAV speciális működési kiadása felhasználásának külső szerv által történő ellenőrzése kizárólag törvényességi szempontból történhet. E körben célszerűségi és eredményességi szempont szerinti ellenőrzés nem végezhető.

(2) A NAV gazdálkodásának külső szerv által történő ellenőrzése során az ellenőrzést végző szerv birtokába nem kerülhet olyan adat, amely a titkos információgyűjtés során keletkezett információra, annak forrására, illetve az alkalmazott titkos információgyűjtő módszer konkrét jellegére utal.

(3) A NAV a biztonsági követelmények érvényesítése érdekében a társadalombiztosítási, egészségügyi, adóelszámolási, költségvetési, pénzügyi, statisztikai adatszolgáltatással, a maradandó értékű irat védelme érdekében végzett levéltári ellenőrzéssel, valamint a speciális működési kiadások körébe tartozó valutafelhasználással kapcsolatos eljárási szabályokat - a törvényi előírások keretei között - az érintett szervezetekkel külön megállapodásban rögzíti."

33. §

(1) A NAV tv. 69. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A NAV által a 13. § (7) bekezdés a) pontja alapján bűnüldözési célból (a továbbiakban: bűnüldözési cél) gyűjtött és tárolt adatokat, továbbá a különleges adatokat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak bűnüldözési célra lehet felhasználni."

(2) A NAV tv. 72. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A NAV nyomozó hatósága a jogszabályban meghatározott bűnüldözési feladatainak ellátása érdekében kezelheti, illetve az e törvényben meghatározott, adatkezelésre feljogosított szervek nyilvántartásából átveheti:)

"h) az e törvény vagy a büntetőeljárásról szóló törvény alapján a NAV-val titkosan együttműködő személyek, valamint a fedett nyomozók személyes adatait és az alkalmazás eredményét az együttműködés, illetve a fedett nyomozói tevékenység megszűnésétől számított húsz évig."

(3) A NAV tv. 72. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Azon adatok kivételével, amelyeket e törvény alapján rövidebb határidőn belül törölni kell, a NAV nyomozó hatósága a titkos információgyűjtéssel érintett személyek adatait és a titkos információgyűjtés eredményeként keletkezett adatokat

a) az 52. § a) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén az adott bűnmegelőzési feladat során folytatott titkos információgyűjtés megszüntetését követő két évig;

b) az 52. § b) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén a személyi védelem jogerős megszűnését követő tizenöt napig;

c) az 52. § c) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén a külföldi hatóság megkeresésének a teljesítését követő tizenöt napig;

d) az 52. § d) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása során igénybe vett technikai eszköz vagy adat eltávolítását követő tizenöt napig;

e) az 52. § e) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén

ea) ha a titkos információgyűjtés során fenyegetettségre vagy a lelepleződés veszélyére vonatkozó információ nem keletkezett, akkor az adatok NAV általi kezelésének kezdetétől számított egy évig,

eb) ha a titkos információgyűjtés során fenyegetettségre vagy a lelepleződés veszélyére vonatkozó információ keletkezett, akkor az adatok NAV általi kezelésének kezdetétől számított harminc évig;

f) az 52. § f) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén

fa) ha az érintettel nem jön létre titkos együttműködési megállapodás, akkor az erről szóló döntést követő egy évig,

fb) ha az érintettel titkos együttműködési megállapodást köt a NAV, a titkos együttműködési megállapodás megszüntetését követő harminc évig

kezelheti.

(1b) Azon adatok kivételével, amelyeket a büntetőeljárásról szóló törvény alapján rövidebb határidőn belül törölni kell, a NAV nyomozó hatósága az e törvényben meghatározott bűnüldözési feladatok ellátása céljából a leplezett eszközök alkalmazásával érintett személyek adatait és az alkalmazás eredményeként keletkezett adatokat

a) ha a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárást követően nyomozás nem indul, a leplezett eszközök alkalmazásának megszüntetését követő két évig;

b) ha a nyomozás megindítását követően a terhelt büntetőjogi felelősségét nem állapítják meg,

ba) a büntethetőség elévülésétől számított tíz évig,

bb) ha a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok NAV általi kezelésének kezdetétől számított ötven évig;

c) ha a büntetőeljárás során a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapítják,

ca) a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülésről való hivatalos tudomásszerzés esetén a mentesüléstől számított tíz évig,

cb) a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülésről való hivatalos tudomásszerzés hiányában az adatok NAV általi kezelésének kezdetétől számított harminc évig;

d) ha a Be. 820. § (6) bekezdése alapján, a büntetőeljárás során hozott jogerős ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően elrendelt vagyonkutatási eljárás során alkalmaznak leplezett eszközt, a vagyonkutatási eljárás befejezésétől számított tizenöt napig

kezelheti.

(1c) Ha a titkos információgyűjtéssel érintett személyek adatait és a titkos információgyűjtés eredményeként keletkezett adatokat a büntetőeljárásban bizonyítékként használják fel, ideértve a Be. 259. § (3) bekezdése szerinti adatokat is, az adatkezelésre az (1b) bekezdésben foglaltak irányadók."

(4) A NAV tv. 82. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)

"h) a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása indítványozásával, engedélyezésével, illetve igénybevételével kapcsolatos szabályokat."

34. §

A NAV tv. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"83. §

A kijelölt miniszter utasításban állapítja meg a IV. Fejezet szerinti titkos információgyűjtés eszközei, módszerei, illetve a leplezett eszközök NAV általi alkalmazásának, valamint a speciális kiadások felhasználásának részletes szabályait."

35. §

A NAV tv. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 103/A. §-sal egészül ki:

"103/A. §

(1) E törvénynek a titkos információgyűjtésre vonatkozó 2018. június 30-ig hatályban volt rendelkezéseit a folyamatban lévő titkos információgyűjtésekre 2019. január 1-ig alkalmazni kell.

(2) A titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő, továbbá a bírósági végrehajtás során a sértettnek megítélt polgári jogi követelések kielégítési sorrendjére vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 2017. évi ... törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, az e törvény 2018. június 30-ig hatályban volt rendelkezései alapján végzett titkos információgyűjtés esetén a NAV titkos információgyűjtést folytató szerve 2019. január 1-ig döntést hoz arról, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárást kezdeményez-e vagy feljelentést tesz-e."

36. §

A NAV tv. 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"104. §

E törvény IV. Fejezete és 103/A. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

37. §

A NAV tv.

a) 12. § (6) bekezdésében, 74. § (3) bekezdésében, valamint 76. § (1) bekezdés a) és b) pontjában a "bűnüldözési és nyomozóhatósági" szövegrész helyébe a "bűnmegelőzési és bűnüldözési",

b) 12. § (7) bekezdésében a "bűnüldözési és nyomozóhatósági" szövegrészek helyébe a "bűnmegelőzési és bűnüldözési",

c) 13. § (8) bekezdés b) pontjában az "elrendelt személyi védelmet a vonatkozó jogszabályok keretei között" szövegrész helyébe az "elrendelt, a büntetőeljárással összefüggésben a jogszabályban meghatározott személyi kört érintő személyi védelmi feladatokat (a továbbiakban: személyi védelem)",

d) 37/A. §-ában a "13. § (7) bekezdésében meghatározott célból" szövegrész helyébe a "13. § (7) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott célból, illetve a büntetőeljárásról szóló törvény alapján",

e) 66. § (1) bekezdésében a "bűnüldözési feladatainak" szövegrész helyébe a "bűnmegelőzési és bűnüldözési jogköre alapján ellátott feladatainak",

f) 66. § (2) bekezdésében a "bűnüldözési feladatokhoz" szövegrész helyébe a "bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatokhoz",

g) 72. § (2) bekezdésében a "nyomozóhatósági eljárást lefolytató szervének vezetője az (1) bekezdés b)-h) pontjaiban meghatározott" szövegrész helyébe a "büntetőeljárást lefolytató szervének vezetője az (1) bekezdés b)-h) pontjában, illetve az (1a) és (1b) bekezdésében meghatározott",

h) 73. § (3) és (4) bekezdésében az "59. § (2) bekezdés" szövegrész helyébe az "58. § (1) bekezdés a) pontja", és

i) 80. § (3) bekezdésében a "72. § (1) bekezdésében" szövegrész helyébe a "72 § (1)-(1b) bekezdésében"

szöveg lép.

38. §

Hatályát veszti a NAV tv. 35. § (1) bekezdésében a "felderítési és nyomozási, " szövegrész.

6. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása

39. §

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) a következő III/A. Fejezettel egészül ki:

"III/A. Fejezet

TITKOS INFORMÁCIÓGYŰJTÉS

4/A. Általános rendelkezések

25/A. §

(1) Az e törvény alapján végzett titkos információgyűjtés olyan, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok, a levéltitok és a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogok korlátozásával járó, az ügyészség által végzett különleges tevékenység, amelyet az ügyészség az érintett tudta nélkül végez.

(2) Az ügyészség a titkos információgyűjtés során az e törvényben meghatározott

a) bírói engedélyhez nem kötött eszközöket és

b) bírói engedélyhez kötött eszközöket

alkalmazhatja.

(3) Az ügyészség a titkos információgyűjtés során nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban a titkos információgyűjtés törvényes céljával.

25/B. §

Az ügyészség

a) bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása során igénybe vett technikai eszköz vagy adat elhelyezése, valamint eltávolítása érdekében, valamint

b) az ügyészséggel a büntetőeljárás során titkosan együttműködő személy védelme, bevonása és ellenőrzése érdekében

az e törvényben meghatározott szabályok alapján folytathat titkos információgyűjtést.

25/C. §

(1) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása során igénybe vett technikai eszköz vagy adat elhelyezése, valamint eltávolítása érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha a technikai eszköz vagy elektronikus adat leplezett elhelyezéséhez vagy eltávolításához elengedhetetlenül szükséges.

(2) Az ügyészséggel titkosan együttműködő személy védelme, bevonása, ellenőrzése érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha az attól várt információk

a) az ügyészséggel titkosan együttműködő személy lelepleződésének megelőzése, vagy az ellene irányuló személy elleni erőszakos bűncselekmény megelőzése,

b) az együttműködés lehetősége, az együttműködés fenntartása, illetve a titkos együttműködési megállapodás megkötésének kérdésében való döntéshez, vagy

c) az ügyészséggel titkosan együttműködő személyre vonatkozó információ ellenőrzése érdekében

szükségesek.

(3) Az ügyészséggel titkosan együttműködő személy védelme, bevonása és ellenőrzése céljából bírói engedélyhez kötött eszköz nem alkalmazható.

4/B. Bírói engedélyhez nem kötött eszközök

25/D. §

Az ügyészség a 25/B. §-ban meghatározott célból

a) információk megszerzése érdekében az ügyészséggel titkosan együttműködő személyt vehet igénybe;

b) az ügyész az eljárás valódi céljának titokban tartásával, kilétét leplezve információt gyűjthet, ellenőrizhet;

c) személyt, lakást, egyéb helyiséget, bekerített helyet, nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyet, illetve járművet titokban megfigyelhet, a történtekről információt gyűjthet, valamint az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti;

d) valamely személyt - ha életének, testi épségének megóvása érdekében szükséges - ügyésszel, a rendőrség vagy a nemzetbiztonsági szolgálat tagjával helyettesítheti; illetve

e) elektronikus hírközlési eszközön vagy információs rendszeren folytatott kommunikáció tényének a megállapításához, az elektronikus hírközlési eszköz vagy információs rendszer azonosításához, illetve hollétének megállapításához szükséges adatokat megszerezheti.

25/E. §

(1) A 25/D. §-ban és a 25/F. §-ban foglaltak teljesítése érdekében az ügyészség természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel titkos együttműködési megállapodást köthet.

(2) Az ügyészség a vele titkosan együttműködők tevékenységéért indokolt mértékű anyagi ellenszolgáltatást nyújthat.

(3) Az állam téríti meg azt az ügyészséggel titkosan együttműködő személy által a titkos információgyűjtés során ellátott feladatával összefüggésben okozott kárt, illetve sérelemdíjat, amelynek megtérítésére az ügyészséggel titkosan együttműködő személy a polgári jog szerint köteles. A kár megtérítése, illetve a sérelemdíj megfizetése érdekében az ügyészség a sérelmet szenvedett személlyel titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti, illetve az ehhez szükséges iratokat elkészítheti.

(4) Ha a kártérítésről, illetve a sérelemdíj megfizetéséről polgári perben kell határozni, az ezek iránti igény jogalapját vélelmezni kell. A polgári perben az államot az igazságügyért felelős miniszter képviseli. A polgári perben eljáró bíróság a kereset elbírálása előtt beszerzi az ügyészség nyilatkozatát a felperes sérelmére elkövetett cselekményről, a cselekménnyel okozott kárról, illetve személyiségi jogsértésről. A nyilatkozat nem terjedhet ki olyan tényre, amelynek alapján az ügyészséggel titkosan együttműködő személyre lehet következtetni.

(5) Az (1)-(4) bekezdést alkalmazni kell az ügyészséggel a büntetőeljárásról szóló törvény alapján titkosan együttműködő személyek esetében is.

25/F. §

(1) Az ügyészség a 25/B. §-ban meghatározott célból, valamint a leplezett eszközök alkalmazása során a saját személyi állománya, a vele titkosan együttműködő személy védelme céljából, illetve az ügyészi jelleg leplezése érdekében valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot tartalmazó okiratot vagy közokiratot (a továbbiakban: fedőokirat) készíthet vagy használhat fel.

(2) Az ügyészség a titkos információgyűjtés, valamint a leplezett eszközök alkalmazása során a saját személyi állománya, a vele titkosan együttműködő személy védelme céljából, illetve az ügyészi jelleg leplezése érdekében, valamint a fedőokirat védelme érdekében a közhiteles nyilvántartásokba valótlan adatot (a továbbiakban: fedőadat) jegyeztethet be.

(3) A fedőokiratot meg kell semmisíteni, illetve a közhiteles nyilvántartásokból a fedőadatot törölni kell, ha arra a továbbiakban már nincs szükség.

4/C. Bírói engedélyhez kötött eszközök

25/G. §

(1) Bírói engedélyhez kötött eszköz akkor alkalmazható, ha

a) megalapozottan feltehető, hogy a megszerezni kívánt információ a 25/B. § a) pontjában meghatározott cél eléréséhez elengedhetetlenül szükséges és más módon nem szerezhető meg,

b) annak alkalmazása nem jár az azzal érintett vagy más személy alapvető jogának az elérendő célhoz képest aránytalan korlátozásával, és

c) annak alkalmazásával a 25/B. § a) pontjában meghatározott cél eléréséhez szükséges információ megszerzése valószínűsíthető.

(2) A titkos információgyűjtés során a következő bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazhatók:

a) titkos kutatás,

b) hely titkos megfigyelése,

c) küldemény titkos megismerése,

d) lehallgatás,

e) információs rendszer titkos megfigyelése.

25/H. §

Az ügyészség bírói engedéllyel a 25/B. § a) pontjában meghatározott célból:

a) titkos kutatás során a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével lakást, egyéb helyiséget, bekerített helyet, illetve a közösségi közlekedési eszköz kivételével járművet, továbbá az érintett személy használatában lévő tárgyat titokban átkutathatja, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti;

b) hely titkos megfigyelése során a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével a lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve a közösségi közlekedési eszköz kivételével járművön történteket titokban technikai eszközzel megfigyelheti és rögzítheti, illetve az ehhez szükséges technikai eszközt az alkalmazás helyén elhelyezheti;

c) küldemény titkos megismerése során postai küldeményt vagy beazonosítható személyhez kötött egyéb zárt küldeményt titokban felbonthat, annak tartalmát megismerheti, ellenőrizheti és rögzítheti;

d) lehallgatás során az elektronikus hírközlési szolgáltatás keretében elektronikus hírközlő hálózat vagy eszköz útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikáció tartalmát titokban megismerheti és rögzítheti;

e) információs rendszer titkos megfigyelése során információs rendszerben kezelt adatokat titokban megismerhet, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti, illetve az ehhez szükséges elektronikus adatot az információs rendszerben, illetve a szükséges technikai eszközt - a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével - lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve - a közösségi közlekedési eszköz kivételével - járműben, továbbá az érintett személy használatában lévő tárgyban elhelyezheti.

4/D. A bírói engedélyhez kötött eszközök engedélyezése

25/I. §

(1) A bírói engedélyhez kötött eszközök a bíróság engedélye alapján, az abban meghatározott keretek között alkalmazhatók.

(2) A bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazásával kapcsolatban a bíróság feladatait a titkos információgyűjtést folytató ügyészség székhelye szerint illetékes járásbíróságnak a törvényszék elnöke által kijelölt bírája látja el.

25/J. §

(1) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása iránti kérelmet a titkos információgyűjtést folytató ügyészség vezetője terjeszti elő.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell

a) a titkos információgyűjtést folytató ügyészség megnevezését, az ügy számát,

b) a rendelkezésre álló, az alkalmazással érintett személy azonosítására szolgáló adatokat,

c) a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának tervezett kezdő és befejező időpontját napban és órában meghatározva,

d) a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása törvényi feltételeinek fennállását megalapozó részletes indokolást, így

da) a 25/C. §-ra figyelemmel a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának célját, és

db) a 25/G. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését megalapozó adatokat,

e) az alkalmazni kívánt bírói engedélyhez kötött eszköz megnevezését, és

f) a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazására vonatkozó adatokat, így

fa) a megfigyelni kívánt információs rendszer,

fb) a megfigyelni kívánt helyiség, jármű vagy tárgy,

fc) az átvizsgálni kívánt küldemény feladásának vagy átvételének helye, illetve a feladó vagy a címzett, illetve

fd) a megfigyelni kívánt elektronikus hírközlési szolgáltatás vagy eszköz, illetve információs rendszer

egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat.

(3) A kérelemhez csatolni kell a kérelemben foglaltakat megalapozó iratokat.

25/K. §

(1) A bíróság a kérelem benyújtásától számított hetvenkét órán belül indokolt végzéssel határoz. A bíróság a kérelem alapján az engedélyt megadja vagy a kérelmet a törvényi feltételek hiánya miatt elutasítja.

(2) Ha a bíróság a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását engedélyezi, az erről szóló végzésben meg kell jelölni

a) a rendelkezésre álló, az érintett személy azonosítására szolgáló adatokat,

b) a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának kezdő és befejező időpontját napban és órában meghatározva,

c) a 25/C. §-ra figyelemmel a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának célját,

d) a bírói engedélyhez kötött eszköz megnevezését és

e) a 25/J. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott adatokat.

25/L. §

(1) Ha a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely a titkos információgyűjtéssel elérni kívánt célt nyilvánvalóan veszélyeztetné, a titkos információgyűjtést folytató ügyészség vezetője elrendelheti a titkos kutatást, illetve a bíróság döntéséig, de legfeljebb hetvenkét órára más bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását.

(2) A bírói engedélyhez kötött eszköz (1) bekezdés alapján elrendelt alkalmazásának esetén a titkos információgyűjtést folytató ügyészség vezetője az elrendeléssel egyidejűleg előterjeszti a kérelmet a bíróságnak az utólagos engedélyezés érdekében.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kérelem tartalmazza az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását megalapozó körülményeket is, továbbá az elrendelés időpontját órában meghatározva.

(4) A bíróság a kérelmet akkor is elutasítja, ha

a) a kérelem elkésett, vagy

b) az engedély az alkalmazás (1) bekezdés alapján történő elrendelése előtt is beszerezhető lett volna.

(5) Ha a bíróság a (2) bekezdésben meghatározott kérelmet elutasítja, ugyanabból a célból, változatlan indok alapján bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása az (1) bekezdés alapján ismételten nem rendelhető el.

(6) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának engedélyezése esetén az alkalmazás kezdő időpontját az (1) bekezdés szerinti elrendelés időpontjától kell számítani.

25/M. §

Egy adott leplezett eszköz alkalmazásához szükséges technikai eszköz vagy adat elhelyezése vagy eltávolítása érdekében a 25/B. § a) pontja alapján a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása legfeljebb kilencven napig engedélyezhető.

25/N. §

(1) A bíróság az alkalmazás során vizsgálhatja a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazásának törvényességét. A bíróság felhívására a titkos információgyűjtést folytató ügyészség köteles a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása során megszerzett, a felhívás időpontjáig rendelkezésére álló adatokat nyolc napon belül bemutatni.

(2) A bíróság a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának engedélyét visszavonja, ha

a) a titkos információgyűjtést folytató ügyészség az adatokat az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem mutatja be,

b) az engedély kereteit túllépték, vagy

c) a bírói engedélyhez kötött eszközt az alkalmazásra vonatkozó, az e törvényben meghatározott rendelkezés megsértésével alkalmazták.

4/E. A titkos információgyűjtés megszüntetése

25/O. §

(1) A titkos információgyűjtést folytató ügyészség vezetője haladéktalanul megszünteti a bírói engedélyhez kötött, illetve a bírói engedélyhez nem kötött eszköz alkalmazását, ha

a) a célját elérte, vagy

b) nyilvánvaló, hogy további alkalmazásától nem várható eredmény.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a titkos információgyűjtést folytató ügyészség vezetője haladéktalanul megszünteti a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását akkor is, ha

a) az engedélyben megállapított határidő lejárt,

b) nyilvánvaló, hogy az engedélyben meghatározott keretek között a bírói engedélyhez kötött eszköz nem alkalmazható tovább,

c) a bírói engedélyhez kötött eszköz 25/L. § (1) bekezdés alapján elrendelt alkalmazását a bíróság utólag nem engedélyezte, vagy

d) a bíróság a 25/N. § (2) bekezdése alapján az engedélyt visszavonta.

(3) A titkos információgyűjtést folytató ügyészség a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának megszüntetéséről tájékoztatja a bíróságot.

(4) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának megszüntetését követően az engedélyben szereplő személyt az alkalmazás tényéről tájékoztatni kell, feltéve hogy a tájékoztatás az e törvény, a rendőrségről szóló törvény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény alapján végzett titkos információgyűjtés érdekét, továbbá folyamatban lévő büntetőeljárás eredményességét nem veszélyezteti.

25/P. §

A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása során igénybe vett technikai eszközt vagy információs rendszerben elhelyezett elektronikus adatot az alkalmazás befejezését követően haladéktalanul el kell távolítani. Ha az eltávolítás akadályba ütközik, a technikai eszközt vagy elektronikus adatot az akadály megszűnését követően kell haladéktalanul eltávolítani.

4/F. A titkos információgyűjtés végrehajtása

25/Q. §

(1) A titkos információgyűjtést folytató ügyészség a titkos információgyűjtést maga hajtja végre, a titkos információgyűjtés végrehajtásában való közreműködésre kijelölt rendőri szerv közreműködésével hajtja végre, vagy a végrehajtáshoz a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény által ilyen szolgáltatások végzésére kijelölt nemzetbiztonsági szolgálatot veszi igénybe.

(2) Ha a titkos információgyűjtés a nemzetbiztonsági szolgálatok vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szervének működését érinti, felkérésre az érintett nemzetbiztonsági szolgálat, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító szerve közreműködik a titkos információgyűjtés végrehajtásában.

(3) Az elektronikus hírközlési szolgáltatást végző szervezetek, valamint a postai küldemények, vagy az egyéb zárt küldemények, továbbá az információs rendszerben tárolt adatok továbbítását, feldolgozását, kezelését végző szervezetek kötelesek a 25/H. § c)-e) pontjában meghatározott eszközök alkalmazását biztosítani és a titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervekkel együttműködni.

4/G. A titkos információgyűjtés során megszerzett adatok bizalmassága és törlése

25/R. §

(1) A titkos információgyűjtés elrendelése, engedélyezése, végrehajtása és az annak eredményeként keletkezett adatok felhasználása során gondoskodni kell arról, hogy az intézkedések és az adatok illetéktelen személy számára ne váljanak hozzáférhetővé vagy megismerhetővé.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény érvényesítése érdekében a titkos információgyűjtés folytatásával összefüggő adatok - ha annak feltételei fennállnak - a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint minősítéssel védhetők.

(3) Az erre felhatalmazott ügyészség a titkos információgyűjtéssel összefüggő valamennyi adatot megismerheti.

(4) A titkos információgyűjtés tényét és a titkos információgyűjtés során beszerzett adatot az a bíró, bírósági vezető ismerheti meg, aki a titkos információgyűjtéssel összefüggésben eljár.

(5) A titkos információgyűjtés tényét és a titkos információgyűjtés során beszerzett adatot törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok is megismerhetik.

(6) A (3)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat és felhasználói engedély nélkül használhatja fel a titkos információgyűjtéssel összefüggésben keletkezett, illetve rendelkezésére bocsátott minősített adatot.

(7) A minősített adat felhasználása során a (3)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy rendelkezési jogosultsága az e törvényben meghatározott feladatának végrehajtása céljából, az ahhoz elengedhetetlenül szükséges mértékben kiterjed

a) a minősített adattal kapcsolatos ügyintézésre, a minősített adat feldolgozására,

b) a minősített adat nyilvántartásával kapcsolatos valamennyi tevékenységre,

c) a minősítés megismétlésére,

d) a minősített adat birtokban tartására,

e) a minősített adat másolására, sokszorosítására,

f) kivonat készítésére,

g) a minősített adat fordítására,

h) a minősített adat szerven belüli átadására,

i) a minősített adat szerven kívülre történő továbbítására, szállítására.

(8) A felhasználói engedély kiadására jogosult a (3)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy részére további, a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott rendelkezési jogosultságot is biztosíthat.

25/S. §

(1) A bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása során beszerzett, a titkos információgyűjtés alapjául szolgáló eljárásban nyilvánvalóan nem érintett személyre vonatkozó adatot haladéktalanul törölni kell, az a továbbiakban nem használható fel.

(2) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának befejezését követő nyolc napon belül törölni kell a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának célja szempontjából érdektelen adatot vagy az ügyben nem érintett személy adatait.

(3) Ha a titkos információgyűjtéssel érintett személyek adatait és a titkos információgyűjtés eredményeként keletkezett adatokat a büntetőeljárásban bizonyítékként kívánják felhasználni, az (1) és (2) bekezdés alapján a bizonyítékként történő felhasználásról szóló döntést követően kell az adatokat törölni.

(4) A 25/O. § (2) bekezdés c) és d) pontja esetén a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása során beszerzett adatot haladéktalanul törölni kell, az ilyen adat a továbbiakban nem használható fel.

4/H. A titkos információgyűjtés és a büntetőeljárás kapcsolata

25/T. §

(1) Ha a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása során olyan adat keletkezik, amely alapján büntetőeljárás megindításának lehet helye, a titkos információgyűjtést folytató ügyészség vezetője a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat megszerzését követő nyolc napon belül kezdeményezi a büntetőeljárás megindítását.

(2) Ha a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását nem maga az ügyészség hajtotta végre, az (1) bekezdésben meghatározott határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a titkos információgyűjtésnek az (1) bekezdés szerint felhasználni kívánt eredményét tartalmazó adathordozó, irat vagy annak kivonata a titkos információgyűjtést folytató ügyészséghez megérkezett.

(3) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának tényét igazoló, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi ... törvény (a továbbiakban: Be.) 257. § (2) bekezdése szerinti igazolás beszerzéséről a titkos információgyűjtést folytató ügyészség vezetője a büntetőeljárás kezdeményezését megelőzően gondoskodik. A törvényszék elnöke a Be. 257. § (2) bekezdése szerinti igazolást az erre irányuló kérelem érkezésétől számított három napon belül állítja ki, amelyet a titkos információgyűjtést folytató ügyészség vezetője megküld a büntetőeljárás megindítására jogosult szervnek.

4/I. A titkos információgyűjtéssel és a leplezett eszközök alkalmazásával kapcsolatos sajátos gazdálkodási szabályok

25/U. §

(1) Az ügyészség a költségvetésében az alaptevékenységgel összefüggő speciális működési kiadásainak fedezésére elkülönített előirányzatot szerepeltethet. A speciális működési kiadásokat összevontan - az általános számviteli szabályoktól eltérően - egy összegben kell szerepeltetni.

(2) Speciális működési kiadásnak minősülnek

a) az ügyészség titkos információgyűjtő tevékenységéhez, a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek az alkalmazásához, valamint

b) a leplezett eszközök alkalmazásához

közvetlenül kötődő személyi és tárgyi vonatkozású kiadások.

(3) Az ügyészség a speciális működési kiadásai során külön korlátozás nélkül valutát kezelhet.

(4) Az ügyészséggel titkosan együttműködő magánszemély részére nyújtott díjazás esetén a személyi jövedelemadó-levonási és -befizetési kötelezettséget az anyagi előnyt nyújtó ügyészség teljesíti. A kifizetett összegből 20%-os forrásadót kell levonni és befizetni az adóhatóságnak. Az érintettnek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek pedig nem kell erről személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetve az érintett részére igazolást kiadnia.

25/V. §

(1) Az ügyészség speciális működési kiadása felhasználásának külső szerv által történő ellenőrzése kizárólag törvényességi szempontból történhet. E körben célszerűségi és eredményességi szempont szerinti ellenőrzés nem végezhető.

(2) Az ügyészség gazdálkodásának külső szerv által történő ellenőrzése során az ellenőrzést végző szerv birtokába nem kerülhet olyan adat, amely a titkos információgyűjtés során keletkezett információra, annak forrására, illetve az alkalmazott titkos információgyűjtő módszer konkrét jellegére utal.

(3) Az ügyészség a biztonsági követelmények érvényesítése érdekében a társadalombiztosítási, egészségügyi, adóelszámolási, költségvetési, pénzügyi, statisztikai adatszolgáltatással, a maradandó értékű irat védelme érdekében végzett levéltári ellenőrzéssel, valamint a speciális működési költségek körébe tartozó valutafelhasználással kapcsolatos eljárási szabályokat - a törvényi előírások keretei között - az érintett szervezetekkel külön megállapodásban rögzíti."

40. §

Az Ütv. 32. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 32. § a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Azon adatok kivételével, amelyeket e törvény alapján rövidebb határidőn belül törölni kell, az ügyészség a titkos információgyűjtéssel érintett személyek adatait és a titkos információgyűjtés eredményeként keletkezett adatokat

a) a 25/B. § a) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása során igénybe vett technikai eszköz vagy adat eltávolítását követő tizenöt napig;

b) a 25/B. § b) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén

ba) ha az érintettel nem jön létre titkos együttműködési megállapodás, akkor az erről szóló döntést követő egy évig,

bb) ha az érintettel titkos együttműködési megállapodást köt az ügyészség, a titkos együttműködési megállapodás megszüntetését követő harminc évig

kezelheti.

(7a) Azon adatok kivételével, amelyeket a büntetőeljárásról szóló törvény alapján rövidebb határidőn belül törölni kell, az ügyészség büntetőjogi tevékenysége során a leplezett eszközök alkalmazásával érintett személyek adatait és az alkalmazás eredményeként keletkezett adatokat

a) ha a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárást követően nyomozás nem indul, a leplezett eszközök alkalmazásának megszüntetését követő két évig;

b) ha a nyomozás megindítását követően a terhelt büntetőjogi felelősségét nem állapítják meg,

ba) a büntethetőség elévülésétől számított tíz évig,

bb) ha a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok ügyészségi kezelésének kezdetétől számított ötven évig;

c) ha a büntetőeljárás során a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapítják,

ca) a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülésről való hivatalos tudomásszerzés esetén a mentesüléstől számított tíz évig,

cb) a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülésről való hivatalos tudomásszerzés hiányában az adatok ügyészségi kezelésének kezdetétől számított harminc évig;

d) ha a Be. 820. § (6) bekezdése alapján, a büntetőeljárás során hozott jogerős ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően elrendelt vagyonkutatási eljárás során alkalmaznak leplezett eszközt, a vagyonkutatási eljárás befejezésétől számított tizenöt napig

kezelheti.

(7b) Ha a titkos információgyűjtéssel érintett személyek adatait és a titkos információgyűjtés eredményeként keletkezett adatokat a büntetőeljárásban bizonyítékként használják fel, ideértve a Be. 259. § (3) bekezdése szerinti adatokat is, az adatkezelésre a (7) bekezdésben foglaltak irányadók."

41. §

Az Ütv. 11. alcíme a következő 41/B. §-sal egészül ki:

"41/B. §

(1) E törvénynek a titkos információgyűjtésre vonatkozó 2018. június 30-ig hatályban volt rendelkezéseit a folyamatban lévő titkos információgyűjtésekre 2019. január 1-ig alkalmazni kell.

(2) A titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő, továbbá a bírósági végrehajtás során a sértettnek megítélt polgári jogi követelések kielégítési sorrendjére vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 2017. évi . törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, az e törvény 2018. június 30-ig hatályban volt rendelkezései alapján végzett titkos információgyűjtés esetén a titkos információgyűjtést folytató ügyészség 2019. január 1-ig döntést hoz arról, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárást kezdeményez-e vagy feljelentést tesz-e."

42. §

Az Ütv.

a) 32. § (9) bekezdésében a "titkos információgyűjtés" szövegrész helyébe a "titkos információgyűjtés, illetve a leplezett eszközök alkalmazása" és

b) 42. § a) pontjában a "41. §-a" szövegrész helyébe a "41. §-a, 41/B. §-a"

szöveg lép.

43. §

Hatályát veszti az Ütv.

a) 18. §-a és

b) 32. § (8) bekezdése.

7. Záró rendelkezések

44. §

Ez a törvény 2018. július 1-jén lép hatályba.

45. §

E törvény

a) 1-10. §-a, 11. § (6)-(10) bekezdése, 13. § a)-f), l) és m) pontja, 14. § a)-f) és k) pontja, 18. §-a, 19. § (1) és (5) bekezdése, 20-27. §-a, 32. §-a és 35. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése,

b) 39. §-a, 41. §-a és 43. § a) pontja az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése és 46. cikk (6) bekezdése

alapján sarkalatosnak minősül.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

1. A Kormány 2016 végén elfogadta az új büntetőeljárásról szóló törvény tervezetét, amely új rendszer szerint, leplezett eszközök megnevezéssel átalakítja a titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés hatályos szabályozását. Az átalakítás legfontosabb célja annak egyértelművé tétele, hogy konkrét bűncselekmény miatt, büntetőeljárási célból titkos tevékenység kizárólag a büntetőeljárási törvény keretei között legyen folytatható. A büntetőeljárásról szóló új törvényben kialakított szabályozás révén egyértelművé válik, hogy a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés olyan különleges, leplezett tevékenység, amely a büntetőeljárásnak képezi szerves részét, azaz információk mellett eredendően bizonyítékok megszerzésére is irányul. Az új büntetőeljárási kódex olyan rendszer kialakítását célozza, amely e különleges nyomozási tevékenységet egyszerűen, átláthatóan és a többi büntetőeljárási rendelkezéssel koherensen szabályozza. Ennek részeként az új törvény a hatályos szabályozásnál részletesebben rendelkezik a büntetőeljárásban alkalmazható leplezett eszközökről és módszerekről, új eljárási szakaszt vezet be, meghatározza a büntetőeljárás és az egyéb célokból folytatott titkos információgyűjtés viszonyát, továbbá a rendőrség titkos információgyűjtésre feljogosított olyan szervei számára is biztosítja büntetőeljárási cselekmények végrehajtását, amelyek nyomozó hatósági jogkörrel egyébként nem rendelkeznek.

A bűnüldözési célú titkos információgyűjtés büntetőeljárási törvénybe történő integrálása miatt vált szükségessé a nyomozást megelőző új eljárási szakasz, az ún. előkészítő eljárás kialakítása is. A büntetőeljárás főszabály szerint továbbra is bűncselekmény gyanúja alapján indul, azonban a büntetőeljárás proaktív képességének elősegítése érdekében az új büntetőeljárási kódex az előkészítő eljárással lehetőséget biztosít egyfajta előzetes felderítésre, amelynek célja a bűncselekmény gyanújának megállapítása, illetve kizárása. Hangsúlyozni kell, hogy a hatályos keretek között is végezhetnek az erre feljogosított szervek ilyen céllal titkos információgyűjtést, erre vonatkozóan azonban nem a büntetőeljárási törvény alapján járnak el, hanem az egyes szervezetekre vonatkozó ágazati törvények alapján. Az új büntetőeljárási törvény ezzel a megoldással biztosítja, hogy az eddig az ágazati törvények alapján eljáró szervek a bűncselekmények gyanújának megállapítása érdekében immáron a büntetőeljárási törvény biztosította garanciális keretek között végezzék ezt a típusú tevékenységet, ezzel egyben a valós idejű büntetőeljárás folytatására is ösztönözve az előzetes felderítést végző szerveket. A fenti újítással érhető el egyebek mellett az is, hogy a hatályos rendszerhez képest megteremtődjön az ilyen jellegű titkos felderítési tevékenység fölött is a külső, ügyészi kontroll lehetősége.

Az új büntetőeljárási kódex önmagában még nem teszi teljessé a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés reformját. A fentebb bemutatott, az új büntetőeljárási kódexben szereplő jelentős átalakítások miatt elengedhetetlen a titkos információgyűjtés folytatásáról jelenleg rendelkező ágazati törvények, így a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.), a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.), bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Tv.), a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) és az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) módosítása, amelyet a Javaslat az alábbi főbb célkitűzések és megfontolások mentén kíván végrehajtani.

Fontos hangsúlyozni, hogy sem az új büntetőeljárási törvény leplezett eszközökre vonatkozó rendelkezéseinek, sem a Javaslatnak nem célja a jogrendszerben most is meglévő tartalmi keretek átlépése vagy jelentős megváltoztatása. A Javaslat például nem változtat a bírói engedélyhez kötött és bírói engedélyt nem igénylő eszközök körén. A szabályozás nem teremt olyan új állami fellépési lehetőséget, amely a hatályos rendszerben valamilyen módon ne jelenne meg. A cél a jelenleg meglévő, közel húsz éve fennálló, ellentmondásokkal terhelt, jogalkalmazási bizonytalanságokkal is jellemezhető jogi szabályozás felülvizsgálata és precízebb, pontosabb, hatékonyabb eljárást eredményező szabályozás kialakítása.

A titkos információgyűjtés szabályozásáról a módosítással érintett két legfontosabb ágazati törvény, az Rtv. és a NAV tv. - a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) eltérő szervezeti felépítése indokolta különbségeket ide nem értve - nagyrészt egyezően rendelkezik, emiatt a két szabályrendszer hiányosságai is azonosak. Koncepcionális jelentőségű zavart okoz, hogy a titkos információgyűjtés céljai között mindkét törvény olyan feladatokat határoz meg, amelyek a büntetőeljárással párhuzamosan értelemzavaró és ekként az alkalmazás során bizonytalanságot okozó átfedést mutatnak. Ilyen hibás rendelkezésnek tekinthető, hogy az Rtv. 63. § (1) bekezdése és a NAV tv. 51. § (1) bekezdése is az ágazati törvény szerint folytatható titkos információgyűjtés céljai között sorolja fel a bűncselekmény elkövetésének megszakítását, az elkövető kilétének megállapítását és elfogását, vagy a bizonyítékok megszerzését. Az egyéb, rendészeti jellegűnek minősíthető célok esetén mindkét törvényről egyaránt elmondható, hogy az egyes célok és a titkos információgyűjtést folytató szervek törvényben meghatározott feladatai közötti kapcsolat szabályozottsága nem kellően kimunkált, különösen igaz ez például a rendőrségnek egyes különleges feladatok ellátása céljából létrehozott szervezeti egységei esetén. A jogbiztonság fenntartása és a célhozkötöttség magasabb garanciális szintre emelése érdekében ezért nélkülözhetetlen egyrészt az egyes szervek úgynevezett feladatmeghatározó rendelkezéseinek - különösen az Rtv. 1. §-ának, 7. §-ának, 7/E. §-ának és a NAV tv. 13. §-ának -pontosítása, másrészt az egyes célok olyképpeni definiálása, amely megteremti a mérlegelés normatív alapokon álló lehetőségét. Mind az Rtv., mind a NAV tv. esetén megállapítható, hogy a titkos információgyűjtés egyes eszközeire vonatkozó szabályok nem koherensek, az ugyanazon eszközökhöz tartozó rendelkezések a vonatkozó fejezeten belül szétszórva helyezkednek el. Más esetben - főként az új büntetőeljárásról szóló törvény rendszerével összevetve - egyes rendelkezések nem kellően cizelláltak, különösen a fedett nyomozók és a titkos információgyűjtés bírói engedélyhez kötött eszközei esetén.

A fentiekben részletezett koncepcionális átalakítás következményeként az új büntetőeljárási törvény elfogadását követően a nyomozásra jogosult szervekre vonatkozó ágazati törvények alapján nem lesz végezhető valamely konkrét bűncselekményt vizsgáló bűnüldözési célú titkos információgyűjtés, ilyen célú tevékenységet kizárólag a büntetőeljárásról szóló törvény alapján, a leplezett eszközökre vonatkozó rendelkezések szerint lehet majd folytatni. Elkerülhetetlen tehát a vonatkozó ágazati törvények cél- és eszközrendszerének korrekciója. A leplezett eszközöknek az új büntetőeljárási kódexben kialakított cél- és eszközrendszerére tekintettel az ágazati jogszabályokban kizárólag a konkrét bűncselekményhez nem kapcsolódó titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályok maradhatnak. Az egyes törvényeket érintő módosítások legfontosabb része tehát az új büntetőeljárásról szóló törvényben a leplezett eszközök alkalmazásának rendszerével való koherencia megteremtése érdekében szükséges tartalmi, rendszerszintű változtatásokat jeleníti meg. E koncepcionális szempont jelenik meg az Rtv. és a NAV tv. tekintetében a titkos információgyűjtés folytatását megalapozó, a törvény által megengedett célokat érintő módosításokban, így a Javaslatban foglalt módosítások eredményeként például a konkrét bűncselekmény felderítése, megszakítása, a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyon felkutatása, az elkövető elfogása és a bizonyítékok megszerzése mint cél kikerül e törvényekből. A titkos információgyűjtésnek az említett törvényekben meghatározott, rendészeti jellegű egyes céljait illetően a Javaslat szerinti új rendelkezések a titkos információgyűjtést folytató szervek törvényben meghatározott feladataihoz igazítva, immár egyértelműen határozzák meg az egyes célok tartalmát és egyben az engedélyezés során alkalmazható szempontrendszert is szolgáltatnak. Hangsúlyozni kell, hogy a célok tekintetében a Javaslat az Rtv.-ben, illetve a NAV tv.-ben jelenleg is meglévő célok következetes, precíz megfogalmazásával és megjelenítésével a normavilágosság követelményének jobban megfelelő szabályozást kíván megvalósítani. Az új büntetőeljárási kódex változásai miatt továbbá a titkos információgyűjtés azon eszközei és módszerei, amelyek alkalmazása konkrét bűncselekményt feltételez - pl. a csapda, az álvásárlás egyes formái - a büntetőeljáráson kívül értelemszerűen nem lesznek alkalmazhatók.

E tekintetben kiemelhető, hogy a Javaslatban foglalt rendelkezések mind az elrendelés, mind az eszközök alkalmazásának a folyamata során előrelépést jelentenek a hatályos szabályozáshoz képest. Utalni lehet arra, hogy például az Rtv.-ben jelenleg nem jelenik meg olyan normatív tartalmi szempont, amelyet a bírónak lehetősége lenne mérlegelni az engedélyezéskor. Mind a hatályos, mind az új büntetőeljárási törvény általános követelményként fogalmazza meg az arányosság, szükségszerűség és a bizonyíték más módon való be nem szerezhetőségének a követelményét, a Javaslatban is szerepel ennek megfelelő általános szempontrendszer. Az alkalmazás folyamata során - a büntetőeljáráshoz hasonlóan - a Javaslat megteremti az engedélyező bírónak a felülvizsgálat lehetőségét annak ellenőrzése érdekében, hogy az engedélynek megfelelően zajlik-e a folyamat. Garanciális szempontból fontos eleme a Javaslatnak továbbá a titkos információgyűjtés határidejére vonatkozó szabályozás. Hangsúlyozni kell, hogy a hatályos törvényekben többféle értelmezésre okot adó rendelkezés van azzal kapcsolatban, hogy meddig folytatható titkos információgyűjtés egy adott ügyben.

Mivel az új büntetőeljárási kódex a leplezett eszközökre vonatkozó, de az egyéb célú titkos információgyűjtés során is ugyanúgy rendezendő szabályozási kérdéseket pontosította, illetve részletesebbé tette, ezért a Javaslat a leplezett eszközökre vonatkozó, a titkos információgyűjtés folytatása során is érvényesülő, ugyanolyan jellegű rendelkezések esetében - például az egyes eszközök megfogalmazása, az engedélyezési eljárás szabályai - az egységes megfogalmazás érdekében szükséges, az új kódexben alkalmazott megfogalmazásokat követő technikai jellegű módosításokat is elvégzi.

Végül a Javaslatban foglalt módosítások harmadik nagyobb csoportját az érintett törvényeknek a titkos információgyűjtésre vonatkozó rendelkezései esetében jelen lévő technikai következetlenségek, nyilvánvaló pontatlanságok és észszerűtlen kodifikációs megoldások korrigálása jelenti.

A Javaslat legfontosabb változtatásai tehát az Rtv.-t és a NAV tv.-t érintik. Az Nbtv.-t illetően a Javaslat a nemzetbiztonsági feladatokat, a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét tartalmilag nem érinti, kizárólag az új büntetőeljárási törvény tervezetében végrehajtott terminológiai változások átvezetése miatt szükséges módosításokat tartalmazza. Az Ütv. tekintetében az érdemel kiemelést, hogy a hatályos szabályozás szerinti, az Rtv.-re történő utaló jellegű szabályozással szemben a Javaslat e törvény tekintetében is az önálló, részletes szabályozás kialakítását hajtja végre, kizárólag azon szűk körben és célból felhatalmazva az ügyészséget titkos információgyűjtésre, amely alkotmányos feladataival is összhangban, a hatékony büntetőeljárási célok elérését biztosítja.

2. A Javaslat második, a fenti tárgykörtől elkülönülő módosítási iránya, hogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénynek (a továbbiakban: Vht.) a bűncselekmények sértettjeinek kielégítési sorrendjére vonatkozó rendelkezései módosításával a jogalkotó úgy szabályozza a végrehajtási kielégítési sorrendet, hogy a sértett kártérítési igényének a kielégítése megelőzze az állami igényeket, így például a bűnügyi költség behajtását. Ezzel a jogalkotó egy régóta fennálló, a sértettekre nézve méltánytalannak minősíthető helyzetet kezelne. Az előterjesztés ezen része kifejezetten kapcsolódik az új büntetőeljárási kódex megalkotása során is érvényesített azon kormányzati célkitűzéshez, amely alapján elvárás volt a büntetőeljárás során a sértettekre nézve kedvezőbb jogszabályi környezet kialakítása.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1. §

Az 1. § (1) és (2) bekezdéséhez

A titkos információgyűjtés szabályozásának az új büntetőeljárási törvényben, az Rtv.-ben és a NAV tv.-ben érvényesített koncepciója szerint a titkos információgyűjtés speciális eszközök összessége az egyes szervek törvényben meghatározott feladatainak ellátásához. Ennek megfelelően az Rtv. módosítása a titkos információgyűjtésre vonatkozó célhozkötöttséget úgy érvényesíti következetesen, hogy a titkos információgyűjtés céljait a rendőrség Alaptörvényben és az Rtv.-ben meghatározott feladataihoz igazítja. Az Rtv. alapján folytatható titkos információgyűjtés és leplezett eszközök büntetőeljárásról szóló törvény alapján történő alkalmazásának egyértelmű elhatárolásához ezért mindenekelőtt a rendőrség egyes feladatainak egyértelmű meghatározása szükséges.

A Javaslat ezért külön-külön pontban határozza meg a rendőrség büntetőeljárásban meghatározott feladatait és az ún. bűnmegelőzési tevékenységét, előbbit az 1a. pontban, utóbbit az 1. pontban. A módosítás a bűnmegelőzési tevékenységet olyan bűnügyi hírszerző tevékenységként határozza meg, amelynek tárgya nem egy adott bűncselekmény, hanem a Magyarország társadalmi rendjét veszélyeztető bűnözés. A rendőrség ezen információszerző, értékelő, kockázatelemző tevékenységének eredményéhez tartozik a rendőrség intézkedési kötelezettsége is, amelynek része lehet egy adott bűncselekmény elkövetésének megakadályozása is. A módosítás következtében a hatályos Rtv.-ben külön nevesítve megjelölt "bűncselekmények megakadályozása" a továbbiakban nem képezi a titkos információgyűjtés külön nevesített célját, hanem egyrészt a bűnmegelőzési tevékenység részeként értelmezhető, másrészt olyan bűncselekmények esetén, amelyek előkészületét a törvény büntetni rendeli, a büntetőeljárás szolgál a beavatkozás kereteként. A Javaslat ezért a "megakadályozás" kifejezést valamennyi olyan esetben mellőzi, amely esetben azt az Rtv. önálló célként jeleníti meg.

Az 1. § (3) és (4) bekezdéséhez

A Javaslat pontosítani kívánja az Rtv. hatályos rendelkezéseit annak érdekében, hogy a normaszövegben világosabban elkülönüljön a rendőrség személyi védelem ellátásával, illetve a Védelmi Program végrehajtásával kapcsolatos feladatköre a Magyarország szempontjából különösen fontos személyek, illetve létesítmények védelmével kapcsolatos feladatoktól. A precízebb elhatárolásnak kiemelt jelentősége elsősorban az említett célokból folytatható titkos információgyűjtés szabályainak a kialakítása során van, így biztosítható a normavilágosságnak megfelelő szabályozás.

2. §

A Javaslat az Rtv. új 2/A. §-ában változatlan tartalommal, pontosabb megfogalmazással helyezi el az Rtv. hatályos 69. § (4) bekezdésében szereplő rendelkezést. Ennek oka, hogy az érintett rendelkezés logikailag nem a titkos információgyűjtés intézményéhez tartozik, hanem olyan általános szabály, amely a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatkörét határolja el el egyes bűncselekményeket illetően.

3. §

A Javaslat az 1. § (2) bekezdés 1. és 1a. pontjához írt indokolásban kifejtett koncepció részeként megszünteti a bűncselekmények megakadályozását mint a titkos információgyűjtés külön nevesített célját. Emellett az Rtv. alapján a bűncselekmények vonatkozásában folytatható tevékenységeknek a büntetőeljárástól való egyértelmű elhatárolása érdekében a módosítás pontosítja, hogy a bűncselekmények felderítése alatt a büntetőeljárásról szóló törvény által lehetővé tett eljárási cselekmények értendők. A rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve esetén a bűncselekmények felderítése a büntetőeljárás előkészítő eljárásának lefolytatásaként vagy a nyomozás során közreműködőként való eljárásként értelmezhető.

4. §

A Javaslat ezen rendelkezése a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervének büntetőeljárással összefüggésben történő eljárásának a szabályait rendezi. A módosítás az Rtv. szabályait az új büntetőeljárási kódex eljárási szakaszokat érintő változásaihoz igazítja, amely az előkészítő eljárás keretében biztosítja a büntetőeljárás megindítását a gyanú megállapítását - és ekként a nyomozást - megelőzően. Az új büntetőeljárási törvény emellett lehetőséget biztosít arra, hogy a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve előkészítő eljárást folytasson, valamint arra, hogy a nyomozó hatóság és az ügyészség egyes büntetőeljárási feladatai végrehajtásához a a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervét igénybe vegye. Az Rtv. 7. § (3) és (4) bekezdésének a módosítása tehát a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervének a büntetőeljárást illetően megváltozott szerepe következtében indokolt rendelkezéseket vezeti be.

5. §

Az 5. § (1) bekezdéséhez

A Javaslat arra figyelemmel fogalmazza át az Rtv. 7/B. § (1) bekezdését, hogy a titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályok - ideértve azt is, hogy mely célokból mely eszközök alkalmazásának lehet helye - egységesen a VII. Fejezetben szerepelnek.

A Javaslat hatályon kívül helyezi az (1) bekezdés utolsó mondatát. Ennek indoka, hogy az Rtv. nem határoz meg a titkos információgyűjtés során ügyészi engedéllyel alkalmazható eszközöket. Az adatkérés körében egyes adatkezelőktől történő adatszolgáltatás kérése ugyan ügyészségi engedélyhez kötött, azonban annak szabályai elkülönült rendben egyértelműen értelmezhetők, emellett a büntetőeljárásról szóló új törvény az adatkérést nem a leplezett eszközök között szabályozza. A megbízhatósági vizsgálat folytatása esetén pedig a megbízhatósági tervet az ügyészségnek jóvá kell hagynia, azaz maga a megbízhatósági vizsgálat sem folytatható az ügyészség jóváhagyása nélkül.

Az 5. § (2) bekezdéséhez

Az Rtv. hatályos 7/C. § (1) bekezdésének a hatályon kívül helyezése és a 7/B. § (3) bekezdését érintő módosítás miatt szükséges technikai módosítás.

6. §

A Javaslat az új büntetőeljárási kódex és az Rtv. fedett nyomozókra vonatkozó rendelkezéseivel azonos megfogalmazást vezet be a megbízhatósági vizsgálat során leplezetten eljáró rendőrök által elkövetett bűncselekmények és szabálysértések esetén. A módosítás azon jogszabályi felhatalmazás egyértelmű megfogalmazása, amely a fedett nyomozó eljárásának legalitását is biztosítja, ugyanakkor megteremti a büntető anyagi jogban már létrehozott büntethetőséget kizáró okkal való kapcsolatot.

7. §

A Javaslat az Rtv. 7/E. § (1) bekezdés a) pontját és b) pontját illetően - a "megakadályozás" kifejezést érintő módosítások tekintetében a Javaslat 1. § (1) bekezdéséhez fűzött indokolásban foglaltakra tekintettel, míg a bűnmegelőzési és a bűnüldözési tevékenység elhatárolása érdekében a bűncselekmények "megelőzése" és "felderítése" kifejezéseket érintő módosítások tekintetében a Javaslat 1. § (2) bekezdéséhez, valamint a Javaslat 3. §-ához fűzött indokolásban foglaltakra tekintettel - a Terrorelhárítási Központ feladatainak tartalmi változtatása nélkül alapvetően technikai, jogszabály-szerkesztési módosításokat tartalmaz.

8. §

Az Rtv. hatályos 7/E. § (2) és (3) bekezdésében szereplő rendelkezések a titkos információgyűjtésre vonatkozó rendelkezések egységes elhelyezése érdekében és ekként a jogszabályi koherencia megteremtése céljából, változatlan tartalommal átkerülnek a VII. Fejezetbe. Az Rtv. Javaslat szerinti új 7/E. § (3)-(5) bekezdése a rendőrség terrorizmust elhárító szervének a büntetőeljárást illetően megváltozott szerepe következtében indokolt rendelkezéseket vezeti be. A módosítás - a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervéhez hasonlóan - a rendőrség terrorizmust elhárító szerve eljárásának kapcsolatát is rendezi a büntetőeljárással, a módosítások az Rtv. ezen szabályait is az új büntetőeljárási törvény eljárási szakaszokat érintő változásaihoz igazítja. Az új kódex ugyanis az előkészítő eljárás keretében biztosítja a büntetőeljárás megindítását a gyanú megállapítását - és ekként a nyomozást - megelőzően is. Az új büntetőeljárási szabályozás emellett lehetőséget biztosít a rendőrség terrorizmust elhárító szervének előkészítő eljárás folytatására, valamint arra, hogy a nyomozó hatóság és az ügyészség egyes büntetőeljárási feladatai végrehajtásához igénybe vegye rendőrség terrorizmust elhárító szervét.

9. §

A Javaslatban a titkos információgyűjtésre vonatkozó terminológiai változásokra tekintettel eszközölt pontosítás.

10. §

A Javaslat az Rtv. VII. Fejezetének a teljes újraszabályozását tartalmazza.

Az Rtv. új 63. §-ához

A titkos információgyűjtés átfogó reformjának egyik koncepcionális eleme, hogy a titkos információgyűjtést szabályozó valamennyi törvény azonos módon határozza meg e különleges tevékenységet és folytatásának általános feltételeit. A Javaslat ezért az Rtv. esetében is az új büntetőeljárási kódexszel összhangban álló definíciót állapít meg a titkos információgyűjtésre, a szabályozás rendszerét pedig azonos szerkezetben építi fel.

A titkos információgyűjtés folytatásának garanciális feltételeként a (3) bekezdés általános szabályként írja elő az intézkedés arányosságának fokozott vizsgálatát.

A rendőrség egyik fő feladata a bűnüldözés, azonban konkrét bűncselekmény felderítése miatt bűnüldözési célú titkos információgyűjtést az új büntetőeljárási törvényben végrehajtani kívánt reform alapján kizárólag a büntetőeljárásról szóló törvény alapján lehet folytatni a leplezett eszközökre vonatkozó szabályok alapján. Ennek az elkülönítésnek a titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályozásban való megjelenítése is szükséges, e célt szolgálja a 63. § új (4) bekezdése. A (4) bekezdés alapján az Rtv.-ben is egyértelműen rögzíti a Javaslat, hogy a rendőrség az adott feladatai ellátása érdekében mely törvény alapján folytathat titkos információgyűjtést.

A rendőrség általános feladatokat ellátó szerve mellett a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve és a terrorizmust elhárító szerve is folytathat titkos információgyűjtést. Utóbbi szerv kettős feladatrendszere miatt indokolt külön rendelkezésben meghatározni azt, hogy mely részfeladatai esetén jár el a rendőrségi törvény és mely feladatok ellátása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény alapján, ez a rendelkezés tartalmát tekintve nem tér el a hatályos Rtv. szerinti szabályoktól.

Az Rtv. új 64. §-ához

Az Rtv. titkos információgyűjtésre vonatkozó, Javaslat szerinti általános szabályai egyértelműen meghatározzák azon célokat, amelyek érdekében titkos információgyűjtés folytatható. Az általános indokolásban is kifejtettekre tekintettel a Javaslat nem törekszik arra, hogy az állami fellépés lehetséges céljait a hatályos szabályozáshoz képest bővítse, a Javaslat újítása ebben a tekintetben elsősorban abban áll, hogy az eddigi szabályozással ellentétben az Rtv.-ben egy helyen, áttekinthető rendben és normatív szempontból kellő konkrétsággal határozza meg a titkos információgyűjtés lehetséges, rendészeti jellegűnek tekinthető, a büntetőeljárási keretek között végezhető tevékenységtől elkülönítendő céljait.

A titkos információgyűjtést szabályozó törvények közötti összhang és a szabályozás egységességének megteremtése érdekében a Javaslat a hatályos törvényi keretekhez képest csak minimális mértékben egészíti ki a célok körét. A 64. § (1) bekezdés f) pontja a büntetőeljárásról szóló új törvény 233. § (2) bekezdés b) pontjára figyelemmel teszi lehetővé titkos információgyűjtés folytatását a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása során igénybe vett technikai eszköz vagy adat elhelyezése, valamint eltávolítása érdekében. A 64. § (1) bekezdés g) és h) pontjában meghatározott célok csak az Rtv.-t illetően tekinthetők újnak, mivel a hatályos NAV tv. 51. § (1) bekezdése a fedett nyomozó, a fedőintézmény védelmét, illetve a rendőrséggel titkosan együttműködő személy védelmét, bevonását, ellenőrzését külön nevesíti a titkos információgyűjtés céljaként. Ez utóbbival kapcsolatban jelezni kell továbbá, hogy az Rtv. új 65/A. § (3) bekezdése alapján ilyen célból kizárólag bírói engedélyhez nem kötött eszközök alkalmazhatóak.

A bűncselekmények megelőzését mint a titkos információgyűjtés egyik lehetséges célját illetően hangsúlyozni kell, hogy azt a hatályos törvényi rendelkezések is tartalmazzák, az Rtv. 63. § (1) bekezdésében kifejezetten szerepel a célok felsorolása között. Tehát a Javaslat ebben a körben nem fogalmaz meg teljesen új titkos információgyűjtési célt. E tekintetben a probléma leginkább az a hatályos szabályozásban, hogy hiányzik annak normatív definiálása, hogy mit kell érteni bűnmegelőzés alatt, illetve mit takar az ilyen jellegű titkos információgyűjtő tevékenység. A Javaslat ezt a hiányosságot kívánja pótolni azzal a megfontolással, hogy az a jogállamiság követelményének megfelelő megoldás, ha a törvény határolja körül, hogy mire irányulhat az ilyen célú tevékenység. A Javaslat ebben a tekintetben egy lépcsőzetes meghatározási megoldást kíván kialakítani. Erre tekintettel a Javaslat a legáltalánosabb jelleggel, a rendőrség mint szervezet feladatai között, az Rtv. 1. § (2) bekezdésének új 1. pontjában rögzíti, hogy mit kell általában bűnmegelőzési tevékenység alatt érteni. Ez a meghatározás nem kizárólag a rendőrség ilyen célú titkos információgyűjtő tevékenységére vonatkozik, hanem minden olyan típusú feladatellátásra, amelyet jelenleg is bűnmegelőzési céllal végez a rendőrség. Ezt az általános feladat-meghatározást követi már kifejezetten a titkos információgyűjtésre vonatkozón az Rtv. új 65. § (1) bekezdésében szereplő normatív szempontrendszer, amely azt rögzíti, hogy milyen feltételek esetén folytatható általában titkos információgyűjtés bűnmegelőzési céllal. Ez a feltételrendszer szűkebb, mint a rendőrség feladatai között megadott általános bűnmegelőzési definíció. Ez a megfogalmazás általában vonatkozik a titkos információgyűjtésre, azaz a nem bírói engedélyhez kötött eszközökre is. Végül a szabályozás utolsó lépcsője a legsúlyosabb jogkorlátozást megvalósító, bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazására vonatkozik. Az Rtv. új 72. § (1) bekezdése az előzőhöz képest is szűkebb és konkrétabb feltételeket állapít meg a bírói engedélyhez kötött eszközök bűnmegelőzési célú alkalmazásával szemben. Rá kell mutatni, hogy a Javaslat ezen rendelkezése kizárólag a szervezett bűnözéssel szembeni fellépés során engedi meg a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtést bűnmegelőzési céllal.

Az Rtv. új 65. §-ához

A titkos információgyűjtés szabályrendszerének egyik legfontosabb eleme a célhozkötöttség következetes érvényesítése. Ehhez nem elegendő az egyes célok nevesítése, hanem az egyes célokhoz olyan normatív feltételrendszert, definíciót is társítani szükséges, hiszen a titkos információgyűjtés törvényességének érdemi megítélését akár az engedélyezés, akár a végrehajtás keretében csak meghatározott szempontrendszer alapján lehet elvégezni. A 65. § ezt a szempontrendszert állítja fel, minden egyes cél esetében külön-külön konkretizálva, hogy pontosan milyen feltételek teljesülése esetén végezhető titkos információgyűjtés. Az ebben a rendelkezésben szereplő szempontrendszer általában a titkos információgyűjtési tevékenységre vonatkozik, azaz a bírói engedélyhez nem kötött és a bírói engedélyhez kötött eszközökre egyaránt. Utalni kell arra, hogy a bűnmegelőzési cél és az Európai Unió tagállama megkeresésére történő, bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazhatóságával kapcsolatban ennél is szigorúbb feltételeket állapít meg az Rtv. új 72. §-a.

Az Rtv. új 65/A §-ához

A 65/A. § a titkos információgyűjtés eszközeinek alkalmazása tekintetében állapít meg korlátokat, egyfajta negatív feltételrendszerrel kiegészítve az általános szabályokat. Az (1) bekezdés a hatályos Rtv. 7/B. § (1) bekezdésével tartalmilag egyezve nem teszi lehetővé bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazását a megbízhatósági vizsgálat során. A (2) bekezdés arányossági szempontok mérlegelése alapján nem teszi lehetővé bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazását a büntetőeljárásról szóló törvény alapján a tanú személyazonossága vagy elérhetőségének megállapítása érdekében elrendelt körözés végrehajtása során. A NAV tv.-ből átvett és az Rtv-ben is nevesített új cél, a rendőrséggel titkosan együttműködő személy védelme, bevonása, ellenőrzése céljából folytatott tikos információgyűjtés esetén a hatályos NAV tv. 51. § (1) bekezdés utolsó mondatának megfelelően bírói engedélyhez kötött eszköz szintén nem alkalmazható.

Az Rtv. új 66. §-ához

A Javaslat az új büntetőeljárási szabályozásra figyelemmel határozza meg a titkos információgyűjtés bírói engedély nélkül alkalmazható eszközeit. Az összhang megteremtése egyrészt az azonos eszközök azonos megfogalmazásában nyilvánul meg, másrészt abban, hogy azon eszköz esetében, amelyik fogalmilag feltételezi valamely bűncselekmény gyanúját, nem alkalmazható az Rtv.-ben meghatározott, nem bűnüldözési célok esetén, hanem kizárólag büntetőeljárás vagy bűnügyi jogsegély keretében lehetséges az ilyen eszköz alkalmazása.

Erre figyelemmel a hatályos Rtv. 64. §-ban meghatározott csapda, a mintavásárlás, az álvásárlás, a bizalmi vásárlás, a fedett nyomozó bűnszervezetbe való beépülése, illetve az ellenőrzött szállítás folytatása a Javaslat szabályai szerint nem alkalmazható az Rtv. alapján, utóbbira is kizárólag bűnügyi jogsegély és nem a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében kerülhet sor.

A Javaslat továbbá a hírközlési rendszerekből és egyéb adattároló eszközökből való információgyűjtés meghatározását pontosítja, elősegítve az egyéb - adott esetben bírói engedélyhez kötött - eszközöktől való elhatárolást is.

A Javaslat az értelmező rendelkezések között, az Rtv. 97. § (1) bekezdés új g) pontjában az új büntetőeljárási törvénnyel azonos módon határozza meg a fedett nyomozó fogalmát, e szerint a rendelkezés szerint a fedett nyomozó a a rendőrséghez tartozását, illetve kilétét tartósan leplező, kifejezetten ilyen munkakörben foglalkoztatott rendőr, így az új büntetőeljárási törvénnyel összhangban az Rtv. is megkülönbözteti a rendőrség kilétét leplező tagját a fedett nyomozótól.

Az Rtv. új 66. § (2) bekezdésében a hatályos Rtv. 7/B. § (3) bekezdés a) pontjában és a 69. § (7) bekezdés második mondatában szabályozott speciális, a megbízhatósági vizsgálat során igénybe vehető eszköz szerepel, változatlan tartalommal.

Az Rtv. új 66/A §-ához

A Javaslat szerinti új rendelkezés egyrészt azon törvényi felhatalmazás egyértelmű megfogalmazása, amely a fedett nyomozó eljárásának legalitását biztosítja, másrészt megteremti a büntető anyagi jogban már létrehozott büntethetőséget kizáró okkal való kapcsolatot. Nem büntethető a fedett nyomozó az alkalmazása során elkövetett olyan bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt, amelynek az elkövetése az alkalmazása során a meghatározott célból vagy érdekből szükséges volt, és amely esetében a fedett nyomozó alkalmazásával elérni kívánt érdek jelentősebb, mint a fedett nyomozó felelősségre vonásához fűződő érdek. A módosítás egyértelműen rögzíti, hogy a fedett nyomozó nem követhet el más életének szándékos kioltásával járó vagy maradandó fogyatékosságot okozó bűncselekményt, az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatára figyelemmel mást bűncselekmény elkövetésére nem bírhat rá, és nem terelheti az érintett személyt annál súlyosabb bűncselekmény elkövetése felé, mint amelyet eredetileg elkövetni tervezett.

Az Rtv. új 67. §-ához

A Javaslat egy szakaszon belül, áttekinthetőbb formában helyezi el a rendőrség és a titkos információgyűjtés során vele titkosan együttműködők tevékenységére vonatkozó, a hatályos Rtv.-ben széttagolt szabályokat. A módosítással érintett törvények közötti koherencia megteremtése érdekében a rendelkezések tartalmilag és megfogalmazásukat illetően igazodnak az új büntetőeljárási kódex azonos tárgyú rendelkezéseihez.

Az Rtv. új 68. §-ához

A Javaslat egy szakaszon belül, áttekinthetőbb formában helyezi el a fedőadatra, a fedőokiratra és a fedőintézményre vonatkozó, a hatályos Rtv.-ben széttagoltan található szabályokat. Az egyes szabályok megfogalmazását illetően a Javaslat az új büntetőeljárási törvény megfogalmazását veszi át.

Az Rtv. új 69. §-ához

Az adatkérés jogintézménye esetében a Javaslat mellőzi az adatszolgáltatás kérésének minden olyan jogcímét, amelyek valamely konkrét bűncselekmény felderítésére vonatkozik a hatályos szabályozás alapján, mivel ilyen célból az új büntetőeljárási törvény alapján kizárólag büntetőeljárás során kérhető adatok szolgáltatása. Az egyéb célokat a módosítás nem érinti, az adatkérés szabályait illetően kizárólag a szöveg egyszerűsítése volt indokolt.

Az Rtv. új 70. §-ához és 71. §-ához

A 70. § (1) bekezdése a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazásának általános feltételeként előírja az arányosság és szükségesség vizsgálatát. Ilyen jellegű, általános mérlegelési szempontrendszer az Rtv. hatályos rendszerében nincs, ez ugyanakkor fontos előrelépés a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása, illetve engedélyezése során.

A Javaslat alapján az Rtv. az új büntetőeljárási kódexszel azonos módon határozza meg a titkos információgyűjtés során alkalmazható bírói engedélyhez kötött eszközöket, amelyek a titkos kutatás, a hely titkos megfigyelése, a küldemény titkos megismerése, a lehallgatás és az információs rendszer titkos megfigyelése. Ebben a tekintetben nincs tartalmi jellegű változás a hatályos szabályozáshoz képest, a Javaslat az egyes leplezett eszközök definícióját illetően érdemben nem tér el az új kódex rendelkezéseitől.

Az Rtv. új 72. §-ához

Az Rtv. új 72. §-a egyrészt a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazásának korlátait állapítja meg, másrészt pontosítja az engedélyezés során mérlegelendő szempontokat. Az (1) bekezdés a bűnmegelőzés absztrakt célját illetően törvényi szinten rögzít arányossági szempontú korlátokat, kizárólag a szervezett bűnözés elleni fellépésre korlátozva a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés lehetőségét. A (2) és (3) bekezdés rendelkezései a Tv. 37. §-ában szereplő, azonban a szabályozás tárgyát illetően a titkos információgyűjtéshez tartozó rendelkezéseket határozzák meg.

Az Rtv. új 73-75/A. §-ához

A módosítás alapján az Rtv. a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazásának engedélyezésére vonatkozóan a jelenleginél részletesebb szabályokat tartalmaz. Az engedélyezés kezdeményezésére, a döntéshozatalra és a határozat tartalmára vonatkozó szabályok az új büntetőeljárási törvénynek a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök engedélyezésére vonatkozó szabályaival azonos tartalmat és megfogalmazást kaptak.

Az Rtv. új 75/B. §-ához

A módosítás célja a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazásának időtartamára vonatkozó szabályok egyértelművé tétele. A módosítás okaként kell megemlíteni azt a tényt, hogy a hatályos Rtv. 71. § (3) bekezdésének értelmezése vitatott a joggyakorlatban, nem egyértelmű, hogy a titkos információgyűjtés kilencven nappal való meghosszabbítására egy vagy több alkalommal kerülhet sor. Az Alkotmánybíróság 32/2013. (XI. 22.) AB határozata is tett olyan megállapítást, amely szerint az Rtv. a a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvénnyel (a továbbiakban: Be.) szemben nem tartalmaz korlátozást a határidő meghosszabbítását illetően.

A módosítás a titkos információgyűjtés időtartamának maximumát az egyes célok szerint cizelláltan, az egyes célok sajátosságaira figyelemmel határozza meg. Az időtartamra vonatkozó szabályok kialakítása során a módosítás a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását veszi a határidő számításának alapjául. Azon célok esetén, amelyeknél a módosítás egyértelművé teszi, hogy a titkos információgyűjtés időtartamára vonatkozóan nem ír elő abszolút értelemben vett felső határt, garanciális okokból többletfeltétel teljesülését írja elő a további hosszabbítás engedélyezésére. Ennek megfelelően, ha az addig engedélyezett legfeljebb háromszáz hatvan nap alatt az alkalmazás nem érte el a célját, a további engedélyezésnek akkor van helye, ha új tény vagy körülmény ezt megalapozza.

Az Rtv. új 75/C. §-ához

A bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása esetén a titkos információgyűjtés egyik kiemelt garanciája az, hogy az engedélyező a végrehajtás során is törvényességi kontrollt gyakoroljon. Ezért a Javaslat a büntetőeljárásról szóló új törvény 242. §-ával azonos módon valamennyi, a titkos információgyűjtést szabályozó törvényben erősíti az ellenőrzés intézményt. A bíróság ennek megfelelően vizsgálhatja, hogy az általa engedélyezett bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása az engedélynek megfelel-e. E feladatának ellátása érdekében a Javaslat a bíróságnak nem csupán az engedélyezés körében, hanem a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása során is iratbetekintési, és ezzel egyfajta felügyeleti jogot biztosít.

Az Rtv. új 75/D. §-ához

A Javaslat az alkalmazás megszüntetésének tartalmi szabályait illetően érdemben nem tér el az Rtv. hatályos rendelkezéseitől. A titkos információgyűjtés megszüntetésére vonatkozó szabályok az egyes célokhoz, az alkalmazás szükségességének és arányosságának feltételeihez, a bírói engedélyhez kötött eszközök esetén az engedély kereteihez igazodnak. A Javaslat új szabályként írja elő, hogy a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazásának megszüntetéséről garanciális okból tájékoztatni kell a bíróságot.

A módosítás az információs önrendelkezéshez való alapvető jog tiszteletben tartását és ekként az Alaptörvénynek való megfelelést biztosítja azzal az (5) bekezdésben megfogalmazott garanciális rendelkezéssel, amely főszabályként írja elő, hogy a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazásának végrehajtását követően, az engedélyben megjelölt érintett személyt az eszközök alkalmazásának tényéről tájékoztatni kell. Ettől kizárólag a büntetőeljárás eredményessége és más titkos információgyűjtés érdekére figyelemmel lehet eltekinteni.

Az Rtv. új 75/E. §-ához

A módosítás a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök végrehajtásához kapcsolódóan az új büntetőeljárási szabályozással azonos módon rendelkezik arról, hogy az egyes, bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazásához szükségszerűen igénybe vett berendezések, technikai eszközök telepítése miként, milyen módszerekkel történhet, és arról, hogy a végrehajtását követően azokat haladéktalanul el kell távolítani.

Az Rtv. új 75/F. §-ához

A Javaslat az Rtv. új 75/F. §-ában az új büntetőeljárási kódexhez hasonlóan rendezi a titkos információgyűjtés végrehajtására vonatkozó kérdéseket. A titkos információgyűjtést az azt folytató szerv maga hajtja végre, a titkos információgyűjtés végrehajtásában való közreműködésre kijelölt rendőri szerv közreműködésével hajtja végre, vagy a végrehajtáshoz a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény által ilyen szolgáltatások végzésére kijelölt nemzetbiztonsági szolgálatot veszi igénybe.

Az Rtv. új 75/G. §-ához

A titkos információgyűjtés során megszerzett adatok bizalmassága a rendőrségi feladatok ellátásának nyilvánvaló és elfogadott érdeke. A módosítás az új büntetőeljárási szabályozással egyezően rendelkezik arról, hogy titkos információgyűjtés engedélyezése, végrehajtása, illetve az annak eredményeként keletkezett adatok felhasználása során gondoskodni kell arról, hogy az intézkedések és az adatok bizalmassága megőrizhető legyen, a tevékenységről illetéktelen személyek ne szerezzenek tudomást. E cél érdekében a titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervek, illetve a bíróság, ha annak feltételei fennállnak, a titkos információgyűjtéssel összefüggő adatokat a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint minősített adatként védhetik.

Az Rtv. új 75/H. §-ához

A módosítás a 75/H. §-ban foglalja össze az Rtv. titkos információgyűjtésre vonatkozóan meghatározott különleges adatkezelési rendelkezéseit, így magában foglalja a hatályos Rtv. 69. § (2) bekezdését és az Rtv. 73. § (2)-(3) bekezdését.

Alapvető adatvédelmi szempontú és az Alaptörvénynek való megfelelést biztosító garanciális rendelkezés, hogy a titkos információgyűjtés során minden, a megszerzése idején is nyilvánvalóan érdektelen adatot törölni kell. A következő lépésként, a titkos információgyűjtés befejezését követően kell törölni azon adatokat, amelyek az eljárás eredményeképpen és más adatokkal történt elemzést követően érdektelennek tekinthetők. Törölni kell azt az adatot is, amelyet a halaszthatatlan elrendelés során szereztek be, ha az utólagos engedélyezés iránti indítványt a bíróság elutasította, továbbá azon adatokat, amelyek olyan eszköz alkalmazása során keletkeztek, amelyre vonatkozóan a bíróság az engedélyét visszavonta.

Az Rtv. új 75/1. §-ához

A 75/I. § rendezi a titkos információgyűjtés és a büntetőeljárás kapcsolatát, az egyes részletszabályok az új büntetőeljárási törvény XLII. Fejezetéhez igazodnak.

A titkos információgyűjtés eredményének bizonyítékként történő felhasználása esetén a hatályos joganyagban nincs rendezve az a kérdés, hogy a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának tényét a bíróság milyen határidőn belül igazolja, és az igazolást mely szervnek kell beszereznie. A Javaslat e kérdést illetően egyértelmű szabályokat állapít meg.

Az Rtv. új 75/J-75/L. §-ához

A titkos információgyűjtéssel és a leplezett eszközök alkalmazásával kapcsolatos sajátos gazdálkodási szabályokat a Javaslat a VII. Fejezet végére helyezi, a hatályos Rtv.-hez képest csupán technikai és terminológiai módosításokat hajt végre.

11. §

A 11. § (1)-(3) és (9) bekezdéséhez

Az Rtv. terminológiájának egységesítése érdekében végrehajtott módosítás.

A 11. § (4) bekezdéséhez

A titkos információgyűjtés jogállami szabályrendszerének egyik hangsúlyos eleme a célhozkötöttség, amelyet a törvényben meghatározott feladatra épülő és szorosan ahhoz igazodó cél- és eszközrendszerre vonatkozó rendelkezések mellett, a titkos információgyűjtéssel megszerzett adatok kezelésére vonatkozó szabályokban is érvényre kell juttatni.

A Javaslat külön bekezdésekben, a rendőrség egyes feladatai szerint részletezve alakítja ki az Rtv.-ben a titkos információgyűjtés, illetve a büntetőeljárás során a leplezett eszközök alkalmazása során szerzett adatok adatkezelési határidejére vonatkozó szabályrendszert. Az (1a) bekezdés a rendőrség Rtv. alapján végzett titkos információgyűjtő tevékenysége alapján megszerzett adatok kezelésére vonatkozó szabályokat foglalja össze, míg az (1b) bekezdés a büntetőeljárás során alkalmazott leplezett eszközökkel megszerzett adatok kezelésére vonatkozik. A cizellált adatkezelési szabályok célja a készletező adatgyűjtés lehetőségének egyértelmű kizárása.

Az (1a) bekezdés a titkos információgyűjtés azok alapján meghatározott egyes céljai szerint - az egyes célok sajátosságaira és a célok különbözőségeire figyelemmel - határozza meg azt, hogy az egyes adatkörök mennyi ideig kezelhetők a rendőrség adatállományában.

A büntetőeljárásban nem értelmezhető a rendőrség komplex feladatellátása, pontosabban a büntetőeljárásban a leplezett eszközök alkalmazásának célja az egyes eljárási szakaszok céljához igazodik. Az (1b) bekezdés tehát - figyelemmel arra, hogy a büntetőeljárás célrendszere más logikát követ - nem az (1a) bekezdés rendszere szerint, hanem a büntetőeljárás egyes eljárási szakaszaira figyelemmel alakítja ki az adatkezelés szabályrendszerét.

A 11. § (5) bekezdéséhez

A Javaslat nyilvánvaló rendészeti érdekekre tekintettel kifejezetten rögzíti, hogy a fedőadatot elhelyező szerv kérheti, hogy tájékoztassák arról, ha a fedőadatra vonatkozóan adattovábbítási kérelem érkezik.

A 11. § (6) és (7) bekezdéséhez

A Javaslat az értelmező rendelkezések között az új büntetőeljárási törvényben szereplő meghatározással egyezően szabályozza a fedett nyomozó és az információs rendszer fogalmát.

A 11. § (8) bekezdéséhez

A rendőrség személyi védelemmel kapcsolatos feladataihoz, az ezen feladatok ellátása során folytatható titkos információgyűjtés szabályaihoz kapcsolódóan szükséges megteremteni az Rtv.-ben az ilyen célú feladatellátás pontos szabályait tartalmazó kormányrendeleti szabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezést. A vonatkozó, jelenleg hatályos kormányrendelet szabályainak megalkotására a Be. 604. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazó rendelkezés alapján van lehetőség, azonban az új büntetőeljárási kódex - az elvégzett felülvizsgálat eredményeként és tekintettel arra, hogy a személyi védelem ellátása tisztán rendészeti jellegű feladat - ilyen jellegű felhatalmazó rendelkezést nem tartalmaz. Ez indokolja, hogy a Javaslat megteremtse a szükséges felhatalmazást az Rtv.-ben.

A 11. § (10) bekezdéséhez

A titkos információgyűjtés és az új büntetőeljárásról szóló törvény leplezett eszközökre vonatkozó rendelkezéseinek szoros kapcsolata miatt a módosítások hatálybalépését az új büntetőeljárásról szóló törvény hatálybalépéséhez indokolt igazítani. Az új büntetőeljárásról szóló törvény hatálybalépését követően rendezni indokolt, hogy a már megkezdett titkos információgyűjtéseket miként és meddig lehet a jelenleg hatályos szabályok szerint folytatni. Az Rtv. 103. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott átmeneti rendelkezések az új büntetőeljárási kódex 872. §-ával összhangban rendezik ezt a kérdést.

12. §

Az Rtv. sarkalatossági záradékát a törvény érintett rendelkezéseinek változása miatt kell módosítani.

13. §

A 13. § a) és b) pontjához

A az Rtv. Javaslat szerinti új 2/A. §-ára tekintettel szükséges a különböző időpontban hatályos Büntető Törvénykönyvekre az Rtv. későbbi rendelkezéseiben bevezetett rövidítések javítása.

A 13. § c) pontjához

Pontosító jellegű módosítás.

A 13. § d) pontjához

A Javaslat azt rögzíti, hogy a rendőrség egyes szervei nemcsak a hatáskörükbe nem tartozó bűncselekményre utaló információkat kötelesek egymásnak átadni, hanem a személyi védelem, a Védelmi Program, illetve a személy- és létesítményvédelmi feladattal összefüggő információkat is.

A 13. § e), i) és m) pontjához

Technikai módosítás a hivatkozott törvényi rendelkezés változása miatt.

A 13. § f) és g) pontjához

Technikai módosítás a Javaslatban foglalt, a bűnmegelőzés és bűnfelderítés terminológiáját érintő változások miatt.

A 13. § h) pontjához

Technikai jellegű pontosítás az új büntetőeljárási törvényre tekintettel.

A 13. § j) pontjához

Az Rtv. terminológiájának egységesítése érdekében végrehajtott módosítás.

A 13. § k) pontjához

A módosítás egyrészt anyagi jogi dogmatikai szempontból pontosítja a bűncselekmények gyanújára vonatkozó rendelkezést, másrészt az előkészítő eljárásnak a büntetőeljárás során történő bevezetésére tekintettel a büntetőeljárás megindítását érintő változással hozza összhangba a szabályozást.

A 13. § l) pontjához

Az Rtv. terminológiájának egységesítése érdekében végrehajtott módosítás.

14. §

A 14. § a) pontjához

A Javaslat az Rtv. 7/B. § (3) és (4) bekezdését változatlan tartalommal a titkos információgyűjtésről szóló VII. Fejezetben helyezi el. A módosítás oka, hogy bár a (3) bekezdés a megbízhatósági vizsgálatra irányadó, tartalmilag a titkos információgyűjtés bírói engedélyhez nem kötött eszközét határozza meg. Az Rtv. módosításának koncepciója alapján a titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályokat egységesen, egy fejezeten belül kell elhelyezni. A (4) bekezdés áthelyezése ugyanezen okra vezethető vissza, az tartalmilag a titkos információgyűjtés egy speciális eszközének megszüntetésére vonatkozik.

A 14. § b) pontjához

Az Rtv. hatályos 7/C. § (1) bekezdésével tartalmilag azonos rendelkezést tartalmaz a 7. § (3) bekezdése, ezért a normaszöveg egyszerűsítése érdekében a 7/C. § (1) bekezdésének hatályon kívül helyezése indokolt.

A 14. § c) pontjához

A 7/D. §-t érintő módosítás miatt indokolatlan az alcím fenntartása.

A 14. § d) pontjához

A módosítás a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervére és a terrorizmust elhárító szervére vonatkozó azonos rendelkezések azonos szerkezetben és sorrendben történő elhelyezését célozza. Az (1) bekezdés első mondata változatlan tartalommal átkerül az új (2) bekezdésbe.

A 14. § e) pontjához

A Javaslat 7. §-ában az Rtv. 7/E. § (1) bekezdés a) pontját érintő jogszabály-szerkesztési célú változásokkal összefüggő módosítás.

A 14. § f) és i) pontjához

A módosítások anyagi jogi dogmatikai szempontból, illetve eljárásjogi terminológiai okból pontosítják a bűncselekmények gyanújára vonatkozó rendelkezést.

A 14. § g) pontjához

Az Rtv. terminológiájának egységesítése érdekében végrehajtott módosítás.

A 14. § h) pontjához

A normaszöveg egyszerűsítése érdekében végrehajtott módosítás, figyelemmel arra, hogy a nyomozásként megjelölt tevékenység a bűncselekmények felderítése, illetve a büntetőeljárás lefolytatása körében értelmezhető.

A 14. § j) pontjához

A Javaslat 11. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés önálló bekezdésekben szabályozza újra a titkos információgyűjtés során, illetve a leplezett eszközök révén beszerzett személyes adatok megőrzésével kapcsolatos adatkezelési szabályokat. Emiatt szükséges törtölni az Rtv.-ben a tárgykört eddig szabályozó rendelkezést.

A 14. § k) pontjához

A Javaslat előkészítése során elvégzett felülvizsgálat eredményeként ez a felhatalmazó jellegű rendelkezés szükségtelennek bizonyult, ezért hatályon kívül kell helyezni.

15-17. §

A Javaslat következtében a végrehajtási eljárás során a természetes személy sértettek érdekeinek védelme hangsúlyosabbá válik azzal, hogy a kielégítési sorrendben a büntető- és a büntetésvégrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeget megelőzően kerülnek kielégítésre azok a polgári jogi igények, melyek a bűncselekmény következtében keletkeztek és az adóssal szemben természetes személy sértett javára kerültek - akár büntetőeljárásban, akár polgári perben - megállapításra. Az igazságos egyensúly megköveteli, hogy a végrehajtási eljárások során a bűncselekmény következtében keletkezett és a természetes személy sértettek javára megítélt polgári jogi igények kielégítése megelőzze az állam javára fizetendő összegeket, ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést. A módosítással érintett természetes személy sértettek érdekeinek hatékonyabb védelme következtében a sértetti jogok erősödnek.

18. §

A módosítások az Nbtv. és a titkos információgyűjtést szabályozó egyes törvények közötti koherencia megteremtése érdekében szükséges terminológiai változtatásokat jelenítik meg.

19. §

A 19. § (1) bekezdéséhez

A módosítás a büntetőeljárásról szóló új törvény rendszerének megfelelően a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ eljárásának a büntetőeljárással való kapcsolatát rendezi. A módosítás az Nbtv. szabályait az új büntetőeljárási szabályozás eljárási szakaszokat érintő változásaihoz igazítja, figyelemmel arra, hogy az az előkészítő eljárás bevezetésével a büntetőeljárás megindítását a gyanú megállapítása- és ekként a nyomozás elrendelése - előtt is lehetővé teszi.

A 8/A. § (3) bekezdés i) pont ic) alpontját illetően a rendőrség terrorizmust elhárító szervét a terrorizmussal összefüggő feladataira figyelemmel indokolt megjeleníteni a rendelkezésben.

A 19. § (2) bekezdéséhez

Az Rtv. hatályos 7/F. § (2) bekezdés második mondatában szereplő, a rendőrség terrorizmust elhárító szervére vonatkozó, a bűncselekményre vonatkozó információ átadásának feltételeire vonatkozó szabályt, a tartalmi azonosságra tekintettel indokolt a nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében is törvényben rögzíteni.

A 19. § (3) és (4) bekezdéséhez

A módosítás a büntetőeljárásról szóló új törvény rendszerének megfelelően a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ eljárásának a büntetőeljárással való kapcsolatát rendezi, valamint anyagi jogi dogmatikai szempontból pontosítja a bűncselekmények gyanújára vonatkozó rendelkezést.

A 19. § (5) bekezdéséhez

Az egyéb törvényekben szereplő, hasonló jellegű rendelkezésekkel összhangban a Javaslat az Nbtv.-ben is rögzíti a titkos információgyűjtés végrehajtásának alapvető szabályát.

20. §

A titkos információgyűjtést szabályozó egyes törvényeket - ideértve az új büntetőeljárási törvényben a leplezett eszközök alkalmazásának rendszerét is - érintő módosítások egyik célja, hogy a titkos információgyűjtés folytatásának az egyes törvényekben tartalmilag megegyező rendelkezései - így a titkos információgyűjtés folytatása során alkalmazható, külső engedélyhez nem kötött eszközök - egységes megfogalmazást kapjanak. A Javaslat ennek megfelelően az egyes törvények közötti koherencia megteremtése érdekében szükséges tartalmi és terminológiai változtatásokat jeleníti meg.

21. §

A NAV összetett szervezeti tagozódására figyelemmel végrehajtott pontosítás.

22. §

A Javaslat alapján a titkos információgyűjtés folytatását szabályozó törvények közötti koherencia megteremtése érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok és a velük titkosan együttműködők tevékenységének szabályaira vonatkozó rendelkezések módosítása tartalmilag és a megfogalmazást illetően az új büntetőeljárási kódex azonos tárgyú rendelkezéseihez igazodik.

A titkos információgyűjtést szabályozó törvények módosításának egyik célja, hogy a titkos információgyűjtésnek az egyes törvényekben tartalmilag megegyező rendelkezései - így például az együttműködő személyekkel történő megállapodások megkötésének feltételei - egységes tartalmi szabályozást kapjanak. A módosítás az egyes törvények közötti koherencia megteremtése érdekében az Nbtv. esetében is kizárja a megállapodás megkötését olyan személlyel, aki olyan bűncselekményt követett el, amely maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást szándékosan okozott.

23. §

A titkos információgyűjtést szabályozó egyes törvényeket érintő módosítások egyik célja, hogy a titkos információgyűjtés folytatásának az egyes törvényekben tartalmilag megegyező rendelkezései - így a titkos információgyűjtés folytatása során alkalmazható, külső vagy bírói engedélyhez kötött eszközök - egységes megfogalmazást is kapjanak. A módosítás az egyes törvények közötti koherencia megteremtése érdekében szükséges terminológiai változtatásokat jeleníti meg.

24. §

A 24. § (1) bekezdéséhez

A titkos információgyűjtés eredményének bizonyítékként történő felhasználása esetén a hatályos joganyagban nincs rendezve az a kérdés, hogy a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának tényét a bíróság milyen határidőn belül igazolja, és az igazolást mely szervnek kell beszereznie. A Javaslat e kérdést illetően egyértelmű szabályokat állapít meg.

A 24. § (2)-(5) bekezdéséhez

Az Nbtv. és a titkos információgyűjtést szabályozó egyes törvények terminológiája közötti koherencia megteremtése érdekében végrehajtott módosításokat tartalmazzák a Javaslat ezen rendelkezései.

25. §

A felhatalmazó rendelkezések módosítását a leplezett eszközök mint új jogintézmény bevezetése indokolja.

26. §

Az Nbtv. és a titkos információgyűjtést szabályozó egyes törvények terminológiája közötti koherencia megteremtése érdekében végrehajtott módosítások.

27. §

Az Nbtv. 54. § (1) bekezdés h) pontjának, illetve az 56. § a) és b) pontjának a Javaslat szerinti módosítása miatt nem indokolt a "lakás" fogalmának fenntartása az értelmező rendelkezések között.

28. §

A Tv. módosítása azért vált szükségessé, mert az új büntetőeljárási kódexben érvényesíteni kívánt új szabályozási rendszer alapján egyértelművé válik, hogy ellenőrzött szállításra, illetve a jelenleg az ez alapján a törvény alapján végzett, bűnüldözési célú titkos információgyűjtésre a jövőben nem kerülhet sor, csak és kizárólag büntetőeljárás keretében. Ez azt is jelenti, hogy ilyen jellegű külföldi megkeresést a hazai hatóságok az új büntetőeljárási törvény hatálybalépését követően csak bűnügyi jogsegély keretében teljesíthetnek. Ezért az előterjesztés céljaként megfogalmazott, az új büntetőeljárási törvénynek megfelelő rendészeti, illetve nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés rendszerének a teljességéhez az is hozzátartozik, hogy a jogalkotó világossá teszi a nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében végezhető titkos információgyűjtés szabályait.

A Javaslat ezen módosításai a titkos információgyűjtést szabályozó egyes törvényekkel való koherencia megteremtése érdekében szükségesek, a módosítást a terminológiai egységesítése indokolja.

29. §

Technikai módosítások a hivatkozott törvényi rendelkezések változása miatt.

30. §

A 30. § a) pontjához

A titkos információgyűjtést szabályozó egyes törvények módosítását követően az információs rendszereken és a hírközlési rendszerekben kezelt adatok, illetve kommunikáció megfigyelésére egységes terminológiát vezet be. Ezért indokolatlan az ettől eltérő, a Tv. 2. § 8. pontjában meghatározott "lehallgatás" megnevezés fenntartása.

A 30. § b)-d) pontjához

Az Rtv.-t érintő módosítás következtében ellenőrzött szállítás nem folytatható az Rtv. alapján, arra kizárólag bűnügyi jogsegély és nem a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében kerülhet sor. Ezért az ellenőrzött szállítás megjelenítése nem indokolt a törvényben.

A 30. § f) pontjához

A rendelkezés hatályon kívül helyezését az Rtv. és a NAV tv. ellenőrzött szállítást érintő módosításai indokolják.

A 30. § g) pontjához

A Tv. 37. §-ában szereplő rendelkezések tartalmilag átkerültek az Rtv. és a NAV tv. titkos információgyűjtést szabályozó fejezetébe.

A 30. § h) pontjához

A megkeresés tartalmi elemei között megjelölt "tényállás" megtévesztő jelentéstartalommal bír, hiszen az konkrét bűncselekményt feltételez, illetve arra utal, hogy ilyen esetben bűnügyi jogsegélynek lenne helye. A megkeresésnek a Tv. 38. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemei megfelelően jelölik meg azokat az adatköröket, amelyek alapján a megkeresés végrehajtásáról dönteni lehet.

31. §

A NAV tv.-t érintő módosítást illetően az általános indokolásban kifejtettek az irányadók. Az egyes törvényeket érintő módosítások az új büntetőeljárásról szóló törvényben a leplezett eszközök alkalmazásának rendszerével való koherencia megteremtése érdekében szükséges tartalmi, rendszerszintű változtatásokat jelenítik meg. Ezért a titkos információgyűjtés normarendszerének az egyes törvényekben megegyező elemeire ugyanazon szabályok meghatározása indokolt. Ennek megfelelően a NAV tv.-t érintő módosítások csak a NAV törvényben meghatározott egyes feladatait és egyes szerveit illetően térnek el az Rtv.-nek a Javaslat szerint megállapított rendelkezéseitől, egyébként tartalmilag minden esetben ugyanazon rendelkezések megállapítása volt indokolt.

Az Rtv.-t érintő módosításoknál kifejtettekre visszautalva a titkos információgyűjtés szabályozásának koncepciója a titkos információgyűjtést szabályozó valamennyi törvény, így a NAV tv. esetén is úgy érvényesíti a célhozkötöttséget, hogy a titkos információgyűjtés céljait a NAV törvényben meghatározott feladataihoz igazítja. A NAV tv. alapján folytatható titkos információgyűjtés és a leplezett eszközöknek az új büntetőeljárásról szóló törvény alapján történő alkalmazásának egyértelmű elhatárolásához mindenekelőtt a NAV bűnözéssel, bűncselekményekkel kapcsolatos egyes feladatainak egyértelmű meghatározása szükséges. A módosítás ezt a pontos elhatárolást alapozza meg.

32. §

A Javaslat a NAV tv. IV. Fejezetének teljes újraszabályozását tartalmazza. A szabályozás szerkezetileg és tartalmilag az Rtv. VII. Fejezetével megegyezően épül fel, ide nem értve a NAV esetén - a törvényben meghatározott feladatok eltérése miatt - nem értelmezhető vagy eltérő megfogalmazást igénylő célokat, illetve rendelkezéseket. Így a NAV tv.-ben nem szerepelnek az Rtv.-hez képest a megbízhatósági vizsgálat, a körözési eljárás, a Védelmi Program végrehajtása, valamint a személybiztosítási és létesítményvédelmi feladatok ellátása során, illetve érdekében végezhető titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályok.

33. §

A Javaslat az Rtv. adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő rendelkezéseket emeli be a NAV tv.-be, ezért a módosítás indokait illetően az Rtv. 91/A. §-hoz írtak megfelelően irányadók.

A bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása indítványozásával, engedélyezésével, illetve igénybevételével kapcsolatos részletes szabályokat illetően a kijelölt miniszter kap felhatalmazást rendelet alkotására.

34. §

A NAV tv. IV. Fejezete szerinti titkos információgyűjtés eszközei, módszerei, illetve a leplezett eszközök NAV általi alkalmazásának részletes szabályait a kijelölt miniszter utasításban állapítja meg.

35. §

A titkos információgyűjtés és az új büntetőeljárásról szóló törvény leplezett eszközökre vonatkozó rendelkezéseinek szoros kapcsolata miatt a módosítások hatálybalépését az új büntetőeljárásról szóló törvény hatálybalépéséhez indokolt igazítani. Az új büntetőeljárásról szóló törvény hatálybalépését követően rendezni indokolt, hogy a már megkezdett titkos információgyűjtéseket miként és meddig lehet a jelenleg hatályos szabályok szerint folytatni. A NAV tv. 103/A. §-ban meghatározott átmeneti rendelkezések az Rtv.-hez hasonlóan az új büntetőeljárási kódex 872. §-ával összhangban rendezik ezt a kérdést.

36. §

A NAV tv. sarkalatos rendelkezéseinek módosítása a törvény érintett rendelkezéseinek változása miatt indokolt.

37. §

A NAV tv. terminológiájának egységesítése érdekében és a hivatkozott törvényi rendelkezések változása miatt végrehajtott technikai módosítások.

38. §

A NAV tv. terminológiájának egységesítése érdekében végrehajtott technikai módosítás.

39. §

A Javaslatnak az Ütv.-t érintő módosításának fő okait illetően az általános indokolásban kifejtettek az irányadók. Az egyes törvényeket érintő módosítások az új büntetőeljárásról szóló törvényben a leplezett eszközök alkalmazásának rendszerével való koherencia megteremtése érdekében szükséges tartalmi, rendszerszintű változtatásokat jelenítik meg. Ezért a titkos információgyűjtés normarendszerének az egyes törvényekben megegyező elemeire ugyanazon szabályok meghatározása indokolt.

A Javaslat új III/A. Fejezettel egészíti ki az Ütv.-t, amelynek szabályozása szerkezetileg és tartalmilag az Rtv. VII. Fejezetével megegyezően épül fel. Az Rtv.-t érintő módosításoknál kifejtettekre visszautalva a titkos információgyűjtés szabályozásának koncepciója a titkos információgyűjtést szabályozó valamennyi törvény, így az Ütv. esetén is úgy érvényesíti a célhozkötöttséget, hogy a titkos információgyűjtés céljait az ügyészség törvényben meghatározott feladataihoz igazítja. A módosítás következtében az ügyészség kizárólag a leplezett eszközök büntetőeljárásról szóló törvény alapján történő alkalmazásához kapcsolódóan jogosult titkos információgyűjtést folytatni. Emiatt az Ütv.-ben a titkos információgyűjtés két céljának meghatározása volt indokolt, ezek a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása során igénybe vett technikai eszköz vagy adat elhelyezése, valamint eltávolítása, továbbá az ügyészséggel a büntetőeljárás során titkosan együttműködő személy védelme, bevonása és ellenőrzése. A III/A. Fejezet további szakaszai az ezen célokhoz szükséges eszközök és módszerek meghatározásáról és az alkalmazásuk részletszabályairól rendelkeznek.

40. §

A titkos információgyűjtés mellett értelemszerűen a leplezett eszközökre vonatkozó jogállami szabályrendszernek is hangsúlyos eleme a célhozkötöttség, amely szabályozási elvet a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott cél- és eszközrendszer mellett a leplezett eszközök alkalmazásával megszerzett adatok kezelésére vonatkozó szabályokban is érvényre kell juttatni. Az Ütv. 32. §-ának (7)-(7b) bekezdésében meghatározott új rendelkezések az Rtv. és a NAV tv. azonos tárgyú rendelkezéseivel tartalmilag azonos módon - az ügyészség eljárásának speciális jellege miatt indokolt különbségekkel - határozzák meg a büntetőeljárás során alkalmazott leplezett eszközökkel, továbbá a titkos információgyűjtés során megszerzett adatok kezelésének szabályait. A cizellált adatkezelési szabályok célja ebben az esetben is a készletező adatgyűjtés lehetőségének egyértelmű kizárása. A módosítás további indokait illetően az Rtv. 91/A. §-ához írtak megfelelően irányadók.

41. §

A titkos információgyűjtés és az új büntetőeljárásról szóló törvény leplezett eszközökre vonatkozó rendelkezéseinek szoros kapcsolata miatt a módosítások hatálybalépését az új büntetőeljárásról szóló törvény hatálybalépéséhez indokolt igazítani. Erre tekintettel az új büntetőeljárásról szóló törvény hatálybalépését követően rendezni kell, hogy a már megkezdett titkos információgyűjtéseket miként és meddig lehet a jelenleg hatályos szabályok szerint folytatni. Az Ütv. 41/B. §-ában meghatározott átmeneti rendelkezések az Rtv.-hez hasonlóan az új büntetőeljárási kódex 872. §-ával összhangban rendezik ezt a kérdést.

42. §

Az Ütv. 32. § (9) bekezdését érintő módosítás célja az új büntetőeljárási szabályozás terminológiájával való összhang megteremtése.

43. §

A 43. § a) pontjához

Az Ütv. jelenleg az ügyészség büntetőeljárást megelőző titkos információgyűjtő tevékenységét nem szabályozza a nyomozó hatóságok ágazati jogszabályainak megfelelő részletességgel, hanem a 18. §-ban az Rtv. VII. Fejezetének alkalmazásáról rendelkezik kisebb eltérésekkel. Azonban az Rtv. titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályai a célhozkötöttséget a rendőrség Alaptörvényben és Rtv.-ben meghatározott olyan feladataihoz igazítják, amely feladatok ellátására sem az Alaptörvény, sem az Ütv. nem jelöli ki az ügyészséget. Emiatt az ügyészség titkos információgyűjtésre vonatkozó jogkörét a hatályosnál pontosabb, részletesebb szabályozással indokolt meghatározni. Mivel a III/A. Fejezet az Rtv.-ben és a NAV tv.-ben kialakított szerkezetben és rendszerben az Ütv.-ben is kialakítja a titkos információgyűjtés részletes szabályait, az Ütv. 18. §-ának hatályon kívül helyezése indokolt.

A 43. § b) pontjához

A titkos információgyűjtést szabályozó törvények módosítását követően az Ütv. is részletesebb adatkezelési szabályozást határoz meg. A Javaslat 40. §-ában szereplő, a hatályonál pontosabb adatkezelési szabályokra tekintettel szükségessé válik az Ütv. 32. § (8) bekezdésének hatályon kívül helyezése.

44. §

A Javaslat hatálybalépésének az időpontja az új büntetőeljárási kódex hatálybalépéséhez igazodik.

45. §

A Javaslat ezen rendelkezése a sarkalatossági záradékot tartalmazza az Alaptörvénynek megfelelően.