ÍH 2009.20 KÖZÉRDEKŰ KERESET ESETÉBEN ÍTÉLT DOLOG - VÁSÁRLÓI CSOPORT MŰKÖDÉSÉNEK JOGI MEGÍTÉLÉSE - SZERZŐDÉSI KIKÖTÉS TISZTESSÉGTELENSÉGE KIFEJEZETTEN EGYOLDALÚ ÉRTELMEZÉSRE FELJOGOSÍTÁS MIATT

I. Közérdekű kereset esetében az ugyanazon ténybeli és jogi alapon más jogosult - akár szerződő fél, akár más feljogosított szervezet - által korábban indított perben hozott jogerős ítélet nem képez perakadályt.

II. A vásárlói csoportot működtető társaság tevékenysége a csoport megszervezésére, a befizetések összegyűjtésére, továbbá - teljesítési segédként - a tagok által kiválasztott termék vagy szolgáltatás megszerzésére, valamint a szállító részére az ellenérték befizetésére terjed ki. E tevékenység nélkülözi a polgári jogi társaság elemeit, a tag és a társaság között a megbízási jogviszonyhoz közel álló atipikus szerződés jön létre.

III. Az általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapításához nem ad alapot az, ha a kikötés hiányos, pontatlan vagy annak általános megfogalmazása miatt értelmezésre szorul. A szerződési feltétel akkor tisztességtelen, ha kifejezetten egyoldalú értelmezésre jogosítja fel a feltétel alkalmazóját [Ptk. 209. §, 209/B. §, 483. § (1), (4) bekezdés, 568. § (1), (4) bekezdés, 569. § (1) bekezdés, 572. § (1) bekezdés; 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet].

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelenek az alperes Részvételi Szabályzat 3.1, 3.2, 3.4, 3.5, 6.2, 10,2, 10.4 és 12.5 pontjainak kikötései, valamint a 10.1 pont első mondata, továbbá második és harmadik bekezdése. Kimondta, hogy az érvénytelenség nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket 2005. április 21. napjáig már teljesítettek. Feljogosította a felperest, hogy az ítélet rendelkező részét az alperes költségére nyilvánosságra hozza.

Tényként állapította meg, hogy az alperes vásárlói csoportokat szervez, ingóságok tulajdonba adása, valamint szolgáltatás rendelkezésre bocsátása érdekében és e csoportok tagjaival megbízási szerződést köt. E szerződésekkel a megbízók arra adnak megbízást az alperesnek, hogy a Részvételi Szabályzatban foglalt fizetési kötelezettségek és egyéb feltételek mellett segítse elő számukra ingóság megszerzését. Az alperes több ezer ügyféllel kötött megbízási szerződést a Részvételi Szabályzat alapján. Az elsőfokú bíróság az alperes elismerésére figyelemmel megállapította, hogy a Részvételi Szabályzat általános szerződési feltételnek minősül. Az elsőfokú bíróság a Ptk. 209/B. § (4) bekezdése folytán alkalmazandó 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet) rendelkezéseit tekintette irányadónak, mivel az alperes a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezetnek, míg a vele szerződő felek a d) pont szerinti fogyasztónak minősülnek. Nem találta alaposnak az alperes pergátló kifogását a 10.1, 10.2 és 10.4 pontokat érintő keresettel szemben. A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának Pp. 130. § (1) bekezdés d) pontjában írott feltételei egyrészt az ügyfélazonosság, másrészt az érvényesített jog azonosságának hiánya miatt nem állnak fenn. A (3) bekezdés pedig azért nem akadályozta a kereset érdemi tárgyalását, mert a kérdéses ítéleteket a felperes részére nem kézbesítették. Mindezek alapján a per részleges megszüntetésére sem volt lehetőség a Pp. 157. § a) pontja alapján.

Érdemben úgy foglalt állást, hogy a Részvételi Szabályzat 6.2, 3.1, 3.5 pontja azért tisztességtelen a rendelet 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján, mert anélkül fűznek a közgyűlés időpontjához jogkövetkezményeket, hogy a Részvételi Szabályzat rendezné a közgyűlés összehívásának és megtartásának, valamint az ott történtekről a fogyasztó értesítésének szabályait. Emellett a szabályozás hiányossága következtében az alperes válik egyoldalúan jogosulttá a szerződés értelmezésére abban a körben, hogy a közgyűléshez képest a részteljesítés, illetve az előtörlesztés megfelelő időben történt-e.

Álláspontja szerint a 10.1 pont a rendelet 1. § (1) bekezdés c) és e) pontjába ütközik, mivel arra az esetre is teljesítésre kötelezi a fogyasztót, ha az alperes nem teljesíti a szerződést, továbbá kizárja az ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatások visszakövetelését.

A 3.2 és 10.2 pontokat a Ptk. 209/B. § (1) és (2) bekezdésébe alapján azért minősítette tisztességtelennek, mert a megbízót olyan dolog vételárának megfizetésére kötelezi, amellyel összefüggésben a hibás teljesítés miatt elállásnak van helye. Figyelmen kívül hagyja a szerződésre vonatkozó azon általános rendelkezést, mely szerint az elállás a szerződést felbontja, és ez esetben a teljesített szolgáltatások visszajárnak.

A 10.4 pontot a Ptk. 209/B. § (1) és (2) bekezdés a) pontjába, és a rendelet 2. § i) pontjába ütközőnek minősítette, mivel a kizárás esetére a teljes megbízási díjjal azonos kártérítést köt ki, ezáltal a Ptk. 339. §-ának a kártérítésre vonatkozó lényeges rendelkezéseitől eltér.

A 3.4 pontot a Ptk. 209. § (1) és (2) bekezdés a) pontja alapján azért találta érvénytelennek, mert a megbízók és az alperes közötti - polgári jogi társaságnak minősített - szerződésre irányadó Ptk. 568. § (1) bekezdésétől és 569. § (2) bekezdésétől lényegesen eltér.

A 12.5 pontot azért ítélte a rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjába ütközőnek, mert kizárólag az alperest jogosítja fel annak megállapítására, hogy a megbízó mely magatartása vagy viselkedése akadályozza a munkáját, ezáltal egyoldalúan határozhatja meg, kit zár ki és kivel szemben alkalmazza a kártérítés jogkövetkezményét.

Az elsőfokú bíróság a felperest az 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 5/B. §-a alapján jogosította fel az ítélet nyilvánosságra hozatalára.

Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben tartalmilag a 10. pontot érintő rendelkezések hatályon kívül helyezését és e körben a per megszüntetését, egyebekben az ítélet megváltoztatását, és a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletét eljárási okból azért támadta, mert álláspontja szerint a 10. pontra vonatkozóan a keresetlevelet a Pp. 130. § (3) bekezdése alapján el kellett volna utasítani. Ugyanezen üzleti feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt ugyanis már korábban eljárást kezdeményezett egy magánszemély és egy érdekképviseleti szervezet is, és ezekben az eljárásokban jogerős elutasító ítélet született. Érdemben a keresettel támadott szerződési kikötések tisztességtelenségének megállapítását sérelmezte.

A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.

A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a fellebbezés részben alapos.

Az alperes mindenekelőtt arra hivatkozott, hogy a Részvételi Szabályzat 10. pontja érvénytelensége tekintetében jogerős elutasító ítélet született, amelynek jogereje kizárja, hogy a felperes ugyanezen pont érvénytelenségének megállapítását kérje.

A Pp. 130. § (1) bekezdés d) pontja úgy rendelkezik, hogy a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül [125. § (1) bek.] elutasítja, ha megállapítható, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt - akár ugyanazon bíróság, akár más bíróság előtt - a per már folyamatban van (128. §), vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak (229. §).