A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.392/2012/5. számú határozata felmentés jogellenességének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 86. §, 206. §, 233. §, 358. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 4. §, 17. §, 90. §, 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 60. §, 71. §, 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 19. §, 2010. évi LVIII. törvény (Ktjt.) 2. §, 8. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §] Bíró: Cséffán József

SZEGEDI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

6722 Szeged, Tábor u. 4.

Pf.: 408. Telefon: 06-62-563-400

2.M.392/2012/5. szám

A Szegedi Munkaügyi Bíróság dr. Kovács Beáta Anna ügyvéd (1067 Budapest, Vadász u. 32. szám alatti) által képviselt felperes nevecíme szám alatti lakos felperesnek - dr. Kovács Ágnes jogtanácsos által képviselt ... alperes neve címe szám alatti székhelyű alperes ellen felmentés jogellenességének megállapítása miatt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság megállapítja, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg 2011. május 9. napján kelt Sz01/83-3/2011. számú felmentésével a felperes kormányzati tisztviselői jogviszonyát és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül a felperest az eredeti munkakörében továbbfoglalkoztassa.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek

- a 2011. július 13-tól a bírósági határozat jogerőre emelkedése időpontjáig havi 151.900,- (azaz Százötvenegyezer-kilencszáz) forint illetmény figyelembevételével az elmaradt illetményét és ennek 2011. július 13. napjától a határozat jogerőre emelkedése időpontjáig járó középarányosan számított a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát,

- 2011. július 13-tól a határozat jogerőre emelkedéséig járó havi 18.000,- (azaz Tizennyolcezer) forint cafetéria juttatást és ennek 2011. július 13-tól a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát,

- 200.000,- (azaz Kétszázezer) forint perköltséget.

A keresetet ezt meghaladóan elutasítja.

A felmerült eljárási illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek a Szegedi Törvényszékhez. A fellebbezést három példányban a Szegedi Munkaügyi Bíróságnál kell előterjeszteni.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték, vagy ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésben, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

I N D O K O L Á S

A felperes 1997. november 14. napjától határozatlan időtartamban köztisztviselői, majd 2010. július 06. napjától kormánytisztviselői jogviszonyban állt alkalmazásban az alperesnél, legutolsó munkaköre gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor.

A kormánytisztviselői jogviszonya megszűnésének időpontjában az illetménye havi 303.800,- forint volt.

A felperes 2011. május 09. napjától 2011. június 02. napjáig betegsége miatt keresőképtelen volt.

Magyarország Alkotmánybírósága a 2011. február 15. napján kelt 8/2011. (II. 18.) AB határozatával megállapította, hogy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdése, melynek b) pontja értelmében a kormánytisztviselői jogviszonyt a munkáltató felmentéssel indokolás nélkül megszüntetheti, alkotmányellenes, ezért azt 2011. május 31-i hatállyal megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság határozata a Magyar Közlönyben 2011. február 18. napján közzétételre került.

Az alperes a 2011. május 09. napján kelt SZ01/83-3/2011. számú felmentésével a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. tv. (a továbbiakban: Kjtv.) 8. § (1) bekezdés b) pontja alapján indokolás nélkül két hónap felmentési idő közbeiktatásával 2011. július 13. napi hatállyal megszüntette. A felmentési idő teljes időtartamára a felperest munkavégzési kötelezettsége alól mentesítette.

Az alperes a felmentést tartalmazó iratot a felperessel 2011. május 11. napján, a keresőképtelenségének időtartama alatt közölte.

A felmentés közlésére az Alkotmánybíróság határozatának a Magyar Közlönyben történt közzétételét követően került sor.

A felperes a kormánytisztviselői jogviszonya megszűnését követően az állami foglalkoztatási szervvel nem működött együtt a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése érdekében, nem kötött álláskeresési megállapodást, továbbá maga nem keresett aktívan munkahelyet.

A felperes törvényes határidőn belül, a bírósághoz 2011. június 09. napján érkezett keresetében kérte, a bíróság állapítsa meg, az alperes jogellenesen szüntette meg kormánytisztviselői jogviszonyát. Keresetében kérte

- az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását, valamint, hogy

- az alperes arra kötelezését, hogy fizessen meg a részére 15 napon belül 2011. július 13. napjától a kormánytisztviselői jogviszony jogellenességét megállapító határozat jogerőre emelkedéséig terjedő időszakra - havi 303.800,- forintos illetmény figyelembevételével - az elmaradt illetményt, ennek 2011. július 13. napjától járó törvényes kamatát,

- 2011. július 13. napjától a kormánytisztviselői jogviszonya jogellenességét megállapító határozat jogerőre emelkedéséig - havi 18.000,- forint figyelembevételével számított - cafetéria juttatást és ennek 2011. július 13. napjától járó törvényes kamatát,

- az alperest perköltség megfizetésére kötelezését (perköltségként a jogi képviselőjével kötött ügyvédi megbízásban kikötött 300.000,- forint összegű ügyvédi munkadíjat érvényesítette az alperessel szemben).

A kereseti kérelme indokolásában hivatkozott arra, hogy az alperes az alkotmánybírósági határozat közzétételét követően szüntette meg indokolás nélkül a kormánytisztviselői jogviszonyát, tudomással bírt a felmentés alapjául szolgáló jogszabályhely alkotmányellenességéről, nyilvánvalóan rendeltetésellenes gyakorolta felmentési jogát.

Álláspontja szerint kárenyhítési kötelezettség nem terhelte - miután az eredeti munkakörébe való visszahelyezését kérte -, ezért az e körbe tartozó bizonyítékot, bizonyítási indítványt bírói tájékoztatás ellenére sem terjesztett elő.

Az alperes érdemi ellenkérelmében kérte a felperes keresetének elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását. Arra hivatkozott arra, hogy a felperes felmentésére 2011. május 09. napján került sor 2011. július 13-i hatállyal, az akkor hatályos jogszabályhely alapján indokolás nélkül. Álláspontja szerint az alperes a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát törvényesen szüntette meg. A felperes a felmentés közlését követően, 2011. május 12. napján jelent meg háziorvosánál, aki 2011. május 09. napjától vette keresőképtelen állományba. A felmentés közlésekor nem volt és nem is lehetett arról tudomása, hogy a felperes keresőképtelen, hiszen csak másnap ment el háziorvosához.