BH 2009.9.267 Nem bűncselekmény hiányára alapozottan, hanem törvényes vád hiánya okából kell megszüntetni az eljárást, ha a vád az alaki vagy tartalmi követelményeknek nem felel meg. Utóbbiról akkor van szó, ha a cselekmény pontos körülírtsága hiányos, s ennek folytán anyagi jogi következtetés levonására alkalmatlan [Be. 2. § (2) bek., 267. § (1) bek. a) pont, 267. § (1) bek. j) pont].

Pertörténet:

Siófoki Járásbíróság B.174/2008/6., Kaposvári Törvényszék Bf.387/2008/3., Kúria Bfv.1018/2008/6. (*BH 2009.9.267*)

***********

A városi bíróság a 2008. július 31. napján meghozott végzésével - a pótmagánvádló vádindítványa alapján - a rongálás vétsége miatt az I. r. és a II. r. terhelttel szemben indult büntetőeljárást megszüntette.

A pótmagánvádló fellebbezése alapján eljárva a másodfokú bíróság a 2008. szeptember 26. napján meghozott végzésével az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Az elsőfokú végzéssel megállapított - és a másodfokú bíróság által is irányadónak tartott - tényállás lényege a következő.

A pótmagánvádló, jogi képviselője útján 2008. május 19. napján, törvényes határidőben előterjesztett vádindítványa szerint a terheltek egy évtizeden át fokozatosan felszámolták a pótmagánvádló telkével szomszédos telkük közötti határt jelző természetes határjegyeket.

Ezt követően a terheltek az általuk helyesnek vélt telekhatáron rozsdás vaskarókból önkényesen kerítést létesítettek. Az építésügyi hatóság elrendelte a vaskarók lebontását, ami megtörtént.

Ezután a pótmagánvádló előbb fakarókkal, majd 10-12 db vasbetonoszlop leásásával jelölte meg az általa helyesnek vélt telekhatárt, az oszlopokat annál 70 cm-rel beljebb, a saját telke felé helyezte el.

Időközben a telekhatár megállapítása végett peres eljárás indult, és megtörtént a terület felmérése.

A terheltek a határjelző fa- és vasbetonoszlopokat összetörték, darabjait átszórták a pótmagánvádló telkére. A pótmagánvádló telkén lévő gyepes útból kb. 40-60 m2 területet felszántottak, méreggel lepermeteztek. E területet a pótmagánvádló többször próbálta újrafüvesíteni, eredménytelenül. Ezen kívül a pótmagánvádló telkén lévő borostyán lugast kb. 50-60 m2 felületen összetépték, szétszórták.

A terheltek magatartásukkal mintegy 100 000-120 000 forint kárt okoztak.

Az elsőfokú bíróság jogi értékelése szerint a pótmagánvádló vádindítványában felrótt cselekmény nem bűncselekmény. Ezért mindkét terhelt tekintetében a velük szemben indult eljárást - a 275. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen - a Be. 267. § (1) bekezdés a) pontja alapján megszüntette.

Álláspontja értelmében nem állapítható meg a terheltek károkozási szándéka. Magatartásuk a birtokvédelem keretei közötti önhatalom gyakorlása, az általuk jogellenesnek vélt magatartás következményeinek felszámolása volt.

Kifejtette, hogy a pótmagánvádló és a terheltek között birtokvita alakult ki. Emiatt a terheltek keresete alapján birtokvédelmi per indult, a vádindítványban felrótt cselekmények pedig a birtokvédelmi per tárgyát képező (vitatott) területrészen történtek. E területen mind a terheltek, mind a pótmagánvádló - saját igazuk tudatában - tulajdonost megillető jogokat gyakoroltak.

Ehhez képest a vádindítványban a terhelteknek felrótt magatartás a Ptk. 190. § (1) bekezdésében írt jogok gyakorlása. E rendelkezés szerint a birtokos a birtoka ellen irányuló támadást önhatalommal is elháríthatja. A terheltek pedig ezzel olyan mértékben éltek, amely szükséges volt birtokuk megvédéséhez.

A másodfokú bíróság a fenti jogi értékeléssel maradéktalanul egyetértett.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen 2008. október 9. napján a pótmagánvádló, jogi képviselője útján terjesztett elő - a Be. 405. § (1) bekezdés a) pontját megjelölve - mindkét terhelt terhére szóló felülvizsgálati indítványt az eljárás megszüntetése miatt, hatályon kívül helyezés és új eljárásra utasítás érdekében.

Álláspontja szerint a terheltek vádindítványban megjelölt magatartása túllépte a Ptk. 190. § (1) bekezdésében meghatározott szükséges mértéket, mivel abba nem fér bele a vasoszlopok szétverése, pótmagánvádló telkén való szétszórása, valamint a vitatott terület méreggel való lepermetezése.

A szükséges mérték szándékos és célzatos túllépésével pedig a terheltek megvalósították a Btk. 324. § (1) bekezdése szerinti rongálást.

Az indítvány szerint a jogerős határozat ellentétes a BH 2004/132. szám alatt közzé tett eseti döntéssel.

Az indítvány kifogásolta továbbá, hogy a másodfokú bíróság határozatának indokolása nem tartalmazza a fellebbezésben foglaltak részletes cáfolatát.

Az I. r. és II. r. terhelt védője - a pótmagánvádló felülvizsgálati indítványára tett - észrevételében kifejtette, hogy jelen ügyre a BH 2004/132. szám alatt közzé tett eseti döntés nem vonatkoztatható.

Jelen ügyben annak van jelentősége, hogy a birtokvédelem egyéb útja, így az állami birtokvédelem hatékonytalan eszköz volt, mivel a 2006 őszén indult polgári per 3 éve folyamatban van.

Ehhez képest a vasbetonoszlopok kivétele nem róható fel; a terhelteket nem a rongálás szándéka vezette. Ugyancsak nem róható fel, hogy esetlegesen szakszerűtlenül jártak el, s a gyenge minőségű oszlopok összetörtek; s egyébként sem 12-15 db hanem csupán 3 db oszlop eltávolítása történt. A gyomirtót pedig olyan területen szórták szét a terheltek, melynek ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosai.

Mindemellett a pótmagánvádló a polgári eljárás során csak a II. r. terheltet jelölte meg a karókat összetörő személyként, a vádindítvány viszont már az I. r. vádlottat is ezzel vádolta.

A Legfelsőbb Bíróság az ügyben a Be. 420. §-ának (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, melyen a pótmagánvádló jogi képviselője a felülvizsgálati indítványt fenntartva, az abban foglaltakkal egyező, a védő, valamint az I. r. és a II. r. terhelt pedig azzal ellentétes tartalommal szólalt fel. A terheltek meghatalmazott védője egyben kérte a felülvizsgálati eljárás során felmerült, számlával igazolt munkadíja megtérítését.