A közvetítői tevékenységről szóló T/1092. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvényhez kapcsolódó feladatokat meghatározó 102/1999. (XII. 18.) OGY határozat felkérte a Kormányt, hogy vizsgálja meg a polgári jogi jogviták bíróságon kívüli rendezésének további lehetőségét, különös tekintettel a szerződési kikötésen alapuló permegelőző egyeztetések fórumainak kialakítására, és a vizsgálat eredményének megfelelően dolgozza ki az erre vonatkozó jogi szabályozást.
A polgári jogviták bíróságon kívüli rendezésének szabályozása elsősorban azért került előtérbe, mert az az érdekelt felek ügyére sokkal gyorsabb és olcsóbb megoldással szolgálhat, másrészt, mert a közismerten túlterhelt bíróságok tehermentesítését jelentheti, de ezen túlmenően hozzájárul a hazai konfliktuskezelő kultúra kialakításához és megszilárdításához is. E gondolat jegyében készült el a közvetítői tevékenység, vagyis a permegelőző közvetítés szabályozása.
A jogviták peren kívüli rendezésére két módszer kínálkozik, a nyugat-európai országokban és az Egyesült Államokban mindkettő alkalmazására találunk példát. Az egyik az arbitrációs eljárás, amelynek során választottbíróságként működő testület bírálja el az ügyet. Ennek az eljárásnak a rendes bírósági eljárással szemben legfőbb előnye, hogy a felek szabadon választják meg az eljáró tanácsot, az eljárási szabályok valamelyest egyszerűbbek, mint a rendes bírósági eljárásban, relatíve olcsóbb az eljárás, biztosított a konkrét ügyben a magas szintű szakértelem, az elsőfokon meghozott jogerős ítélet és a viszonylag gyors és egyszerű végrehajthatóság jelentősen meggyorsíthatja az ügy lezárását. Ez utóbbinak különösen nagy a jelentősége a nemzetközi vitákban, hiszen a világ államainak többsége által aláírt New-York-i Konvenció lehetőséget biztosít arra, hogy a pervesztes fél országában a megítélt követelés gyorsan végrehajtásra kerüljön. Az arbitrációs eljárás sok tekintetben hasonlít a bírósági eljáráshoz, hiszen a választottbíróság ugyanúgy bizonyítást folytat le, vizsgálja a jogellenességet, felróhatóságot és megállapítja a kártérítés összegét stb.
A jogviták rendezésére másik lehetséges megoldás a mediációs típusú eljárás bevezetése. Ennek lényege, hogy a közvetítést végző személy legfontosabb feladata az, hogy a feleket hozzásegítse a jogvita egyezséggel történő lezárásához. Ebben az eljárásban a közvetítőként eljáró személy nem vizsgálja a felróhatóságot, jogellenességet, nem állapít meg felelősséget, hanem csupán mediálja, közvetíti az egyezség létrejöttét. Az eljárás teljes egészében a felek önkéntességén alapul, minden mozzanatához a felek megegyezése szükséges.
A mediáció (közvetítés) tehát a konfliktus megoldásának útja, azaz olyan eljárás, amelyben a semleges, kompetens és a konfliktussal nem érintett személy (közvetítő) módszeres kommunikációs stratégia felhasználásával a vitában álló feleket olyan helyzetbe hozza, hogy a saját felelősségükre az általuk meghatározott célt, továbbá az egyezség létrehozásához vezető utat megtalálják, s így létrejöjjön a minden érintett számára elfogadható megegyezés. A megegyezés eltérő jogokat és kötelezettségeket is megállapíthat azoktól, amelyek a feleket egy bírósági eljárás során egyébként megilletnék.
A közvetítés lényeges eleme, hogy a szembenálló feleket a közvetítő a lehető legmegfelelőbb megoldáshoz juttassa el, melynek eredményessége esetében egyezség, részegyezség, megállapodás jön létre.
Hatályos jogunkban mind az arbitrációs, mind pedig a mediációs típusú eljárás egyes részterületeken történő szabályozásával és annak bevezetésével ismertté vált (a választottbírósági eljárást az 1994. évi LXXI. törvény szabályozza, a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény létrehozta a Sport Állandó Választott Bíróságot, átmenetet képvisel a két eljárás között a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései alapján létrehozott Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálatra vonatkozó szabályozás, míg a mediációs típusú eljárást az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény szabályozza).
A közvetítői tevékenységre vonatkozó szabályozás kidolgozásának egyik lényeges célja, hogy szélesebb körben tegye ismertebbé a (mediációs) közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségét.
A közvetítői tevékenység bevezetésével összefüggésben nem áll fenn kifejezett jogharmonizációs kötelezettség az Európai Közösségek joganyagával. A tárgykörnek ugyanakkor nagy szerepe van a hatékonyan működő igazságszolgáltatás feltételeinek biztosításában, mely követelmény teljesítése európai integrációs szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bír. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás egyik politikai kritériuma, továbbá az Unió tagállamai közti igazságügyi együttműködés alapfeltétele ugyanis az, hogy a tagállami igazságszolgáltatás hatékonyan működő szervezetrendszer legyen. A szabályozás e cél érvényesítéséhez hozzájárul.
Részletes indokolás
Az 1-3. §-hoz
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a közvetítői eljárás bevezetésénél elsődleges szempontként annak perelhárító jellegére helyezi a hangsúlyt, oly módon, hogy egy sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárásra vonatkozó alapvető rendelkezések meghatározásával elősegítse a természetes személyek és más személyek személyi és vagyoni jogaival kapcsolatban felmerült azon polgári jogviták rendezésének szabályait, amelyekben a felek rendelkezési jogát törvény nem korlátozza. Ennek elsődleges indoka, hogy a személyi és vagyoni jogokkal összefüggésben számos olyan kérdés merülhet fel, amelyekben a konfliktushelyzet további éleződése helyett egy semleges és a konfliktussal nem érintett személy, a közvetítő segítségével létrejöhet a felek számára elfogadható megegyezés.
Nem terjed ki a Javaslat szerinti szabályozás a külön törvényben szabályozott közvetítői vagy békéltetői eljárásra, továbbá a választottbírósági eljárás során lefolytatandó közvetítésre sem.
A Javaslat szerint nincs helye közvetítői eljárásnak a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XVI-XVIII. és a XX-XXV. fejezetei alá tartozó ügyekben. Ennek elsődleges indoka, hogy a közvetítői eljárás alá nem vonható, a felsorolt fejezetek alá tartozó ügyekben speciális rendelkezések szabályozzák az eljárást. Így például részben hivatalból történő bizonyításnak van helye, meghatározott esetekben a bíróság köteles a feleket személyesen meghallgatni, ügygondnok rendelése, döntés kereseti kérelem hiányában is, az eljárás célja nem közvetlenül a felek közötti anyagi jogvita bírósági úton történő rendezése, hanem a közigazgatási eljárás törvényességének biztosítása a határozat felülvizsgálatával stb. Lehetőséget biztosít azonban a Javaslat a Pp. XV., XIX. és XXIII. fejezetei alá tartozó ügyekben (házassági, fizetési meghagyásos eljárással érintett és munkaügyi perek) a közvetítői eljárás lefolytatására, tekintettel arra, hogy ezen ügycsoportoknál számos olyan kérdés merülhet fel, amelyekben a konfliktushelyzet további éleződése helyett egy semleges és a konfliktussal nem érintett személy, a közvetítő segítségével létrejöhet a felek számára elfogadható megegyezés. A Javaslat ugyanakkor egyértelművé teszi, hogy a közvetítői eljárás a bíróság által teendő intézkedésekre, valamint a bíróság hatáskörébe utalt eljárási cselekményekre nem terjedhet ki, azokról a bíróságnak kell dönteni.
A közvetítés tehát a Javaslat szerint lefolytatott olyan sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy, a közvetítő bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó megállapodás létrehozása.
A közvetítőnek tevékenysége során lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint törekednie kell az ellenérdekű felek békítésének megkísérlésére, és a bírói út igénybevételének mellőzésével a felek közötti egyezség létrehozására. E tevékenység körében igen fontos szempont az emberismeret, a gyors helyzetfelismerés, a jó kommunikációs készség és konfliktuskezelő képesség, így a közvetítői tanfolyamot elvégző személyek hatékonyan és eredményesen irányíthatják és vezethetik a közvetítői eljárást, kiegészítve a tanfolyamon szerzett tapasztalataikat a hivatásukban, szakmájukban megszerzett tudással és gyakorlattal.
A 4-5. §-hoz
A Javaslat szerint a közvetítői névjegyzéket (a továbbiakban: névjegyzék) az Igazságügyi Minisztérium vezeti, annak érdekében, hogy a bevezetendő új intézménybe vetett bizalmat és hitelességet erősítse.
A Javaslat meghatározza a közvetítők és a közvetítőket foglalkoztató jogi személyek névjegyzékbe történő felvételéhez szükséges azon feltételeket, amelyek alapján megalapozott és objektív döntés születhet a névjegyzékbe történő felvételről. A névjegyzékbe az a természetes személy kérheti felvételét, aki felsőfokú végzettséggel és a végzettséghez kapcsolódó öt éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint a közvetítői tanfolyamot elvégezte. A jogi személy névjegyzékbe történő felvételénél lényeges feltétel, hogy a jogi személy létesítő okiratában a közvetítői tevékenység feltüntetésre kerüljön és legyen közvetítői tevékenység folytatására feljogosított tagja vagy munkaviszony, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott alkalmazottja (a továbbiakban együtt: alkalmazott), akinek közvetítői tevékenysége nem szünetel. A Javaslat a névjegyzékbe történő felvétel feltételei között nem nevesít olyan kizáró okot, amely egy adott tevékenység végzéséhez kapcsolódna, de értelemszerűen csak olyan természetes személy kérheti felvételét a névjegyzékbe, akinek a tevékenységére vonatkozó jogszabályok az e törvény alapján folytatott tevékenység végzését lehetővé teszik, mivel így a közvetítői tevékenységet folytató természetes személy semmilyen módon nem kerülhet a közvetítői eljárással érintett ügyben olyan pozícióba, amely megkérdőjelezhetné az általa végzett közvetítői tevékenység objektivitását. A Javaslat kizáró okként nevesíti azonban a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt állást és a gondokság alá helyezés nélküli cselekvőképtelenséget.
A 6. §-hoz
A Javaslat rögzíti a természetes személyek és jogi személyek azon adatainak körét, amelyeket az Igazságügyi Minisztérium a névjegyzékben szerepeltet, annak érdekében, hogy a közvetítőnek a névjegyzékből történő kiválasztásakor a döntést megkönnyítse a közvetítői eljárást kezdeményező felek részére. A Javaslat szerint a felvételi kérelemben mindenkor közölni kell a természetes személy nevét, jogi személy esetén elnevezését, az azonosításhoz szükséges adatok körében pedig a természetes személy születési helyét, idejét, anyja nevét, jogi személynél a nyilvántartását vezető hatóság elnevezését, nyilvántartási számát.
A névjegyzéknek a Javaslat által meghatározott nyilvános adatait az Igazságügyi Minisztérium a világhálón, míg a nyilvános adatok jogszabályban meghatározott körét az Igazságügyi Közlönyben is közzéteszi. Az Igazságügyi Közlönyben történő megjelentetésnek részbeni indoka, hogy jelenleg még nem mindenki rendelkezik olyan számítógépes kapcsolattal, amellyel a világhálót elérheti, másrészt az Igazságügyi Közlönyben történő megjelentetés is erősítheti a közvetítői tevékenységet folytatókkal szembeni hitelességet és bizalmat.
A 7. §-hoz
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy közvetítő csak természetes személy lehet, aki a névjegyzékbe történő bejegyzéssel válik jogosulttá a közvetítői tevékenység folytatására. A jogi személy alkalmazottja a közvetítői tevékenység folytatására csak akkor válik jogosulttá, ha a névjegyzékbe mint természetes személyt, továbbá az őt foglalkoztató jogi személyt is bejegyezték. A jogi személy alkalmazottját közvetítői tevékenysége körében a jogi személy tagja, vezető tisztségviselője nem utasíthatja. Ennek elsődleges indoka az, hogy a közvetítői eljárásban a jogi személy nevében eljáró alkalmazott pártatlan és semleges maradhasson.
A 8-9. §-hoz
A Javaslat meghatározza a névjegyzékbe történő felvételnél benyújtandó kérelem tartalmi kellékeit, egyben lehetőséget biztosít arra, hogy ha a kérelem hiányos, a kérelmező 30 napos határidővel a hiányokat pótolhassa. A Javaslat rögzíti, hogy ha a kérelmező a törvényben meghatározott feltételek hiánya miatt a névjegyzékbe nem vehető fel, vagy ha hiánypótlási kötelezettségének a törvényben előírt határidőben nem tesz eleget, az igazságügy-miniszter a kérelmet elutasítja.
A Javaslat értelmében a közvetítőt a névjegyzékbe történt felvételét követően az Igazságügyi Minisztérium közvetítői minőségének igazolására szolgáló igazolvánnyal látja el (a jogi személy alkalmazottjának igazolványa a jogi személy elnevezését is tartalmazza). Az igazolvány kiadásának indoka, hogy a közvetítői eljárásban félként részt vevő személyekben a közvetítővel szembeni bizalmat erősítse.
A 10. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi a közvetítői tevékenység szüneteltetését a természetes személyek részére. Ennek indoka, hogy bármikor előfordulhatnak olyan helyzetek, amelyek átmeneti időre nem teszik lehetővé a tevékenység folytatását, és ezen átmeneti időre nem indokolt, hogy a közvetítő a névjegyzékből törlésre kerüljön. A szüneteltetés kérelmezésének egyetlen, a Javaslatban meghatározott feltétele az, hogy a közvetítő folyamatban lévő közvetítői eljárásban nem vehet részt, így a közvetítői eljárásban részt vevő felek nem kerülhetnek a közvetítő szüneteltetési kérelme miatt bizonytalan és kiszolgáltatott helyzetbe a közvetítői eljárás lefolytatását illetően. Az Igazságügyi Minisztérium a szüneteltetés befejezésének tényét a természetes személy bejelentése alapján tünteti fel a névjegyzékben.
A 11-12. §-hoz
A Javaslat nevesíti azokat az eseteket, amelyekben a természetes személyt és a jogi személyt a névjegyzékből törölni kell. A törlési okok között szerepel a névjegyzékbe történt felvételt követően a felvételi feltételekben bekövetkezett változás, vagy ha utóbb az kerül megállapításra, hogy már a felvételkor sem voltak meg a felvételhez szükséges feltételek; ha az Igazságügyi Minisztérium a közvetítői működés ellenőrzése során lefolytatott vizsgálatban határozatával a törlést elrendelte. A jogi személyek esetében a Javaslat értelmében kiemelendő törlési ok, ha a hatóság a nyilvántartásából törli a jogi személyt, vagy valamennyi alkalmazottja közvetítői tevékenysége szünetel. Azokban az esetekben, amikor a természetes személy vagy a jogi személy kéri a névjegyzékből történő törlését, a Javaslat szerint nyilatkoznia kell, hogy folyamatban lévő közvetítői eljárásban nem vesz részt. E feltétel is biztosítja a közvetítői eljárásban részt vevő felek részére, hogy a közvetítői eljárás lefolytatását illetően ne kerülhessenek bizonytalan helyzetbe.
Amennyiben a közvetítőt az Igazságügyi Minisztérium hivatalból törli a névjegyzékből, a közvetítőnek 8 napon belül meg kell szüntetni az eljárást és a felekkel el kell számolnia. A Javaslatban megjelölt viszonylag rövid határidő biztosítja a felek részére azt, hogy ha a közöttük fennálló vitát közvetítői eljárás keretében kívánják továbbra is rendezni, azt egy újonnan kijelölt közvetítő bevonásával minél előbb újra megkezdhessék. A visszaélések elkerülése érdekében az Igazságügyi Minisztérium a névjegyzékből törölt közvetítő igazolványát bevonja.
A 13-17. §-hoz
A Javaslat előírja, hogy a névjegyzékbe történt bejegyzést követően a közvetítő köteles külön jogszabályban előírt időszakonként továbbképzésben részt venni. A továbbképzés célja, hogy a közvetítői tevékenységet ellátó természetes személy a közvetítői tevékenységhez kapcsolódó szakmai és gyakorlati ismereteit folyamatosan bővítve, a nemzetközi tapasztalatokat megismerve gyakorolhassa közvetítői működését.
A Javaslat rendelkezik arról, hogy a természetes személy és a jogi személy a névjegyzékben nyilvántartott adatokban bekövetkezett változásokat a változástól számított 15 napon belül köteles bejelenteni az Igazságügyi Minisztériumnak, annak érdekében, hogy a névjegyzék a legfontosabb adatok naprakész nyilvántartásával segítse elő a közvetítői eljárások kezdeményezését.
A Javaslat előírja a nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettséget a közvetítői eljárásban eljárt természetes személy és a jogi személy nevében eljáró alkalmazott esetében a jogi személy részére, amelynek célja a közvetítői működés ellenőrizhetőségének biztosítása, továbbá annak felmérése, hogy mennyiben valósítja meg az új jogintézmény a jogalkotó által kitűzött célokat. A nyilvántartás vezetésénél az ellenőrzéshez szükséges legfontosabb adatokat a törvény tételesen felsorolja, annak érdekében, hogy az ellenőrzés során esetlegesen feltárt hiányosságokhoz fűződő szankciók megállapításához objektív mérceként szolgáljon.
A Javaslat előírja továbbá az adatszolgáltatásra vonatkozó kötelezettséget a közvetítői eljárásban eljárt természetes személy és a jogi személy nevében eljáró alkalmazott esetében a jogi személy részére, az előzőekben feltüntetett célok megvalósítása érdekében. Ha az Igazságügyi Minisztérium a vizsgálat során a kötelezettségek teljesítésével összefüggésben hiányosságokat állapít meg, határidő mellett felhívja az érintettet annak pótlására.
A 18-22. §-hoz
A Javaslat deklarálja, hogy a közvetítői működés rendszeres és eseti ellenőrzését az Igazságügyi Minisztérium látja el. A Javaslat lehetőséget ad hivatalból, továbbá a közvetítői eljárással érintettek (a felek, a szakértő valamint a közvetítői eljárásban meghallgatott más harmadik személy) részére is vizsgálat kezdeményezésére annak érdekében, hogy a vizsgálat során a bevezetett új intézménnyel összefüggő panaszok tükrében a közvetítő tevékenysége vizsgálható legyen. Az Igazságügyi Minisztérium a vizsgálattal érintettet írásban értesíti a vizsgálat megkezdéséről, egyidejűleg 30 napos határidő tűzésével felszólítva írásos igazoló jelentés benyújtására. A határidő kérelemre egy alkalommal meghosszabbítható. A Javaslat az igazoló jelentés benyújtásának elmulasztása esetén lehetőséget biztosít az eljárás lefolytatására, így a vizsgálattal érintett természetes személy, jogi személy mulasztása nem akadályozhatja meg a vizsgálat lefolytatását és a panasz rövid időn belüli kivizsgálását, ami erősíti a jogkeresők bizalmát.
A Javaslat rendelkezik arról, hogy a vizsgálatot az Igazságügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatában erre kijelölt alkalmazottja mint vizsgálóbiztos folytatja le. Nem lehet vizsgálóbiztos, aki közvetítőként nem járhat el (a Javaslatnak az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályai szerint), vagy ha a vizsgálóbiztos az eljárás alá vont közvetítőnek (természetes személynek, a jogi személy nevében eljáró alkalmazottnak) és a jogi személy vezetőjének a hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont). További összeférhetetlenségi ok, ha a vizsgálóbiztos az eljárás alá vont közvetítőt foglalkoztató jogi személy alkalmazottja, vagy vezetője, vagy az őt foglalkoztató jogi személy a közvetítőt foglalkoztató jogi személlyel illetve a vizsgálattal érintett eljárásban a felek bármelyikével összefonódásban lévő szervezet [(Ptk. 685/B. §)]. A vizsgálóbiztosnak az eljárásban való részvételére vonatkozó, a Javaslatban meghatározott kizáró okok a vizsgálat lefolytatásának tisztaságát hivatottak garantálni.
A Javaslat értelmében a bejelentésre indult vizsgálat során a vizsgálattal érintettet (jogi személy esetén a nevében eljáró alkalmazottat, továbbá a jogi személy képviselőjét is) személyesen meg kell hallgatni, a meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha a vizsgálat hivatalból indult, és az eljárás alapjául szolgáló ok ismeretében eldönthető, hogy a rendelkezésre álló iratok, dokumentumok alapján lefolytatható az eljárás, csak a közvetítő kérelmére kell a személyes meghallgatás lehetőségét biztosítani. A vizsgálat során a közvetítőnek jog van a képviseletre, mind a közvetítő, mind pedig a jogi képviselője az iratokba bármikor betekinthet.
Ha a közvetítő a személyes meghallgatáson nem vesz részt, de a távolmaradását kimenti, a vizsgálóbiztos új időpontot tűz ki és erről a közvetítőt értesíti. A személyes meghallgatást követően, továbbá ha a személyes meghallgatáson az érintett személy nem vesz részt, és távolmaradását nem menti ki, vagy távolmaradását kimentette, de a megismételt személyes meghallgatáson - függetlenül attól, hogy távolmaradását kimentette-e - ismételten nem vesz részt, valamint ha az igazoló jelentést határidőben írásban nem nyújtja be, a vizsgálóbiztos az eljárást befejezi és a rendelkezésére álló iratok alapján terjeszti elő az ügyet döntésre az igazságügy-miniszternek. Az eljárási szabályok szigorú határidőkhöz kötik az egyes eljárási cselekmények végrehajtását, így a lehető legrövidebb időn belül az ügyben az igazságügy-miniszter döntést hozhat.
A Javaslat értelmében ha az eljárás során kötelezettségszegés megállapítására nem került sor, az igazságügy-miniszter határozatával az eljárást megszünteti. Ha a vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a vizsgálattal érintett a Javaslatban meghatározott kötelezettségeit megszegte, az igazságügy-miniszter, határozatával figyelmeztetésben részesíti a közvetítőt, egyidejűleg felhívja figyelmét a törvényes rendelkezések betartására. Ha a vizsgálattal érintett a Javaslatban meghatározott kötelezettségeit ismételten, vagy súlyosan megszegi, illetve annak a figyelmeztetés ellenére nem tesz eleget, az igazságügy-miniszter határozatával törli a közvetítőt a névjegyzékből. A névjegyzékből való törlés mint legsúlyosabb szankció visszatartó hatású lehet valamennyi közvetítővel szemben.
A Javaslat rendelkezik arról, hogy ha az igazságügy-miniszter a jogi személyt törli határozatával a névjegyzékből, az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatja a jogi személy alkalmazottjaként közvetítői tevékenységet folytató, a vizsgálattal nem érintett személyt, hogy csak akkor szerepelhet a névjegyzékben, ha 30 napon belül megjelöli, hogy működését hol vagy mely jogi személy tagjaként vagy alkalmazottjaként, illetve természetes személyként kívánja-e folytatni, továbbá arról a lehetőségről, hogy kérheti a tevékenység szüneteltetését.
A 23. §-hoz
A Javaslat a jogorvoslat körében rendelkezik arról, hogy az igazságügy-miniszter a névjegyzékbe való felvételről, a felvételi kérelem elutasításáról, a változások átvezetéséről a kérelem benyújtásától, az Igazságügyi Minisztérium által lefolytatott vizsgálat során a döntésre történő előterjesztéstől számított 30 napon belül határozattal dönt. A határidő egy ízben 30 nappal meghosszabbítható. A Javaslat értelmében a határozat ellen fellebbezésre nincs lehetőség, de a határozat felülvizsgálata kérhető - értelemszerűen a felvételről, továbbá ha a törlést a természetes személy vagy a jogi személy kérte, a törlésről szóló határozat kivételével - a bíróságtól. A bíróság a kérelemről nemperes eljárásban határoz. Ha a Javaslatból vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik a bíróság eljárásában a Pp. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.A kérelem elbírálása a Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartozik. A bíróság a jogszabálysértő határozatot hatályon kívül helyezi, és szükség esetén új eljárás lefolytatását rendeli el. A Javaslat az igazságügy-miniszter határozata elleni jogorvoslat megteremtése érdekében biztosítja a határozat bíróság előtti felülvizsgálati lehetőségét, tekintettel arra, hogy a közigazgatási szervezeten belül fellebbezésre nincs mód a legmagasabb fórumon történt döntéshozatal miatt.
A 24. §-hoz
A Javaslat értelmében a közvetítői eljárás megindítását a felek együttesen előterjesztett, írásos kérelemmel kezdeményezik, amelyet az általuk felkérendő természetes személyhez vagy jogi személyhez juttatnak el. A Javaslat a közvetítői eljárás eredményessége érdekében megteremti a lehetőségét annak is, hogy az ügy bonyolultságára tekintettel a felek az ügyben több természetes személy és/vagy jogi személy felkérését kezdeményezzék, ez lényegében több természetes személy közvetítő (ideértve a jogi személy nevében alkalmazottjaként eljáró személyt is) együttes működését feltételezi. A jogi személy a felkérés alapján nevezi meg a nevében eljáró személyt, tekintettel arra, hogy a közvetítői eljárásban a felkért természetes személy, valamint a jogi személy nevében eljáró alkalmazott a közvetítő.
A Javaslat a közvetítő felkérését kezdeményező kérelem lényeges tartalmi elemeit is nevesíti annak érdekében, hogy a felkérendő közvetítő a kérelemben foglaltak alapján érdemben eldönthesse, vállalja-e a közvetítői tevékenységet a vitás ügyben, valamint egyértelműen kiderüljön már a kérelemből is, hogy a felek közös megegyezésük alapján közvetítői eljárás keretében kívánják a közöttük fennálló vitás ügy megoldását rendezni. A közvetítői eljárás lényeges eleme, hogy a felek együttes döntése alapján kerüljön sor a közvetítői eljárás megindítására, ezért a Javaslat egyértelművé teszi azt, hogy a felek együttes akaratának már a közvetítő felkérését kezdeményező kérelemből is megállapíthatónak kell lennie.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a felek megjelöljék azt az idegen nyelvet, amelyen a közvetítői eljárás lefolytatását kérik. Ilyen megjelölés hiányában a közvetítői eljárás nyelve a magyar. Tekintettel arra, hogy a felek felkérése alapján a közvetítő tudomással bír arról, hogy a felek milyen nyelven kívánják a közvetítői eljárást lefolytatni, és annak ismeretében vállalja el a felkérést, ezért a közvetítői eljárásban a tolmács részvételét külön szabályozni nem szükséges.
A 25-28. §-hoz
A Javaslat a közvetítői eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem kézhezvételét követő 8 napban teszi lehetővé a felkérendő természetes személynek vagy a jogi személy által megjelölt alkalmazottnak azt, hogy írásban nyilatkozzon arról, elfogadja-e a felkérést, amennyiben a felkérés elfogadásra kerül, a közvetítői eljárás lefolytatására mint közvetítő ő jogosult. A nyilatkozattételre nyitva álló határidő az eljárás lehető legrövidebb időn belüli megkezdésének lehetőségét kívánja biztosítani a felek részére, amennyiben pedig a felkérést a természetes személy vagy a jogi személy visszautasítja, azt a lehetőséget, hogy a lehető legrövidebb időn belül a felek újonnan választott természetes személy vagy jogi személy felkérésével kezdeményezhessék ismét a közvetítői eljárás megindítását. A Javaslat meghatározza, mely esetekben köteles a közvetítő a felkérést visszautasítani a közvetítői eljárás pártatlansága és objektivitása érdekében, de lehetőséget biztosít a Javaslat a felkérés visszautasítására akkor is, ha a kijelölendő közvetítő egyéb okból akadályoztatott a felkérés elfogadásában. E körben a Javaslat nem nevesíti az akadályoztatás lehetséges okait.
A Javaslat egyértelművé teszi azokat az összeférhetetlenségi okokat, amelyek alapján a természetes személy, illetve a jogi személy a felkérést köteles visszautasítani, továbbá rendelkezik a közvetítői eljárás befejezését követően (ideértve azt az esetet is, ha a közvetítő tevékenységét szünetelteti) felmerülő összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokról is. Az összeférhetetlenségi okok meghatározásánál a Javaslat szigorú mércét állít, elsődlegesen annak érdekében, hogy az újonnan bevezetendő jogintézmény alapján a közvetítői eljárásban részt vevő közvetítő ne kerülhessen a pártatlan pozícióját veszélyeztető helyzetbe.
A Javaslat értelmében a közvetítői eljárásban - ha törvény másként nem rendelkezik - a közvetítőt titoktartási kötelezettség terheli mind az eljárás alatt, mind pedig annak befejezését követően. A titoktartás által nyújtott biztonság teszi lehetővé, hogy olyan bizalomteli légkör alakuljon ki a közvetítői megbeszélés során, amelyben a felek őszintén feltárhatják valódi érdekeiket, szükségleteiket, felszínre kerülhetnek az igazán fontos (addig gyakran elhallgatott vagy eltorzított) információk, vagyis hogy a felek kezdő pozíciójukból kimozdulva az integratív-érdekalapú tárgyalási formába váltsanak.
A Javaslat rögzíti, hogy a közvetítőt közvetítői díj illeti meg és igényt tarthat felmerült költségeinek megtérítésére, továbbá a díj és költségek előlegezésére is. A közvetítői díj mértékében a felek, továbbá a természetes személy vagy jogi személy szabadon állapodnak meg.
A 29-33. §-hoz
A Javaslat értelmében a felek - amennyiben felkérésüknek megfelelően egy vagy több közvetítő a felkérést elfogadja - részt vesznek az első közvetítői megbeszélésen, ahol a közvetítő tájékoztatja a feleket a képviselet lehetőségéről. A közvetítői eljárásban a felek jogi képviselővel (vagy más meghatalmazott személlyel) képviseltethetik magukat, de az első közvetítői megbeszélésen és a megállapodás megkötésekor és aláírásakor a feleknek (jogi személy fél esetében a képviseletére feljogosított személynek) személyesen jelen kell lenniük, hiszen az érdekek mentén történő tárgyalások során kialakítandó döntés meghozatalában, a megállapodás kidolgozásában és annak aláírásában - a közvetítés legfontosabb elemeit figyelembe véve - személyükben ők kompetensek.
A Javaslat rendelkezéseinek értelmében lehetőség nyílik arra, hogy a közvetítői eljárás lefolytatható legyen a természetes személy, illetve a jogi személy által a névjegyzékbe való felvétel iránti kérelemben feltüntetett vagy a közvetítő és a felek egyetértésével megjelölt helyen, annak érdekében, hogy a közvetítői eljárás gördülékenyen és a lehető legrövidebb időn belül lefolytatható és befejezhető legyen.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a közvetítői eljárást a közvetítő nem indítja meg, ha a felek bármelyike az első közvetítői megbeszélésen nem jelenik meg. Ha a felek vagy a felek egyike nem jelenik meg, ez feltehetően azt jelenti, hogy a közvetítő felkérését kezdeményező döntésük meghozatalát követően a felek vagy a felek egyikének döntése megváltozott, azaz a vitás ügy rendezésére a közvetítői eljárás lefolytatását nem tekinti megfelelőnek, ezért nincs szükség arra, hogy hosszabb ideig kérdéses legyen a közvetítői eljárás megindításának időpontja.
A Javaslat a közvetítői eljárásra vonatkozó diszpozitív szabályokat iktat be. A Javaslat rendelkezéseinek értelmében az első közvetítői megbeszélésen a közvetítő tájékoztatást ad a közvetítés alapelveiről, a közvetítői eljárás főbb szakaszairól, a személyét (és az eljárásba szüksége szerint bevont szakértőt) terhelő titoktartási kötelezettségről, az eljárás költségeiről stb, annak érdekében, hogy a felek a kapott ismeretek birtokában megalapozottan dönthessenek a közvetítői eljárás megindításáról. A közvetítő tájékoztathatja a feleket az ügyhöz kapcsolódó joganyagról, szakmai tényekről, ismeretekről, de a feleknek - pártatlan pozícióját veszélyeztető - tanácsot nem adhat, tekintettel a közvetítői eljárás leglényegesebb elemére, miszerint a felek közös akarata alapján a semleges pozícióban lévő közvetítő bevonásával kerül sor a vitás ügyben a vita rendezésének megoldását tartalmazó megállapodás létrehozására. Ha a felek a közvetítői megbeszélésen kapott tájékoztatást követően továbbra is fenntartják azon igényüket, hogy vitájukat a közvetítő bevonásával rendezzék, a Javaslat Melléklete szerinti nyilatkozatot aláírásukkal látják el.
A Javaslat a nyilatkozat legfontosabb tartalmi elemeiként nevesíti a felek együttes nyilatkozatát arról, hogy a közöttük fennálló vitás kérdést közvetítői eljárás keretében kívánják rendezni, a vitás ügy jellegének megjelölését, a feleket - ha törvény másként nem rendelkezik - az eljárás alatt és annak befejezését követően terhelő titoktartási kötelezettségre vonatkozó megállapodást, annak kinyilvánítását, hogy az ügyben döntési jogkörrel rendelkeznek és az eljárás során felmerült költségek és díjak előlegezésének, megfizetésének módjáról a felek által kötött megállapodás részletezését. A felek által aláírt nyilatkozat főbb tartalmi elemei is alátámasztják azt, hogy a közvetítői eljárás a felek önkéntes akarata alapján együttes érdekük előtérbe helyezésével indult meg, ezért a költségviselés általános szabálya szerint mindegyik fél a saját felmerült költségeit köteles viselni, kivéve a közvetítő és a szakértő díját és költségeit, amelyet egymás között egyenlő arányban viselnek a felek, ha eltérőn nem állapodnak meg a díjak és költségek viseléséről, valamint azok előlegezéséről. A nyilatkozat aláírása a közvetítői eljárás megindításának időpontja is.
A közvetítői eljárás megindítása az elévülést megszakítja. A közvetítői eljárás eredményes befejezése után az elévülésre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 327. §-ának (1) és (2) bekezdésében, a közvetítői eljárás eredménytelensége esetén az elévülésre a 326. §-ának (2) bekezdésében foglaltak irányadóak. A Ptk. szabályaira történő hivatkozás elhelyezésének célja a Javaslatban az, hogy a jogkereső állampolgárok a közvetítői eljárással összefüggő valamennyi rendelkezést megismerve megalapozottabban dönthessenek abban, hogy polgári jogi jogvitájukat közvetítői eljárás keretében rendezzék-e.
A Javaslat előírja, hogy ha a felek között bírósági eljárás van folyamatban, a felek kötelesek az eljárás szünetelése iránti írásba foglalt együttes kérelmüket a bírósághoz benyújtani és a szünetelés tényét a közvetítő előtt igazolni. Így elkerülhető, hogy a bírósági eljárás mellett párhuzamosan közvetítői eljárás lefolytatására is sor kerüljön, ugyanakkor megmarad a lehetősége annak, hogy ha a közvetítői eljárás eredménytelenül fejeződik be, a felek együttes kérelme alapján a bírósági eljárás a szünetelésre nyitva álló határidőn belül bármikor folytatható legyen.
A 34. §-hoz
A Javaslat a polgári peres eljárásban ismert eljárási szabályokról nem rendelkezik, hiszen a cél az, hogy a közvetítői eljárás a felek és a közvetítő által közösen kialakított szabályok szerint kerüljön lefolytatásra. A Javaslat nevesíti a közvetítői eljárás főbb elveit, pl. hogy a közvetítő a feleket részletesen meghallgatja, az eljárás során a feleknek lehetőség szerint személyesen kell az egyes megbeszéléseken jelen lenniük, a felek meghallgatása történhet együttes vagy külön-külön tartott megbeszéléseken is. Ezen elvek figyelembe vétele mellett a felek által az eljárással összefüggésben vállalt feltételek, elvárások a közvetítő bevonásával az eljárás menetét a szükséges tartalommal, szabályokkal kitöltik.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a közvetítő a külön megbeszélésen tudomására jutott információt közölheti a másik féllel, hogy a másik fél ennek figyelembe vételével álláspontját kialakíthassa, előadhassa, kivéve, ha a tájékoztatást adó fél nyilatkozata szerint a tájékoztatás nem hozható a másik fél tudomására.
A 35. §-hoz
A Javaslat szerint a közvetítő bizonyítási eljárást nem folytathat le (a közvetítői eljárásnak ugyanis nem célja a tényállás objektivitásra törekvő feltárása), de a felek kérelmére szakértőt is bevonhat az eljárásba, amennyiben a felek úgy ítélik meg, hogy a vitás ügyben az általuk létrehozandó megállapodás kidolgozásához a kérdés elbírálása szempontjából kellő szakértelemmel rendelkező személy tudásával segítséget nyújthat. A Javaslat nem nevesíti ebben a körben az igazságügyi szakértő személyét, tekintettel arra, hogy nem kirendelés alapján, hanem a felek együttes kérésére kerül sor a szakértő igénybevételére, akinek nem szükségszerűen kell igazságügyi szakértőnek lennie. A szakértő a felkérés kézhezvételét követően 8 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a felkérést elfogadja-e, ezért a Javaslat a közvetítői eljárásra vonatkozó szabályozás egységességét a szakértőre a közvetítő összeférhetetlenségére és titoktartási kötelezettségére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásának rendelésével látta biztosítottnak. Fő szabályként a szakértőnek szakvéleményét írásban kell előterjesztenie, de a felek megállapodásától függően a közvetítői megbeszéléseken személyesen is részt vehet. A szakértő tevékenységéért díj és költségtérítés jár, a díj mértékében a felek és a szakértő szabadon állapodnak meg, mert teljes mértékben a felek elhatározásától függ, hogy a szakértőt az eljárásban igénybe veszik-e vagy sem, így a törvény e körben sem kívánta a felek rendelkezési jogát korlátozni.
A 36. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a közvetítő a felek kérelmére más személyt is bevonjon az eljárásba. A költségek viselésére vonatkozó szabályozás értelmében a meghallgatott harmadik személy költségeit az a fél viseli, aki a meghallgatását kezdeményezte, ha a felek ettől eltérőn nem állapodtak meg.
A 37. §-hoz
A Javaslat értelmében a közvetítői eljárás befejeződik a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás aláírásának napjával; ha a felek a bírósági eljárás szünetelésének tényét a közvetítő előtt nem igazolják; azon a napon, amelyen az egyik fél közli a másik féllel és a közvetítővel, hogy a közvetítői eljárást befejezettnek tekinti; azon a napon, amelyen a felek egybehangzóan kijelentik a közvetítő előtt, hogy kérik a közvetítői eljárás befejezését; a nyilatkozat aláírásának napjától számított négy hónap elteltével.
A Javaslat értelmében a közvetítői megbeszélésen mindkét fél előadja a konfliktus általa lényegesnek tartott főbb elemeit, majd a felek a közvetítő segítségével megkísérlik megoldani a közöttük felmerült vitát, lehetőség szerint közösen kialakított megállapodással rendezve azt. Igen lényeges tartalmi eleme a közvetítői eljárásnak, hogy a közvetítő lényegében azt biztosítja az eljárás során, hogy a felek közötti megbeszélés ne a helyzet további kiélezéséhez, hanem a megoldás kidolgozásához, a vita megállapodással történő rendezéséhez vezessen. A közvetítő a személyesen és együttesen jelen lévő felek között létrejött megállapodást változtatás nélkül foglalja írásba, majd azt a személyesen és együttesen jelen lévő felek és a közvetítő aláírásával látja el, ezzel a közvetítői eljárás befejeződik.
A Javaslat a közvetítői eljárásban létrejött megállapodáshoz hatósági kényszert (végrehajthatóságot) nem kapcsol. Ha jogszabály valamely okirat alaki követelményeként annak ügyvéd, jogtanácsos általi ellenjegyzését vagy közokiratba foglalását kívánja meg, a közvetítői eljárásban létrejött, írásba foglalt megállapodás csak abban az esetben vonhatja maga után azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket egyébként peres eljárásban a bíróság határozata vagy joghatás kiváltására alkalmas okirat alapoz meg, ha a megállapodás alapján készített okirat ezeknek a feltételeknek megfelel, azaz a megállapodásban foglaltak alapján készített okiratot jogtanácsos vagy ügyvéd ellenjegyzi, vagy azt közokiratba foglalják. A Javaslat előírja, hogy a közvetítői eljárásban az ügyben közvetítőként eljáró jogtanácsos, közjegyző, ügyvéd az eljárásban létrejött, írásba foglalt megállapodás alapján joghatás kiváltására alkalmas okiratot nem készíthet, és azt a közvetítőként az ügyben eljáró jogtanácsos, ügyvéd nem ellenjegyezheti, annak érdekében, hogy minden olyan helyzet, amelyben felmerülhet annak a gyanúja, miszerint a közvetítő érdekelt abban, hogy a megállapodás olyan tartalommal jöjjön létre, amely alkalmas az okiratkészítésre, ellenjegyzésre, elkerülhető legyen. A Javaslat lehetővé teszi azt, hogy a közvetítő a részvételével lefolytatott közvetítői eljárásban létrejött megállapodást - amennyiben abban névcsere, hibás név - vagy számelírás, számítási hiba vagy más hasonló elírás történt - a felek együttes kérelme alapján kijavítsa.
A 38. §-hoz
A Javaslat értelmében a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a vitás ügyben utóbb bírósághoz forduljanak. Tekintettel arra, hogy a közvetítői eljárásban létrejött megállapodáshoz a Javaslat hatósági kényszert (végrehajthatóságot) nem kapcsol, lehetőséget biztosít a közvetítői eljárás eredménytelensége illetve eredményessége esetén a bíróság előtti eljárásra. A Javaslat a Pp. módosításával teremti meg azt a lehetőséget, hogy a felek a közvetítői eljárásban létrejött megállapodásban vállaltakat betartsák.
A Javaslat, ha törvény másként nem rendelkezik, fő szabályként a felek megállapodásától teszi függővé, hogy a közvetítői eljárás befejezését követően indult bírósági eljárásban a közvetítői eljárásban elhangzottakat hogyan használják fel. Ha a felek között erre vonatkozóan nincs megállapodás, a felek nem hivatkozhatnak a másik fél által a vita lehetséges megoldásával összefüggésben kifejtett álláspontra, javaslatra, továbbá a másik fél elismerő, joglemondó nyilatkozatára sem. A bíróság előtti eljárásban a felek nem a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás bírósági eljárás keretében történő felülvizsgálatát kérik, hanem a vitás ügy rendezésének egy másik útját választják, így a bírósági eljárásban irreleváns annak bizonyítása, hogy a közvetítői eljárásban a felek a megállapodás létrehozása érdekében (amelynek tartalma a felek döntése alapján lényegesen eltérhet a bírósági eljárásban megállapítandó tényállás alapján meghozandó döntéstől) milyen ígéreteket tettek egymásnak.
A 39. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy a közvetítő a közvetítői eljárás befejezésével egyidejűleg a felekkel elszámolni köteles. A közvetítői eljárásban fizetendő díjak és költségek megfizetését (előlegezését) a számlaadásra kötelezett természetes személynek vagy jogi személynek számla, míg ha számlaadásra nem kötelezett, átvételi elismervény kiállításával kell igazolnia a felek részére, így az eljárásban részt vevők körében egyértelmű a pénzmozgások dokumentálása. A Javaslat ezen rendelkezése egyben felhívja a figyelmet arra is, hogy valamennyi érintett a rá vonatkozó szabályok szerint köteles az adóhatósággal és egyéb hatóságokkal szembeni fizetési kötelezettségeinek eleget tenni.
A 40. §-hoz
A Javaslat rendelkezik arról, hogy a közvetítői eljárásban keletkezett iratok közül 10 éves megőrzési kötelezettség csak az eljárás megindítását igazoló nyilatkozat, az eljárásban létrejött megállapodás vagy az eredménytelenül zárult közvetítői eljárásról (az ok megjelölésével) készült feljegyzés tekintetében terheli a közvetítőt (a jogi személy nevében eljáró alkalmazott esetében a jogi személyt). Az eljárásban keletkezett további iratok lényegében az eljárás befejezését követően nem bírnak bizonyító erővel más fórumok előtt, ezért azok megőrzésére nincs szükség. A közvetítői eljárást megindító nyilatkozat és az abban létrejött megállapodás, illetve az eredménytelenül zárult közvetítői eljárásról készített feljegyzés megőrzésére vonatkozó kötelezettség célja részben az Igazságügyi Minisztérium ellenőrzési tevékenységének lehetővé tétele, részben pedig az, hogy a felek költségére - kérésüknek megfelelően - a megőrzött iratok egyszerű másolatának kiadása biztosított legyen.
A 41-42. §-hoz
A Javaslat szerint a törvény a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba. A hatálybalépés időpontja kellően hosszú időt biztosít a jogalkalmazóknak és a jogkereső állampolgároknak az új rendelkezések alkalmazására való felkészülésre.
A Javaslat az átmeneti rendelkezések körében lehetővé teszi, hogy a természetes személy a közvetítői tanfolyam elvégzése igazolása hiányában is felvételt nyerjen a névjegyzékbe, 2005. január 1. napjával azonban a közvetítői tanfolyam elvégzése igazolásának hiányában törölni kell a névjegyzékből. E rendelkezésnek elsődlegesen az az indoka, hogy a hatálybalépést követően minél hamarabb lehetőség legyen a jogkereső állampolgároknak a közvetítői eljárás igénybevételére. A törvény hatálybalépésekor a közvetítői tanfolyam elvégzésének igazolása még teljesíthetetlen feltétel, ugyanakkor nem lehet a felvételtől elzárni azokat a személyeket, akiknek már van közvetítői gyakorlata.
A 43. §-hoz
A Javaslat az igazságügy-miniszter és az oktatási miniszter részére ad felhatalmazást arra, hogy rendeletben állapítsa meg a közvetítői képesítés követelményeit, a képesítés megszerzésének módját és a közvetítői tanfolyamra vonatkozó szabályokat, továbbá az igazságügy-miniszter részére ad felhatalmazást arra, hogy a közvetítői igazolvány kiadására vonatkozó szabályokat, valamint az igazolvány tartalmi elemeit és formai kellékeit, továbbá a közvetítői névjegyzék vezetésének részletes szabályait.
A 44. §-hoz
A Javaslat módosítja a Pp. 80. §-át, kiegészítve azt egy új (3) bekezdéssel, amelynek értelmében, ha a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a megállapodással rendezett jogvita tárgyában a megállapodást megkötő felek bármelyike a bírósághoz fordul, a pert indító fél a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhető a perben felmerült valamennyi költség megfizetésére. A módosítás indoka, hogy a közvetítői eljárásban megállapodó feleket a megállapodásban vállaltak betartására, kötelezettségeik teljesítésére ösztönözze, elkerülendő a bírósághoz fordulást. A jogalkotó egyetlen esetben tesz kivételt ez alól a szabály alól, ha a pert indító fél kizárólag a megállapodásban vállalt kötelezettség nemteljesítése miatt fordul a bírósághoz és a megállapodásban foglaltaktól eltérő igényt nem kíván érvényesíteni a bíróság előtti eljárásban. A kivételt megalapozó perben a perköltségviselés általános szabályai irányadóak. Ebben az esetben ugyanis méltánytalan teher lenne a pert indító féllel szemben, ha az eljárás teljes költségét viselnie kellene akkor, amikor lényegében a közvetítői eljárásban vállalt kötelezettség teljesítésének kikényszeríthetősége érdekében indítja a pert.
A Javaslat módosítja a Pp. 121. §-át is, kiegészítve az (1) bekezdést egy új f) ponttal. A Javaslat rendelkezése alapján a bíróság előtt a keresetlevél beadásának időpontjában tisztázott az a tény, hogy a jogvitával érintett ügyben közvetítői eljárás volt-e folyamatban a felek között.
A Javaslat módosítja a Pp. 170. §-ának (1) bekezdését is, kiegészítve azt egy új d) ponttal. A Javaslat így megteremti a jogszabályi alapját annak, hogy a közvetítői eljárásban közvetítőként, szakértőként eljáró személyt a Javaslat alapján terhelő titoktartási kötelezettség körében ne terhelje tanúvallomási kötelezettség, tekintettel arra, hogy a perben a bíróságnak nem a közvetítői eljárásban elhangzottak alapján, hanem a felek közötti vitás ügynek a bíróság előtti eljárásban szükség szerint felvett bizonyítást követően megállapított tényállás alapján kell döntenie. A szakértőre vonatkozó szabályozás nem akadálya annak, hogy a Pp. szabályainak figyelembe vételével a közvetítői eljárásban részt vett szakértőt a bíróság az általa lefolytatott bizonyítási eljárásban szakértőként kirendelje.
A 45-46. §-hoz
A Javaslat módosítja a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényt és az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvényt. A Javaslat ezzel a rendelkezéssel teremti meg annak a lehetőségét, hogy a közjegyzők és az ügyvédek a közvetítői eljárásban közvetítői tevékenységet folytathassanak, mivel velük kapcsolatban a hatályos jogszabályok olyan összeférhetetlenségi előírásokat tartalmaznak, amelyek kizárják a közvetítői tevékenység folytatásának lehetőségét.