32008L0056[1]
Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve ( 2008. június 17. ) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/56/EK IRÁNYELVE
(2008. június 17.)
a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv)
(EGT-vonatkozású szöveg)
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy
(1) Ez az irányelv olyan keretet teremt, amelyen belül legkésőbb 2020-ra a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a tengeri környezet jó állapotának elérése vagy fenntartása érdekében.
(2) Ebből a célból tengervédelmi stratégiák kialakítására és végrehajtására kerül sor, hogy:
a) megvédjék és megőrizzék a tengeri környezetet, megelőzzék állapota romlását, vagy a hátrányosan érintett területeken - ahol megvalósítható - helyreállítsák a tengeri ökoszisztémákat;
b) megakadályozzák és csökkentsék a tengeri környezetbe történő kibocsátást azzal a céllal, hogy a szennyezést fokozatosan megszüntessék, ahogyan arról a 3. cikk (8) bekezdése rendelkezik, annak biztosítása érdekében, hogy a tengeri biológiai sokféleség, a tengeri ökoszisztémák, az emberi egészség, illetve a tengerek jogszerű használata ne legyen jelentős terhelésnek vagy kockázatnak kitéve.
(3) A tengervédelmi stratégiák ökoszisztéma-alapú szemléletet alkalmaznak emberi tevékenységek irányításában, biztosítva ezáltal, hogy az ilyen tevékenységek által okozott kollektív terhelés olyan szinten tartható legyen, amely összeegyeztethető a jó környezeti állapot elérésével, valamint hogy a tengeri ökoszisztémák az emberek által előidézett változásokra való reakcióképessége ne legyen veszélyeztetve, ezzel egyidejűleg lehetővé teszik a tengeri áruk és szolgáltatások fenntartható felhasználását a jelen és a jövő nemzedékek számára.
(4) Ez az irányelv hozzájárul a tengeri környezetre hatást gyakorló különböző politikák, megállapodások és jogalkotási intézkedések közötti koherenciához és arra törekszik, hogy biztosítsa a környezetvédelmi szempontoknak ezekbe történő integrációját.
2. cikk
Hatály
(1) Ez az irányelv a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott valamennyi tengervízre alkalmazandó, továbbá figyelembe veszi a harmadik államok ugyanazon tengeri régió vagy alrégió alá tartozó tengeri környezetének minőségére gyakorolt, határokon átterjedő hatást.
(2) Ez az irányelv nem alkalmazandó a kizárólag védelmi és nemzetbiztonsági célú tevékenységekre. A tagállamoknak ugyanakkor törekedniük kell arra, hogy - amennyiben ez ésszerű és megvalósítható - e tevékenységeket az irányelv céljaival összeegyeztethető módon végezzék.
3. cikk
Meghatározások
Ezen irányelv alkalmazásában:
1. "tengervizek":
a) a felségvizek kiterjedését meghatározó alapvonal tenger felőli részétől az azon területek legszéléig terjedő vízterület, tengerfenék és altalaj, amelyen az UNCLOS-szal összhangban egy tagállam joghatósággal rendelkezik vagy joghatóságot gyakorol, kivéve a Szerződés II. mellékletében említett országokkal és területekkel szomszédos vizeket és a francia tengerentúli megyéket és közösségeket; és
b) a 2000/60/EK irányelv meghatározása szerinti parti vizek, a tengerfenékkel és altalajjal, amennyiben a tengeri környezet környezeti állapotának bizonyos aspektusaira azon irányelv vagy más közösségi jogszabály már nem terjed ki;
2. "tengeri régió": a 4. cikk meghatározása szerinti tengeri régió. A tengeri régiók és alrégióik ezen irányelv végrehajtásának megkönnyítése céljából kerülnek kijelölésre, víztani, tengertani és biológiai-földrajzi jellemzők figyelembevételével;
3. "tengervédelmi stratégia": az 5. cikkben meghatározottak szerint minden egyes érintett tengeri régió vagy alrégió tekintetében kidolgozandó és végrehajtandó stratégia;
4. "környezeti állapot": a tengervizek környezetének általános állapota, figyelembe véve az egyes tengeri ökoszisztémák szerkezetét, működését és folyamatait, valamint a természeti fiziográfiai, földrajzi, biológiai, geológiai és éghajlati tényezőket, továbbá a fizikai, akusztikai és kémiai feltételeket, beleértve az adott területen belül és kívül folytatott emberi tevékenység hatásait;
5. "jó környezeti állapot": a tengervizek olyan környezeti állapota, amelyben az ökológiai szempontból sokszínű és dinamikus óceánok és tengerek a saját feltételeiknek megfelelően tiszták, egészségesek és termékenyek, a tengeri környezet használata pedig fenntartható szinten történik, biztosítva ezáltal a használatának és az azzal kapcsolatos tevékenységeknek a lehetőségét a jelenlegi és a jövőbeni nemzedékek számára, azaz:
a) az alkotó tengeri ökoszisztémák szerkezete, működése és folyamatai az azokhoz kapcsolódó fiziográfiai, földrajzi, geológiai és éghajlati tényezőkkel együtt lehetővé teszik ezen ökoszisztémák teljes mértékű működését és az emberi beavatkozás által előidézett környezeti változásokkal szembeni rugalmasságuk megőrzését. A tengeri fajok és élőhelyek védelemben részesülnek, megvalósul a biológiai sokféleség ember által előidézett csökkenésének megakadályozása, és a különböző biológiai összetevők egymással egyensúlyban működnek;
b) az ökoszisztémák hidromorfológiai, fizikai és kémiai jellemzői - beleértve az adott területen folytatott emberi tevékenységből eredő jellemzőket - támogatják az ökoszisztémákat a fent leírt módon. Anyagoknak és energiának, valamint a zaj tengeri környezetbe való emberi eredetű bevitele nem jár szennyező hatással;
A jó környezeti állapot megállapítására a 4. cikkben említett tengeri régió vagy alrégió szintjén, az I. mellékletben foglalt általános környezetminőségi mutatók alapján kerül sor. Az ökoszisztéma-alapú szemléleten alapuló adaptív irányítást kell alkalmazni a jó környezeti állapot elérése céljából;
6. "kritériumok": a környezetminőségi mutatókhoz szorosan kapcsolódó technikai sajátosságok;
7. "környezetvédelmi cél": minden egyes tengeri régió vagy alrégió tekintetében a tengervizeket érő terhelésekre és hatásokra, valamint különböző összetevőinek kívánatos állapotára vonatkozó minőségi vagy mennyiségi meghatározás. A környezetvédelmi célokat a 10. cikkel összhangban kell megállapítani;
8. "szennyezés": a tengeri környezetbe juttatott közvetett vagy közvetlen szennyezés, amely emberi tevékenységnek, illetve vegyi vagy energiaforrás használatának eredménye, beleértve az emberek által kiváltott, víz alatti zajszennyezést, amely árt vagy valószínűleg káros az élő erőforrásoknak és a tengeri élővilágnak, többek között a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezet, veszélyezteti az emberi egészséget, akadályozza a tengeri tevékenységeket, beleértve a halászatot, a turizmust, a szabadidős tevékenységeket és a tengerek más legitim használatát, rontja a tengervíz minőségét vagy élvezeti értékét, vagy általában rontja a tengeri áruk és szolgáltatások fenntartható felhasználását;
9. "regionális együttműködés": az azonos tengeri régión vagy alrégión osztozó tagállamok - és lehetőség szerint harmadik országok - közötti együttműködés és tevékenységeik koordinálása tengervédelmi stratégiák kidolgozása és végrehajtása céljából;
10. "regionális tengeri egyezmény": a 4. cikkben említett tengeri régiók tengeri környezetének védelme céljából létrehozott bármely nemzetközi egyezmény vagy nemzetközi megállapodás - és annak irányító szerve -, mint például a Balti-tenger térsége tengeri környezetének védelméről szóló egyezmény, az Atlanti-óceán északkeleti térsége tengeri környezetének védelméről szóló egyezmény, valamint a Földközi-tenger tengeri környezetéről és parti térségéről szóló egyezmény.
4. cikk
Tengeri régiók és alrégiók
(1) Az irányelv értelmében rájuk vonatkozó kötelezettségeik teljesítése során a tagállamoknak kellő mértékben figyelembe kell venniük, hogy a felségterületükhöz vagy joghatóságuk alá tartozó tengervizek a következő tengeri régiók szerves részét alkotják:
a) Balti-tenger;
b) az Atlanti-óceán észak-keleti térsége;
c) Földközi-tenger;
d) Fekete-tenger.
(2) Az egyes területek sajátosságainak figyelembevétele érdekében a tagállamok az irányelv végrehajtása során az (1) bekezdésben említett tengervizek megfelelő szintű részterületeit is alapul vehetik, amennyiben a részterületek kijelölése összeegyeztethető az alábbi alrégiókkal:
a) az Atlanti-óceán észak-keleti térségében:
i. Északi-tenger, beleértve a Kattegatot és a La Manche-csatornát;
ii. Kelta-tenger;
iii. Vizcayai-öböl és az ibériai partvonal;
iv. az Atlanti-óceánon az Azori-szigeteket, Madeirát és a Kanári-szigeteket körülvevő vizek által határolt makaronéziai biogeográfiai régió;
b) a Földközi-tengeren:
i. a Földközi-tenger nyugati térsége;
ii. Adriai-tenger;
iii. Jón-tenger és a Földközi-tenger középső térsége;
iv. Égei-tenger és Levantei-medence.
A tagállamok a 26. cikk (1) bekezdése első albekezdésében meghatározott időpontig tájékoztatják a Bizottságot bármilyen részterület kijelöléséről, azonban ezt az 5. cikk (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett kezdő értékelés elkészültével felülvizsgálhatják.
5. cikk
Tengervédelmi stratégiák
(1) Valamennyi tagállam kidolgozza - minden érintett tengeri régiót vagy alrégiót illetően - a tengervizeire vonatkozó tengervédelmi stratégiát, a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott cselekvési tervnek megfelelően.
(2) A közös tengeri régióval vagy alrégióval rendelkező tagállamok együttműködnek annak biztosítása céljából, hogy valamennyi tengeri régió és alrégió tekintetében egységesítik és összehangolják az irányelv céljainak eléréséhez szükséges intézkedéseket, különös tekintettel a tengervédelmi stratégiáknak az a) és b) pontban említett különböző elemeire, a következő cselekvési tervnek megfelelően, amellyel kapcsolatban az érintett tagállamok igyekeznek közös megközelítést alkalmazni:
a) előkészítés:
i. 2012. július 15-ig a (8.) cikkel összhangban kezdeti értékelés az érintett vizek jelenlegi környezeti állapotáról és az emberi tevékenységek erre gyakorolt hatásáról;
ii. 2012. július 15-ig az érintett vizek vonatkozásában a jó környezeti állapot mutatóinak meghatározása a 9. cikk (1) bekezdésével összhangban;
iii. 2012. július 15-ig környezetvédelmi célok és ahhoz kapcsolódó mutatók megállapítása a 10. cikk (1) bekezdésével összhangban;
iv. 2014. július 15-ig nyomonkövetési program létrehozása és végrehajtása a folyamatos értékelésnek és a célok rendszeres felülvizsgálatának biztosítása érdekében a 11. cikk (1) bekezdésével összhangban, hacsak a vonatkozó közösségi jog másként nem rendelkezik;
b) Intézkedési programok:
i. legkésőbb 2015-ig a jó környezeti állapot elérését vagy fenntartását célzó intézkedési program kialakítása a 13. cikk (1), (2) és (3) bekezdésével összhangban;
ii. legkésőbb 2016-ig az i. pontban előírt intézkedési program végrehajtásának megkezdése a 13. cikk (10) bekezdésével összhangban.
(3) Azoknak a tagállamoknak, amelyek az ezen irányelv hatálya alá tartozó ugyanazon olyan tengeri régióval vagy alrégióval határosak, ahol a tenger állapota annyira kritikus, hogy sürgős intézkedés szükséges, az (1) bekezdéssel összhangban olyan cselekvési tervet kell készíteniük, amely az intézkedési programok korábbi működésbe lépését, valamint esetleges szigorúbb óvintézkedéseket tartalmaz, feltéve hogy ez nem akadályozza a jó környezeti állapot valamely más tengeri régióban vagy alrégióban való elérését vagy fenntartását. Ezekben az esetekben:
a) a tagállamok értesítik a Bizottságot felülvizsgált menetrendjükről, és ennek megfelelően járnak el;
b) a Bizottság felkérést kap, hogy mérlegelje támogató intézkedések elfogadását a tagállamok számára azon fokozott erőfeszítéseikhez, amelyeket a tengeri környezet javításáért tesznek, azáltal, hogy az adott régiót kísérleti projektként kezeli.
6. cikk
Regionális együttműködés
(1) AZ 5. cikk (2) bekezdésében említett összehangolás megvalósítása érdekében a tagállamok - ahol ésszerű és helyénvaló - felhasználják a tengeri régióra vagy alrégióra kiterjedő intézményi együttműködési kereteket, beleértve a regionális tengeri egyezmények alapján létezőeket is.
(2) A tengervédelmi stratégiák létrehozása és végrehajtása céljából a tagállamok minden erőfeszítést megtesznek - felhasználva a megfelelő nemzetközi fórumokat, többek között a regionális tengeri egyezmények mechanizmusait és struktúráit is - annak érdekében, hogy minden tengeri régión vagy alrégión belül összehangolják tevékenységeiket azon harmadik országokkal, amelyek az adott tengeri régióban vagy alrégióban rendelkeznek felségterületükhöz vagy joghatóságuk alá tartozó vizekkel.
Amennyire lehetséges, ebben az összefüggésben a tagállamok a nemzetközi megállapodásokból - például a regionális tengeri egyezményekből - fakadó struktúrák keretén belül létrehozott megfelelő, létező programokra és tevékenységekre támaszkodnak.
Adott esetben egy tengeri régió vagy alrégió vízgyűjtő területein fekvő valamennyi tagállamra - beleértve a tengerparttal nem rendelkező országokat is - kiterjesztik az összehangolást és az együttműködést annak érdekében, hogy az e tengeri régión vagy alrégión belüli tagállamoknak lehetővé tegyék, hogy az ezen irányelvben vagy a 2000/60/EK irányelvben előírt, létező együttműködési struktúrákat alkalmazva eleget tegyenek ezen irányelv szerinti kötelezettségeiknek.
7. cikk
Illetékes hatóságok
(1) A tagállamok 2010. július 15-ig minden érintett tengeri régió vagy alrégió esetében kijelölik a hatóságot vagy hatóságokat, amely(ek) tengervizeik vonatkozásában illetékes(ek) az irányelv végrehajtására.
A tagállamok 2011. január 15-ig eljuttatják a Bizottsághoz a kijelölt illetékes hatóságok listáját és a II. mellékletben felsorolt adatokat.
Ezzel egyidejűleg a tagállamok eljuttatnak a Bizottsághoz egy listát az ezen irányelv végrehajtásáért felelős illetékes hatóságaikról, amelyek olyan nemzetközi szervezetekben vesznek részt, amelyeknek a tagállamok tagjai.
Az egyes tengeri régiók és alrégiók vízgyűjtő területein fekvő tagállamok kijelölik a 6. cikkben említett együttműködésére és összehangolására illetékes hatóságot vagy hatóságokat.
(2) A tagállamok az (1) bekezdésnek megfelelően szolgáltatott adatokban bekövetkezett bárminemű változásról a változás érvénybelépésétől számított hat hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot.
II. FEJEZET
TENGERVÉDELMI STRATÉGIÁK: ELŐKÉSZÍTÉS
8. cikk
Értékelés
(1) A tagállamok minden egyes tengeri régió és alrégió tekintetében kezdő értékelést végeznek tengervizeikre vonatkozóan, amely figyelembe veszi a rendelkezésre álló adatokat és tartalmazza a következőket:
a) a III. melléklet 1. táblázatában foglalt elemek indikatív felsorolása alapján az említett vizek főbb tulajdonságainak, jellemzőinek és jelenlegi környezeti állapotának elemzése, kitérve a fizikai-kémiai sajátosságok, az élőhelytípusok, a biológiai sajátosságok, és a hidromorfológia elemzésére;
b) az említett vizek környezeti állapotára ható fő terhelések és hatások - beleértve az emberi tevékenységet is - elemzése, amely:
i. a III. melléklet 2. táblázatában foglalt elemek indikatív felsorolásán alapul, kitérve a különböző környezetterhelések minőségi és mennyiségi halmozódására, valamint a megállapítható tendenciákra;
ii. a főbb kumulatív és együttható hatásokat tartalmazza; és
iii. figyelembe veszi a meglévő közösségi jogszabályok alapján kidolgozott, vonatkozó értékeléseket.
c) a területek használatának gazdasági és szociális elemzése, valamint a tengeri környezet állapotromlásának költségvonzata.
(2) Az (1) bekezdésben említett elemzések során figyelembe kell venni a meglévő közösségi jogszabályok, különösen a 2000/60/EK irányelv parti tengervizekre, átmeneti vizekre és felségvizekre vonatkozó rendelkezéseit. A tengeri környezet állapotára vonatkozó átfogó értékelés elkészítése érdekében az elemzések során egyéb vonatkozó - például a regionális tengeri egyezmények keretében együttesen végzett - értékeléseket is figyelembe kell venni vagy alapként kell alkalmazni.
(3) A tagállamok az (1) bekezdésben említett értékelés elkészítése során törekszenek az 5. és 6. cikk szerint létrehozott koordináció révén annak biztosítására, hogy:
a) az értékelési módszerek a tengeri régión vagy alrégión belül következetesek legyenek;
b) figyelembe vegyék a határokon átnyúló hatásokat és a határokon átnyúló jellemzőket.
9. cikk
A jó környezeti állapot meghatározása
(1) A 8. cikk (1) bekezdése értelmében elvégzett kezdeti értékelést felhasználva a tagállamok az I. mellékletben felsorolt általános környezetminőségi mutatók, szempontok és normák alapján minden érintett tengeri régió, illetve alrégió vonatkozásában meghatározzák a jó környezeti állapotát jelző mutatókat.
A tagállamok figyelembe veszik a III. melléklet 1. táblázatában foglalt elemek indikatív felsorolását és különösen a fizikai-kémiai sajátosságokat, az élőhelytípusokat, a biológiai sajátosságokat és a hidromorfológiát.
A tagállamok szintén figyelembe veszik az egyes tengeri régiókban vagy alrégiókban folytatott emberi tevékenységek által okozott terheléseket és hatásokat, tekintetbe véve a III. melléklet 2. táblázatában meghatározott indikatív felsorolást.
(2) A tagállamok a jó környezeti állapotot jelző mutatók meghatározását követő három hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot a 8. cikk (1) bekezdése értelmében készült értékelésről, valamint az e cikk (1) bekezdése értelmében meghatározott mutatókról.
(3) A tagállamok által alkalmazandó, a jó környezeti állapot meghatározását szolgáló kritériumokat és módszertani előírásokat, amelyek célja, hogy az irányelv kiegészítésével módosítsák ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeit, az I. és a III. melléklet alapján, a 25. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell meghatározni 2010. július 15-ig annak érdekében, hogy biztosítsák a koherenciát és lehetővé tegyék a tengeri régióknak és alrégióknak a jó környezeti állapot elérésére vonatkozó összehasonlítását. A Bizottság konzultációt folytat valamennyi érdekelt féllel, beleértve a regionális tengerekre vonatkozó egyezményeket, mielőtt ilyen kritériumokra és előírásokra tenne javaslatot.
10. cikk
Környezetvédelmi célok megállapítása
(1) A 8. cikk (1) bekezdése értelmében elvégzett kezdő értékelés alapján a tagállamok minden tengeri régió vagy alrégió vonatkozásában kitűznek tengervizeikre vonatkozó, átfogó, a tengeri környezet jó környezeti állapotának elérésére irányuló előrehaladáshoz útmutatóul szolgáló környezetvédelmi célokat az ezekhez tartozó környezetminőségi mutatókkal, figyelembe véve a III. melléklet 2. táblázatában meghatározott terhelések és hatások és a IV. mellékletben foglalt jellemzők indikatív felsorolását.
E célok és mutatók kidolgozásakor a tagállamok figyelembe veszik az érintett vizekre vonatkozóan már meglévő - nemzeti, közösségi vagy nemzetközi szinten kitűzött - releváns környezetvédelmi célok további alkalmazásának lehetőségét, biztosítva e célok kölcsönös kiegészítő jellegét, és hogy a jelentős határokon átnyúló hatásokat és a határokon átnyúló jellemzőket is a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vegyék.
(2) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az általuk kitűzött környezetvédelmi célokról, legkésőbb a megállapításuktól számított három hónapon belül.
11. cikk
Nyomonkövetési programok
(1) A 8. cikk (1) bekezdése értelmében elkészített kezdeti értékelés alapján a tagállamok összehangolt nyomonkövetési programokat állítanak össze és hajtanak végre a tengervizek környezeti állapotának folyamatos értékelése céljából, az elemeknek a III. mellékletben foglalt indikatív felsorolása és az V. mellékletben meghatározott felsorolás alapján és a 10. cikk értelmében kitűzött környezetvédelmi célok segítségével.
A nyomonkövetési programok a tengeri régión vagy alrégión belül összeegyeztethetőek, és - az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelvet is beleértve - a közösségi jogszabályokban vagy nemzetközi megállapodásokban meghatározott, értékelésre és megfigyelésre irányuló vonatkozó rendelkezésekre épülnek, és azokkal összeegyeztethetőek.
(2) A közös tengeri régióval vagy alrégióval rendelkező tagállamok az (1) bekezdéssel összhangban felügyeleti programot hoznak létre, és - a következetesség és a koordináció érdekében - törekszenek annak biztosítására, hogy:
a) az ellenőrzés eredményeinek összehasonlíthatósága érdekében a felügyeleti módszerek a tengeri régión vagy alrégión belül következetesek legyenek;
b) figyelembe vegyék a határokon átnyúló, lényeges hatásokat és jellemzőket.
(3) A tagállamok legkésőbb a nyomonkövetési programokról kidolgozásuk után három hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot.
(4) A nyomon követésre és az értékelésre vonatkozó - a korábbi kötelezettségvállalásokat szem előtt tartó, a nyomonkövetési és értékelési eredmények összehasonlíthatóságát biztosító - előírásokat és szabványosított módszereket, amelyek célja, hogy az irányelv kiegészítésével módosítsák ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeit, a 25. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni.
12. cikk
Értesítések és a Bizottság értékelései
A 9. cikk (2) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdése és a 11. cikk (3) bekezdése szerinti értesítések alapján a Bizottság minden egyes tengeri régió vagy alrégió esetében tagállamonként értékeli, hogy a bejelentett elemek olyan megfelelő keretet alkotnak-e, amely megfelel ezen irányelv követelményeinek, és az érintett tagállamot felkérheti bármely rendelkezésre álló és szükséges további információ megadására.
Az értékelések kidolgozása során a Bizottság mérlegeli a rendszerek tengeri régiókon vagy alrégiókon belüli és közösségen belüli következetességét, és felkérheti az érintett tagállamot bármely rendelkezésre álló és szükséges kiegészítő információ szolgáltatására.
Mindezen értesítések beérkezésétől számított hat hónapon belül a Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamokat, hogy véleménye szerint a bejelentett elemek összhangban állnak-e ezen irányelvvel, és iránymutatást ad az általa szükségesnek vélt módosításokra vonatkozóan.
III. FEJEZET
TENGERVÉDELMI STRATÉGIÁK: INTÉZKEDÉSI PROGRAMOK
13. cikk
Intézkedési programok
(1) A tagállamok minden érintett tengeri régióra vagy alrégióra vonatkozóan megállapítják azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek tengervizeikben a 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott jó környezeti állapot eléréséhez vagy fenntartásához.
Ezeket az intézkedéseket a 8. cikk (1) bekezdése szerint készült kezdő értékelés és a 10. cikk (1) bekezdése szerint kitűzött környezetvédelmi célok alapján, a VI. mellékletben felsorolt intézkedéstípusok figyelembevételével kell megtervezni.
(2) Az (1) bekezdés értelmében tervezett intézkedések és a közösségi jogszabályok - különösen a 2000/60/EK irányelv, a települési szennyvíz kezeléséről szóló 1991. május 21-i, 91/271/EGK tanácsi irányelv ( 1 ), a fürdővizek minőségéről szóló 2006. február 15-i 2006/7/EK európai parlamenti ás tanácsi irányelv ( 2 ) és a vízvédelmi politika terén a környezetvédelmi minőségi előírásokról szóló jövőbeli jogszabályok - vagy nemzetközi megállapodások értelmében megkövetelt vonatkozó intézkedések felhasználásával a tagállamok intézkedési programot alkotnak.
(3) A (2) bekezdés szerinti intézkedési program tervezésekor a tagállamok kellő figyelmet fordítanak a fenntartható fejlődésre és különösen a tervezett intézkedések gazdasági és társadalmi hatásaira. A 7. cikkben foglalt illetékes hatóság(ok) céljainak integrált módon való elérésének elősegítésére a tagállamok igazgatási kereteket határozhatnak meg vagy hozhatnak létre e kölcsönhatás hasznosítása érdekében.
A tagállamok biztosítják az intézkedések költséghatékonyságát és műszaki megvalósíthatóságát, és ennek érdekében bármilyen új intézkedés bevezetése előtt költség-haszon elemzéseket tartalmazó hatásvizsgálatokat végeznek.
(4) Az e cikk szerint megállapított intézkedési programok olyan, a védett tengeri területek összefüggő és reprezentatív, az érintett ökoszisztémák sokszínűségét megfelelően lefedő hálózatához hozzájáruló területvédelmi intézkedéseket tartalmaznak, mint például az élőhelyvédelmi irányelv szerinti különleges természetvédelmi területek használata, a madárvédelmi irányelv szerinti különleges védelmi területek használata, valamint a Közösség vagy az érintett tagállamok által az olyan nemzetközi és regionális megállapodások keretében elfogadott tengeri védett területek használata, amelyeknek részes felei.
(5) Amennyiben a tagállamok úgy ítélik meg, hogy az emberi tevékenység kezelésének közösségi vagy nemzetközi szinten feltehetően jelentős hatása lehet a tengeri környezetre, különösen a (4) bekezdésben foglalt területekre, egyénileg vagy közösen az érintett illetékes hatósághoz vagy nemzetközi szervezethez fordulnak az ezen irányelv céljainak eléréséhez szükséges intézkedések vizsgálata és esetleges jóváhagyása érdekében, hogy az ökoszisztémák egységét, szerkezetét és működését fenntartsák vagy megfelelő esetben helyreállítsák.
(6) A tagállamok legkésőbb 2013-ig minden egyes tengeri régióra vagy alrégióra vonatkozóan nyilvánosságra hozzák a (4) és (5) bekezdésben foglalt területekre vonatkozó lényeges információkat.
(7) Az intézkedési programokban a tagállamok jelzik, hogyan kívánják végrehajtani az intézkedéseket, és azok várhatóan milyen módon járulnak hozzá a 10. cikk (1) bekezdése értelmében kitűzött környezetvédelmi célokhoz.
(8) A tagállamok megvizsgálják a tengeri vizeken kívüli vizekre vonatkozó intézkedési programjaik hatásait a tengeri vizek károsodási kockázatának minimálisra csökkentése, illetve lehetőség szerint a kedvező hatás elérése érdekében.
(9) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és bármely érintett másik tagállamot az intézkedési programokról a kidolgozásukat követő három hónapon belül.
(10) A 16. cikkre is figyelemmel a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az intézkedési programok végrehajtása a kidolgozásuktól számított egy éven belül megkezdődjön.
14. cikk
Kivételek
(1) A tagállamok azonosíthatnak olyan területeket tengervizeik között, ahol az a)-d) pontban felsorolt okok valamelyike miatt a tagállam által hozott intézkedések segítségével, vagy az e) pontban említett okok miatt az adott határidőn belül nem lehet teljeskörűen elérni a környezetvédelmi célokat vagy a jó környezeti állapotot:
a) olyan tevékenység vagy passzivitás, amelyért az érintett tagállam nem felelős;
b) természeti okok;
c) erőhatalom (vis maior);
d) a tengervizek fizikai jellemzőiben bekövetkezett módosulások és átalakulások a kedvezőtlen környezeti hatásnál - beleértve bármely, az országhatárokon átterjedő hatást - jelentősebb nyomós közérdek védelme érdekében tett intézkedés következtében;
e) természeti viszonyok, amelyek nem teszik lehetővé az érintett tengervizek állapotának időben történő javítását.
Az érintett tagállamok az intézkedési programban világosan körülhatárolják ezeket a területeket, és véleményüket alátámasztó indokolást szolgáltatnak a Bizottság részére. A területek körülhatárolása során a tagállamok figyelembe veszik az érintett tengeri régióban vagy alrégióban található tagállamok tekintetében jelentkező következményeket.
A környezetvédelmi célok elérésének és az érintett tengervizeknek a b), c) és d) pontban meghatározott okokból bekövetkező további állapotromlása megelőzésének, valamint az érintett tengeri régió vagy alrégió szintjén, illetve más tagállamok tengervizein a kedvezőtlen hatások ellensúlyozásának céljából a tagállamok kötelesek megfelelő eseti intézkedéseket hozni.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában említett helyzetben a tagállamok biztosítják, hogy az intézkedés következtében a tengeri környezetben bekövetkezett módosulások vagy átalakulások ne akadályozzák meg vagy ne veszélyeztessék tartósan az érintett tengeri régió vagy alrégió szintjén, illetve más tagállamok tengervizein a jó környezeti állapot elérését.
(3) Amennyiben megvalósítható, az (1) bekezdés harmadik albekezdésében említett eseti intézkedéseket integrálni kell az intézkedési programba.
(4) A tagállamok kidolgozzák és végrehajtják a tengervédelmi stratégiáknak az 5. cikk (2) bekezdésében említett valamennyi elemét, ennek során azonban - a 8. cikkben említett kezdő értékelést kivéve - nem kell konkrét lépéseket tenniük, ha a tengeri környezetre nézve nem áll fenn jelentős kockázat, vagy ha ez a tengeri környezetet illetően fennálló kockázatokat figyelembe véve aránytalan költségekkel járna és feltéve, hogy további állapotromlás nem következik be.
Ha egy tagállam a fenti okok valamelyike miatt nem tesz lépést, erről a döntéséről a szükséges indokolással együtt tájékoztatja a Bizottságot, de el kell kerülnie, hogy a jó környezeti állapot elérése tartósan veszélybe kerüljön.
15. cikk
Ajánlás közösségi fellépésre
(1) Ha egy tagállam olyan problémát fedez fel, amely hatással van tengervizei állapotára, és amely nemzeti szinten hozott intézkedésekkel nem orvosolható, vagy amely egy másik közösségi politikához vagy nemzetközi megállapodáshoz kapcsolódik, erről - indokolás kíséretében - tájékoztatnia kell a Bizottságot.
A Bizottság hat hónapon belül válaszol.
(2) Ha közösségi intézmények általi fellépésre van szükség, a tagállamok megfelelő ajánlásokat tesznek a Bizottságnak és a Tanácsnak az (1) bekezdésben említett kérdésekkel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozóan. Ha a vonatkozó közösségi jogszabályok nem rendelkeznek másként, a Bizottság ezekre az ajánlásokra hat hónapon belül válaszol, és az ajánlásokat adott esetben beépíti a Parlament és a Tanács számára benyújtandó vonatkozó javaslatokba.
16. cikk
Értesítések és a Bizottság értékelései
A 13. cikk (9) bekezdésének megfelelően az intézkedési programokról kapott tájékoztatás alapján a Bizottság értékeli, hogy az egyes tagállamok programjai megfelelő eszköznek minősülnek-e ezen irányelv követelményeinek betartásához, és az érintett tagállamot felkérheti bármely rendelkezésre álló és szükséges további információ megadására.
Az értékelések kidolgozása során a Bizottság mérlegeli az intézkedési programok különböző tengeri régiókon vagy alrégiókon belüli és közösségen belüli következetességét.
Mindezen értesítések beérkezésétől számított hat hónapon belül a Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamokat, hogy véleménye szerint a bejelentett intézkedési programok összhangban állnak-e ezen irányelvvel, és iránymutatást ad az általa szükségesnek vélt módosításokra vonatkozóan.
IV. FEJEZET
FRISSÍTÉS, JELENTÉSEK ÉS A NYILVÁNOSSÁG TÁJÉKOZTATÁSA
17. cikk
Frissítés
(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a tengervédelmi stratégiák minden érintett tengeri régió vagy alrégió vonatkozásában időszerűek legyenek.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a tagállamok a tengervédelmi stratégiák létrehozása után hatévente - az 5. cikk bekezdésében említett összehangolt módon - felülvizsgálják alábbi elemeiket:
a) a 8. cikk (1) bekezdésében előírt kezdő értékelés, illetőleg a jó környezeti állapot 9. cikk (1) bekezdésében előírt meghatározása;
b) a 10. cikk (1) bekezdése szerint megállapított környezetvédelmi célok;
c) a 11. cikk (1) bekezdése szerint megállapított nyomonkövetési programok;
d) a 13. cikk (2) bekezdése értelmében létrehozott intézkedési programok.
(3) A (2) bekezdésben előírt felülvizsgálatok nyomán történt frissítések részleteiről tájékoztatni kell a Bizottságot, a regionális tengeri egyezményeket és bármely érintett másik tagállamot a változtatásoknak a 19. cikk (2) bekezdésével összhangban való közzétételét követő három hónapon belül.
(4) A 12. és a 16. cikket e cikkre vonatkozóan értelemszerűen alkalmazni kell.
18. cikk
Időközi jelentések
Az intézkedési programok vagy azok frissítései 19. cikk (2) bekezdésével összhangban történt közzétételét követő három éven belül a tagállamok az intézkedési program végrehajtásában elért eredményekről szóló, rövid időközi jelentést juttatnak el a Bizottsághoz.
19. cikk
Nyilvános konzultáció és tájékoztatás
(1) A meglévő közösségi jogszabályokkal összhangban a tagállamok biztosítják, hogy valamennyi érdekelt fél időben valós lehetőséget kapjon az irányelv végrehajtásában való részvételre, lehetőség szerint bevonva a meglévő igazgatási testületeket és struktúrákat, beleértve a regionális tengervédelmi egyezményeket, a tudományos tanácsadó testületeket és a regionális tanácsadó testületeket.
(2) A tagállamok közzéteszik és nyilvános vitára bocsátják tengervédelmi stratégiáik következő elemeit, valamint azok következő módosításait:
a) a 8. cikk (1) bekezdésében előírt kezdő értékelés és a jó környezeti állapot 9. cikk (1) bekezdésében előírt meghatározása;
b) a 10. cikk (1) bekezdése értelmében megállapított környezetvédelmi célok;
c) a 11. cikk (1) bekezdése értelmében megállapított nyomonkövetési programok;
d) a 13. cikk (2) bekezdése értelmében létrehozott intézkedési programok.
(3) A környezeti információkhoz való hozzáférés tekintetében a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet ( 3 ) kell alkalmazni.
A tagállamok a 2007/2/EK irányelvvel összhangban a Bizottság számára az ezen irányelvvel kapcsolatos feladatainak ellátásához, különösen a közösségi tengeri környezet állapotának a 20. cikk (3) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálatához hozzáférhetővé és felhasználhatóvá teszik a 8. cikk szerinti kezdeti értékelésből és a 11. cikk szerint létrehozott felügyeleti programokból származó adatokat és információkat.
A 8. cikk szerinti kezdeti értékelésből és a 11. cikk szerint létrehozott felügyeleti programokból származó adatok és információk rendelkezésre állását követő hat hónapon belül ezen adatokat és információkat az Európai Környezetvédelmi Ügynökség rendelkezésére is kell bocsátani feladatainak ellátása érdekében.
20. cikk
Bizottsági jelentések
(1) A Bizottságnak az összes intézkedési program kézhezvételétől számított két éven belül, de legkésőbb 2019-ig el kell készítenie az irányelv végrehajtásáról szóló első értékelő jelentést.
A Bizottság ezt követően hatévente készít jelentést. A jelentéseket az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz nyújtja be.
(2) Legkésőbb 2012. július 15-ig a Bizottság közzétesz egy jelentést, amelyben értékeli, hogy ezen irányelv mennyivel járul hozzá a tagállamoknak vagy a Közösségnek közösségi vagy nemzetközi szinten az európai tengervizek környezetvédelme terén fennálló kötelezettségeinek, kötelezettségvállalásainak és kezdeményezéseinek teljesítéséhez.
Ezt a jelentést az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz kell benyújtania.
(3) Az (1) bekezdésben előírt jelentésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) az irányelv végrehajtásában elért eredmények áttekintése;
b) áttekintés a Közösség tengeri környezetének állapotáról, amelyet az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel és a regionális tengeri és halászati szervezetekkel és egyezményekkel együttműködve kell elkészíteni;
c) a tengervédelmi stratégiákról szóló beszámoló, amely a stratégiák fejlesztésére is tartalmaz javaslatot;
d) a tagállamoktól a 12. cikk és a 16. cikk értelmében kapott tájékoztatás és a bizottsági értékelés összefoglalása - a 16. cikknek megfelelően - a tagállamoktól a 15. cikk értelmében kapott tájékoztatás vonatkozásában;
e) a 18. cikk alapján a tagállamoktól a Bizottsághoz beérkezett jelentésekre válaszul tett intézkedések összefoglalása;
f) az Európai Parlament és a Tanács korábbi tengervédelmi stratégiákról szóló megjegyzései nyomán született intézkedések összefoglalása;
g) az egyéb vonatkozó közösségi politikák ezen irányelv céljainak eléréséhez való hozzájárulásának összefoglalása.
21. cikk
A védett területekről szóló időközi jelentés
A tagállamok által 2013-ig benyújtott információk alapján a Bizottság 2014-ig jelentést készít a védett tengeri területek létrehozásában elért eredményekről, figyelemmel az alkalmazandó közösségi jog szerinti kötelezettségekre, valamint a Közösség és a tagállamok nemzetközi kötelezettségvállalásaira.
Ezt a jelentést benyújtja az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.
22. cikk
Közösségi finanszírozás
(1) A tengervédelmi stratégiák létrehozásához lényegükből adódóan kapcsolódó prioritásnak köszönhetően ezen irányelv végrehajtását a meglévő közösségi pénzügyi eszközökből támogatják, az alkalmazandó szabályoknak és feltételeknek megfelelően.
(2) A tagállamok által kidolgozott programok a meglévő pénzügyi eszközökkel összhangban az EU-tól társfinanszírozásban részesülnek.
23. cikk
Az irányelv felülvizsgálata
A Bizottság 2023. július 15-ig felülvizsgálja ezt az irányelvet és szükség szerint módosításokat javasol.
V. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
24. cikk
Technikai kiigazítások
(1) A III., IV. és V. mellékletet a 25. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással módosítani lehet a tudományos és műszaki fejlődés fényében, figyelembe véve a felülvizsgálati időközöket és a tengervédelmi stratégiák 17. cikk (2) bekezdésében előírt felülvizsgálatát.
(2) A 25. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban:
a) a I., III., IV. és V. mellékletek alkalmazására vonatkozóan módszertani előírások fogadhatók el;
b) az adatok - beleértve a statisztikai és a térképészeti adatokat - továbbítására és feldolgozására technikai megjelenítési formátumok fogadhatók el.
25. cikk
Szabályozási bizottság
(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.
Az 1999/468/EK határozat 5. cikke (6) bekezdésében meghatározott időtartam három hónap.
(3) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)-(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.
26. cikk
Átültetés
(1) A tagállamok legkésőbb 2010. július 15-ig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul eljuttatják a Bizottsághoz.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb intézkedéseket, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
(3) Azon tagállamok, amelyek nem rendelkeznek tengervizekkel, csak azokat az intézkedéseket léptetik hatályba, amelyek a 6. cikk és a 7. cikk követelményeinek való megfeleléshez szükségesek.
Ha a nemzeti jogszabályokban már érvényben vannak ilyen intézkedések, az érintett tagállam tájékoztatja a Bizottságot e rendelkezések szövegéről.
27. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
28. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
I. MELLÉKLET
A jó környezeti állapot meghatározásakor alkalmazandó minőségi mutatók
(3. cikk (5) bekezdés, 9. cikk (1) és (3) bekezdés és 24. cikk)
1. A biológiai sokféleség fenntartása. Az élőhelyek minősége és előfordulása, valamint a fajok eloszlása és abundanciája összhangban van az uralkodó fiziográfiai, földrajzi és éghajlati feltételekkel.
2. Az emberi tevékenységek során betelepített nem őshonos fajok olyan mértékben vannak jelen, hogy az nem károsítja az ökoszisztémákat.
3. Valamennyi gazdaságilag hasznosított hal és kagyló populációja a biológiailag biztonságos korlátok között marad, a populáció életkor és méret szerinti megoszlása pedig az állomány jó egészségi állapotáról tanúskodik.
4. A tengeri táplálékláncok valamennyi ismert eleme normális abundanciával és diverzitással van jelen, és olyan szinten, amelyen biztosított a fajok hosszú távú bősége és teljes szaporodási kapacitása.
5. Minimálisra csökken az ember által előidézett eutrofizáció, különös tekintettel annak káros hatásaira, így a biológiai sokféleség csökkenésére, az ökoszisztéma eróziójára, az ártalmas algavirágzásokra és az alsó vízrétegek oxigénhiányára.
6. A tengerfenék épsége olyan szinten van, amely biztosítja az ökoszisztémák szerkezetét és működését és különösen a fenéklakó ökoszisztémákat nem éri káros hatás.
7. A tengervíz hidrográfiai feltételeinek tartós megváltozása nem károsítja a tengeri ökoszisztémákat.
8. A szennyező anyagok koncentrációja olyan mértékű, hogy nem okoz szennyező hatást.
9. Az emberi fogyasztásra szánt halakban és egyéb tengeri eredetű élelmiszerekben lévő szennyező anyagok nem haladják meg a közösségi jogszabályokban vagy más vonatkozó előírásokban meghatározott szintet.
10. A tengeri hulladék jellemzői és mennyiségei nem okoznak károsodást a parti és a tengeri környezetben.
11. Az energiának - többek között a víz alatti zajnak - a tengeri környezetbe juttatása olyan szinten van, amely nem okoz abban károsodást.
A tengeri régiónak vagy alrégiónak a 9. cikk (1) bekezdése szerinti jó környezeti állapotára vonatkozó jellemzők meghatározásakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük az e mellékletben felsorolt minden egyes környezetminőségi mutatót ahhoz, hogy azonosíthassák azokat a mutatókat, amelyeket az adott tengeri régió vagy alrégió jó környezeti állapotának megállapításához alkalmazni kell. Ha egy tagállam úgy véli, hogy egy vagy több mutató alkalmazására nincsen szükség, erről a 9. cikk (2) bekezdése szerinti értesítés keretében indokolással együtt tájékoztatja a Bizottságot.
II. MELLÉKLET
Illetékes hatóságok
1. Az illetékes hatóság vagy hatóságok neve és címe - a meghatározott illetékes hatóság(ok) hivatalos megnevezése és címe.
2. Az illetékes hatóság vagy hatóságok jogállása - az illetékes hatóság vagy hatóságok jogállásának rövid leírása.
3. Feladatok - az illetékes hatóság vagy hatóságok jogi és közigazgatási feladatainak rövid leírása, valamint a hatóság szerepe az érintett tengervizek vonatkozásában.
4. Tagság - ha az illetékes hatóság vagy hatóságok felelősek más illetékes hatóságok munkájának összehangolásáért, ezek felsorolása az összehangolás biztosítására szolgáló intézményi kapcsolatok összefoglalásával.
5. Regionális vagy alregionális szintű koordináció - az ugyanazon tengeri régióhoz vagy alrégióhoz tartozó tengervizeket felügyelő tagállamok közötti koordinációt biztosító mechanizmusok összegzése.
III. MELLÉKLET
A tengervizek szempontjából releváns ökoszisztéma-elemek, ember okozta terhelések és emberi tevékenységek indikatív felsorolásai
(8. cikk (1) bekezdés, 9. cikk (1) bekezdés, 9. cikk (3) bekezdés, 10. cikk (1) bekezdés, 11. cikk (1) bekezdés és 24. cikk)
1. táblázat
A tengeri ökoszisztémák szerkezete, működése és folyamatai
különösen a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontja, valamint 9. és 11. cikke alkalmazásában
Témakör | Ökoszisztéma-elemek | Lehetséges paraméterek és jellemzők (1. megjegyzés) | Az I. mellékletben meghatározott releváns minőségi mutatók (2. és 3. megjegyzés) |
Fajok | A tengeri régió vagy alrégió tengeri madarainak, emlőseinek, hüllőinek, halainak és lábasfejűinek fajcsoportjai (4. megjegyzés) | Térbeli és időbeli változás fajonként vagy populációnként: — eloszlás, abundancia és/vagy biomassza — méreteloszlás, korszerkezet és nemi összetétel — fogamzóképesség, túlélési arány és mortalitás / sérülések aránya — viselkedés, ezen belül mozgás és vándorlás — faj élőhelye (kiterjedés, alkalmasság) A csoport faji összetétele | (1); (3) |
Élőhelyek | Tágabb élőhelytípusok a vízoszlopban (nyílt vízi) és a tengerfenéken (fenéki) (5. megjegyzés) vagy más élőhelytípusok, ideértve az azokhoz tartozó biológiai életközösségeket az egész tengeri régióban vagy alrégióban | Élőhelytípus szerint: — az élőhelyek eloszlása és kiterjedése (és térfogata, ha releváns) — faji összetétel, abundancia és/vagy biomassza (térbeli és időbeli változás) — fajok méreteloszlása és korszerkezete (ha releváns) — fizikai, hidrológiai és kémiai jellemzők Továbbá nyílt vízi élőhelyek esetében: — klorofil-A-koncentráció — planktonvirágzás gyakorisága és térbeli kiterjedése | (1); (6) |
Ökoszisztémák, beleértve a táplálékhálózatokat is | Az ökoszisztémák szerkezete, működése és folyamatai, ezen belül: — fizikai és hidrológiai jellemzők — kémiai jellemzők — biológiai jellemzők — működés és folyamatok | Térbeli és időbeli változás a következőkben: — hőmérséklet és jégmennyiség — hidrológia (hullám- és áramlásviszonyok; vízfeltörés, keveredés, tartózkodási idő, frissvíz-beáramlás; tengerszint) — batimetria — zavarosság (iszap-/üledéktartalom), áttetszőség, zaj — tengerfenék talaja és morfológiája — sótartalom, tápanyagok (N, P), szerves szén, oldott gázok (pCO2, O2) és pH — az élőhelyek és a tengeri madarak, emlősök, hüllők, halak és lábasfejűek fajai közötti kapcsolat — a nyílt vízi és fenéki életközösségek szerkezete — termelékenység | (1); (4) |
Megjegyzések az 1. táblázathoz
1. megjegyzés: Fajokra, élőhelyekre és ökoszisztémákra vonatkozó olyan paraméterek és jellemzők indikatív listája, amelyeket befolyásolnak az e melléklet 2. táblázatában szereplő terhelések, és amelyek relevánsak a 9. cikk (3) bekezdésének megfelelően meghatározott kritériumok szempontjából. A nyomon követés és az értékelés céljára szolgáló paramétereket és jellemzőket az ezen irányelvben foglalt követelményekkel összhangban kell meghatározni, ideértve a 8-11. cikkben foglalt követelményeket.
2. megjegyzés: Az ezen oszlopban szereplő számok az I. melléklet azonos számú pontjaira utalnak.
3. megjegyzés: Az 1. táblázatban csak azok az állapotra vonatkozó (1), (3), (4) és (6) minőségi mutatók szerepelnek, amelyekre vonatkozóan a 9. cikk (3) bekezdése alapján kritériumokat állapítottak meg. Az I. mellékletben szereplő minden más (azaz terhelésre vonatkozó) minőségi mutató minden egyes témakörben külön releváns lehet.
4. megjegyzés: E fajcsoportok részletesebb meghatározását a a tengervizek jó környezeti állapotára vonatkozó kritériumok és módszertani előírások, a nyomon követésre és az értékelésre vonatkozó előírások és szabványosított módszerek megállapításáról, valamint a 2010/477/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/848 bizottsági rendelet (lásd e Hivatalos Lap 43. oldalát) mellékletének II. része tartalmazza.
5. megjegyzés: E tágabb élőhelytípusok részletesebb meghatározását az (EU) 2017/848 határozat mellékletének II. része tartalmazza.
2. táblázat
A tengeri környezetet érő, ember okozta terhelések és a tengeri környezetben zajló vagy azt befolyásoló felhasználások és emberi tevékenységek
2a. A tengeri környezetet érő, ember okozta terhelések különösen a 8. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja, valamint 9., 10. és 11. cikke alkalmazásában | |||
Témakör | Terhelés (1. megjegyzés) | Lehetséges paraméterek | Az I. mellékletben meghatározott releváns minőségi mutatók (2. és 3. megjegyzés) |
Biológiai | Nem őshonos fajok bekerülése és terjedése | A terhelés intenzitása, valamint térbeli és időbeli változása a tengeri környezetben, továbbá – ha releváns – a terhelés forrásánál A terhelés környezeti hatásainak értékeléséhez ki kell választani az 1. táblázatból a releváns ökoszisztéma-elemeket és paramétereket. | (2) |
Kórokozó mikrobák bekerülése | |||
Génmódosított fajok bekerülése és őshonos fajok áthelyeződése | |||
Természetes biológiai életközösségek csökkenése vagy változása állat- vagy növényfajok tenyésztése, illetve termesztése miatt | |||
Fajok emberi jelenlét általi megzavarása (pl. szaporodó-, pihenő- és táplálkozóhelyen) | |||
Vadon élő fajok kivonása vagy mortalitása/sérülése (kereskedelmi halászat, hobbihorgászat és egyéb tevékenységek következtében) | (3) | ||
Fizikai | Tengerfenék fizikai zavarása (időleges vagy visszafordítható) | (6); (7) | |
Fizikai veszteség (a tengerfenék talajának vagy morfológiájának tartós megváltozása vagy a tengerfenéken végzett kitermelés miatt) | |||
Hidrológiai viszonyok változása | |||
Anyagok, hulladék és energia | Tápanyagok bejutása – diffúz források, pontszerű források, légköri lerakódás | (5) | |
Szerves anyagok bejutása – diffúz források és pontszerű források | |||
Egyéb anyagok (pl. szintetikus anyagok, nem szintetikus anyagok, radionuklidok) bejutása – diffúz források, pontszerű források, légköri lerakódás, akut események | (8); (9) | ||
Hulladékok bekerülése (szilárd hulladék, beleértve a mikrohulladékot is) | (10) | ||
Ember keltette zaj (impulzív, folyamatos) bekerülése | (11) | ||
Egyéb energiák (például elektromágneses mezők, fény és hő) bekerülése | |||
Víz bekerülése – pontszerű forrás (pl. sós víz) |
2b. A tengeri környezetben zajló vagy azt befolyásoló felhasználások és emberi tevékenységek különösen a 8. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja (a c) pont szempontjából csak a *-gal jelzett tevékenységek relevánsak), valamint 10. és 13. cikke alkalmazásában | |
Témakör | Tevékenység |
Folyó, tengerpart vagy tengerfenék fizikai átalakítása (vízgazdálkodás) | Szárazföld kiterjesztése |
Csatornaépítés és egyéb folyómeder-módosítás | |
Tengerparti védművek és árvízvédelem* | |
Tengeri létesítmények (nem olaj, gáz vagy megújuló energiák kitermelésére)* | |
Tengerfenék morfológiájának átalakítása, például kotrással vagy anyagok lerakásával* | |
Nem élő erőforrások kitermelése | Ásványi anyagok (kőzet, érc, kavics, homok, kagyló) kitermelése* |
Kőolaj- és földgázkitermelés, beleértve az infrastruktúrát* | |
Sókitermelés* | |
Vízkitermelés* | |
Energiatermelés | Megújulóenergia-termelés (szél-, hullám- és árapály-energia), beleértve az infrastruktúrát* |
Nem megújuló energia termelése | |
Villamosenergia-átvitel és hírközlés (kábelen)* | |
Élő erőforrások kitermelése | Halak, kagylók és rákok halászata (hivatásos, szabadidős)* |
Halak, kagylók és rákok feldolgozása* | |
Tengeri növények betakarítása* | |
Más célú halászat és gyűjtés* | |
Élő erőforrások termesztése/tenyésztése | Akvakultúra – tengeri, beleértve az infrastruktúrát* |
Akvakultúra – édesvízi | |
Mezőgazdaság | |
Erdőgazdálkodás | |
Közlekedés | Közlekedési infrastruktúra* |
Közlekedés – vízi* | |
Közlekedés – légi | |
Közlekedés – szárazföldi | |
Városi és ipari felhasználások | Városi felhasználások |
Ipari felhasználások | |
Hulladékkezelés és -ártalmatlanítás* | |
Idegenforgalom és szabadidő | Idegenforgalmi és szabadidős infrastruktúra* |
Idegenforgalmi és szabadidős tevékenységek* | |
Biztonság/védelem | Katonai műveletek (a 2. cikk (2) bekezdése szerint) |
Oktatás és kutatás | Kutatási, vizsgálati és oktatási célú tevékenységek* |
Megjegyzések a 2. táblázathoz
1. megjegyzés: Az értékeléskor vizsgálni kell a terhelések tengeri környezetbeli szintjét és adott esetben a (szárazföldi és légköri forrásokból származó) bekerülések arányát.
2. megjegyzés: Az ezen oszlopban szereplő számok az I. melléklet azonos számú pontjaira utalnak.
3. megjegyzés: A 2a. táblázatban csak azok a terhelésre vonatkozó (2), (3), (5), (6), (7), (8), (9), (10) és (11) minőségi mutatók szerepelnek, amelyekre vonatkozóan a 9. cikk (3) bekezdése alapján kritériumokat állapítottak meg. Az I. mellékletben szereplő minden más (azaz állapotra vonatkozó) minőségi mutató minden egyes témakörben külön releváns lehet.
IV. MELLÉKLET
A környezetvédelmi célok kitűzése során figyelembeveendő jellemzők indikatív felsorolása
(10. cikk (1) bekezdés és 24. cikk)
1. Megfelelő mértékben figyelembe kell venni a tengeri régión vagy alrégión belül a tagállamok felségterületéhez tartozó vagy joghatósága alatt álló tengervizek jellemzőit.
2. Meg kell állapítani a) a jó környezeti állapot meghatározásán alapuló elérendő adottságokat meghatározó célokat; b) a nyomon követés és értékelés során használható mérhető célokat és az azokhoz tartozó mutatókat; és c) konkrét végrehajtó intézkedésekre vonatkozó operatív célokat, amelyek segítik a fenti célok elérését.
3. Az elérendő vagy fenntartandó környezeti állapotot úgy kell meghatározni, hogy a tengeri régión vagy alrégión belül a tagállam fennhatósága alá tartozó tengervizekre jellemző elemeket mérhető tulajdonságaikkal írják le.
4. A céloknak következetesnek kell lenniük; nem állhat fenn közöttük összeférhetetlenség.
5. Meg kell jelölni a célok eléréséhez szükséges forrásokat.
6. A célokat az elérésükhöz szükséges menetrenddel együtt kell meghatározni, beleértve a lehetséges időközi célokat is.
7. Meg kell határozni az előrehaladás ellenőrzéséhez és a célok elérésére vonatkozó irányítási döntésekhez útmutatóul szolgáló mutatókat.
8. Adott esetben referenciaértékeket (cél- és küszöbértékeket) kell megállapítani.
9. A célok kitűzésekor kellően mérlegelni kell a társadalmi és gazdasági tényezőket.
10. Meg kell vizsgálni az 1. cikkben kitűzött környezetvédelmi célok fényében kidolgozott egyes környezetvédelmi célokat, az ezekhez tartozó mutatókat, a küszöb- és célértékeket, hogy ezáltal megállapítható legyen, hogy a célok elérése elegendő-e ahhoz, hogy a tengeri régión belül a tagállamok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó tengervizek állapota elérje a kívánt szintet.
11. A céloknak összeegyeztethetőknek kell lenniük azokkal a célokkal, amelyeket illetően a Közösség vagy a tagállamok kötelezettségeket vállaltak a vonatkozó nemzetközi és regionális megállapodások keretében, felhasználva azokat, amelyek az érintett tengeri régiót vagy alrégiót illetően az 1. cikkben meghatározott környezeti cél elérésére tekintettel a legrelevánsabbak.
12. Ha az egyes célokat és mutatókat megállapították, azokat az 1. cikkben meghatározott környezetvédelmi célok fényében együttesen meg kell vizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy a célok elérése révén a tengeri környezet állapota megfelelően javulna-e.
V. MELLÉKLET
Nyomonkövetési programok
(11. cikk (1) bekezdés és 24. cikk)
1. Rendelkezésre kell bocsátani azokat az információkat, amelyek lehetővé teszik a környezeti állapot értékelését, továbbá a III. melléklet és a 9. cikk (3) bekezdésének megfelelően meghatározandó kritériumok és módszertani előírások szerinti jó környezeti állapot eléréséhez még szükséges feladatok, valamint a már elért eredmények megbecsülését.
2. Biztosítani kell olyan adatok előállítását, amelyek lehetővé teszik a 10. cikkben előírt környezetvédelmi célokhoz tartozó megfelelő mutatók kialakítását.
3. Biztosítani kell olyan adatok előállítását, amelyek megengedik a 13. cikkben említett intézkedések hatásának értékelését.
4. Meg kell tervezni azokat az intézkedéseket, amelyek segítségével megkereshető a módosulás oka és azonosíthatók a korrekciós intézkedések a jó környezeti állapot helyreállítása érdekében olyan esetben, amikor a kívánt céltól eltérő irányú fejlődés következik be.
5. Biztosítani kell a kereskedelmi halászati területeken az emberi fogyasztásra szánt fajokban előforduló vegyi szennyezésekről szóló információt.
6. Meg kell tervezni azokat az intézkedéseket, amelyekkel ellenőrizhető, hogy a korrekciós intézkedések a kívánt változást idézik-e elő, és nem okoznak nemkívánatos mellékhatásokat.
7. Az információt a 4. cikk szerinti tengeri régiók vagy alrégiók alapján kell összegyűjteni.
8. Biztosítani kell az értékelés során alkalmazott szemléleteknek és módszereknek a tengeri régiók és/vagy alrégiók közötti és az azokon belüli összehasonlíthatóságát.
9. A közösségi szintű ellenőrzés és az információ összehasonlíthatósága érdekében ki kell dolgozni műszaki előírásokat és szabványosított módszereket.
10. Az érintett tengeri régió vagy alrégió szempontjából legrelevánsabb megfigyelési útmutatók alkalmazásával amennyire csak lehet biztosítani kell a regionális és nemzetközi szinten kialakított, meglévő programokkal való összeegyeztethetőséget, törekedni kell az ilyen programok közötti összhangra és a kettős erőfeszítések elkerülésére.
11. A 8. cikkben előírt kezdő értékelés részeként el kell végezni a környezeti állapotban bekövetkezett főbb változások felmérését, valamint értelemszerűen az újonnan felmerülő kérdések értékelését.
12. A 8. cikkben előírt kezdő értékelés részeként foglalkozni kell a III. mellékletben felsorolt releváns elemekkel, beleértve azok természetes változékonyságát, és a megállapított mutatók és azok cél- és küszöbértékeinek megfelelő használatával értékelni kell a 10. cikk (1) bekezdése értelmében kitűzött környezetvédelmi célok elérése terén elért eredményeket.
VI. MELLÉKLET
Intézkedési programok
(13. cikk (1) bekezdés és 24. cikk)
1. Input-ellenőrzés: a megengedett emberi tevékenység mennyiségét befolyásoló irányítási intézkedések.
2. Output-ellenőrzések: az ökoszisztéma egy összetevőjének megengedett zavarása fokát befolyásoló irányítási intézkedések.
3. Térbeli és időbeli eloszlás ellenőrzése: olyan irányítási intézkedések, amelyek befolyásolják, hogy egy tevékenység végzése mikor és hol engedélyezett.
4. Az irányítás összehangolását biztosító intézkedések: olyan eszközök, amelyekkel biztosítható az irányítási intézkedések összehangolása.
5. A tengeri szennyezés lehetőségek szerinti nyomon követhetőségének javítására irányuló intézkedések.
6. Gazdasági ösztönzők: olyan irányítási intézkedések, amelyek biztosítják, hogy a jó környezeti állapotra vonatkozó célok elérését előmozdító cselekvéshez a tengeri környezetek használójának gazdasági érdeke fűződjön.
7. Enyhítő és helyreállító intézkedések: olyan irányítási intézkedések, amelyek révén az emberi tevékenység hozzájárul a tengeri ökoszisztémák károsult részeinek helyreállításához.
8. Kommunikáció, az érdekelt felek bevonása és figyelemfelhívás.
( 1 ) HL L 135., 1991.5.30., 40. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.
( 2 ) HL L 64., 2006.3.4., 37. o.
( 3 ) HL L 41., 2003.2.14., 26. o.
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32008L0056 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32008L0056&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02008L0056-20170607 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02008L0056-20170607&locale=hu