EH 2009.2080 I. A szolgálati viszonyban álló függetlenített szakszervezeti tisztségviselő illetményét a besoroláshoz kapcsolódó pótlékok kivételével az előző beosztásnak megfelelő besorolás alapján kell megállapítani.
II. Nem alapozhatja meg az egyenlő bánásmód megsértésére alapozott igényt az a körülmény, ha a munkáltató a jogszabály eltérést nem engedő (kógens) rendelkezése ellenére - téves jogértelmezés vagy egyéb ok miatt - másoknak magasabb illetve több juttatást biztosít [1996. évi XLIII. törvény 44. § (1) bekezdés, 103. § (2) bekezdés d) pont, 9/1997. (II. 12.) BM rendelet 20. § (3) bekezdés, 20/1997. (III. 19.) BM rendelet 4. § (4) bekezdés].
A megállapított tényállás szerint a felperes az alperes kerületi Rendőrkapitányság állományában nyomozó beosztásban teljesített szolgálatot, rendfokozata rendőr alezredes. A felperest a b.-i rendőrfőkapitány a személyi állományra vonatkozó parancsában 2006. január 1-jétől a F. R. Szakszervezetnél függetlenített szakszervezeti tisztségbe történő megválasztására tekintettel az alperes rendelkezési állományába helyezte, és az illetményét havi 279 680 forintban, ezen belül (rendfokozati és beosztási illetmény, illetménykiegészítés, szolgálati időpótlék) az illetménykiegészítés mértékét a beosztási illetmény 15 százalékában, vagyis 32 016 forintban állapította meg.
A felperes a szolgálati panaszának elutasítását követően benyújtott keresetében 605 072 forint illetménykülönbözet megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az igényét azzal indokolta, hogy a rendelkezési állományba helyezése folytán az alperes személyi állományába tartozott, ezt követően a munkáltatói jogkört gyakorló B. rendőrfőkapitánya az alpereshez rendelkezési állományba helyezte, ezért a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 103. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés c) pontja alapján a beosztási illetménye 30 százalékának megfelelő illetménykiegészítés illeti meg. Az alperes részéről az egyenlő bánásmód követelményének megsértését is állította, mivel tudomása szerint a vele egyidejűleg vagy ezt követően rendelkezési állományba helyezett hivatásos állományúak esetében 30 százalékos illetménykiegészítés megállapítására került sor.
Az alperes arra hivatkozott, hogy a felperes a törvény alapján az eredeti beosztása szerinti illetményre jogosult, ezért a kereset elutasítását kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A munkaügyi bíróság a jogvita eldöntésénél nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a felperessel szemben ki gyakorolta a rendelkezési állományba helyezés jogát. Megállapította, hogy a felperes a Hszt. 44. § (1) bekezdés h) pontja alapján tartozik rendelkezési állományba, mivel függetlenített szakszervezeti tisztségbe választották.
A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint az önkormányzati tűzoltóság szolgálati viszonyban álló tagjai szolgálati viszonyának egyes kérdéseiről és a személyügyi igazgatás rendjéről szóló 9/1997. (II. 12.) BM rendelet (továbbiakban: R.1.) 20. § (3) bekezdése értelmében a Hszt. 44. § (1) bekezdés b)-h) pontja szerint rendelkezési állományba helyezettek illetményének megállapítását - a beosztáshoz kapcsolódó pótlékok kivételével - az előző beosztásnak megfelelő besorolás alapján kell végrehajtani, amennyiben nincs előző beosztása, pályakezdőként kell figyelembe venni.
A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 20/1997. (III. 19.) BM rendelet (továbbiakban: R.2.) pedig konkrét rendelkezést tartalmaz a rendelkezési állományba helyezett szakszervezeti tisztségviselők illetményének megállapítására vonatkozóan. A R.2. 4. § (4) bekezdése szerint a Hszt. 44. § (1) bekezdésének h) pontja esetén a szakszervezeti tisztségviselő eredeti beosztása szerinti illetményre jogosult, illetménye és egyéb járandóságai azt a fegyveres szervet terhelik, ahol tisztségviselőként tevékenykedik, és a folyósítást is ez a fegyveres szerv végzi. Ezért a felperest eredeti beosztásában a Hszt. 103. § (2) bekezdés d) pontja alapján a beosztási illetmény 15 százaléknak megfelelő illetménykiegészítés illette meg, ezt meghaladó illetménykiegészítésre nem jogosult. Az ítélet indokolása szerint az alperes az eljárás során bizonyította, hogy 2005 novemberétől a rendelkezési állományba helyezettek illetménykiegészítésének megállapításnál nem jártak el a felperes esetétől eltérő módon.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bek. és 254. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazásánál helyes indokai alapján helybenhagyta.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a munkaügyi bíróság ítéletének megváltoztatását és az alperesnek 2007. október 31-éig bezárólag 827 718 forint illetménykülönbözet és kamatai megfizetésére kötelezését kérte. Azzal érvelt, hogy sem az első-, sem a másodfokú bíróság nem vette megfelelőképpen figyelembe a Hszt. 44. §-ának (1) és (3) bekezdésében foglaltakat, mely rendelkezések értelmében a függetlenített szakszervezeti tisztségviselőt nem lehet kedvezőtlenebb elbírálásban részesíteni, mint a hivatásos állomány többi tagját. A Hszt. 103. §-a alapján az illetménykiegészítés a szervezeti hovatartozástól függ, márpedig a helyi rendőrkapitányságnak rendelkezési állományba helyezési jogosultsága nincs. Ez okból számára sérelmes, hogy a munkaügyi bíróság nem tulajdonított jelentőséget annak a körülménynek, mely szerint az alperes vezetője helyezte rendelkezési állományba és bizonyos munkáltatói jogokat is ő gyakorol fölötte [R.1. 20. § (3) bekezdés]. Az alperes a 2005 novemberéig folytatott gyakorlata szerint a függetlenített szakszervezeti tisztségviselőket előző beosztási helyük szervezeti hovatartozásától függetlenül az Országos Rendőr-főkapitányság rendelkezési állományába helyezte, és részükre a központi szerveknél folyósított beosztási illetmény 40%-ának megfelelő illetménykiegészítést állapítottak meg.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme szerint a rendelkezési állományba helyezettek esetében tényleges szervezeti hovatartozásról nem lehet beszélni, éppen ezért az illetményük megállapításáról jogszabályok rendelkeznek. Erre figyelemmel az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását és a felperesnek a költségekben való marasztalását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Peradat, hogy a felperes a függetlenített szakszervezeti tisztségbe történő választását megelőzően az alperes kerületi Rendőrkapitányság B. Osztály B. Alosztály állományában csoportvezető beosztásban teljesített szolgálatot.
A Hszt. 44. § (1) bekezdése szerint a fegyveres szerv személyi állományába tartozó, de a fegyveres szervnél szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. A fegyveres szerv rendelkezési állományába tartozik - többek között - akit függetlenített szakszervezeti tisztségbe választottak tisztsége betöltéséig [Hszt. 44. § (1) bekezdés h) pont]. Az R.2. 20. § (3) bekezdése előírja, hogy a h) pont szerint rendelkezési állományba helyezettek illetményének megállapítását - a beosztáshoz kapcsolódó pótlékok kivételével - az előző beosztásnak megfelelő besorolás alapján kell végrehajtani. Az R.2. 4. § (4) bekezdése pedig kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a rendelkezési állományba helyezett szakszervezeti tisztségviselő eredeti beosztása szerinti illetményre jogosult. Nem vitásan a felperes eredeti beosztása szerint a I. besorolási osztály V. beosztási kategória 18. fizetési fokozat besorolásba tartozott, amely a rendelkezési állományba helyezéssel nem változott. A tartalékállományba helyezéssel egyidejűleg az alperes a beosztási illetmény 15 százalékának megfelelő illetménykiegészítést állapított meg a felperes részére, amely a Hszt. 103. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltaknak megfelelt, mivel a felperes az eredeti beosztása szerint helyi szervnél teljesített szolgálatot.
A Legfelsőbb Bíróság osztja az eljárt bíróságok jogi álláspontját, miszerint a vonatkozó jogszabályokból a felperes magasabb illetménykiegészítésre való jogosultsága nem vezethető le. Az R.1. és R.2. a hivatásos állomány függetlenített szakszervezeti tisztség betöltésére figyelemmel tartalékállományba helyezett tagja számára az eredeti beosztás szerinti illetményt biztosítja, ezt pedig a felperes az előzőekben leírtak szerint maradéktalanul megkapta. Az illetményre vonatkozó kifejezett rendelkezések ellenében többletilletményre jogosultságot nem szerzett, és más elbírálásra az alperes korábban ezzel ellentétes esetleges gyakorlata sem vezethet. Nem alapozhatja meg az egyenlő bánásmód megsértésére alapozott igényt az a körülmény, ha a munkáltató a jogszabály eltérést nem engedő (kógens) rendelkezése ellenére - téves jogértelmezés vagy egyéb ok miatt - másoknak magasabb illetve több juttatást biztosít.
A fenti indokolásra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság jogszabálysértés hiányában a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazásával hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Mfv. II. 10.568/2008.)