A Kecskeméti Törvényszék P.21465/2009/20. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 164. §, 233. §, 234. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 78. §, 80. §, 84. §, 355. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 1. §, 3. §] Bíró: Bódog Zoltánné

BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG

KECSKEMÉT

10a.P.21.465/2009/20. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság a felperesi jogi képviselő neve (felperesi jogi képviselő címe) által képviselt felperes neve(felperes címe) felperes által, - a felperesi jogi képviselő neve által képviselt alperesi társaság (alperesi társaság címe) alperessel szemben személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és egyebek iránt indított perében meghozta az alábbi

ÍTÉLETET:

A megyei bíróság megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes kép- és hangfelvételhez fűződő személyiségi jogát.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 100.000,-Ft-ot azaz százezer forintot nem vagyoni kártérítés címén.

Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 60.000,-Ft azaz hatvanezer forint perköltséget.

A megyei bíróság kötelezi az alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 27.000,-Ft azaz huszonhétezer forint feljegyzett eljárási illetéket.

A megyei bíróság megállapítja, hogy 294.000,-Ft azaz kettőszázkilencvennégyezer forint feljegyzett eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Szegedi Ítélőtáblához címzett, de a Bács-Kiskun Megyei Bíróságnál 3 példányban, írásban benyújtható fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett

illeték megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, vagy ha a felek ezt kérték.

INDOKOLÁS:

A megyei bíróság a Z Városi Bíróság 11.111/1111/11. számú ügyiratai, a csatolt okiratok, a peres felek előadásai, A, B, C, D, E és F tanúk előadása alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes határozott időtartamú munkaszerződés alapján 2008. október 7. napjától 2009. április 6. napjáig kármegelőzési felelős munkakörben dolgozott az alperes Z-i áruházában.

2009. január 22., február 7. és február 11. napján éjszakás műszakban dolgozott, ami 18 órától másnap reggel 7 óráig tartott.

Munkakörét képezte az áruvédelmi tevékenység ellátása körében az operátori szobából történő kamerarendszer megfigyelés, továbbá éjszakai műszak beosztás során az eladótérben végzendő rutinellenőrzés.

Az áruház területén elhelyezett kamerák tekintetében "kamerával megfigyelt terület" feliratú táblák kerültek elhelyezésre.

Az operátori szobában ilyen kamera a perbeli időszakban elhelyezve nem volt, így annak ajtajára sem került kifüggesztésre a "kamerával megfigyelt terület" feliratú tábla.

A felperes kollégája, D, aki ugyanabban a munkakörben dolgozott az alperesnél a perbeli időszakban, az operátori szobahelyiségben titkosan falba elrejtett kamerát helyezett el azzal a céllal, hogy a felperesről az éjszakai munkavégzése során titkos felvételt készítsen.

2009. február 20. napján alperes, mint munkáltató meghallgatást tartott felperessel a 2009. január 22., február 7. és 11-ei éjszakai munkavégzéssel kapcsolatosan, amely a munkaköri kötelezettség megszegésének megállapításával és a felperes figyelmeztetésével zárult azért, mert a felperes a felvételekből megállapíthatóan a szükséges rutinellenőrzések elvégzése céljából a helyiséget nem hagyta el, a székén ülve aludt.

Felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a kép- és hangfelvételhez fűződő személyiségi jogát, valamint a jó

hírnevét, kérte kötelezni az alperest nyilatkozattal, vagy más módon nyilvánosan történő elégtételadásra, továbbá 5.000.000,-Ft nem vagyoni kár megtérítésére, valamint a perköltség viselésére.

Hivatkozott arra, hogy 2008. február 12. napján észlelte, hogy a munkaszobában egy falba elrejtett kamera található fekete hálóba betekerve. Ezt a tényt jelezte az osztályvezető felé, majd álláspontja szerint ezzel összefüggésben került sor a 2009. február 20. napján megtartott meghallgatásra, illetve ugyancsak ezzel összefüggésben a határozott időre szóló munkaszerződése lejártával a munkaszerződés meg nem hosszabbítására is.

Az adatvédelmi törvény értelmében a képmás- képfelvétel amennyiben az egy meghatározott természetes személlyel kapcsolatban hozható, illetve abból levonható az érintettre vonatkozó következtetés, személyes adatnak minősül, ebből következően vonatkoznak rá a törvény szigorú rendelkezései. A munkahelyi jelenlét, avagy a munkavégzés intenzitásának ellenőrzése csakis kizárólag a munkavállaló hozzájárulásával valósítható meg képrögzítés útján. Az érintettnek ilyen esetben joga van tudni, hogy az adatkezelő mely személyes adatait kezeli és joga van megtekinteni is a róla készült felvételeket.

Nyilvánvaló, hogy aki ezt a felvételeket készítette, azokat visszanézte és az esemény híre a munkahelyén elterjedt, arról nagy nyilvánosság szerzett tudomást, amiből következően felperes sem az alperesi társaság bármelyik áruházánál, sem hasonló más helyen elhelyezkedni nem tud biztonsági őr munkakörben.

2009. február 12. napján követő időben súlyos álmatlanságban szenvedett, állandóan feszült volt, emiatt orvosi kezelésre is szorult.

Jó hírnevének megsértése abban áll, hogy az alperes valótlanul állította azt, hogy a munkáját nem végzi rendesen, alszik munka közben.

Az alperes a kereset elutasítását és felperes perköltségben marasztalását kérte.

Védekezését arra alapította, hogy a felperes tudomással bírt arról, hogy a biztonsági szobában kamerás kép- és hangrögzítés történik, vagy történt. A biztonsági szoba ajtaján ugyanis az érintett időszakban is elhelyezésre került figyelmeztető felirat a kamerás felvétel lehetőségére. Valamennyi új áruház nyitása esetén kötelező jelleggel ki kell ragasztani az operátori helyiség (biztonsági szoba) ajtajára a figyelmeztető jelzést, ez esetben pedig a felperes által hivatkozott személyiségi jogsértés nem valósulhatott meg, mert a kép- és hangfelvétel nem az abban szereplő felperes tudta és beleegyezése nélkül készült, ezért az alperes visszaélést nem valósított meg.