A Fővárosi Törvényszék G.41454/2007/16. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 137. §, 200. §, 234. §, 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (Ptké.) 36/A. §, 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 79. §, 1995. évi LVII. törvény (Vgt.) 28. §, 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. §] Bíró: Kisrákói Annamária

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék G.41454/2007/16.*, Fővárosi Ítélőtábla Gf.40296/2008/6., Kúria Pfv.20743/2009/8. (BH 2010.4.91)

***********

Fővárosi Bíróság

Gazdasági Kollégiuma

Budapest, II. Varsányi Irén u. 40-44.

1535 Budapest, Pf.887.

Ügyszám: 7.G.41.454/2007/16

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság

dr. Egressy Mária osztályvezető ügyész által képviselt

Fővárosi Főügyészség (felperes címe.) felperesnek,

Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda (I.r. alperesi képviselő címe. - dr. Dálnoki Réka ügyvéd) által képviselt

Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata (I.rendű alperes címe) I.r.

... jogtanácsos által képviselt

Fővárosi Csatornázási Művek Zrt (II.r. alperes címe) II.r. alperes ellen

szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

ítéletet

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. alperesnek 3.000.000,- (Hárommillió) Ft, a II.r. alperesnek 2.500.000,- (Kétmillió-ötszázezer) Ft perköltséget.

A felperes által személyes illetékmentessége folytán le nem rótt illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ennél a bíróságnál lehet írásban, négy példányban a Fővárosi Ítélőtáblához címezve benyújtani.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás tartását.

Ha a fellebbezésben vitatott érték a kétszázezer forintot, illetve a kereseti kérelemben megjelölt követelés tíz százalékát nem haladja meg, fellebbezésnek az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértése vagy az ügy elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, de a felek kérelmére tárgyalást tart. A fellebbező félnek a tárgyalás tartása iránti kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság bírálja el, feltéve hogy vagyonjogi ügyben a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja.

A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok alkalmazásával bírálja el.

Az ítélőtábla előtti eljárásban és a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

Indokolás:

Az I.r. alperes 1996-1997 között részben saját erőforrásból, részben céltámogatásból szennyvízelvezető törzshálózat szakaszokat létesített, mely csatornázási létesítmények megépítéséhez a II.r. alperes, mint a fővárosi közüzemi hálózat üzemeltetője és tulajdonosa 1993-1995 között azzal járult hozzá, hogy a csatorna építéséhez anyagi támogatást nyújtani nem tud. A kiadott engedély ideje alatt az építkezés nem kezdődött meg, ezért szükségessé vált a létesítési engedély meghosszabbítása. A II.r. alperes a vízjogi létesítési engedély meghosszabbításához és az üzemeltetésbe vételhez azzal a feltétellel járult hozzá 1997-ben, hogy a létesített csatornaszakaszt az I.r. alperes az átadás-átvételt követően a tulajdonába adja térítésmentesen.

A létesítési engedély meghosszabbítását megelőzően 1996-ban az I.r. alperes és a Fővárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala fővárosi céltámogatási szerződést kötött, amiben előírta az I.r. alperes részére, hogy a létesítést követően a II.r. alperesnek adja át üzemeltetésbe a megépített csatornát.