A Fővárosi Törvényszék Mf.680074/2016/12. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 254. §, 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. §, 19. §, 22. §, 2012. évi I. törvény (Mt.) 18. §, 64. §, 66. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Judit, Páldiné dr. Kremper Magdolna, Siposné dr. Takács Ágnes

Fővárosi Törvényszék

mint másodfokú bíróság

....Mf....../2016/12.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

a dr. Nádas György ügyvéd (fél címe 1) és

hozzátartozó neve (hozzátartozó címe) hozzátartozó által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperesnek

az Aparácz, Siller és Tóth Ügyvédi Iroda (fél címe 2, eljáró ügyvéd: dr. Aparácz Dénes) által képviselt

alperes neve (alperes címe) alperes ellen

munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei és sérelemdíj iránt indult perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ...M...../2015/14. számú ítélete ellen a felperes 15. és 17. számú fellebbezései folytán meghozta a következő

Í T É L E T E T

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A másodfokú bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek bruttó 100.000 (százezer) forint másodfokú perköltséget.

A le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S

A másodfokú bíróság a felülbírálat alá vont elsőfokú ítélet és elsőfokú eljárás alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítás lefolytatása után a tényállást helyesen állapította meg, az abból levont helyes ténybeli és jogi következtetésekkel és a megfelelő jogszabályok alkalmazásával helytálló érdemi döntést hozott.

A másodfokú bíróság észlelte, hogy az elsőfokú ítélet indokolása több elírást tartalmaz. Az indokolás első bekezdésében az elsőfokú bíróság a perben meghallgatott tanúk (1. tanú, 2. tanú) nevét helyesen szerepeltette, a 6. oldal I.2. pontjában, a 7. oldal II.2. pontja utolsó bekezdésében, a 8. oldal utolsó bekezdésében, a 10. oldal V. pontjában 2. tanú tanú .... néven kerül említésre. A 6. oldal I.2. pont első mondatában az szerepel, hogy: "A bíróság nem találta bizonyítottnak a felperes azon állítását, mely szerint a felperes nem volt tudatában védett korának...", ez nyilvánvaló elírás, értelemszerűen az alperes nem volt tudatában védett korának. A 7. oldal II. 2. pontjában az szerepel, hogy: "Nem a munkáltató képességéről, végzettségéről vagy gyakorlatáról...", ami szintén elírás, hiszen a munkavállaló képességéről, végzettségéről vagy gyakorlatáról lehet szó.

Ezektől a fenti, nyilvánvaló elírásoktól függetlenül azonban a másodfokú bíróság az érdemi döntés tekintetében teljes mértékben osztotta az elsőfokú bíróság kellő részletességgel kifejtett jogi álláspontját, azt megismételni nem kívánta.

A másodfokú bíróság kizárólag olyan csekély érvelési pontosítást látott szükségesnek, mely az ítélet indokolását és helyes megállapításait nem kérdőjelezte meg, az ítélet helytálló érvrendszerét lényegileg nem érintette.

A felperes fellebbezése kapcsán a másodfokú bíróság a következőkre mutat rá:

Az Mt. 66.§-ának (5) bekezdése értelmében a védett korú munkavállaló munkaviszonya is megszüntethető felmondással a munkáltató működésével összefüggő okból. A jogszerű megszüntetés feltétele, hogy a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen - ennek hiányában azon a munkahelyen, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi - nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. (Az ún. állásfelajánlási kötelezettség.) Nem értett egyet a másodfokú bíróság a felperes azon fellebbezési érvelésével, hogy a felmondás oka védett korú munkavállaló esetében nem önmagában az átszervezés, hanem az, hogy átszervezés történt és nem volt a munkáltatónál felajánlható másik megfelelő munkakör, ennek a két oknak egyszerre kell fennállnia, ennél fogva a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége jogszabálynál fogva a felmondás két konjuktív oka vonatkozásában is fennáll. A gyakorlatban védett kornak nevezett jogintézmény ugyanis fogalmilag felmondási korlátozás és nem felmondási ok, mivel ez alatt az időszak alatt a munkáltató élhet ugyan a felmondás jogával, azonban az általános szabályokhoz képest a joggyakorlása nehezített. A felmondási korlátozás azt tartalmazza, hogy a munkáltató mérje fel azokat a munkaköröket, amelyek a munkavállaló képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelőek, betöltetlenek és azokat ajánlja fel a munkavállalónak.

A felperes fellebbezésében is fenntartotta a felmondási korlátozással kapcsolatban azon érvelését, miszerint a felmondás jogszerűségéhez a munkáltatónak azt is bizonyítania kellett volna, hogy a felmondás közlése előtt megtörtént az állásfelajánlás lehetőségének mérlegelése, a konkrét eljárási lépések igazolásával és a munkavállalót megfelelően tájékoztatták ennek eredményéről. A másodfokú bíróság ezzel sem értett egyet. Az Mt. 66.§ (5) bekezdése nem ír elő semmilyen eljárást, abban nincs szó "állásfelajánlási eljárás" lefolytatásáról, tájékoztatási kötelezettségről, a felperes ezzel kapcsolatos jogértelmezése téves. A felperes felmondási korlátozással kapcsolatban olyan többlet elemre hivatkozik, amit sem az Mt. 66.§ (5) bekezdése, sem az Mt. 18.§-a nem ír elő.

A másodfokú bíróság észlelte ugyanakkor, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében tévesen alkalmazta a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével kapcsolatos bírói gyakorlatot analógiaként, hiszen a közalkalmazotti jogviszony és a munkaviszony megszüntetése kapcsán jelentősen eltér a jogi környezet. Ezért tévesen hivatkozta meg az elsőfokú bíróság az EBH 2010. évi 2166. számú döntést, de ugyanígy nem kellett alkalmaznia a felperes által hivatkozott 13/2015. számú elvi határozatot, a K-H-MJ-2012-100. számú bírósági határozatban, az LB-H-MJ-2011-507. számú bírósági határozatban foglaltakat sem, mert ezek is a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével kapcsolatban keletkezett határozatok, illetve döntések.