32016D2276[1]

A Bizottság (EU) 2016/2276 végrehajtási határozata (2016. december 15.) Brazília központi szerződő felekre vonatkozó szabályozási keretének a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti egyenértékűségéről

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/2276 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2016. december 15.)

Brazília központi szerződő felekre vonatkozó szabályozási keretének a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti egyenértékűségéről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 25. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1) A 648/2012/EU rendelet 25. cikkében meghatározott, a harmadik országokban székhellyel rendelkező központi szerződő felek elismerésére vonatkozó eljárás célja, hogy az említett rendeletben rögzítettekkel egyenértékű szabályozási előírásokat alkalmazó harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő felek számára lehetővé tegye elszámolási szolgáltatások nyújtását az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok vagy kereskedési helyszínek számára. Az elismerési eljárás és az annak keretében hozott, az egyenértékűségre vonatkozó határozatok így hozzájárulnak a 648/2012/EU rendelet átfogó céljának eléréséhez: a stabil és biztonságos központi szerződő felek - ideértve a harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő feleket is - alkalmazásának a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolására történő kiterjesztése révén csökkenti a rendszerszintű kockázatot.

(2) Ahhoz, hogy valamely harmadik ország központi szerződő felekre vonatkozó jogi szabályozását az uniós jogi szabályozással egyenértékűnek lehessen tekinteni, a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere alkalmazásának lényegileg az uniós követelményekkel egyenértékű eredményre kell vezetnie az elért szabályozási célkitűzések tekintetében. Az egyenértékűség értékelésének célja ezért annak ellenőrzése, hogy Brazília jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja-e, hogy az ott székhellyel rendelkező és engedélyezett központi szerződő felek nem teszik ki az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket nagyobb kockázatnak, mint amekkorának az Unióban engedélyezett központi szerződő felek tennék ki őket, és következésképpen nem okoznak elfogadhatatlan mértékű rendszerszintű kockázatot az Unióban. Ennek során mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy az uniós pénzügyi piacnál kisebb pénzügyi piacokon folytatott elszámolási tevékenységek lényegesen kisebb kockázatot hordoznak.

(3) A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban három feltételnek kell teljesülnie annak megállapításához, hogy valamely harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek tekintetében egyenértékű az említett rendeletben rögzített követelményekkel.

(4) Az első feltétel az, hogy az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő feleknek olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeket kell teljesíteniük, amelyek egyenértékűek a 648/2012/EU rendelet IV. címében megállapított követelményekkel.

(5) Brazíliának az engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó, jogilag kötelező érvényű követelményei közé tartoznak a következők: a 2001. március 27-i10 214. sz. törvény és az azon alapuló, a Nemzeti Monetáris Tanács (CMN) által kiadott állásfoglalások, a Brazil Központi Bank (BCB) által kiadott körlevelek és a Brazil Értékpapír- és Tőzsdebizottság (CVM) által kiadott utasítások. Mindenekelőtt a 3 081. sz. állásfoglalással módosított 2 882. sz. állásfoglalás szabályozza az elszámolóházak és elszámolási szolgáltatók tevékenységeit, meghatározza az elszámolóházak és elszámolási szolgáltatók működésére alkalmazandó elveket és feljogosítja a Brazil Központi Bankot, hogy szabályozza, engedélyezze és felügyelje az elszámolóházakat és elszámolási szolgáltatókat.

(6) A Brazíliában székhellyel rendelkező elszámolóházak és elszámolási szolgáltatók részére a Brazil Központi Banknak kell az elszámolási szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedélyt kiadni. Annak mérlegelése során, hogy elszámolóházként vagy elszámolási szolgáltatóként engedélyezzen valamely szolgáltatót, a Brazil Központi Banknak figyelembe kell vennie a brazil fizetési rendszer stabilitását, rendes működését és fejlesztését. A Brazil Központi Bank az ilyen engedély megadását megelőzően vagy követően részletesen meghatározhat "általa megfelelőnek ítélt feltételeket", figyelembe véve a pénzügyi rendszer stabilitását és az elszámolóházak és elszámolási szolgáltatók kockázatát és eredményességét. Az elszámolási rendszerek volumenétől és jellegétől függően a Brazil Központi Bank megállapításai szerint a brazil finanszírozási rendszer erejére és zökkenőmentes működésére nézve kockázatot jelentő, rendszerszintű jelentőségű rendszert működtető elszámolóházakra a többi elszámolóház és elszámolási szolgáltató szabályaitól eltérő szabályok vonatkozhatnak.

(7) A Brazil Központi Bank különböző intézkedéseket fogadott el a 2 882. sz. állásfoglalás végrehajtása és annak érdekében, hogy az elszámolóházak és elszámolási szolgáltatók megfeleljenek a fizetési rendszerre alkalmazandó értékeknek, elveknek és szabályoknak. Mindenekelőtt a 3 057. sz. körlevél tartalmazza az elszámolóházak és elszámolási szolgáltatók működésére vonatkozó részletes szabályozást és számos követelményt határoz meg, amelyeknek meg kell felelniük, többek között tőkekövetelményeket, átláthatósági előírásokat, kockázat-ellenőrzési intézkedéseket és működési követelményeket. A Brazil Központi Bank közzétette a Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottsága (Committee on Payment and Settlement Systems - CPSS) (2) és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (International Organization of Securities Commissions - IOSCO) által 2012 áprilisában kiadott, pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elvek elfogadásával kapcsolatos, 25 097. sz. szakpolitikai állásfoglalást, amelyet követően a Brazil Központi Bank az elszámolóházak és elszámolási szolgáltatók felügyelete és ellenőrzése során alkalmazza a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveket.

(8) A 3 057. sz. körlevél értelmében az elszámolóházaknak és elszámolási szolgáltatóknak belső szabályokat és eljárásokat kell elfogadniuk, amelyek biztosítják a valamennyi releváns követelménynek való megfelelést és a feladataikhoz kapcsolódó valamennyi releváns szempontra kiterjednek, ideértve a hitel-, likviditási és működési kockázatok kezelésére szolgáló biztosítékokat. Az említett belső szabályokat és eljárásokat az engedélyezési eljárás során be kell nyújtani a Brazil Központi Bankhoz, amelyeket az először értékel. Ezen túlmenően a Brazil Központi Banknak a belső szabályok és eljárások lényeges változtatásait is jóvá kell hagynia. A belső szabályok és eljárások nem lényeges változásairól a változások végrehajtását követő harminc napon belül tájékoztatni kell a Brazil Központi Bankot, amelyek ellen a Brazil Központi Bank kifogást emelhet.

(9) A Brazíliában engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelmények tehát kétszintű struktúrát alkotnak. A 10 214. sz. törvényben foglalt alapelvek és az annak értelmében elfogadott állásfoglalások, körlevelek és utasítások rögzítik azokat a magas szintű előírásokat (együttesen: az elsődleges szabályok), amelyeknek az elszámolóházaknak és elszámolási szolgáltatóknak meg kell felelniük ahhoz, hogy engedélyezzék számukra az elszámolási szolgáltatások Brazíliában történő nyújtását. Ezek az elsődleges szabályok alkotják Brazíliában a jogilag kötelező érvényű követelmények első szintjét. Az elsődleges szabályoknak való megfelelést bizonyítandó az elszámolóházaknak és elszámolási szolgáltatóknak jóváhagyásra vagy kifogás mellőzésére be kell nyújtaniuk belső szabályaikat és eljárásaikat a Brazil Központi Bankhoz. Az említett belső szabályok és eljárások jelentik Brazíliában a jogilag kötelező érvényű követelmények második szintjét, amelyeknek részletes leírást kell tartalmazniuk arra vonatkozóan, hogy az elszámolóházak és elszámolási szolgáltatók milyen módon fogják teljesíteni a szóban forgó előírásokat. A Brazil Központi Bank értékeli, hogy az elszámolóházak és elszámolási szolgáltatók eleget tesznek-e az említett előírásoknak és a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek. A belső szabályok és eljárások a Brazil Központi Bank jóváhagyását követően az elszámolóházakra és elszámolási szolgáltatókra nézve jogilag kötelező erejűvé válnak.

(10) Az elszámolóházakra és elszámolási szolgáltatókra Brazíliában alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer egyenértékűségének értékelése során figyelembe kell venni azt is, hogy a keretrendszer milyen eredménnyel csökkenti azokat a kockázatokat, amelyeknek az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek a szóban forgó jogalanyokban való részvételük miatt ki vannak téve. A kockázatcsökkentés eredményét meghatározza egyrészt az érintett központi szerződő fél által végzett elszámolási tevékenységgel járó eredendő kockázat szintje, amelyet befolyásol azon pénzügyi piac mérete, ahol tevékenykedik, másrészt a központi szerződő felekre az említett kockázatcsökkentés tekintetében vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszer megfelelősége. Ahhoz, hogy a kockázatcsökkentés terén egyenértékű eredményt érjenek el, szigorúbb kockázatcsökkentési követelményekre van szükség azon központi szerződő felek esetében, amelyek tevékenységüket nagyobb pénzügyi piacokon végzik és így magasabb az eredendő kockázatuk, mint a kisebb pénzügyi piacokon tevékenykedő (és így alacsonyabb eredendő kockázattal rendelkező) központi szerződő felek esetében.

(11) Azon pénzügyi piac, ahol a Brazíliában székhellyel rendelkező elszámolóházak és elszámolási szolgáltatók végzik elszámolási tevékenységüket, lényegesen kisebb, mint az a piac, ahol az Unióban székhellyel rendelkező központi szerződő felek folytatják tevékenységüket. Az elmúlt három évben Brazíliában elszámolt származtatott ügyletek teljes értéke nem érte el az Unióban elszámolt származtatott ügyletek teljes értékének 3 %-át. Következésképpen az elszámolóházakban és elszámolási szolgáltatókban való részvétel lényegesen kisebb kockázatot jelent az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek számára, mint az Unióban engedélyezett központi szerződő felekben való részvételük.

(12) A Brazíliában székhellyel rendelkező elszámolóházakra és elszámolási szolgáltatókra alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer ezért egyenértékűnek tekinthető, amennyiben alkalmas ezen alacsonyabb kockázati szint csökkentésére. Az elszámolóházakra és elszámolási szolgáltatókra alkalmazandó elsődleges szabályok, a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveket végrehajtó belső szabályokkal és eljárásokkal kiegészítve csökkentik a Brazíliában fennálló, alacsonyabb szintű kockázatot és a 648/2012/EU rendelet által megcélzottal egyenértékű kockázatcsökkentési eredményre vezetnek.

(13) A Bizottság ezért megállapítja, hogy Brazília jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az ott engedélyezett elszámolóházak és elszámolási szolgáltatók megfeleljenek a 648/2012/EU rendelet IV. címében meghatározott követelményekkel egyenértékű jogilag kötelező érvényű követelményeknek.

(14) A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt második feltétel értelmében Brazília jogi és felügyeleti keretrendszerének biztosítania kell az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyeletét, illetve a keretrendszernek a központi szerződő felekkel szembeni érvényesíthetőségét.

(15) A Brazil Központi Bank folyamatosan nyomon követi az elszámolóházakra és elszámolási szolgáltatókra alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelmények betartását. A Brazil Központi Bank ezenfelül több eszközzel rendelkezik e megfelelés biztosítására. A Brazil Központi Bank mindenekelőtt tájékoztatást kérhet az elszámolóházaktól és elszámolási szolgáltatóktól, figyelmeztetéseket adhat ki és szükség esetén kérheti, hogy szabályaikon bizonyos módosításokat hajtsanak végre. Ezenfelül a Brazil Központi Bank pénzbírságot szabhat ki az elszámolóházakra és elszámolási szolgáltatókra az általuk alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelmények be nem tartása esetén, valamint jogában áll visszavonni engedélyüket.

(16) Meg kell tehát állapítani, hogy a Brazíliában engedélyezett elszámolóházak és elszámolási szolgáltatók tekintetében folyamatosan biztosított a hatékony felügyelet és érvényesíthetőség.

(17) A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt harmadik feltétel értelmében Brazília jogi és felügyeleti keretrendszerének ténylegesen egyenértékű rendszert kell biztosítania a harmadik ország jogi szabályozása alapján engedélyezett központi szerződő felek (a továbbiakban: harmadik országbeli központi szerződő felek) elismerése tekintetében.

(18) Az olyan harmadik országban engedélyezett központi szerződő felek, amelyben a jogi és felügyeleti keretrendszer hasonló eredményeket biztosít, mint a Brazíliában alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer és amely megfelel a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek, továbbá a pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozóan egyenértékű szabályozással rendelkezik, és amelyben a központi szerződő felek hatékony felügyelet hatálya alá tartoznak, szolgáltatásokat nyújthatnak Brazíliában. Az elismerés megadásához továbbá együttműködési megállapodás megkötésére van szükség a Brazil Központi Bank és a kérelmező központi szerződő fél harmadik országbeli illetékes hatósága között.

(19) Ezért úgy tekintendő, hogy Brazília jogi és felügyeleti keretrendszere ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése tekintetében.

(20) Ez a határozat az elfogadásakor a Brazíliában alkalmazandó, az elszámolóházakra és elszámolási szolgáltatókra vonatkozó, jogilag kötelező érvényű követelményeken alapul. A Bizottságnak továbbra is rendszeres jelleggel nyomon kell követnie az elszámolóházakkal és az elszámolási szolgáltatókkal kapcsolatos jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, valamint az e határozat meghozatalának alapját képező feltételek teljesülését.

(21) Az engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó brazil jogi és felügyeleti keretrendszer rendszeres felülvizsgálata nem érinti a Bizottság azon lehetőségét, hogy az általános felülvizsgálat keretein kívül bármikor célzott felülvizsgálatot végezzen, ha lényeges fejlemények szükségessé teszik, hogy a Bizottság újraértékelje az e határozatban megállapított egyenértékűséget. Az újraértékelés e határozat visszavonásához vezethet.

(22) Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdése alkalmazásában Brazíliának az elszámolóházakra és elszámolási szolgáltatókra alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszere, amely a 10 214. sz. törvényt és az annak értelmében elfogadott állásfoglalásokat, körleveleket és utasításokat foglalja magában, kiegészítve a brazil fizetési rendszerben részt vevő központi szerződő felek tevékenységeinek felügyeletével összefüggésben a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elvek elfogadásával kapcsolatos 25 097. sz. szakpolitikai állásfoglalással, egyenértékűnek tekintendő a 648/2012/EU rendeletben foglalt követelményekkel.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2016. december 15-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 201., 2012.7.27., 1. o.

(2) A Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottságának neve 2014. szeptember 1-jével Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottságra változott.