1551/B/1992. AB határozat

a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 257. §-a alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányosságának utólagos vizsgálatára benyújtott indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 257. §-a alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti indítványt elutasítja.

INDOKOLÁS

I.

A közjegyző a hagyatéki eljárásban végzés formájában érdemi döntést hoz. A hagyatéki végzés elleni fellebbezést a bíróság a Polgári Perrendtartás (a továbbiakban: Pp.) 257. § második mondata alapján tárgyaláson kívül bírálja el. Az indítványozó álláspontja szerint a Pp. 257. § második mondata ellentétben áll az Alkotmány 57. § (1) bekezdésével, ez ugyanis kimondja: a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van ahhoz, hogy valamely perben jogait és kötelezettségeit független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.

II.

Az indítvány nem megalapozott.

Az Alkotmánybíróság eddig két határozatában foglalkozott a Pp. azon rendelkezéseivel, amelyek lehetővé teszik a bíróságnak, hogy tárgyalás tartása nélkül hozzon határozatot. A 26/1990. (XI. 8.) AB határozatban az indítványon túlmenően a Pp. valamennyi ilyen tárgyú rendelkezését mérlegelési körébe vonta és a megsemmisítő rendelkezések indokolásában kitért arra is, hogy a Pp. 257. § második mondatát nem találja alkotmányellenesnek.

A 38/1991. (VII. 3.) AB határozat kifejezetten csak a Pp. 340. § (1) bekezdésével foglalkozott, amely a közigazgatási perekben lehetővé teszi másodfokon a tárgyaláson kívüli eljárást, ha a fél a tárgyalás tartását nem kérte. E határozatában kiemelten rámutatott az Alkotmánybíróság arra, hogy a tárgyalási elv, a szóbeliség és a közvetlenség a polgári peres eljárás alapelvei közé tartozik. Nem jelenti azonban ennek az alkotmányos szabállyá emelt alapelvnek a sérelmét, ha egyes különleges eljárásokban - az eljárás különös természetét figyelembe véve - a törvény a bíróság számára lehetővé teszi a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását is. Erre az Alkotmány 8. § (2) bekezdése alapján az 57. § (1) bekezdés által érintett jogok esetén, a törvényhozónak joga van.

Mindkét határozat peres eljárásokkal kapcsolatos okfejtést tartalmaz. A jelenlegi indítvány a közjegyzői hatáskörbe tartozó perenkívüli eljárásokra vonatkozik, azok között is kiemelve a hagyatéki eljárást, amelyet a 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet szabályoz. Nem perben, hanem peren kívüli eljárásban hozott első fokú határozat elleni fellebbezés elbírálásának módjáról van tehát szó.

A hagyatéki eljárásban a közjegyző a hagyatékot tárgyalás nélkül is átadhatja. Ha tárgyalást tart, annak keretében bizonyítási eljárást csak korlátolt körben folytathat a hagyaték átadásának alapjául szolgáló tényállás megállapítása végett. A teljes hatályú jogerős hagyatékátadó végzés a Legfelsőbb Bíróság PK. 262. számú állásfoglalása szerint a végzésben megjelölt örökösnek e minőségét és örökségének a tárgyát igazolja mindaddig, amíg a bíróság peres eljárásban hozott határozattal másként nem dönt. A hagyatékadó végzésnek tehát anyagi jogereje nincs, bármely érdekelt vélt öröklési igényét perben utóbb érvényesítheti.

A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása rámutat, hogy a peren kívüli eljárás jogerős lezárása után peres eljárásra irányadó garanciák mellett kerülhet bíróság elé minden olyan kérdés, amely a nemperes eljárás után vitás maradt. A törvény tehát biztosítja, hogy a jogok és kötelezettségek perben, tárgyaláson, anyagi jogerővel rendelkező ítélettel kerüljenek elbírálásra.

Az Alkotmány 57. § (1) bekezdése perben, vagyis peres eljárásban ad mindenkinek egyenlő jogot arra, hogy jogait és kötelezettségeit a bíróság tárgyaláson bírálja el. A tárgyalás - ahogy a fent hivatkozott 38/1991. (VII. 3.) AB határozat is tartalmazza - a peres eljárás alapelvei közé tartozik. Törvény a bíróság számára még peres eljárásban is lehetővé teheti fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását. Végzés elleni fellebbezés esetében - a felek kérelmétől függetlenül - nem alkotmányellenes a Pp. 257. §-ának második mondata, amely szerint a végzés ellen beadott fellebbezés tárgyában a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül határoz.

Ennek megállapításával az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.

Budapest, 1993. március 30.

Dr. Sólyom László s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Herczegh Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szabó András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Zlinszky János s. k.,

előadó alkotmánybíró