62007FJ0004[1]

A Közszolgálati Törvényszék (első tanács) 2008. február 21-i ítélete. Eleni-Eleftheria Skoulidi kontra az Európai Közösségek Bizottsága. Közszolgálat - Tisztviselők - Kártérítési kereset - Elfogadhatóság. F-4/07. sz. ügy

A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE

(első tanács)

2008. február 21.

F-4/07. sz. ügy

Eleni-Eleftheria Skoulidi

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

"Közszolgálat - Tisztviselők - A Bizottság és a tagállamok közötti tisztviselőcsere - Közösségi tisztviselőnek a görög közigazgatás rendelkezésére bocsátása - Megtagadás - Kártérítés iránti kereset - Nem vagyoni kár - Pert megelőző eljárás - Elfogadhatóság - A Közösség szerződésen kívüli felelőssége megállapításának alapfeltételei"

Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben E-E. Skoulidi a Bizottság kinevezésre jogosult hatóságként eljáró "Személyzeti és Igazgatási" főigazgatóságának főigazgatója 2006. március 28-i azon határozatával okozott nem vagyoni kárának megtérítését kéri, amely nem engedélyezi a görög közoktatási és vallásügyi minisztériumnak való rendelkezésre bocsátását a Bizottság és a tagállamok között tisztviselőcsere keretében.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felek maguk viselik saját költségeiket.

Összefoglaló

1. Tisztviselők - Kereset - Kártérítési kereset - A megsemmisítés iránti keresethez képesti önállóság

(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)

2. Tisztviselők - Kereset - Kártérítési kereset - Pert megelőző eljárás

(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)

3. Tisztviselők - Kereset - Kártérítési kereset - Keresetindítási határidő

(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)

4. Tisztviselők - Egyenlő bánásmód - Korlátok

5. Eljárás - Keresetlevél - Közösségi intézmény által okozott károk megtérítésére irányuló kereset - Nem vagyoni kár megtérítésére irányuló kérelem

(Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, c) pont)

1. A megsemmisítés iránti kereset és a kártérítési kereset önálló jogorvoslati utak, és az érintett jogosult vagy az egyiket, vagy a másikat, avagy a kettőt együttesen választani. Következésképpen a tisztviselőnek sérelmet okozó határozat esetében, a tisztviselő a szóban forgó aktus megsemmisítésének kérése nélkül, ezen aktus állítólagos jogellenessége alapján kizárólag azon kár megtérítésére irányuló keresetet jogosult benyújtani, amelyet az aktus neki okozott.

(lásd a 49. és 50. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 9/75. sz., Meyer-Burckhardt kontra Bizottság ügyben 1975. október 22-én hozott ítéletének (EBHT 1975., 1171. o.) 10.és 11. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T-27/90. sz., Latham kontra Bizottság ügyben 1991. január 24-én hozott ítéletének (EBHT 1991., II-35. o.) 36. pontja; T-59/96. sz., Burban kontra Parlament ügyben 1997. május 28-án hozott ítéletének (EBHT-KSZ 1997., I-A-109. o. és II-331. o.) 25. pontja; T-136/03. sz., Schochaert kontra Tanács ügyben 2004. július 8-án hozott ítéletének (EBHT-KSZ 2004., I-A-215. o. és II-957. o.) 24. pontja; T-249/04. sz., Combescot kontra Bizottság ügyben 2007. szeptember 12-én hozott ítéletének (az EBHT-ban még nem tették közzé, az ítélettel szemben C-525/07. P. ügyszám alatt fellebbezés van folyamatban a Bíróság előtt) 30. pontja,;

a Közszolgálati Törvényszék F-85/06. sz., Bellantone kontra Számvevőszék ügyben 2007. október 9-én hozott ítéletének (az EBHT-ban még nem tették közzé) 80. pontja.

2. A pert megelőző eljárás különbözik aszerint, hogy a kár, amelynek megtérítését kérték, a személyzeti szabályzat 90. cikke (2) bekezdésének értelmében vett sérelmet okozó határozatból vagy az adminisztráció határozati jelleget nélkülöző magatartásából fakad; az első esetben az érdekeltnek kell a megszabott határidőn belül a kinevezésre jogosult hatóságnál a szóban forgó aktus ellen panasszal élnie, mivel a kártérítés iránti kérelmek előterjeszthetőek akár e panaszban, akár első alkalommal a keresetben; ezzel szemben a második esetben a közigazgatási eljárásnak a személyzeti szabályzat 90. cikke (1) bekezdése szerinti, kártérítésre irányuló kérelem benyújtásával kell kezdődnie, majd - adott esetben - a kérelmet elutasító határozat elleni panasz benyújtásával kell folytatódnia.

A tisztviselőnek a számára sérelmet okozó határozat esetén a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdésében előírt panaszeljárást kell igénybe vennie nemcsak akkor, ha a neki sérelmet okozó aktus megsemmisítését kéri, hanem a tisztán kártérítési jellegű kereset keretében akkor is, amikor csak azon kár megtérítését kéri, amelyet ezen aktus okozott neki.

(lásd az 56. és 66. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T-14/91. sz., Weyrich kontra Bizottság ügyben 1991. június 7-én hozott végzésének (EBHT 1991., II-235. o.) 32. és 34. pontja; T-36/93. sz., Ojha kontra Bizottság ügyben 1995. július 6-án hozott ítéletének (EBHT-KSZ 1995., I-A-161. o. és II-497. o.) 117. pontja; T-500/93. sz., Y kontra Bíróság ügyben 1996. június 28-án hozott ítéletének (EBHT-KSZ 1996., I-A-335. o. és II-977. o.) 64. pontja; T-15/96. sz., Liao kontra Tanács ügyben 1997. november 6-án hozott ítéletének (EBHT-KSZ 1997., I-A-329. o. és II-897. o.) 57. pontja; T-11/01., Mascetti kontra Bizottság ügyben 2003. április 1-jén hozott végzésének (EBHT-KSZ 2003., I-A-117. o. és II-579. o.) 33. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F-27/05. sz., Le Maire kontra Bizottság ügyben 2006. június 28-án hozott ítéletének (EBHT-KSZ 2006., I-A-1-47. o. és II-A-1-159. o. 36. pontja; F-23/05. sz., Giraudy kontra Bizottság ügyben 2007. május 2-án hozott ítéletének (az EBHT-ban még nem tették közzé) 69. pontja; F-87/06. sz., Manté kontra Tanács ügyben 2007. március 27-én hozott végzésének (az EBHT-ban még nem tették közzé) 19. pontja.

3. Az a tisztviselő, aki azon jogellenesség alapján kíván kártérítési keresetet benyújtani, amely a sérelmet okozó aktust jellemzi, ezen aktus közlésétől, vagy azon időponttól számított három hónapon belül, amikor tudomást szerzett az aktus létezéséről, meg kell indítania a pert megelőző eljárást nem csak a vagyoni, hanem a nem vagyoni kár tekintetében is.

(lásd a 70. pontot)

4. Az egyenlő bánásmód elvét összhangba kell hozni a jogszerűség elvével, miszerint senki sem hivatkozhat valamely harmadik személy javára elkövetett jogellenes magatartásra előnyök szerzése végett, az ilyen megközelítés a "jogellenességben való egyenlő bánásmód" elvének elismerését jelentené. Következésképpen a tisztviselő nem támaszkodhat jogellenes határozatra az egyenlő bánásmód elvének sérelmére való hivatkozás érdekében. Ez nem csak a megsemmisítés iránti, hanem a kártérítési keresetre is érvényes.

(lásd a 81. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T-120/04. sz., Peróxidos Orgánicos kontra Bizottság ügyben 2006. november 16-án hozott ítéletének (EBHT 2006., II-4441. o.) 77. pontja.

5. A valamely közösségi intézmény által részben jogellenes határozattal, részben jogellenes magatartással állítólagosan okozott károk megtérítése iránti keresetnek meg kell jelölnie, hogy a felperes által kért kártérítés összegének mely része felel meg az intézmény jogellenes magatartásának, és mely része felel meg a sérelmet okozó aktus jogellenességének. Következésképpen a felperes az állítólagos nem vagyoni kár jellegének pontos megjelölését követően köteles meghatározni - még ha megközelítőlegesen is - a kár értékét, megkülönböztetve a közösségi intézmény határozatán és jogellenes magatartásán alapuló kárt, annak érdekében hogy a Törvényszék értékelhesse a kár terjedelmét és jellegét.

(lásd a 82. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság F-95/05. sz., N kontra Bizottság ügyben 2007. december 13-án hozott ítéletének (az EBHT-ban még nem tették közzé) 91. pontja.