EH 2001.547 Amennyiben a hitelező olyan közjegyzői okirat alapján kéri az adós fizetésképtelensége megállapítását és felszámolásának elrendelését, amely végrehajtási záradékkal látható el, tehát végrehajtható okiratnak minősül, a fizetésképtelenség megállapítására és az adós felszámolásának elrendelésére csak akkor kerülhet sor, ha a hitelező a végrehajtás eredménytelenségét is igazolta [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (2) bek. a) és b) pont, (4) bek., 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 10. § b) pont, 21. § (1) bek. és (3) bek., Pp. 164. §, 2/1999. PJE].

Az adós gazdálkodó szervezet ellen a hitelező által 1997. november 10-én kezdeményezett felszámolási eljárásban az első fokon eljárt bíróság a 18. sorszámú végzésével megállapította az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét, elrendelte a felszámolását és kijelölte a felszámolót.

A végzés indokolása szerint a hitelező az adós felszámolását az 1996. október 30-án kelt tartozáselismerő nyilatkozatra történő hivatkozással kérte. E nyilatkozatot az adós közjegyző előtt tette és vállalta, hogy 1997. május 31-ig megfizet a hitelezőnek 22 167 447 görög drahma és annak kamatai tartozást. Az adós a hitelezői kérelemről történt, 1998. január 20-án átvett értesítést követően a bíróságnak bejelentette, hogy a tartozást nem ismeri el tekintettel arra, hogy azt teljes egészében megfizette. Kérte az erre vonatkozó bizonyítékok beszerzését a bíróságtól. Vitatta továbbá, hogy a hitelező Görögországban bejegyzett gazdálkodó szervezetnek minősül, véleménye szerint nem rendelkezik legitimitással. A bíróság megállapította, hogy az adós fizetésképtelensége a többször módosított 1991. évi IL. törvény 27. §-a (2) bekezdésének a) pontjára figyelemmel fennáll, mert az adós nem bizonyította, hogy a tartozást kifizette, ugyanakkor a hitelező igazolta, hogy Görögországban bejegyzett gazdálkodó szervezet.

E végzés ellen az adós élt fellebbezéssel, melyben az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és fizetésképtelenség hiányában az eljárás megszüntetését kérte.

Fellebbezési álláspontja szerint az adós nem fizetésképtelen, mert a tartozás rendezve van. Kérte továbbá a felszámolást kérő hitelező pontos beazonosítását, mert véleménye szerint három M. elnevezésű cég került az eljárásba a hitelező képviselője által becsatolt okiratokból kitűnően. Nem állapítható meg ezért, hogy ki lép fel az adóssal szemben jogosultként. Bejelentette, hogy a görög cégek képviselője ellen banktitok megsértése és zsarolás bűntette miatt büntetőeljárás indult. Ennek során kérték a cég legitimációjának igazolását, erre figyelemmel indítványozta az adott eljárásban a büntetőeljárások iratainak beszerzését és a jelen felszámolási eljárás felfüggesztését. Csatolta az ügyészség határozatát; a Vám- és Pénzügyőrség Nyomozóhivatala jegyzőkönyvét tanúkihallgatásról és lefoglalásról.

A hitelező a fellebbezésre nem tett észrevételt.

A fellebbezés az alábbiak miatt alapos.

A jelen eljárásban alkalmazandó, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvénnyel, valamint az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (többször mód. Cstv.) 27. §-ának (2) bekezdése értelmében a bíróság az adós fizetésképtelenségét - egyéb eset mellett -, akkor állapítja meg, ha az a nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki [a) pont], vagy a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen maradt [b) pont].

Az adott ügyben az adós azzal érvelt, hogy a hitelezővel szembeni tartozása már nem áll fenn, mert azt kiegyenlítette. A többször mód. Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 164. §-ának (1) bekezdése szerint azonban a per eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. Az adós nem bizonyította a tartozás kiegyenlítését, ezért érdemben helytállóan foglalt állást az elsőfokú bíróság akkor, amikor a Görög Köztársaság elsőfokú bírósága által 14/1. sorszám alatt igazolt hitelező tartozásának fennállását megállapította.

A Legfelsőbb Bíróság 2/1999. PJE számú jogegységi határozata értelmében azonban az a hitelező, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló követelése van, a többször mód. Cstv. 27. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján akkor kérheti az eljárás lefolytatását, ha a végrehajtás eredménytelenségét igazolja. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 10. §-ának b) pontja szerint végrehajtható okirat - egyebek mellett - az olyan okirat, amelyet a bíróság végrehajtási záradékkal látott el. A Vht. 21. §-ának (1) bekezdése értelmében a bíróság végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza: a) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló, vagy egyoldalú kötelezettségvállalást; b) a jogosult és a kötelezett nevét; c) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét és jogcímét; d) a teljesítés módját és határidejét. A (3) bekezdés szerint ez esetben akkor van helye végrehajtásnak, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt.

Az adott ügyben a hitelező olyan közjegyzői okirat alapján kérte a felszámolási eljárás lefolytatását, mely a Vht. 21. §-ának (1) bekezdésében írt közjegyzői okiratnak megfelel, tehát végrehajtható okiratnak minősül. Bár a hitelező a többször mód. Cstv. 27. §-a (2) bekezdésének a) pontjára hivatkozva kérte az adós felszámolását, végrehajtható okiratnak minősülő irat birtokában - az idézett jogegységi határozatra figyelemmel - a fizetésképtelenség megállapítása csak a többször mód. Cstv. 27. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján lehetséges. Ez utóbbinál megkívánt törvényi feltételek viszont az adott esetben nem állnak fenn, ugyanis a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a hitelező a végrehajtást megkísérelte volna.

A fentiek miatt a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzését a Pp. 259. §-ára utalással, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a többször mód. Cstv. 27. §-ának (4) bekezdését alkalmazva - az adós fizetésképtelenségének hiánya miatt - a felszámolási eljárást megszüntette. (Legf. Bír. Fpk. VIII. 30.524/1999. sz.)