502/B/1999. AB végzés

alkotmányjogi panaszról, valamint jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, illetve mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványról

Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz, valamint jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, illetve mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

végzést:

1. Az Alkotmánybíróság a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény 6. § (2) bekezdés "közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban álló" szövegrésze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján indult eljárást megszünteti.

2. Az Alkotmánybíróság visszautasítja azt a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt, mely szerint a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény nem tartalmaz átmeneti rendelkezéseket a kamarai tagsági feltételek teljesítésére vonatkozóan.

3. Az Alkotmánybíróság a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Elnökségének kamarai felvétel tárgyában hozott határozatával kapcsolatos alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

I.

Az indítványozó a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kktv.) 6. § (2) bekezdés "közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban álló" szövegrésze alkotmányellenességének megállapítását kérte az Alkotmánybíróságtól. Az alkotmányellenesség megállapítását azzal indokolta, hogy ez a "kitétel kizárja az olyan szakmai gyakorlattal rendelkező személyeket" a kamarai tagságból, akik "minden egyéb feltételnek megfelelnek, de a szakmai gyakorlatot nem közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszonyban szerezték meg". Az indítványozó ezt a megkülönböztetést indokolatlannak és jogsértőnek tartotta, s a rendelkezés megsemmisítését hátrányos megkülönböztetésre hivatkozással kezdeményezte.

Az indítványozó az Alkotmánybíróság főtitkárának hiánypótlási felhívására benyújtott újabb beadványában mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt és alkotmányjogi panaszt is előterjesztett.

Az indítványozó szerint a jogalkotói mulasztás abból származik, hogy a Kktv. nem tartalmaz átmeneti szabályozást azokra nézve, akik 1998. január 1-je után, de 3 éven belül szerzték meg a könyvvizsgálói oklevelet. Az indítványozó állítása szerint "a jogszabály alkalmazkodási, felkészülési lehetőséget nem biztosít".

Az indítványozó alkotmányjogi panaszában kizárólag azt sérelmezi, hogy a kamarai tagsági kérelmét a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Elnökségének határozata elutasította, illetve a "további jogorvoslati lehetőséget kizárta".

Az indítványozó a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló kérelmével, illetve alkotmányjogi panaszával kapcsolatban alkotmányi rendelkezésre nem hivatkozik, alkotmánysértést nem állít. Alkotmányjogi panaszában továbbá nem jelöl meg olyan jogszabályi rendelkezést, amit sérelmesnek tart.

II.

Az indítvány nem megalapozott.

1. Az Alkotmánybíróság elsőként a Kktv. 6. § (2) bekezdés "közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban álló" szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és.megsemmisítésére irányuló indítványt vizsgálta. Az indítványozó az Alkotmány 70/A. §-ával ellentétes megkülönböztetést vélt felfedezni a kifogásolt rendelkezésben, mert szerinte ez a "kitétel kizárja az olyan szakmai gyakorlattal rendelkező személyeket" a kamarai tagságból, akik "minden egyéb feltételnek megfelelnek, de a szakmai gyakorlatot nem közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszonyban szerezték meg".

A támadott rendelkezés - indítványozó értelmezésével ellentétben - nem a közszférán kívüli alkalmazozattak kamarai tagságból való kizárásáról rendelkezik. Valójában ez a rendelkezés, amint a 497/D/2003. AB határozat arra rámutatott, kizárólag "a közszféra alkalmazottjai esetében határozza meg a kamarába történő felvételéhez szükséges szakmai gyakorlat feltételeit. Eszerint köztisztviselő és közalkalmazott akkor lehet a kamara tagja, ha könyvvizsgálói képesítéssel, valamint a munkaadó által igazolt, és a kamara felvételi bizottságának döntése szerint elfogadott, legalább hároméves könyvvizsgálói képesítést igénylő szakmai gyakorlattal rendelkezik." (ABK 2006. július-augusztus, 586, 590.) A Kktv. tehát a közszférában dolgozók vonatkozásában "a kamarába történő felvétel egyik feltételét rendezi". (497/D/2003. AB határozat, ABK 2006. július-augusztus, 586, 590.) Az Alkotmánybíróság idézett határozata a Kktv. 6. § (2) bekezdését ebben az értelemben vizsgálta, s azzal kapcsolatosan nem állapította meg az Alkotmány 70/A. § sérelmét, ezért a korábbi indítványt elutasította.

Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.; a továbbiakban: Ügyrend) 31. § c) pontja alapján "ítélt dolog" címén az eljárás megszüntetésének van helye, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály (jogszabályi rendelkezés) vizsgálatára irányul, és az indítványozó az Alkotmánynak ugyanarra a szakaszára, illetőleg alkotmányos elvére hivatkozva kéri az alkotmányossági vizsgálat lefolytatását. Az Alkotmánybíróság ezért megállapította, hogy a Kktv. 6. § (2) bekezdésének egésze tekintetében res iudicata esete áll fenn, így az alkotmányellenesség utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján indult eljárást megszüntette.

2. Az indítványozó a Kktv. átmeneti rendelkezéseinek hiányával kapcsolatosan mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt terjesztett elő. Az indítványt érintően az Alkotmánybíróság utal az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 22. § (2) bekezdésére. Eszerint az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölése mellett határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az indítványozó ugyanakkor nem hivatkozott az Alkotmány egyetlen rendelkezésére sem, amelynek sérelmét állította volna. így az Alkotmánybíróság a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt, mint érdemi vizsgálatra alkalmatlant az Ügyrend 29. § d) pontja alapján visszautasította.

3. Az indítványozó alkotmányjogi panasza keretében konkrét határozatot támad anélkül, hogy megjelölne olyan sérelmezett jogszabályt, amelynek alkotmányellenességét állítaná. Az Abtv. 48. § (1) bekezdése értelmében alkotmány] jogi panasszal az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt az fordulhat az Alkotmánybírósághoz, akinek a jogsérelme alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be. Az Alkotmánybíróság 281/D/1996. AB végzésében már egy korábbi alkotmányjogi panaszt visszautasítva megállapította, hogy amennyiben az indítványozó egyedi határozatot tekint hibás döntésnek, akkor annak felülvizsgálatára az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre. (ABH 1996, 923.)

A 281/D/1996. AB végzés indokolása szerint: ,Az Alkotmány 32/A. §-a értelmében az Alkotmánybíróság a jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja felül, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat.

Az Alkotmánybíróság hatáskörét az Abtv. 1. § a)-h) pontjai határozzák meg. Sem ez a felsorolás, sem más törvény nem utalja az Alkotmánybíróság hatáskörébe a jogalkalmazói határozatok felülvizsgálatát." (ABH 1996, 923, 924.)

Tekintettel arra, hogy az indítványozó az alkotmányjogi panaszban nem sérelmez semmilyen jogszabályi rendelkezést, illetve a hivatkozott határozat nem tekinthető jogszabálynak, így alkotmányossági vizsgálatára vonatkozóan az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre. Az Alkotmánybíróság tehát az alkotmányjogi panaszt - figyelemmel az Ügyrend 29. § b) pontjára - hatáskör hiányában visszautasította.

Budapest, 2007. március 20.

Dr. Bihari Mihály s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke,

előadó alkotmánybíró

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Trócsányi László s. k.,

alkotmánybíró